2014.) ELFOGADÁSRA NEM JAVASOLT VÉLEMÉNYEK

2.

MELLÉKLET

ELFOGADÁSRA NEM JAVASOLT VÉLEMÉNYEK

AIG 3.

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (Ügyiratszám: XIV-G-013/ 00021-2/2014.)

Ssz.

AIG 3.5.

Vélemény

Válasz

Egyes erdők rendeltetését a terv megváltoztatta. Ezen erdők felsorolását jelen vélemény lehetősége meghaladja. A benyújtott dokumentáció alapján úgy tűnik, mintha a településrendezési tervben az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott védelmi rendeltetés ismeretének hiányában történt volna az erdő rendeltetések megállapítása. A rendeltetésváltozás engedélyezése az Evt. 27.§ (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság hatásköre, melyhez a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3-részének hozzájárulása szükséges. A rendeltetés változást az erdőgazdálkodó , vagy közérdekből az a feladat és hatáskörén belül az illetékes miniszter kezdeményezheti. A helyi rendelet tehát nem változtathatja meg az erdőterületek rendeltetését. A jelzett változtatásokat a fenti indokok alapján az erdészeti hatóság kifogásolja, mert azok elfogadása esetén a megalkotandó helyi rendelet magasabb rendű jogszabállyal, az Evt.-vel ellentétes lenne.

AIG 3.6.

Az erdészeti hatóság több esetben nem ért egyet az erdőtelepítésre tervezett (jelenleg az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő területen megjelölt, erdő övezetbe sorolt terület) területek lehatárolásával. A jelen levelem 3. számú mellékletét képező területeken nem teljesül a településszerkezeti terv 57. oldalán feltüntetett esetében meghatározott kritérium, miszerint: „A szerkezeti tervlapon megkülönböztetésre kerültek a meglévő és tervezett erdőterületek. A tervezett erdőterületek esetében a kerületi terveszközben a mezőgazdasági használat átmenetileg megengedett, de a távlati állapotot ellehetetlenítő épület nem helyezhető el.” A mellékletben feltüntetett területeket minden bizonnyal pontosítani szükséges, azonban a rendelkezésre álló dokumentációban a pontos megnevezéshez ingatlan azonosítás nem lehetséges. A mellékletben felsorolt területek esetében jelenleg már ipartelep, épület, golfpálya, illetve zártkert jellegű épületekkel -1-

Az erdők elsődleges rendeltetését a Vizsgálati munkarész tartalmazza a NEBIH adatszolgáltatása szerint. Az észrevétel alapján a jóváhagyandó munkarész 4. Zöldfelület-, táj-és természetvédelem című tervlapján szereplő Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket elsődleges rendeltetésük szerinti bontásban tüntetjük fel. A TSZT 1. Területfelhasználás című tervlapján az erdőterületek a használat szerint kerültek megkülönböztetésre, amely nem jelenti az elsődleges rendeltetés megváltoztatását. Az észrevételhez kapcsolódóan felhívnánk a figyelmet a 2013. 06. 12-én történt egyeztetésre, melynek során megállapítást nyert, hogy a TSZT-ben nem kifogásolt az elsődleges rendeltetéstől eltérő használat megállapítása: „Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság képviselője kifejtette, hogy az erdő rendeltetése az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján a körzeti erdőtervben kerül rögzítésre, pontosabban az erdőrészletek ún. elsődleges rendeltetése. Az erdőrészletek ugyanis egyszerre több rendeltetéssel is bírnak. Az erdők építési jogszabályokban rögzített lehetséges használatát – településszerkezeti terv esetében – a tervező meghatározhatja. A lakosság a budapesti erdők nagy részét közjóléti funkciója okán látogatja, így ekképpen célszerű megjeleníteni.” (…) „A területek egy részét érintő országos, ill. helyi jelentőségű védelmet külön ábrázolni kell. A védett, de szabadon látogatható erdőterületeket lehet közjóléti (Ek) erdőként ábrázolni. A védett, de nem látogatható erdők védelmi (Ev) besorolást kapnak. Védelmi erdőként kezelendők továbbá a mezővédő, ill. autópálya menti, valamint a területfelhasználás megkívánta izolációt biztosító erdősávok.” Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az erdőterület területfelhasználási egységek lehatárolása az OTrT és a BATrT előírásainak figyelembevételével történt, kiemelve az alábbi előírást: BATrT 6. § (2) „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” Mivel a hatályos TSZT jelentős erdőterületeket irányzott elő, ezek megtartása a fenti előírás miatt szükséges. A tervezett erdőterületek átmeneti mezőgazdasági hasznosításához kapcsolódó előírás, – miszerint a távlati állapotot ellehetetlenítő épület nem helyezhető el, – az új épület elhelyezését tiltja, a meglévő épületek használatát nem korlátozza (és nem is korlátozhatja). Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

AIG 3.7.

AIG 3.8.

AIG 3.9.

Vélemény

Válasz

sűrűn ellátott területek is szerepelnek. Nem célszerű továbbá a város sűrűn beépített területének közepén kis méretű, valójában közpark funkcióra érdemes területek erdő övezetben történő feltüntetése, mely helyeken a környező lakossági igények nem az erdőre jelennek meg. Az erdészeti hatóság kifogásolja, hogy erdő övezetben került feltüntetésre több, már beépített, az Adattár részét nem képező terület, melyek jelenleg nem erdők és erdővé válásuk még csak el sem képzelhető.

A dokumentációban a fentiek szerint nem erdő övezetbe sorolt, de már meglévő erdők a potenciális erdő igénybevétel lehetőségét biztosítják, illetve a már beépített és más, az elmúlt 40-50 év tapasztalata alapján meg nem szűnő funkciók miatt soha be nem erdősíthető , de erdő övezetbe sorolt területek két oldalról is faragják az erdő valós és lehetséges területét. A jelen, egyébként jogszerűnek mondott számításokkal a ténylegesen az Adattárban nyilvántartott, tehát valós erdő területéből 966 ha, azaz 17% esetében az erdő igénybevételére a közérdekkel való összhang a településrendezési tervvel megteremtésre kerül. Azaz Budapest erdeinek 17%-a gyakorlatilag azonnal beépíthető!!! A szükséges csereerdősítések a lakosság számára évtizedek múltán tudják csak a meglévő erdők közjóléti funkcióit biztosítani! Ezért van szükség minden meglévő erdő megmaradását elősegíteni. Az erdészeti hatóság kifogásolja a meglévő erdők esetében ilyen nagy mértékű, pontenciális erdő igénybevétel lehetőségének megteremtését.

Az erdészeti hatóság kéri a Külső-Keleti Körút szükségességének felülvizsgálatát! Az M0 autópálya megépítése, és a Ferihegyi út meghosszabbítása álláspontom szerint az egyik legnagyobb, még egybefüggőnek megmaradt erdőtömb feldarabolását szükségtelenné teszi. A XVII. kerületben a tervezett nyomvonal ugyanis olyan tömbszerű erdőt vág ketté, amelynek feldarabolása erdészeti szempontból roppant kedvezőtlen. Az út megépítése a mikroklíma kedvezőtlen változásával, a humán hatások (szemét szennyezés) jelentős növekedésével jár. A X. kerületben tervezett nyomvonalat egy keskeny, hosszú erdősáv közepén tervezik vezetni, ami a visszamaradó két keskeny sáv erdei hatásainak jelentős csökkenését eredményezi, erdőként való kezelésük ellehetetlenül. Amennyiben az út megépítése elkerülhetetlen, úgy a X. kerületben azt az erdősáv szélén lehetőleg a már meglévő gázpászta területét is felhasználva kell kialakítani! Az erdőtömbön keresztül a meglévő utak felhasználásával, fejlesztésével a kerékpárút hálózat fejlesztését elképzelhetőnek tartjuk.

-2-

Az erdőterület területfelhasználási egységek lehatárolása az OTrT és a BATrT előírásainak figyelembevételével történt, kiemelve az alábbi előírást: BATrT 6. § (2) „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” Mivel a hatályos TSZT jelentős erdőterületeket irányzott elő, ezek megtartása a fenti előírás miatt szükséges. A tervezett erdőterületek átmeneti mezőgazdasági hasznosításához kapcsolódó előírás, – miszerint a távlati állapotot ellehetetlenítő épület nem helyezhető el, – az új épület elhelyezését tiltja, a meglévő épületek használatát nem korlátozza (és nem is korlátozhatja). Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. Az erdőterület területfelhasználási egységek lehatárolása az OTrT és a BATrT előírásainak figyelembevételével történt, kiemelve az alábbi előírást: BATrT 6. § (2) „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” Mivel a hatályos TSZT jelentős erdőterületeket irányzott elő, ezek megtartása a fenti előírás miatt szükséges. A nem erdőterületbe sorolt, de Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdők esetében az eltérő besorolás nem eredményez a későbbiekben sem erdőterület igénybevételt, csak a távlati jellegű, közlekedési infrastruktúra elemek (pl. külső keleti körút) esetében, amelyek a jelentős közérdek miatt indokolt fejlesztéseknek számítanak, és viszonylag kis területi érintettségük folytán pótlásuk biztosítható. Mindazonáltal az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek kivétel nélkül fel lettek tüntetve a TSZT Szerkezeti Tervlap 4. Zöldfelület-, táj-és természetvédelem című tervlapján, amely ugyanúgy kötelező érvényű, mint az 1. számú Területfelhasználási tervlap. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A BATrT, valamint a TSZT tartalmazza a nyomvonalat, amelynek megvalósítására középtávon várhatóan még nem kerül sor (a készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia a 2014-2020 időszakban nem számol a megvalósításával). A nyomvonal szükségessége a Nemzeti Közlekedési Stratégia prognózisain és a fővárosi településszerkezeti adottságokon alapul. Hosszú távon a fővárosi személygépjármű ellátottság várhatóan legalább 30%-al emelkedni fog. A tervezett Körvasút menti körút és a meglévő M0 gyűrű között kelet Budapesten egy 8-15 km széles terület marad, a jelen kor igényeinek megfelelő kör irányú közlekedési kapcsolat nélkül. Az Elővárosi zóna laza beépítésű városrészei között ezért egy körirányú útvonal létrehozása szükséges, amelynek kialakítása során természetesen fokozottan figyelembe kell venni a meglévő természeti értékeket, nem szükségszerű a nyomvonalat az erdősáv közepén kialakítani. A jelenleg csupán irányadó szabályozási szélességgel jelölt nyomvonal számára a majdani

Ssz.

