Ügyiratszám: MN/54154-11/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 42/2014. (I. 14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-vel (M1, 1037 Budapest, Kunigunda útja 64.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató M1 csatornáján 2013. augusztus 18-án 06:29:20-kor sugárzott Magyar gazda című műsorszámmal megsértette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést, ezért a Médiaszolgáltatót 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató ugyanezen műsorszámával nem sértette meg a termékmegjelenítés alkalmazására vonatkozó azon törvényi rendelkezéseket, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, valamint nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyelet keretében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató M1 médiaszolgáltatásának 2013. augusztusi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta.
2013. augusztus 18-án a 06:29:20-kor kezdődött Magyar Gazda című műsorszám második műsoregysége (06:35:59-06:42:57 között) a Tamás Borászatot mutatta be. A narrátor a következő felvezetéssel indította az összeállítást: „Kulturális életünk egyik elengedhetetlen része a bor, azonban a borászatokban az évek során bekövetkezett folyamatos fejlődéssel egyre távolabb kerültek a hagyományos borkészítéstől. Az emberek érdeklődése mindinkább a minőségi borok felé fordult, így a készítők egy csoportjának fontossá vált, hogy tájékoztassák fogyasztóikat a készítményekről, és visszatérjenek őseik italkészítéséhez. A Tamás Borászat 2000-ben nyitotta meg pincéjét, és kizárólag lassú borok előállításával foglalkozik.” A felvezető után a műsorszámban Személyes adat , csopaki borász beszélt a pincészetről: „Apukám szokta mondani, nálunk úgy készülnek a borok, mint azelőtt kétszáz, vagy százötven éve. Azokat a hagyományos préseket használjuk, a kosaras préseket, amit régen is használtak és hordókat, tehát nincsen csillogó, villogó technológia. (…) Én nem akartam modernizálni a pincészetet, mert szerintem így is lehet kitűnő borokat készíteni, és mi így próbáljuk a hagyományokat tiszteletben tartva a borainkat elkészíteni.” A műsorszámban látható volt a pincészet borkínálatát bemutató hirdetőtábla, melyen a cég internetes elérhetősége és telefonszáma is olvasható volt.
Az összeállításban a későbbiek során a következők hangzottak el Személyes adat borász részéről: „… A pincészet zászlóshajója - Csopakhoz méltóan - az olaszrizling, ez van a legnagyobb területen, aztán szürkebarát következik a fehérborok terén, de mi elég sok kék szőlővel is foglalkozunk.” „…Közel egy évig van a hordóban a borunk, és ezután palackozzuk, és utána még féléves palackérlelés után hozzuk csak forgalomba.” Narráció: „A borkedvelők tábora folyamatosan bővül, már csak arra kell figyelni, hogy mindenki találhasson kedvére való nedűt!” Személyes adat borász: „Az olaszrizling szerencsére a borivók között most már nagyon ismert, nem nagyon szoktunk versenyekre sem járni, mert úgy gondoljuk, hogy nem versenylovakat tartunk, hogy állandóan versenyeztessük. Egy-két versenyen azért muszáj megfordulni, és a borok nagyon jó eredményeket érnek el. Nagyon szeretik a vörösborainkat is…”
2
Narráció: „Ám nem ez az egyetlen dolog, amiben a Tamás család igyekszik különlegeset alkotni…” Személyes adat borász: „A szüleim az a generáció, aki nem engedte, hogy a fán vagy a fa alatt elrothadjanak a gyümölcsök, tehát mindig össze kellett szedni, és általában ezeket lekvárnak lefőzte. Most annál több volt, amit a család el tudott volna fogyasztani, és az a gondolata támadt, hogy kis üvegekbe betölti, és akik erre járnak kóstolók, azok majd csak visznek egy-egy fügedzsemet, vagy más terméket. (…) Anyukám szeret nagyon kísérletezni, így jött a vörösborzselé, zöldmandula-zselé.”
