A Kodolányi János Főiskola akkreditációs intézményi önértékelése
Elfogadta: KJF Szenátus, 2014. január 15. SZE 1273/3.3/2014. (I. 15.)
…………………………………………………………………………… Intézményi akkreditációs projektvezető: Dr. h. c. Szabó Péter PhD rektor Szakmai felelős: Hervainé Szabó Gyöngyvér CSc dr. habil. Akkreditációs közreműködők: Dr. Vizi László Tamás Dr. Kovács László Dr. Mócz Dóra Csurgainé Glavanovics Andrea Ellenőrizte: Dr. Venter György Hervai Tibor
Székesfehérvár 2014
2
Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................................................ 7
Az önértékelés tartalmi összetevőinek meghatározása ...................................................................... 7 Az önértékelés módszertana ............................................................................................................... 7 Az önértékelés eljárásrendje ............................................................................................................... 7 Az akkreditáció felelősségi területeinek megosztása .......................................................................... 8 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................................ 9 Vezetés .................................................................................................................................................................... 9 Kulcseredmények .................................................................................................................................................... 9
Oktatás ................................................................................................................................................. 9 Kutatás ................................................................................................................................................. 9 Gazdálkodás ......................................................................................................................................... 9 Az operatív működés ESG szerinti folyamatainak minősége .................................................................................. 9
Képzés (oktatási és kutatási minőség) ................................................................................................. 9 Támogató folyamatok........................................................................................................................ 10 Összegzés .............................................................................................................................................................. 10 1. Az intézmény általános helyzetképe ................................................................................................................. 11 A KJF stratégiai helyzete........................................................................................................................................ 11
A KJF státusza..................................................................................................................................... 11 Alapító okirat ..................................................................................................................................... 11 Organogram ....................................................................................................................................... 12 Struktúra ........................................................................................................................................ 12 Vezetés ........................................................................................................................................... 12 Intézményfejlesztési terv ................................................................................................................... 13 Küldetés.......................................................................................................................................... 13 Jövőkép .......................................................................................................................................... 13 Alapvető értékek ............................................................................................................................ 13 Stratégia elérésének módja ........................................................................................................... 14 A stratégia fejlesztési irányai ......................................................................................................... 14 A stratégia megvalósítása .............................................................................................................. 14 A KJF szervezeti kultúrája fejlesztésében tett lépések................................................................... 15 Kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia ....................................................................................... 16 A kutatás irányainak illesztése a 2014-2020-as fejlesztési célkitűzésekhez .................................. 16 Operatív feladatok 2014 2015-re ................................................................................................. 16 Szervezeti és működési szabályzat .................................................................................................... 17 Minőségirányítási rendszer................................................................................................................ 17 A minőségi rendszerfejlesztés szempontjai a vizsgált időszakban................................................. 17 A KJF minőségfilozófiája ................................................................................................................. 18 A KJF minőségi alapelvei ................................................................................................................ 18 Integral for Excellence modell (rendszer) ...................................................................................... 18 A KJF 2009-13 közötti minőségjavító tevékenysége ...................................................................... 19 A KJF innovációs potenciálja .............................................................................................................. 24 A KJF SWOT elemzése .................................................................................................................... 24 A KJF működési modelljének hajtóerői .......................................................................................... 27 Belső erőforrások, kompetenciák ún. VRIO szempontú elemzése ................................................ 27 2. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei ...................................................................................................... 29 2.1. Oktatás ........................................................................................................................................................... 29
Az intézményi/kari képzési szerkezet ................................................................................................ 29 Bologna-típusú képzések ............................................................................................................... 29 Kifutó képzések .............................................................................................................................. 30 A KJF képzési eredményei .................................................................................................................. 30 Az oktatási tevékenység főbb eredményei .................................................................................... 30
3
Tehetséggondozás, TDK-munka támogatása ................................................................................. 31 Nemzetközi mobilitás, idegen nyelvű kurzusok ............................................................................. 31 A képzés eredményessége a hallgatói elégedettség alapján ............................................................ 34 A képzés eredményessége a munkaerő-piaci visszajelzések alapján ................................................ 35 A partnerek véleménye a KJF képzéseiről ......................................................................................... 37 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ........................................................................................ 38
A kutatási tevékenység jellemzői a Kodolányi János Főiskolán ......................................................... 38 1. A KJF kompetitív kutatási területei ............................................................................................ 38 2. A KJF felemelkedő kutatási területei.......................................................................................... 38 3. A KJF újonnan kialakítandó kutatási területei ............................................................................ 38 A tudományos tevékenység és hasznosítása ..................................................................................... 38 Oktatást megalapozó, ehhez kapcsolódó kutatások...................................................................... 39 A kutatóhelyek dolgozói által írt és a tárgyévben megjelent tudományos művek száma............. 39 A TDK tevékenység eredményei .................................................................................................... 40 Kutatási pályázatok ........................................................................................................................ 41 Nemzetközi kutatási kapcsolatok és azok hatásai ......................................................................... 43 2.3. Gazdálkodás ................................................................................................................................................... 43
Eredménykimutatás a közhasznúsági jelentések alapján (adatok ezer forintban) ........................... 43 A legfontosabb pénzügyi mutatók változása ..................................................................................... 44 A bevételcsökkenés okai .................................................................................................................... 44 Az EMMI támogatás megvonásai 2008-tól ........................................................................................ 45 3. A KJF minőségirányítási modellje és eredményei ............................................................................................. 47 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására ............................................................................................... 47
3.1.1. A KJF minőségstratégiája és eljárásai ................................................................................... 47 3.1.2. A KJF 2013/14. évi minőségfejlesztési programja ................................................................ 47 3.2. A képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ...................................................... 48
A képzési programok jóváhagyása, rendszeres átvizsgálása és figyelemmel kísérése ...................... 48 A képzési programok fejlesztése, összhangja az intézményi stratégiával ..................................... 48 A képzési programok megújítása ................................................................................................... 48 A külső tagok bevonása a programok kialakításába, megújításába............................................... 49 A képzésekben elérni kívánt tanulmányi kimenetek meghatározása ............................................ 50 A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása ........................................... 50 3.3. A hallgatók előrehaladásnak és teljesítményének folyamatos nyomon követése......................................... 51
A tanulmányi igazgatás által történő nyomon követés ................................................................. 51 Visszacsatolás kérése munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról ............................................................................................. 51 A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben ............................. 52 3.4. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ............................................................................................ 52
A kimenetközpontú kompetenciamérések .................................................................................... 52 A tantárgyi értékelés szempontrendszere ..................................................................................... 53 A teljesítményértékelés konkrét formái a KJF-en .......................................................................... 53 A teljesítményértékelésben a teljesítményszintek behatárolása .................................................. 54 Az oktatók értékelési képességeinek fejlesztése ........................................................................... 54 Az értékelés kiegyenlítése több oktató révén................................................................................ 54 A tanulmányi és vizsgarend érvényesülése.................................................................................... 54 Méltányossági eljárások ................................................................................................................. 54 Az értékelések biztonságossága ..................................................................................................... 55 3.5. Az oktatók minőségének biztosítása .............................................................................................................. 55
A stratégiai központú humán erőforrás menedzsment ................................................................. 55 Az oktatók szakmai és pedagógiai felkészültségének biztosítása .................................................. 56 A nem megfelelő munkatársaknak az oktatási tevékenység alól való felmentése........................ 57 A fő tevékenységhez kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés ....................................................... 57 3.6. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ............................................................................... 58
4
Hallgatói tájékoztatás..................................................................................................................... 58 A tanulást támogató eljárások és szolgáltatások ........................................................................... 59 3.7. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra....................................................................... 63
Az ingatlanállomány a tulajdon jellege szerint .................................................................................. 63 A főiskola oktatási, kutatási tereinek jellemzői ................................................................................. 63 3.8. Belső információs rendszer ............................................................................................................................ 67
Hatósági és pénzügyi-számviteli nyilvántartás .................................................................................. 67 Dokumentumkezelés ..................................................................................................................... 67 A hallgatói adatmenedzsment Neptun és VIR rendszerben .......................................................... 67 Belső információáramlás a Moodle rendszeren keresztül ............................................................. 68 Neptun gazdasági modul................................................................................................................ 68 Adatgyűjtés, információfeldolgozás, adatmenedzsment .................................................................. 69 Hallgatói elégedettség (képzésekkel, oktatókkal) mérése ............................................................. 69 A diplomás pályakövetés mérése .................................................................................................. 69 Az intézmény/kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése ...................................... 69 A KJF teljesítményének mérése hazai és nemzetközi összehasonlításban .................................... 69 3.9. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása .................................................................................................. 70
Összegző megállapítás ....................................................................................................................... 70 Függelék ................................................................................................................................................................ 73
5
6
Bevezetés A KJF harmadik körös akkreditációja 2014 tavaszán esedékes. A KJF 2013 őszén válaszolt a MAB elnöke felhívására, és a KJF Rektori Tanácsa (a továbbiakban: RT) megkezdte az akkreditációs felkészülést. A felkészülés belső feladatainak megosztásáról az RT döntött.
Az önértékelés tartalmi összetevőinek meghatározása A MAB 2013-14. évi útmutatója alapján: az ESG, a MAB és az intézmény Integral for Excellence modellje szempontrendszere alapján.
Az önértékelés módszertana Az intézményi akkreditációs célok megfogalmazása A cél, hogy az akkreditációra való felkészülés, az önértékelés elvégzése lehetővé tegye az intézmény hosszú távú céljainak és fenntartható működésének megalapozását. Várható eredmények megfogalmazása Az intézmény célja a KJF sikeres akkreditációjának elérése, a KJF elismertségének növelése, az akkreditáció felhasználása a KJF oktatói, munkatársi és hallgatói közösségének megerősítésére, azon tevékenységek számbavétele, amelyek révén az intézmény versenyképessége növelhető. Mérés és értékelés Az önértékelés során áttekintjük az intézmény képzési, kutatási, társadalmi tevékenységét és a szervezet kulcsfontosságú eredményeit. Adatgyűjtés Az adatgyűjtés kiterjedt az ESG szerinti adatsorokra. Elemzés és értékelés Az adatsorok alapján megkezdtük a nemzetközi és a hazai mutatók, a magánszektorra érvényes jellemzők alapján a teljesítmények összevetését, áttekintését, és az értékelés elvégzését. Döntéshozatal és akciók Az önértékelés eredményeit a Rektori Tanács 2014. január 6-I és 13-i ülése megvitatta. Az önértékelés végső jóváhagyása a KJF Szenátusának 2014. január 15-i ülésén történt.
Az önértékelés eljárásrendje 1. Az intézmény vezetése megkapta a MAB felhívását, és kérte a soros akkreditációs eljárás lebonyolítását. 2. Az intézményvezetés részt vett a MAB felkészítő értekezletén. 3. Az intézményvezetés felállította a szakmai teamet az akkreditáció előkészítésére. 4. Az intézetek és egyéb egységek vezetésének felkészítése és a hétfő délelőtti szakmai egyeztető értekezleteken rendszeres konzultáció folytatása. 5. Az egyes szervezeti egységek az akkreditációs értesítő levél kézhezvétele után azonnal megkezdték az intézményi adatoknak az önértékelési útmutató szerinti összegyűjtését. A tanszékek és az intézetek az oktatási és kutatási adatokat frissítették, a Tanulmányi és a Gazdasági Hivatal a számszerűsíthető adatokat rendezte el a kért szempontok szerint. 6. A 2014. január 9-10-én, a KJF minden oktatója részvételével megtartott akkreditációs intézeti értekezleteken közösen gondolkodtak a kollégák: megismerték és együtt értelmezték az önértékelés eredményeit és áttekintették a felkészülés feladatait.
7
Az akkreditáció felelősségi területeinek megosztása Teljesítmény és minőségértékelési szempontok Vezetési folyamatok Intézményi szintű vezetés, stratégiai tevékenység és szervezetfejlesztés Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés Oktatók, munkatársak képzése és felkészítése, humán fejlesztés
Fókuszcsoport vezetője
Résztvevői
Dr. h. c. Szabó Péter PhD rektor Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér tudományos rektorhelyettes Dr. Kovács László igazgató Folmeg Márta igazgató
Rektori Tanács tagjai
Dr. Vizi László oktatási rektorhelyettes Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér tudományos rektorhelyettes Dr. Vizi László oktatási rektorhelyettes
Intézetek, tanszékek / Tanulmányi Hivatal felelősei
Minőségklub, Minőségi Bizottság / Minőségközpont / kutatási egységek képviselői oktatói-kutatói, szakigazgatási fókuszcsoportok felelősei
Az oktatás-kutatás folyamatai Oktatásfejlesztés és képzésszervezés Kutatás és alkalmazott kutatás Tanulmányi adminisztráció, hallgatói kapcsolatok Oktatók megfelelősége és hallgatói szolgáltatások
Oktatási, kutatási eredmények
Intézetek, tanszékek, tudományos rektorhelyettes Tanulmányi Hivatal felelősei
Dr. Mócz Dóra igazgató
Képzési Kiválósági Központ munkatársai
Dr. Vizi László Tamás oktatási rektorhelyettes Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér tudományos rektorhelyettes Dr. Rátz Tamara igazgató Lőrinczné Dr. Bencze Edit igazgató Dr. h. c. Szabó Péter PhD igazgató
intézetek / tanszékek
Támogató folyamatok Intézményi fenntarthatóság Infrastruktúra, informatika Kulcseredmények
Berta Ákos általános rektorhelyettes Berta Ákos általános rektorhelyettes Dr. h. c. Szabó Péter PhD rektor
Pénzügy és számvitel, HR létesítmény menedzsment központ Rektori Tanács tagjai
A KJF akkreditációs felkészülési modellje lehetővé tette a munkatársak bevonását és a szintnek megfelelő felelősség érvényesülését.
8
Vezetői összefoglalás Vezetés A KJF szervezeti profilja annak ellenére megfelel a 2011.évi felsőoktatási törvényből fakadó változásoknak, hogy forrásaiban megszűnt a köztámogatás vagy csak elemeiben van jelen a közhasznúság (épülethasználat, az adózás egyes tevékenységek után). A KJF számára létfontosságú, hogy a fenntartói forrásokat rendezze. A KJF vezetése megfelelően reagált a felsőoktatás strukturális változásaira, azonban a fenntarthatóság érdekében piaci részesedését növelnie kell, a belső tevékenységben a vezetők teljesítményének kiegyenlítése elsőrendű fontosságú. A KJF irányítása megfelel az európai felsőoktatás közfelelősségből fakadó rendszerének, a hazai standardoknak. Társadalmi felelőssége pénzügyi forrásaihoz igazított, amelyek szűkösségét a hallgatói és oktatói önkéntesség bővítésével ellensúlyozhatja. Kapcsolatai az oktatásigazgatással, a MAB szakmai csoportjaival konstruktívak, kiegyensúlyozottak. A KJF kapcsolatrendszere a működési terület önkormányzataival kiegyensúlyozott, megkezdődött stratégiai alapokra való helyezése, főként Székesfehérvár esetében. A KJF stratégai szinten megfelelően irányított szervezet, azonban a stratégia operatív feladatainak lebontásában, megvalósításában, ellenőrzésében, a céloknak megfelelő működés javításában jelentős tartalékai vannak.
Kulcseredmények Oktatás A KJF a felsőoktatás fiatal és idősebb korosztályai számára is vonzó intézmény, oktatási teljesítménye a hallgatók végzési eredményessége nőtt. Javítandó az oktatók alkalmazott kutatási képessége és idegen nyelvű oktatási kompetenciája. A KJF kulcseredményeiben kiemelendő, hogy az oktatás területén javult a képzési profilja, javultak a képzési eredmények, lecsökkent a túlfutók aránya, kiemelkedő a nemzetközi mobilitás, javult az oktatással kapcsolatos hallgatói elégedettség, szinten tartott a partnerek véleménye. Javítandó a két nyelvvizsgát előíró képzések teljesítménye. A képzési és kutatási szolgáltatások fejlesztésébe azonban jobban be kell vonni a munkáltatókat, a jelenlegi és volt hallgatókat, a szakmai szervezeteket.
Kutatás A kutatási eredmények az alapkutatásban javultak, kiemelkedő az alkalmazott kutatási tevékenység intézményi szintű szervezettsége és pályázati eredményessége, javultak a hallgatói kutatás feltételei és eredményei, az oktatók tehetséggondozási, TDK-OTDK jellegű tevékenységének eredményei, megnőtt a vezető oktatók országos elismertsége.
Gazdálkodás A KJF a gazdálkodása területén jelentős intézkedéseket hozott, hogy a felsőoktatás forráshiányát, a hallgatói tandíjból fakadó bevételkiesést kiegyensúlyozza, ám költségvetése fenntarthatóvá tétele még nem valósult meg. Tartalékai vannak az extenzív infrastruktúra, a létesítmény menedzsment stratégiai alapúvá tételében. A KJF saját vagyona azonban a fenntarthatóságot a bevételi-kiadási oldal egyensúlya megteremetésével reális céllá teszi.
Az operatív működés ESG szerinti folyamatainak minősége Képzés (oktatási és kutatási minőség) A KJF minőségirányítási rendszerét az üzleti világnak és a versenyhelyzetnek megfelelő kitettség minőségszempontjaihoz igazította, jelentős tartalékai vannak a támogató szolgáltatások minőségirányítása javításában, a kutatás minőségfejlesztésében.
9
A képzési programok indításában és követésében folyamatait javította, a programok menedzselése az európai standardoknak megfelelően történik. Képzési rendszerét és modelljét az európai képzési rendszerhez igazította. Ez jelentős versenyelőnyt adhat. A hallgatók előrehaladása és teljesítménye nyomon követett, annak mérése és értékelése a képzési alapelvek rendszerébe illesztetten javítható. A hallgatói teljesítményértékelési rendszer megfelel a nemzetközi standardoknak, hatékonysága javítandó a szakpedagógiai és tantárgy-pedagógiai módszerekhez és modellekhez való megfelelő igazítás és a kimeneteknek való jobb megfelelés révén. Az oktatók minősége javult az oktatói állomány stratégiai szintű foglalkoztatási rendszere kialakításával, az oktatók módszertani és kutatás-módszertani képzésével, a nem megfelelő oktatók leépítésével, az oktatói állomány új követelményeinek rendszerbe illesztésével, a korosztályi kiegyensúlyozottsággal. A KJF oktatói állománya struktúrája jelentősen javult, kiemelkedően nőtt a minősítettek aránya, javult az oktatók korfája, kiegyensúlyozottá vált az oktatók/tanárok- egyéb szakszolgáltatási személyzet aránya. A tanulástámogatás, a hallgatói szolgáltatások kiemelkedőek, javítandó hatékonyságuk, összehangoltságuk, a szolgáltatások céloknak való megfelelősége és a hallgatók rejtett igényeinek való megfelelés szintje is.
Támogató folyamatok Az infrastruktúra túlméretezett, minősége elmaradt a magyar felsőoktatás „európai és nemzetközi” szintű új fejlesztési tájképétől. E területen a magánműködés forrásai megteremtendők. Az informatikai szolgáltatások a stratégiai működésbe illesztendők. A belső információs rendszer sokat javult, jobban segíti az intézmény hatékony működését, a tudásmenedzsment rendszer fejlesztésével színvonala professzionálissá tehető. A belső információs rendszer kiegészült a vezetői információs rendszerrel (VIR), működése az oktatási adatrendszert illetően folyamatosan javított, kiegészítendő az infrastruktúrára vonatkozó adatok beintegrálásával. Racionalizálandó a hallgatói elégedettség mérése, és a pályakövetési kutatások forrásainak bővítése célszerű hallgatói munka bevonásával. Javítandó a mérési eredmények feldolgozási színvonala, és külső kommunikációja. A KJF külső nyilvánossági rendszere megfelel a felsőoktatás közfelelősségből fakadó nemzetközi követelményeinek, az oktatók, hallgatók közösségi média iránti szükségleteinek. Javítandó a kutatási kommunikáció, a rangsorok nyilvánosságra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése a mérés módszertana alakításával, az adatszolgáltatás javításával. Jobban kell hangsúlyoznunk a nemzetközi mérések során szerzett kiváló helyezésekről szóló tájékoztatást.
Összegzés Összességében a KJF vezetése jelentős eredményeket ért el a szervezet adaptációjában a megváltozott környezethez. Az adaptáció jelentős energiát kötött le, és lelassította a képzési és oktatási folyamatok minden eleme stratégiai szintre emelését. A piaci részesedésben elszenvedett 50%-os veszteség az oktatás- és kutatásmenedzsment folyamataiban a stratégiai váltás megindítására ösztönzött, eredményei a teljes kiépítéstől és az operatív irányítás minősége fejlesztésétől függnek. A támogató szolgáltatások egésze stratégiai megújítást igényel.
10
1. Az intézmény általános helyzetképe „Ne essünk kétségbe nehéz időszakokban, mert megmutatják, hogy elég erősek vagyunk a problémák legyőzésében és jobban értékeljük a jó időszakokat.” (Mahatma Gandhi)
A KJF stratégiai helyzete A 2009. évi MAB akkreditáció a KJF-et már a pénzügyi-hitelpiaci válság első szakaszában érte, ami még nem hatott ki a KJF tandíjas hallgatóinak tanulmányi lehetőségeire, és még nem párosult a felsőoktatás és az ország válságos helyzetképének összefüggéseiről szóló állandósuló diskurzusokkal. A 2010. évi, a választásokat megelőző válságidőszakban kialakult egyfajta felsőoktatás-ellenes közpolitikai hangulat, a közszolgálatiság diskurzusainak beemelése a közpolitikába az egész felsőoktatást érintette, ám a magán felsőoktatási intézményeket jelentős diszkriminációs hatásokkal sújtotta. A negatív hatásokba beletartozott a teljes forrásmegvonás, a nem egyenlő kondíciókkal történő versengés, a rangsorok manipulatív hatása, a sajtó és média külföldi képzések felé orientáló hatása, a szakpolitika korlátozó intézkedései, a magánszektor lobbi erejének meggyengülése és szétesése, a magánoktatás egész intézményrendszerének megrendülése (intézmények összeolvadása, az intézmények elleni külső támadások, az állami források megszűnése).
A KJF státusza A KJF államilag elismert, közhasznú intézmény. A Kodolányi János Főiskola 1992. évi megalakulása óta a felsőoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján végezte tevékenységét. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatályba lépéséig a korábbi, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglaltak szerint járt el az intézmény.1 A Felsőoktatási Regisztrációs Központ a Kodolányi János Főiskolát – az intézmény alapító okirata alapján – közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, az FRKP/324-4/2006. számú határozata alapján, a jogerősítő záradékot a dokumentumra a regisztrációs központ 2006. december 11-én vezette rá. Az intézmény jogszerű működéséhez – a törvényben rögzítettek szerint – rendelkezésre állnak azok a szabályzatok, melyek segítik, támogatják az intézmény működését. A Felsőoktatási Regisztrációs Központ a Kodolányi János Főiskola Alapító Okirata alapján kiadta az intézmény működési engedélyét (Ügyiratszám: FRKP/465/2006). A MAB 2009/7/X/2. számú plénumhatározatában 2017. december 31-ig „A” megjelöléssel akkreditálta a Kodolányi János Főiskolát. A KJF székhelye: 8000 Székesfehérvár, Fürdő u. 1.
Alapító okirat http://www.kodolanyi.hu/foiskolarol/adminisztracio/szabalyzatok
A KJF autonóm intézmény, amelynek fenntartója az Önálló Főiskolai Közalapítvány. A KJF működésének autonómiáját a fenntartó alapítvány tiszteletben tartotta. A KJF működésében önfenntartó, az alapítvány nem járul hozzá a főiskola működéséhez. A KJF és az alapítvány szervezete elkülönült, a KJF autonómiája szervezetileg nem korlátozott. Székesfehérvár várossal való kapcsolatát együttműködési szerződés rendezi. A KJF szabadon dönt képzési programjai megválasztásáról, a kutatási 1
A 1027/1992.(V.12.) Kormányhatározat rendelkezett az alábbiakról: A főiskolákról szóló – többször módosított – 1048/1990. (III.21.) MT határozat mellékletének „Nem állami főiskola” címe „Nem állami főiskolák” címre változik, és a cím alatt lévő felsorolás a következőkkel egészül ki: „Kodolányi János Főiskola (Székesfehérvár)” A határozat 1992. szeptember 1-jén lépett hatályba.
11
tevékenység kialakításáról. A KJF műhelyeiben az alkotói szabadság érvényesül. A KJF kezdettől fogva ügyel a kutatás és oktatás kapcsolatára. Tanszékei/intézetei szabadon döntenek az oktatás és kutatás szellemi műhely kérdéseit illetően. A főiskolán érvényesül a szellemi sokszínűség. A KJF a magyar felsőoktatás fiatal, 20 éves intézménye. Az első húsz év tevékenységének eredményei alapján a KJF a hazai felsőoktatás államilag elismert, nemzeti szinten integrált szervezetévé vált, és beágyazódott az európai nemzetközi felsőoktatási rendszerbe. A KJF az elmúlt időszakban jelentős intézményi változásokon ment át: 1992-2000 közösségi főiskola - közösségi infrastruktúra, magánforrás jellegű működés; 2000-2005 regionális funkciójú intézmény, növekvő állami források; 2007-2009 országosan elismert magánintézmény, 15. hely stabilan (89-ből), kutatásban az első 10-15 között o regionális funkciók, a globális gazdaságba beágyazottság Székesfehérvár, mint nemzetközi ipari központ, Budapest mint világváros szerepköre alapján, o egyes területeken országos szerepkör; 2010 nemzetközileg is példaértékű profilú magánintézmény (az EU-elnökség idején a KJF felsőoktatási állami irányítóinak értekezletén bemutatott és értékelt); 2012 a szerepkör finomítása, regionális és nemzetközi funkciók hangsúlyozása. E szerepkör finomítása 2014-ben már nem kerülheti el a fenntartói háttér megerősítését. Az alapító okirat alapján a KJF közhasznú szervezet, és a KJF fenntartója ugyan a Székesfehérvár MJVÖ által létrehozott Önálló Főiskolai Közalapítvány, de a fenntartói jogosultságok nagyrészt a KJF Szenátusának kezében vannak. A KJF működéséhez Székesfehérvár városa közvetlen és az ÖFKA kezelésébe adott épületinfrastruktúrával járult hozzá. A hallgatói normatíva és a kutatási normatíva megvonásával a felsőoktatási szolgáltatások önerőből már nem biztosíthatók. Jelenleg ezen infrastruktúra működtetése nem fenntartható. A fentiek alapján a fenntartóváltás esetleges bekövetkeztével a KJF alapító okirata megújításra szorul. A KJF kezdeményezte a város polgármesterénél a fenntartóváltást. Megállapítás: A KJF szervezeti profilja annak ellenére megfelel a 2011.évi felsőoktatási törvényből fakadó változásoknak, hogy forrásaiban megszűnt a köztámogatás vagy csak elemeiben van jelen a közhasznúság (épülethasználat, az adózás egyes tevékenységek után). A KJF számára létfontosságú, hogy a fenntartói forrásokat rendezze.
Organogram http://www.kodolanyi.hu/foiskolarol/kjf_bemutatkozas/szervezeti_felepites Struktúra A KJF egykarú intézmény lévén, szervezetében az intézményi stratégiai és a kari működés operatív irányítását egyszerre kell biztosítani. A KJF szervezeti rendszere a 2009-es akkreditáció óta változásokon ment át: létrejöttek a képzési központok, majd az intézetek. A szervezet centralizált rendszere mellett az intézetek kvázi allokációs egységként funkcionálnak. A KJF vezetése változáson ment át: megváltozott az oktatási rektorhelyettes, a pénzügyi igazgató személye, létrejöttek új rektorhelyettesi pozíciók. Az oktatás intézeteinek és központjainak, valamint a szolgáltatások vezetését intézetigazgatók látják el. Egységesedett és áttekinthetőbbé vált a felelősség rendszere. Vezetés A KJF legfőbb döntéshozó testülete a Szenátus. Az operatív irányítás szervezeti kérdéseiben a Rektori Tanács dönt. Az oktatásszervezés és a kutatásszervezés kérdéseiben a Képzési Tanács dönt. A Tudományos Tanács szerepe inkább konzultatív. Az igazgatói értekezlet a végrehajtás és ellenőrzés, a konzultáció szervezeti formája.