Vélemény

Válasz

tervezés során kell majd megállapítani a pontos helyet és műszaki kialakítást is, melynek során a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni a véleményben foglalt részleteket. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

-3-

-4-

-5-

-6-

-7-

-8-

AIG 6.

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (Ügyiratszám: 00433-0009/2014.)

Ssz.

AIG 6.1.5.2

AIG 6.1.8.1.

AIG 6.1.8.3.

AIG 8.

Vélemény

Válasz

Az épített örökség magassági szabályozása során kiemelten fontosnak tartjuk a 9. § (4)-ban szereplőket: A magassági burkolósík figyelmen kívül hagyható a) a sérült, vagy az elpusztult tetőzet vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása – beleértve a pesti és a budai Duna-parti épületsort is, b) a meglévő épület magassági burkolósíkon eleve túlnyúló tetőzetének átépítése, c) az új épület csatlakozó tetőgerincének túlnyúlása a meglévő épület magassági burkolósíkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés esetén.” A fenti 9. § (4) c) ponttal kapcsolatban észrevételként megfogalmazzuk, hogy a szóhasználat – tetőgerinc - formai megkötöttségeket vonhat maga után. Javasoljuk helyette a legmagasabb pont, vagy vonal kifejezések használatát. Kérjük továbbá, hogy a TSZT vegye figyelembe a következő hosszú távú fejlesztési célokat: A Margitsziget világörökségi védőövezetbe sorolása, mely szándékot az UNESCOICOMOS szakértői misszió is támogat.

Kérjük továbbá, hogy a TSZT vegye figyelembe a következő hosszú távú fejlesztési célokat: - Új híd/hidak létesítése a világörökségi területen.

A rendelkezés a meglévő tetőgerincre vonatkozik, ami az az igazodási pont, amihez bármilyen más formai elem igazodni tud (nem csak tetőgerinc), így az újonnan létesülő elemek tekintetében nem jelent formai megkötést. Pontosítása a kerületi szabályozás során történhet meg. Fentiek miatt elfogadásra nem javasolt.

A TSZT a jogszabályi felhatalmazás szerint, a Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján tűnteti fel a Más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelmi, örökségvédelmi elemeket. A Margitsziget nem szerepel ezek között, mert jelenleg nem része a világörökségi védőterületnek, – ennek megfelelően a Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatásában sem. A Világörökség Bizottság a 2011.06.23.-i döntésében „üdvözli a Margitsziget világörökségi védőövezetbe történő felvételről szóló, nemzeti szinten megszületett elvi döntést, továbbá arra bíztatja a Részes Államot, hogy a Bizottság hivatalos eljárási rendjét követve valósítsa meg ezt a kezdeményezést.” Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Új híd létesítésének lehetősége a világörökségi területen nem szolgálja a világörökség egységes látványának védelmét, Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióval is ellentétes a javaslat. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész (Ügyiratszám BPD/010/0016-1/2014))

Ssz.

AIG 8.1.12.

Vélemény

Válasz

8. Az Étv egy beépítési sűrűség meghatározására ad módot területfelhasználási egységenként. A beépítési sűrűségi mutató két részre tagolására – általános és parkolási kedvezmény - nincs jogszabályi felhatalmazás. Az FRSZ-ben nem megengedett rendeltetési mód -9-

Az Étv. a beépítési sűrűség fogalmát kizárólag az FRSZ fogalom-meghatározása során alkalmazza, a beépítési sűrűség meghatározásának módját nem határozza meg. Az OTÉK fogalom-meghatározása szerint a beépítési sűrűség: „a területfelhasználási egységek

Ssz.

Vélemény

Válasz

meghatározása, valamint az Étv nem ad felhatalmazást a fővárosnak a parkolás szabályozására. A megvizsgált példákat áttekintve szakmai szempontból alapvetően megkérdőjelezhető esetek jönnének létre. A történeti városrészekben alacsony arányban fordulnak elő épületen belüli parkolók, így a parkolási „bónusz” bevezetésének szakmai alátámasztottsága eleve kérdéses. A KVSZ-ek, KSZT-k jelenlegi szintterületi mutatóit általában meg kellene haladni a beépítési sűrűségi mutatóknak, hiszen a jelenlegi szintterületbe a pinceszint nem számít bele, pedig a történeti városrészek épületeinek többségében van pince. A tömbök közötti lakóutcák területe nem ellensúlyozza a beépítési sűrűség számításánál a pincék területéből adódó különbségeket. Ehhez képest a Tervezet beépítési sűrűségi mutatói (bsa) megegyezőek, vagy alacsonyabbak a hatályos szintterületi mutatókkal. (városközponti területfelhasználási egység jelenlegi 5,5 szintterületi mutatójával szemben a beépítési sűrűség csak 4,5 vagy kevesebb). Amennyiben a beépítési sűrűségi mutató alapján meghatározott szintterület kisebb, mint a meglévő beépítésé, akkor a még meglévő foghíjtelkek és a tetőterek beépítése ellehetetlenülne. A lakótelepeken alig van épületen belüli garázs, így egyáltalán nem értelmezhető az épületen belül érvényesíthető parkolási „bónusz”. A lakóházak közötti intézmények átalakítása, bővítése gyakori feladat a lakótelepek megújítása során, de a Tervezet beépítési sűrűségi mutatói korlátoznák ezeket. Kritikus lehet a Tervezet beépítési sűrűségi mutatója azoknál az intézményeknél, amelyek saját telke képezi a területfelhasználási egységet, és a beépítési sűrűség számításba a telekterületet minimálisan növeli meg egy, esetleg kétoldali keskeny utca területének fele. A beépítési sűrűségi mutatónak meg kellene haladnia a jelenlegi szintterületi mutatót, hogy a meglévő pinceszintek is „beleférjenek”. Az újabb építésű épületek alatt helyenként több szintes mélygarázs van, hiszen ezeket az építési előírások miatt kötelező volt megépíteni. Ilyen épületekkel beépített területfelhasználási egységek esetében a beépítési sűrűségi mutató parkolási „bónuszának” a Tervezetben jelölt alacsony értékei bizonyosan nem megfelelőek. Fentiekben ismertetettek alapján a beépítési sűrűségi mutató parkolási kedvezményei nincsenek összhangban a meglévő jellegzetes beépítésű területek adottságaival, így alapvetően megkérdőjelezhető a használhatóságuk. A KÉSZ-ek tervezését nagyon megnehezítenék, állandóan módosítani kellene az FRSZ-t, amely a tervezési időszakot indokolatlanul meghosszabbítaná, költségesebbé tenné. A beépítési sűrűség tagolása az egyszerűsítés és a hatékonyság kitűzött céljainak ellentmondó. A beépítési sűrűségi mutató tagolása legfeljebb újonnan beépítésre szánt területeken képzelhető el, a főváros már nagyrészt kialakult beépítésű városrészeiben való bevezetése nem elfogadható, és nincs összhangban a jogszabályi előírásokkal.

területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” Fentiek alapján az épületen belüli parkoló-férőhelyeket biztosító garázsszinteteket is be kell számítani (a BVKSZ rendelkezéseivel ellentétben). A főváros különleges, nagyvárosias karaktere miatt alapvető, hogy a parkolás jellemzően épületen belül történjen. Az egyes funkciók más–más arányban követelik meg az ehhez szükséges területeket. Így pl. a lakóépületek esetében a lakófunkció szintterületének kb. 30%-a szükséges parkoló-férőhely építésére. Annak érdekében, hogy az épületen belüli parkoló kialakítása bizonyos funkciókhoz tartozóan továbbra is támogatott legyen, a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető, a terület terhelését meghatározó funkciók értékén felül a kizárólag épületen belül elhelyezett parkolók építményszintjei számára igénybe vehető (bsp) érték. Csak a beépítési sűrűség fenti módon történő kezelésével tervezhető a főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra, mivel a kétszintű önkormányzati rendszerben a KÉSZ feladata az egyes funkciókhoz történő parkoló férőhelyek meghatározása. Ennek oka, hogy egy általános érték meghatározása esetén, amely figyelembe veszi a parkolószinteket, a funkcionális terhelés akár duplájára is nőhet, ha a kerületi településrendezési eszköz nem követeli meg az épületen belüli parkolást. A beérkezett vélemények alapján a KVSZ-ek figyelembevételével a bsá érték felülvizsgálata megtörtént, számos helyen az értékek növelésre kerültek, annak érdekében, hogy nagy biztonsággal, tartalékkal a ma hatályos szabályozások alapján létesíthető beépítés továbbra is biztosítható. Ehhez adódik hozzá többletként a bsp érték alapján számítható, a parkolás biztosítása érdekében javasolt szintterület. (Az egyeztetések során megállapítható volt, hogy több vélemény azon a félreértésen alapult, hogy a bsp érték a ma biztosított lehetőséget csökkenti). A bsá érték alapján számított szintterület növelhető a bsp érték alapján keletkező szintterülettel, vagyis a korábbi szabályozásnál nem beszámító parkolási célú szintterülettel, mint parkolásra hasznosítható kedvezménnyel.