3
Narráció: „Aki pedig megkóstolja ezeket a szörpöket vagy zseléket, biztos lehet abban, hogy az összetevőit kizárólag természetes anyagok alkotják.” A műsorszám elején (06:30:07-kor), valamint termékmegjelenítés tényéről szóló tájékoztatás.
a
végén
(06:54:49-kor)
megjelent a
A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjainak megsértése. A Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján, az Mttv. 182. § bg) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból 2013. október 9-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1494/2013. (X.9.) számú, MN/54154-5/2013. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Ket. 29. § (5) bekezdés szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, továbbá az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezte arra vonatkozóan, hogy az érintett műsorszámban termékmegjelenítést alkalmazott-e, és ha igen, az erről szóló dokumentum(ok) csatolását kérte. Felhívta továbbá a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján nyilatkozattételi és a Ket. 68. § (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató 2013. november 7-én érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a Magyar gazda szóban forgó adásában nem fizetés vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a Tamás Borászat termékeit. Hangsúlyozta, hogy a vizsgált műsorszám az M1 ismeretterjesztő műsora, amely közérthetően számol be a hazai mezőgazdaság időszerű és érdekes eseményeiről, szemlélteti a vidéki élet mindennapjait, valamint a szakpolitika döntéseivel és a gazdaság híreivel is foglalkozik. A kifogásolt adással kapcsolatban előadta, hogy az a kis háztáji gazdaságok létfeltételeit, a „hozzáadott tudás”, az új módszerek gyakorlati megvalósításának fontosságát mutatta be. Kiemelte, hogy a műsor célja a létükért küzdő háztáji gazdaságok bemutatása és felkarolása volt. Kifejtette, hogy egy olyan jelentőségű ágazatnak, mint amilyen Magyarországon a mezőgazdaság, kell, hogy legyen fóruma a közszolgálati televízióban. Ezt az elvárást teljesíti a Magyar gazda című műsorszám, mely elősegítheti a magyar agrárium kiteljesedését, javítva ezzel az ország mezőgazdaságának versenyképességét. Álláspontja szerint a kifogásolt bemutatással eleget tett a más hazai csatornák által sugárzott, hasonló típusú műsorokkal szemben támasztott követelményeket, illetve az összefoglaló a nemzetközi standardoknak is maximálisan megfelelt, mind a feldolgozásmód, mind a bemutatás
4
részletessége tekintetében. Hozzátette, hogy az egyes témák prezentálása mindig tájékoztató céllal és megfelelő tárgyilagossággal történik, megőrizve a szerkesztői függetlenséget. A Médiaszolgáltató szerint a műsorrész a Médiatanács termékmegjelenítésről szóló ajánlásának [1151/2011. (IX. 1.) számú határozat] is megfelelt, mert sem képben, sem hangban nem történt szándékos és egyértelmű vásárlásra felhívás; a megjelenített termék ára, kereskedelmi elérhetősége, előnyeinek ismertetése, szlogenje ugyancsak nem jelent. A pince elhelyezkedését, cégtábláját nem kereskedelmi elérhetőségként mutatta be, a borászat webes és telefonos elérhetőségeit pedig apró betűkkel írta ki, így az a képi környezet egyéb elemeinek megjelenése mellett a nézők számára nem volt észlelhető. Előadta továbbá, hogy a műsorrész további elemeiben 7 snitten összesen 55 másodpercnyi időtartamban látszottak a Tamás Borászat termékei, illetve azok címkéi. Ezek megjelenítése véleménye szerint azért volt indokolt, mert speciális borászati termékek (lassú borok) előállításáról volt szó, a konkrét termék megmutatása nélkül nem lett volna érthető a műsorrész. Kiemelte, hogy a termékek megjelenítése nem volt indokolatlanul hangsúlyos. Egyrészt a szerkesztői szabadság igen nagy mozgásteret biztosít, másrészt a konkrét műsorszám tekintetében objektív mérce alapján is igen nehéz arra a megállapításra jutni, hogy a megmutatott termékek túlzóan sokszor szerepeltek, mert minden egyes bevágás alkalmával a riportalany az adott termékről beszélt, így a képi és az elhangzott információk között tökéletes volt az egyensúly. A Magyar gazda című műsor tematikája egyébként is szükségszerűvé teszi a mezőgazdasági nyers- és feldolgozott, helyi termékek képeken történő bemutatását. A műsorkoncepció külön is kitér arra, hogy teljes termékpályán kívánja szemléltetni a Magyarországon készülő élelmiszereket. Ennek a célkitűzésnek felelt meg a kifogásolt műsorelem is, amelyben szó esett a borászat történetéről, talajművelésről, növényvédelemről, szüretről és borkészítésről. Ennek a termékpályának a végén a bor, a palackozott termék áll, ezért kerültek azok képernyőre. