2014 ikt. sz. hiánypótlási felhívása

M4 autópálya Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz

KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY OKTF 14/07303-8/2014 ikt. sz. hiánypótlási felhívása alapján összeállított HIÁNYPÓTLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Készítette:

Megbízó:

Budapest - 2015-

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya

Msz: 43.130

TARTALOMJEGYZÉK 1

Bevezetés, előzmények ..................................................................................................... 5 1.1. Feladat leírása .................................................................................................................. 5

2

1. Zajvédelmi szempontú hiánypótlási pontok .............................................................. 5 2.1 1.1 pont: Vizsgálja a Törökszentmiklós-kelet tervezési szakasz környezetében, hogy a helyszínrajz szerint meglévő tanyák zajvédelmi szempontból védendőnek minősülnek-e, illetve lebontásra kerültek-e. .................................................................................................. 5 2.2 1.2 pont: A környezeti hatástanulmány mellékletek V. Zaj- és rezgésvédelem fejezetben lévő, Coaching team tsz. 008/2014. ZV-1, ZV-2 Z3, Z4. ZV-5, ZV-6, ZV-7. ZV8. ZV-9, ZV-10. ZV-11. ZV-12 helyszínrajzon tüntesse fél az érintett települések nevét, és az érintett építmények pontos helyét. ..................................................................................... 5 2.3 1.3 pont: Helyszínrajzon azonosítható módon mutassa be a tervezett gyorsforgalmi út nyomvonal szakasz környezetében a zajvédelmi szempontú hatásterületen lévő védendő létesítményeket, területeket. ................................................................................................... 6 2.4 1.4 pont: Határozza meg a közvetett hatásterületet. A közvetett hatásterület a meglévő úthálózat melletti azon védendő terület, ahol az új út építése miatt forgalom átrendeződés következtében zajterhelés változás várható. ..................................................... 6 2.5 1.5 pont: A vonalas közlekedési zajforrás zajkibocsátását, az ettől származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XI 1.20.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 25/2004. KvVM rendelet) 2. és 3. sz. mellékletében megadott mérési számítási módszerrel kell meghatározni. vagyis a közvetett hatásterület vizsgálatát és lehatárolását is. ....................... 7 2.6 1.6 pont: Ismertesse a tervezett nyomvonal menti területek településrendezési terv szerinti besorolását. .............................................................................................................. 14 2.7 1.7 pont.:Műszaki számításokkal bizonyítsa a javasolt műszaki védelem (zajvédőfal) hatásosságát, a zajterhelési határértékek teljesülését. ...................................... 17 2.8 1.8 pont: A zajvédelmi szempontú hatásterület meghatározásához határozza meg a háttérterhelést a környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. MSZ 18150-1:1998. sz. szabvány 6.4.2. pontjában előírtak szerint. .......................................................................................... 18 2.9 1.9 pont: Számításokkal vizsgálja a nyomvonalhoz legközelebbi védendő létesítmények homlokzatai előtt az építési kivitelezési tevékenységéből származó várható zajterhelést és bizonyítsa a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XI 1.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. együttes rendelet) 2. sz. mellékletében előírt határértékek teljesülését. ............................................. 18

2


Msz: 43.130

2.10 1.10 pont: Tisztázza, hogy a térségben működő bányák közül melyekből szállítható az út építéséhez szükséges anyag, melyek rendelkeznek hatályos MÜT-tel. ...................... 33 2.11 1.11 pont: Tegyen javaslatot az egyes szakaszok építésénél az anyagnyerő helyekre, szállítási útvonalakra, és határozza meg a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. Komi. rendelet) 7.§-ában előírtak szerint a szállítási tevékenység hatásterületét. A hatásterületet szövegesen és térképen azonosítható módon mutassa be. Ismertesse a lehetséges alternatívák bemutatásával az építkezésekkel összefüggő szállítás környezetre gyakorolt hatását, ezek közül adja meg a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási változatokat. .. 34 2.12 1.12 pont: Tegyen javaslatot a zaj mérési monitor pontokra a közvetlen és közvetett hatásterületen. ....................................................................................................................... 35 2.13 1.13 pont: Nyújtsa be Bité Pálné Dr. érvényes környezeti zaj. illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedélyének másolatát......................................................... 37 2.14 1.14 pont: Helyszínenként részletesen vizsgálja a közműkiváltások környezeti hatásait. ................................................................................................................................. 37 3

2. Levegővédelmi szempontú hiánypótlási pontok ..................................................... 48 3.1 2.1 pont: Tegyen javaslatot levegőtisztaság-védelmi monitoring pontok telepítésére vonatkozóan a közvetlen és közvetett hatásterületen. .......................................................... 48 3.2 2.2 pont: Tisztázza, hogy a tervezési terület közelében lévő anyagnyerő helyek (bányák) közül melyek rendelkeznek MÜT-tel. .................................................................. 48 3.3 Tegyen javaslatot az anyagnyerő helyek közül azokra, amelyek a legközelebb találhatók az építendő létesítményhez. Ezt figyelembe véve csatolja a szállítási tevékenység hatásterületét szövegesen és térképvázlaton is. .................................................................... 48 3.4 2.4 pont: A közműkiváltások összes helyszínén, egyenként ismertesse a levegőre gyakorolt (várható) hatásokat. .............................................................................................. 49 3.5 2. 5 pont: Határozza meg a közvetett hatásterületet, és a közvetett hatásterületen lévő létesítmények védelme érdekében teendő műszaki intézkedéseket. ............................ 62

4

3. Hulladékgazdálkodási szempontú hiánypótlási pontok ........................................ 65 4.1 3.1 pont: Küldje meg a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedésekre vonatkozó havária tervet. 65 A havária terv alapjául szolgáló M-HÜ-1 Rendkívüli helyzetek kezelése c. eljárási utasítást mellékletként csatoltuk. A Magyar közút Zrt., az autópálya kezelője a melléklet eljárási utasítás alapján készíti a havária tervet az M4 autópálya tervezett szakaszára is. ............... 65 4.2 3.2 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a tevékenység során kitermelésre kerülő földről annak szennyezetlensége esetén hogyan kíván gondoskodni. ...................... 66 3


Msz: 43.130

4.3 3.3 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen keletkező hulladékokat azonosított 19 08 09 és 19 08 10* kódokkal illetve a kérdéses kódokkal azonosított hulladékok a kérelmezett tevékenység üzemelési fázisúnak mely részfolyamata során keletkeznek. ................................................................................................................ 66 4.4 3.4 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a keletkező kommunális szennyvizet miért tekinti hulladéknak. és mely hatályos jogszabály alapján kívánja hulladékként kezelni. ............................................................................................................ 66 4.5 3.5 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az elütött állatok tetemeiről összegyűjtést követően a továbbiakban hogyan kivon gondoskodni. .................................. 67 4.6 3.6 pont: Nyújtson be olyan átdolgozott hulladékgazdálkodási tervfejezetet, amely alapján egyértelműsíthetö. hogy a tervezett tevékenység mely fázisában milyen hulladékok keletkezésével lehet számolni, illetve amelyben a keletkező hulladékok azonosítása a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (továbbiakban: 72/2013. VM rendelet) előírásainak megfelelően a hulladékok egyértelmű és következetes azonosításával történik. ................................................................................................................................ 67 4.7 3.7 pont: Figyelemmel a környezetterhelés mérséklésének elérésére, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a tevékenység során keletkező hulladékok engedélyesnek történő átadása mely hulladéktípusok esetében történik hasznosítási céllal. ................................... 81 4.8 3.8 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a keletkező fa hulladék hasznosítása tekintetében a lakosság által történő hasznosítás támogatása mennyiben felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak..................................................................................... 82

4


1

Msz: 43.130

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

1.1. Feladat leírása A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Fegyvernek – Püspökladány Konzorcium készíti az M4 autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakaszára vonatkozó Környezeti hatástanulmányt. A benyújtott dokumentáció kapcsán a Főfelügyelőség a 14/57-45-3/2012. iktatószámon hiánypótlási végzést írt elő zajvédelem, levegőtisztaság védelem és hulladékgazdálkodás vonatkozásában.

Jelen hiánypótlási dokumentáció elkészítésének célja, hogy a végzésben előírt tartalmat pontonként teljes körűen teljesítse.

2 2.1

1. ZAJVÉDELMI SZEMPONTÚ HIÁNYPÓTLÁSI PONTOK 1.1 pont: Vizsgálja a Törökszentmiklós-kelet tervezési szakasz környezetében, hogy a helyszínrajz szerint meglévő tanyák zajvédelmi szempontból védendőnek minősülnek-e, illetve lebontásra kerültek-e.

Az 1.3 pontra adott válaszként az átnézeti helyszínrajzokon azonosítható módon jelöltük a teljes szakaszon a zajvédelmi szempontból védendő épületeket és az elbontott tanyákat is. A helyszínrajzokat a hiánypótlási dokumentációhoz mellékletük. Ezek alapján beazonosítható, hogy a kérdéses tanyák nem lakottak, romosok vagy elbontásra kerültek, tehát zajvédelmi szempontból nem minősülnek védett ingatlannak. 2.2

1.2 pont: A környezeti hatástanulmány mellékletek V. Zaj- és rezgésvédelem fejezetben lévő, Coaching team tsz. 008/2014. ZV-1, ZV-2 Z3, Z4. ZV-5, ZV-6, ZV7. ZV-8. ZV-9, ZV-10. ZV-11. ZV-12 helyszínrajzon tüntesse fél az érintett települések nevét, és az érintett építmények pontos helyét.

A módosított ZV-1-12 jelű zajvédelmi ábrákat a hiánypótlási dokumentációhoz mellékletként csatoltuk. Megjegyezzük, hogy a zajvédelmi mellékletek közül a ZT-1-3-ig terjedő rajzokat készítette a Coaching Team Kft.

5


2.3

Msz: 43.130

1.3 pont: Helyszínrajzon azonosítható módon mutassa be a tervezett gyorsforgalmi út nyomvonal szakasz környezetében a zajvédelmi szempontú hatásterületen lévő védendő létesítményeket, területeket. A hiánypótlási dokumentációhoz módosított átnézeti helyszínrajz sorozatot adtunk ki melyen a lebontott, romos nem lakott tanyákat piros X-el áthúzva, míg a védendő, lakott épületeket zöld körrel jelöltük. A nem jelölt tanyák gazdasági funkciót töltenek be.

2.4

1.4 pont: Határozza meg a közvetett hatásterületet. A közvetett hatásterület a meglévő úthálózat melletti azon védendő terület, ahol az új út építése miatt forgalom átrendeződés következtében zajterhelés változás várható. A zajvédelmi vizsgálatok során közvetett hatásterület részeként tekintettünk minden olyan kapcsolódó utat, ahol a beruházás következtében forgalmi átrendeződés várható. A közvetett hatásterület lehatárolását az alábbi ábra mutatja be:

A fentiek alapján az alábbi utak szakaszait vesszük közvetett hatásterületként Út száma 4 4 4 4 4 4 4 4 33 34

Érintett település Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes. Kisújszállás 34103 j. út - Karcag Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma

6

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya Út száma 34 34 34 42 42 42 42 3401 3404 3405 3405 3407 4201 4201 4201 4202 4204 4204 4205 4206 4206 4206 4207 4211 4212 4245 4801 34103

2.5

Msz: 43.130

Érintett település Bánhalma - Kunhegyes Kunhegyes - Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes Örményes - Kuncsorba Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget - Füzesgyarmat Örményes - Kisújszállás Püspökladány - Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget - Szeghalom Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

1.5 pont: A vonalas közlekedési zajforrás zajkibocsátását, az ettől származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XI 1.20.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 25/2004. KvVM rendelet) 2. és 3. sz. mellékletében megadott mérési számítási módszerrel kell meghatározni. vagyis a közvetett hatásterület vizsgálatát és lehatárolását is.