Kétségtelen, hogy a kialakult területeken ennek szerepe kisebb jelentőségű, de mivel csak lehetőséget jelent a kerületi terveszköz készítése során, hátrányos hatása nincsen. Még a történeti városrészek átalakulása során is van szerepe (pl. Corvin negyed kialakítása), a lakótelepeken régóta probléma a parkolás megfelelő biztosítása. A KÉSZ tervezése során az értékek egyszerűen alkalmazhatóak, mivel a teljes területfelhasználási egységre vonatkoznak, differenciáltan a KÉSZ övezeti rendszerhez illeszthetőek. - 10 -

Ssz.

Vélemény

Válasz

A beépítési sűrűség fentiek szerinti alkalmazása összhangban van a magasabb rendű jogszabályokkal, mivel a főváros által biztosítandó infrastruktúra kiszámítható terhelésen kell, hogy alapuljon.

AIG 8.1.16.B .

A „változással érintett” és a „jelentős változással érintett” kifejezések pontosítandóak, mivel nem normatívan meghatározottak (pl.: átalakuló, funkcióváltó, újonnan beépülő).

AIG 8.1.16.E .

A tervezett új utak területigénye egyértelműen meghatározandó, a Tervezetben szereplő mintakeresztszelvények kötelező előírások nem, legfeljebb javasoltak lehetnek. Közlekedési hatósági hatáskör a konkrét útterv szerinti keresztszelvények meghatározása, jóváhagyása. A tervezett főútvonalak szabályozási szélessége nem függhet a szomszédos területek beépítési sűrűségi mutató alapján számítható járda szélességi mérettől.

AIG 8.1.18.

9. A jogszabály nem ad felhatalmazást a főváros részére a helyi jelentőségű utak és kerékpárutak szabályozására, ez a kerületi szabályozási tervek feladata

AIG 8.1.27.

10. Kötelezően betartandó törvényi előírás, hogy a magasabb szintű tervvel összhangban kell lennie az alacsonyabb szintű településrendezési tervnek. Nem biztosítható a törvényi előírás betartása a hatályos új TSZT és az FSZKT, BVKSZ alapú KVSZ-ek, KSZT-k között, hiszen - 11 -

A beépítési sűrűség megosztását, bsa + bsp mutatók használatát a BFKH Közlekedési Felügyelősége a véleményében szakmai okok miatt egyértelműen támogatja. Fentiek miatt elfogadásra nem javasolt. Elfogadásra nem javasolt. A kifejezések tartalmát a Szerkezeti terv leírásának 4.1.2.3. Egyéb szerkezeti elemek című fejezetrésze tartalmazza, a TSZT 1. és az FRSZ 1. térképi mellékletei egyértelműen lehatárolják az összes ilyen területet konkrét kijelölésével. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az új utak pontos területigénye nem határozható meg a TSZT-ben és az FRSZ-ben, mivel többféle, nem csak a fővárosi kompetenciába tartózó tervek által meghatározandó közlekedési infrastruktúra elem befogadását kell biztosítaniuk. Ezek közül a közúti pályák forgalmi sávjainak száma, a kötöttpályás közösségi infrastruktúra, valamint a településszerkezeti jelentőséggel bíró kerékpáros infrastruktúra meghatározható, és a terv típusokba sorolva meg is határozza. A gyalogos infrastruktúra és a környezetvédelmi eszközök infrastruktúrája, illetve annak helyigénye csak a szomszédos területek használatának függvényében határozhatóak majd meg a KÉSZ-ben. A vélemény önmagában is ellentmondást hordoz, ugyanis a tervezett utak területigénye nem meghatározható, ha a mintakeresztszelvény jelentette infrastruktúra elemek nem kötelezőek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének III. Nyomvonalas elemek, objektumok ábrázolása táblázat 4.1.7. sora rögzíti a kerékpárút hálózatot, mint a TSZT-ben meghatározandó közlekedési elemet. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 19. § (1) c) pontja szerint az FRSZ meghatározza „a főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket”. A városi tömegközlekedési hálózat, a közúti főhálózat, és a mellékút hálózat a főváros egészének működését biztosító jelentőséggel bír, ellentétben pl. a vasúthálózattal. A főhálózat (gyorsforgalmi utak, főútvonalak, településszerkezeti jelentőségű utak együttese) hiányában ugyanis nem lenne kapcsolat Pest és Buda között, a főváros területét átszelő vasútvonalak nem lennének keresztezhetőek. A mellékutak hálózata (forgalmi szerepet betöltő gyűjtő utak, lakó-kiszolgáló utak) a település működéséhez nélkülözhetetlen. Ezzel a szakmai indoklással áll összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23. § (4) 1) pontjában meghatározott feladat „…..illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása….”. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdése szerint „ A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz ….

Ssz.

Vélemény

Válasz

tartalmában nagyon jelentős eltérések vannak, más a fogalomrendszerük, de még az elnevezések sem feleltethetőek meg. Ez korlátozza, hogy a „régi” KVSZ-k, KSZT-k módosítására lehetőség legyen az új TSZT és FRSZ hatályba lépését követően. A Tervezetben szereplő „átfordító” táblázat épp az eltérő tartalom miatt nem alkalmas a kérdéskör kezelésére. A kerületi településrendezési eszközök csak akkor lehetnének módosíthatóak az új TSZT hatályba lépését követően a jogszabályban biztosított határidőig, 2015. év végéig, ha egyértelműen a jelenleg hatályos TSZT-nek kellene megfelelniük.

AIG 8.2.21.A .

AIG 8.2.21.C .

AIG 8.2.25.

A rendelet mellékletei 2. § a tartalmi vélemények az előírásoknál szerepelnek (2) Szöveges mellékletek: a) a 7. melléklet tartalmazza a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános határértékeit, b) a 8. melléklet tartalmazza a magasépületek megengedett legnagyobb alaprajzi méreteit, törlése javasolt d) a 10. melléklet tartalmazza az átmeneti rendelkezésekben szereplő, az FSZKT és a TSZT összhangját biztosító meghatározásokat. törlése javasolt

II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK koncepcionális átdolgozása javasolt - 12 -

b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerint ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, vagy bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatának alkalmazásával történhet.” Mivel egy időben csak egy TSZT lehet hatályos, fenti rendelkezés ba) pontjának alkalmazása szükségessé tesz a rendeletben egy, a megfelelőséget igazoló „átfordító táblázat” használatát. A táblázat csak akkor válik feleslegessé, ha a Korm. rendelet fenti pontot nem tartalmazza. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A 8. melléklet a magasépületek elhelyezhetőségének egyes feltételeire vonatkozó előírásokat tartalmazza. Elfogadásra nem javasolt.

. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdése szerint „ A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz…. b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerint ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, vagy bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatának alkalmazásával történhet.” Mivel egy időben csak egy TSZT lehet hatályos, fenti rendelkezés ba) pontjának alkalmazása szükségessé tesz a rendeletben egy, a megfelelőséget igazoló „átfordító táblázat” használatát. A táblázat csak akkor válik feleslegessé, ha a kormányrendelet fenti pontot nem tartalmazza. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az Étv. a beépítési sűrűség fogalmát kizárólag az FRSZ fogalom-meghatározása során alkalmazza, a beépítési sűrűség meghatározásának módját nem határozza meg. Az OTÉK fogalom-meghatározása szerint a beépítési sűrűség: „a területfelhasználási egységek

Ssz.

Vélemény

Válasz

4. § (2) A beépítési sűrűség (bs) térképen jelölt értéke a) a területfelhasználási kategória szerint elhelyezhető funkciókra vonatkozó általános sűrűségi értékből (bsá) és b) kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – igénybe vehető parkolási sűrűségi értékből (bsp) tevődik össze. E megosztásra nincs jogszabályi felhatalmazás. A parkolással kapcsolatos, továbbá a rendeltetési módra vonatkozó rendeletalkotásra nincs törvényi felhatalmazása a főváros önkormányzatának. Valamennyi területfelhasználási egységnél, a főváros egész területén szakmai szempontból nem alátámasztott a Tervezet javaslata. A kerületi önkormányzatoktól hatáskör elvonást okoz, mivel az OTÉK 42. § alapján a parkolási igény a területek adottságai alapján határozható meg. Rendeltetés FRSZ szintjén nem meghatározható, övezeti paraméter. Étv. 14. §, Kr. 19.§

területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” Fentiek alapján az épületen belüli parkoló-férőhelyeket biztosító garázsszinteteket is be kell számítani (a BVKSZ rendelkezéseivel ellentétben). A főváros különleges, nagyvárosias karaktere miatt alapvető, hogy a parkolás jellemzően épületen belül történjen. Az egyes funkciók más–más arányban követelik meg az ehhez szükséges területeket. Így pl. a lakóépületek esetében a lakófunkció szintterületének kb. 30%-a szükséges parkoló-férőhely építésére. Annak érdekében, hogy az épületen belüli parkoló kialakítása bizonyos funkciókhoz tartozóan továbbra is támogatott legyen, a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető, a terület terhelését meghatározó funkciók értékén felül a kizárólag épületen belül elhelyezett parkolók építményszintjei számára igénybe vehető (bsp) érték. Csak a beépítési sűrűség fenti módon történő kezelésével tervezhető a főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra, mivel a kétszintű önkormányzati rendszerben a KÉSZ feladata az egyes funkciókhoz történő parkoló férőhelyek meghatározása. Ennek oka, hogy egy általános érték meghatározása esetén, amely figyelembe veszi a parkolószinteket, a funkcionális terhelés akár duplájára is nőhet, ha a kerületi településrendezési eszköz nem követeli meg az épületen belüli parkolást. A beérkezett vélemények alapján a KVSZ-ek figyelembevételével a bsá érték felülvizsgálata megtörtént, számos helyen az értékek növelésre kerültek, annak érdekében, hogy nagy biztonsággal, tartalékkal a ma hatályos szabályozások alapján létesíthető beépítés továbbra is biztosítható. Ehhez adódik hozzá többletként a bsp érték alapján számítható, a parkolás biztosítása érdekében javasolt szintterület. (Az egyeztetések során megállapítható volt, hogy több vélemény azon a félreértésen alapult, hogy a bsp érték a ma biztosított lehetőséget csökkenti). A bsá érték alapján számított szintterület növelhető a bsp érték alapján keletkező szintterülettel, vagyis a korábbi szabályozásnál nem beszámító parkolási célú szintterülettel, mint parkolásra hasznosítható kedvezménnyel.