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a Tamás Borászat nevének, cégtáblájának, termékeinek megjelenítése során figyelemmel volt az Ajánlás azon rendelkezésére is, mely szerint tematikus műsorszámok esetében a műsorszám tartalmához illeszkedő termék részletesebb bemutatása is megengedett. Véleménye szerint teljesen életszerű, illetve alapinformációnak tekinthető az ilyen jellegű műsorszámok esetében a hely jellemzőiről beszélni, vagy bemutatni, hogyan, miből készülnek a termékek, illetve televíziós médiaszolgáltatásban a szöveget képekkel kísérni, az elmondottakat vizuálisan is megjeleníteni. Véleménye szerint a hatósági eljárás megindításáról értesítő végzésben kiemelt mondatok sem tartalmaznak olyan megállapításokat, amelyek alátámasztanák, hogy a Tamás Borászat tevékenységének ismertetése során közvetlen felhívás történt volna termékek megvásárlására. A Médiaszolgáltató szerint a borászathoz kapcsolódó termékmegjelenítés mindenben megfelelt az Mttv. szabályainak és az Ajánlásnak, a riport illeszkedett a műsor profiljába, tematikájába, valamint az adott epizód témájához szervesen kapcsolódott. A Médiaszolgáltató törvénysértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Az Mttv. 203. § 68. pontja értelmében a termékmegjelenítés „a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban jelenik meg”. A fentiek alapján a termékmegjelenítés közzétételének, és ezzel együtt a megjelenítés ellenében kapott ellenszolgáltatásnak a következő formái léteznek: 1. termékmegjelenítés (pénz-)fizetés ellenében történő közzététele; 2. termékmegjelenítés a fizetésen kívüli más hasonló ellenszolgáltatás fejében történő közzététele (a hasonló ellenszolgáltatás mértéke meghaladhatja a műsorszámban megjelenített áru vagy szolgáltatás rendelkezésre bocsátását, de lehet kizárólag a műsorszámban megjelenítendő termék átadása is).
5
A termékmegjelenítés feltétele továbbá, hogy a médiaszolgáltató rendelkezzen a megrendelővel a termék/szolgáltatás fizetés vagy más hasonló ellenszolgáltatás fejében történő közzététele tárgyában kötött megállapodással. A Médiaszolgáltató fentebb ismertetett nyilatkozata, miszerint nem fizetés vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a Tamás Pince termékeit, kizárta a műsorszám termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok szerinti vizsgálatát, ugyanakkor felmerült a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése. Ezért a Médiatanács az MN/54154-7/2013. ügyiratszámú végzésében az Mttv. 149. § (2) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjainak megsértése tárgyában hivatalból megindított hatósági eljárást a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 20. § (3) bekezdése megsértésének vizsgálatára, az Mttv. 182. § c) pontja szerinti hatáskörében. A Médiatanács a Médiaszolgáltató beadványával kapcsolatban megjegyzi, hogy ellentmondásos, hiszen annak ellenére, hogy leszögezte, nem fizetés vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a termékeket, azaz nem termékmegjelenítést tett közzé, érvelésének egy részében azt fejtegeti, hogy miért nem valósult meg az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése. A Médiaszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2013. november 15-én vette át az eljárás kiterjesztéséről értesítő végzést, azonban jelen határozat meghozataláig újabb nyilatkozatot nem tett. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a Médiaszolgáltató nyilatkozata és a hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: A Médiatanács eljárását – mivel a műsorszámban a termékmegjelenítésről tájékoztató figyelemfelhívás jelent meg – az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjainak megsértése tárgyában indította meg. Miután a Médiaszolgáltató – fentebb ismertetett nyilatkozata értelmében – a vizsgált összeállításban nem termékmegjelenítést alkalmazott, a Médiatanács a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezés mentén vizsgálta meg a műsorszámot. Az Smtv. 20. § (3) bekezdése értelmében „a burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos”. Az Mttv. 203. § 20. pontja értelmében a „kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban”. Az Mttv. 203. § 4. pontja így határozza meg a burkolt kereskedelmi közlemény fogalmát: „olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.” Az Mttv. 203. § 59. pontja határozza meg a reklám fogalmát: „olyan – műsorszámnak minősülő – közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének
6
előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.” Az Mttv. 203. § 4. pontja szerinti fogalom-meghatározásból következően burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre. Jelen esetben a Médiaszolgáltató azt nyilatkozta, hogy nem fizetés vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a csopaki Tamás Borászat termékeit. A burkolt kereskedelmi közlemény kereskedelmi üzenetet hordoz anélkül, hogy ezen jellegét nyíltan vállalná. Közzétételét tekintve megtévesztő a kereskedelmi közlemény, ha annak valódi természetét a közönség nem tudja felismerni. A vizsgált közzététel azért volt megtévesztő, mert a Médiaszolgáltató, noha vásárlásra ösztönző/felhívó információkat tett közzé, nem jelölte azok reklámjellegét. A vizsgált szegmensben tetten érhető volt a Tamás Borászat kereskedelmi üzenete. Az összeállítás második felében – verbálisan, illetve vizuálisan is – részletesen bemutatták a borászat termékeit, elhangzott, hogy a pincészet erőssége az olaszrizling, ezen kívül jó minőségű az általuk előállított és forgalmazott vörösbor is. Említésre került, hogy a borok előállításán túl kizárólag természetes összetevőkből, házi receptúra alapján készült lekvárok főzésével és forgalmazásával is foglalkoznak. Emellett az összeállításban szerepelt a borászat borkínálatát bemutató hirdetőtábla is, melyen a nézők a cég internetes elérhetőségét és telefonszámát is láthatták. A Médiatanács nem fogadta el a Médiaszolgáltató azon érvelését, hogy az elérhetőség apró betűkkel került bemutatásra, az a képi környezet egyéb elemeinek megjelenése mellett a néző számára nem volt észlelhető. A Médiaszolgáltató először valóban távolabbi képen mutatta a cég hirdetőtábláját (a tábla mellett a borászat kapujának, illetve egy háznak a részlete is megjelent), azonban 06:37:45-kor a kamera közeli képen jelenítette meg a táblát, ezért az információk azon jól olvashatók voltak. A műsorszegmensben összesen négy alkalommal voltak láthatóak a pincészet által készített és forgalmazott termékekről készített felvételek. A borászat által gyártott termékek minden alkalommal közeli képeken szerepeltek, azokat hosszasan és többször mutatta a kamera, a termékeken elhelyezett címkék, a termékek nevei jól olvasható, beazonosítható módon kerültek bemutatásra, a következő időpontokban: 06:41:11 és 06:41:29 között a borászat által készített szörpökről, illetve a pincészetben előállított olaszrizlingről láthattak a nézők felvételeket; 06:41:40 és 06:41:54 között a borászat cabernet franc boráról, míg 06:42:02 és 06:42:18 valamint 06:42:34 és 06:42: 47 között a Tamás Borászat által előállított szörpökről, dzsemekről, zselékről, ecetekről készült felvételeket tette közzé a Médiaszolgáltató. A képben és hangban megjelenített információk célja az lehetett, hogy felhívja a figyelmet a társaság tevékenységére, valamint termékeire, melyeket – a tulajdonos ismertetője szerint – hagyományos módon és kitűnő minőségben állítanak elő. A műsorszámban nem a magyar borászatról, a borkészítéssel összefüggő tradíciókról, avagy egyes borfajtákról szóló általános információk szerepeltek; a nézők az összeállítás második felében a borászat által előállított és forgalmazott borok, illetve lekvárok termékbemutatóját láthatták. Maga a Médiaszolgáltató is elismerte, hogy nem általánosságban beszélt a borkészítésről, hiszen azt nyilatkozta, hogy minden egyes bevágás alkalmával a riportalany az adott termékről adott tájékoztatást. A Médiatanács megállapította, hogy a kifogásolt műsorrész egy konkrét céget, illetve termékeit mutatta be. A Médiatanács hangsúlyozza, hogy a Médiaszolgáltató által említett háztáji gazdaságok és a tradicionális módszerekkel történő élelmiszerkészítés bemutatása önmagában nem törvénysértő, és a Médiatanács azzal is egyetért, hogy a magyar mezőgazdasággal foglalkozó
7