12
Megállapítás: A KJF vezetése megfelelően reagált a felsőoktatás strukturális változásaira, azonban a fenntarthatóság érdekében piaci részesedését növelnie kell, a belső tevékenységben a vezetők teljesítményének kiegyenlítése elsőrendű fontosságú. A KJF irányítása megfelel az európai felsőoktatás közfelelősségből fakadó rendszerének, a hazai standardoknak. Társadalmi felelőssége pénzügyi forrásaihoz igazított, amelyek szűkösségét a hallgatói és oktatói önkéntesség bővítésével ellensúlyozhatja. Kapcsolatai az oktatásigazgatással, a MAB szakmai csoportjaival konstruktívak, kiegyensúlyozottak. A KJF kapcsolatrendszere a működési terület önkormányzataival kiegyensúlyozott, megkezdődött stratégiai alapokra való helyezése, főként Székesfehérvár esetében.
Intézményfejlesztési terv http://www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/intezmenyi_strategia_web2.pdf
A KJF Szenátusa 2010. december 1-jén elfogadta a KJF operatív programjának koncepcióját. 2011. december 7. Szenátus: rektori helyzetértékelés. A KJF 2012. június 20-án fogadta el intézményfejlesztési tervét: Nyitottan a világra, a helyi gazdaságra, társadalomra, kultúrára címmel. A dokumentum megfogalmazta a KJF küldetését, jövőképét, értékeit, stratégiáját, stratégiai akcióit. Küldetés http://www.kodolanyi.hu/foiskolarol/kjf_bemutatkozas/kuldetes
A KJF helyi alapítású, polgári-közösségi eredetű alkalmazott kutató főiskola, amelynek küldetése, hogy a gazdálkodás és az üzleti szolgáltatások, a társadalomtudomány, a bölcsészettudomány, művészetek és tanárképzés területén oktasson. Felsőfokú szakképzés, alap- és mesterszakokon versenyképes tudással rendelkező szakembereket képezünk, akik saját területükön magyar és idegen nyelven egyaránt kiemelkedő teljesítményre képesek. Jövőkép Tevékenységre vonatkozó jövőkép A KJF a hazai felsőoktatás olyan nemzetközileg elismert alkalmazott kutatások főiskolája kíván lenni, amely a társadalom állandóan változó igényeinek a hazai és a nemzetközi foglalkoztatási trendeknek megfelelő képzéséket, keresett szakmákat kínálja. Szervezetre vonatkozó jövőkép Szervezeti működés: a KJF magánintézmény jellegét, közhasznú szervezeti jellegét a továbbiakban is megőrizni szándékozik. A KJF stratégiai együttműködési szerződések alapján kinyilvánítja együttműködési készségét a kutatási területen a magyar felsőoktatás intézményeivel: o helyet adva annak műszaki és mérnöki képzéseinek, közreműködve egyes szolgáltatásaiban, o együttműködve a tanárképzés területén közös szakos tanári képzésekben, pedagógiai módszertani központ funkciókban, o könyvtári-információs szolgáltatások területén, o a képzéseikhez tanulmányi szolgáltatásokban, o diáktanácsadói és karrieriroda tevékenységben, o tehetséggondozás területein. Alapvető értékek Közösségi elkötelezettség A KJF célkitűzéseit a helyi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szereplőkkel való együttműködésben kívánja megvalósítani.
13
Társadalmi felelősség A KJF mint magánintézmény kifejezi elkötelezettségét a felsőoktatási tevékenység funkciója, mint közjó elismerése mellett, és magára nézve elfogadja a felsőoktatás európai értelmezését, azaz annak közfelelősség jellegét. Kreativitás és innováció A KJF vallja, hogy a felsőoktatás jövőorientáló potenciálja meghatározó a társadalmi fejlődésben, ezért programjaiban, szolgáltatásaiban, működésében a hallgatói és oktatói értékrendekben a kutatásra építő, kreatív nézőpontok, innovatív megoldások közvetítője. Stratégia elérésének módja http://www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/intezmenyi_strategia_web2.pdf
A helyi/nemzetközi társadalmi beágyazottságnak megfelelő nemzetközi képzési és alkalmazott kutatási szolgáltatásokban a versenyképesség megteremtése a hazai/nemzetközi képzési kínálatban a szakirányok, specializációk és a kapcsolódó szolgáltatások egyedi jellege révén. Az „alkalmazott kutatások főiskola” célokat hazai és nemzetközi képzési programfejlesztéssel és alkalmazott kutatási stratégiával érhetjük el, a munka világára való felkészítéssel, és az ehhez kapcsolódó kutatási készségfejlesztéssel. A helyi/nemzetközi társadalmi beágyazottságnak megfelelően képzési szolgáltatásainkban specializálódunk az alulreprezentált csoportok szükségleteinek való megfelelésre, amit a távoktatási rendszer fejlesztésével, differenciált programfejlesztéssel és a csoportok speciális intellektuális, társadalmi, technikai és emocionális igényeinek való megfeleléssel kívánunk elérni. A stratégia fejlesztési irányai Egyéni kiválóság: Kiválóság a hallgatói-oktatói szolgáltatásokban 1. Hallgatói kiválóság: életpályára felkészítés, tehetséggondozás, esélyegyenlőség 2. Oktatói, munkatársi kiválóság: életpálya modell és teljesítményértékelés Kiválóság a képzési és kutatási tevékenységben: 3. Képzési és tanulmányi modell – kiválóság 4. Fenntartható képzési szakstruktúra 5. A szakterület tudományos eredményeire alapozott képzési program 6. Versenyképességi célokhoz kapcsolt alkalmazott kutatási, társadalmi és üzleti kapcsolatok 7. Nemzetközi képzések – nemzetközi hallgatói és oktatói életpálya Kiválóság a szervezeti működésben 8. Fenntartható működés, finanszírozás, kiváló támogató szolgáltatások 9. Nemzetközi kiválóságnak megfelelő szervezeti működés 10. Kodolányis identitás: vonzó és tartalmas főiskolai-egyetemi életstílus és életminőség A stratégia megvalósítása A szervezeti struktúra fejlesztésében megvalósított lépések a) 2010. június 24. Szenátus: Paradigmaváltás a KJF irányításában, SZMSZ, organogram b) 2012. szeptember 5. Módosítás (finomító jellegű) c) 2013. szeptember 11. Módosítás (finomítás) A KJF rendszereinek fejlesztésében tett intézkedések 1. A képzési keretrendszer fejlesztése 2013. december 11. Szenátus: A KJF professzió-, innováció-, minőségközpontú képzésszervezési keretrendszere elfogadása 2. A hallgató menedzsment rendszer fejlesztése 2013 ősze: a hallgatói ügyfélszolgálati tanulmányi folyamatok belső ellenőrzése,
14
A munkatársak folyamatfejlesztésre történő felkészítése A csoportvezetők standardizációs felkészítése 3. Az üzleti modell partnerségi rendszere kiépítése A Székesfehérvárral kialakult partnerségi együttműködés mintájára megkezdtük az üzleti szervezetekkel az együttműködést, amelyben kiemelkedett a Fejér Megyei Iparkamarával és a Székesfehérvári Regionális Vállalkozási Alapítvánnyal kialakított együttműködés, ami kiterjedt Kárpát-medencei gazdasági fórummal való együttműködésre és a kamara innovációs klubjában, illetve minőségklubjában való tevékenységre. Az SZRVA-val a mesterszintű vállalkozóképzés és a vállalkozási tanácsadás összehangolását, az ehhez kapcsolódó gyakorlatrendszer kialakítását kezdtük meg. 4. A foglalkoztatási rendszer fejlesztése 2012. október 10. A KJF foglalkoztatási keretrendszere elfogadása 5. A munkatársak képességeinek fejlesztése 2009-2010 A vezető oktatók modulvezetési képességeinek fejlesztése tréning 2009-2010 A munkatársak szakdidaktikai képzése, tréning 2008-2010 A munkatársak pedagógiai-pszichológiai jellegű felkészítése 2010-2011 Az oktatók idegen nyelvű képzése 2011 Felsőoktatás-pedagógiai konferencia 2012 Az oktatás felsőoktatás-pedagógiai kihívásai. Szerk.: Sárdi Csilla. Eötvös József Könyvkiadó. Az oktatók tanulmányainak megjelentetése 2011-2012 Szakmódszertani benchmarking a svájci FHNW és a KJF között: o Erasmus staff program keretében 2013 Nemzetközi felsőoktatás-módszertani konferencia 2010-2013 a szakigazgatás részvétele a KJF Minőségfejlesztő tanár képzésében 2013-2014: o folyamaturalás tanfolyam o standardizálás tanfolyam o felsővezetői vezetői stílusfejlesztési tréning o kutatási projektmenedzsment képzés o nemzetközi hálózatfejlesztési képzés o nemzetközi kutatási projektmenedzsment tréning A KJF szervezeti kultúrája fejlesztésében tett lépések Az innováció és a kockázatvállalás szintjének kiegyensúlyozása A KJF Felsőoktatás-pedagógiai és Innovációs Központ létrehozása Képzési keretrendszer kialakítása A pontos, precíz munkavégzés, a részletekkel való törődés, a döntések elemzésekre való alapozása A KJF minőségirányítási rendszerének háttértanulmányra építése A KJF képzési keretrendszerének háttértanulmányra építése Eredményorientáció Az allokációs egységek eredményorientációjának kialakítása (intézetek, felnőttképzés, nemzetközi képzés, kutatás-és pályázat, forrásgazdálkodás) Humán orientáció A KJF a well-being kutatásokban a munkahelyi well-being alapelveit kutatja és összekapcsolja a KJF modellfejlesztéssel.
15
Csoportorientáció A projektmenedzsment rendszere kiterjesztett minden fejlesztésre. Feladat a projektnyilvántartás és koordináció fejlesztése. A KJF munkatársainak viselkedési kultúrája A KJF tevékenységében nehéz időszakokat élt át. Fontos feladat a munkatársak megőrzése, a munkatársak részvételiségének fejlesztése.
Kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia A KJF 2009. évi kutatási stratégiája érvényben van. A KJF az alkalmazott kutatások erősítését tűzte ki célul, amely célok a felsőoktatási kiválósági célok közé kerültek be. A kutatás irányainak illesztése a 2014-2020-as fejlesztési célkitűzésekhez A KJF kutatási stratégiájában meghatározó a kompetencia jellege (társadalom-bölcsészet, gazdálkodás-menedzsment, amely területek esetében nehéz az alkalmazott kutatások mérése). A KJF kutatási stratégiai irányai nem változtak, főként az alkalmazott kutatásokhoz kapcsolódó feladatokat pontosítottuk. A KJF a 2009. évi K+F+I stratégia mentén a 2014 2020-as EU programozási időszakra fogalmazta meg kutatási fejlesztési feladatait és kompetencia területeit. A KJF kutatási stratégiai irányvonalát az alkalmazott kutatásokra, a multidiszciplináris kompetenciák kialakítására helyezi. A kutatási tevékenység fejlesztésének módszerei a szakokhoz illesztett vevői és szolgáltatáshasználói nézőpontú kutatások szervezése; a kutatási nézőpontok a szaki modulokba integráltak, pályázati források feltárása és megszerzése, a versenyképesség fejlesztése aktív kutatói környezet révén. A KJF K+F+I célokat szolgáló fejlesztési tevékenysége: Intézményi szintű alkalmazott kutatásmenedzsment: kutatáskoordináció: Felsőoktatáspedagógiai Innovációs és Akkreditációs Központ A kutatási folyamatok, közte az alkalmazott kutatások minőségi standardjának elfogadása (lásd kutatási stratégia melléklete) Fókuszált forráshasználat: újfajta óraszervezés, képzésszervezés – oktatói-hallgatói felszabadítás, együttműködések, projektfinanszírozás Stratégiai szintű projektportfólió: az EU Horizont 2020-hoz a kompetenciatábla elkészítése Kapcsolatmenedzsment és K+F marketing (szerződéses partnerségek) Kutatási kompetenciafejlesztés és menedzsment. Kutatók kutatási projektszervezési képzése. Operatív feladatok 2014 2015-re Intézeti szintű K+F+I profil kialakítás EU szintű jól-léti kutatási kompetenciaközpont kialakítása Oktatás-kutatás integrálása az új minőségkritériumok alapján Kutatási előjelzési rendszer működtetése Kutatási kapcsolatrendszer stabilizálása Nemzetközi partnerségek stabilizálása Stratégiai szintű pályázati tevékenység Kutatási projektek színvonalának fejlesztése, ex-ante projektmonitoring MTMT feltöltés szaki kutatóműhelyek dokumentációja Kutatási minőségcélok: o hallgatók 5 kredit értékű kutatást végezzenek, o oktatói publikáció 0,52 minősített folyóirat, o intézetenként 1 OTKA, o intézetenként 1 hét kutatói mobilitás, o 10% kutatási bevétel elérése a költségvetésben.
16
Szervezeti és működési szabályzat http://www.kodolanyi.hu/urlapok/SZMSZ_szenatus_ofka.pdf
A paradigmaváltás… c. dokumentumban a KJF rektora az új SZMSZ bevezetését az alábbiakkal indokolta 2010-ben: Erősségeink: hazai viszonylatban kiemelkedő, nemzetközi összehasonlításban elfogadható, de javítható szervezeti kultúra, nyugodt munkahelyi légkör. Meghatározó a tudatos minőségpolitika. Termékeink jelenleg még piacképesek, képesek vagyunk helyzetünket tartani. Az oktatói kar összetétele jó. Gyengeségeink: A KJF munkáját gátló fenntartói struktúra, a lobbierő hiánya, valamint a három éve fennálló tőkehiány. A kimerültség jelei a szervezetben, a kreativitás rossz kihasználása, az intézményen belüli egyenetlen minőségkultúra, a telephelyi előnyök rossz kihasználása. A KJF belső kommunikációja gyenge, nincsenek vállalkozásai, a bevételi kosár egyelemű, gyenge, labilis. A szervezetben a folyamatok lelassultak, bürokratikussá váltak. A csúcsvezetők túlterheltsége és egyenetlen szervezeti teljesítménye konfliktusokat eredményezett és kihatott a többi vezetői szintre. A pedagógiai modell kevés eredményt hozott, a tanszék nem alkalmas stratégiai szintű fejlesztések megvalósítására. A fenntartható fejlődéshez szükséges eredmények azonban nem teljesíthetők a problémák orvoslása nélkül. Az SZMSZ átalakításával elérendő célok: o a szenátus fenntartói és döntéshozói funkcióinak erősítése, o átláthatóbb, demokratikusabb, ellenőrizhetőbb szervezet kialakítása, o a bürokrácia csökkentése, o a kommunikáció javítása, o a középvezetői szint megerősítése, felelősségének növelése. Az SZMSZ megváltozása a vezetői kollégiumok kialakulását eredményezte, erőteljes koordinációs kötelezettséggel. A vezetés új, elszámoltatható rendszerével azonosulni nem tudó vagy nem akaró felsővezetők lemondtak. Ugyancsak távozott egy tanszékvezető is. A 2013. évi felsőoktatási destabilizáció a szervezet további karcsúsítását, és döntéshozatali rendszere átalakulását eredményezte: a tanszékek intézeti tanszékké válva csak szakmai feladatokkal foglalkoznak. A KJF SZMSZ-e beváltotta a várakozásokat: hatékonyabbá váltak a Szenátus ülései. A felsővezetők felelőssége és leterheltsége részben csökkent, megteremtődött az új igazgatói szinttel a felsővezetői új generáció gyakorlati felkészítési rendszere.
Minőségirányítási rendszer http://www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/kjf_minbizt_szab_uj.pdf
A KJF 1998-ban az EFQM modellre épített saját modellel kezdte a minőségirányítási tevékenységet. A modell alapján 2000-ben elfogadta első stratégiáját. 2000-ben végezte az első önértékelést, majd 2010-2013 között minden évben végzett önértékelést. A minőségi rendszerfejlesztés szempontjai a vizsgált időszakban A 2012-ben elfogadott stratégia új minőségfeladatokat határozott meg, köztük a minőségirányítási rendszer átalakítását. A 2012. évi stratégia új módon készült, a stratégiai irányok teljesítményértékelése a beépített minőségcélok alapján történik: azaz a stratégia egyben minőségstratégia is. A 2013. június 20-án megújított dokumentum előkészítésénél áttekintettük a felsőoktatás minőségirányítása fejlődését, modelljeit, a globális minőségtrendeket: Elkészült a magyar felsőoktatási minőségdíj rendszer, az FMD, azonban úgy véljük, nem fejlesztésorientált. Az ESG szempontokat ad, de nem határozza meg a kritériumokat. A MAB kiegészíti az ESG szempontrendszerét. Az EFQM megújult, válságközpontú működési kiválóságra orientál, hangsúlyos elemévé vált a szervezetkarcsúsítás.
17
A CAFedu 2013. évi megújítása nagyon jó az állami intézményrendszer számára. A felsőoktatás közfelelősségének hangsúlyozása, az intézményi elemek kiemelésével, minden intézmény számára hasznos. A Baldrige Education 2012. évi modellje, majd a 2013-14. évi modell eredmény- és teljesítmény javítás központú, hangsúlyos eleme a szervezet stratégiai helyzetének értékelése. Jobban össze kell rendezni az alrendszerek minőségügyeit: akadémiai szakok, felnőttképzés, nyelvvizsga, létesítmény menedzsment, pénzügy és számvitel, stb. területeken eltérő nézőpontok érvényesülnek. Rendezést igényelnek a részterületek horizontális minőségügyei (fenntarthatóság, esélyegyenlőség, társadalmi felelősség, környezetminőség, stb.) A KJF minőségfilozófiája „Értsd meg a jelent, nézz a jövőbe, és készítsd fel magad a lehetőségre!” A minőség a szervezet önrealizálása, az élet (a környezetet, a szervezet, a munkatársak) kreatív erőinek és a gondolkodásnak összekapcsolása, a szervezet és környezet megértésével, a vezetők és munkatársak gondolkodásának alakításával: a szubjektív és objektív minőség összekapcsolása, a statikus és dinamikus minőség integrálása. A KJF minőségi alapelvei 1. Értékteremtés a kockázatviselők részére: kiegyensúlyozott eredmény-központúság. 2. Értékteremtés a vevők részére: életminőség javítása, tanulásközpontú oktatás, tanulástámogatás, a hallgatók és munkáltatók jövőbeni igényeinek megértése, fogyasztói elégedettség, versenyképes hallgatók és versenyképes várostérségek, régiók révén. 3. Vizionárius integritáson alapuló, inspiráló vezetés: a szervezeti célok és irányok egységének megteremtése, a rövid és hosszú távú célok összekapcsolása, a tény alapú döntéshozatal. 4. Rendszerközpontú menedzsment: a folyamatok meghatározása, rendszerbe szervezése, fókuszálás a kulcsfolyamatokra, prioritásokba rendezett javítási célok. 5. Sikerek a munkatársak révén: az oktatói minőség biztosítása, a szakszolgáltatási és támogató szolgáltatási munkatársak minősége biztosítása, kompetencia alapú foglalkoztatás, teljesítmény alapú elszámoltathatóság és önkéntes részvétel összekapcsolása. 6. Kreativitás és innováció összekapcsolása a kulcstevékenységekben: kutatás alapú oktatás, pedagógiai módszertani gazdagság, innovációt és fejlesztést eredményező kutatás, együttes értékteremtés, rugalmasság és reagálóképesség. 7. Stratégiai partnerségek: FSZ partnerekkel, kutatóintézetekkel, gyakorlóhelyekkel. 8. A fenntartható jövő iránti felelősség: nyilvánosság, társadalmi felelősség, a prosperitás elősegítése. 9. Az oktatás és kutatás szolgáltatásminőségének javítása rendszerszerű megközelítése: minőségi tudásfejlesztés, becsületesség, őszinteség. 10. Az alkalmazott kutatások egyetem/főiskola követelményeinek való megfelelés: nemzetközi kutatóhálózatok, országos kutatóhálózatok minőségcentrikus fenntartásának képessége. Integral for Excellence modell (rendszer) A 2013. évi minőségirányítási rendszer az Integral for Excellence címet kapta, mivel a kiválóság eltérő rendszereit kell integrálnia, és a szervezeti szint mellett az egységszintre jellemző modellekkel kell dolgoznia.
18
Integral for Excellence modell: (az ún. integral vezetői tanácsadási modellel kombinált)
Siker és fenntarthatóság, profil- és márkafejlesztés, fenntarthatóság
Stratégia és tervezés
Munkatársak
Oktatási folyamatok Kutatási folyamatok Egyéb vállalkozási folyamatok Akadémiai szolgáltató folyamatok
Vezetés
Menedzsment folyamatok Vevői és piaci fókusz
Források, partnerek
Támogató folyamatok
Vevői eredmények Munkatársi eredmények
Társadalmi eredmények
Pénzügyi eredmények Szervezeti eredmények Folyamat eredmények Szolgáltatási eredmények
Tudás és információ, mérés és ellenőrzés innováció és értékelés
A modell átvette a Baldrige-modellből a profilfejlesztés, a tudás és információ, mérés és ellenőrzés, innováció és értékelés elemeket. A KJF 2009-13 közötti minőségjavító tevékenysége Beavatkozás 1: Hallgatói elégedettségmérés a bejövő hallgatók pályaválasztási motivációinak felmérése, a különböző csoportok várakozásainak meghatározása; rendszeres tanév végi mérés: elégedettség a tantárggyal, az oktatókkal, az infrastruktúrával és a szolgáltatásokkal; a képzés folyamatában a végzés előtti mérés: az elégedettség a szak egészére, a tantárgyakra, a képzési programra vonatkozóan; a záróvizsgaelnökök (üzleti, külső intézményi szereplők) elégedettsége a hallgatói teljesítménnyel. A mérések eredményeképp megfogalmazott javítások a hallgatói elégedettség javulását eredményezték 2010 után. A fentiek alapján történt meg az értékkínálat kialakítása, a szaki képzési programok átalakítása, fejlesztése. Beavatkozás 2: A hallgató- és folyamatközpontú tanulás alapelvei bevezetése a) 2009: a hallgatóközpontú pedagógiai módszertani alapelvek megújítása, különös tekintettel a szolgáltatások színvonalára: hallgatói felelősség, oktatói felelősség, gyakorlati és nemzetközi mobilitási alapelvek; b) nagyobb kreditértékű tanegységek kialakítása, amely a 100-120 tantárgy/BA szak rendszerhez képest 50-80 tárgy/6-7 félév képzési struktúra kialakítását eredményezte c) A KJF új professzió-, innováció- és minőségközpontú képzési rendszere modellje elfogadása 2013. december 11.
19
A beavatkozás célja olyan képzési modell kialakítása, amely lehetővé teszi a folyamatos tanulást a professzió központú foglalkoztatást elősegítő nézőpontok kialakítását, a hallgatói innovációs képességek fejlesztését, és a foglalkoztatás folyamatában a teljesítményértékelés, a tevékenységminősítés és a teljesítmény alapú foglalkoztatás követelményeinek megértését. Beavatkozás 3: Az oktatók képzési kompetenciáinak fejlesztése Az éves önértékelések folyamatában az intézmény céljainak megismertetése a külső értékelés révén az oktatók minőségtudatos gondolkodásának a fejlesztése. Az elégedettségi mérések alapján a nem tanár szakos oktatók pedagógiai-módszertani felkészítése rendszerbe illesztése. Pedagógiai-módszertani konferenciák szervezése és kiadványok szerkesztése. Az oktatók idegen nyelvi kompetenciáinak mérése. A képzések folyamatában minőségmenedzsment tantárgy kialakítása és a szaki minőségtárgyat oktató kollégák továbbképzése Minőségműhely formájában. Nemzetközi felsőoktatás-pedagógiai konferencia a svájci-magyar alap forrásainak alapján. Svájci-magyar pedagógiai-módszertani kutatás az oktatók mentalitásának felmérésére és attitűdjének formálására. Tanórák szervezett látogatása, hospitálás, az oktatói pedagógiai módszertani kultúra értékelése. Várható program: 2014. január: tantárgy-pedagógiai tréning az oktatók részére a pedagógiai mérés és értékelés, a hallgatói feladat meghatározás nézőpontjából. Beavatkozás 4: A hallgatói tanulmányi adminisztráció és a tanulmányi szolgáltatásokkal való elégedettség javítása. 2008: az ügyfélszolgálati rendszer bevezetése; 2013: az ügyfélszolgálat és a tanszéki hallgatói szolgáltatások folyamatainak ellenőrzése: a folyamatok áttekintése, a standardizálás megújítása; 2013: a tanulmányi igazgatás folyamatainak és standardizációjának előkészítése a munkatársak képzésével és tréningjével. Beavatkozás 5: Az egyéb hallgatói szolgáltatások koordinációjának javítása: rektori koordinációs központ kialakítása: HÖK tanácsadás, diákszövetkezetek, kulturális és sportszolgáltatások, marketingszolgáltatások összehangolása; a könyvtár és a távoktatási on-line dokumentumszolgáltatások összehangolása, a hallgatói regisztrációs hét folyamatában a hallgatói infotechnológia használatra való képzések megszervezése és lebonyolítása, a tehetséggondozás rendszereinek és programjainak integrálása, a TDK-tevékenység folyamatainak menedzselése, összehangolása: TDK zsűritag képzés és felkészítés, hallgatói prezentációs képességfejlesztés, az OTDK-n való részvétel szolgáltatásainak bővítése az oktatók és a hallgatók esetében. Beavatkozás 6: Új minőségi rendszer kialakítása, amely integrálja a MAB szempontjait, abban az ESG követelményeit, az alapítványi működés kulcskérdéseit (fenntarthatóság, profil- és márkafejlesztés), a tudásmenedzsment új nézőpontjait (a mérés és ellenőrzés, az értékelés állandó rendszereinek kialakítását). Az új modell elnevezése “Integral for Excellence”. A fenti folyamatoknak megfelel a Baldrige Díj két eleme (a profil- és márkafejlesztés, a mérés - ellenőrzés – értékelés) önálló szempontjainak beemelésével. Az IFT minőségközpontú nézőpont alapján való kialakítása, minden egyes stratégiai akció esetében beemelt a minőségi teljesítés kritériuma.
20
Az oktatás és kutatás közötti viszony új alapokra helyezése: szakítás a tradicionális alapkutatási modellel, amely az egyetemek és a kutatóintézetek fő jellemzője, a szakmakutatás és az alkalmazott kutatások beépítése a képzési programokba folyamatosan történik. Kialakult az alkalmazott kutatások minőségbiztosításának követelményrendszere. Megkezdődött a különböző területek minőségirányításának lebontása a szakterület jellemzői alapján, ezek összehangolása megkezdődött. Beavatkozás 7: A minőségirányítás és minőségbiztosítás személyi és szervezeti feltételeinek átalakítása Felsőoktatás-pedagógiai Innovációs Központ létrehozása: a tevékenységének hangsúlya az oktatók továbbképzése, szakfejlesztés, távoktatási szolgáltatás folyamatainak menedzselése, képesítési keretrendszer fejlesztés, stb. Képzési Kiválóság Központ létrehozása: az oktatói teljesítmények mérése és értékelése, a hallgatói tanácsadás, karrieriroda és munkaerő-piaci felkészítő szolgáltatások folyamatainak összehangolása, a tanszékek ESG szerinti tevékenységének ellenőrzése és mérése, a hallgatói előrehaladás folyamatainak elemzése, értékelése. A vezetők egyéni minőségfelelősségének meghatározása. Minőségügyi konzultáció és tanácsadás. TÁMOP vezetőképzési program. Beavatkozás 8: A MAB 2009. évi minőségfejlesztési javaslatai és azok megvalósítása (A dőlt betűs szöveg a MAB megállapítása) A KJF vezetése a 2009. évi akkreditációs eljárás során tett megállapításokat ismertette a Szenátussal, és szóbeli előterjesztés formájában megfogalmazta a teendőket. Miután az intézmény akkreditációja megfelelt, nem volt szükség azonnali intézkedésekre. A szóbeli tájékoztató kitért arra, hogy a szervezetfejlesztés, a szolgáltatásfejlesztés, a minőségfejlesztés témaköreiben nem fogad el külön intézkedési tervet, mert a megfogalmazott javaslatok, az éves munkatervek az IFT részét képezik. A MAB 2009. évi akkreditációs megállapításai alapján tett intézkedések a következők voltak. Szervezeti és működési javaslatok Az önértékelésben használt alkalmazott kutatóegyetem helyett inkább az alkalmazott tudományok egyeteme elnevezés lenne pontos, amelyet a nemzetközi gyakorlat valóban használ főiskolák elnevezésére - (university of applied sciences). Mint elérendő cél is túlzottan optimista. A főiskolai kritériumok mennyiségin túli minőségi fejlesztését indokolt továbbra is prioritásként kezelni. A KJF a főiskolai kritériumok minőségére helyezte a hangsúlyt, mind a szervezet, mind az oktatás, mind a kutatás minőségét illetően. A humánerőforrás-fejlesztés területén indokolt fokozott figyelmet szükséges fordítani arra, hogy az oktató az oktatott tárgyakhoz kapcsolódó kutatási tevékenységet végezzen, illetve a személycserék ilyen irányban történjenek. Ez a cél minőségpolitikánk szerves részét képezi. A vezetői felelősség része, hogy a kutatási tevékenység egyéni céljai a tervezés során kerüljenek összhangba az intézménynek ezzel az elvárásával. Ezt a foglalkoztatási rendszer szabályozza. Szükséges a gyakorlatban dolgozó szakembereket, bizonyos pedagógiai, módszertani felkészítés után beengedni az oktatásba. Indokolt növelni a gyakorlat arányát, hatékonyságát az alapképzésben. A 2009-2013 közötti időszakban felmértük és megterveztük a képzési szükségleteket, különböző pályázati forrásokból (Képzők Képzése TÁMOP, Swiss Contribution, stb.) valósítottuk meg azokat. A pályázati finanszírozás kifutása után önerőből finanszírozzuk oktatóink pedagógiai, módszertani továbbképzését: a tapasztalatok összegzése után a KJF szenátusa 2012. szeptember 26-i döntésével az intézmény különböző felsőoktatás-módszertani tevékenységeit integrálta a 2012. október 1-től létező Felsőoktatás-pedagógiai Innovációs és Akkreditációs Központ működésébe.