Kétségtelen, hogy a kialakult területeken ennek szerepe kisebb jelentőségű, de mivel csak lehetőséget jelent a kerületi terveszköz készítése során, hátrányos hatása nincsen. Még a történeti városrészek átalakulása során is van szerepe (pl. Corvin negyed kialakítása), a lakótelepeken régóta probléma a parkolás megfelelő biztosítása. A KÉSZ tervezése során az értékek egyszerűen alkalmazhatóak, mivel a teljes területfelhasználási egységre vonatkoznak, differenciáltan a KÉSZ övezeti rendszerhez - 13 -

Ssz.

Vélemény

Válasz

illeszthetőek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. AIG 8.2.50.

12. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó szabályozás 13. § (2) A beépítésre nem szánt területek (1) bekezdésben felsorolt területein az épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 25 méter lehet A szakmai javaslatot komolytalanná teszi, hogy a környező hegyeken egyetlen adótorony sem lesz létesíthető, viszont a városon belül szinte korlátlan számban megengedett lenne.

AIG 8.2.52.

IV. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK koncepcionálisan teljes átdolgozása javasolt 13. Közúti közlekedési terület (KÖu) 14. § (1) Az 1. melléklet szerint Közúti közlekedési területfelhasználási egység (KÖu) kategóriába sorolt közúti elemek városszerkezeti szerepük szerint a) gyorsforgalmi közúthálózat (KÖu‐1), b) I. rendű főutak (KÖu‐2), c) II. rendű főutak (KÖu‐3), d) településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak (KÖu‐4). Az FRSZ kötelező elemei lesznek? FRSZ módosításhoz lesz kötve, ha egy útnak a közlekedési hálózati szerepe, besorolása változik? Közlekedési hatósági jogkör az útkategóriák meghatározása. Az FRSZ-ben a városszerkezet szempontú szerepük határozandó meg. A tervezett és a meglévő utak következetes megkülönböztetése szükséges az előírásokban is.

AIG 8.2.62.

15. Kiemelt jelentőségű gyalogos felületek átdolgozása javasolt 16. § (1) A világörökségi területek és védőövezetük közterületeinek egységes kialakítása érdekében a közterület kialakítása csak szabadtér‐építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjárműközlekedést, közmű‐ és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló közterület‐alakítási terv alapján történhet. Nem az egységesség, hanem a jelentőségéhez illő minőség érdekében indokolt, de a normaszövegben ennek nem kell szerepelnie. A fővárosi önkormányzatnak csak a főutak kialakítási szabályaira van felhatalmazása. A világörökségi terület nagy részén nem csak főhálózati utak vannak. 314 19.§ (1) c

AIG

17. A parkolási infrastruktúrára vonatkozó előírások

A hegyvidéki sziluettet célszerű megőrizni a további adótornyoktól. Ilyen létesítmények elhelyezése a városon belül is korlátozásra kerül. Elfogadásra nem javasolt.

A közlekedési hatóságok semmilyen besorolási jogkörrel nem rendelkeznek. A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. § (7) bekezdése szerint, ugyanis A helyi közútnak (mely itt Önkormányzati tulajdonú utat jelent) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott útosztályok valamelyikébe történő besorolása – a településrendezési tervvel összhangban – a közút kezelőjének a feladata”. (A helyi közút kezelője pedig az 5/2004 szerint a települési önkormányzat.) Országos közútnak Budapest esetében csak a gyorsforgalmi utak számítanak, ezek besorolását Közlekedés Koordinációs Központ határozza meg, a TSZT csupán feltünteti. Az előzőekkel összhangban a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének III. Nyomvonalas elemek, objektumok ábrázolása táblázat 4.1.1. – 4.1.4. sora rögzíti a TSZT-ben jelölendő közúti elemeket. A TSZT-ben megjelenő tartalom pedig értelemszerűen megjelenik az FRSZ-ben is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Az Étv. 30/E. § (1) bekezdése szerint: „A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló –közterületalakítási tervet készíttethet.” Továbbá az Étv. 6/A. (3) szerint:„a települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi – a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti – önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.” A Mötv. 23. § (1) bekezdése értelmében a fővárosi önkormányzat látja el mindazokat településrendezési feladatokat, amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak (világörökségi területek és védőövezeteik által érintett közterületek). Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az előírás és a vélemény azonos koncepcióra épül, azaz a város belsőbb területein nem

- 14 -

Ssz.

8.2.78.

Vélemény

Válasz

törlése javasolt 18. § (3) P+R rendszerű parkolási létesítmény és B+R tároló a kijelölt helyszínek mellett más, funkcionálisan megfelelő átszállási kapcsolattal rendelkező helyszínen is létesíthető. Funkcionálisan megfelelő a belső zóna területén kívül eső A Hungária körúton belül nem ésszerű P+R létesítése.

kívánatos P+R funkció telepítése. A bekezdésben a belső zónán kívül eső térség megjelölése, az a-b pontjainak figyelembevételével a véleményben foglalt útvonallal lényegében megegyező eredményt nyújt a pesti oldalon. Az útvonalakkal történő lehatárolás a Budai oldalon azonban nehézkes lenne, ezért elfogadásra nem javasolt..

a) metró‐, HÉV‐ és regionális gyorsvasúti vonalak megállóinak kijárataitól 300 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület, és b) vasútvonalak és közúti vasút (villamos) vonalak megállónak végétől mért 200 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület. AIG 8.2.80.

19. § (2) Helikopter leszállóhely csak a K‐Rept, KÖl, K‐Eü és K‐Hon területen létesíthető. Gazdasági területeken, hoteleken és egyéb intézményeken nem fogadható el a tiltása. A szabályozás célja sem érthető. Más jogszabály előírja a helikopter leszállóhelyek létesítésének feltételeit, az FRSZ-nek nincs jogszabályi felhatalmazása erre vonatkozó előírásra A polgári repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet rendelkezik.

AIG 8.2.83.

18. Közlekedési infrastruktúra (közúti vagy vasúti) számára irányadó területbiztosítás átdolgozása javasolt 20. § Az 1. mellékletben közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken legalább a területileg vonatkozó, 5. mellékletben szereplő mintakeresztszelvény szerint - 15 -

A helikopter forgalom (nem a leszállás) rendkívül magas zajterheléssel jár, önmagában 7580 dBA emissziós értéket jelent. A hatályos zajterhelési határértékeket átlépő főutak esetében „csak” 70-75 dBA emissziós értéket mérnek (nem lineáris a forgalom nagyságának és a mért értéknek a változása). A közérdekű helikopter forgalomból származó zajterhelést természetesen mindenki tűrni köteles, ennek megfelelően a repülőterek, az egészségügyi létesítmények, és a honvédségi létesítmények befogadására szolgáló területfelhasználási egységek – mint jellemzően ilyen forgalmat generáló területek – nem esnek a korlátozás alá, egyéb hasonló funkciókkal bővítésre kerül az előírás. Az előírás a magánforgalom kizárását eredményezi, amely a város közlekedésében érdemi szerepet amúgy sem tudna betölteni, viszont jelentős környezeti terhelést eredményezne a lakosság számára. A tiltás kerületi szinten is szabályozható lenne, de csak akkor eredményezi az elvárt hatást, ha az egységesen, mind a 23 kerületben megtörténik. Az egységes tiltás azonban csak a FRSZ-ben történő előírással biztosítható. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V.6.) Korm. rendelet csak a szabályokat tartalmazza. Vagyis a településrendezési terv olyan helyen nem jelölhet ki repülőteret, mely a magasabb szintű tervekben (OTrT, BATrT) foglaltakkal ellentétes, azonban a szigorúbb feltételeket meghatározhat, akár tilthatja is a kijelölést. Az előírás más §-ba kerül, tartalma kiegészül egyéb területi és funkcionális kivételekkel, valamint csak a rendszeres forgalom esetében kerül kategorikusan tiltásra. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az 5. melléklet csak az I. és II. rendű főúthálózatot és a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutakat alkotó, valamint vasúti fejlesztést jelentő nyomvonalak távlati infrastruktúráját határozz meg, ezáltal jelölve a véleményben kért legkisebb szabályozási szélességet. Nem a mintakeresztszelvényen tájékoztató jelleggel megjelenő szélességi méret a kötelező, hanem az egyes nyomvonalak esetében a mintakeresztszelvényében megjelenített közlekedési infrastruktúra elemek (sávszám, villamos pálya, kerékpáros létesítmény). A fentieknek megfelelően a szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban a

Ssz.