Jelenlegi állapot zajterhelése Számítás során alkalmazott paraméterek • Forgalmi adatok: A forgalmi fejezetben szereplő távlati átlagos napi forgalmak (ÁNF). • Sebesség: I. akusztikai kategória 90/50 km/h II. akusztikai kategória 80/50 km/h III. akusztikai kategória 80/50 km/h • Napszak forgalomarányának meghatározása: 7


Msz: 43.130

OKA adatbázis és az ÚT 2-1.109. alapján • Forgalom áramlása: egyenletes • P terhelési paraméter értéke: mindhárom akusztikai kategóriában p=0 • Akusztikai érdességi kategória: K=0,49 (C kategória) A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a jelenlegi zajterhelés az alábbi: Út száma

Vizsgát szakasz

4 4 4 4 4 4 4 4 4 33 34 34 34 34 42 42 42 42 3401 3404 3405 3405 3407 4201 4201 4201 4202 4204 4204 4205 4206 4206 4206 4207 4211 4212 4245

Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes. Kisújszállás 4201 j. út – 34103 j. út 34103 j. út - Karcag Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma Bánhalma – Kunhegyes Kunhegyes – Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes Örményes - Kuncsorba Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget - Füzesgyarmat Örményes - Kisújszállás Püspökladány - Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget - Szeghalom

8

LAeq [dB] 7,5 m Nappal Éjszaka 71,1 67,9 70,2 67,3 70,5 67,6 75,2 72,1 75,3 72,1 75,3 72,1 75,5 72,3 72,8 69,5 73,1 69,5 69,1 60,6 63,2 54,8 64,7 56,2 66,0 57,4 66,1 57,6 69,1 65,9 72,8 69,5 72,8 69,6 73,0 69,8 70,6 62,1 63,3 54,8 66,2 57,8 64,4 55,8 66,2 57,7 66,4 57,9 63,7 55,2 67,6 59,7 63,4 54,9 60,6 52,2 58,0 49,6 59,4 50,8 65,3 56,7 61,6 53,1 65,3 56,7 53,2 44,8 62,5 53,7 66,8 58,2 62,0 53,5

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya Út száma

Vizsgát szakasz

4801 34103

Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

LAeq [dB] 7,5 m Nappal Éjszaka 64,8 56,3 70,2 61,3

A távlati referencia állapotban várható zajterhelés és értékelése Referencia állapot alatt azt a 2029. évben kialakuló helyzetet értjük, ami akkor jönne létre, ha a tervezett fejlesztés nem valósulna meg.

Számítás során felhasznált paraméterek: • Forgalmi adatok: A forgalmi fejezetben szereplő távlati átlagos napi forgalmak (ÁNF). • Sebesség: I. akusztikai kategória 90/50 km/h II. akusztikai kategória 80/50 km/h III. akusztikai kategória 80/50 km/h • Napszak forgalomarányának meghatározása: OKA adatbázis és az ÚT 2-1.109. alapján • Forgalom áramlása: egyenletes • P terhelési paraméter értéke: mindhárom akusztikai kategóriában p=0 • Akusztikai érdességi kategória: K=0,29 (B kategória) A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a referencia távlati állapoti zajterhelés az alábbi: Út száma

Vizsgát szakasz

4 4 4 4 4 4

Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes. Kisújszállás 4201 j. út – 34103 j. út 34103 j. út - Karcag

LAeq [dB] 7,5 m Nappal 73,5 73,2 73,7 77,0 77,2 76,1

9

Éjszaka 70,3 70,3 70,8 73,8 74,1 72,9

Eltérés a jelenlegi állapothoz képest [dB] Nappal Éjszaka 2,4 2,4 3 3 3,2 3,2 1,8 1,7 1,9 2 0,8 0,8

Msz: 43.130


Út száma

Vizsgát szakasz

4 4 4 33 34 34 34 34 42 42 42 42 3401 3404 3405 3405 3407 4201 4201 4201 4202 4204 4204 4205 4206 4206

Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma Bánhalma - Kunhegyes Kunhegyes - Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes Örményes - Kuncsorba Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget Füzesgyarmat Örményes - Kisújszállás Püspökladány Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget Szeghalom Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

4206 4207 4211 4212 4245 4801 34103

LAeq [dB] 7,5 m

Eltérés a jelenlegi állapothoz képest [dB] Nappal Éjszaka 1,5 1,4 0,1 0,1 0 0,1 1,5 1,4 5,9 5,8 3,9 3,9 3 3 2,4 2,5 5,5 5,5 1,1 1,1 1,5 1,5 1 1,1 0,7 0,7 1,4 1,5 1,3 1,2 -0,4 -0,4 -5 -2 3,7 3,7 6,3 6,3 6,1 6,1 3,7 3,7 5 5 6,3 6,2 1,5 1,5 2,7 2,7 6,8 6,9

Nappal 77,0 72,9 73,1 70,6 69,1 68,6 69,0 68,5 74,6 73,9 74,3 74,0 71,3 64,7 67,5 64,0 61,2 70,1 70,0 73,7 67,1 65,6 64,3 60,9 68,0 68,4

Éjszaka 73,7 69,6 69,6 62,0 60,6 60,1 60,4 60,1 71,4 70,6 71,1 70,9 62,8 56,3 59,0 55,4 55,7 61,6 61,5 65,8 58,6 57,2 55,8 52,3 59,4 60,0

67,4

58,9

2,1

2,2

60,6

52,2

7,4

7,4

62,8

54,0

0,3

0,3

67,0

58,4

0,2

0,2

63,9

55,4

1,9

1,9

68,8 72,6

60,6 63,7

4 2,4

4,3 2,4

A környező úthálózat mentén, a települések védendő területein a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a nélküle állapotban – a megmaradó rossz minőségű útburkolatok és a természetes forgalomfejlődés következtében – a referencia zajterhelés nappal és éjjel mintegy 0,1-7,4 dB-el nő, és további mértékben eredményez határérték feletti zajterhelést új, vagy már túllépéssel érintett helyszíneken. Zajterhelés csökkenés a 3407 j. út Nádudvar – Kaba, és a 3405 j. út Nádudvar - 33. sz. út közötti szakaszán várható Üzemelési állapot zajterhelése és értékelése A távlati állapotban várható zajterhelés értékeit a távlati 2029. évre vonatkozó forgalmi adatok alapján a tervezett út paraméterei, tervezési sebesség, beépítési változtatások stb. figyelembevételével az e-UT 03.07.42 sz. „Közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi 10


Msz: 43.130

Műszaki Előírás és a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásai szerint számítással határoztuk meg. Számítás során felhasznált paraméterek: • Forgalmi adatok: A forgalmi fejezetben szereplő távlati átlagos napi forgalmak (ÁNF). • Sebesség: I. akusztikai kategória 90/50 km/h II. akusztikai kategória 80/50 km/h III. akusztikai kategória 80/50 km/h • Napszak forgalomarányának meghatározása: OKA adatbázis és az ÚT 2-1.109. alapján • Forgalom áramlása: egyenletes • P terhelési paraméter értéke: mindhárom akusztikai kategóriában p=0 • Akusztikai érdességi kategória: K=0,29 (B kategória A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítások szerint megállapítható, hogy a zajterhelés a nélküle állapothoz képest a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a zajterhelés az alábbiak szerint alakul: I. nyomvonalváltozat megvalósulása esetén: Út száma

Vizsgát szakasz

4 4 4 4 4 4 4 4 33 34 34 34 34 42 42

Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes. 4201 j. út – 34103 j. út 34103 j. út - Karcag Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma Bánhalma - Kunhegyes Kunhegyes - Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd

11

LAeq [dB] 7,5 m Nappal Éjszaka 67,7 64,5 66,4 63,5 68,0 65,1 77,2 74,1 76,1 72,9 77,0 73,7 72,9 69,6 73,1 69,6 70,6 62,0 68,4 60,0 67,8 59,3 67,5 59,0 67,3 58,8 74,6 71,4 73,9 70,6

Msz: 43.130


Vizsgát szakasz

42 42 3401 3404 3405 3405 3407 4201 4201 4201 4202 4204 4204 4205 4206 4206

Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes Örményes - Kuncsorba Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget Füzesgyarmat Örményes - Kisújszállás Püspökladány Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget Szeghalom Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

4206 4207 4211 4212 4245 4801 34103

LAeq [dB] 7,5 m Nappal Éjszaka 74,3 71,1 74,1 70,9 71,4 62,8 64,6 56,2 67,5 59,0 64,0 55,4 61,2 55,7 71,5 63,0 70,0 61,5 69,9 61,5 66,5 58,1 64,7 56,3 64,7 56,2 61,3 52,4 68,0 59,4 68,4 60,0 67,4

58,9

53,2

44,8

62,8

54,0

67,0

58,4

63,9

55,4

68,8 72,6

60,3 63,7

II. nyomvonalváltozat megvalósulása esetén: Út száma

Vizsgát szakasz

4 4 4 4 4 4 4 4 33 34 34 34 34 42 42 42 42 3401 3404 3405 3405 3407

Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes. 4201 j. út – 34103 j. út 34103 j. út - Karcag Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma Bánhalma - Kunhegyes Kunhegyes - Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba

12

LAeq [dB] 7,5 m Nappal Éjszaka 67,7 64,5 66,4 63,5 68,0 65,1 74,6 71,4 74,2 71,1 75,3 72,1 74,4 71,0 74,3 70,8 69,3 60,7 68,5 60,0 67,8 59,3 67,5 58,9 67,3 58,9 68,9 65,6 76,1 72,8 76,3 73,0 75,8 72,6 70,9 62,3 69,1 66,9 63,5

60,6 58,3 55,1

Msz: 43.130


Vizsgát szakasz

4201 4201 4201 4202 4204 4204 4205 4206 4206

Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes Örményes - Kuncsorba Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget Füzesgyarmat Örményes - Kisújszállás Püspökladány Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget Szeghalom Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

4206 4207 4211 4212 4245 4801 34103

LAeq [dB] 7,5 m Nappal Éjszaka 68,7 60,2 70,1 61,6 69,9 61,5 66,5 58,1 64,7 56,3 64,7 56,2 61,3 52,4 70,4 61,8 68,7 60,3 66,2

57,8

53,2

44,8

62,8

54,0

67,0

58,4

66,3

57,7

67,0 69,2

58,5 60,4

A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítások szerint megállapítható, hogy a zajterhelés a nélküle állapothoz képest a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a zajterhelés •

a főutak és alacsonyabb rendű utak esetében is jellemzően különböző mértékben (0,1-7,4 dB között) csökken, vagy 1 dB alatt nő, azonban a következő esetben észrevehető mértékben nő:

•

a 4201. j. út Kisújszállás nyugat település esetében mind nappal, mind éjjel 1,4 dB-el nő, azonban az útszakasz lakott területen kívül található

•

a 4 sz. út Püspökladány Kaba közötti szakaszán mind nappal, mind éjjel az I. változat esetén1,3 dB-el, míg a II. változat esetén 1,4 dB-el nő, míg a Kaba - Hajdúszoboszló közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,2 dB-el nő

•

a 42 sz. út M4 csp. – Báránd közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 2,2 dB-el nő, a Báránd – Földes szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,9 dB-el nő, míg a Föles – Beretyóújfalu szakaszon mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,7 dB-el nő

•

a 3405 j. út Püspökladány – Nádudvar közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 1,6 dB-el nő, a Nádudvar – 33. sz. út közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén mind nappal, mind éjjel 2,9 dB-el nő

•

a 3407 j. út Nádudvar – Kaba közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén nappal 2,3 dB-el nő

13


•

Msz: 43.130

a 4245 j. út Kertészsziget - Szeghalom közötti szakaszán mindkét nyomvonalváltozat esetén nappal 2,5 dB-el nő

A várhatóan zajterhelés növekedéssel járó útszakaszok esetében a bizonytalansági tényezők figyelembe vételével nem javaslunk zajvédelmi beavatkozást, azonban az érintett útszakaszok belterületi részein zajmonitoring pontok létesítését javasoljuk, és a mérési eredményektől függően esetleges zajvédelmi intézkedések meghozatala szükségessé válhat. 2.6

1.6 pont: Ismertesse a tervezett nyomvonal menti területek településrendezési terv szerinti besorolását.