21
A siófoki intézményt célszerű hatékonyabb gyakorlati helynek kialakítani. A szállodai és a vendéglátói gyakorlati ismereteket Siófokon - a legjobb környezetben, ahol jelentős az idegenforgalom - lehetne a leghatékonyabban oktatni (szakmai, vendéglátói és nyelvgyakorlat). A siófoki intézményben a képzést a KJF megszüntette, a Tourist Center a szállodát működteti. A turizmus-képzést tekintve a nemzetközi kapcsolatokat kihasználva jelentősen be kellene számítani és elismerni a külföldi gyakorlati időt. A diplomát sokkal inkább egy, vagy féléves külföldi gyakorlathoz lenne célszerű kötni. A MAB javaslata egybeesik a KJF céljaival. A képzésbe beépítettünk egy opcionális ausztriai félévet is saját kollégiumunkban, azonban anyagi okokból a hallgatói létszám csökkenése és a finanszírozás csökkenése miatt ezt nem sikerült megvalósítanunk. Jelenleg az Erasmus mobilitás mind hatékonyabb kihasználása a célunk. Jelentősen emelkedett az összes hallgatói létszámhoz viszonyítva az Erasmus mobilitás keretében gyakorlatukat külföldön abszolváló hallgatók száma (2009/10: 42 fő, 2010/11: 58 fő, 2011/12: 51 fő, 2012/13: 68 fő). Az ausztriai együttműködés keretében hallgatóink gyakorlati jellegű tanulmányi kirándulásokon vettek részt (150 fő). Az intézménynek a különböző szintű döntéshozatali mechanizmusaiban történő részvétel kapcsán megállapítható, hogy a HÖK a Szenátusban nem rendelkezik megfelelő részvétellel (3/14). Ez nem felel meg a törvényi minimumnak, ezért itt azonnali változtatás szükséges. Jelenlegi szabályozásunk megfelel a törvényi előírásoknak. Azonban arról is tudunk tájékoztatást adni, hogy a 2009-es észrevétel után az akkori jogszabályoknak megfelelően 3 tag vett részt a szenátus munkájában. Az eltelt időben újabb jogszabályi módosítások nyomán a szenátus létszáma is kb. a felére csökkent és most újból visszaállt a HÖK elnök által ellátott képviselet, amely teljesen megfelel a jogszabály szövegének és szellemének. A HÖKkel konstruktív jó kapcsolata van a főiskolának, ők működtetik a mentori rendszert, azonban új helyzetet teremt a 2012-es intézkedések nyomán, hogy a HÖK működésére semmilyen állami támogatás nem érkezik, ezért a jelenlegi elnökséggel egy új finanszírozás alapjait próbáljuk lerakni. A KJF deklaráltan egyformán kezeli az alapszakok esetében működtetett három képzési helyszínét, de a gyakorlatban ezt nem sikerült még tökéletesen megvalósítania. A szervezeti keretek sikeres összehangolására és együttes működtetésére törekednek, de sok területen „kézi vezérlés” látszik. A székhely és/vagy telephely anomália kezelése és rendezése szükséges és indokolt. Ezt a kérdést a közösségi főiskolai „telephelyek” kényszerű feladása sajnos megoldotta. Minden hallgatói ügyintézés helyben történik és az utóbbi időben az egyablakos ügyfélszolgálati rendszer hatékonyabbá tétele és a budapesti helyszín hallgatóbaráttá tétele (pl. szabadidős programok, szabadegyetemi kurzusok szervezésével) volt a célunk. A turizmusvendéglátás területén kialakításra került egy gyakorlóterem, gasztronómiaterem, baristaterem, tévéstúdió, 3 rádióstúdió. A külső kapcsolatok hazai kereteiben a Siófokkal kialakított kiváló munkaviszonyt alapul véve kezdeményezni szükséges Székesfehérvárral és Fejér megyével, illetve az érintett budapesti kerülettel a szorosabb együttműködést. Ezt a célt Székesfehérvár és Fejér megye vonatkozásában sikerült elérnünk együttműködési megállapodás kötésével. A KJF rektora és tudományos rektorhelyettese részt vesz Székesfehérvár városfejlesztésében. Budapest XIII. kerületével is kialakítottunk egy konstruktív együttműködést. A TDK munka hatékonyabban működne 3-4 nagy téma köré szerveződve, mint a jelenlegi inkább speciálkollégiumos szétaprózott módszerrel. A kutatásban eltérő hatékonysággal és szervezettséggel folyik a munka. Célszerűnek látszik belső kutatási témák kitűzése, s a források csoportmunkákra történő átcsoportosítása. Ezzel a felvetéssel foglalkoztunk ugyan, ám a KJF a javaslattal nem tudott azonosulni. A hallgatók TDK témái a szaki kutatásokhoz kapcsolódnak, egyrészt ezen a szinten tehát eleve nem
22
szétaprózott a TDK tevékenység, másrészt az a stratégiánk, hogy a tanszéki kutatásokhoz egyénileg kapcsolunk TDK-zó hallgatókat, sikeresnek látszik. 2013-ban az OTDK-n részt vevő 20 kodolányis diák 10 országos helyezést tudott megszerezni. A TDK-n részt vevő hallgatók száma nem olyan mértékű, hogy ezt az intézmény ne tudná kezelni. A hallgatói szolgáltatás területén a legteljesebb ellátást Székesfehérváron érték el, ahol ezek teljes mértékben működnek, a kulturális- és sportélet rendezett keretek között és sokszínűen zajlik. Siófokon – az adottságok ellenére – inkább egy középiskola által képviselt oktatáson túli tevékenység folyik. Budapesten az oktatáson túl kevés önszerveződési tér áll rendelkezésre, indokolt a jövőben ennek a feltételeit javítani. A budapesti képzési helyszínen történt ezen a területen a legtöbb fejlesztés. A kulturális és sportélet, valamint a hallgatói önszerveződési tér feltételei immár adottak. Ehhez a Frangepán utcai épület átalakítására is szükség volt. Rendszeresek a kulturális és sportprogramok. Rendezvényeinkre egyre több külső érdeklődő is érkezik. Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok A főiskola honlapján található küldetés és jövőkép dokumentumot javasolt kiegészíteni évente megfogalmazott mérhető minőségcélokkal, illetve azok értékelésével. A konkrét minőségcélok kitűzése megtörtént, azokat nyilvánosságra is hozzuk honlapunkon. Azonban az éves ciklust ebben a folyamatban túlságosan rövidnek tartjuk. A KJF stratégiai tervei igazodnak egyrészt az akkreditációhoz, másrészt összefüggnek az Európai Felsőoktatási Térség, ezen belül a magyar felsőoktatás változásaival. Különösen ez utóbbiból a 2009 2013as időszakban nagyon sok érintett minket, ezért a minőségcélokat és a stratégiánkat is ezekhez kellett igazítanunk. Jól példázza ezt a legújabb ilyen jellegű iránymutató dokumentumunk: „A Kodolányi János Főiskola professzió-, minőség- és innováció-központú képzésszervezési keretrendszere”. Ebben már a minőségcélok kitűzésénél és a stratégiában megjelennek a felsőoktatási szakterületi keretrendszer-deskriptorok is. Az egyes szervezeti szintekre és funkciókra éves minőségcélok meghatározása és értékelése a fentiekből lebontva. A KJF szervezetileg centralizált intézmény, egységszintű minőségcélok megfogalmazása csak a szolgáltatási egységekre szabott speciális nézőpontok alapján lehetséges. Ennek megvalósítása az új rendszer elfogadásával megkezdődött. A TQM alapú minőségirányítási rendszert indokolt kiegészíteni az ISO 9001 vagy az ISO 9004 szabvány egyes követelményeivel. Ilyenek például: évente vezetőségi átvizsgálások végzése (szabvány 5.6.), a rendszer működésének belső auditálása (szabvány 8.2.2.), ami összeköthető az önértékeléssel, vagy a helyesbítő és megelőző tevékenységek eljárásának kidolgozása (szabvány 8.5.2. és 8.5.3.). A MAB-nak ezt a javaslatát a KJF vezetése abban az esetben tartja indokoltnak, amennyiben a szervezet az ISO típusú minőségirányítás modelljét vezeti be. Ezért az ISO 9001, valamint egyéb más ISO szabványok hivatalos bevezetését elvetette, mert szervezeti működéséhez nem ezt a modellt tartja optimálisnak. A javítási javaslatok realizálásának sikeresessége A szervezeti működési javaslatok témakörben sikeres volt, mert a) a stratégiai célkitűzését pontosította a 24/2013. (II. 5.) Kormányrendelet a nemzeti felsőoktatási kiválóságról c. dokumentum alapján: az alkalmazott tudományok főiskolája cím elérése megfogalmazásában. b) A KJF humán erőforrás-fejlesztési programot valósított meg, amelynek alapvető eleme a foglalkoztatási követelményrendszer megújítása. A program kiterjed a gyakorlati szakemberekre is. c) Siófoki telephelyét megszüntette, csak a gyakorlóhelyet tartja fenn. d) Jelentős javulás következett be a nemzetközi gyakorlatok témakörében.
23
e) A HÖK a KJF-en nem jut elosztható pénzügyi forrásokhoz, képviselete a hallgatók minimális százalékára épít, a lecsökkent létszámú Szenátusban nem indokolt részvételük növelése. f) A KJF képzési helyszíneinek száma lecsökkent, a kiegyenlítés megtörtént. g) Székesfehérvár városával stratégiai együttműködés kötése. h) A TDK tevékenység integrálása és minőségfejlesztése megtörtént a képzési központokban, illetve jelenleg az intézetekben. i) Budapesten kialakítottuk a kulturális és sportszervezés tereit. Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatokat részben teljesítette, mert A KJF továbbra is maradt a TQM alapú minőségirányítás eleménél, és jelenleg sincsenek karok, amelyek indokolnák az egység szintű feladatlebontást. A minőségcélokat a főfolyamatokra határozta meg. A KJF nem kívánja bevezetni az ISO szabványt, és rendszer auditálást sem kíván bevezetni.
A KJF innovációs potenciálja A KJF tevékenységében a szervezeti innováció kérdései kiemelt szerepet kapnak, emellett kiemelt a termékfejlesztési (szakfejlesztési, illetve kutatási témafejlesztési) innovációk rendszerszerű illesztése az intézményi kultúrába. A KJF innovációs potenciáljának fontos elemét képezik a folyamatok rendszeres áttekintését, elemzését, megújítását célzó tevékenységek, az ehhez kapcsolódó képzések és felkészítések. A KJF SWOT elemzése Adottságok, külső tényezők A KJF fenntartói környezete, annak hátrányai egyértelműen kihatnak a működésre. A magyar felsőoktatás visszaszorulása és forráshiánya, a magán felsőoktatás drasztikus forrásmegvonása a hallgatói orientációt megváltoztatta, a KJF megszerzett stratégiai pozícióit visszavetette. A magán felsőoktatás forrásainak átcsoportosítása a határon túli képzésekre, azt a látszatot kelti, mintha a magánintézmények támogatást kapnának. Magánellenes hangulat, és diskurzusok fölerősödése megerősödött a közszolgálati és állami közoktatás jelleggel, az egyházi-civilizációs - kulturális értékrendű képzések pozícióinak erősödésével. A gyorsan változó jogi környezet révén a magánintézmények diszkriminatív, fokozottan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, mivel az egyéb forrásokat (EU-pályázatok) is csak állami intézmények számára teszik elérhetővé. Nem rendelkeznek hatékony érdekképviselettel, és csekély az érdekérvényesítő képességük. A legtöbb mögött nem áll nyomásgyakorló szervezet, és hiányzik a hálózatból a stratégiai gondolkodás képessége.
24
A stratégiai helyzet SWOT értékei
25
A SWOT értékek alapján kialakítható stratégiák Külső lehetőség – belső erősség maxi–maxi stratégia A nemzeti fejlesztési politikák világosak, a stratégiai kapcsolati irányok kedvezőbbek A felsőoktatás stratégiai irányai tisztán meghatározottak, hosszú távon kialakul egy konszolidált intézményrendszer A felsőoktatás nemzeti rendszere új szerepköröket határoz meg a nagyegyetemeknek a felsőoktatási pólusrendszerben A KJF szakstruktúrája jól szolgálja az érintett régiók fejlődési igényeit és szükségleteit, a területfejlesztés új modellje nem a belső piaci versenyt erősíti A BA képzésben olyan hallgatói létszám megtartása, amely a vertikális képzési struktúra fenntartásához elegendő Kialakult a modellje az alkalmazott kutatási szerepkörnek Képes szervezeti modelljét non-profit vállalkozói és vállalkozói modellé transzferálni Kialakultak a modellek a nemzetközi tevékenység hatékony működtetéséhez A KJF pedagógiai modellje bebizonyította versenyképességét A nemzetközi hálózatoknak integrált részévé vált a főiskola. A hazai és nemzetközi képzések egész vertikumának megfelelő magyar és nemzetközi humánerőforrás állomány biztosítása Egymásra utaltság a megyei-városi fejlesztésekben A KJF üzleti modellje fenntartható működést vizionál 1. Az optimális stratégia A nemzetközi hálózatokba integrált, innovatív pedagógiai modellre építő oktatásra, társadalmi innovációra fókuszáló, vállalkozásorientált alkalmazott kutatások főiskolája Külső fenyegetés – belső erősség maxi-mini stratégia Korlátozottan képes megbirkózni az állami intézmények „új nemzeti pólus jellegéből” fakadó nyomásokkal A meglevő források további átcsoportosításával kiesik a nem felsőoktatás jellegű fejlesztésekből is A helyi fejlesztések ún. „műszaki orientáltsága” tovább csökkenti a KJF képzéseinek közösségi regionális értékét A helyi kapcsolatrendszer továbbra is a versenytárs intézményeket favorizálja. A felsőoktatás konszolidációja az állami intézményeket túlzottan megerősíti A nemzetközi oktatási globalizációban nem sikerül megfelelő arculattal fellépni Más kapja a kutatási megrendeléseket Más kapja a szaktanácsadási megrendeléseket Nem képes az intézmény a működtetés fejlesztési forrásaihoz hozzájutni 3. A versenytársak nyomásának alárendelt stratégia Az oktatás fejlesztése a versenyképesség megtartásával a megmaradt piacra szűkül
Külső lehetőség-belső gyengeség mini-maxi stratégia A KJF tudomásul veszi, hogy a magán felsőoktatásnak nincs helye a nemzeti felsőoktatás térképén A KJF nem képes megfelelően reagálni a nemzeti stratégiai fejlesztésekből megnyíló lehetőségekre A KJF nem lesz képes megszerezni a kutató főiskola címet A KJF képzési programjai nem képesek versenyelőnyre szert tenni A KJF nem képes a helyi táradalom igényeire felnőttképzési programokkal reagálni Nem lesz képes a pedagógiai modell és a nemzetközi képzési modell forrásainak megteremtésére Kikerül a nemzetközi hálózatokból Nem képes alkalmazott kutatási modellek fejlesztésére Nem képes fenntartható vállalkozói modell kialakítására
2. A vegetáló stratégia STAGNÁLÁS: megszerzi az egyre csökkenő hazai hallgatói létszám maradékát, de nem versenyképes. Külső fenyegetés – belső gyengeség mini-mini stratégia Szakjaink szolgáltatásai az érettség ciklusába esnek. Nincs innováció A vezetés nem képes váltani és új vállalkozói modellre átállni Atomizálódik az oktatási gárda Visszaesik a vállalkozási kedv A regionális adottságok a kedvező folyamatok helyett negatív alapot jelentenek, és a regionális piacról való kiszorításhoz vezetnek A regionális kapcsolatrendszer nem fenntartható A felsőoktatás konszolidációja az állami intézményeknek kedvez A differenciált oktatási igényeknek nem képes megfelelni az intézmény Nem hatékony a kutatás 4. A külső, kedvezőtlen, országos, regionális és helyi problémáktól és belső gyengeségtől leromlott szervezet felszámolása, fokozatos kivonulás a képzési piacról
Az elmúlt másfél évben a KJF tevékenységében a versenytársak nyomásának alárendelt stratégia érvényesült. Ahhoz, hogy ebből a negatív spirálból kikerüljünk, szükség van a stratégia áttekintésére és felülvizsgálatára. A KJF regionális szerepköre veszélybe került Székesfehérváron az állami finanszírozás megszűnte miatt. A KJF piaci részesedése 2%-ról 1%-ra esett vissza. A cél az, hogy egy új stratégiával visszaállítsuk a 2%-os pozícióinkat. A KJF jelenleg a küldetés, a vízió és a stratégia újraalkotásával elfoglalt, ami érinti KJF székesfehérvári regionális szerepkörének újragondolását, a budapesti regionális szerepkör erősítését. A KJF stratégiai helyzete nem dőlt el, a leglényegesebb a tulajdonviszonyok tisztázása és a fenntartóváltás.
26
Megállapítás: A KJF stratégai szinten megfelelően irányított szervezet, azonban a stratégia operatív feladatainak lebontásában, megvalósításában, ellenőrzésében, a céloknak megfelelő működés javításában jelentős tartalékai vannak. A KJF működési modelljének hajtóerői Napjaink felsőoktatási szakirodalma kiemelten foglalkozik az igények feltárásával az oktatásban, a kutatásban azzal, hogy a diplomás végzettségűek foglalkoztatása eredményes legyen. A működési modellben kiemelt a felsőoktatás komplex rendszerként való kezelése, a hálózati működés, az értékinnováció és értékajánlat. A KJF ennek érdekében meghatározta azokat a szempontokat, amelyek a fejlesztés hajtóerőit képezhetik. Belső erőforrások, kompetenciák ún. VRIO2 szempontú elemzése
Pénzügyi
Megfogható források Cash flow, készpénzáramlás: problémás Képzési kiegyenlítés: elfogadott Kölcsönképesség: van vagyoni garancia
Fizikai források
Technológia
A kapacitás megfelelő, vonzó, de túlméretezett Keresett képzési helyszínek és nem keresett képzési helyszínek egyaránt vannak Korszerű technikai felszerelés Marketingmódszerek – részben eredményesek, részben differenciálandók Innovatív pedagógiai módszertan Nincsenek bejegyzett oltalmak, szabadalmak
Szervezet
Humán erőforrás
Technikai és innovációs kapacitás
Stratégiai tervezési folyamat hatékonysága Objektív teljesítményértékelés – hiányzik
Nem megfogható szervezeti források Az oktatók és munkatársak szakértelme és tapasztalata magas Bizalom: Vezetői és menedzseri képességek Felsőoktatás specifikus szakmai tapasztalatkiforrott Viszonylag jó pedagógiai módszerek
Teendők Új bevételi források, kiegyensúlyozott cash flow áramlás A veszteséges képzések felszámolása A felesleges infrastruktúra értékesítése, vagyonoptimalizáció Városi épületi tájkép Nem keresett helyszínek megszüntetése A technikai felszerelés létszámigényekhez igazítása Hallgatói szegmensekre szabott marketing A pedagógiai módszertan a programba és az értékelésbe épített A KJF-értékek szellemi tulajdoni jogának rendezése A stratégia lebontása konkrét egységtervekre A stratégiai témák esetében a mutatók, mérések, eredmények, minőségcélok meghatározandók Teendők A magas szakértelem professzionalizációja Kooperatív team munkában is Operatív tervezés, ellenőrzés, értékelés fejlesztése Jó gyakorlat modellek kialakítása A kutatás módszertani kultúra fejlesztése
Innovatív gondolkodás
Projektképzés és megvalósítás
KJF márka
Pontos értékek meghatározása, üzenetek
A képzés kiszámíthatósága és megbízhatósága Partnerekkel való kapcsolat:
A kimenet adatainak értékelése Rendszeresen áttekintett, karbantartott, értékelt
Reputáció
2
VRIO: érték, keresettség, imitálhatóság, szervezettség
27
A KJf a stratégiai helyzet rendszeres áttekintésével képes a változó körülményeknek megfelelni, adaptálódni a felsőoktatás új megújult környezetéhez. A belső erőforrásokra való támaszkodás mellett a KJF 2014-2020 közötti tevékenységében akkor válhat sikeressé, amennyiben a kiváló működés hajtóerőit mobilizálja. Ezek a hajtóerők a következők: A felsőoktatási intézmény sikeres működésében meghatározó hajtóerők
A KJF kiválósági működési modellje elérésének hajtóerői
Az igények feltárása az oktatásban
Új szükségletek és igények teremtése, feltárása, a meglévő hallgatók kutatásával, a leendő hallgatók kutatásával
Az igények feltárása a kutatásokban
Új típusú céges kapcsolatok, stratégiai együttműködések
A magas végzettségűek produktivitása, mint elvárt teljesítmény
A KJF képzési program ajánlataiban és kutatási szolgáltatásaiban elmozdul a magas minőségű foglalkoztatottság felé minden területen Társadalmi és gazdasági szakmai, kutatási és céges hálózatok fejlesztése, azokba integrálódás A KJF szolgáltatási rendszereinek komplexitása csökkentése, a folyamatok egyszerűsítésének, átláthatóságának erősítése Interaktív, önkiszolgáló kommunikációs rendszerek kialakítása a belső működésben Hallgatói életpálya ajánlatok a diploma értékén túl kiegészítő tanúsítványokkal, vállalkozási és társadalomfejlesztési képesség értékekkel, tehetséggondozással, hallgatói kiválósággal megerősítettek
Hálózatos működés Komplexitás Hálózati rendszerekben való tevékenység Értékinnováció Megerősítés és önirányítás
A hallgatók megerősítése és szociális életképességének fejlesztése
Sebesség, nyitottság, agilitás
Változó üzleti környezet változó munkaerő-piaci igényeinek előjelzése, kutatási szükségleteinek feltárása
28
2. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei 2.1. Oktatás Az intézményi/kari képzési szerkezet Bologna-típusú képzések Felsőoktatási szakképzések: Gazdálkodási és menedzsment (N, L) Kommunikáció és média (N, L) Szociális és ifjúsági munka (N + L, L+T keresztfélévben is meghirdetve 2014 februárjától) Televíziós műsorkészítő (N, L) Turizmus-vendéglátás (N, L) Alapképzések (BSc) Bölcsészettudomány: Andragógia (Művelődésszervező, Személyügyi szervező) (N, L) Anglisztika (N, L) Germanisztika (N, L) megszűnt Pedagógia (L) Történelem (N, L) Társadalomtudomány: Kommunikáció- és médiatudomány (N, L,) Nemzetközi tanulmányok (N, T, T keresztfélévben is) Szociális munka (N, L, L+T keresztfélévben is meghirdetve 2014 februárjától) Gazdaságtudomány: Gazdálkodási és menedzsment (N, L, T, T keresztféléven is) Turizmus-vendéglátás (N, L, T, T keresztféléven is) Művészettudomány Előadó-művészet (N,L) Mesterképzések (MSc) Társadalomtudomány: Nemzetközi Tanulmányok (N, L keresztfélévben is) Gazdaságtudomány: Turizmus-menedzsment (N, L keresztfélévben is) Vállalkozásfejlesztés (L, L keresztfélévben is) Tanári szakképzettségek Inkluzív nevelés tanára (L, L keresztfélévben is) Minőségfejlesztés-tanár (L, L keresztfélévben is) Multikulturális nevelés tanára (L, L keresztfélévben is)
29
Szakirányú továbbképzések: Mentálhigiéniai prevenció specialista szakos pedagógus (L) Család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (L) Erkölcstan, etika szakos pedagógus (L, L keresztféléven is) Erkölcstan, pedagógus szakvizsga (L, L keresztféléven is) Közoktatás vezető és pedagógus (T, T keresztféléven is) Minőség- és folyamatmenedzsment szakvizsga (L, L keresztféléven is) Pedagógus szakvizsga (L, L keresztféléven is) Könyvtári szakember (L) Személyügyi szakember (L, L keresztféléven is) Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (L) Európai uniós szakfordító (L) Turisztikai vállalkozás menedzsment (T, T keresztféléven is) Kifutó képzések Felsőfokú szakképzés: Idegenforgalmi szakmenedzser (N,L)
A KJF képzési eredményei Az oktatási tevékenység főbb eredményei A KJF képzési tevékenységének eredményességét a 2006–2009-ben beiratkozott és végzett hallgatók eredményessége alapján mértük. Ennek eredményeképp megállapíthatjuk, hogy a KJF hallgatóinak 71,34%-a eredményesen végezte el a főiskolát. A kiadott diplomák aránya 43,62%. Az FSZ képzések és végzettségek esetében nálunk is jellemző, hogy a hallgatók a második évben átjelentkeznek bachelor képzésekre. Összesített adatok képzési formánként (2009-2013) Kumulált diplomát tanulmányi kapott átlag
beiratkozott
végzett
FSZ
1023
485
3,65
BA MA Szakirány Összesen
6029 479 924 8455
4287 416 844 6032
3,82 4,83 4,50 4,2
diplomaátlag
Végzett %
oklevél %
485
47,41
47,41
-
2086 384 733 3688
71,11 86,85 91,34 71,34
34,60 80,17 79,33 43,62
4,19 4,68 4,08 4,316
Ezek az arányok a szakok többsége esetében az országos átlagnak felelnek meg, helyenként jelentősen jobbak annál, ám azokon a szakokon, amelyeken kettő középfokú nyelvvizsga kötelező, ott a javulás eredményei csak részben látszanak. Ennek oka, hogy a főiskola alapképzései között viszonylag sok esetben előírás a két nyelvvizsga. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének folyamatos nyomon követése részben a tanulmányi adminisztráció, részben intézetek/tanszékek, feladata. A tanszékek figyelemmel kísérik az általuk gondozott szakokon a tanulmányi átlagok és a záróvizsga eredmények alakulását, valamint az oktatásra vonatkozó hallgatói eredményeket, visszajelzéseket, mely adatok alapján a képzési program fejlesztése megtörténik.