Vélemény

Válasz

meghatározott műszaki infrastruktúra elemek területigényét kell biztosítani. Az FRSZ-nek a fővárosi szintű főúthálózatra vonatkozó előírásokra van jogszabályi felhatalmazása. Egyértelműen meg kell határozni ezek legkisebb szabályozási szélességét. Mintakeresztszelvények alkalmazását nem lehet rendeletben kötelezővé tenni. Közlekedési hatósági jogkör meghatározásuk az adott konkrét esetre. Bizonytalanságot jelent a szomszédos területfelhasználási egységek beépítési sűrűségi értéke szerint számítandó járdaszélesség, így egy főútvonal melletti szakaszokon folyamatosan változna a járda szélessége?

AIG 8.2.97.

AIG 8.2.98.

AIG 8.2.108.

mintakeresztszelvényeken, mivel a közterület szélességét KÉSZ-ben kell meghatározni. A közlekedési hatóság semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik a településrendezési tervek részeként történő építési területek szélességének meghatározásában. A közlekedési hatóság a településrendezési tervek készítése során szakmai véleményt ad, mely csak jogszabályi kötöttség esetén kötelező a jóváhagyó önkormányzatra nézve. A járda esetében csak a minimális szélesség kerül meghatározásra, mely nem korlátozza az egységes szélesség figyelembe vételével történő szabályozást. A vélemény önmagában is ellentmondást hordoz, ugyanis a tervezett utak területigénye nem meghatározható, ha a mintakeresztszelvény jelentette infrastruktúra elemek nem kötelezőek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

VI. FEJEZET A TSZT ÉS AZ FRSZ ALKALMAZÁSA A KERÜLETI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKBEN pontosítása javasolt 23. § (1.) A nagyvárosias telepszerű lakóterületen belül a kialakult, eltérő jellegű lakóterületi zárványok számára karakterüknek megfelelő kisvárosias vagy kertvárosias építési övezet is meghatározható. Az FRSZ tervlapjának léptékében ezek jól elkülönülnek, nem lenne akadálya jelölésüknek. (2) A kertvárosias terület területfelhasználási kategóriába sorolt területen belül közösségi intézmény létesítésére kijelölt építési övezetben 7,5 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható. Az előírásból az következne, hogy a kertvárosi területeken egy templom létesítéséhez TSZT és FRSZ módosítása lesz szükséges. Az előírás második tagmondatának elhagyása javasolt, vagy megengedőbb határérték indokolt. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK pontosítása javasolt 21. Átmeneti rendelkezések 26. § E rendelet hatálybalépésétől a 2015. december 31‐ig terjedő időszakban történő kerületi településrendezési eszköz módosítása esetén a) az alkalmazható – a TSZT‐nek megfelelő – keretövezeteket a 10. melléklet tartalmazza, b) magasépítmény létesítésének lehetőségét jelen rendelet alkalmazásával kell meghatározni. Kötelezően betartandó törvényi előírás, hogy a magasabb szintű tervvel összhangban kell lennie az alacsonyabb szintű településrendezési tervnek. Nem biztosítható a törvényi előírás betartása a hatályos új TSZT és az FSZKT, BVKSZ alapú KVSZ-ek, KSZT-k között, hiszen tartalmában jelentős eltérések vannak, más a fogalomrendszerük, de még az elnevezések sem feleltethetőek meg egymásnak. (Kr. 20.§ (1)) Csak a „régi” TSZT-hez való viszonyítás képzelhető el, ebben az esetben „átforgató” - 16 -

, A javaslat alapján sok helyen mozaikossá válna a területfelhasználas rendszere, fontos rugalmassági szabály ennek elkerülése céljából. Elfogadásra nem javasolt A beépítési magasság épületmagasságként történő meghatározása esetén templom is létesíthető, mivel a rendelkezés nem az épület legmagasabb pontjára vonatkozik. A rendelkezés OTÉK eltérés igényel a Kerületi tervezés megkönnyítése érdekében. Szükség esetén további eltérés is érvényesíthető. Elfogadásra nem javasolt. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdése szerint „ A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz…. b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerint ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, vagy bb) az e rendelet tartalmi előírásainak és a 6. melléklet szerinti jelmagyarázatának alkalmazásával történhet.” Mivel egy időben csak egy TSZT lehet hatályos, fenti rendelkezés ba) pontjának alkalmazása szükségessé tesz a rendeletben egy, a megfelelőséget igazoló „átfordító táblázat” használatát. A táblázat csak akkor válik feleslegessé, ha a kormányrendelet fenti pontot nem tartalmazza.

Ssz.

AIG 8.3.14.

Vélemény

Válasz

táblázat feleslegessé válik. Az új TSZT viszonylatában a Tervezetben javasolt „átforgató” táblázat nem fogadható el.( Étv 60,§, Kr. 45. §) Területfelhasználási egységek differenciálása A területfelhasználási egységek sajátos használat szerinti bontásainak módja sok esetben bizonytalan alapokon nyugszik, vagy az indokolás nem megfelelő, mert a bontások nem egyértelműek. Felvetődik, hogy miért nem kerültek megkülönböztetésre a fővárosi érdekű és a nem fővárosi érdekű területek, vagy területfelhasználások. (A fővárosi érdeket érintő területek kiemelt kezelése a fővárosi településrendezési tervben elengedhetetlen, ezeken a területeken mélyebb és strukturáltabb rendszer meghatározása is szükségessé válhat annak érdekében, hogy a főváros a megfelelő módon tudja érdekeit érvényesíteni, a nem fővárosi érdekű területek esetében viszont fenn kellene tartani a kerületi önkormányzatok szabályozási jogait.) A kétszintű önkormányzatiságból adódó településrendezési anomáliákat a tervnek tudnia kell kezelni.

AIG 8.3.15.

AIG 8.3.17.

 A lakóterületek sajátos használatban történő nagyszámú bontása indokolatlan. Kérdés, hogy az elővárosi zónában a kerületi szabályozási körbe tartozó tartalmak meghatározása fővárosi hatáskör-e. E jogot és a diferálás lehetőségét a kerületi önkormányzatok számára kellene biztosítani és fenntartani.

 A településközponti vegyes területen belül a kiemelt jelentőségű helyi központ területeinek meghatározása kerületi hatáskör kellene, hogy legyen. Minden kerületi szintű – a tervezetben - 17 -

Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt A területfelhasználási rendszer alapját az OTÉK képezi. Az OTÉK 6. § (2) bekezdése szerint: „(2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A rendelkezés alapján tehát – ahogy Magyarországon minden településen – a területfelhasználási egységek számát indokolja:  az azonos szerepkör megállapítása  az azonos jelleg megállapítása  az azonos beépítési intenzitás megállapítása valamint  használat szempontjából o az általános és o a sajátos használat. Az OTÉK rendelkezése alapján a TSZT Budapest sajátosságait követve igényli a meghatározott részletezettséget. A jogszabályok nem adnak felhatalmazást és nem teszik lehetővé, hogy a területfelhasználási kategóriák meghatározása aszerint történjen, hogy fővárosi vagy nem fővárosi érdekű területről van szó. Ennek egyik eszköze egyébként az FRSZ, ami pl. az infrastruktúrák vonatkozásában kiemelt szerepet kap. Ez viszont nem a területfelhasználási kategóriák meghatározásánál lehet fontos, hanem a már meghatározott kategóriák esetében az azokra vonatkozó további feltételek érvényesítése során. Ilyen pl. az értékvédelem, akár az épített, akár a természeti tényezőkről van szó. Ezek a védelmi és korlátozási tervlapokon megjelennek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az OTÉK szerint a területfelhasználás meghatározása nem a területek városszerkezetben elfoglalt helyétől függ. Az elővárosi zónában lévő területek is a főváros szerves részei. Mivel a lakóterületek teszik ki a város beépítésre szánt területeinek zömét (62 %!), karakterisztikusan eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, ezért nem fogadható el azok nagyszámú bontásának „bizonytalansága”. Az OTÉK általánosan meghatároz 4 lakóterületi kategóriát. Nem különíti el ezek közül pl. a lakótelepeket, ez OTÉK által nem kezelt típus. Nem foglalkozik a nagyvárosias területek jellemzőit alapvetően befolyásoló, intenzitásukat meghatározó beépítési jellemzőkkel. Ugyanakkor felhatalmazást ad az OTÉK a tovább bontásra: „6. § (5) A (3) bekezdésben foglalt egyes területfelhasználási egységek a helyi sajátosságoknak megfelelően tovább bonthatók.” Az OTÉK 3 kategóriájából képzett 10 lakóterületi területfelhasználás Budapest jellemzőinek ismeretében, kiterjedésében és eltérő karakterű területeinek ismeretében nem tekinthető soknak. Egy-egy kisebb településen is alkalmazásra kerül 5-6 lakóterületi kategória. Fentiek szerint elfogadásra nem javasolt. A Budapest 2030 Városfejlesztési koncepció fontos célja a differenciált központrendszer kialakítása, így központrendszerének kiemelt elemeit szükséges megjeleníteni a TSZT-ben. Pl. egy 45 ezer fős népesség helyi központi területe (pl. Békásmegyeri lakótelep) kiemelésre

Ssz.

AIG 8.3.18.

AIG 8.3.61.