Törökszentmiklós: 125+000 – 129+380 km. szelvények között mindkét oldalon a nyomvonal legelőként, illetve szántóként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Má Örményes: 129+380 – 130+160 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon illetve szántóként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Má Fegyvernek: 130+160 – 132+920 km. szelvények között a nyomvonal l mindkét oldalon egelőként, illetve szántóként – 132+000 – 133+900 km szelvények között mindkét oldalon öntözött – hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Má Örményes: 132+920 – 133+700 km. szelvények között a nyomvonal öntörött szántóként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Má Fegyvernek: 133+700 – 136+590 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon szántóként 135+420 – 136+590 km szelvények között öntözött – hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Má Kenderes: 136+590 – 139+850 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon legelőként, illetve szántőként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Má A 140+000 és a 142+300 km szelvény környezetében a bal oldalon a pályától kb. 250 méterre Mgip besorolású mezőgazdasági terület található. Kisújszállás: 139+850 – 143+000 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon öntözött – részben öntözött - szántóként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: Msz 14


Msz: 43.130

A 143+000 – 144+000 km szelvények között mindkét oldalon Gksz besorolású gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató - terület található. M4 Kisújszállás elkerülő településrendezési besorolása jobb oldal: 144+000 - 146+190 km

Msz-1

Többségében szántó művelésű terület

146+190 - 146+244 km

V-1

Általános vízgazdálkodási terület

146+244 - 146+779 km

Msz-1


146+779 - 146+818 km

V-1


146+818 - 148+177 km

Msz-1


148+177 - 151+162 - km

Msz-1*

Rizsföldként hasznosított terület

151+162 - 151+491 km

V-1


151+491 - 151+595 km

KÖk

Közlekedési terület - kötöttpályás (vasúti)

151+595 - 152+348 km

Eg

Gazdasági erdő

144+000 - 146+171km

Msz-1


146+171 - 146+223 km

V-1


146+223 - 146+773 km

Msz-1


146+773 - 146+811 km

V-1


146+811 - 148+177 km

Msz-1


148+177 - 151+282 - km

Msz-1*

Rizsföldként hasznosított terület

151+282 - 152+566 km

Eg

Gazdasági erdő

151+566 - 151+678 km

KÖk

Közlekedési terület - kötöttpályás (vasúti)

bal oldal:

15


151+678 - 152+697 km

Eg

Gazdasági erdő

152+697 - 152+348 km

Mgy-1

Többségében gyep

Msz: 43.130

I. nyomvonalváltozat: Kisújszállás: 153+000 – 156+450 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon rizsföldként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: MI* Karcag: 156+450 – 171+050 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon szántó művelési ágú általános mezőgazdásági terület besorolású földrészletek mellett halad. Településrendezési besorolási kód: Má Püspökladány: 171+050 – 182+250 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon szántó művelési ágú általános mezőgazdásági terület besorolású földrészletek mellett halad. Településrendezési besorolási kód: Msz

II. nyomvonalváltozat: Kisújszállás: 153+000 – 155+870 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon rizsföldként hasznosított mezőgazdasági terület mentén halad. Településrendezési besorolási kód: MI* 155+870 – 158+350 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon mezőgazdasági terület besorolású földrészletek mellett halad. Településrendezési besorolási kód: MI Karcag: 158+350 – 161+675 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon szántó művelési ágú általános mezőgazdásági terület besorolású földrészletek mellett halad. Településrendezési besorolási kód: Má

161+675 – 165+415 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon erdő besorolású területek mellett fut. Településrendezési besorolási kód: Má 165+415 – 171+600 km. szelvények között a mindkét oldalon nyomvonal mellett szántó művelési ágú általános mezőgazdásági terület besorolású földrészletek találhatóak. Településrendezési besorolási kód: Má 16


Msz: 43.130

Püspökladány: 171+600-174+735 km. szelvények között a nyomvonal mindkét oldalon szántó művelési ágú általános mezőgazdásági terület besorolású földrészletek mellett halad. Településrendezési besorolási kód: Msz 174+735 – 175+255 km. szelvények között a mindkét oldalon nyomvonal szomszédságában különleges terület besorolású mezőgazdasági üzemi földrészlet található. Településrendezési besorolási kód: Kmü 175+255 – 183+021 km. szelvények között mindkét oldalon szántó művelési ágú általános mezőgazdásági terület besorolású földrészletek vannak. Településrendezési besorolási kód: Msz 2.7

1.7 pont.:Műszaki számításokkal bizonyítsa a javasolt műszaki védelem (zajvédőfal) hatásosságát, a zajterhelési határértékek teljesülését.

Számításainak Soundplan 7.3 szoftver segítségével készítettük az alábbi paraméterek figyelembe vételével: • Forgalmi adatok: A forgalmi fejezetben szereplő távlati átlagos napi forgalmak (ÁNF). • Sebesség: I. akusztikai kategória 90/50 km/h II. akusztikai kategória 80/50 km/h III. akusztikai kategória 80/50 km/h • Napszak forgalomarányának meghatározása: OKA adatbázis és az ÚT 2-1.109. alapján • Forgalom áramlása: egyenletes • P terhelési paraméter értéke: mindhárom akusztikai kategóriában p=0 • Akusztikai érdességi kategória: K=0,29 (B kategória) A tervezett zajfalak távlati, zajfal nélkül és zajfallal állapotait rögzítő zajterhelési ábrákat mindkét nyomvonalváltozatra jelen hiánypótlási dokumentáció mellékleteként csatoltuk.

17


2.8

Msz: 43.130

1.8 pont: A zajvédelmi szempontú hatásterület meghatározásához határozza meg a háttérterhelést a környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. MSZ 18150-1:1998. sz. szabvány 6.4.2. pontjában előírtak szerint.

A zajvizsgálat a közvetlen hatásterület védendő létesítményeire készült a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5., 6. és 7. § előírásai szerint. A közvetlen hatásterület lehatárolását a 2029. évre vonatkozó éjszakai zajterhelési értékből számítással állapítottuk meg. A közvetlen hatásterületet minden esetben az éjjeli időtartamra határoztuk meg, a zajforrások magasságának és a védendő létesítmények elhelyezkedésének figyelembe vételével 1,5 m-es magasságra. Nappal az éjjelinél kisebb hatásterület határolható le, ezért ennek bemutatásától a Kr. 6. § (3) pontja alapján eltekintettünk. A hatásterület lehatárolásához szükséges háttérterhelés mérést az MSZ 18150-1:1998. sz. szabvány 6.4.2. szerint végeztük el. A háttérterhelés meghatározásának vizsgálati eredményét az alábbi táblázat tartalmazza.

Háttérterhelés zajvizsgálata jelenlegi háttérterhelés Vizsgálati pontok

éjjel (nappal) LAeq (dB)

Kisújszállás, külterületen*

33,1 (41,6)

*zajtól nem védendő környezetben

A háttérterhelés mérési eredményeiből megállapítható, hogy a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterületén, a tervezett (vizsgált) zajforrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés jellemzően legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. 2.9

1.9 pont: Számításokkal vizsgálja a nyomvonalhoz legközelebbi védendő létesítmények homlokzatai előtt az építési kivitelezési tevékenységéből származó várható zajterhelést és bizonyítsa a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XI 1.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. együttes rendelet) 2. sz. mellékletében előírt határértékek teljesülését.

A közvetlen hatásterületet érintő építés körülményeiről, technológiájáról, a lehetséges gépparkról és a számítási eredményekről a lenti táblázatok adnak felvilágosítást. Mivel a 18


Msz: 43.130

kivitelező még nem ismert, a táblázatban megadottaknál pontosabb technológiai és műszaki leírás nem áll rendelkezésre. Ennek megfelelően jelen számítást előzetes becslésnek lehet tekintetni, a kivitelezőnek, az alkalmazott géppark kiválasztása valamint az organizációs terv elkészülése után az építésre vonatkozó zajvédelmi szakvéleményt az adatok birtokában el kell készítenie. Számításink során egyidejű munkavégzést vettünk figyelembe. A valóságban a munkagépek nem egyszerre dolgoznak, igaz előfordulhat az építkezés során egy-egy rövidebb, kritikus időszak, amely megerősíti a számítás jelenlegi eljárás rendjét. A számításoknál mindenhol kizártuk az éjszakai időszakban történő építkezés lehetőségét. Az építkezés időtartamaként 1 hónap – 1év közötti időszakot vettünk, azonban védendő épületeknél az egyes munkafázisokból ennél rövidebb idejű zajterhelés várható. Számításinkhoz az alábbi, a tengelyhez legközelebb eső, védendő ingatlanokat vettük figyelembe: I. nyomvonalváltozat: Karcag 01571 hrsz.

Távolság: 95,8 m

II. nyomvonalváltozat: Püspökladány 0287/18 hrsz.

Távolság: 135,2 m

19

I. Nyomvonalváltozat esetén: M4 AUTÓPÁLYA I. NYOMVONALVÁLTOZAT ÚTÉPÍTÉS - FÖLDMUNKA MUNKAFÁZIS ZAJKIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A számítás során felhasznált jogszabályok, szabványok, adatok: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet; 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet; 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet; 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet; 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet; MSZ 18150-1:1998; MSZ 15036:2002; MSZ-13-111:1985; MSZ-13-183-1:1992; "Update of noise database for prediction of noise on construction and open sites" c. Defra tanulmány, 2005.

Bemenő adatok Felvonuló gépek és azok adatai Teljesítmény Méret, súly, Hangnyomásszint Hangteljesítményszint [kW] kapacitás LAeq, 10m [dB] LW [dB]

Kód

Munkagép, eszköz

Munkagépek száma

Napi munkaóra

G1

gumikerekes kotró

112

17 t

73

104

1

6

G2

homlokrakodó

198

23 t

75

106

1

6

G3

vibrohenger

95

12 t

80

111

1

4

G4

tehergépkocsi

270

39 t

80

111

3

4

Számításhoz szükséges paraméterek és egyenletek megadása Leírás

Jel

Érték

Mértékegység

A munkagép/gépcsoport és a kijelölt mértékadó vizsgálati pont (Karcag 01571 hrsz.) közötti távolság

st

95,80

m

Megjegyzés, egyenlet

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya A távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció

Kd

50,63

dB

Vonatkoztatási távolság

s0

1,00

m

A zajforrás irányítási tényezője

Kir

0,00

dB

A biztonság javára elhagyjuk.

A sugárzási térszög miatti korrekció

KΩ

3,00

dB

Az LAM számításánál figyelembe kell venni, ha a munkagép tükröző felületen mozog.

A levegő által okozott terjedési csillapítás

aL

1,93

dB/km

10 °C, 70%-os relatív légnedvesség és 500 Hz oktávsáv középfrekvencia mellett.

A levegő elnyelő hatását kifejező korrekció

KL

0,18

dB

A talajszint fölötti közepes magasság

hm

1,50

m

Az esetleges negatív számítási értékeket nullának kell tekinteni.

A talaj- és meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció

Km

4,17

dB

A növényzet csillapító hatását kifejező korrekció

Kn

0,00

dB

A biztonság javára, és az építési területek általános kopáráságára tekintettel elhagyjuk.

A lakott terület beépítésének csillapító hatását kifejező korrekció

KB

0,00

dB


A zajárnyékoló létesítmény beiktatási vesztesége

Ke

0,00

dB


Vonatkoztatási idő

Tv

8,00

óra

Nappali érték (éjjeli munkavégzés Ø), hivatkozva a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletre.

21

Msz: 43.130


Számítások Leírás

Jel

Érték

Mértékegység

LAM, G1

102,75

dB

LAM, G2

104,75

dB

LAM, G3

107,99

dB

LAM, G4

112,76

dB

LAM, G1, K, 1vp

50,77

dB

LAM, G2, K, 1vp

52,77

dB

LAM, G3, K, 1vp

56,01

dB

LAM, G4, K, 1vp

60,78

dB


Megítélési szint gépenként

Megítélési szint gépenként, figyelembe véve a fenti korrekciókat, az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Karcag 01571 hrsz.).

Eredmények Leírás

Jel

Érték

Mértékegység

Határérték túllépés

Megítélési szint az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Karcag 01571 hrsz.).

LAM, 1vp

62,80

dB

2,80 dB

Alkalmazott egyenlet:

22

Msz: 43.130


Határérték nappal

LTH

60,00

dB


Határérték teljesülése

lkritikus

128,60

m

Zajvédelmi védőtávolság

M4 AUTÓPÁLYA I. NYOMVONALVÁLTOZAT ÚTÉPÍTÉS - BURKOLATÉPÍTÉS MUNKAFÁZIS ZAJKIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A számítás során felhasznált jogszabályok, szabványok, adatok: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet; 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet; 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet; 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet; 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet; MSZ 18150-1:1998; MSZ 15036:2002; MSZ-13-111:1985; MSZ-13-183-1:1992; "Update of noise database for prediction of noise on construction and open sites" c. Defra tanulmány, 2005.


Kód

Munkagép, eszköz

Munkagépek száma

Napi munkaóra

G1

nagynyomású seprűs locsolókocsi

-

-

81

112

1

4

G2

tehergépkocsi

270

39 t

80

111

3

4

G3

finiser

94

18 t

77

108

1

6

G4

vibrohenger

95

12 t

80

111

2

4

23

Msz: 43.130



Jel

Érték

Mértékegység


A munkagép/gépcsoport és a kijelölt mértékadó vizsgálati pont (Karcag 01571 hrsz.) közötti távolság

st

95,80

m

1 db távolság megadása kötelező, 1-nél több opcionális, amennyiben kijelölünk több mértékadó vizsgálati pontot.

A távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció

Kd

50,63

dB


s0

1,00

m

-


Kir

0,00

dB



KΩ

3,00

dB



aL

1,93

dB/km



KL

0,18

dB


hm

1,50

m



Km

4,17

dB


Kn

0,00

dB

24


Msz: 43.130



Tv

8,00

óra




Jel

Érték

Mértékegység

LAM, G1

108,99

dB

LAM, G2

112,76

dB

LAM, G3

106,75

dB

LAM, G4

111,00

dB

LAM, G1, K, 1vp

57,01

dB

LAM, G2, K, 1vp

60,78

dB

LAM, G3, K, 1vp

54,77

dB

LAM, G4, K, 1vp

59,02

dB


Megítélési szint gépenként, figyelembe véve a fenti korrekciókat, az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Karcag 01571 hrsz.)


Jel

Érték

Mértékegység


Megítélési szint az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Karcag 01571 hrsz.).

LAM, 1vp

64,47

dB

4,47 dB

25

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya Alkalmazott egyenlet


LTH

60,00

dB



lkritikus

153,50

m


II. Nyomvonalváltozat esetén M4 AUTÓPÁLYA II. NYOMVONALVÁLTOZAT ÚTÉPÍTÉS - FÖLDMUNKA MUNKAFÁZIS ZAJKIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A számítás során felhasznált jogszabályok, szabványok, adatok: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet; 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet; 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet; 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet; 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet; MSZ 18150-1:1998; MSZ 15036:2002; MSZ-13-111:1985; MSZ-13-183-1:1992; "Update of noise database for prediction of noise on construction and open sites" c. Defra tanulmány, 2005.


Munkagépek száma

Napi munkaóra

104

1

6

75

106

1

6

80

111

1

4

Kód

Munkagép, eszköz

G1

gumikerekes kotró

112

17 t

73

G2

homlokrakodó

198

23 t

G3

vibrohenger

95

12 t

26

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya G4

tehergépkocsi

270

39 t

80

111

3

4


Jel

Érték

Mértékegység


A munkagép/gépcsoport és a kijelölt mértékadó vizsgálati pont (Püspökladány 0287/18 hrsz.) közötti távolság

st

135,20

m


Kd

53,62

dB


s0

1,00

m

-


Kir

0,00

dB



KΩ

3,00

dB



aL

1,93

dB/km



KL

0,26

dB


hm

1,50

m



Km

4,37

dB

27

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya A növényzet csillapító hatását kifejező korrekció

Kn

0,00

dB


A lakott terület beépítésének csillapító hatását kifejező korrekció

KB

0,00

dB


A zajárnyékoló létesítmény beiktatási vesztesége

Ke

0,00

dB


óra




Tv

8,00


Jel

Érték

Mértékegység

LAM, G1

102,75

dB

LAM, G2

104,75

dB

LAM, G3

107,99

dB

LAM, G4

112,76

dB

LAM, G1, K, 1vp

47,50

dB

LAM, G2, K, 1vp

49,50

LAM, G3, K, 1vp

52,74


Megítélési szint gépenként, figyelembe véve a fenti korreciókat, az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Püspökladány 0287/18 hrsz).

dB

dB

28

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya LAM, G4, K, 1vp

57,51

dB


Jel

Érték

Mértékegység

Megítélési szint az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Püspökladány 0287/18 hrsz.).

LAM, 1vp

59,52

dB

Határérték túllépés -0,48 dB



LTH

60,00

dB



lkritikus

128,60

m


M4 AUTÓPÁLYA II. NYOMVONALVÁLTOZAT ÚTÉPÍTÉS - BURKOLATÉPÍTÉS MUNKAFÁZIS ZAJKIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A számítás során felhasznált jogszabályok, szabványok, adatok: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet; 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet; 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet; 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet; 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet; MSZ 18150-1:1998; MSZ 15036:2002; MSZ-13-111:1985; MSZ-13-183-1:1992; "Update of noise database for prediction of noise on construction and open sites" c. Defra tanulmány, 2005.

Bemenő adatok Felvonuló gépek és azok adatai Kód

Munkagép, eszköz

Teljesítmény Méret, súly, Hangnyomásszint Hangteljesítményszint [kW] kapacitás LAeq, 10m [dB] LW [dB]

29

Munkagépek száma

Napi munkaóra

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya G1

nagynyomású seprűs locsolókocsi

-

-

81

112

1

4

G2

tehergépkocsi

270

39 t

80

111

3

4

G3

finiser

94

18 t

77

108

1

6

G4

vibrohenger

95

12 t

80

111

2

4


Jel

Érték

Mértékegység


A munkagép/gépcsoport és a kijelölt mértékadó vizsgálati pont (Püspökladány 0287/18 hrsz.) közötti távolság

st

135,20

m

1 db távolság megadása kötelező, 1-nél több opcionális, amennyiben kijelölünk több mértékadó vizsgálati pontot.


Kd

53,62

dB


s0

1,00

m

-


Kir

0,00

dB



KΩ

3,00

dB



aL

1,93

dB/km



KL

0,26

dB

30

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya A talajszint fölötti közepes magasság

hm

1,50

m



Km

4,37

dB


Kn

0,00

dB



Tv

8,00

óra




Jel

Érték

Mértékegység

LAM, G1

108,99

dB

LAM, G2

112,76

dB

LAM, G3

106,75

dB

LAM, G4

111,00

dB

LAM, G1, K, 1vp

53,74

dB

LAM, G2, K, 1vp

57,51

dB


Megítélési szint gépenként, figyelembe véve a fenti korrekciókat, az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Püspökladány 0287/18 hrsz.)

31

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya LAM, G3, K, 1vp

51,50

dB

LAM, G4, K, 1vp

55,75

dB


Jel

Érték

Mértékegység


Megítélési szint az 1. mértékadó vizsgálati pontban (Püspökladány 0287/18 hrsz.)

LAM, 1vp

61,19

dB

1,19 dB



LTH

60,00

dB



lkritikus

153,50

m


32

Zajvédelmi javaslatok - kivitelezői feladatok Az elvégzett számítások alapján az alábbiak betartását javasoljuk: - éjszakai (22 és 06 óra között) munkavégzés kizárása; - elérhető legjobb technológia használata, jelen esetben a lehető legkisebb zajkibocsátású munkagépek alkalmazása, kikötve, hogy a munkagépek rendelkezzenek érvényes műszaki vizsgával, valamint minimum EURO2-es besorolású motorral; - ahol lehetséges, ott a gépek és/vagy gépelemek zajvédelmi szigetelése, zajcsökkentő burkolatok alkalmazásával; - egyidejűség csökkentése - a védett ingatlanok környezetében a napi munkaidő csökkentése - javasoljuk a hatósággal történő egyeztetést, továbbá a határérték túllépés alóli felmentés kérelem benyújtását. 2.10 1.10 pont: Tisztázza, hogy a térségben működő bányák közül melyekből szállítható az út építéséhez szükséges anyag, melyek rendelkeznek hatályos MÜT-tel. A bányák felsorolásánál jelzett útépítéshez szükséges anyagok a felsorolt bányákból szállíthatóak. A felsorolt bányák mindegyike rendelkezik MÜT-tel A nyomvonal által érintett települések vonzáskörzetében található anyag-nyerőhelyek: bányatelek védneve Szolnok IX. - homok Szolnok X. - homok Szolnok XI. - homok Törökszentmiklós VI. homok Törökszentmiklós VII. agyag, homok Törökszentmiklós VIII. homok Fegyvernek I. - homok, agyag

bányavállalkozó ásványi (jogosított) megnevezése nyersanyag1 HARTMANN és Társa közlekedésépítési Kereskedelmi és homok Szolgáltató Bt. közlekedésépítési Homokbánya 2004 Bt. homok HARTMANN és Társa Kereskedelmi és homok Szolgáltató Bt. egyéni vállalkozó

homok

egyéni vállalkozó

közlekedésépítési agyag

KÖZÉP-TISZAI homok Termálvíz Hasznosító Kft. KRUPATECHNIKA közlekedésépítési Kereskedelmi és agyag Szolgáltató Kft.

ásványi nyersanyag2

közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok

közlekedésépítési homok

Mivel a Kivitelező jelenleg nem ismert, ezért a jelen dokumentációban a nyomvonalhoz legközelebbi bányákból történő szállítást feltételeztünk. A kivitelezés idejére a kiválasztott Kivitelező ettől eltérően egy távolabbi bányából is hozhat útépítési alapanyagokat illetve az építési idejére saját maga is létrehozhat egyet, ezért a kivitelezés során használt bányákat csak a kivitelező kiválasztása után lehet megismerni..

Msz: 43.130


2.11 1.11 pont: Tegyen javaslatot az egyes szakaszok építésénél az anyagnyerő helyekre, szállítási útvonalakra, és határozza meg a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. Komi. rendelet) 7.§-ában előírtak szerint a szállítási tevékenység hatásterületét. A hatásterületet szövegesen és térképen azonosítható módon mutassa be. Ismertesse a lehetséges alternatívák bemutatásával az építkezésekkel összefüggő szállítás környezetre gyakorolt hatását, ezek közül adja meg a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási változatokat. A tervezett nyomvonal környezetében az alábbi bányák találhatóak: bányatelek védneve Szolnok IX. - homok Szolnok X. - homok Szolnok XI. - homok Törökszentmiklós VI. homok Törökszentmiklós VII. agyag, homok Törökszentmiklós VIII. homok Fegyvernek I. - homok, agyag


homok







Mivel a Kivitelező jelenleg nem ismert, ezért a jelen dokumentációban a nyomvonalhoz legközelebbi bányákból történő szállítást feltételeztünk. A kivitelezés idejére a kiválasztott Kivitelező ettől eltérően egy távolabbi bányából is hozhat útépítési alapanyagokat illetve az építési idejére saját maga is létrehozhat egyet, ezért a szállításból eredő zajhatásokat pontosan csak az organizációs terv ismeretében lehet meghatározni. A meglévő bányákhoz az alábbi optimalizált szállítási útvonalakat rendeltük: Szolnok IX – X - XI j. bányák: A Homokbányai út, az Áfor úton keresztül a 4. sz. főút Szolnok-Szajol közötti szakaszára lejhet kijutni és a főúton haladva el lehet érni a tervezett autópálya nyomvonalát. A szállítási út védett ingatlant nem érint, ezért számítások elvégzést nem tartottuk szükségesnek. Megvizsgáltuk ezen kívül a szolnoki vasúti pályaudvaron történő felrakodással a vasúti szállítás lehetőségét is, azonban ez az útvonal keresztezte volna Szolnok város Szandaszőlős településrészét ahol zajvédelmi szempontból védett ingatlanok mellet halad az út, ezért ennek használatát nem javasoljuk. Törökszentmiklós VI – VII j. bányák: A bányákból a helyi földutak használatával a 4. sz. főút Szajol – Törökszentmiklós közötti szakasza elérhető, és innen védendő ingatlan érintése nélkül el lehet jutni a tervezett nyomvonalra, amin keresztül az építés helye elérhető.34


Msz: 43.130

Alternatív útvonal lehetősége nem merült fel, hiszen azok mindegyike lakott településrészeket érintene. Törökszentmiklós VIII, Fegyvernek I. j. bányák: A bányákból a tervezett nyomvonal a helyi földúthálózat használatával közvetlenül is elérhető, védett ingatlan érintése nélkül. Alternatív útvonal lehetősége nem merült fel. A szállítási útvonalak áttekintő helyszínrajzát jelen hiánypótlási dokumentációhoz mellékeltük. 2.12 1.12 pont: Tegyen javaslatot a zaj mérési monitor pontokra a közvetlen és közvetett hatásterületen. Monitoring pontok telepítését javasoljuk az alábbi helyszíneken: Közvetlen hatásterület: I. nyomvonalváltozat megvalósulása esetén: ZM-1-1 Karcag 01571 hrsz. ingatlan védendő homlokzata előtt Alapállapotban, építés alatt és üzemelés állapotban ZM-1-2 Karcag 01915/1 hrsz. ingatlan védendő homlokzata előtt Alapállapotban, építés alatt és üzemelés állapotban ZM-1-3 Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védendő homlokzata előtt Alapállapotban, építés alatt és üzemelés állapotban II. nyomvonalváltozat megvalósulása esetén: ZM-2-1 Karcag 1822/4 hrsz. ingatlan védendő homlokzata előtt Alapállapotban, építés alatt és üzemelés állapotban

ZM-2-2 Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védendő homlokzata előtt 35


Alapállapotban, építés alatt és üzemelés állapotban

Közvetett hatásterület: A 42 sz. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-1 Báránd Kossuth u. 86 Alapállapotban és üzemelési állapotban ZM-2 Földes Magaspart u. 13. Alapállapotban és üzemelési állapotban ZM-3 Berettyóújfalu Földes u.42 Alapállapotban és üzemelési állapotban A 3405 j. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-4 Nádudvar Ady E. u. 38 Alapállapotban és üzemelési állapotban A 3407 j. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-5 Nádudvar Kabai u. 10 Alapállapotban és üzemelési állapotban A 4205 j. út várható zajterhelés növekedésének figyelemmel kísérésére: ZM-6 Szeghalom Újtelep X. u. 2. Alapállapotban és üzemelési állapotban

36

Msz: 43.130


Msz: 43.130

2.13 1.13 pont: Nyújtsa be Bité Pálné Dr. érvényes környezeti zaj. illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedélyének másolatát. Bite Pálné dr, tévesen került megjelölésre, mint a Törökszentmiklós kelet – Kisújszállás közötti szakasz zajvédelmi szakértője. Helyesen a szakasz zajvédelmi fejezetét a Coaching Team Kft. készítette, a szakértő Silló Szabolcs. A szakértői jogosultságot a tervező személyesen fogja igazolni a Főfelügyelőségen.