30
A képzési folyamat eredményeit remélhetőleg javítja az intézményi szinten bevezetett új pedagógia modell is, amely az oktatói módszertan gazdagítására ösztönöz és belső továbbképzések segítségével valósul meg. A képzési programok minőségét és eredményességét a támogató szolgáltatási háttérfolyamatok is befolyásolják. Ennek megfelelően a hallgatói oktatásszervezési és tanulmányi igazgatás adminisztrációját is folyamatként szabályoztuk, melynek célja az oktatásszervezési munka egyszerűsítése, amely alkalmas a perszonalizált hallgatói szolgáltatás biztosítására. A végzettek arányának javítását szolgálja két saját fejlesztésű nyelvvizsgarendszerünk, a hallgatók felkészítését segítik ingyenes és kedvezményes nyelvtanfolyamaink, Erasmus-kapcsolataink, az idegen nyelven tartott órák, valamint hallgatói kiválóság modellünk, amelynek célja az életpályára felkészítés, tehetséggondozás, esélyegyenlőség biztosítása. A Kodolányi János Főiskola intézményi célkitűzéseinek megvalósításában a minőség elérésében kulcsszerepe van a hallgatói tanulási tevékenység eredményességének, a hallgató aktív részvételének és a hallgató társadalmi és kulturális öntevékenysége erősítésének. Az eredmények mérhetőek, a lemorzsolódás és a passzív státuszú jogviszony száma csökken, és az intézkedések hatására a sikeresen diplomát szerző száma az utóbbi öt évben növekedett. Tehetséggondozás, TDK-munka támogatása Ahogy arra a beiskolázási arány javításáról szóló fejezetben is utaltunk, intézményünkben nagy figyelmet kap a tehetséggondozás kérdése. Tehetséggondozó programjainkkal nem csak aktív hallgatóinkat, hanem az érdeklődő középiskolásokat (szakmai vetélkedők, szabadegyetem) és a végzett hallgatóinkat (MA és másoddiplomás képzések) is megszólítjuk, az idei tanévtől kezdődően elindítottuk a Harmadik Kor Egyeteme szabadegyetemi programsorozatot is a nyugdíjas korosztály számára. Intézményünkben a felsőoktatási tehetséggondozás egyik legfőbb letéteményese a tudományos diákköri (TDK) tevékenység. A főiskola fennállásának legsikeresebb TDK felkészülését tudhatja maga mögött a 2013-as évben. A felkészülés sikeressége a következőkre vezethető vissza: A TÁMOP 4.1.1. projekt számos lehetőséget kínált mind a hallgatói, mind pedig az oktatói felkészítésre és továbbképzésre. Ennek keretében félévente tartottunk tanszéki tájékoztatókat és workshopok keretében felkészítést az oktatóknak. Az elmúlt években az intézmény tanszékvezetőiben és oktatóiban tudatosodott a TDK fontossága. Sikerként értékeljük, hogy a képzéseken egyre több kollégát tudtunk megszólítani, és a képzés eredményei a projekt lezárulása után is hangsúlyosan megjelentek a főiskola életében. A képzések nyomán megnőtt a tehetséggondozással kapcsolatos tudatosság, a kollégák odafigyelnek a tehetségekre és tudják, hová forduljanak, ha problémájuk akad. Az ITDK konferenciákat nem évente, hanem félévente rendeztük meg, kivétel az OTDK éve, ezzel is növelve a hallgatói részvétel és továbbjutás lehetőségét. A hallgatók számára kompetenciafejlesztési és felkészülési workshopokat szerveztünk, Székesfehérváron és Siófokon (utóbb ezek hatására Budapesten is) kutatószobát hoztunk létre, valamint kifejezetten az ITDK továbbjutóinak ún. Hallgatói Tudományos Napot szerveztünk, ahol közvetlenül az OTDK előtt bemutathatták ppt előadásukat, és szakemberek értékelték és adtak tanácsot a változtatásokra vonatkozóan. A Kodolányi János Főiskolán 13 éve folyó tudományos diákköri munka sikeresen konszolidálódott, és ez az utóbbi 4 évben országos szintű eredményekben is manifesztálódott. Nemzetközi mobilitás, idegen nyelvű kurzusok A Kodolányi János Főiskola nemzetközi tevékenységének célja a határokon átívelő felsőoktatási térségbe való integrálódás, a nemzetközi környezet kialakítása (internacionalizáció a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes kompetenciák fejlesztése érdekében). A főiskola internacionalizációját koordináló szervezeti egység a Nemzetközi Képzési és Szolgáltató Központ (NKSZK).
31
Az intézmény internacionalizációjának keretrendszere fejlesztése A vizsgált időszakban a főiskola nemzetközi stratégiájának megfelelően tovább bővültek kapcsolataink. Céljuk, hogy a főiskola internacionalizációs tevékenységét szolgálják a felsorolt területeken: a kiutazó hallgatók, oktatók és személyzet mobilitásának nyújtsanak minél szélesebb és változatosabb lehetőséget, hozzájáruljanak az itthoni nemzetközi környezet fejlesztéséhez, elősegítsék az interkulturális elemeknek a képzési programokba, szolgáltatásokba való integrálását, a közös kutatásnak és nemzetközi projektekben való részvételnek teremtsenek alapot, valamint közös képzési programok (joint/double degree) kidolgozásának és indításának legyenek előmozdítói. Jelenleg a világ 36 országában 164 felsőoktatási intézménnyel összesen 230 partnerségi megállapodásunk van: az LLP/ Erasmus mobilitási program keretében kötött bilaterális szerződések, intézményközi együttműködési megállapodások, memorandumok valamint nemzetközi projektekre kötött konzorciális szerződések formájában. A megállapodások karbantartása (szerződések lejártának figyelése, megújítása, a megállapodás szerinti aktivitás monitoringja az NKSZK feladatkörébe tartozik. A legaktívabb partnerségek az Erasmus mobilitási együttműködések részben ismertségének, részben pedig a pályázati finanszírozásnak köszönhetően. Az Erasmus partnerségek nagy részében vagy kétoldalú, vagy pedig egyoldalú (csak kimenő vagy csak bejövő) aktivitás folyik, ám vannak olyan érvényes megállapodásaink is, amelyekben átmenetileg semmilyen aktivitás nem történik. Ezeknek a szerződéseknek a revideálása szükségszerű. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az országos és uniós trendeknek megfelelően, a beutazók főiskolánk iránti érdeklődése élénkebb Kelet-Közép-Európa országaiból, míg a kiutazók inkább Nyugat-Európa országait preferálják. Az Európán kívüli partnerekkel kötött megállapodások aktivitásai a közös fejlesztésekben és projektekben való együttműködés, illetve a rövid távú hallgatói/oktatói csereprogramok működtetését szolgálják elsősorban. A nemzetközi mobilitás tényszerű adatai KIUTAZÓ MOBILITÁS (fő) Kiutazó hallgatók Erasmus Tanulmányi
Szakmai gyakorlat
Kiutazó Kiutazó oktatók hallgatók nem Erasmus Erasmus
Kiutazó oktatók nem Erasmus
Kiutazó személyzet Erasmus
Kiutazó személyzet nem Erasmus
2009-2010
61
42
26
8
3
4
2
2010-2011
65
58
28
16
2
13
4
2011-2012
78
51
21
16
3
16
4
2012-2013
56
68
23
16
4
17
3
BEUTAZÓ MOBILITÁS (fő) Beutazó hallgatók Erasmus
Beutazó hallgatók nem Erasmus
Beutazó oktatók Erasmus
Beutazó oktatók nem Erasmus
Beutazó személyzet Erasmus
Beutazó személyzet nem Erasmus
2009-2010
72
14
10
5
9
3
2010-2011
102
31
23
3
11
2
2011-2012
112
26
23
4
15
5
2012-2013
146
47
25
6
7
3
32
A mobilitási eredmények értékelése Fenti táblázatok összesítik a kiutazó és beutazó mobilitást. A nemzetközi partnerségek, valamint a promóciós tevékenységünk segítségével mind a hallgatók, mind pedig a nemzetközi képzési programok számát tovább kívánjuk növelni. Hallgatói eredményesség A MOHA Ösztöndíj guide 2012 különszámának országos rangsora alapján főiskolánk a 7. helyet foglalja el a vizsgált 49 intézmény között. A felmérés szerint a Kodolányi, a főiskolák között a 2. legaktívabb intézmény a kiutazó magyar hallgatók számát tekintve. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a tanulmányi célból beutazó hallgatók egyre növekvő létszámával szemben csökkenni kezdett a kiutazási mobilitás nem csak számában, de az összhallgatói létszámhoz viszonyított arányában is. Ezzel az egyébként országos tendenciával párhuzamosan folyamatosan növekszik a külföldi szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók száma és aránya. Ehhez részben az is hozzájárul, hogy a megpályázott ösztöndíjalap folyamatosan növekedett: 2012-2013-as tanévben a KJF az Erasmus szakmai gyakorlati mobilitásában részt vevő hazai felsőoktatási intézmények közül a 3. legaktívabb és legnagyobb ösztöndíjkerettel rendelkező intézmény lett. Az elmúlt három tanévben a KJF konzorciumi partnerként pályázott és részt vett 3 Erasmus IP – programban 2 turizmusmenedzsment, 1 kommunikációmenedzsment szakterületen, amelyek programonként 10 fő hallgató és 2-2 fő oktató részvételét és kiutazását tette lehetővé. Mindhárom program interdiszciplináris, a gazdasági szereplők bevonásával az elméletet és gyakorlatot integráló, a szakmai kompetenciák elmélyítését célzó nemzetközi kéthetes program volt, amely a főiskolának olyan tapasztalatszerzést jelentett, amelynek alapján a jövő ciklusban konzorciumi koordinátorként hasonló nemzetközi együttműködést kezdeményezhet. A táblázatban foglalt adatok azt is mutatják, hogy az Erasmuson kívüli mobilitási számok növekednek, elsősorban a résztanulmányokat kölcsönösen elismerő intézményközi megállapodásoknak és a gyakorlatorientált szakmai tanulmányutaknak köszönhetően. Oktatói eredményesség Az oktatói/személyzeti mobilitás élénkülését egyrészt a 2007-ben indult, nem csak oktatóknak, hanem az adminisztratív személyzetnek is továbbképzési lehetőséget biztosító program indokolja, másrészt a 2009-2010-es tanévben először és az azóta folyamatosan, minden évben a KJF-en megszervezett nemzetközi hét. 2010-ben az Erasmus mobilitási tevékenységek kiemelkedően jó színvonalú megszervezéséért a Tempus Közalapítvány a KJF-et a „Nemzetközi Együttműködési Kultúráért" című nívódíjban részesítette. Intézményünk elsősorban nemzetközi konzorciumban történő együttműködés, pályázati tapasztalatszerzés céljából az elmúlt időszakban két nemzetközi pályázatban vett részt: o 2011-2013 BAREFOOT - Building an Adult Resourced Environment for Online Outreach Training, Leonardo da Vinci - Transfer of Innovation. A KJF munkatársainak feladatai: kutatási szakaszban a kutatásban való részvétel kutatóként, összehasonlító elemzés készítése a szakképzésben használt módszertani, elsősorban e-learning alapú oktatás módszertani lehetőségekről. A kifejlesztésre kerülő módszertani anyagok technikai, tanulás-módszertani támogatása, blended kurzus módszertani fejlesztése. o 2010-13 INNOGUIDE PROJECT 510487-2010-LLP-BE-LEONARDO-LMP, Leonardo project – Development of Innovation. A KJF munkatársainak feladatai: a projekt kutatási részében kutatóként való részvétel, összehasonlító elemzés készítése a partnerek által képviselt országok oktatási-szakképzési rendszeréről fókuszálva az idegenvezető képzésre. A tananyag-fejlesztési szakasz módszertani és technikai támogatása.
33
A nemzetközi tevékenység eredményessége mögötti hajtóerők Idegen nyelvű projektkurzusok bevezetése. A főiskola oktatói által mentorált projektalapú kurzusok lehetőséget teremtenek arra, hogy magyar és külföldi hallgatók vegyes csoportokban team-munkát végezzenek és azok a hallgatók is szerezhessenek interkulturális tapasztalatokat, akik különböző okokból nem tudnak részt venni a nemzetközi mobilitásban. A kurzusokon készített projektmunkák bemutatására és az idegen nyelvű prezentációs készségek fejlesztésére ad lehetőséget a félévente megrendezett “házi nemzetközi diákkonferencia”. A kurzusok továbbá hozzájárulnak az oktatás és a gazdasági/ társadalmi szereplők (partnerségek vállalatokkal, szervezetekkel) nyújtotta gyakorlati tapasztalatok integrálásához. Meghívott vendégoktatók, szakértők által kínált idegen nyelvű szemeszter kurzusok. Az ilyen jellegű kurzusokra jó példa a 2013-14-es tanévtől a Szegedi Egyetem Konfuciusz Intézetével megkötött együttműködési szerződés alapján 1 fő kínai nyelvtanárt fogadott intézményünk, a teljes tanévre. Az általa tartott nyelvi és kínai kultúráról szóló kurzusokat az alap- és mesterképzésekben részt vevő magyar, ill. az Erasmus mobilitási programmal hozzánk érkező hallgatók számára egyaránt felkínáljuk. A 2013-14-es tanév I. félévében két kurzust indítottunk el: kínai nyelv 0-A2 szint: 23 fő; kínai nyelv és kultúra: 7 fő Nemzetközi hét: A 2010-11-es tanévben először megrendezett Nemzetközi Hétnek, amelyet azóta minden tanév áprilisában szervezünk, kettős funkciója van: a partnerintézményekbe eljuttatott felhívásra érkező vendégoktatók által felkínált előadásokat, szemináriumokat és workshopokat összefogó programot felkínáljuk hazai és nemzetközi hallgatóink számára szabadon választható kurzus formájában Latest Trend in Applied Sciences címmel. Továbbá, oktatóink vezetésével, minden évben változó témában, továbbképzési programot kívánunk nyújtani a résztvevő vendégoktatóknak és adminisztratív személyzetnek. Támogató-segítő tevékenység: a KJF-en tanuló külföldi hallgatók integrációját elősegítendő a főiskolán hallgatói mentorhálózat működik, melynek hatékonyságát partnerintézményeink is elismerik, és a beérkező hallgatók számának növekedéséhez is nagymértékben hozzájárul. Iskolánk 2010-ben csatlakozott az Erasmus Student Network (ESN) nemzetközi diákszervezethez. Diákjaink kulturális és szórakoztató programok szervezésével színesítik a külföldről érkező hallgatók életét, valamint tapasztalatok megosztásával segítik az Erasmus programra jelentkező diákokat. Az elmúlt időben megrendezésre került Pannonhalma-Győr kirándulás, Magyar Konyha, stb. események nagy sikert arattak mind magyar, mind Erasmusos hallgatóink körében. A nyelvtudás fejlesztése mellett kulturális, kommunikációs és rendezvényszervezési tapasztalatokkal is gazdagodnak a szervezethez csatlakozott diákjaink.
A képzés eredményessége a hallgatói elégedettség alapján A 2009-13 közötti időszakban a hallgatói elégedettségmérések adatainak elemzése alapján megállapítható, hogy a KJF hallgatói leginkább az oktatók szakmai felkészültségével elégedettek. Magas elégedettséget mutatnak az óratartási fegyelem és a tantárgyi tematika kategóriái, valamint az értékelési kritériumok. A követelmények átláthatóságával is elégedettek a diákok. Az utóbbi években felerősödött a hallgatóságban a hatékonyabb szemléltetés iránti igény. Ugyan itt sem mutatnak elégedetlenséget az értékek, mégis ahhoz, hogy ennek a megnövekedett elvárásnak a KJF oktatói kara meg tudjon felelni, a Felsőoktatás-pedagógiai Innovációs és Akkreditációs Központ által szervezett belső továbbképzésekre van szükség, amelyeknek középpontjában a WEB 2.0-s technikák állnak. http://www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/minosegmuhely/elegedettsegmeres-adatai-2009-2013.pdf
Az oktatási szolgáltatás, infrastruktúra kérdőíveinek elemzésével megállapítható, hogy a KJF hallgatói nem elégedetlenek, ugyanakkor kritikusan viszonyulnak pl. a külföldi tanulási lehetőségekről való tájékoztatáshoz, a pénzügyi ügyintézéshez, az ügyfélszolgálathoz és a könyvtári szolgáltatásokat is javítandónak ítélik. A visszajelzések alapján a KJF belső ellenőrzéseket folytat, ezek eredményei alapján a menedzsment folyamatosan javítja a fenti alrendszerek működését. http://www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/minosegmuhely/oktatasi-szolgaltatas-infrastrukturadiagramok2009-2013.pdf
34
A képzés eredményessége a munkaerő-piaci visszajelzések alapján A KJF 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban végzett DPR kutatásokat. A kiküldött évfolyamoknak szóló kérdőívekre történő válaszadási hajlandóság összesített eredménye a KJF-en meghaladta a 11%-ot, ami a magyarországi felsőoktatási intézmények eredményeinek az átlaga felett helyezkedik el, hasonló kutatások esetében. A teljesítmény fontos mutatója a végzett hallgatók elhelyezkedésének figyelemmel kísérése. A karrieriroda folyamatosan nyomon követi a hallgatók elhelyezkedését, ennek részeként pályakövetési kérdőívet készített (a KJF honlapjáról letölthető), melynek fontos eleme, hogy a Kodolányi János Főiskolán tanultak mennyire hasznosíthatók a hallgatók munkába állását követően. A KJF-en tanultakat a válaszadók túlnyomó többsége (95%) használhatónak ítélte meg, 46%-uk kimondottan jól és 49%-uk részben hasznosíthatónak tekinti. Valamivel a nappali tagozatos hallgatók érzik használhatóbbnak az itt tanultakat, a levelezősök kritikusabbak e téren. De az együttes átlagoktól nem szignifikánsak a tagozatonkénti eltérések. A vezető pozícióba került hallgatók visszajelzései mellett, kiemelt a Fejér megyei kereskedelmi és Iparkamarával kialakított kapcsolatrendszer, a Turizmus Zrt.-vel kialakított kapcsolatok, Székesfehérvár szociális és kulturális szervezeteivel történő folyamatos kapcsolattartás, valamint a szakirányú továbbképzésen résztvevők véleményének megkérdezése.
2013 – Aktív hallgatókat érintő felmérési eredmények Külföldi tanulás a képzés alatt A válaszadók 51,9%-a 1 szemesztert, 11,1 %-a két alkalommal 1 szemesztert, 3,7%-a három alkalommal 1 szemesztert tanult külföldön. 23,1%-a pedig kevesebb, mint 1 szemesztert tanult külföldön. A hallgatók 51,9%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal folytatta tanulmányait. Összegzés: A megkérdezett hallgatók 66,7%-a végzett egy szemesztert. Külföldi munkavállalás A végzettség megszerzése után a hallgatók 36,1% - a tervez külföldi munkavállalást, 36,9%-ának nincsenek külföldi munkavállalási céljai. Jelenlegi munkavállalás A KJF hallgatóinak 66,1%-a már most is dolgozik, ebből 73,4% állandó munkaviszonyban, 5,9% meghatározott időtartamú szerződéssel. 81,6% úgy tekinti magát, mint: főfoglalkozású dolgozó, aki tanul is. A szülők végzettsége A KJF hallgatói 23,2% esetében az apa, 27,4% esetében pedig az anya felsőfokú végzettséggel rendelkezik, azaz a hallgatók közel 75%-a esetében leendő elsőgenerációs értelmiségiekről beszélhetünk.
A 2013. évi vizsgálat eredményei a 2008-ban végzett hallgatókra vonatkozóan A diploma megszerzése A válaszadó hallgatók 65,9%-a az abszolutórium után megszerezte diplomáját. A válaszadók közül diplomát nem kapott hallgatók 68,2%-a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott diplomát. Külföldi tanulás a képzés alatt A 2008-ban végzett válaszadó hallgatók 72,7%-a tanult egy vagy két szemesztert külföldön. 27,3%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 36,4% saját finanszírozásból, 9%-a egyéb finanszírozásból. Szakmai gyakorlat A 2008-ban végzett válaszadó hallgatók 91,3%-a részt vett kötelező szakmai gyakorlaton, és 37,9%-át alkalmazták a gyakorló helyén, állandó munkaviszonyban a későbbiekben.
35
Munkaviszony A 2008-ban végzett, válaszadó hallgatók 68,8%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Közülük 72,1%-a a végzett tanulmányoknak megfelelő és a kapcsolódó szakterületen dolgozik, és 93,1%-ának van állandó jellegű munkaviszonya. Közülük 50% álláshirdetés útján talált munkát. A 2008-ban végzett válaszadók 26%-a vezető beosztású (16,7%-ának 1-9 beosztottja van), 47,9% beosztott diplomás, 26% beosztott nem diplomás pozícióban dolgozik. A végzettek 3,3%-a munkanélküli. A szülők végzettsége A 2008-ban végzett évfolyam hallgatóiból válaszolók 27,8%-ban az apa, 22,8%-ban az anya rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
2013. évi vizsgálat eredményei a 2010-ben végzett hallgatók körében A diploma megszerzése A 2010-ben végzett válaszadók 51,5%-a közvetlenül az abszolutórium után megszerezte diplomáját. A diplomát a nyelvvizsga hiányában nem kapta meg a hallgatók 48,5%-a. Külföldi tanulás a képzés alatt A 2010-ben végzett válaszadók 81,8%-a tanult egy szemesztert külföldön. 50%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 33,3% saját finanszírozásból, 8,3%-a egyéb hazai ösztöndíjból, a többiek egyéb finanszírozásból. Szakmai gyakorlat A 2010-ben végzett válaszadó hallgatók 85%-a vett részt kötelező szakmai gyakorlaton, és 43,4%-át alkalmazták a gyakorló helyén, állandó munkaviszonyban, a későbbiekben. Munkaviszony Az abszolutórium megszerzése után, a 2010-ben végzett, válaszadó hallgatók 48,1%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal, és 48,1%-a főfoglalkozású diáknak tekintette magát, valamint 51,9%-a főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is. A volt hallgatók 17,2%-a úgy vélte, hogy a saját tanulmányok szakterületén, 54,7% a saját és kapcsolódó szakterületnek megfelelően helyezkedett el. A válaszadók 27%-a álláshirdetés útján jutott munkához, 17,5% úgy jelentkezett a munkáltatónál, hogy elküldte önéletrajzát, 12,5%-a korábbi munkakapcsolat által jutott munkához, 34,9% személyes ismeretség által, 4,8% vállalkozóként kezdte. 24,5%-a vezető beosztású (15,1%-ának 1-9 beosztottja van, 9,4%-ának 10 vagy több beosztottja van), 36,2% beosztott diplomás, 39,3% beosztott nem diplomás pozícióban dolgozik. A végzettek 3,4%-a munkanélküli. A szülők végzettsége A 2010-ben végzett válaszadók közül 37,6%-ban az apa, 30,1%-ban az anya rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
2013. évi vizsgálat a 2012-ben végzett hallgatók körében A diploma megszerzése A 2012-ben végzett válaszadó hallgatók 57,4%-a közvetlenül az abszolutórium után megszerezte diplomáját. A diplomát 82,1%- a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg. Külföldi tanulás a képzés alatt A 2012-ben végzettek 8,1%-a tanult egy szemesztert külföldön. Ebből 46,6%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 31,7% saját finanszírozásból, 8,3%-a egyéb hazai ösztöndíjból, a többiek egyéb finanszírozásból. 36
Szakmai gyakorlat A 2012-ben végzett válaszadó hallgatók 83,8%-a vett részt kötelező szakmai gyakorlaton, és 42,6%-át alkalmazták a gyakorló helyén, állandó munkaviszonyban a későbbiekben. Munkaviszony A 2012-ben végzett válaszadó hallgatók 56,2%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal, és 45,7%-a főfoglalkozású diáknak tekintette magát, valamint 54,3%-a főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is. A volt hallgatók 11,3%-a úgy vélte, hogy a saját tanulmányok szakterületén, 66,2% a saját és kapcsolódó szakterületén helyezkedett el. Közülük 37%-a álláshirdetés útján jutott munkához, 22,2% úgy jelentkezett a munkáltatónál, hogy elküldte önéletrajzát, 25,9% személyes ismeretség által. A válaszadók 36,3%-a vezető beosztású (15,2%-ának 1-9 beosztottja van, 18,2%-ának 10 vagy több beosztottja van), 37,4% beosztott diplomás, 26,4% beosztott nem diplomás pozícióban dolgozik. A végzettek 4,1%-a munkanélküli. A szülők végzettsége A 2012-ben végzettek 31,3%-ban az apa, 25,8%-ban az anya rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
A partnerek véleménye a KJF képzéseiről A Kodolányi János Főiskola legfontosabb, a képzés eredményességét mérő tevékenysége a záróvizsga-elnökök külső körből, munkáltatói területről történő bevonása. Az alábbi grafikon bemutatja a 2009-2013 évek között a záróvizsga elnökök a képzésről, a vizsgázókról, a vizsgákról alkotott véleményét.
Záróvizsga elnök 2009-2013 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F T F 1.
2.
3.
4.
5. 2009.
6.
7. 2010.
8. 2011.
9.
10. 2012.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
2013.
1.A hallgatók elméleti felkészültsége; 2.A hallgatók jártassága a témában; 3.A hallgatók kommunikációs készsége; 4.A hallgatók attitűdje a vizsga iránt; 5.A hallgatók attitűdje a szakma iránt; 6.A hallgatók munka iránti attitűdje; 7.Témaválasztások hasznossága; 8.A szakdolgozatok színvonala; 9.A szakdolgozatok kidolgozottsága; 10.A tanuló szakdolgozathoz kapcsolódó tudása; 11.A bírálók igényessége; 12.A vizsgán mutatott szakmai színvonal; 13.A tanárok felkészültsége; 14.A tanárok kérdéskultúrája; 15.A vizsga légköre; 16.A hallgatók problémamegoldó képessége
A hallgatók elméleti felkészültsége, a témában való jártassága, kommunikációs készsége 3,5-5,0 között változik, és javuló eredményességet mutat. A hallgatók szakmai és munka iránti attitűdje szintén javuló tendenciát mutat. Javítandó a témaválasztások hasznossága, a szakdolgozatok színvonalának emelése, a szakdolgozatok kidolgozottsága, viszonylag jelentős fejlődésen ment át a szakdolgozathoz kapcsolódó eredményesség.
37
Megállapítás: A KJF a felsőoktatás fiatal és idősebb korosztályai számára is vonzó intézmény, oktatási teljesítménye a hallgatók végzési eredményessége nőtt. Javítandó az oktatók alkalmazott kutatási képessége és idegen nyelvű oktatási kompetenciája. A KJF kulcseredményeiben kiemelendő, hogy az oktatás területén javult a képzési profilja, javultak a képzési eredmények, lecsökkent a túlfutók aránya, kiemelkedő a nemzetközi mobilitás, javult az oktatással kapcsolatos hallgatói elégedettség, szinten tartott a partnerek véleménye. Javítandó a két nyelvvizsgát előíró képzések teljesítménye. A képzési és kutatási szolgáltatások fejlesztésébe azonban jobban be kell vonni a munkáltatókat, a jelenlegi és volt hallgatókat, a szakmai szervezeteket.
2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység A kutatási tevékenység jellemzői a Kodolányi János Főiskolán Az intézetek, intézeti tanszékek és kutatóműhelyek kutatásaikat „A KJF kutatási és innovációs stratégiai irányai 2014-2020” c. dokumentumnak megfelelően végzik. A kutatási tevékenység tanszéki és intézményi interdiszciplináris műhelyi keretekben történik. Az oktatás és kutatás kapcsolata a főiskola esetében leginkább a konferencia részvételen és a megjelent publikációk, (beleértve jegyzet és tankönyvírás) témájában mérhető le. Ennek az az oka, hogy a főiskolán főként bölcsészettudományi, társadalomtudományi és közgazdaságtudományi területen folyik alapkutatás és műhelymunka. 1. A KJF kompetitív kutatási területei a) társadalomtudományok: összehasonlító regionális kutatások, b) közgazdasági kutatás: stratégiai, menedzsment, innováció c) bölcsészettudomány: - neveléstörténet, oktatásmenedzsment - interkulturális kommunikáció 2. A KJF felemelkedő kutatási területei Szaktörténetírás (had-, hely-, társadalomtörténet) Magyarságtörténet Szociális szolgáltatások Turizmuskutatás 3. A KJF újonnan kialakítandó kutatási területei Alkotói, művészeti Jazz és interkulturalizmus az életstílus és jazz-kutatások tükrében, diskurzusok és narratívák
A tudományos tevékenység és hasznosítása A Kodolányi János Főiskola szakstruktúrája szerint elsősorban bölcsészet, társadalom és gazdaságtudományi és művészeti területeken folytat oktató, kutató és tehetséggondozó munkát. A művészetek, bölcsészettudományi, társadalomtudományi és gazdaságelméleti módszertani kutatásoknak és e stúdiumok tanulmányozásának primer gazdasági haszna rövid távon sok esetben nehezen mérhető matematikai módszerekkel. E tudományok haszna leginkább hosszú távon mutatkozik meg a társadalom általános felemelkedésében és a felnövekvő nemzedék szülői, nevelő munkájában, gyermekeinek ilyen irányú példamutatásában, és ez az oktatáshoz, tudományhoz, művészetekhez, kultúrához való hozzáállásában mérhető. Ezek a tényezők nem lebecsülhető hosszú távú haszna közvetett módon sokkal hosszabb és nagyobb hatást gyakorol a társadalmi, gazdasági folyamatokra és megújulására, mint egy- egy konkrét gazdasági termék, ez utóbbi megítélésünk szerint valójában ennek következménye.