Vélemény

Válasz

foglaltaktól eltérő területigényű és tartalmú kezdeményezés – a BFTSZT-ben rögzített struktúra borulását, vagyis a BFTSZT eseti módosítását vonja maga után.

méltó szerkezeti tényező. Ha ma nem is, távlatban ott kell, hogy koncentrálódjanak az elmaradt intézményi, közösségi fejlesztések. Fentiek szerint elfogadásra nem javasolt. . Az OTÉK 6. § (2) bekezdése szerint: „(2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A megkülönböztetés tehát a szerepkör (az alapellátás vagy az általános intézményi területek köre), illetve a területek jellege, tehát karaktere. A zöldfelülettel kapcsolatos követelmények nem azonosak az építési övezetek zöldfelületi mértékére vonatkozó, az OTÉK 2. számú melléklet táblázata szerinti Legkisebb zöldfelület százalékos előírásával. Ez ugyanis telekre vonatkozó rendelkezés. A TSZT nem telekre fogalmaz meg zöldfelületi minimum elvárást, hanem a területfelhasználási egységre. Ennek alapja egyrészt az Étv. 10. §(1) bekezdése, amely szerint a településszerkezeti terv a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett határozza meg. A környezet állapotának javítása szempontjából kiemelten fontos a zöldfelületek védelme. Továbbá az Étv. fogalom-meghatározása szerint a „településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó terv”. Mivel a Budapest 2030 városfejlesztési koncepciónak is fontos célkitűzése a zöldfelületi intenzitás növelése (az 5. EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE célon belül az 5.1. A biológiailag aktív felületek és a zöldfelületi intenzitás növelése c. feladat), ezért a cél elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a terv azokra a területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan határozzon meg átlagértékben zöldfelületi arányt, ahol az OTÉK Budapest adottságaihoz képest is jelentősen alacsonyabb értéket határoz meg. Ez nem jelenti az építési övezet zöldfelületi minimumának meghatározását, a helyi építési szabályzatok a zöldfelületi átlagérték figyelembe vétele mellett ezt differenciáltan, telekre vonatkozó értékként határozzák meg. A TSZT területfelhasználási kategóriái nem határoznak meg KÉSZ szintű elemeket. Fentiek szerint elfogadásra nem javasolt. A jogszabályokban előírt biológiai aktivitás érték szinten tartásának bizonyítása nem a feladat összetett jellegéből fakadóan, hanem jellemzően a megváltozott jogszabályi környezet következtében nehézkes. A teljes mértékben megváltozott jogszabályi háttérből fakadó új tervmetodika miatt nem lehetséges az általános esetben elvárható biológiai aktivitás érték szinten tartásának bizonyítása. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

 Az intézményi területek bontásában a beépítési mód és az alapellátás biztosításának lehetősége a megkülönböztetés alapja (legalábbis az elnevezésben), amely önmagában ellentmondás. Ez az önellentmondás igazolást nyer a vonatkozó területfelhasználási leírásokban is, mert a területfelhasználás leírásában a megkülönböztetést (pl. a Vi-1 és Vi-2) a beépítési-sűrűség /a továbbiakban: bs/ mellett azok az előírások jelentik, amelyeket a BFTSZT egyébként nem határozhat meg, hiszen azok helyi építési szabályzatban rögzítendő paraméterek (pl. zöldfelülettel kapcsolatos követelmények).

ad. „4.5. A biológiai aktivitásérték számítási eredménye ” A Tervezetben igazolni kell, hogy az Étv. 7. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény, mely szerint: „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet” teljesül, a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendeletben foglaltak szerint. A fejezetben a Tervező jelzi, hogy a hatályos TSZT és a BFTSZT tervezet közötti változások BIA értékben történő megjelenítése, összevetése az eltérő tartalmak miatt nem lehetséges, így összefoglaló táblázatban rögzít egy, a BFTSZT tervezett területfelhasználásához rendelt értéket, de a jelenleg hatályos és tervezett TSZT között a BIA érték változást nem jeleníti meg. - 18 -

Ssz.

Vélemény

Válasz

A 4.4. fejezetben foglaltak ebben a formában és tartalomban nem igazolják a jelzett Étv. - ben rögzített követelmény teljesülését. AIG 8.3.71.

Összefoglalva megállapítható, hogy a BFTSZT és az FRSZ tervezete jelen formájában nem alkalmas a főváros épített környezetének alakítását kiegyensúlyozottan szolgálni, nem biztosít megfelelő feltételeket a kerületi településrendezési eszközök készítéséhez. A megküldött dokumentációknak legalább a Közgyűlés által elfogadandó részeit teljes körűen meg kell feleltetni a jogszabályoknak, különös tekintettel a jogalkotás előírásaira. A Tervezet előírásaiból minden korábbit meghaladó mértékű BFTSZT és FRSZ módosítási igény merülhetne fel, amely összeegyeztethetetlen a településrendezési eszközök készítésétől elvárt gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodással a társadalmi, gazdasági igényekhez. Jelen véleményben kifejtettek alapján a Tervezet több koncepcionális kérdésben átdolgozandó az egyszerűsítés átfogó elvét is tekintetbe véve. Az átdolgozás során meg kell szüntetni a jogszabályi felhatalmazásokon túlterjedő előírásokat. A BFTSZT leírásának fejezeteit ki kell egészíteni a tartalmi követelmények szerint, viszont az attól eltérő részeket el kell hagyni, továbbá ésszerű terjedelműre indokolt korlátozni. Elvárható, hogy a 2014. 01.01- től hatályba lépett OTrT követelményeinek teljes körűen megfeleljen. A BFTSZT és az FRSZ készítésének teljes időszakában biztosítani kell a társadalmi nyilvánosság és a partnerségi egyeztetés jogszabályi előírásait. A fenti véleményben kifejtettek miatt a tervezetben koncepcionális változtatások szükségesek, ezért és a tervezetek eredményes továbbtervezése érdekében szakmai egyeztetés-sorozatot kezdeményezek.

A tervezet véleményünk szerint szolgálni tudja a vélemények alapján átdolgozott tervezet révén a kerületi településrendezési eszközök elkészítését. A törvényben meghatározott rendkívül rövid időszak alatt kell a tervet új metodika alapján, új jogszabályok között, a korábbi léptéktől eltérő méretarányban és részletezettséggel kidolgozni. Az idő rövidsége sajnos nem tette lehetővé a többszöri egyeztetést, ami jobban szolgálhatta volna a tervezet értelmezését és visszahathatott volna a tervezésre, valamint a félreértelmezéseket is kiszűrhette volna. A módosítási igényeket nem a TSZT generálja, hanem alapvetően az OTÉK merev rendszere, ami nem engedi meg az átjárást - még feltételekhez kötötten sem - az egyes területfelhasználási kategóriák között. A fővárost azonosan kezeli bármelyik magyarországi településsel, miközben az területileg, közigazgatásilag és a szabályozás jogszabályi háttere miatt is eltérnek. A vélemények egy részét befogadja a terv, és az átdolgozás során törekszik a részben befogadható véleményekkel együtt az alapvető egyszerűsítés irányába juttatni a tervet. A TSZT e tekintetben más jellegű átdolgozást igényel, mint az FRSZ.  Az TSZT-ben az értelmezhetőség megerősítése és egyes rugalmassági elemek beültetése válhat szükségessé, amennyiben azok nem ellentétesek jogszabállyal. Mindezek mellett a szükséges térképi pontosítások is megtörténnek.  AZ FRSZ elsősorban az egyszerűsítettebb, kevésbé részletező előírások átdolgozását igényli a vélemények alapján. Mindezek mellett a terv meg fog felelni a kidolgozása után hatályba lépett OTrT követelményeinek is, ami jelentős többlet terhet ró a tervezés folyamatára. A szakmai egyeztetés az igény szerint lefolytatásra került, a vélemény részletes megvitatása után a tervezet átdolgozása megtörténik. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

AIG 9.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Ügyiratszám:)

Ssz.

AIG 9.1.1.

Vélemény

Válasz

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi - 19 -

A TSZT 1. Területfelhasználás című tervlapján az erdőterületek a használat szerint kerültek megkülönböztetésre. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek a TSZT 4. Zöldfelület-, táj-

Ssz.

AIG 9.1.2.

Vélemény

Válasz

célkitűzésekkel:  Területfelhasználás A településszerkezeti terv készítése során kiemelt jelentőségű célok között került feltüntetésre a természeti értékek megőrzése, az ökológiai kapcsolatok biztosítása, javítása. Az itt felsorolt javaslatok közvetlenül szolgálják a táj- és természetvédelmi szempontból fontos területek védelmét. A terv szerint a természeti területek védelme szempontjából lényeges feladat azok tehermentesítése, a jelenleg tapasztalható intenzív területhasználat mérséklése, különösen a Budai-hegyvidék területén. A javaslattal Igazgatóságunk egyetért. Véleményünk szerint azonban Budai-hegyvidék védett erdőterületeire kijelölt területfelhasználás, miszerint a védett erdőterületek közjóléti erdőterület (Ek) kategóriába kerülnének besorolásra, nem felel meg sem a természetvédelmi kezelői szempontoknak, de terv előbb ismertetett célkitűzésével sincs összhangban. A terv szerint az erdőterületek esetében a területfelhasználási besorolás a használat („a lakosság a budapesti erdők nagy részét közjóléti funkciója miatt látogatja") szerint került meghatározásra. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (Xll.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 28. § (4) bekezdés 2. pontja közjóléti területfelhasználású erdőterületen, 10 ha-t meghaladó teleknagyság esetében 5%-ban ad lehetőséget építmény elhelyezésére. Véleményünk szerint egy ilyen mértékű fejlesztési lehetőséget a védett erdőterületek egészére egyöntetűen kiterjeszteni táj- és természetvédelmi nem elfogadható. Bizonyos területeken a természeti értékek védelme érdekében a védelmi erdő területfelhasználási kategória alkalmazása lenne az indokolt. A védelmi erdő területfelhasználás nem zárja ki az erdő látogatását, az OTÉK ebben az esetben csak az épület elhelyezése szempontjából határoz meg korlátozást. Álláspontunk szerint tehát a természetvédelmi és közjóléti funkciók összeegyeztetése érdekében szükséges lenne az erdőterületek tervezett területfelhasználási besorolását felülvizsgálni. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás A IV. kerület területén a Farkas-erdő melletti, attól ÉNy-i irányban elhelyezkedő, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT) megjelent országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett területrészen jó természetességi állapotú lápréti és mocsárréti növénytársulások találhatók puhafás ligeterdő-maradványokkal. A területen védett és fokozottan védett állatfajok előfordulásáról Igazgatóságunk dokumentált adatokkal rendelkezik. Mindezek miatt a Tk (természetközeli terület) kijelöléssel egyetértünk, azonban szükségesnek tartjuk a kijelölés kiterjesztését a patak vonaláig.