2.14 1.14 pont: Helyszínenként részletesen vizsgálja a közműkiváltások környezeti hatásait. EVD köteles keresztezett közművek: I. változat Szelvény 125+162 131+989 139+231 143+268 152+902 155+431 156+510 164+100 171+165 177+405 177+662 177+678 180+802 180+937

Közmű típus

Tulajdonos

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 120 kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő DN1000 nagynyomású gázvezeték Meglévő DN800 nagynyomású gázvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. FGSZ Zrt. FGSZ Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

Beavatkozás kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon valószínű nem kell átépíteni átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon adathiány átépítés új nyomvonalon

II. változat Szelvény

Közmű típus

Tulajdonos

125+162 131+989 139+231 143+268 152+902

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

155+265

Meglévő 120 kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt.

158+411 164+485

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

171+709

Meglévő 20kV-os légvezeték

37 Titász Zrt. E.ON

Beavatkozás kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya 178+202 178+393 178+412 181+569 181+704

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő DN1000 nagynyomású gázvezeték Meglévő DN800 nagynyomású gázvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. FGSZ Zrt. FGSZ Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

Msz: 43.130 átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon adathiány átépítés új nyomvonalon

A kiváltások zajterhelése helyszínenként: 125+162 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -

építési technológia munkagépek rakodási művelet. szállítási forgalom.

A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.

131+989 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: - építési technológia - munkagépek

38


Msz: 43.130

- rakodási művelet. - szállítási forgalom. A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.

139+231 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. 39


Msz: 43.130

Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat.

Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással. 143+268 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással. 152+902 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása

40


Msz: 43.130

Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással. I.: 155+431 km. sz., II.:155+265 km. sz. 120 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási 41 munkafázisban 9 m.


Msz: 43.130

Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.

I: 156+510 km. sz., II.: 158+411 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: 42


Msz: 43.130

Az üzemelés nem jár zajhatással.

I.: 164+100 km. sz., II.: 164+485 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -




építési technológia munkagépek rakodási művelet. szállítási forgalom. 43


Msz: 43.130




A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: 44 - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása,


Msz: 43.130

- a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.

I.: 177+662 km. sz., II.: 178+393 km. sz. DN1000 nagynyomású gázvezeték Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási illetve árokásási munkafázisban 36 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.

I.: 177+678 km. sz., II.: 174+412 km. sz. DN800 nagynyomású gázvezeték 45


Msz: 43.130

Építés alatt: Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: -


A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási illetve árokásási munkafázisban 36 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.



A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. 46


Msz: 43.130

A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.



A zajterhelés az építő, szállító, rakodó- és munkagépek mozgásából, működéséből ered. Az építés során felvonultatott gépek járművek, azok zajteljesítmény szintje, a munkaszervezés, a pontos szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. A kivitelezésből származó zaj hatásterületének a határa, a legzajosabb daruzási munkafázisban 9 m. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjeit a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: - kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, - a keletkező zaj terjedésének korlátozása. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni a tervezett az autópálya szakaszának már elkészült szakaszait, illetve az útépítéséhez igénybe vett szállítási 47 útvonalakat.


Msz: 43.130

Üzemelés alatt: Az üzemelés nem jár zajhatással.

3 3.1

2. LEVEGŐVÉDELMI SZEMPONTÚ HIÁNYPÓTLÁSI PONTOK 2.1 pont: Tegyen javaslatot levegőtisztaság-védelmi monitoring pontok telepítésére vonatkozóan a közvetlen és közvetett hatásterületen.

Levegővédelmi szempontból mind a közvetlen mind a közvetett hatásterületen belül nem találhatóak védendő ingatlanok, ezért nem tartjuk szükségesnek levegővédelmi monitoring pontok kijelölését.

3.2

2.2 pont: Tisztázza, hogy a tervezési terület közelében lévő anyagnyerő helyek (bányák) közül melyek rendelkeznek MÜT-tel.

A nyomvonal által érintett települések vonzáskörzetében található anyag-nyerőhelyek: bányatelek védneve Szolnok IX. - homok Szolnok X. - homok Szolnok XI. - homok Törökszentmiklós VI. homok Törökszentmiklós VII. agyag, homok Törökszentmiklós VIII. homok Fegyvernek I. - homok, agyag


homok







A fenti bányák mindegyike rendelkezik MÜT-tel.

3.3

Tegyen javaslatot az anyagnyerő helyek közül azokra, amelyek a legközelebb találhatók az építendő létesítményhez. Ezt figyelembe véve csatolja a szállítási tevékenység hatásterületét szövegesen és térképvázlaton is.

Az alább bányák találhatóak legközelebb a tervezett létesítményhez: bányatelek védneve

bányavállalkozó 48 (jogosított) megnevezése




Szolnok IX. - homok

HARTMANN és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.


Szolnok X. - homok

Homokbánya 2004 Bt.


Szolnok XI. - homok

HARTMANN és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

homok


homok



Törökszentmiklós VI. homok Törökszentmiklós VII. agyag, homok Törökszentmiklós VIII. homok Fegyvernek I. - homok, agyag


Msz: 43.130



A szállítási útvonalakat jelölő helyszínrajzot a hiánypótlási dokumentációhoz csatoltuk „A szállítási útvonalak áttekintő helyszínrajza” címen. A szállítási tevékenységből eredő légterhelés határértékei már az út területén belül teljesülnek, és az útvonalak 50 m környezetében nem találhatóak védendő ingatlanok. Mivel a hatásterület távolsága igen csekély, ezért a rajzi megjelenítés nem lehetséges. 3.4

2.4 pont: A közműkiváltások összes helyszínén, egyenként ismertesse a levegőre gyakorolt (várható) hatásokat. I. változat

Szelvény 125+162 131+989 139+231 143+268 152+902 155+431 156+510 164+100 171+165 177+405 177+662 177+678 180+802 180+937

Közmű típus

Tulajdonos

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 120 kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő DN1000 nagynyomású gázvezeték Meglévő DN800 nagynyomású gázvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. FGSZ Zrt. FGSZ Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

Beavatkozás kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon valószínű nem kell átépíteni átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon adathiány átépítés új nyomvonalon

II. változat Szelvény 125+162

Közmű típus Meglévő 20kV-os légvezeték

Tulajdonos 49 E.ON Titász Zrt.

Beavatkozás kiváltás saját nyomvonalon

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya 131+989 139+231 143+268 152+902

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

155+265

Meglévő 120 kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt.

158+411 164+485

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

171+709 178+202 178+393 178+412 181+569 181+704

Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő DN1000 nagynyomású gázvezeték Meglévő DN800 nagynyomású gázvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték Meglévő 20kV-os légvezeték

E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt. FGSZ Zrt. FGSZ Zrt. E.ON Titász Zrt. E.ON Titász Zrt.

kiváltás saját nyomvonalon kiváltás saját nyomvonalon kiváltás új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés meglévő nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon átépítés új nyomvonalon adathiány átépítés új nyomvonalon

A kiváltások légterhelése helyszínenként: 125+162 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. 50


Msz: 43.130

A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.

Üzemelés alatt: Az üzemelés alatt nem várható levegőszennyezés.

131+989 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. 51


Msz: 43.130

A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


139+231 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés. 52


Msz: 43.130


143+268 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.

Üzemelés alatt: Az üzemelés alatt nem várható levegőszennyezés. 53


Msz: 43.130

152+902 km. sz. – 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


I.: 155+431 km. sz., II.:155+265 km. sz. 120 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: 54


Msz: 43.130

Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


I: 156+510 km. sz., II.: 158+411 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és 55a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3.


Msz: 43.130

A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


I.: 164+100 km. sz., II.: 164+485 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. 56


Msz: 43.130

A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


I.: 171+165 km. sz., II.: 171+709 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. 57

Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is.


Msz: 43.130

Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


I.: 177+405 km. sz., II.: 178+202 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett földszállítással sem kell számolni. oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős 58


Msz: 43.130

Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


I.: 177+662 km. sz., II.: 178+393 km. sz. DN1000 nagynyomású gázvezeték Építés alatt: A munkagépek üzemeléséből származó levegőemisszió-terhelés - elsősorban nitrogénoxidok, korom és szálló por- térben és időben koncentrált lehet, ezért a kivitelezés közvetlen környezetében problémát okozhat. Az építési technológiából, a földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a humusz nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. "A talaj termőréteg-védelmének követelményei földmunkák végzésekor", valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, ezért az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. A munkaárokból kitermelt föld visszatöltésig a tervezett vezeték nyomvonala mentén kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonal a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe lehet venni az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. 59


Msz: 43.130

A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A lefektetésre kerülő csődarabok hegesztése bevont elektródás kézi ívhegesztéssel történik. Az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szén-monoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait.


I.: 177+678 km. sz., II.: 174+412 km. sz. DN800 nagynyomású gázvezeték Építés alatt: A munkagépek üzemeléséből származó levegőemisszió-terhelés - elsősorban nitrogénoxidok, korom és szálló por- térben és időben koncentrált lehet, ezért a kivitelezés közvetlen környezetében problémát okozhat. Az építési technológiából, a földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a humusz nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. "A talaj termőréteg-védelmének követelményei földmunkák végzésekor", valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, ezért az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. A munkaárokból kitermelt föld visszatöltésig a tervezett vezeték nyomvonala mentén kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonal a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe lehet venni az útépítéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A lefektetésre kerülő csődarabok hegesztése bevont elektródás kézi ívhegesztéssel történik. Az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szén-monoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. 60


Msz: 43.130


I.: 180+802 km. sz., II.: 181+569 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.

Üzemelés alatt: Az üzemelés alatt nem várható levegőszennyezés. 61


Msz: 43.130

I.: 180+937 km. sz., II.: 181+704 km. sz. 20 kV-os légvezeték kiváltása Építés alatt: Az építési technológiából, az oszlop alapozáskori földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A kiporzás mértéke a talaj nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A kiporzást okozó tevékenységek, letermelés, rakodás, deponálás során keletkező kiporzási veszteség 170 g/m3. A munkálatok során figyelembe kell venni az MSz 21476-86. „A talaj termőrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor”, valamint az MSz 21483/1988 Földek rekultiválásának általános követelményei” szabványok előírásait. A közúti anyagszállítás volumene elenyésző, mivel vezeték szakaszonként 3-5 db új oszlop kerül felállításra. Ezen mennyiségek szállításához 1-2 megfelelő méretű teherszállító jármű elegendő. A többi építési anyag szállítása egy-egy fuvarral megoldható. Hasonló adatok jellemzőek a kiváltásra, majd elbontásra kerülő vezetékszakasz esetében is. Fentiek értelmében az anyagszállítás légszennyező hatása is elenyésző. Az esetlegesen letermelt humusz, és a munkagödörből kitermelt föld visszaterítésig a tervezett oszlopok környezetében kerül deponálásra, így jelentős földszállítással sem kell számolni. Amennyiben szükségessé válik földszállítás, törekedni kell arra, hogy a szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Amennyiben lehetséges igénybe kell venni az autópálya már elkészült szakaszait, illetve az út építéséhez igénybe vett szállítási útvonalakat. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni. A szükséges hegesztésekkor az aggregátor működése során korom, nitrogén-oxid és szénmonoxid kibocsátásra lehet számítani. A berendezés kibocsátása nem haladhatja meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet vonatkozó határérték előírásait. A szükséges védelmi intézkedések betartásával az építési tevékenységből nem származik az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés.