38
Oktatást megalapozó, ehhez kapcsolódó kutatások A tanszékeken valamennyi tudásmodulhoz kapcsolódóan folyik kutatás. Ezek elsősorban az egyes oktatók tudományos tevékenységéhez kapcsolódnak, szakfejlesztéssel és pályázati projektekkel összefüggésben folynak, de a szakdolgozati témák meghirdetésén és a tudományos diákköri munka keretében a hallgatók is bevonásra kerülnek. A tanszékek jellegétől függően a tartalmi fejlesztések mellett oktatás-módszertani kutatások is folynak, amelyek elsősorban projektmunkához, hallgatói portfolió elkészítéshez kapcsolódnak. Részvétel konferenciákon előadóként és az előadások megjelenése konferenciakiadványokban 3 2009-2013 2009
2010
2011
2012
2013
magyar /idegen nyelvű
magyar /idegen nyelvű
magyar /idegen nyelvű
magyar /idegen nyelvű
magyar /idegen nyelvű
1/−
16 / 5
21 / 9
28 / 20
25 / 20
A kutatóhelyek dolgozói által írt és a tárgyévben megjelent tudományos művek száma 2009
2010
2011
2012
2013
Angol Európai Város és Regionális Tanulmányok Gazdálkodási és Menedzsment 5 Informatika és Matematika, majd Módszertani Kommunikáció és Médiatudományi Kulturális Tanulmányok Művészeti 6 Német Neveléstudományi és Pszichológia 7 Pszichológia Szociális Tanulmányok 8 Társadalomtudományi 9 Történelem Turizmus
4 3 48 8 21 11 16 2 34
24 4 n.a. 34 n.a. 12 27 4
12 5 52 25 5 2
24 5 58 1 107 6 7
11 10 2 2 185 30 2
10
17 93
41 45
39
42
7 7 11 16 27 21
11 3 18 70 16 51
17 1 8 101 u.a. 101 37
Összesen:
296
239
190
377
406
TANSZÉK
A publikációk számának alakulását befolyásolta az oktatói létszám csökkenése, valamint a 2010-es évben bevezetett rendszer, amelynek során az oktatóknak egyénileg kellett feltölteniük a publikációkat egy a főiskola által elektronikusan létrehozott felületre. A rendszer nem vált be, és ez különösen 2011-ben éreztette hatását a leadott publikációk számában. A főiskola 2014. január 1-jével csatlakozott a Magyar Tudományos Művek Tára rendszeréhez. Az új rendszer alkalmazásával, a felsőoktatásban bevált és elismert módon tudja az intézmény a továbbiakban dokumentálni a tudományos publikációk adatait.
3
Forrás: A KSH kutató-fejlesztő hely eredményeinek mérésére vonatkozó egyéb adatok. nincs adat 5 A tanszék megszűnt. 6 A tanszék és 2010-től nem szolgáltat adatot. 7 2011-től önálló tanszék 8 2013/2014-es tanévtől a neve: Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszék 9 Alapítva 2011-ben: A 2013/2014-es tanévtől a neve: Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszék 4
39
A 2013. évi emelkedés azt mutatja, hogy a felsőoktatási rendszer finanszírozásának a főiskolára gyakorolt kedvezőtlen hatását követően − a hallgatói és oktatói létszámban bekövetkezett változások utáni stabilizáció nyomán − kezd helyreállni a bizalom és kiegyensúlyozottság e tekintetben is. Az elektronikus kiadványok számának növekedése és ezáltali könnyebb publikációs lehetőségek számának növekedése érhető tetten a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék kiugró adatsorában. A Társadalomtudományi Tanszék korábban is élen járt a publikációs tevékenységben. A TDK tevékenység eredményei A 2013-as OTDK rekordszámú helyezést hozott, és ez áttörést hozott. Ha ezt a szintet a KJF tartani szeretné, a továbbiakban is következetes és kitartó munkára lesz szükség. A további célunk a 2013. évi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése, ami által az intézmény nemcsak saját magához képest, de országos összehasonlításban is előre, a fejlesztendőből a közepes vagy jó kategóriába tud lépni. A KJF OTDK-ra nevezett dolgozatainak száma
Nevezett dolgozatok száma összesen Elnyert helyezések száma
XXVI. OTDK 2003
XXVII. OTDK 2005
XXVIII. OTDK 2007
XXXIX. OTDK 2009
XXX. OTDK 2011
XXXI. OTDK 2013
n.a.
12
10
11
12
20 ld. 3. táblázat
n.a.
2 db II. helyezés, 1 db III. helyezés és 1 különdíj
2 db II. helyezés
n.a.
1 db II. helyezés és 2 különdíj
A Kodolányi János Főiskola részvételi adatai a XXXI. OTDK 2013 áprilisi szakmai munkájában Oktatók száma
26
Tanszék
10
OTDK bírálat(ok) száma
46
Szekcióban tagság/elnökség
OTDK-ra saját hallgató felkészítése, témavezetés
(Aláhúzással jelölje) (szekció és tagozat neve)
(hallgató és szekció neve)
6 db elnökség 3 db tagság + 1-1 elnökségi és tagságra felkérés
OTDK eredmény (1., 2., 3. helyezés, dicséret, különdíj) (Aláhúzással jelölje)
20 hallgató részvétele
3 db 1. helyezés 3 db 2. helyezés 1 db 3. helyezés 3 db különdíj
Az eredmények hajtóerői: A hallgatók kiemelkedően tehetséges csoportjait tudományos kutatásokban és tudományos rendezvényekben való részvétellel segítjük. Nemzetközi tehetséggondozási program keretében kívánjuk őket a nemzetközi karrier, hazai és nemzetközi mesterképzések, doktori iskola, üzleti vezetői karrier és közszolgálati karrier felé indítani. Ezt a célt szolgálja jól működő demonstrátori programunk is, mely az akadémiai szférához kapcsolódva a képzési területenkénti felelőssel együttműködésben valósul meg. Tehetséggondozó programunk legújabb elemén, a gyakornoki program bevezetésén jelenleg dolgozunk. Hagyományosnak tekinthető tudományos folyóirataink, a Neveléstörténet a Modern Minerva, a Central European Science Rewiew és az ettől a tanévtől kezdődően indult on-line folyóiratunk a Kodolányisok Világa, valamint on-line rádiónk és vizuális alkotóműhelyünk HR klubunk publikációs, megjelenési lehetőséget kínál hallgatóink számára, de a tehetséggondozás színtere valamennyi intézmény által szervezett tudományos rendezvény és hozzá kapcsolódó konferenciakötetek is. A közeljövőben terveink között szerepel a szakkollégiumi rendszer átalakítása és szervezett működtetése.
40
Kutatási pályázatok Alapkutatási pályázatok Határidők Sorsz.
1
2 3
Beadás
Végrehajtás
2008.09.19 2008-2011
2011.03.08 2012-2014 2011.04.04 2011-2012
4
2012.02.28 2012-2014
5
2012.10.11 2012-2013
Pályázat megnevezése
Felelős (kontakt személy)
Elnyert összeg (Ft)
Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők Dr. Csath Magdolna vizsgálata a hazai kis- és közepes vállalkozásokban
16 231 000
Gazdasági-szociális reformelképzelések és társadalmi modellek a két világháború között
Dr. Zachar Péter Krisztián
9 951 000
A demokratikus politikai kultúra pillérei (Magyarország nemzetközi összehasonlításban)
Dr. Simon János
2 621 000
Dr. Fricz Tamás
3 005 000
Lőrinczné dr. Bencze Edit
300 000
Stabilizálódtak-e a kelet-közép-európai demokráciák? Komparatív politikatudományi elemzés Könyvkiadás - tankönyv
Alkalmazott kutatási pályázatok Határidők Sorsz.
Beadás
Végrehajtás
1
2008.07.10 2009-2011
2
2009.05.11 2010
3
2009.10.22 2009-2010
4
2009.11.04 2009-2010
Pályázat megnevezése
Felelős (kontakt személy)
Elnyert összeg (Ft)
American, Asian, and European Integration in the Age Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. of Globalisation - Economic and Cultural Cooperation hab.
$20 000
New Trends in Interdisciplinary Studies
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil.
$15 000
eTurizmus kisvállalkozóknak
Dr. Hoffmann Orsolya
2 260 000
eTurizmzus önkormányzatoknak, kisvállalkozóknak
Dr. Hoffmann Orsolya
1 500 000
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés Főkedvezményezett: Kodolányi János Főiskola Kedvezményezettek: Széchenyi István Egyetem, Magyar Tudományos Akadémia KRTK RKI,TÁMOP
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil.
279 484 808 KJF: 189 487 198 Ft SZE: 59 308 424 Ft MTA: 30 689 186 Ft
5
2012.03.30 2012-2014
6
2012.05.09 2012
A nyugati szórványban magyar nyelvet tanító pedagógusok továbbképzése
Dr. Ujváry Gábor
3 500 000
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil.
76 878 554 KJF: 18 938 907
2013.01.11 2013
Ajánlattételi dokumentáció a "PSZE tesztverzióinak intézményi kipróbálása" című TÁMOP-3.1.8-09/12010-0004 azonosítójú kiemelt projekt megvalósítására Főpályázó: Qualitas Tanácsadó és Szolgáltató Kft. konzorciumi partner: Kodolányi János Főiskola
7
41
Intézmény-és szolgáltatás-fejlesztési pályázatok Határidők Sorsz.
Pályázat megnevezése
Felelős (kontakt személy)
Elnyert (Ft)
2008-2010
A használói elégedettség vizsgálata a Kodolányi János Főiskola Könyvtárában
Beniczky Péterné
650 000
2008.04.02
2008-2010
Pályázat a Budapest Fórum működési költségeinek támogatására
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. hab.
200 000
2008.04.30
2008-2010
Pályázat az "Innovációmenedzsment" című konferencia szervezésére
Prof. Dr. habil Csath Magdolna
1 480 000
Csurgainé Glavanovics Andrea
14 533 000
2008-2010
A felsőoktatás Bologna-folyamathoz kapcsolódó rendszerszintű változásának tartalmi, módszertani és minőségi megújítása
Pályázat a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész 2008. évi decentralizált Közép-magyarországi regionális Győrffy Miklós keretének felhasználására, a szakképzés tárgyi Győrffy Orsolya feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházás támogatására
Beadás
Végrehajtás
1
2008.02.16
2 3
4
2008.06.13
5
2008.06.25
2008-2009
6
2008.07.09
2008-2009
7
2008.09.12
2008-2009
összeg
5 009 040
A Jel és jelentés tanulmánykötet megjelentetése
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. hab.
1 170 000
Pályázat KJF-KSE működési kiadásainak támogatására
Barabás Zsolt
230 000
Beniczky Péterné
17 966 793
8
2008.09.24
2008-2009
TIOP-1.2.3/08/01 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése "TudásdepóExpressz"
9
2008.09.29
2008-2009
Pályázat felsőoktatási társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elnyeréséhez
Barabás Zsolt
900 000
10
2008.09.30
2008-2009
Pályázat a RM kollégiumban zajló szakmai munka, valamint egészség ápolás támogatására
Dr.h.c. Szabó Péter PhD
4 090 000
11
2008.10.01
2008-2009
Pályázat felsőoktatásban működő társadalmi szervezetek 2008. évi költségvetési támogatására
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil
800 000
12
2008.10.14
2008-2010
13
2009.01.12
2009-2010
Pályázat a Kodolányi János hagyaték restaurálási Beniczky Péterné munkáinak elvégzésére TÁMOP 3.2.4: "Tudásdepó-Expressz": A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének Beniczky Péterné erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Berta Ákos
177 785 918
726 180 13 748 240
14
2009.04.10
2009-2011
TÁMOP-4.1.1-08/1 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban: Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán
15
2009.04.24
2009-2011
TÁMOP-4.1.2-08/1 Képzők képzése a Kodolányi János Főiskolán
Dr. Majorosi Anna
18 842 352
16
2009.09.21
2010
Pályázat KJF-KSE működési kiadásainak támogatására
Barabás Zsolt
240 000
17
2009.09.21
2009
Egyetemi-főiskolai sportklubok működési kiadásainak támogatása
Barabás Zsolt
700 000
18
2010.02.01
2010-2011
Pályázat a Budapest Fórum működési költségeinek támogatására
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil.
200 000
19
2010.09.13
2010-2011
Pályázat KJF-KSE működési kiadásainak támogatására
Barabás Zsolt
180 000
20 21
2011.02.09 2011.06.24
2011 2011
Pályázat a Budapest Fórum 2011. évi működési költségeinek támogatására Pályázat KJF-KSE működési kiadásainak támogatására
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil. dr. Ujváry Gábor Barabás Zsolt
Felsőoktatás-módszertan és minőség a KJF és az FHNW-PH együttműködésében
Dr. Majorosi Anna
KJF: 11 162 703 svájci: 3 336 480 össz: 14 499 183
Orosz civilizáció, orosz nyelvi kurzus
Dr. Vizi László Tamás
19 999,52 EUR 5 999 855 Ft
22
2011.09.29
2012-2013
23
2011.11.29
2012-2013
42
121 000 500 000
Határidők Sorsz.
Pályázat megnevezése
Felelős (kontakt személy)
Elnyert (Ft)
2012
Szabadegyetemi előadássorozat és konferencia a Kodolányi János Főiskolán
Dr. Ujváry Gábor
850 000
2013
Szabadegyetemi előadássorozat V-VI. a Kodolányi János Főiskolán a 2013-as ünnepi évben
Dr. Ujváry Gábor
500 000
Pályázat "A tehetséges hallgatók XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián történő részvételének támogatása" NTP-OTDKR-12-P Tehetséggondozás a Kodolányi János Főiskolán
Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil.
625 000
Növénytelepítés
Németh Maja
80 000 Ft értékben virág
Orosz civilizáció
Dr. Vizi László Tamás
13 800 EUR
Beadás
Végrehajtás
24
2012.03.19
25
2012.10.10
26
2013.01.31
2013
27
2013.03.28
2013
28
2013.05.31
2014
összeg
Nemzetközi kutatási kapcsolatok és azok hatásai A 2009-2013-as időszakban 3 Európai Unió-s innovációs (fejlesztés/transzfer) pályázatban vettünk részt konzorciumi partnerként. Mindhárom pályázatban a KJF a projekt kutatási munkacsomagjáért volt felelős: o 2010-13: OPTIMALE (Erasmus - innovációfejlesztés) - lingvisztikai kutatás o 2010-13: INNOGUDE (Leonardo da Vinci - innovációfejlesztés) - idegenvezetői kompetenciák fejlesztése o 2011-13: BAREFOOT TRAINER (Leonardo da Vinci - innovációtranszfer) - IKT oktatásban való alkalmazásának fejlesztése a módszertani továbbképzésben A Svájci Alap támogatásával 2011-13 között jelentős eredmények kapcsolódnak a Fachhochschule Nordwestschweiz Pädagogische Hochschule és a KJF együttműködésében megvalósult „Felsőoktatás-módszertan és minőség” című projekthez. Az eredményeket két nemzetközi konferencián osztottuk meg a közvéleménnyel. A felsoroltakon túl oktatóink számos nemzetközi együttműködésben vesznek részt, ezeket a tanszéki kutatási nyilvántartások tartalmazzák. Megállapítás: A kutatási eredmények az alapkutatásban javultak, kiemelkedő az alkalmazott kutatási tevékenység intézményi szintű szervezettsége és pályázati eredményessége, javultak a hallgatói kutatás feltételei és eredményei, az oktatók tehetséggondozási, TDK-OTDK jellegű tevékenységének eredményei, megnőtt a vezető oktatók országos elismertsége.
2.3. Gazdálkodás Eredménykimutatás a közhasznúsági jelentések alapján (adatok ezer forintban) 2009 Megnevezés A) Összes közhasznú tevékenység bevétele B) Összes közhasznú tevékenység ráfordításai Tárgyévi közhasznú eredmény
2008. év
Alaptevékenység szerint 2009. év Eltérés
3 551 330
3 194 978
-356 352
89,97
3 540 975
3 328 396
-212 579
94,00
10 355
-133 418
-143 772
-
43
Index %-a
2010 Megnevezés 2009. év
Alaptevékenység szerinti 2010. év Eltérés
A) Összes közhasznú tevékenység bevétele
3 194 978
3 005 492
-189 486
94,07%
B) Összes közhasznú tevékenység ráfordításai
3 328 396
3 106 923
-221 473
93,35%
Tárgyévi közhasznú eredmény
-133 418
-101 431
31 987
76,02%
2011 Megnevezés
Alaptevékenység szerinti Eltérés 2011
2010 A) Összes közhasznú tevékenység bevétele B) Összes közhasznú tevékenység ráfordításai Tárgyévi közhasznú eredmény
Index %-a
Index %-a
3 005 492
2 954 820
-50 672
98,31
3 106 923
3 054 268
-52 655
98,31
-101 431
-99 448
1 983
98,04
2012 Megnevezés
Alaptevékenység szerinti 2012 Eltérés (E Ft) (E Ft)
Index (%)
2 954 820
2 436 470
-518 350
82,46
3 054 268
2 522 697
-531 571
82,60
-99 448
-86 227
13 221
86,71
2011 (E Ft)
A) Összes közhasznú tevékenység bevétele B) Összes közhasznú tevékenység ráfordításai Tárgyévi közhasznú eredmény
A 2013-as évi közhasznúsági jelentés 2014 májusában készül el.
A legfontosabb pénzügyi mutatók változása 2009 3.216.443
Bevételek alakulása (ezer forintban) 2010 2011 2012 3.040.379
2.994.897
2.484.716
2013 2.050.000*
* Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésének határideje 2014 májusa, ezért a pontos összeget csak akkor tudjuk megadni.
A bevételcsökkenés okai A képzési idő lerövidülése 4 helyett 3 év az alapképzésben. (396 millió Ft) A mesterszakok engedélyének megszerzése késett. Kiszorulás a tanárképzésből; Az ÁFIN-os hallgatóktól az ombudsman megtiltotta kiegészítő díjak kérését. Az alapképzés összege folyamatosan csökkent. A KJF-re első helyen jelentkezők és felvettek száma 1000 fővel csökkent az ÁFIN lehetősége megszűnése miatt. (340 millió Ft/félév) A hallgatószám lecsökkent a szakra való jelentkezés korlátozása miatt.
44
Az EMMI támogatás megvonásai 2008-tól Az állam kivonulása a finanszírozásból 2008 Fenntartói normatíva támogatás megszüntetése
2010
2011
2012
2013
-25.908.606
-11.233.209
-44.049.573
-13.210.770
-5.147.022
-27.602.995
-140.000.000
-39.119.376
-16.380.231
-71.652.568
140.000.000
200.000.000
Képzési normatíva (Ft) Tudományos normatíva (Ft-ban) Összesen:
2009
-200.000.000
Mindösszesen: — 467 152 175 Ft. A fenti számadatok jól tükrözik, hogy a bevételcsökkenés milyen jelentős mértékű volt a vizsgált időszakban. A bevételek növelése tandíjemelés formájában nem valósulhatott meg a piaci környezet miatt. Állami finanszírozású hallgatóktól pedig nem szedhettünk egyéb hozzájárulási díjat. Sőt: azért, hogy ne veszítsen nagyobb számban hallgatókat, az intézménynek még csökkentenie is kellett a tandíjait. Megállapítás: A KJF a gazdálkodása területén jelentős intézkedéseket hozott, hogy a felsőoktatás forráshiányát, a hallgatói tandíjból fakadó bevételkiesést kiegyensúlyozza, ám költségvetése fenntarthatóvá tétele még nem valósult meg. Tartalékai vannak az extenzív infrastruktúra, a létesítmény menedzsment stratégiai alapúvá tételében. A KJF saját vagyona azonban a fenntarthatóságot a bevételi-kiadási oldal egyensúlya megteremetésével reális céllá teszi.
45
46
3. A KJF minőségirányítási modellje és eredményei Képzési (oktatási és kutatási) folyamatminőség
3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására 3.1.1. A KJF minőségstratégiája és eljárásai A KJF minőségstratégiai célja olyan minőségi rendszer működtetése, amely alkalmas a KJF versenyképességének fejlesztésére, a vezetés minőségközpontú értékalapú tevékenységének erősítésére, a szervezeti kultúra adaptációjára a változó szükségleteknek megfelelően. A KJF EFQM alapú modellje 2009-2012 között segített a válság hatásainak csökkentésében, megfelelő kezelésében. Az első fejezetben leírt ún. minőségi beavatkozások alapján úgy véljük, a modell megfelelő és alkalmas az innováció központú minőségi tevékenység szervezésére. A minőségbiztosítási rendszer működtetésében nehézséget jelentett a felsőoktatás 2010 óta bekövetkezett szektorális és strukturális válsága, amelyek miatt a szervezet olyan strukturális jellegű változásokon ment át, mint az intézetek kialakítása, ami segítette a szerepkörök megváltoztatását és menedzselését. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a minőségirányítási rendszer alkalmas volt-e a válság menedzselésében segíteni a vezetést, akkor azt mondhatjuk, hogy igen, mivel az EFQM szemléleti változása az innováció felé, és a szervezet hatékony leépítése felé vitte a KJF-et. A minőségközpontú nézőpont révén tudta a KJF megőrizni a stratégia-központú vezetési nézőpontot. A KJF vezetésében is komoly viták voltak arról, kell-e stratégia ilyen drasztikus válság közepette, ami a vezetés megosztottságát eredményezte. A KJF rektora minőségi elkötelezettségének köszönhető, hogy a vezetés kitartott a stratégia és minőségközpontú szemlélet mellett, eltérően a felsőoktatás többi magánintézményétől. Mindez kihatott a vezetés összetételére is. Végül is a KJF azért döntött – az első fejezetben röviden bemutatott – „Integral for Excellence” modell mellett, mert ez alkalmas a magánintézmények esetében központi elemmé vált, stratégiai kiindulási pont, az intézmény tulajdonosi helyzetével való foglalkozás, mint legfőbb stratégiai és minőség meghatározó tényező beemelésére. 3.1.2. A KJF 2013/14. évi minőségfejlesztési programja A minőségfejlesztési program hangsúlyai a következők: A 2013-ban elfogadott „Integral for Excellence” c. szenátusi határozatból fakadó feladatok megvalósítása; a 2014. évi MAB akkreditáció előkészítése, A munkatársak minőségi ismereteinek bővítése tréning jellegű képzésekkel, a Minőségi Műhely éves munkaterve elkészítése, a kollégák részére minőségi forrásanyag előkészítése. A minőségfejlesztési program elemei: Az Integral for Excellence program illesztése a 2013. évi októberi új SZMSZ-hez, a minőségbiztosítás támogatóegységre vonatkozó szempontjainak, külön modelljeinek kialakítása, az ügyrend kialakítása az ügyrend ábrának megfelelő előkészítése, integrált minőségfejlesztési program 2013/2014 előkészítése. 47
A 2014. évi MAB akkreditációra való felkészülés Az intézmény akkreditációjának előkészítése megtervezése. Felkészülés a látogatóbizottság érkezésére. Dokumentumok előkészítése. Látogatási terv összeállítása. Az oktatók felkészítése a látogatásra. A fenntartó felkészítése a látogatásra.
3.2. A képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A képzési programok jóváhagyása, rendszeres átvizsgálása és figyelemmel kísérése A képzési programok fejlesztése, összhangja az intézményi stratégiával Az elmúlt időszakban a szakfejlesztést megnehezítette a kormányzati politikában a szabályozási folyamatok megkésettsége és a szakbeadások időzítése (FOKSZ szakok, tanárképzés). A tanárképzési szakok esetében beadtuk tavaly januárban a régi rendszer szerinti akkreditációs dokumentációt a szabályoknak megfelelően, amelyet az OH elfelejtett a MAB-nak továbbítani, illetve megkésetten gyorsított eljárást rendelt el, amikor már a jogszabály nem élt. Ennek ellenére, a tanárképzés területén nem kívánunk új szakindítást kezdeményezni, mert az állami képzések tandíjmentessége és plusz ösztöndíj rendszere az átlagosnál nagyobb mértékben teszik versenyképtelenné ezeket a szakokat. A KJF profilfejlesztésében továbbra is meg kívánja őrizni a jelenlegi struktúrát, ami a 10 alapszak 3-6 mesterszak révén megfelel az európai nem-állami szaki portfóliónak. Új képzési területre, csakis kormányzati együttműködés és garanciák esetén kíván belépni. A KJF képzési programjainak kidolgozása intézményi szinten történik, a KJF profilja fenntartói meghatározásával, szakfejlesztési terv alapján. A felelős tanszék javaslatot tesz a szakfelelősre, és a szakmai program összeállítása a tanszékvezető, illetve a szakfelelős közös munkája alapján történik. A Felsőoktatás-pedagógiai Innovációs és Akkreditációs Központ közreműködik a dokumentáció előkészítésében, a kapacitások értékelésében, a felelősségek meghatározásában. A fenti központ feladata a KKK szempontjainak a megléte, ellenőrzése. A tudományos rektorhelyettes minden program esetében belső akkreditációs értékelést végez, a hibák, problémák felsorolásával, a program koherencia, módszertani, kutatási, stb. elemeire vonatkozó észrevételek megtételével. A tudományos rektorhelyettes rendszeres tanácsadást folytat a kimenetek és a mérési-értékelési rendszer összhangja megteremtése érdekében. A KJF a vizsgált időszakban 6 mesterszakot (Az inkluzív nevelés tanára, a Minőségfejlesztő tanár, a Multikulturális nevelés tanára, a Nemzetközi tanulmányok, a Turizmus menedzsment, a Vállalkozásmenedzsment), 5 db FOKSZ szakot akkreditáltatott, regisztráltatott és részben indított. A képzési programok megújítása A vizsgált időszakban az alapszakok módosítása 9 alkalommal történt meg. A legjelentősebb változtatások 2009 tavaszán történtek. Az andragógia szakon beindult a humán erőforrás fejlesztés szakirány. A szociális munka alapszak esetében a gyakorlatot, a hazai szakmai közeg gyakorlatának megfelelően áttettük a 6. félévre a 7. félévről. A mesterszakok esetében a minőségfejlesztő tanár mesterszak teljes tartalma megújult 2012 szeptemberétől, a köznevelési rendszer radikális átalakítása miatt. 10 alkalommal döntött a Szenátus szakirányú szakok indításáról és módosításáról. E szakokban még nem történt módosítás.