- 20 -

és természetvédelem című tervlapján kerültek feltüntetésre, amely ugyanolyan kötelező érvényű, mint előbbi. A kerületi településrendezési eszközök készítésénél a TSZT különböző tervlapjait együttesen kell alkalmazni. A TSZT építési jogot nem keletkeztet, a kerületi építési szabályzatokban kell a TSZT 4. számú Zöldfelület-, táj-és természetvédelem című tervlapján jelölt védettségek figyelembevételével lehatárolni a különböző erdőterületi övezeteket. A természetvédelmi oltalom alatt álló, beépítéssel nem érintett, rekreációs funkciójú erdőterületeken értelemszerűen olyan övezeteket kell kialakítani, ahol a beépítés nem megengedett, vagy csak a természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontokkal összeegyeztethető módon. A szerkezeti terv leírása kiegészítésre kerül a fent említett szempontokkal. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -

OTrT 7. § (1) „Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

-

BATrT 5. § (7) „A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.”

-

BATrT 6. § (1) „Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. (…)”

-

BATrT 6. §(2) „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.”

Ssz.

AIG 9.1.3.

AIG 9.1.4.

Vélemény

Válasz

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás A XV. kerület területén a Szilas-patak mellett, attól ÉK-i irányban az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével, valamint a „4. Zöldfelület, Táj- és Természetvédelem" tervlapon feltüntetett, „helyi védelemre javasolt természeti terület" kijelöléssel egyaránt érintett területrészen védett növény és állatfajok előfordulásáról Igazgatóságunk dokumentált adatokkal rendelkezik. Álláspontunk szerint a védett természeti értékek megőrzését a Tk (természetközeli terület) területfelhasználási egység és övezet képes hosszútávon biztosítani, ezért ezen területek természetközeli területbe történő átsorolását kérjük.

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás XVI. kerület területén a Szilas-patak és a Naplás-tó körüli, az OTrT alapján ökológiai folyosó és magterület érintettségű területek, a pesti oldalon kevesek közt még megmaradt, természetközeli állapotú puhafás ligeterdők, folyondáros cserjés területek, amely területekre Igazgatóságunk védett növény és állatfajok nagyszámú előfordulására vonatkozóan dokumentált adatokkal rendelkezik, valamint a területnek a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. {IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 21. számú mellékletében lehatárolt területrészére (Naplás-tó természetvédelmi terület) vonatkozóan felsorolja a területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajokat. A természetvédelmi célkitűzések, valamint a jogszabályi előírások érvényesítése a területen álláspontunk szerint az alábbi területfelhasználási rend és övezeti besorolás meghatározásával biztosítható: - 21 -

A szóban forgó terület a BATrT-ben lehatárolt nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben található, ezért nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolására. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -


-


-


-


A szóban forgó terület a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben található és Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, ezért nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolására. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -


-


-

BATrT 6. § (1) „Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag

Ssz.

Vélemény

Válasz

karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. (…)” A Simongát utcától Ny-i, a Szilas-pataktól É-i irányban az országos ökológiai hálózat magterület övezetének nemcsak részterületén, hanem annak teljes részén szükséges a Tk-be (természetközeli terület) sorolás.

AIG 9.1.5.

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás XVI. kerület területén a Szilas-patak és a Naplás-tó körüli, az OTrT alapján ökológiai folyosó és magterület érintettségű területek, a pesti oldalon kevesek közt még megmaradt, természetközeli állapotú puhafás ligeterdők, folyondáros cserjés területek, amely területekre Igazgatóságunk védett növény és állatfajok nagyszámú előfordulására vonatkozóan dokumentált adatokkal rendelkezik, valamint a területnek a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. {IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 21. számú mellékletében lehatárolt területrészére (Naplás-tó természetvédelmi terület) vonatkozóan felsorolja a területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajokat. A természetvédelmi célkitűzések, valamint a jogszabályi előírások érvényesítése a területen álláspontunk szerint az alábbi területfelhasználási rend és övezeti besorolás meghatározásával biztosítható: A Simongát utcától K-re a magterület egészének Tk területfelhasználásba sorolása szükséges, valamint a Vá (állóvizek medre és partja) besorolású területen (Naplás-tó) kívül az ökológiai folyosó területét a közigazgatási határig szintén Tk területfelhasználásként szükséges meghatározni.

AIG 9.1.7.

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás A Budapest X. kerület, 042849/4 hrsz.-ú ingatlan területén Ek (közjóléti erdő) területfelhasználási egység kijelölése tervezett. Ezen földrészlet egésze ex lege láppal érintett. A területen található természetvédelmi terület jellege, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/ A. §-a alapján a tervezett Ek kijelölés konfliktust eredményezne a valós állapot és a jelölt területfelhasználás - 22 -

-


A Simongát utcától Ny-i irányban fekvő terület a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben található, továbbá az erdőterületi mérleg csökkenése miatt nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolására. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -


-


-


-


A Simongát utcától K-re eső területek a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben találhatók és Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülnek, ezért nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolásukra. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -


-

BATrT 5. § (7) „A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület

Ssz.

Vélemény

Válasz

között. Ennek megfelelően természetvédelmi szempontból itt kizárólag a Tk (természetközeli terület) területfelhasználási egység és övezet kijelölése támogatható. A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Hiv. Kgy. rendeletben lehatárolt, „helyi jelentőségű védett természeti terület"-ként megjelölt, Felsőrákosi-rétek elnevezésű terület ex lege védett láp érintettségű területein kívüli területrészei érintik az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetét. A helyi védettség kijelölését a területen található természetközeli állapotú élőhelyek: természetes fűzligetek láprét foltokkal, valamint a nagy számban fellelhető védett növény- és állatfajok regisztrált jelenléte indokolta. Mindezek miatt a természetvédelmi érdekek, a jogszabályi előírások, valamint a területfelhasználás összhangját a Tk (természetközeli terület) területfelhasználási egység és övezet kijelölésével tartjuk megteremthetőnek. Szükségesnek tartjuk ezért a rendelet 9/a melléklete alapján felsorolt földrészletek közül a 042808, 042814, 042815, 042816,042820, 040957/37, 042847/1, 042846, 042845/3, 042845/2, 042845/1, 042834/1,042839/5, 042839/6, 042839/7 hrsz.-ú ingatlanok területének Tk (természetközeli terület)-be történő besorolását AIG 9.1.8.

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó részét képezi a Budapest XVII. kerület,Keresztúri út - Határmalom utca - Rákos-patak - vasút által határolt terület, melyre vonatkozóan Igazgatóságunk védett és fokozottan védett fajok állandó és ideiglenes előfordulásáról dokumentált adatokkal rendelkezik. A terület továbbá fontos puffer funkciót biztosító területe ez a tőle É-i irányban található, ex lege védett lápterületnek. Szükségesnek tarjuk ezért, valamint a jogszabályi előírások érvényesíthetősége érdekében a terület Tk (természetközeli terület) területfelhasználási egységbe és övezetbe történő besorolását.

területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.” -


-


A szóban forgó területek a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben találhatók és Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülnek, ezért nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolásukra. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -


-


-


-


A szóban forgó területek a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben találhatók és Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülnek, ezért nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolásukra. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. AIG 9.1.9.

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel: - 23 -

A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került:

Ssz.

Vélemény

Válasz

 Területfelhasználás A Rákos-patak mentén a Czeglédi Mihály utcától K-i irányban Ek (közjóléti erdő)-ként jelölt területek ökológiai folyosóval érintett részén természetközeli állapotú vizes élőhely található patak menti nádas láprétekkel, bokorfüzesekkel és puhafás ligeterdő maradványokkal. A területen védett állat- és növényfajok nagy számú jelenléte regisztrálható ideiglenes és állandó jelleggel egyaránt. Mindezek értelmében az M0-s autóút Ny-i és K-i oldalán egyaránt szükségesnek tartjuk az ökológiai folyosó érintettségű területek Tk (természetközeli terület) területfelhasználási egységbe és övezetbe történő átsorolását.

AIG 9.1.11.