3.5

2. 5 pont: Határozza meg a közvetett hatásterületet, és a közvetett hatásterületen lévő létesítmények védelme érdekében teendő műszaki intézkedéseket. részeként tekintettünk minden A levegővédelmi vizsgálatok során közvetett hatásterület 62 olyan kapcsolódó utat, ahol a beruházás következtében forgalmi átrendeződés várható.


Msz: 43.130

A közvetett hatásterület lehatárolását az alábbi ábra mutatja be:

A fentiek alapján az alábbi utak szakaszait vesszük közvetett hatásterületként Út száma 4 4 4 4 4 4 4 4 33 34 34 34 34 42 42 42 42 3401 3404 3405 3405 3407 4201 4201 4201 4202 4204 4204

Érintett település Törökszentmiklós Fegyvernek Kenderes. Kisújszállás 34103 j. út - Karcag Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma Bánhalma - Kunhegyes Kunhegyes - Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes 63 Örményes - Kuncsorba

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya Út száma 4205 4206 4206 4206 4207 4211 4212 4245 4801 34103

Érintett település Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget - Füzesgyarmat Örményes - Kisújszállás Püspökladány - Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget - Szeghalom Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

Az üzemelés állapotában a közvetett hatásterületen az alábbi levegőminőségi koncentrációk várhatóak 25 és 50 m-es távolságokban: Távlat 2029 3

út jele

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 33 34 34 34 34 42 42 42 42 3401 3404 3405 3405 3407 4201 4201 4201 4202 4204 4204 4205 4206 4206 4206

szakasz

Törökszentmiklós észak Törökszentmiklós - Fegyvernek Fegyvernek - Kenderes Kenderes - M4 csp. Kisújszállás észak 4201 j. út - 34103 j. út 34103 j. út - Karcag Karcag - Püspökladány Püspökladány - Kaba Kaba - Hajdúszoboszló Hortobágy Fegyvernek - Bánhalma Bánhalma - Kunhegyes Kunhegyes - Kunmadaras Kunmadaras - Tiszaörs Püspökladány M4 csp. - Báránd Báránd - Földes Földes - Berettyóújfalu Karcag - Kunmadaras Kenderes - Bánhalma Püspökladány - Nádudvar Nádudvar - 33.sz. főút Nádudvar - Kaba Kisújszállás nyugat Kisújszállás Kisújszállás kelet Kisújszállás - Túrkeve Fegyvernek - Örményes Örményes - Kuncsorba Kisújszállás - Ecsegfalva Karcag - M4 csp. M4 csp. - Kertészsziget Kertészsziget - Füzesgyarmat

CO immi (µg/m ) C25 C50 méter méter Közvetett hatásterület 68,29 47,3 42,7 29,57 56,8 39,35 173,5 120,18 144,94 100,4 164,4 113,88 142,08 98,42 158,25 109,62 45,16 31,28 83,28 57,69 71,76 49,7 57,1 39,55 50,61 35,06 41,93 29,05 212,36 147,1 199,64 138,29 179,94 124,64 61,52 42,61 30,38 21,05 39,05 27,05 25,6 17,73 9,63 6,67 75,73 52,46 102,96 71,32 96,41 66,78 47,3 32,77 29,86 20,69 31,56 21,86 14,35 9,94 14,49 10,04 37,66 26,09 21,47 14,87 2,5 1,73 10,58 7,33 64

NO2 immi (µg/m3)

PM10 immi (µg/m3)

C25 méter

C50 méter

C25 méter

C50 méter

20,56 14,17 19,38 55,47 46,34 52.88 43,78 44,09 12,98 22,9 19,73 16,52 15,4 13,4 66,03 64,22 59,73 17,81 9,94 11,67 6,92 3 22,86 30,92 28,5 14,81 9,63 9,69 4,3 4,18 11,53 6,57 0,83 2,64

14,24 9,81 13,42 38,43 32,1 36,63 30,33 30,54 8,99 15,86 13,67 11,44 10,67 9,28 45,74 44,49 41,37 12,34 6,89 8,09 4,8 2,08 15,83 21,42 19,74 10,26 6,67 6,71 2,98 2,9 7,99 4,55 0,58 1,83

1,45 1,02 1,4 3,96 3,31 3,78 3,1 3,05 0,9 1,58 1,36 1,15 1,09 0,96 4,69 4,59 4,3 1,24 0,71 0,82 0,47 0,21 1,61 2,18 2 1,05 0,69 0,69 0,3 0,29 0,82 0,46 0,06 0,18

1 0,71 0,97 2,74 2,29 2,62 2,15 2,11 0,63 1,09 0,94 0,8 0,75 0,66 3,25 3,18 2,98 0,86 0,49 0,57 0,33 0,15 1,12 1,51 1,38 0,73 0,48 0,48 0,21 0,2 0,56 0,32 0,04 0,12

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya Távlat 2029 út jele

4207 4211 4212 4245 4801 34103

szakasz

Örményes - Kisújszállás Püspökladány - Sárrétudvari 42.sz. főút - Sárrétudvari Kertészsziget - Szeghalom Báránd - Sárrétudvari 4.sz. főút - Karcag

CO immi (µg/m3)

NO2 immi (µg/m3)

PM10 immi (µg/m3)

C25 méter 26,74 19,41 23,24 73,97 68,29 42,7

C25 méter 7,34 5,72 7,63 17,75 20,56 14,17

C25 méter 0,51 0,4 0,55 1,18 1,45 1,02

C50 méter 18,52 13,45 16,1 51,24 47,3 29,57

C50 méter 5,08 3,96 5,29 12,3 14,24 9,81

C50 méter 0,35 0,28 0,38 0,81 1 0,71

Az alábbi útszakaszok esetében koncentráció szint növekedés várható: • 4. sz. főút Püspökladány –Hajdúszoboszló közötti szakasz • 33. sz. sz. főút érintett szakasza • 34. sz. főút Fegyvernek – Tiszaörs közötti szakasz • 42. sz. főút Püspökladány Berettyóújfalu közötti szakasz • 3401 j. út Karcag – Kunmadaras közötti szakasz • 3405 j. út Püspökladány – 33. sz. főút szakasz • 4201 j. út Kisújszállási szakasza • 4202 j. út Kisújszállás – Túrkeve közötti szakasz • 4204 j. út Fegyvernek – Kuncsorba közötti szakasz • 4206 j. út M4 csp. – Füzesgyarmat közötti szakasz • 4245 Kertészsziget - Szeghalom közötti szakasz • 4801 Báránd – Sárrétudvari közötti szakasz • 34103 j. út 4. sz. főút - Karcag közötti szakasz A koncentráció szint növekedés ellenére az egészségügyi határértékek még az út területén belül teljesülnek kritikus, 0,5 m/s szélsebességgel számított légköri körülmények mellett is. A számítási eredmények miatt nem szükséges levegőtisztaság védelmi műszaki intézkedések bevezetése.

4

4.1

3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTÚ HIÁNYPÓTLÁSI PONTOK 3.1 pont: Küldje meg a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedésekre vonatkozó havária tervet. A havária terv alapjául szolgáló M-HÜ-1 Rendkívüli helyzetek kezelése c. eljárási utasítást mellékletként csatoltuk. A Magyar közút Zrt., az autópálya kezelője a melléklet eljárási utasítás alapján készíti a havária tervet az M4 autópálya tervezett szakaszára is. 65


4.2

Msz: 43.130

3.2 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a tevékenység során kitermelésre kerülő földről annak szennyezetlensége esetén hogyan kíván gondoskodni. A talajmechanikai szakvéleményre alapozva a talajcserét követően a szennyezetlen talaj helyben kerülhet felhasználásra, elterítésre. A letermelt talaj felső kb. 60-70 cm vastag humusz része depóniába kerül, az alsó cca. 70 cm része bevizsgálást követően felhasználható a földmű alsóbb rétegeiben, alsóbbrendű földművekben, a földutak és padkaépítés során, továbbá a földsáncok, vezetékgödrök feltöltéséhez, építési alapjavításhoz, útalap építéséhez. Földmű építésekor a talajmechanikai szakvéleményben előírt teherbírási modulus értékét a földmű adott rétegeiben biztosítani kell. Figyelemmel arra, hogy a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint a veszélyes anyagot nem tartalmazó kitermelt talaj építési bontási hulladéknak minősül (17 05 04 és 17 05 06 EWC kódok) annak beépítésére, újra felhasználására csak minősítést követően, hulladékstátuszának megszüntetésével nyílik mód.

4.3

3.3 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen keletkező hulladékokat azonosított 19 08 09 és 19 08 10* kódokkal illetve a kérdéses kódokkal azonosított hulladékok a kérelmezett tevékenység üzemelési fázisúnak mely részfolyamata során keletkeznek. A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet értelmében a 19 08 főcsoport szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék megnevezésű alcsoportjába sorolható hulladékok a 19 08 09 azonosító kódú olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék megnevezésű hulladék, és a 19 08 10* azonosító kódú olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től megnevezésű hulladék. Ezek a hulladék fajták helytelenül kerültek bemutatásra a benyújtott környezeti hatástanulmányban, tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység (útépítés) nem olyan szennyvizet a képződésük telephelyén kívül kezelő - szennyvíztisztító mű létesítésére irányul, mely tevékenység során a 19 08 09 és 19 08 10* azonosító kódú hulladékok keletkezése indokolt, így kérjük a hatóságot ezeknek a kódszámoknak a figyelmen kívül hagyására.

4.4

3.4 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a keletkező kommunális szennyvizet miért tekinti hulladéknak. és mely hatályos jogszabály alapján kívánja hulladékként kezelni.

A 2012. évi CLXXXV. törvény 2 § 23. bekezdése szerint hulladéknak minősül bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Ez alapján az autópálya üzemeltetőnél a keletkező szennyvíz hulladéknak minősül, mivel ezt az üzemeletető tovább hasznosítani nem tudja, és ettől megválni szándékozik. 66

Msz: 43.130


A további kezelés rendelkezéseit a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Az üzemeltető tehát a jogszabálynak megfelelően legalább évente egyszer köteles a kommunális szennyvizet bejelentett közszolgáltatónak átadni.

4.5

3.5 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az elütött állatok tetemeiről összegyűjtést követően a továbbiakban hogyan kivon gondoskodni. Az elhullott állatokat a területileg diszpécserszolgálatnál lehet bejelenteni.

illetékes

megyei,

illetve

az

autópálya

A közútkezelő nem végezheti el az állati tetem elszállítását, mert az erre vonatkozó közegészségügyi előírások betartásához nem rendelkeznek eszközökkel, engedéllyel. Kiértesíti az illetékes vállalkozót az elvégzendő feladatról, amit ő 24 órán belül köteles teljesíteni. Az autópálya kezelője az állati tetemek elszállítására engedéllyel rendelkező külön kijelölt alvállalkozót von be. Az elhullott állati tetemek kijelölt feldolgozó üzembe kerülnek.

4.6

3.6 pont: Nyújtson be olyan átdolgozott hulladékgazdálkodási tervfejezetet, amely alapján egyértelműsíthetö. hogy a tervezett tevékenység mely fázisában milyen hulladékok keletkezésével lehet számolni, illetve amelyben a keletkező hulladékok azonosítása a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (továbbiakban: 72/2013. VM rendelet) előírásainak megfelelően a hulladékok egyértelmű és következetes azonosításával történik.