48
A 2009 tavaszán történt módosítások lényeges vonása, hogy a pedagógiai alapelvek elfogadásával hangsúlyossá vált az oktatók és a hallgatók együttes felelőssége, valamint kiemelt szerepet kapott a nemzetközi mobilitás. A változtatások hatásai a következőkben foglalhatók össze: A képzési folyamat eredményeit javítják az intézményi szinten 2009-ben bevezetett pedagógiai alapelvek, és remélhetőleg ebbe az irányba hat a 2013 decemberében elfogadott új képzési modell is, amely az oktatói módszertan gazdagítására ösztönöz és belső továbbképzések segítségével valósul meg. A tantárgyak nagyobb modulokká alakításával a kreditrendszer első időszakára (2000-2006 között) jellemző nagy tantárgyi elmaradások nincsenek, a kétszakosság megszűnése hasonlóan a lemaradás csökkenését eredményezte. A tanulmányi követelmények erősödése, a tömegoktatási jelleg megszűnése azt eredményezte, hogy megszűnt a záróvizsgákon a nem megfelelő teljesítés. Például „A számviteli ismeretek” tantárgy teljesítésének szigorítása óta már nem záróvizsgán derülnek ki a nem megfelelő hallgatói felkészültségből fakadó problémák. A szakmaelmélet tárgyakat az elmélettől a gyakorlat felé történő logika alapján 2005-ben a 2. félévre tettük be, ami a hallgatók éretlen szemlélete és tapasztalati hiánya miatt nem érte el a kívánt hatást. Most e tárgyak utolsó félévekre kerülve az egyéni gyakorlatra való felkészülést szolgálják, a szakma tudásanyaga összefoglalását adják, az elmélet informálta gyakorlat kialakítása nézőpontja alapján. A KJF 2014 tavaszán kívánja átalakítani az alapszakok képzési rendszerét az új magyar képesítési keretrendszer alapelveinek figyelembevételével. A tantárgyi programok korszerűsítése a szak dokumentációjában nyomon követett, minden évfolyam esetében korrigált a szak programja. Az akkreditált programokban bekövetkezett változások dokumentálása a mintatantervekben folyamatosan megtörténik, majd a módosítások a szenátusi jóváhagyást követően felkerülnek az ügyfélszolgálat honlapjára. A tantárgyak esetében a kötelező és ajánlott szakirodalom naprakészségét, az évente frissített kurzusleírások és tematikák adják. A személyi változásokat az évente ellenőrzött tantárgyfelelősi rendszerrel tekintjük át. A tematikákat a tanszékek folyamatosan frissítik egyrészt a visszajelzések alapján, másrészt a szaktudományok (és a saját kutatás-fejlesztés) legújabb eredményeinek beépítésével. Az utóbbi években a felsőoktatás-módszertani okok alapján is történtek változtatások a tantárgyi dokumentációkban. Így például a 2009-es helyzethez képest többször alkalmazzuk a projektmódszert, a probléma alapú oktatást, intenzívebben használjuk a digitális technikát és a Web 2.0-s eszközöket is. A kutatás és fejlesztés eredményeit a szabályozottan választható tárgyak kínálatában, a tantárgyak frissítésével jelenítjük meg. A külső tagok bevonása a programok kialakításába, megújításába A KJF rendszeresen együttműködik a FMKIK szervezettel, az SZRVA szervezettel a végzett hallgatók szakmai ismeretei, képességei fejlesztése témakörében. Hasonló az együttműködés a Magyar Turizmus Zrt., a Szociális Szakmai Szövetség, illetve regionális szervezeteivel. E szervezetekkel az együttműködés a programok véleményeztetésére is kitér. Rendszeresen áttekintjük a szakmai professzionalizációról szóló szakmai vitákat (tanárképzés, szociális terület, menedzsment képzés) és a nemzetközi dokumentumok és standardok beépítése megtörténik. A szociális munka, a nemzetközi tanulmányok és kapcsolatok, az andragógia szak esetében speciális KKK-t készítettünk. Az új képzési keretprogram pedig részletesen kitér a szakmaoktatás szempontjaira és nézőpontjaira, amelyekbe a szakmaközpontúság, az innováció és minőség nézőpontjainak, a vezetési képességek fejlesztése nézőpontjainak beépítése is megtörtént.
49
A képzésekben elérni kívánt tanulmányi kimenetek meghatározása Magyarországon - eltérően a nyugati országok gyakorlatától, ahol a programkialakítás az intézmény joga-, a képesítési keretrendszer központilag meghatározott. Jelenleg a 2006. évi KKK rendszer van érvényben, amelynek jellemzője, hogy nem teljes értékben alkalmazta a dublini deskriptorokat, ill. a későbbi keretrendszert, és szakterületenként és képzési áganként a gyakorlat rendkívül heterogén. A KJF, a szakok akkreditációjakor figyelembe vette a mindenkori KKK-t, és egyes szakok esetében már akkor megtörtént a tanulmányi kimenet és az értékelés összehangolása is. Az alapszakok esetében egyedül a szociális munka képzésben vannak az EQFS-nek megfelelő szintezések a kompetenciákat és az alkalmasságokat tekintve. A KJF a hazai képzésekben egyedüliként vezette ezt be. Az újonnan indított mesterszakok dokumentációjába a kimeneti szempontok már összefoglalóan beépítettek. A szakok tantárgyaiba a kimenet a tantárgy céljaként megfogalmazott. A KJF az EQFS szabályozását vette alapul, ami eltérően a hivatalos magyar fordítástól az eredeti stratégia központú operatív munkavégzésre helyezte a hangsúlyt. A FOKSZ szakok kimeneti szabályozása a KKK alapján történt, ami nem felel meg az EQFS-nek. A KJF részt vesz a magyar képesítési keretrendszer kialakításában, és ennek megfelelően a KJF új képzési keretrendszere már a fentieknek megfelelően szabályozza az intézményi programfejlesztés kereteit. A KJF kialakította a kreditallokáció rendszerét, alapszakokon az általános munkaerő-piaci és értelmiségi kompetenciákra 15 kreditet, a képzési terület egyezésére 30 kreditet, az interdiszciplináris kompetenciákra 15 kreditet, az idegen nyelvi tartalomra a tárgyak 15%-át határozta meg. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása A KJF a képzésekben a modulok kialakításában a nappali, a levelező, a távoktatás oktatásában azonos oktatási stratégiát alakított ki. Vannak képzések, amelyek az elmélet felől indulnak a gyakorlat felé, míg mások párhuzamosan szervezik az elméleti alapozó és szakmai gyakorlati órákat, azonban egy szakon azonos mintatanterv és tantárgyi rendszer alapján, eltérő módszertani eszközökkel történik. Mind a nappali, mind a levelező képzés koncepcióinak és módszertani alapelveinek figyelembe vételével, az ún. hallgató központú nézőpont alapján történik, amelyet alátámasztanak a nagyobb kreditet jelentő tantárgyak, illetve modulok. A nappali, a levelező távoktatási képzéseket a Moodle rendszer támogatja. A hallgató bárhonnan, itthon vagy külföldön folyamatosan hozzáférhet a teljes tanulmányi rendszerhez, a tantárgyi tartalmakhoz. A távoktatás forrásai minden tagozat számára elérhetőek. Nappali képzés A nappali képzés szervezése hétfőtől csütörtökig történik. A nappali képzés 8.30-17.00 óra között kerül lebonyolításra, a KJF-en nem gyakorlat a több intézményben és egyes szakokon elterjedt esti oktatás. Levelező képzés A levelező képzés szervezése a törvényes 1/3 kontakt óraszámmal történik. A gyakorlatorientált szakok esetében sem rövidebb a képzés (mivel az élethosszig tartó tanulás elismerési rendszere nem összehangolt a felsőoktatás szabályozásával). Távoktatásos képzés A távoktatás esetében külön szervezeti egység irányítja a módszertani felkészítés (oktatói, hallgatói), a félévindítás, a távoktatási események szervezését, és működtetése folyamatosságát, az informatikai háttér biztosítását és ellenőrzését. A távoktatási rendszer a félév szerint, a nappali és levelező tagozatokkal azonos képzési ciklusokban történik, nem pedig modulszerűen. A web alapú távoktatási keretrendszer fontos funkciója az e-learninges tananyag megjelenítése, a hallgatók egymás közötti és tutorral történő kommunikációjának és együttműködé-
50
sének biztosítása. Az általunk használt keretrendszer alapvető számítástechnikai ismeretekkel is jól használható. A magas színvonalú multimédiás, interaktív tananyagok elsődleges szerepet játszanak a tudás átadásában, az egyes ismeretek begyakoroltatásában, az önálló tanulási folyamat irányításában, ennek megfelelően kellő számú gyakorlófeladatot tartalmaznak, amelyek megoldása azonnal ellenőrizhető. Három alapszak esetében a távoktatás tankönyvalapú, részletes feladatokkal kidolgozott, a szociális munka szak esetében a tantárgyak ismeretanyaga a szöveggyűjtemény, a tanár által elkészített prezentációk, és a folyamatos tanulást segítő feladatrendszer kialakításával kezdődött meg. Konzultációs központjainkban történnek a személyes találkozók, konzultációk és nagy részben a vizsgák. Ezekben a központokban biztosítjuk a korlátlan számítógép és internet használatot, fénymásolási lehetőséget, tanulmányi ügyintézést, valamint a könyvtárhálózat használatát, a könyvtári kölcsönzést is. A képzés elején felkészítjük a hallgatókat az önálló tanulásra és a képzéshez szükséges számítógépes eszközök használatára. Személyes konzultációs alkalmak a konzultációs központban, jelentkezési létszámtól függően 2 helyszínen biztosítunk. Ennek formái egyrészt a keretrendszer által biztosított korszerű, kényelmesen használható kommunikációs eszközök (email, fórum, videokonferencia) másrészt a személyes találkozási alkalmak, a konzultációk. Az oktatók a tanszékek oktatói. Személyre szabott, hatékony tanári segítséget nyújtunk: szakmailag és módszertanilag magasan képzett tutor-tanárok a félév során közvetlen kapcsolatban állnak a hallgatóikkal és segítik tanulásukat. A tutorok feladata a tananyagok szakmai aktualitásának figyelemmel kísérése, frissítése, azonnali válaszadás a hallgatók kérdéseire, beküldött feladataik javítása, értékelése, a hallgató szakmai-pedagógiai irányítása, motiválása, segítségnyújtás tanulási nehézségei leküzdésében. A tanulás ideje és az intenzitása testre szabható, akár éjszaka, napközben, hétvégén vagy hétköznap is tanulhat. Komplex, magas színvonalú oktatási programokat kínálunk, amelyek magába foglalják a tantárgyi tartalmakat, gyakorló és beküldendő feladatokat, vizsgafeladatsorokat és a folyamatos tanári segítséget. Portfóliós értékelési rendszer segítségével tanáraink a teljes képzési folyamatot értékelik. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése.
3.3. A hallgatók előrehaladásnak és teljesítményének folyamatos nyomon követése A tanulmányi igazgatás által történő nyomon követés A hallgatói tevékenység figyelésének központi eleme a félév szerinti munkavégzés, a beiratkozás, tantárgyfelvétel, tandíjbefizetés. A valamilyen szempontból problémás hallgatókat a félév elején a tanszékek külön megkeresik telefonon is. A tanszékek feladata a tanév eredményességének értékelése, a tantárgyakkal való elégedettség figyelése, a javító intézkedések megtétele. A tanszékek figyelemmel kísérik az általuk gondozott szakokon a tanulmányi átlagok és a záróvizsga eredményeinek alakulását, valamint az oktatásra vonatkozó hallgatói eredményeket, visszajelzéseket, mely adatok alapján a képzési program fejlesztése megtörténik. Visszacsatolás kérése munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról A záróvizsgáinkon a vizsgaelnökök a munkáltatók és a munkaerőpiac vezető képviselői, valamint olyan egyetemi mesterszakok vezető oktatói, ahol alapszakos végzőseink folytatják tanulmányaikat. Ők – és azok a külsős oktatóink, akik a szakmát képviselik a gyakorlatigényes szakokon – nagyon fontos és rendszeres visszajelzést adnak a képzéseinkről és hallgatóinkról. A főiskola fontos
51
célkitűzése, hogy a társadalmi és helyi igényeknek, valamint partnerek igényének megfelelő szolgáltatást nyújtson, céltudatos minőségfejlesztési tevékenységgel folyamatosan emelje az oktatási és szolgáltatási tevékenység színvonalát. Ennek érdekében a főiskola szeretné jobban megismerni a hallgatókat, a vizsgáztatók véleményét, észrevételeit és javaslatait, hogy a képzés mindinkább igazodjon elvárásokhoz. Ezért záróvizsgaelnökök között is rendszeresen végzünk kérdőíves felmérést, így történt ez a vizsgált időszakban is. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben A hallgatói elégedettséget a KJF-en rendszeresen mérjük. A feldolgozás központilag történik, a kérdőívek alapján különböző statisztikák készülnek, melyek a nyers adatokon kívül tartalmaznak szöveges értékeléseket is. A hallgatói elégedettség-mérés eredményei minden esetben eljutnak a képzésért felelős tanszékhez és intézethez. A felelős vezető feladata az eredmények ismertetése, illetve az eredmények értelmezése, majd a folyamatokba történő beavatkozás. A PDCA elv alapján működő folyamatok állandó változásokat jelentenek. Ha a felmérések valamely gyengeségre mutatnak rá, akkor az interpretációs fázis (monitoring, belső vizsgálat) után a legtöbb esetben konkrét beavatkozás történik. A hallgatói felmérések eredményeit rendszeresen felhasználjuk a tantárgyak programjának kialakításában. Például specializáció ajánlása esetén megkérdezzük a hallgatókat, mely specializációk iránt érdeklődnek, s a válaszok kiterjednek a fejlesztendő specializációkra is, így pl. a mentálhigiénés specializáció hallgatói kérésre került bevezetésre. A fejlesztésekben leginkább a tananyagok szakpedagógiai módszertani fejlesztése, a gyakorlatok, a záróvizsgák, az elégedettségi mérések eredményeinek feldolgozása történik.
3.4. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A kimenetközpontú kompetenciamérések A tanterv, amely a szakindítási engedélyre épül, minden hallgató számára nyilvános. Az ügyfélszolgálat honlapján érhető el és tartalmazza a képzés áttekintését, a kimeneti célokat és minden olyan információt, amelyre a hallgatónak szüksége van ahhoz, hogy átlássa a képzési folyamat egészét. Ugyanitt érhetők el a szakdolgozati szabályzatok, amelyek szintén részei a kimeneti céloknak, illetve itt találhatók meg a záróvizsga tartalmára (pl. tételek) és formájára (vizsgaszabályzat, részek, időtartam, értékelés) vonatkozó információk is. A képzési kimenet az ECTS európai szabályai szerinti megfelelőség mérése a tantárgyakban, az értékelés módszereinek és technikáinak, eszközeinek, a tartalomnak és a kimenetnek megfelelősége a szak tárgyaiban, a mobilitás eredményeinek mérése, a gyakorlati jellegű tárgyak minőségének értékelése, a gyakorlatvezető oktatók és a külső mentorok, tereptanárok értékelése. Ide tartoznak az alapvizsgák, a kompetencia vizsgák, de tágabb értelemben e kategóriába tartozik a diplomás pályakövetés, az egyetemi rangsorok kialakítása, nemzetközi értékelések, és az EU-ban megindult ún. multirank modell. A kimenetközpontú értékelésben a KJF gyakran alkalmaz statisztikai jellegű adatgyűjtést: a hallgatói lemaradás, a hallgatói féléves teljesítmény, az abszolutóriumot szerzettek száma, a záróvizsgát letettek száma, a diplomaszerzés átlagos féléveinek száma, a kiadott diplomák aránya, stb. mind a képzés hatékonyságának javítására tett intézkedések előkészítését szolgálják. A magyar felsőoktatás jelenlegi rangsorai nem alkalmasak a teljesítmény mérésére azért sem, mert a felvételi jelentkezés alapvetően az esélyegyenlőtlenségre épít, valamint az oktatói állomány minősítettségéhez nem kapjuk meg a kutatói támogatást, a felsőoktatás közfelelőssége jellegéből fakadóan. A magyar akkreditációs rendszer nem ismeri el a nem az elmélet felől érkező szakmai tudást, és a gyakorlatközpontú szakok esetében is a kutatóintézeti kultúrából hozott elméleti tudást tekinti relevánsnak. Összességében célszerű lenne a gyakorlatorientált szakok esetében a minősítési követelmények szintenkénti pontosításának kialakítása, mert jelenleg a FOKSZ, az alap képzések esetében ugyanaz a követelményrendszer, és a mesterszakok gyakorlata esetében sem megengedett a nem minősítettek
52
tantárgyfelelőssége. A szakbizottságok által kialakított kutatóintézeti kutató-(oktató) modell a szinteknek nem megfelelő idealizálása a FOKSZ és bachelor képzések alacsonyabb eredményességének egyenes következménye. A bolognai rendszer strukturális átalakítása az egyetemeket a tömegképzés színterévé tette, és elveszett a korábbi főiskolai képzések professzió orientáltsága. Az alapszakok mini-mester jellege mellett komoly gondot jelent a munkaerő-piaci TEÁOR rendszer és a bolognai kimenetek összeegyeztethetetlensége. A tantárgyi értékelés szempontrendszere A Moodle tanulmányi információs rendszer tartalmazza az egyes tantárgyak kimeneti céljait és követelményeit, azaz a tantárgyi dokumentációt. Ennek a formája Intézetenként eltérhet, de minden esetben tartalmaznia kell a következőket: - a pontos kompetencia, a KKK-ból lebontva, mint tanulási eredmény - a tárgyon belüli választási lehetőségek - tematika - a módszerek, a források (kötelező és ajánlott) - a tervezett hallgatói tevékenységek, - a formatív mérés formái és időpontjai, - a szummatív mérés leírása, az értékelés kritériumai A tantárgyleírásokban minden esetben meg kell jeleníteni az értékelések módszereit. Az adott tanegység jellege és az általa elérni kívánt tanulási eredmények határozzák meg, hogy milyen jellegű értékeléseket alkalmaz az oktató. A teljesítményértékelés konkrét formái a KJF-en Diagnosztikus értékelés A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, az „induló” tudás megállapítására szolgál. Diagnosztikus értékelésre kerül sor, amikor egy új anyagrészt indítunk el, egy új tárgyat. A diagnózis alapján dönthetünk arról, hogy munkánkat hogyan kezdjük, illetve folytassuk a vizsgált tanulócsoportban. Így lehet érdemben megalapozni a stratégiát. Az ilyen típusú felmérésre nem adható érdemjegy, de a következtetéseket a hallgatókkal célszerű megosztani. Tipikus előfordulás: félév elején, hozott tudásra támaszkodó, gyakorlatközpontú tárgyak (nyelv, matematika) esetében szinte minden esetben előfordul. A formatív vagy fejlesztő értékelés A hallgatók segítő értékelése a képzés folyamatában. Formatív értékelést kaphat minden feladat. Formatív értékelés a szemeszter folyamatában alkalmazott mérés és értékelés, a félévi tevékenység, a tanulói elakadás jelzése a célja. Tipikus előfordulás: szemináriumok végén az oktató méri, hogy a hallgató hogyan is dolgozott az adott órán, illetve hol tart a féléves tanulmányi eredmények felé vezető úton. Ezt megteheti akár teszt formájában is. Jellemzően ilyenek pl. a KJF távoktatási képzésein az egyes leckékhez kapcsolódó önellenőrző feladatok. Autentikus értékelés Az autentikus feladatok, a hallgató érdeklődésének, irányultságának, felkészültségének megfelelő feladatok teljesítésének mérése. A feladat teljesítésének értékelése, a valós életben nyújtott teljesítményértékekkel való összevetés, a tudás alkalmazásának mérése. A munka világára felkészítő kritériumok szerinti mérések és értékelések o az ismeretek alkalmazása mérése kompetenciacsoportok szerint: megfelel, de alapvető hiányosságai vannak; megfelel, jól megfelel, kiváló; o a személyes portfólióterv megvalósítás közbeni és záró értékelése, o a hallgatói gyakorlat eredményessége mérése és értékelése, o a munka világára felkészítés eredményessége mérése és értékelése, o a kreativitást, innovációt, vállalkozói, kutatási, szakmai átalakítási, vezetői és etikai tudást és viselkedést érintő mérések és értékelések.
53
Tipikusan ilyen értékelést kap a hallgató a beadandó problémaközpontú dolgozataira vagy a szakdolgozatára. Önértékelés és Peer-értékelés A hallgató saját maga által végzett önértékelése, amelynek célja annak áttekintése, hogy a tanulmányi kimenetben miként teljesít. A hallgató feladatainak a csoporttársa által végzett értékelése. A hallgatók ugyanazon programban vesznek részt. Tipikusan szemináriumokon, illetve gyakorlatokon fordul elő, fontos visszajelzést ad magának az oktatónak is arról, milyen hatékonysággal sikerült a hallgatóknak saját megítélésük alapján elsajátítani a tananyagot, illetve közelebb kerülni a tanulási eredményekhez, mint célhoz. Szummatív értékelés A szummatív értékelés valamely tanulmányi szakaszt lezáró értékelés, a tantárgyat lezáró értékelés. Az értékelés feladata a hallgatói teljesítmények egymással való összevethetőségének megteremtése. A KJF gyakorlatában is széles körben használt értékelési módszer a zárthelyi dolgozat és a kollokvium. Szummatív osztályozási kritériumokat a KJF tantárgyi dokumentációi meghatározzák. Az ötfokú skála osztályzataihoz tartozó kritériumok így a hallgatónak egyértelműek. A teljesítményértékelésben a teljesítményszintek behatárolása A tantárgyi dokumentáció – a KJF belső előírásai szerint – világos követelményrendszert tartalmaz az értékelésről. Ennek az ellenőrzése a tanszékvezető és az intézetvezető feladata, de a KJF menedzsmentje ezen kívül is végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket annak érdekében, hogy megvalósuljon a világos követelményrendszer minden egyes tantárgy esetében. A KJF a képesítési követelményrendszerben a követelmények belső strandardjairól is döntött. (%-os teljesítési követelmények) Az oktatók értékelési képességeinek fejlesztése Az oktatóit a KJF a szakmai súlypontú tanszéki és intézeti értekezleteken túl, továbbképzés keretében is felkészíti erre a feladatra. A KJF minden oktatója megkapta és megismerte a fenti értékelési alapelveket. Az értékelés kiegyenlítése több oktató révén A KJF minden oktatója a saját kurzusának hallgatóit értékeli. A kombinált – elméletet és gyakorlatot integráló- tárgyak esetében az elméleti és gyakorlati oktató gyakran más. E tárgyak esetében törekszünk a két oktató általi értékelésre. Ilyen alkalmat jelent a központú kompetenciamérés, mint pl. alapvizsga, szigorlat, záróvizsga részfeladat. Amennyiben az értékeléssel elégedetlen a hallgató, akkor második értékelőt is felkérünk egyedi esetekben. A nagy modul jellegű tárgyak esetében, amennyiben a szeminárium és az előadás más-más oktató kezében van, ott a két oktató együttes értékelése adja az érdemjegyet. Az utóbbi időben mindössze egy észrevételt kaptunk, azonban ebben az esetben a kifogás tárgya épp a két oktató eltérő értékelési szempontrendszere volt. A tanulmányi és vizsgarend érvényesülése A KJF a vizsgarendben az országosnál szigorúbb szabályokat vezetett be korábban is. A vizsgarend betartatása szigorúan ellenőrzött. Mivel ezt szabályzat rendezi, a KJF egyetlen főiskolai polgára sem teheti meg, hogy ne vegye figyelembe a vizsgaszabályzatoktól való eltérés bármilyen lehetséges következményét. Méltányossági eljárások HATÁLYOS Szervezeti és Működési Szabályzat, mellékletei / KJF SZMSZ 4. számú melléklet: Hallgatói jogorvoslati eljárásáról rendelkező szabályzat
54
Az értékelések biztonságossága Az értékelés intézményi eljárási szabályozása Az értékelések feladat-, ill. vizsgalapon rögzítettek, és ellenjegyzettek. Az oktató vezeti be a NEPTUNba az érdemjegyeket. A tanszéki adminisztráció erre nem jogosult. Az értékelések egy része természetesen nyilvános (pl. szemináriumokon szóbeli fejlesztőértékelés), ám az érdemjeggyel történő értékelések zárt informatikai rendszerben, a Neptun leckekönyv részében kerülnek rögzítésre. A hallgató csak a saját Neptun kódjával fér hozzá a jegyeihez, más azokat nem láthatja. Jól jellemzi a rendszer zártságát, hogy ilyen jellegű problémával még nem találkozott az intézmény. A záróvizsgán az értékelés minden esetben egyénileg történik, kivéve, ha a hallgató hozzájárul ahhoz, hogy a záróvizsgán részt vevők megismerhessék a rá vonatkozó értékelést. Ebben az esetben – de csak és kizárólag jóváhagyással – az eredményeket a bizottság a vizsga után az aznap vizsgázott hallgatók jelenlétében értékeli szóban. A 2009-2013-as időszak elején még előfordult ugyan, hogy az osztályzatokat anonimizálva (a Neptun-kóddal) kifüggesztették a tanszékek, de mára ez a gyakorlat már teljesen megszűnt. Az értékelés ellenőrzése A tanszéki és intézeti adminisztráció folyamatosan ellenőrzi a bevitt adatok pontosságát. Szükség esetén értesíti az oktatót, aki korrigálja a hibásan rögzített osztályzatot. Ha az oktató nem érhető el, akkor a tanszékvezető feladata a korrekció. A vizsgalapnak és a neptunos változatnak meg kell egyeznie.
3.5. Az oktatók minőségének biztosítása A stratégiai központú humán erőforrás menedzsment Kategória Munkakör foglalkoztatási típusonként AT AE1 Összes főállású AE2 Összes , a felsőoktatásban kizárólag a KJF-en foglalkoztatott V Összes
Oktatói és kutatói állomány Nem minősített oktató
Minősített kutató
58 4 62 7
33
1
33 11
1 1
69
44
7 76
1 45
Minősített oktató
Összes oktató és kutató
Nem Minősített kutató
Egyéb tanár
Összes oktató, kutató, tanár Összes
Minősített
száma
Minősítettek %
1 2 3
93 6 99 19
63,44 66,66 63,63 42,10
8 2 10 27
101 8 109 46
58,41 50,00 57,79 17,39
2
3
118
60,17
37
155
45,80
2
3
8 126
87,50 61,90
2 39
10 165
70,00 47,27
Főállásúak aránya a) A KJF teljes és részfoglalkoztatású oktatói/kutatói (AT) állományából (126) 99 fő, 78,57%-a főállású. b) Az összes (AT+AE1) oktatói és egyéb tanári foglalkoztatott (165 fő) esetében a főállásúak száma 109 fő, azaz 66,06% főállású. c) A KJF-hez nyilatkozattal kötődők (AT, AE1,2) száma 155 fő, kizárólagos oktatási foglalkoztatottságuk 93,93%-os. d) a V kategóriások száma 10 fő, arányuk 6,07%. Minősítettség a) Minősítettség az oktatók között az AT kategóriában 63,63%. b) A minősítettség az összes határozatlan idejű (AT+AE) foglalkoztatottak esetében 60,17%.
55
c) A KJF-hez kötődő (AT+AE1,2) foglalkoztatottak száma 155 fő, ebből a minősítettek aránya 45,80%. d) A minősítettség az összes oktató esetében 61,90%, az összes oktató és tanár vonatkozásában 47,27%. A KJF megfelel a felsőoktatási követelményeknek, mivel összes oktatói és egyéb tanári foglalkoztatottaiból 66,66% a közalkalmazottihoz hasonló kategóriában foglalkoztatott, kizárólag az oktatók között ez arány 78,57%. A KJF megfelel a felsőoktatási követelményeknek, mert a közalkalmazottihoz hasonló foglalkoztatású oktatók között a minősítettek aránya 63,63%, az összes oktató és tanár esetében 57,79%. Az egyéb szellemi foglalkoztatottak száma 115 fő, a fizikai foglalkoztatásúak száma 26 fő. A fentiek alapján a főiskola foglalkoztatotti létszáma 250 fő. A KJF intézményi stratégiája és foglalkoztatási szabályzata együttesen kinyilvánítja, hogy az intézmény foglalkoztatáspolitikája stratégiaközpontú kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy prioritása van a szaki akkreditációs képesség megtartásának, változás következett be az oktatók kompetenciáinak meghatározásában. Kiemelt szerepe van az alkalmazott kutatási képesség kialakításának, valamint a nemzetközi oktatási képesség követelményének. Ebből fakadóan, a KJF az oktatók felvételekor a fenti kritériumoknak való megfelelést kiemelten vizsgálja. Az éves foglalkoztatási rendszerre a KJF folyamatosan állt át, azonban a teljesítmény értékelésénél az oktatás jóval hangsúlyosabb volt, mint a kutatás és a szakmai közéleti tevékenység.