műsorszám alapvető célja lehet az összeállításban látottakhoz hasonló érdekességek, színfoltok felkutatása. A jogsértés azáltal valósult meg, hogy a prezentáció részletessége, a közölt információk jellege (különösen az elérhetőség közzététele) a bemutatott termékek értékesítését segíthette elő. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.28480/2013/2. számú ítélete rögzítette, hogy „az üzleti, gazdasági folyamatoknak a legtöbb esetben szükségszerű előzménye a figyelem, az érdeklődés felkeltése. Az esetleges későbbi konkrét gazdasági aktus (pl. szolgáltatás igénybevétele, szerződéskötés) általában szervesen kapcsolódik ehhez a mozzanathoz, így együttesen és összefüggésében értékelendő a kereskedelmi, illetve a gazdasági tevékenységgel.” A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámba ágyazva a kereskedelmi közlemény, ezen belül a reklám céljait szolgáló információkat tett közzé úgy, hogy a népszerűsítési szándékot nyíltan nem vállalta, a közzététel tekintetében megtévesztette a közönséget, hiszen a nézők nem a szerkesztett tartalomtól elkülönített reklám útján találkoztak a kereskedelmi tartalommal, ezért a Médiaszolgáltató megsértette az Smtv. 20. § (3) bekezdését. A fentieken túl a Médiatanács megállapította, hogy – tekintettel arra, hogy a Tamás Borászat termékei nem termékmegjelenítés keretében jelentek meg az összeállításban – a Médiaszolgáltató nem sértette meg az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjait. A Médiatanács a jogsértés miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe: Az Mttv. 186. § (1) bekezdése értelmében „amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.” Az Mttv. 186. § (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezménye tehát abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtsége nem állapítható meg. Az Mttv. 187. § (4) bekezdése értelmében „[…] ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket.” A Médiatanács az Smtv. 20. § (3) bekezdésének megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben jelen döntés meghozatalát megelőzően az alábbi határozataiban állapította meg: A jogsértés elkövetésének Határozat száma Alkalmazott jogkövetkezmény időpontja 2011. november 11., 20. 422/2012. (II. 29.) Mttv. 186. § (1) bekezdés (esetszám: 10) 2011. december 3., 13., 14., 635/2012. (IV. 4.) Mttv. 186. § (1) bekezdés 23. (esetszám: 18) 2012. január 23., február 5., 853/2012. (V. 9.) Mttv. 186. § (1) bekezdés 9., 22., 23. (esetszám: 9) A Médiatanács megállapította, hogy az Mttv. 187. § (4) bekezdése szerinti ismételtség nem áll fenn, mivel a Médiatanács a fenti határozatokban felhívás jogkövetkezményt alkalmazott, azaz a jogsértéseket csekély súlyúnak értékelte, továbbá azokat a Médiaszolgáltató a jelenlegi jogsértést megelőző 365 napnál korábban követte el.
8
A törvénysértés miatti jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja jelenti. A jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv. 187. § (3) bekezdés bb) alpontja értelmében ötvenmillió forint. „187. § (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembevételével – a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: […] b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáItató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig terjedhet.” A jelenlegi jogsértést a Médiatanács súlyos törvénysértésnek értékelte, tekintettel arra, hogy a kifogásolt összeállításban megjelent kereskedelmi üzenet erőteljes és direkt volt. A burkolt kereskedelmi közlemény közzétételét tiltó szabályt az audiovizuális művek integritásához és a szerkesztői szabadsághoz fűződő érdek, továbbá fogyasztóvédelmi érdekek is indokolják, ezért sem tekinthette azt a Médiatanács csekély súlyúnak a tárgyalt esetben, amikor is a gazdasági érdek és a bemutatás kereskedelmi jellege az egész műsorszegmensben jól érzékelhető volt. Az Mttv. 187. § (2) bekezdés szerinti további mérlegelési szempontok – figyelemmel az Mttv. 187. § (4) bekezdésében rögzített ismételtség fogalmára is – e jogsértések vonatkozásában nem voltak értékelhetők. A fentiekre tekintettel a Médiatanács az Mttv. 187. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közül a bírság alkalmazása mellett döntött, és az Mttv. 187. § (2) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében, a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az Smtv. 20. § (3) bekezdésének megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (ötvenmillió forint) 0,1%-ának megfelelő mértékű, azaz 50 000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. A hatósági eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2014. január 14. A Médiatanács nevében: dr. Karas Monika elnök
Kapják:
dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
1. Személyes adat
9