Az okszerű, jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás mind a kivitelezés, mind a létesítmény üzemeltetése, használata során kötelező. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, A kivitelezés és az üzemeltetés során az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell történjen a hulladék kezelése: Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve: a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni; Közelség elve: biztosítani kell, hogy a c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a 67 célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek,

Msz: 43.130


valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; A szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; A biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;

A keletkező hulladékok gyűjtését, szállítását, hasznosító, vagy ártalmatlanító szervezetnek történő átadását a környezet veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani. Törökszentmiklóson a Miklósi Kommunális Nonprofit Kft. látja el a hulladékkezelési közszolgáltatást. Az összegyűjtött hulladékot a Kétpói Regionális Hulladéklerakóba szállítják. Fegyvernek, Örményes és Kenderes települési hulladéka is ebbe a lerakóba kerül. Fegyverneken és Örményesen a Fegyvernek Mezőgazdasági Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézmény, Kenderesen a Kenderes Városgazdálkodás végzi a hulladékok össszegyűjtését. Kisújszálláson és Karcagon a Nagykunsági Környezetvédelmi Területfejlesztési és Szolgáltató Kft. látja el a hulladékkezelési közszolgáltatást, mely során az összegyűjtött hulladékot a karcagi regionális szilárd kommunális hulladéklerakóba szállítják. Püspökladányon a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. látja közszolgáltatást (Berettyóújfalun található a hulladéklerakó).

el

a

hulladékkezelési

Hulladéklerakó mindegyik településen működött, a karcagi és két kisújszállási hulladéklerakó esetében 2013-ban fejezték be a rekultiválást. A püspökladányin jelenleg kétütemű rekultiváció történik: első lépésben a hulladék átmeneti fedőréteget kapott, és 10-15 évi tömörödés után zárják majd le véglegesen a lerakót. Hulladék elhelyezési/ártalmatlanítási lehetőségek a régióban: 15-ös hulladék főcsoport Miklósi Kommunális Nonprofit Kft.

5200 Törökszentmiklós Puskás Ferenc u. 12

Remondis Kétpó Kft.

5411 Kétpó Almásy Tér 1.

Kisújszállási Városgazdálkodási Kft.

5310 Kisújszállás Kossuth L. út 74.

Máv-Rec Kft.

1097 68Budapest 09. ker. Könyves Kálmán krt.


Msz: 43.130

16.

17-es hulladék főcsoport Közép-Tiszai Kft.

5212 Törökszentmiklós Gesztenyefa U. 2/A.

Miklósi Kommunális Nonprofit Kft.




Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézmény

5231 Fegyvernek Szent Erzsébet út 175.



Nagykunsági Környezetvédelmi Kft.

5300 Karcag Villamos u. 109/2.

Máv-Rec Kft.

1097 Budapest 09. ker. Könyves Kálmán krt. 16.

8-as hulladék főcsoport Kisújszállási Városgazdálkodási Kft.



hulladékgyűjtő udvar (monitoring kutak) 5200 Törökszentmiklós Kossuth Lajos u.

Máv-Rec Kft.


200201-es EWC kódszámú biológiailag lebomló hulladékok Miklósi Kommunális Nonprofit Kft.








Magyar Közút Nonprofit Zrt.

L3. sz. üzemmérnökség 5310 Kisújszállás Béla 69király u. 69.


Msz: 43.130

200301 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Miklósi Kommunális Nonprofit Kft.








Magyar Közút Nonprofit Zrt.

L3. sz. üzemmérnökség 5310 Kisújszállás Béla király u. 69.

13-as hulladék főcsoport Kisújszállási Városgazdálkodási Kft.



hulladékgyűjtő udvar (monitoring kutak) 5200 Törökszentmiklós Kossuth Lajos u.

Máv-Rec Kft.


16-os hulladék főcsoport Remondis Kétpó Kft.




Máv-Rec Kft.


Megjegyzés: fenti szervezetek engedélyének érvényességét a munkálatok megkezdésekor a kivitelezőnek ellenőrizni kell. Vonatkozó rendeletek, törvények

70


-

Msz: 43.130

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről, 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségekről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

4.6.1.1 Az építés során keletkező hulladékok Az alábbiakban ismertetjük az építési munkák során keletkező hulladékok kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos hatályos jogszabályi előírásokat: 1. 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján: 43. § (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. 254

2. 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet, mely az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szól az alábbiak szerint rendelkezik: 10. § (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartólapot. 10

11

(3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat. A környezetvédelmi hatóság feladata az építési és bontási hulladék mennyiségének tervezése és elszámolása során 12. § A környezetvédelmi hatóság a tervlapokon és nyilvántartó lapokon ellenőrzi az e rendelet 3–8. §-ában és egyéb környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott, az építtetőre vonatkozó előírások teljesülését, továbbá ennek alapján alakítja ki szakhatósági állásfoglalását az építésügyi engedélyezési eljárás során. Az építési és bontási hulladék mennyiségének nyilvántartása 71


Msz: 43.130

13. § E rendeletben foglaltakon túl az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján is eleget kell tenni. 14

3. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 65. §-a – a törvény hatálya alá tartozó valamennyi hulladék termelője, birtokosa és kezelője számára – nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, melynek módját, tartalmát és határidejét a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 2015. január 1-jétől hatályos 309/2014. (XII.11.) Korm rendelet részletesen szabályozza. A rendelet 1 melléklete megadja: A hulladéktermelő a nyilvántartásában mely adatokat köteles vezetni. A rendelet 2-3. sz mellékletei az adatszolgáltatáshoz kitöltendő formanyomtatványokat tartalmazzák. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltató telephely szerint illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséghez kell benyújtani. Települési folyékony hulladékok kezelése A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik a folyékony hulladékkezelésről a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről. 44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.

44/C. § (1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet, szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság az átadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével jelöli ki. Az építés során képződő hulladékok és várható mennyiségük A létesítmények építése során különféle hulladékok keletkezésével kell számolni. Az alábbi táblázatban tüntetjük fel, hogy a kivitelezés során mely veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezése várható a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti kódszámokkal azonosítva. 72

Msz: 43.130


Az építési és bontási munkákról, a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendeletben előírtak az irányadók. A jelen tervfázisban rendelkezésre álló mennyiségszámítások alapján az egyes építési munkákból származó hulladékok vonatkozásában előzetes becslést adunk, melyet hulladéktípusonként a táblázat ötödik oszlopában tüntetünk fel. Nem veszélyes hulladékok: Az érintett keresztező utaknál a bontandó aszfalt pálya vastagságát 10 cm-ben, a betonalap vastagságát 20 cm-ben határoztuk meg. A Kisújszállás elkerülőn a négynyomúsítás során az aszfalt marásából (6 cm) származó hulladék keletkezésével kell számolni.

EWC kódszám Név

Főcsoport szám

Alcsoport szám

Várható mennyiség (tonna)

Küszöbérték (tonna)

Beton: műtárgyak szerkezetének bontásából, útalap bontásból

15801

20

Hídműtárgy korlátjainak bontásából vasbetonszerkezetek, keresztező vasúti pálya bontásából származó fémhulladékok

jelen tervszinten nincs adat

2

betonszerkezetek dúcolatainak bontásából, ideiglenes terepburkolatokból bontásából,

jelen tervszinten nincs adat*

5

újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva, akár az adott építkezésen belül is felhasználható)

Alkalmatlan fedőréteg letermelésből származó humuszolásra nem használható földanyag


20

A kitermelt humusz és egyéb talaj teljes egészében visszaterítésre, illetve beépítésre kerül a kivitelezés során.

Útburkolat bontásból

5246

5

újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva, akár az adott építkezésen belül is

Keletkezés helye

Kezelés módja

Inert hulladékok: Beton 17 01 01 17 17 09 04

Fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 17

17 04 0107 17 04 11

Fahulladék 17

17 02 01

Kitermelt talaj

17

Aszfalt törmelék hulladék

17

17 05 04

17 03 02 73


újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva)

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya EWC kódszám Név

Főcsoport szám

Alcsoport szám

Keletkezés helye



Kezelés módja

Inert hulladékok: felhasználható) Vegyes építési és bontási hulladék

17

17 09 04

Bontásból származó frakciónként nem kezelhető vegyes hulladék


10

Hídszerkezetek szigetelésének bontásából, valamint a műtárgyak, korlátjainak bevonatai, egyéb védőfestékek, szigetelő bevonatok felhordásából visszamaradó anyagok

Mennyisége kivitelező ismerete nélkül nem becsülhető

5

lerakás hulladéklerakóba

Építési anyagok és segédanyagok: egyéb bevonatok (a kerámiát is beleértve) felhasználásából származó hulladék ragasztók és tömítőanyagok felhasználásából származó hulladék (a vízhatlanító termékeket is beleértve) festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék

08

08 02 0103

08 04 10 08 04 12


5 lerakás hulladéklerakóba

08 08 04 14 08 04 16 5 08 01 12 08 01 14 08


08 01 16 08 01 18 08 01 20

Kommunális hulladék: Települési szilárd hulladék 20

20 03 01

Munkások által termelt építési helyszínen ideiglenes konténerben gyűjtött hulladékok


2

Csomagolásból származó fém lekötések erősítések


5


Szelektíven gyűjtendő hulladékok: fémhulladék (vas, acél) 15

15 01 04

74


Msz: 43.130


Főcsoport szám

Keletkezés helye


sérült raklapokból, illetve egyéb építőanyagok kalodás csomagolásából származó hulladékok

Mennyisége kivitelező ismerete nélkül nem becsülhető*

5

Építőanyagok csomagolásából származó hulladékok


5

Csomagolóanyagokból származó hulladékok, valamint közműkiváltások PVC vezetékeinek kimaradó fel nem használható darabjai


5

Cserjeirtásból, tereprendezésből származó zöldhulladékok


2

Alcsoport szám


Kezelés módja

Inert hulladékok: fahulladékok, 15

15 01 03

papírhulladékok, 15

15 01 01

műanyag hulladékok, 15

Biológiailag lebomló hulladékok

20

15 01 02

20 02 01




újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva komposztálás)

*A keletkező, tovább hasznosítható fa hulladék vagy a megrendelő tulajdonába kerül és kifizeti a vállalkozónak az értékét, vagy a kivitelező tulajdonába kerül, és az értékét levonják a teljesítésből. Veszélyes hulladékok: Az itt felsorolt hulladékok közül a közvetetten a Kivitelező központi telephelyén keletkező hulladékokat, melyek a géppark üzemeltetéséhez, a helyszínen való munkavégzéshez kapcsolódóan keletkeznek, dőlt betűvel jelezzük. (Itt kizárólag veszélyes hulladékok kerülnek felsorolásra. Ahol az alcsoport szám csak 4 számjegyű, ott az összes, alcsoportban szereplő hulladék keletkezésével lehet számolni.)

EWC Kód Név

Motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok - olaj- és olajos

Főcsoport szám

Alcsoport szám

13

13 01* 13 02 *

Keletkezés helye

Jellemzően központi telephelyen 75 karbantartásból

Várható mennyiség (tonna) helyszínen történő keletkezése esetleges,

Küszöbérté k (tonna)

0,1

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya EWC Kód Név

hulladékok, - üzemanyagok hulladékai, - abszorbensek, olajos rongy

Főcsoport szám

Keletkezés helye


származóan fordul elő.

mennyisége nem becsülhető.

helyszínen történő keletkezése nem valószínűsíthető

0,1

20 01 33*

Jellemzően központi telephelyen valószínűsíthető az előfordulása.

Keletkezése havária eseményhez köthető, mennyisége helyszíni munka esetén nem becsülhető, normál építési munkák során nem keletkezik.

0,1

16 07 08*

Balesetből építési helyszínen gépjármű meghibásodásból származó olajszennyezés felitatására, közömbösítésére használt homokszórásból, munkákból származóan nem fordul elő. Jellemzően központi telephelyen valószínűsíthető az előfordulása.

helyszínen történő keletkezése nem valószínűsíthető

0,1

Alcsoport szám 13 05 *

15


13 07* 15 01 * 15 02 02*

Hulladék akkumulátor 20

Olajos homok

16

Járművek karbantartásából származó hulladékok

16 01 04* 16 01 07-11* 16

16 01 13-14* 16 01 21*

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag azbeszttartalmú szigetelőanyag egyéb szigetelőanyag, amely veszélyes anyagból áll vagy azokat tartalmaz

17 06 01* 17

Épületbontásoknál fordulhat elő, szigetelőanyagként, főképp födémek, valamint közművek szigeteléseként.

17 06 03* 17 06 05*

azbesztet tartalmazó építőanyag 76

0,1

Előfordulása a beruházás kapcsán nem valószínűsíthető , esetleges

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya EWC Kód Név

Főcsoport szám

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festékés lakkhulladék

08

Alcsoport szám

08 01 11* 08 01 13*

Festékes hulladék

csomagolási 08 01 15* 15

15 01 10*

Keletkezés helye

Hídszerkezetek szigetelésének bontásából, valamint a műtárgyak, korlátjainak bevonatai, egyéb védőfestékek, szigetelő bevonatok felhordásából visszamaradó anyagok.