Kor 25 - 29 30 - 34 35 - 39 40 - 44 45 -49 50 - 54 55 - 59 60 - 64 65 felett Összesen
Fő 1 5 19 22 18 13 16 7 6 107
Fő 25 20 15 10 5 0 25 - 30 - 35 - 40 - 45 - 50 - 55 - 60 - 65 29 34 39 44 49 54 59 64 felett
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a KJF korfája egészséges, az induláskori korfával szemben, amikor túlzottan magas volt a fiatalok száma, valamint az időseké is. A KJF az elmúlt 15 évben évente 2030 fő PhD tanulmányait támogatta. Az oktatók leterhelése éves foglalkoztatás alapján történik, és szakonként eltérő teljesítményt mutat. Az oktatói állomány leterheltsége 95%-os. A KJF a teljesítményértékelésnél a jövőben érvényesíteni kívánja, hogy a vezető oktatói címek tényleges idegen nyelvű előadói, valamint alkalmazott kutatási képességek nélkül ne legyenek kezdeményezhetőek. Az oktatók szakmai és pedagógiai felkészültségének biztosítása Az oktatók foglalkoztatását a KJF foglalkoztatási követelményrendszere szabályozza. A KJF szenátusa 2012. szeptember 26-i döntésével az intézmény különböző felsőoktatásmódszertani tevékenységeit integrálta a 2012. október 1-jétől létező Felsőoktatás-pedagógiai Innovációs és Akkreditációs Központ működésébe. Magyarországon ismereteink szerint egyedülálló, hogy egy felsőoktatási intézmény a felsőoktatás-módszertannak külön szervezeti egységet hozzon létre. A projektet, mely kapcsolódik az FHNW és a KJF együttműködéséhez, kezdetben a Svájci Alap finanszírozta. A
56
Központ felsőoktatás-módszertani rendezvényeket és konferenciákat szervez, szakirodalmat gyűjt és készít, továbbképzéseket tart. E továbbképzéseken a KJF minden oktatója részt vesz. Feladata a tanár-tutorok módszertani felkészítése és munkájának segítése, a hallgatók tanulás módszertani felkészítése, oktatásszervezési feladatok ellátása, kutatás, minőségbiztosítás, valamint aktív részvétel a nemzetközi és hazai szakmai szervezet munkájában, konferenciákon. A távoktatási kutatómunka fókuszpontjai a következő négy fő területre összpontosulnak: a távoktatás pedagógiája, oktatás-módszertani megközelítései, a távoktatási tananyagok sajátosságai, a tutor szerepe, a tutori munka hatékonyságának mérése, segítése, a távoktatási keretrendszerek vizsgálata, oktatásmenedzsment, oktatásmarketing. A nem megfelelő munkatársaknak az oktatási tevékenység alól való felmentése A KJF oktatói állományában fontos szerepe van az oktatók megtartásának, a kiegyensúlyozott oktatói állomány kialakításának. A 2002-2008 közötti tömegoktatás időszakában az oktatói állomány felhígult, és 2009 óta a KJF folyamatosan élt a nem megfelelő minőségű oktatóktól való megválással. Az oktatói állomány leépítése folyamatosan történt, a 2006-2008-as elégedettségi mérések során megváltunk azoktól az oktatóktól, akik 4,0 alatt teljesítettek. 2009 óta további leépítések történtek, amelynek során a nyugdíjasok, a nem minősítettek, a kutatásban gyengébbektől váltunk meg. Az oktatók nem közalkalmazotti állományban vannak, hanem ahhoz hasonló határozatlan idejű munkaviszonyban. Az utóbbi időszakban nem volt oktatói leépítésből fakadó munkaügyi per. A KJF a képzési rendszer átalakításával a moduláris jellegű tantárgyakkal a képzés fő tárgyait erősítette, és a túlzott specializált tantárgyak arányát csökkentette, amivel megszűnt a tanszéki nyomás az óraadó speciális tudású oktatók foglalkoztatása iránt. Az oktatói állomány minősége megnőtt az óraadói állomány minimális szintre való csökkentésével. A fő tevékenységhez kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés A KJF 2012-ben státuskatalógust fogadott el, amely meghatározta az egységenkénti foglalkoztatás kereteit. A KJF minőségi normája a szakonkénti oktatóstandardok elfogadása, azaz egy képzési ágban 10-12 minősített foglalkoztatása. A KJF normaként fogadja el a főiskolai karra vonatkozó kritériumokat, azaz a 35 fő/kar létszámot. Jelenleg az oktatói állomány 3 intézetbe szervezett. Minden intézet esetében behatárolt a státusok száma, a fejlesztési lehetőség. A KJF esetében az oktatók jelentős támogatásban részesültek az adminisztratív tevékenység végzését illetően, köszönhetően a jól képzett szakmai szolgáltatócsoportoknak és egységeknek. A KJF esetében a jelenlegi létszámváltozások hatására a szakalkalmazott/oktató arány kiegyensúlyozódott, az oktatói állomány és a szakalkalmazottak aránya 50-50%. Oktatóképzés: idegen nyelvi, pedagógiai módszertani képzés és tréning, PhD támogatás, habilitáció támogatás, nagydoktori támogatása (lásd a beavatkozásoknál). Kutatóképzés: pályázat, EU pályázat, alkalmazott kutatás, hálózatmenedzsment Szakalkalmazotti képzés: folyamaturalás, standardizálás és egyéni szakmaspecifikus képzés (könyvtárosi, HR, stb.). Megállapítás: A KJF minőségirányítási rendszerét az üzleti világnak és a versenyhelyzetnek megfelelő kitettség minőségszempontjaihoz igazította, jelentős tartalékai vannak a támogató szolgáltatások minőségirányítása javításában, a kutatás minőségfejlesztésében. A képzési programok indításában és követésében folyamatait javította, a programok menedzselése az európai standardoknak megfelelően történik. Képzési rendszerét és modelljét az európai képzési rendszerhez igazította. Ez jelentős versenyelőnyt adhat. A hallgatók előrehaladása és teljesítménye nyomon követett, annak mérése és értékelése a képzési alapelvek rendszerébe illesztetten javítható.
57
A hallgatói teljesítményértékelési rendszer megfelel a nemzetközi standardoknak, hatékonysága javítandó a szakpedagógiai és tantárgy-pedagógiai módszerekhez és modellekhez való megfelelő igazítás és a kimeneteknek való jobb megfelelés révén. Az oktatók minősége javult az oktatói állomány stratégiai szintű foglalkoztatási rendszere kialakításával, az oktatók módszertani és kutatás-módszertani képzésével, a nem megfelelő oktatók leépítésével, az oktatói állomány új követelményeinek rendszerbe illesztésével, a korosztályi kiegyensúlyozottsággal. A KJF oktatói állománya struktúrája jelentősen javult, kiemelkedően nőtt a minősítettek aránya, javult az oktatók korfája, kiegyensúlyozottá vált az oktatók/tanárok- egyéb szakszolgáltatási személyzet aránya. A tanulástámogatás, a hallgatói szolgáltatások kiemelkedőek, javítandó hatékonyságuk, összehangoltságuk, a szolgáltatások céloknak való megfelelősége és a hallgatók rejtett igényeinek való megfelelés szintje is.
A tanulástámogatás folyamatainak minősége
3.6. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Hallgatói tájékoztatás A felvételi tájékoztatás A felvételi tájékoztatás a hivatalos meghirdetési lehetőségeken túl írásos kiadványok és honlap révén történik a Marketing Központ közreműködésével. Ezek a kiadványok a jelentkezési feltételeken kívül bemutatják a főiskolát, az egyes képzési helyszíneket, továbbá tájékoztatást adnak a főiskola tanszékeiről, intézeteiről és a főiskolai életről. Az érdeklődők tájékoztatását az ügyfélszolgálati központ végzi. A pontos precíz tájékoztatás érdekében – az egyablakos ügyintézés keretén belül – a főiskolán ügyfélszolgálati központok működnek Székesfehérváron és Budapesten, ahol az érdeklődők személyesen, telefonon vagy elektronikus levélben kaphatnak választ kérdéseikre. Nyílt napok: a főiskola nyílt napokat is tart, ahol a tanszéki, intézeti tájékoztató mellett az érdeklődőknek lehetőségük van az intézmény megtekintésére, részt vehetnek bemutató órán is. Rendszeres az országos és regionális továbbtanulási kiállításokon való részvétel. A hallgatók tájékoztatása a képzés folyamatában A képzési folyamat egészéről minden elsős kap tájékoztatást a regisztrációs héten. E hét programja egyéb szakmai, tanulmányi tanácsadási, hallgatói önkormányzati és kulturális programokkal is kiegészül. Az érdeklődők számára gólyatábort is szervezünk. A regisztrációs héten kapnak lehetőséget a hallgatók a tanulmányokkal kapcsolatos információk megszerzésére. A hallgatókat rendkívüli eseményekről a Neptunon és SMS-ben értesítjük (pl. sztrájk, utazási problémák). A hallgató a tanulmányokkal kapcsolatos kérvényeit leadhatja az ügyfélszolgálaton, amely az iktatóprogramban való tematikus kód szerinti iktatással kerül továbbításra a döntéshozó egységhez. A hallgatónak a döntésről a levelet a tanulmányi osztály küldi meg. A hallgató a határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be, melyről a Jogorvoslati Bizottság dönt. A hallgatók panaszaikkal nemcsak az Ügyfélszolgálathoz fordulhatnak, lehetőség van a reklamációkkal közvetlenül a vezetőséghez és az intézetigazgatóhoz vagy a tanszékvezetőkhöz fordulni. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás. Hallgatói tájékoztatás, információszolgáltatás A Kodolányi János Főiskola a hallgatói információszolgáltatást a felvétel előtt, a felvételi folyamatában, a képzés folyamatában, az inaktív státus során, a végzést követően szervezi. A tájékoztatás rendszere többcsatornás. A felvétel előtti tájékoztatás legfőbb szervezője a
58
Marketing Központ. A felvételi folyamatában, a képzés alatt az Ügyfélszolgálat, a képzés alatt és a képzést követően a Diáktanácsadó és Karrieriroda a legfőbb kapcsolati csatornák. A KJF bevezette az egyablakos ügyintézést, így a tanszékeken csak az oktatói-hallgatói kapcsolat folyamatai zajlanak. A Tanulmányi Hivatal munkatársai már nem érintkeznek a hallgatókkal, munkájuk back office jellegűvé vált. A tanulást támogató eljárások és szolgáltatások Jogorvoslati eljárások A hallgatók jogorvoslati eljárásáról rendelkező szabályzatot a Szervezeti Működési Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A hallgató a főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati kérelem tárgyában a Jogorvoslati Bizottság jár el. A Jogorvoslati Bizottságot a rektor meghatározott időtartamra, de legalább egy tanévre nevezi ki. A Jogorvoslati Bizottság 3 tagú. A Bizottság elnöke a Kodolányi János Főiskola főtitkára. Tagjai: az elnökön kívül a HÖK által delegált egy hallgató és a Kodolányi János Főiskola egy munkavállalója. A Jogorvoslati Bizottság köteles az eljárást olyan határidőn belül lefolytatni, hogy a jogorvoslati kérelem ügyében – a hallgató által történt benyújtástól számított – 30 napon belül intézkedés szülessen. Diáktanácsadás, karrierszolgáltatás Az Oktatási Minisztérium 2002. szeptember 1-i hatállyal törvényi szintre emelte (29/2002. (V. 17.) OM rendelet) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőség feltételeinek biztosítását. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait fogyatékos ügyi koordinátor segíti, aki a Pszichológia Tanszék munkatársa. Fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása: regisztráció, kérelmeik ügyintézése, bizottsági ülések szervezése és moderálása, speciális eszköz-beszerzések, speciális készségfejlesztő tréningek szervezése és tartása, kapcsolattartás a főiskola tanszékeivel és vezető egységeivel. Az on-line pszichológiai szolgáltatás folyamatos fenntartása – jelenleg a következő e-mail-címen:
[email protected] Részvétel a napi munkával összefüggő rendezvényeken (MTA, MTA VEAB, Magyar Kommunikációtudományi Társaság, TÁMOP 4.1.1., FETA, esélyegyenlőség, akadálymentesítés, DPR, drogmegelőzés témakörökben szervezett szakmai napok, kerekasztal megbeszélések, workshopok, előadások, műhelykonferenciák). Diáktanácsadás Budapesten és Székesfehérváron (egészségi, tanulmányi, emocionális, társadalmi és kulturális területeken). Karrier-tanácsadás Budapesten és Székesfehérváron (témakörök: önéletrajz írása, motivációs levél írása, állásinterjún való helyes kommunikáció, munkaerő-piaci körkép, munkavállalási feltételek, foglalkozási mintatár, karriertervezés, karrierértékelés, kompetencia tesztek, hallgatói állásajánlatok és szakmai gyakorlatok ügyintézése, weboldalunkra való feltöltése, kapcsolattartás a munkaerő-piaci szereplőkkel, cégekkel, tréningek szervezése /önéletrajz, önismeret, kommunikáció, általános kompetencia fejlesztés témakörökben/, karrier napok szervezése). Mentálhigiénés szolgáltatás Budapesten és Székesfehérváron a főiskola hallgatói és dolgozói számára (életvezetés, párkapcsolat, szexuális kultúra, szülő-gyermek viszony, tanulás, önismeret témakörökben. A hallgatók leginkább a teljes szorgalmi időszakban illetve a vizsgaidőszak elején veszik igénybe ezt a szolgáltatást, a főiskola dolgozói viszont egész évben folyamatosan). 59
„Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán, a TÁMOP-4.1.1-08/1 – 2009-0014” elnyert pályázata alapján, mely a Diáktanácsadó és Karrieriroda feladatkörébe került. Jelenleg a 2. évi utánkövetés zajlik. A tevékenység az alábbi területekre korlátozódik: humán szolgáltatásfejlesztés, hallgatói tréningek: általános kompetenciafejlesztő tréning, kommunikációs tréningek, konfliktuskezelő tréningek A képzési, tanulási, munka- és pálya-tanácsadási rendszerét a KJF 2013-ban megújította. Új elemként az iroda kiemelt feladatává vált a munkaerő-piaci partnerkapcsolatok gondozása, valamint a tanácsadás új módszerének kidolgozása, melynek eredményeképpen a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák fejlesztésében az eddiginél szélesebb hallgatói kör is rész vehet. Ennek érdekében a hagyományos egyéni tanácsadás mellett a csoportos tanácsadási tevékenységet a 2014/15 tanévtől kezdődően a tantárgyi rendszerben megjelenő specializációs formában is hirdetni fogjuk. A 2013/14-es tanévtől a Karrieriroda tanirodaként is működik, gyakorlati lehetőséget nyújtva a HR szakirányos hallgatók részére, ezen túlmenően a terület iránt érdeklődők számára tehetséggondozási programot is indított a demonstrátori rendszer keretében. Az iroda tréningeket és előadásokat szervez interjústratégiák, álláskeresési módszerek, kommunikációs és helyzetgyakorlatok, kiválasztási módszerek témakörökben és közreműködik az intézményi gyakornoki program kidolgozásában is. Tevékenységében rendkívül fontos a hallgatói utánkövetés rendszerének működtetése. Alumni A facebook.hu közösségi oldalról terveztük elérhetővé tenni a Kodolányis Alumni weboldalt, melyet a PPT Groupe nevű vállalat fejlesztett. Az első verzió 2010 decemberében készült el. A KJF Kommunikációs Központ javaslata alapján az oldal a még aktív hallgatóink számára is látogatható, illetve a Kodolányival csak szimpatizálók tábora is tájékozódhat rajta. A jelenleg is folyó DPR kutatások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy végzettjeink visszajelzései pozitívak a weboldalon történő regisztrálási szándékot illetően. Pályázati forrásból négy öregdiák-találkozót is szerveztünk 200920013 között. Az alumni címlista készítése pályázati követelmény volt, annak frissítése folyamatos. Időközben a facebook-on hallgatói öntevékeny alumni csoportok is működnek, elsősorban szakokhoz és évfolyamokhoz kapcsolódva. A szakfelelős szervezeti egységek feladata a kapcsolattartás ezekkel a csoportokkal. Idegen nyelvi képzés biztosítása A KJF a hallgatók nyelvvizsgára történő felkészítését a következő, tantervi és azon kívüli eszközökkel biztosítja: Intenzív nemzetközi kapcsolatok (Erasmus, Ausztria, egyéb kétoldalú együttműködések (ld. adott fejezetben) Nyelvi szintfelmérőnkkel mindenkinek segítséget nyújtunk ahhoz, hogy felmérje nyelvtudását és a kapott eredménynek megfelelő tanfolyamra jelentkezzen. A szintfelmérés, a jelentkező, az oktató és az oktatásszervező számára egyaránt garantálja, hogy egységes nyelvtudású csoport jön létre, így a résztvevők hatékonyan dolgozhatnak a kitűzött célok elérésén. Speciális, online formában elérhető próbavizsga lehetőséget is kínálunk a Társal”KODÓ”, valamint a Gazdál”KODÓ” akkreditált nyelvvizsgákhoz, ahol mindenki az „éles” szituációhoz hasonló körülmények között kipróbálhatja magát. A 2014-es évre bővítve az akkreditált vizsgalehetőségeket, mindkét típusú nyelvvizsga egynyelvűsítése is megtörtént, jelenleg ennek a vizsgatípusnak a bevezetése folyamatban van. Oktatóink tapasztalt, módszertanilag messzemenőkig felkészült tanárok, akik mindent megtesznek azért, hogy a nyelvtanulást érdekessé, a vizsgára való felkészülést hatékonnyá tegyék. Kedvezményes tanfolyamok. Főiskolánkon a nyelvtanfolyami kínálatot elsősorban hallgatóink igényeihez igazítjuk, akik a piaci ár alatti áron valamint bizonyos tanfolyamok esetében (kínai kezdő, haladó, orosz nyelv kezdő, haladó, angol, kezdő, haladó, üzleti angol) ingyenesen látogathatják kurzusainkat. A tanfolyamok időrendjét tekintve alkalmazkodunk azokhoz is, akik dolgoznak és csak a késő délutáni vagy esti órákban érnek rá, így az órák hétköznap 17.00 órától ill. szombaton délelőttönként vannak. Fontos tudni, hogy a nyelvtanfolyamainkon
60
tanultak hallgatóinkat bármely releváns nyelvvizsga letételére alkalmassá teszik, azonban külön figyelmet fordítunk arra, hogy aki a Kodolányi János Főiskola akkreditált nyelvvizsgáira szeretne felkészülni, legyen szó szaknyelvről vagy általános nyelvről, Gazdál”KODÓ”-ról vagy Társal”KODÓ”-ról, kínálatunkban a vizsgaidőpontokhoz igazítva, az intenzív nyelvvizsga felkészítő tanfolyamokat megtalálja. Idegen nyelven folyó oktatás. Minden félévben lehetőségük van a hallgatóknak bizonyos tanegységeket idegen nyelven is elvégezni. Ezeken az órákon vesznek részt a KJF Erasmusos vendéghallgatói is, így kiváló lehetőség nyílik az élő nyelv gyakorlására minden kodolányis diáknak. Csoportos tanulmányi kirándulások, sítábor. Öntevékeny hallgatói pályázati támogatás vehető igénybe külföldi tanulmányutak, kirándulások finanszírozására. Rendszeres cél az angol és a német nyelvterület. Minden tanulmányi kirándulás kapcsolódik valamely módon az adott szakhoz. Ez a tevékenység roppant sokszínű, ezért csupán két jellemző példát emelnénk ki: az andragógia szakos hallgatók e tevékenység keretében ismerkedhetnek meg a svájci felnőttképzés sajátosságaival – a tanulmányút az egyik szabadon választható tantárgyba beszámítható, ha a beadott dolgozat megfelel az elvárásoknak. A nemzetközi tanulmányok szakhoz kapcsolódva többször is meglátogatták hallgatóink a grazi parlamentet és megismerkedhettek az ausztriai regionalizmus jellemzőivel. Francia nyelvterületen kerül megrendezésre rendszeresen a KJF-es sítábor. Sportolási, rekreációs és egészségmegőrző egészségfejlesztő lehetőségek biztosítása. A hallgatók kulturális és sporttevékenységét a főiskola támogatja. A főiskola sport és kulturális életét a KJF-KSE keretében szervezi. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után biztosított volt tankönyv- és jegyzettámogatás, sport és kulturális normatíva keretének 20%-ából. Ebből 10% használható fel a sporttevékenység, további 10% pedig a kulturális tevékenység támogatására volt felhasználható. A főiskola a KJF-KSE keretein belül az élsportban tevékenykedő hallgatói számára ösztöndíjat adhat. Az adható ösztöndíjban részesülők számát a felek a tárgyév költségvetésében rögzítik. Az ösztöndíj odaítéléséről a KJF-KSE elnöke, a HÖK elnök és a főiskola gazdasági igazgatója együttesen határoz. A főiskolán működő Sport és Rekreáció Centrum sportfoglalkozásokat szervez a hallgatók részére. A foglalkozások elsősorban rekreatív jellegűek, melynek célja a hallgatók mozgásigényének felkeltése valamint az egészséges életmódra való nevelés. A főiskolán a testnevelés kritérium tárgyként szerepel, azaz egy félév teljesítése az abszolutórium feltétele. Szabadidősport lehetőségek: Székesfehérvár: jégkorong, röplabda, kosárlabda, aerobic, asztalitenisz, tenisz, kondicionálás, tollaslabda, küzdősport, labdarúgás; Budapest: labdarúgás, kondicionálás, jóga, lovaglás, íjászat. A túracsapat gyalogtúrákat szervez az ország legszebb hegyvidékeire, erdeibe, hogy megismertesse a hallgatókkal az ország Nemzeti Parkjait, Tájvédelmi Területeit, elsősorban Fejér megye turistaútjait, a Vértes, Bakony helyvidékét. A túracsapat célja, hogy a túra résztvevői az útvonalak végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytassanak, és egyúttal képet alkossanak hazánk életéről, fejlődéséről, természeti szépségéről, betekintsenek különböző tájak életébe, mindennapi munkájába, megismerjék hazánk nagy részének történetét, föld, és vízrajzát. Egyéb sportolási lehetőségek: lovaglás, íjászat, jóga. Könyvtár és Információs Központ Könyvtárunk fő feladata a hallgatók és oktatók korszerű könyvtári szolgáltatásokkal való ellátása, a kutatómunka segítése, alapfeladata a kötelező és ajánlott irodalom biztosítása, az állomány védelme, fejlesztése. A könyvtári szolgáltatás biztosított valamennyi képzési helyen. A könyvtár alkalmas alapfeladatai ellátása mellett a hallgatói és oktatói kutatás kiszolgálására, információs tudásközpont feladatainak ellátására. Az állomány fejlesztését a könyvtár folyamatosan, a szakgazda tanszékekkel közösen végzi, figyelembe véve a főiskola stratégiai céljait. 2004 nyarán tért át a könyvtár a korábbi TINLIB könyvtári integrált rendszerről az MTA SZTAKI által kifejlesztett HUNTÉKA rendszerre. Az alkalmazott HUNTÉKA könyvtári integrált rendszer nagyobb
61
állományra is jól alkalmazható, rugalmas, többféle keresési módot lehetővé tevő, esztétikus kezelési felületet nyújtó rendszer. Könyvtári adatbázisok: EBSCO - angol nyelvű adatbázis, 12 különböző tematikájú folyóirat-adatbázisban való egységes keresést tesz lehetővé, EISZ - akadémiai folyóirat és szótár adatbázis, KSH adatbázis, Európa Szerver, BruxInfo Egyéb számítógépes adatbázisok hozzáférhetősége megtalálható a könyvtár honlapján: – MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) - az ország legjelentősebb könyvtárainak közös katalógusa, mely lehetővé teszi a dokumentumok több adatbázisban való egyidejű keresését - http://www.odrportal.hu/web/guest - MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) = elektronikus formátumú, a legnagyobb szép- és szakirodalmi teljes szövegű dokumentumok gyűjteménye - http://mek.oszk.hu/ – Nemzeti Digitális Adattár = a Nemzeti Galéria állandó kiállításának anyagát bemutató virtuális múzeum, mely közel 1000 műtárgy reprodukcióját és leírását tartalmazza. http://nda.hu/ – Neumann-ház = Digitális könyvtár - http://www.neumann-haz.hu/ Szolgáltatások: Beiratkozás: személyi vagy diákigazolvánnyal egy évre Kölcsönzés: a kötelező irodalom a szorgalmi időszakban 3 hétig, folyóirat, audiovizuális anyagok 1 hétre kölcsönözhetők (meghosszabbítható, ha a kért műre nincs előjegyzés) Előjegyzés: a könyvtár állományában szereplő, de kölcsönzésben lévő művekre előjegyzés kérhető Könyvtárközi kölcsönzés: a gyűjteményünkből hiányzó műveket más hazai és külföldi könyvtárakból a könyvtár kérésre beszerzi E-könyvtár: számítógépes katalógus (http://aromo.kodolanyi.hu/monguz/index.jsp?lang=hu), CDROM és hálózati adatbázisok, internet, tájékoztatás országos adatbázisokról Nyomtatás: a számítógépekről hálózati nyomtatóra, fekete-fehér és színes nyomtatás Fénymásolás: fekete-fehérben és színesben, önállóan. Budapesten a könyvtárban vásárolható kártyával. Szkennelés: szkennelés és szkennelt dokumentum nyomtatása (Teljes könyv szkennelése nem lehetséges.) Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe: E-könyvtár: számítógépes katalógus http://aromo.kodolanyi.hu/monguz/index.jsp?lang=hu A könyvtár teljes állománya: (példány) 120806 Magyar nyelvű állomány: 74936 Idegen nyelvű állomány: 53766 szakdolgozat (papír alapon): 13446 e-szakdolgozat: 7873 (Szakdolgozatokhoz való hozzáférés: a 2008 után írt szakdolgozatokat a könyvtár digitális formában őrzi és szolgáltatja, melyek kizárólag a főiskola oktatási helyszínein működő könyvtárak gépein érhetők el. A szakdolgozatok nem menthetők le, nem nyomtathatók ki – Digidok rendszer) Kodolányi gyűjtemény: DVD: CD, CD-ROM: Audiokazetta: Videokazetta:
2672 359 2449 3285 2207
62
Diákjóléti szolgáltatások A főiskola Radnóti Kollégiuma 280 fő részére biztosít kollégiumi viszonylatban kényelmes és olcsó szálláslehetőséget háromágyas szobákban. A kiépített rendszereken keresztül a TV-adások vételére, az internet használatára, a közvetlen telefonálásra van lehetőség minden szobában. A hallgatók számára rendelkezésre áll: mosókonyha korszerű nagy teljesítményű automata mosógépekkel, háztartási kisgépek, ágynemű, hűtőszekrények, főzőkonyhák, korszerűen és energiatakarékosan kialakított fürdők, mellékhelyiségek. Azok a hallgatók, akik a fent leírtnál is magasabb komfortfokozatú szállást kívánnak igénybe venni, lehetőségük van rá.
3.7. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra Az ingatlanállomány a tulajdon jellege szerint A KJF infrastrukturális feltételei egy 11 000 fős hallgatói létszámra akkreditáltatottak, az OH korábbi követelményei alapján. A KJF tulajdonában lévő épületek 1. A KJF igazgatási épülete Székesfehérvár 2. A KJF Csitáry G. Emil épülete 3. A KJF apartmanház Balatonakarattya 4. A KJF nyíregyházi oktatási központja A KJF tartós használatába adott épületei Székesfehérváron: a „C” és a „B” épület, az Ybl Miklós épület és a Radnóti Miklós Kollégium. Jelenleg az „A” épületfelújítás szükségessége miatt bezárásra került. Siófok: A KJF Oktatási épületét visszaadtuk a városnak, jelenleg a Kaposvári Egyetem vette át. A Szálloda épületet a Tourist Center Kft. működteti. Orosháza: oktatási épület. A KJF tartós bérleti szerződésű épülete Budapest, Frangepán utca 50-55. Székesfehérvár, Kossuth u. 14. A KJF infrastrukturális kiadásai a szükségesnél magasabbak, a jelenlegi épületállomány messze meghaladja a KJF szükségleteit Székesfehérváron. A választásokat követően, illetve a tulajdonosi szerkezet rendezésével az infrastruktúra kérdése rendezendő.
A főiskola oktatási, kutatási tereinek jellemzői Budapest Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
3874
195
2432
205
242
127
440
7515
A budapesti közösségi teret megnöveltük 172 m2-rel, két társalgót alakítottunk ki a földszinten. Kodolányi János Főiskola budapesti médiaközpontjának kialakítása két lépcsőben zajlott: 2012 év végére készült el az online rádió stúdió és a rádió utómunka stúdió. A beruházás értéke nettó 3.400 E Ft volt. 2013 év végére készült el a szerkesztőségi szoba, a vezérlő, a műterem és a rádiós gyakorló stúdió. A beruházás értéke nettó 3.900 E Ft volt.
63
szerkesztőségi szoba 2 (m )
vezérlő 2 (m )
műterem 2 (m )
rádiós gyakorló stúdió 2 (m )
online rádió 2 (m )
rádió utómunka stúdió 2 (m )
38
46
70
40
27
21
309-es online rádió Felszereltség: 1 db számítógép,1db adásszerver, keverőpult, süket szoba, 3 db mikrofon, erősítők Kapacitás: max. 8 fő A rádióban 7-12 óra között élő műsorrögzítés folyik. 304/1-es rádió utómunka stúdió Felszereltség: 1 db hang utómunkára alkalmas számítógép,1 db adásrögzítő gép, keverőpult, süket szoba, 2 db mikrofon, erősítők Kapacitás: max. 8 fő A rögzített műsor vágása és archiválása itt történik. 304-es szerkesztőségi szoba Felszereltség: 13 db számítógép + 1 db tördelői szerver gép, nyomtató, lapolvasó Kapacitás: max. 15 hallgató Oktatási feladatok: 2 hetes lapszerkesztési gyakorlat – szerkesztőségi ülések megtartása, cikkek megírása, konzultáció, korrektúra, fotók készítése, válogatása, nyomdakész tördelés, print termék előállítása 2 hetes internetes újságírás gyakorlat - szerkesztőségi ülések megtartása, cikkek, blog bejegyzések megírása, konzultáció, internetes felületre anyagok és képek feltöltése 2 hetes rádiós gyakorlat – szerkesztőségi ülések tartása, témavázlatok kidolgozása, információ és adatgyűjtés, narratív anyagok megírása 2 hetes televíziós gyakorlat – szerkesztőségi ülések tartása, hír-, narratív anyagok és műsorvezetői konfok megírása, forgatás szervezése, engedélyek intézése, interjúalanyokkal időpont-egyeztetések 306-os vezérlő Felszereltség: 5 db számítógép, 4 db control monitor, JVC és Sony vezérlőpult, 1db AVID munkaállomás Kapacitás: max. 15 fő Oktatási feladatok: 2 hetes televíziós gyakorlat – forgatott anyag digitalizálása, vágás, montírozás, bejátszó elkészítése, adásbejátszó kiírása, technikai előkészületek, élő adás felvétele 308-as televíziós műterem Felszereltség: 2 db Canon kamera, 2 db mikrofon, statívok, 1 db hírolvasó pult, 2 db Nikon D90 fényképezőgép, vakuk, fényterelő elemek Kapacitás: max. 15 fő Oktatási feladatok: 2 hetes televíziós gyakorlat – élő adás főpróbája, műsorvezetői konferálások, be- és elköszönő szövegek gyakorlása, technikai előkészületek, élő adás szimulációja Beszédtechnika II. – hírolvasói szövegek, műsorvezetői konferálások, beszélgetések és interjúk felvétele és kontrollja, kiértékelése Erasmus képzés kereteiben felvehető Docu-diary és New media – Photoblog kurzusokhoz stúdiótér biztosítása 308-as rádiós gyakorló stúdió Felszereltség: 1 db hang utómunkára alkalmas számítógép, keverőpult, süket szoba, 2 db mikrofon, DBX erősítők, 3 db diktafon Kapacitás: max. 15 fő Oktatási feladatok:
64
2 hetes rádiós gyakorlat – diktafonokkal rögzített hanganyagok utómunkája, narratív anyagok olvasópróbája, felvétele, vágása, interjúk és műsorvezetői konfok felvétele, adásösszerakás Beszédtechnika II. – artikulációs gyakorlatok felvétele és visszahallgatása, hírolvasói szövegek, personal ID-k, beszélgetések és interjúk felvétele és kontrollja, kiértékelése. Székesfehérvár A Kodolányi János Főiskola központilag kéri be az oktatóktól eszközigényüket minden félév elején, és az igények alapján biztosítja az eszközöket, illetve igény szerint fejleszti, bővíti az állományt. A Főiskola informatikai hálózata korszerű. A budapesti épületek ADSL Internet-kapcsolattal rendelkeznek. A Budapest-Székesfehérvár és Székesfehérvár-Siófok összeköttetés MATÁV bérelt vonalon keresztül valósul meg. A Székesfehérváron levő épületek között 100 Mbs átviteli kapacitású helyi hálózat működik. A számítógép-hálózat nagy sebességű, 100 Mbs átviteli kapacitású, üvegszálas technikával csatlakozik az Internetre. A vállalkozásfejlesztés mesterszak nem igényel a speciális informatikai laboron túli műszerezettséget, a szükséges szoftvereket, a felsőoktatásban szokásos módon a Microsoft felsőoktatást támogató szoftverjeivel biztosítjuk. Bory épület Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
1318
131
406
Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
356
102
Kiszolgálóterek (m2)
1669
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
0
50
251
2246
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
602
0
0
35
95
1190
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Kollégium (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
79
0
0
1400
44
298
3490
Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
1034
296
707
0
106
132
212
2487
Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
560
56
0
0
0
0
718
1334
90
Csitáry épület
Radnóti épület
Ybl épület
Igazgatósági épület
65
Városmajor I. Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
189
15
0
0
0
30
290
524
Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
266
42
159
0
71
54
171
763
Városmajor II
Székesfehérvár összesen Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Kollégium (m2)
Összesen (m2)
5392
721
1874
90
177
345
2035
1400
12.034
Orosháza Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Kollégium (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
1735
60
399
106
322
45
101
2768
KJF összesen Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Számítógépes termek (m2)
Oktató stúdiók (m2)
Tanári termek (m2)
Irodák (m2)
11.001
976
4.705
401
419
517
2.576
Egyéb ingatlanok: Balatonakarattya, Kodolányi János Főiskola alkotó- és pihenőháza Kiszolgálóterek (m2)
Közösségi terek (m2)
Oktatótermek (m2)
Hálószoba (m2)
Irodák (m2)
Összesen (m2)
60
65
22
223
6
376
Nyíregyháza, Épület hasznos területe: 400,9 m2 Bérlő: Leonardo Média Akadémia
66
Kollégium (m2)
Összesen (m2)
1.722
22.317
2014 Oktatótermi sz.gépek (projektorokhoz)
Számítógépek száma az informatikai oktatótermekben
Hallgatói számítógépek
Tanári számítógépek
Munkatársi számítógépek
Összes számítógép
Székesfehérvár
19
40
22
110
165
337
Budapest
18
129
87
126
51
393
Orosháza
1
53
1
2
2
58
Összesen:
38
222
110
238
218
788
Képzési hely
Tantermi Projektorok
Mobil projektorok
Összes projektor
Székesfehérvár
19
3
22
Budapest
18
17
35
Orosháza
0
6
6
Összesen:
37
26
63
Képzési hely
A főiskola 2009 és 2014 között 523 számítógépet, 26 projektort szerzett be, emellett 684 számítógép és 14 projektor került selejtezésre.
3.8. Belső információs rendszer Hatósági és pénzügyi-számviteli nyilvántartás Dokumentumkezelés Az intézmény elektronikus iktatási és dokumentumkezelési rendszert üzemeltet. A hallgatói adminisztrációs szolgáltatásokat a Neptun egységes hallgatói információs rendszer biztosítja. Digidoc: a szakdolgozatokat a rendszer digitálisan tárolja, a hallgató feladata a dolgozatok feltöltése. A rendszerben tárolt dokumentumokat csak főiskolai gépekről lehet megnyitni és csak olvasásra (másolás, mentés, nyomtatás nem lehetséges). A feltöltött dolgozatok között lehetőség van különböző kulcsszavak alapján történő keresésre (konzulens, téma, stb.) SMS: információs rendszer a gyors információkra Információ szolgáltatás: a KJF wifi szolgáltatással és saját webszerverrel rendelkezik. A hallgatói adatmenedzsment Neptun és VIR rendszerben A hallgatói előmenetelt a Kodolányi János Főiskolán folyamatosan figyelemmel kísérjük. Ennek a monitoring folyamatnak több összetevője van. A számszerűsíthető eredmények egy részének mérése a VIR rendszerben történik. A KJF vezetői rendszeresen értékelik a VIR rendszer adatait. A tanulmányi eredmények rögzítése a Neptun rendszerben történik. A Neptun bemutatására azért nem térünk ki, mert általánosan ismert a magyar felsőoktatásban. A szakokat gondozó tanszékek és intézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a hallgatóik tanulmányi eredményességét. Rendszeres értekezletek keretében vitatják meg az adatokból következő teendőket. Így például a 2009-2013 közötti időszak egyik fő feladata a hallgatói lemorzsolódás csökkentése volt. A bevezetett intézkedések megtervezése részben ezekből a belső információs rendszerekből kinyerhető adatokból következett. Ám a lemorzsolódás okainak feltérképezése során munkatársaink tömeges telefonos lekérdezést is végeztek, ezek alapján az derült ki, hogy a lemorzsolódásnak nem elsősorban tanulmányi okai (pl. túl sok vizsga) vannak, hanem nagyobb részben a hallgatók életvilágában bekövetkező változások (munkavállalás kényszere) következménye a lemorzsolódás.
67
Ezekből a tényekből a menedzsment levonta a szükséges következtetéseket és a megtett intézkedésekkel sikerült is csökkenteni a lemorzsolódást. Belső információáramlás a Moodle rendszeren keresztül A Kodolányi János Főiskola a tárgyalt időszakban bevezette és működtette, rendszeresen karbantartotta a Vezetői Irányítási Rendszert. A http://moodle.kodolanyi.hu webcímen elérhető rendszer szerves részét képezi a főiskola kommunikációs folyamatainak. A rendszerhez minden hallgató, oktató és a főiskola alkalmazottai is hozzáférnek. A felhasználónév a Neptun-kód, az alapértelmezett jelszó pedig a teljes születési dátum ÉÉÉÉHHNN formátumban. A Moodle rendszert folyamatosan szinkronban tartjuk a Neptun tanulmányi rendszerrel. Minden éjjel lekérdezzük, hogy az előző napon milyen változások (tantárgyfelvétel, tantárgyleadás oktatók és hallgatók esetében is) történtek és ezeket érvényesítjük a Moodle rendszerben is. A hallgatók ebben a rendszerben találják meg a felvett tantárgyaikhoz tartozó tematikákat, tantárgyi dokumentációkat. Minden tantárgy esetében található egy fórum, ahol közvetlenül kapcsolatba léphetnek a hallgatók egymással és az oktatóval. Sok tárgy esetében az oktató erre a felületre tölti fel a tárgyához közreadott segédanyagokat, érdekességeket. Távoktatás tagozatos hallgatók tárgyai esetében a rendszer tartalmazza a felkészüléshez szükséges teljes tananyagot, amelynek részét képezik a szakkifejezéseket összegyűjtő lexikonok. A hallgató számára önellenőrző tesztként funkcionáló, a számítógép által értékelt feladatsorokat, valamint a videokonferencia formájában lebonyolított online konzultációk belépési pontjait és a lezajlott konzultációk utólagos visszanézéséhez szükséges hivatkozásokat is tartalmazza a honlap. A Moodle rendszerre épül a beküldendő dolgozatokat kezelő e-portfólió rendszer (http://tavokt.kodolanyi.hu/portfolio). Ide belépve a hallgató azokat a tárgyakat látja, amelyeket a Neptunban felvett és a Moodleben is lát. A beküldendő feladatokat a hallgató ebbe a rendszerbe tölti fel. A rendszer időbélyeggel látja el a beérkezett állományokat, így az oktatónak nagy segítséget nyújt a határidő ellenőrzésében. Az állományok feltöltéséről a rendszer e-mailben értesíti az oktatót, valamint ha oktató tölt fel állományt egy hallgató portfóliójába vagy értékeli egy dolgozatát, akkor a hallgatót. A Moodle rendszert belső továbbképzésre is használjuk: - a Felsőoktatás-módszertan nevű kurzusban (http://moodle.kodolanyi.hu/course/view.php?id=13466) egyrészt a belső képzések háttéranyagai olvashatók, másrészt olyan információs csatornaként szolgál, amely legszélesebb értelemben véve kapcsolódik a felsőoktatáshoz intézményen belül és kívül. Olvasható és megvitatható itt például az intézményi stratégia, de konkrét módszertani segédanyagokat is megosztunk egymással. - a tutori kurzusban (http://moodle.kodolanyi.hu/course/view.php?id=263) a távoktatásban érintett oktatók számára érhetőek el a munkájukhoz nélkülözhetetlen anyagok. Itt találják a videokonferencia szoftver részletes telepítési, használati útmutatóját, valamint módszertani ötleteket a videokonferencia megtartásához. A kurzusban elérhető fórumon keresztül lehetőségük nyílik a tapasztalatcserére, valamint ezen keresztül értesítjük őket a távoktatással kapcsolatos adminisztrációs teendőkről. A törvényi kötelezettségeknek eleget téve tűzvédelmi oktatást is tartanunk kell évente. Ez az oktatás szintén elektronikusan a Moodle rendszeren keresztül történik. A tűzvédelmi oktatás kurzus (http://moodle.kodolanyi.hu/course/view.php?id=13677) tartalmazza az alapvető tűzvédelmi ismereteket tananyag formájában, valamint egy erre épülő tesztet, amelyet az oktatáson történő részvétel elismeréséhez legalább 60%-os eredménnyel ki kell töltenie a résztvevőnek. Neptun gazdasági modul A hallgatói ügyintézők a Neptun rendszer gazdasági modulján keresztül intézik a hallgatók pénzügyeit. Ez a rendszer egy integrált hallgatói információs rendszer, amely nem csak a hallgatók pénzügyeit, hanem tanulmányi ügyeit is kezeli. NexonBér:
68
A bérszámfejtés a Nexon bérszámfejtő rendszerrel dolgozik, amelyet szükségszerűen frissít a szolgáltató. Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a Nexon humánpolitikai modul, melyet a főiskolánkon a Humánpolitikai Iroda kezel. A bérrendszerből automatikusan készül a feladás a könyvelés számára. Forrás SQL: A könyvelési folyamatokat a Forrás SQL rendszer segítségével végezzük, melynek több modulja van: főkönyvi modul, eszközök modul, pénzügyi modul. A pénzügyi modulon belül található a bank, a pénztár, a szállító és a vevő nyilvántartása. A VIR rendszer számára alapinformációkat biztosítunk a könyvelési rendszerből, és a Neptun gazdasági modulból. A PSZH adminisztratív folyamatait a kontroller rendszeren keresztül bonyolítja a társegységekkel. Partner bankjainkkal elektronikus formában történik a kommunikáció az Elektra rendszeren keresztül.
Adatgyűjtés, információfeldolgozás, adatmenedzsment Hallgatói elégedettség (képzésekkel, oktatókkal) mérése A hallgatói elégedettséget a KJF-en rendszeresen mérjük. Jelenleg papír alapon működik a rendszerünk. Ez ezért van így, mert tapasztalataink szerint a hallgatók nem töltik ki a kérdőíveket, ha azokat on-line kérjük tőlük. A félév végén az utolsó hetek órái után a hallgatók a szünetben töltik ki a kérdőíveket és azokat a tanszéki ügyintézőnek adják le. A feldolgozás központilag történik, a Képzési Kiválóság Központ munkatársai végzik ezt a feladatot. A kérdőívek alapján különböző statisztikák készülnek, melyek a nyers adatokon kívül kiegészülnek szöveges értékelésekkel is. A hallgatói elégedettségmérés eredményei minden esetben eljutnak a képzésért felelős tanszékhez és intézethez. A felelős vezető feladata az eredmények ismertetése, illetve az eredmények értelmezése, majd a folyamatokba történő beavatkozás. A PDCA elv alapján működő folyamatok állandó változásokat jelentenek. Ha a felmérések valamely gyengeségre mutatnak rá, akkor az interpretációs fázis (monitoring, belső vizsgálat) után a legtöbb esetben konkrét beavatkozás történik. Ez lehet egy egyszerű elbeszélgetés a problémáról az érintett oktatóval/az érintett ügyintézőkkel, de nagyon megalapozott esetben, több más tényező együtthatása esetében eredményezhet akár elbocsátást is. Erre a 2009-2013-as időszakban több példa is volt, bár a KJF-es diákok elégedettsége az oktatással meglehetősen magas értékeket mutat. Az elégedettségmérés nyilvánosságra hozható statisztikáit honlapunkon is közöljük. A diplomás pályakövetés mérése A diplomás pályakövetést külön szervezeti egység végzi: a Diáktanácsadó és Karrier iroda. A DPR felmérés interjúinak elkészítésében a Szociális tanulmányok szakos hallgatók működtek közre. A DPR eredmények a magyar felsőoktatásban megszokott módon nyilvánosak a különböző tájékoztató felületeken. A Diáktanácsadó és Karrier iroda több kutatást is végzett a vizsgált időszakban ezzel kapcsolatban. Így például ismerjük hallgatóink egészségtudatosságát is. Az intézmény/kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése Az intézmény kulcsfontosságú eredménymutatóit a tanév végén, a felvételi kampányok végén, illetve a gazdasági év havi eredményeinek megismerése, a szakok féléves teljesítményeinek elemzése, a gazdasági év zárásakor mérjük. A VIR adatok figyelése hetente egyszer történik. A KJF 2010 óta minden év júniusában áttekinti a főiskola helyzetét és állapotát, a VIR adatsorok adatait, és júniusban eldönti a következő tanév beiskolázása alapján a szükséges teendőket és intézkedéseket. A KJF teljesítményének mérése hazai és nemzetközi összehasonlításban A KJF hosszú távú stratégiájának része a nemzetköziesítés. Ezzel kapcsolatban rendszeres vizsgálatokat és elemzéseket folytattunk a stratégia elkészítésének folyamatában. Rendszeresen mérjük és elemezzük a versenytársak kínálatát és felvételi teljesítményét (rangsorok elemzése). Összevetjük a teljesítményt a következő szempontok alapján: a felvételi kampány eredményeinek elemzése, 69
a szakok teljesítménye összevetése a rangsorok alapján, a nemzetközi kínálat és a KJF kínálata rendszeres áttekintése, rangsor a magánintézmények között. A KJF teljesítménye a felsőoktatás hazai piaci részesedését illetően 2%-ról 1%-ra esett vissza. Egyedül a BKF tudott pozíciókat tartani. Ennek egyik oka volt, hogy a KJF későn szerzett mesterképzési jogosultságokat, másrészt nem kellően diverzifikálta az alapszakok kínálatát. Ugyanakkor a felsőoktatás jelentkezőinek csökkenése folyamatában ez nem hátránynak, hanem előnynek bizonyult, mert nem oszlott meg az azonos képzési ágra jelentkezők száma.
3.9. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A www.kodolanyi.hu honlap rendszeresen frissül, a honlapszerkesztő csoport a
[email protected] e-mail-címen fogadja a szervezeti egységek által létrehozott tartalmakat. A honlap szerkezete és kinézete a 2009-2013-as időszakban folyamatosan alakult át, azonban mindig tartalmazta és jelenleg is tartalmazza az információkat a kínált programokról és ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A közzétett információk tartalmazzák továbbá a korábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket is. Az utóbbi években a honlapon kívül két on-line felületen is megjelenik intézményünk. A WEB 2.0-s jellegű belső és külső kommunikáció színtere egyre inkább a Facebook: www.facebook.com/kodolanyi A klasszikus újságírás hagyományait is továbbvivő internetes folyóiratunk a Kodolányisok Világa: www.kodolanyi.hu/kv. Itt, az aktualitások mellett, olvashatók interjúk oktatókkal és hallgatókkal, de tudományos jellegű cikkeket és szépirodalmi műveket is publikálhatnak a KJF-hez kötődő szerzők. Megállapítás: Az infrastruktúra túlméretezett, minősége elmaradt a magyar felsőoktatás „európai és nemzetközi” szintű új fejlesztési tájképétől. E területen a magánműködés forrásai megteremtendők. Az informatikai szolgáltatások a stratégiai működésbe illesztendők. A belső információs rendszer sokat javult, jobban segíti az intézmény hatékony működését, a tudásmenedzsment rendszer fejlesztésével színvonala professzionálissá tehető. A belső információs rendszer kiegészült a vezetői információs rendszerrel (VIR), működése az oktatási adatrendszert illetően folyamatosan javított, kiegészítendő az infrastruktúrára vonatkozó adatok beintegrálásával. Racionalizálandó a hallgatói elégedettség mérése, és a pályakövetési kutatások forrásainak bővítése célszerű hallgatói munka bevonásával. Javítandó a mérési eredmények feldolgozási színvonala, és külső kommunikációja. A KJF külső nyilvánossági rendszere megfelel a felsőoktatás közfelelősségből fakadó nemzetközi követelményeinek, az oktatók, hallgatók közösségi média iránti szükségleteinek. Javítandó a kutatási kommunikáció, a rangsorok nyilvánosságra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése a mérés módszertana alakításával, az adatszolgáltatás javításával. Jobban kell hangsúlyoznunk a nemzetközi mérések során szerzett kiváló helyezésekről szóló tájékoztatást.
Összegző megállapítás Összességében a KJF vezetése jelentős eredményeket ért el a szervezet adaptációjában a megváltozott környezethez. Az adaptáció jelentős energiát kötött le, és lelassította a képzési és oktatási folyamatok minden eleme stratégiai szintre emelését. A hallgatói létszámban elszenvedett 50%-os veszteség az oktatás- és kutatásmenedzsment folyamataiban a stratégiai váltás megindítására ösztönzött, eredményei a teljes kiépítéstől és az operatív irányítás minősége fejlesztésétől függnek. A támogató szolgáltatások egésze stratégiai megújítást igényel.
70
Téma
A VEZETÉS eredményessége Fenntartói struktúra Alapító okirat Organogram IFT SZMSZ Minőségirányítási rendszer SWOT Összegzés
Tervezett és megvalósított
Ellenőrzött
Javított/fejlesztett
Stratégiába illesztett, annak megfelelően működő
X
X x X x x x X x x X x x x X x x X A vezetés a követelményeknek megfelelően működött, azonban a kelleténél nagyobb szervezeti energiát kötött le. Áttörés a középszintű vezetés stratégia lebontási és operatív irányítási képessége növelésével, a tulajdonosi struktúra megfelelővé tételével várható. AZ OKTATÁS-KUTATÁS ÉS A SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KULCSEREDMÉNYEI Oktatás Képzési profil x x x x Képzési eredmények x x x Nemzetközi mobilitás x x x x Hallgatói elégedettség x x Partnerek x x Kutatás Alapkutatás x x Alkalmazott kutatás x x x x Hallgatói kutatás x x x Gazdálkodás x x x Összegzés A szakmai vezetés minden területen javított, ám a versenyképesség vonatkozásában eredményei nem a legoptimálisabbak, teljesítménye javítandó. Az OPERATÍV MŰKÖDÉS ESG SZERINTI FOLYAMATAINAK MEGFELELŐSÉGE Az képzés (oktatás és kutatás) főfolyamatai Stratégiai eljárások a x x x x minőség javítása A képzési programok x x x X menedzselése A hallgatók előrehaladása, x x teljesítménye ellenőrzése A hallgatói teljesítmények x x x értékelése Az oktatók minőségének x x x x biztosítása Összegzés Az oktatás főfolyamataiban minden területen javulást értünk el, a hallgatói teljesítmények javításában elért eredmények még nem stratégiai és versenyképességi szintűek, áttörés az új képzési keretrendszertől, az oktatói foglalkoztatási modelltől és az intézetek tudásmenedzsmentje fejlesztésétől érhető el. Támogató folyamatok Tanulástámogatás, hallgató x x x szolgáltatások Infrastruktúrafejlesztés x x részben Belső információs rendszer x x x fejlesztése Nyilvánosság, tájékoztatás x x x Összegzés A fenti területeken a javító intézkedések megvalósultak, áttörés csak e területek stratégiai szintre emelt fejlesztésével, a fenntarthatóság, a folyamatos mérés és értékelés, a tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztésével érhető el.
A fenti táblázat egyértelműen mutatja a javítási feladatokat, bizonyos területeken a tervezés és megvalósítás összhangja megteremtése szükségességét, illetve az egész tevékenység stratégiai célok mentén történő újragondolását.
71
72
Függelék INTÉZMÉNY
ÉV
1. sz. táblázat KÉPZÉS TÍPUSA
/ KAR
HALLGATÓK LÉTSZÁMA TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
BETŰKÓDJA
első évfolyam
összes évfolyam
VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN első évfolyam
aktív passzív
összes évfolyam aktív passzív
TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
174
127
87
92
101
101
felsőoktatási szakk. alapképzés
933
2930 261
mesterképzés KJF
2009
654 37
2306 588 37 3
osztatlan képzés szakirányú tk.
143
250 24
doktori képzés ÖSSZESEN
933
2930 261
834
2593 615
174
127
188
193
591
340
322
148
44
24
197
193
563
365
felsőoktatási szakk. alapképzés
742
2823 208
mesterképzés
KJF
2010
525 107
2188 342 118 5
osztatlan mesterk. szakirányú tk.
170
305 7
doktori képzés 2823 ÖSSZESEN
742
2611 802
208
591 354
340
INTÉZMÉNY
ÉV
KÉPZÉS TÍPUSA
/ KAR
HALLGATÓK LÉTSZÁMA TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
BETŰKÓDJA
első évfolyam
összes évfolyam
VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN első évfolyam
aktív passzív
összes évfolyam aktív passzív
TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
571
297
380
142
109
100
128
129
felsőoktatási szakk. alapképzés
643
2635 183
mesterképzés KJF
2011
647 89
2256 305 174 13
osztatlan képzés szakirányú tk.
133
176 17
doktori képzés ÖSSZESEN
643
2635 183
869
2606 335
571
297
617
371
637
357
408
187
158
151
152
151
718
489
felsőoktatási szakk. alapképzés
391
2112 113
mesterképzés KJF
2012
290 100
1729 295 149 8
osztatlan mesterk. szakirányú tk.
283
338 19
673
2216 322
doktori képzés ÖSSZESEN
391
2112 113
637
357
INTÉZMÉNY
ÉV
KÉPZÉS TÍPUSA
/ KAR
HALLGATÓK LÉTSZÁMA TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
BETŰKÓDJA
első évfolyam
összes évfolyam
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN első összes évfolyam évfolyam
aktív passzív felsőoktatási szakk.
40
alapképzés
274
mesterképzés KJF
40 1478 69 6
6
VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA
aktív passzív 17 205 84
17 1 1277 127 140 10
TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett
oklevelet szerzett
630
307
459
229
112
103
152
152
2013 szakirányú tk.
225
565 5
doktori képzés ÖSSZESEN
felsőoktatási szakk. alapképzés mesterképzés 2009— KJF 2013
320 40 2983 6
1524 69 40 11978 834 6
531 17 2321 417
1999 143 17 1 9756 1657 618 39
630
307
723
484
2603
1428
1656
798
423
378
730
726
2809
1902
osztatlan mesterk. szakirányú tk.
ÖSSZESEN
954
3029
12024 834
3709
1634 72 12025 1769
2603
1428
2. sz. táblázat FOI hez tartozás
AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
minősítettség
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AT összesen 1
AE Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony
egyetemi tanár
egyetemi docens
3 2
5
főiskolai tanár
főiskolai docens
1 3 23 1
2
28
MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
MINDÖSSZESEN
1
1
15 18
11 12
1 2
egyéb
8 8
2 2
2
1 5
7 9
1 1
1
1
1
4
1 6
1 34
1 42
1
összesen
6 5 46 2 42 101
4
1 3
1 MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
nyelvtanár, testnevelő tanár
2 2
1 1
2
V összesen
3
4 MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített
AE összesen V „Vendégoktató”, aki nem adott „kizárólagossági nyilatkozatot” a FOI-nek
kutató
4
1
AE összesen 2 AE Egyéb, megbízási szerződéssel foglalkoztatott, prof. emer. stb.
18 1 7 28
MUNKAKÖR adjunktus tanársegéd
23
2 2
1
4 8
1 2 5 2 2
25 25
38 46
7 1 1 15
5
2
2 2 37
3 10 165