0,1


A pontos mennyiségét az engedélyezési terv mennyiségkimutatása fogja tartalmazni. Építésből származó hulladékok gyűjtése, kezelése A létesítés során keletkező építési hulladékok kezelése elkülönítetten kell, hogy történjen a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint. A kivitelező cég bevallásra a kötelezett a fentiek szerint, amennyiben a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben meghatározottnál nagyobb mennyiségű hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását végzi a kivitelezés évében. Az inert hulladékok keletkezése a szükséges bontási munkálatok, valamint az Építési fázis során keletkező „selejt anyagból” tevődik össze. A létesítmény jellegéből adódóan az inert hulladékok mennyisége az alapozás során történő felhasználásból adódóan minimális lesz. A beépítés előtt a hulladékot statikai és környezetvédelmi szakértői véleménnyel kell minősíteni az építési anyagként történő használhatóság, és a környezetre gyakorolt hatások meghatározása érdekében. A kommunális hulladékok keletkezése a létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. Mennyiségük jelenlegi tervezési fázisban nem becsülhető. A folyékony kommunális hulladék erre rendszerezett higiéniás helységben, igény szerint vizes blokkban kerül megoldásra az ÁNTSZ előírásait is figyelembe véve. A szilárd kommunális hulladék megfelelő gyűjtésére a munkaterületen szabványos edényzetek kihelyezése szükséges. Az építés során keletkező hulladékot kizárólag engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek lehet átadni, illetve az engedéllyel rendelkező ártalmatlanítónak átadott hulladékot mindig bizonylatolni kell. A keletkező hulladékok jelentős része nem veszélyes hulladék. Ezek gyűjtését, elszállítását – átvevőhöz, területfeltöltésre, vagy kommunális lerakóra (szeméttelepre) – a környezet szennyezésének (pl. a porzásnak) megakadályozásával kell hasznosíthatókat célszerű elvégezni. A nem veszélyes hulladékok közül az értékesíthetőket, 77 elkülönítetten gyűjteni, majd értékesíteni, hasznosítani.

Msz: 43.130


A veszélyes hulladékokkal való tevékenységet a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell megoldani, vagyis gyűjtésük, szállításuk során a környezetet nem veszélyeztethetik, szennyezhetik. Ez vonatkozik a felvonulási, az anyagnyerő- és az építési területekre egyaránt. A veszélyes hulladékokat csak az átvételükre jogosult személyeknek, szervezeteknek szabad átadni. Gyűjtésüket az előírások szerint kell biztosítani. A keletkező veszélyes hulladék mennyiségének függvényében veszélyeshulladék tároló kialakítása szükséges a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő paraméterekkel. Közúton történő szállítást csak a hivatkozott rendeletben előírt jármű végezhet, melynek kísérő okmányában fel kell tüntetni a hulladék fajtáját, veszélyességi osztályát, a hulladék összetételét, stb. A hulladékok átadását részletesen dokumentálni kell, mely adatokat, információkat a használatbavételi engedélyezés kapcsán az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség bekérheti. 4.6.1.2 Az üzemelés során keletkező hulladékok Az útszakasz területén – a kiépülést és használatba vételt követően – kis mennyiségben veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezésével kell számolni. Ezek fajtája jelenleg csak részben ismert, illetve prognosztizálható, pontos, fajtánkénti mennyiségükről a tervezés jelenlegi szakaszában nincs információ. A tervezés jelenlegi szakaszában még nem pontosan ismert a javítási, karbantartási tevékenység és ezek eszközei, anyagigénye. Az útszakasz üzemelése során hulladék keletkezik az alábbi tevékenységek során: -

-

-

takarítás, • pihenők fenntartása; • elütött állat tetemek eltávolítása; zöldterület gondozása, karbantartás és javítás, • a pályatest és az út szerelvényeinek (korlátok, oszlopok) karbantartása, festése, mosása; • az útfelület javítása (kitermelt aszfalt); esetleges havária során.

A tervezett útszakasz üzemelése során várhatóan képződő főbb hulladékok jegyzéke a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint EWC kód Megnevezés

Kerti hulladékok, biológiailag lebomló

Főcsoport szám

Alcsoport szám

20

20 02 01

Keletkezés helye

Várható éves mennyisége (tonna)

kisajátítási területen belüli kaszálás, ha 78 szükséges

40-70 Kezelő által adott hasonló létesítmény

Küszöbérték (tonna) 2

Kezelés módja

újrahasznosíth ató (hulladékkezel

Msz: 43.130

M4 Autópálya Törökszentmiklós kelet - Püspökladány közötti szakasz Környezeti Hatástanulmánya hulladékok

bozótirtás

kezeléséből származó

egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

útpálya mentén gépjárművekből elszórt hulladékok

130-170 Kezelő által adott hasonló létesítmény kezeléséből származó

2

lerakás hulladéklerakó ba

burkolat tisztításából eredően a pályaszerkezetről lemosott, lesöpört hulladék

Kezelő nem adott meg várható mennyiséget

2

lerakás hulladéklerakó ba

úttisztításból származó hulladék

20

20 03 01

20

20 03 03

őnek átadva komposztálás)

Az alábbiakban felsorolt hulladékok keletkezésével a Kezelő Magyar Közút Nzrt. JászNagykun-Szolnok megyei központi szolnoki telephelyén belül a kezelésből származóan közvetetten számolhatunk, tekintve, hogy egy részük irodai tevékenységből származik, valamint, hogy a várható mennyiségi adatok tájékoztató jellegűek, a teljes kezelési körzetre vonatkoztatva korábbi évekből származó mennyiségek alapján lettek megadva. EWC kódja

Várható éves mennyisége (tonna)

Megnevezése

Főcsoport Alcsoport szám szám 20

20 01 33* elemek és akkumulátorok

0,03-0,05

16

16 06 01* ólomakkumulátorok

0,02-0,03

15

15 01 10*

13

13 02 05* fáradt olaj

0,05-0,06

16

16 07 08* olajat tartalmazó hulladékok

9-10

13

13 05 02* olajos iszap

0,01-0,02

16

16 01 07* olajszűrők

0,01-0,02

13

13 07 01* tüzelőolaj és dízelolaj

0,25-0,3

15

15 02 02*

17

17 05 03* vesz. anyagokat tartalmazó föld és kövek

1,5-3

18

18 02 02* speciális gyűjtést és fertőtlenítést igénylő hulladékok

0,15-0,20

16

16 01 14* elhasznált fagyálló folyadék

25-30 liter

20

20 01 21* fénycső

0,003-0,005

08

08 03 17* hulladékká vált toner

veszélyes anyagokat hulladékok

maradékként

tartalmazó

csomagolási

0,05-0,06

vesz. anyagokkal szennyezett abszorbensek (pl. olajos homok), 3-5 szűrők, törlőkendők, védőruházat

0,001-0,005 79


Msz: 43.130

Üzemeltetésből származó hulladékok gyűjtése kezelése Kommunális, települési hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása Az illetékes közútkezelő gondoskodik az út üzemeltetése során keletkező kommunális hulladékok elszállításáról. Az út mentén, a közlekedők által elszórt hulladékok összegyűjtését esetenként végzi el. A veszélyes hulladékok gyűjtése és elszállítása: Veszélyes hulladékok keletkezése nagy mennyiségben előre láthatóan nem várható. A veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységeket a veszélyes hulladékokról szóló 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell megszervezni. A veszélyes hulladékok gyűjtését a Kisújszállás keleti forgalmi csomópontban épülő mérnökségi telep, a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kialakított — a környezet szennyezését kizáró módon — üzemi gyűjtőhelyen fogja végezni. Az üzemi gyűjtőhelyről a hulladékot közvetlenül az átvevőnek adják át, illetve az útkarbantartás, takarítás hulladékainak további kezeléséről a mérnökségi telep gondoskodik. Közúton történő szállítást csak a hivatkozott rendeletben előírt jármű vezethet, melynek kísérő okmányában fel kell tüntetni a hulladék fajtáját, veszélyességi osztályát, a hulladék összetételét, stb. Az engedéllyel rendelkező ártalmatlanítónak átadott hulladékot bizonylatolni kell.

Előírások a hulladékkezelésre: A különböző típusú kommunális hulladékok összegyűjtéséről és elhelyezéséről a kezelőnek kell gondoskodnia. A kommunális hulladékok átvétele vonatkozásában a használatbavétel időszakára élő szerződéssel kell rendelkeznie az üzemeltetőnek. Az üzemelés során keletkező hulladékokról a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni, mely alapján a kötelező negyedéves, illetve éves adatszolgáltatásokat el kell készíteni. A veszélyes hulladékok tároló edényzetei a veszélyes hulladék gyűjtőhelyen: − Fáradt olaj: zárható fedelű fémhordó/konténer − Olajos iszap: zárható fedelű fémhordó/konténer − Olajjal és festékkel szennyezett csomagolóanyagok, adszorbensek és textilek: zárható fedelű fémhordó vagy műanyaghordó − Olajszűrők: zárható fedelű fémhordó vagy műanyaghordó − Elhasznált fagyálló folyadék: műanyaghordó − Irodai elektronikus hulladékok, fénycsövek: műanyaghordó levehető fedéllel 80 − Ólomakkumulátorok, egyéb akkumulátorok és elemek: saválló műanyaghordó fedéllel


Msz: 43.130

A nem veszélyes hulladékok tárolása a gyűjtőhelyen − Szilárd kommunális hulladék: gyűjtőkonténerekben, a részükre kialakított fedett szabadtéri tárolóterületen; − Gumiabroncs, műanyag hulladék: szabadtéri, betonozott tárolóterületen, Fémhulladékok, alumínium: szabadtéri, betonozott tárolóterületen

4.7

3.7 pont: Figyelemmel a környezetterhelés mérséklésének elérésére, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a tevékenység során keletkező hulladékok engedélyesnek történő átadása mely hulladéktípusok esetében történik hasznosítási céllal. A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra, előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére. Az építés során keletkező hulladékok esetén nagyon fontos gyakorlat az újrahasznosítás, újrahasználat. A kitermelt bontási anyagok jelentős része felhasználható az alapozási munkálatokban megfelelő előkészítés után. Hasznosítási céllal a következő hulladéktípusok adhatók át: EWC kódszám Név

Főcsoport szám

Alcsoport szám

Beton 17 01 01 17 17 09 04

Fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

17

17 04 0107 17 04 11

Fahulladék

újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva, akár az adott építkezésen belül is felhasználható) újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva)

17 02 01


17

17 03 02


15

15 01 04

újrahasznosítható (hulladékkezelőnek

17

Aszfalt törmelék hulladék

fémhulladék (vas, acél)

Kezelés módja

81

Msz: 43.130


Főcsoport szám

Alcsoport szám

Kezelés módja

átadva) fahulladékok, 15

15 01 03


15

15 01 01


15

15 01 02


20 02 01

újrahasznosítható (hulladékkezelőnek átadva komposztálás)

papírhulladékok,

műanyag hulladékok,

Biológiailag lebomló hulladékok

20

Az üzemelés során keletkező hulladékokat a pihenőhelyeken, töltőállomások környezetében szelektíven gyűjtik. Az autópálya mérnökségek szintén szelektív hulladékgyűjtést végeznek. Az illetékes közútkezelő gondoskodik a hulladék elszállításáról. 2006. január 1-jétől kezdődően szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesülnek az ÁAK zrt. (ma Magyar Közút Zrt.) kezelésébe tartozó összes autópálya-pihenőben, így a tervezett M4 autópálya pihenőiben is meg fog valósulni a szelektív hulladékgyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken található konténerek 2500 és 1500 literes űrtartalmú fémből készült tárolók. A szelektív gyűjtés során papírt, PET-palackokat, üveget és fém italosdobozokat lehet elkülöníteni ezekben a konténerekben, amelyeken az egyes hulladéktípusokra jellemző piktogramok igazítják el az utazókat.

4.8

3.8 pont: Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a keletkező fa hulladék hasznosítása tekintetében a lakosság által történő hasznosítás támogatása mennyiben felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet értelmében az adott építési és bontási tevékenységből származó nem veszélyes építési-bontási hulladék külön engedély nélkül csak az építtető által a keletkezés helyszínén az adott építési tevékenység során használható fel. Tehát a fel nem használt fa hulladék csak az arra (17 02 01 EWC kódra) környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak, egyéni vállalkozónak adható át. 82

2014 ikt. sz. hiánypótlási felhívása

Recommend Documents