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Területfelhasználás A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 22. mellékletében lehatárolt helyi jelentőségű védett természeti terület (Merzse-mocsár természetvédelmi terület) nagy része Tk (természetközeli terület) besorolásba került, mely kijelöléssel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/A. §-a alapján egyetértünk. Azonban szükségesnek tartjuk a TK kijelölés kiterjesztését a mellékletben a természetvédelmi terület részeként felsorolt Budapest XVII. kerület, 0138252/2, 0138252/4, 0138252/5 hrsz.-ok területére is.

-


-


-


-


A szóban forgó területek a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben találhatók és Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülnek, ezért nincs mód Tk (természetközeli terület) területfelhasználási besorolásukra. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A javaslat szakmailag támogatható, ugyanakkor a természetközeli területek kijelölése a módosított OTrT és a BATrT alábbi előírásainak figyelembevétele mellett módosításra került: -


-


-


-


A szóban forgó terület a BATrT-ben lehatárolt erdőgazdálkodási térségben találhatók és Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülnek, ezért nincs mód Tk - 24 -

Ssz.

AIG 9.1.12.

AIG 9.1.13.

AIG 9.1.14.

Vélemény

Válasz

1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés A szerkezetet meghatározó közlekedési infrastruktúra elemek közül a tervezett Budakeszit elkerülő út XII. kerületi szakasza természetvédelmi érdeket sért. A tervlap szerinti vonalvezetés érinti az országos jelentőségű Budai TK területét, továbbá a HUDl20009 jelölésű, Budaihegység elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (Natura2000). A kijelölt nyomvonal területe védett növények élőhelye. A tervezett fejlesztés az itt található természeti értéke veszélyeztetésével, esetleges elpusztításával járhat, mely ellentétes a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. (továbbiakban: Tvt.) előírásaival (42. § (1) bekezdés). 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés Természetvédelmi szempontból szintén aggályos a II. és Ill. kerület kapcsolatát biztosító, részben felszín alatt vezetett településszerkezeti jelentőségű út kijelölése. A terület felszín alatti természeti adottságait tekintve mészkőterület, melyhez kötődő karsztjelenségek pl. ismeretlen barlangok jelenléte nem zárható ki egyértelműen. A Tvt. 23. § (2) bekezdése értelmében a barlangok országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt állnak, melyek állapotát (állagát) és jellegét tilos a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni (Tvt. 31. §). Az előzőek értelmében kérjük a megjelölt közlekedési elemek tervezett a nyomvonalvezetésének felülvizsgálatát. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés A Nagytarcsai úttól DNy-i irányban tervezett közút és kerékpárút-fejlesztés: 1. nyomvonal: A Nagytarcsai úttól a Simongát utcáig részben meglévő nyomvonal. Keresztezi a Szilas-patakot és környezetét, mely terület az országos ökológiai hálózat magterület övezetével érintett. A terület természeti értékeire a fentiekben (a 65-243 szelvény tervezett területfelhasználásának véleményezésénél) ismertetettek vonatkoznak. Mindezek miatt a tervezett közút és kerékpárútfejlesztés - amennyiben az az út szélesítésével, és ezáltal a természetvédelmi szempontból értékes területek területi igénybevételével járna - természetvédelmi szempontból nem támogatható. A Simongát utca és a Határmalom utca között nem meglévő útvonal. Az itt található, extenzíven használt mezőgazdasági terület nagy számú védett faj élő- és táplálkozóhelye. Az újonnan kialakítandó pályatest két, természetvédelmi szempontból értékes területet (a Szilas-patak és a Naplás-tó körüli, valamint a Felsőrákosi-rétek és a Rákos-patak körüli területek) összekötő, azok fontos pufferzónájaként szolgáló területet átalakítaná, fragmentálná. Mindezek miatt a nyomvonal más, természetvédelmi szempontból nem értékes területen történő kijelölése szükséges a - 25 -

(természetközeli terület) területfelhasználási besorolására. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. Budakeszi elkerülését biztosító új útvonalat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve jelöli ki, amennyiben ez módosul a TSZT-ből is törlésre kerülhet, mivel fővárosi közlekedési érdeket nem szolgál. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Az útvonalat a hatályos TSZT is tartalmazza. A nyomvonal meghatározásának tekintetében a TSZT és FRSZ nagy szabadságot biztosít, ezt hivatott kifejezni a jelkulcsban szerepeltetett megnevezés is:Távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala alagútban. A konkrét nyomvonalat a véleményben idézett jogszabályok betartásával kell majd meghatározni, az útvonalnak középtávon még a tervezésére sem kerül sor. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Az útvonalat a hatályos Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a hatályos TSZT is tartalmazza. A nyomvonalat befogadó KÖu terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv 3. sz. mellékletéből került átvételre. Az FSZKT-ban szereplő nyomvonal megállapítását megelőző jóváhagyási eljárás során a jogos természet értékek figyelembe vételre kerültek. A patakok még a természetvédelmi érdekekre való tekintettel sem zárhatják el hermetikusan egymástól az egyes városrészeket, a vízfolyások keresztezése elkerülhetetlen. Jelen javaslat egy meglévő keresztezés felhasználásán alapul. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

AIG 9.1.16.

AIG 9.1.17.

AIG 9.1.18.

AIG 9.1.19.

Vélemény

Válasz

jogszabályi előírások érvényesíthetősége érdekében. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés A Nagytarcsai úttól DNy-i irányban tervezett közút és kerékpárút-fejlesztés: A két nyomvonal találkozásánál, a Határmalom utcától tervezett, részben meglévő nyomvonalszakasz keresztezi a Rákos-patakot és környezetét, mely terület az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett. A terület természeti értékeire a fentiekben (a 65-421 szelvény tervezett területfelhasználásának véleményezésénél) ismertetettek vonatkoznak. Mindezek miatt a tervezett közút és kerékpárút-fejlesztés - amennyiben az az út szélesítésével, és ezáltal a természetvédelmi szempontból értékes területek területi igénybevételével járna - természetvédelmi szempontból nem támogatható. Ezen értékes élőhelyek (a Szilas-patak és a Naplás-tó körüli, valamint a Felsőrákosi-rétek és a Rákos-patak körüli területek) jelenleg is szűk részen találhatók, az új utak tervezett nyomvonalon történő kialakítása területük további szűkülését, visszaszorulását, az itt található védett és fokozottan védett növény-, és állatfajok élőhelyének, valamint az élőhelyek ökológiai folyosó szerepének korlátozását eredményezné. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés A Pesti határúttól D-i irányban tervezett közút-fejlesztés: Két nyomvonal-változat: tervezett, jelenleg nem meglévő nyomvonalak, nem meglévő patakkeresztezések. Mindkét nyomvonalváltozat keresztezné a Rákos-patakot és környezetét érintően kijelölt országos ökológiai folyosó övezetét. Ezzel sérülne a terület ökológiai folytonosságot biztosító, a jelölés céljaként megjelölt funkciója. Javasoljuk ezért a tervezett nyomvonalak szükségességének felülvizsgálatát. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés Kerékpárút-fejlesztés a Rákos-patak mentén (1): A tervezett kerékpárút nyomvonala a Cinkotai út és a Pilisi utcától K-i irányban, azzal párhuzamos út között. A jelölt területen kerékpárút kialakítása a területhasználat intenzitásának növekedését, a természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhelyek jelenleg is igen szűk területének további csökkenését eredményezné, a terület (65-421 szelvény tervezett területfelhasználásának véleményezésénél részletezett) természeti értékeire káros hatást gyakorolna, így kerékpárút kialakítása kizárólag a természetvédelmi szempontból értékes területeket elkerülő nyomvonalon támogatható. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés - 26 -

Elfogadásra nem javasolt. Az útvonalat a hatályos Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a hatályos TSZT is tartalmazza. A nyomvonalat befogadó KÖu terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv 3. sz. mellékletéből került átvételre. Az FSZKT-ban szereplő nyomvonal megállapítását megelőző jóváhagyási eljárás során a jogos természet értékek figyelembe vételre kerültek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A tervezett közúti kapcsolat a hatályos Településszerkezeti terv tervben már szerepel Tárna utcai kapcsolatként. A véleményezett tervben szereplő két nyomvonal változatból csak a javasolt alternatív nyomvonal kerül megtartásra, de csak mint távlati közúti fejlesztés. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A XVI. kerületi önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ kérésére a nyomvonal a vízfolyás környezetében kerül jelölésre. A konkrét műszaki tervezés során a környezetet legjobban kímélő megoldásokat kell majd alkalmazni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A Péceli úton megjelenő nyomvonalat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve határozza meg, mint térségi kerékpáros nyomvonalat. Ezért kötelezően szerepel a tervben. A patak parti nyomvonalat az érintett kerületi önkormányzatok és a Budapesti Közlekedési Központ kéri jelölni. A konkrét műszaki tervezés során a környezetet legjobban kímélő

Ssz.

AIG 9.1.20.

AIG 9.1.21.

Vélemény

Válasz

Kerékpárút-fejlesztés a Rákos-patak mentén (2): A Rákos-patak mentén, a Czeglédi Mihály utcától K-i irányban, az MO-s autóút Ny-i és K-i oldalán tervezett kerékpárút kialakítása - a 65-412 és 65-421 szelvényeket érintően tervezett kerékpárút-fejlesztés véleményezésénél részletezettekkel megegyezően – a területhasználat intenzitásának növekedését, a természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhelyek jelenleg is igen szűk területének további csökkenését eredményezné., A terület (65-422 szelvény tervezett területfelhasználásának véleményezésénél részletezett) természeti értékeire káros hatást gyakorolna, így kerékpárút kialakítását kizárólag a természetvédelmi szempontból értékes területeket elkerülő, a Péceli út mentén jelölt nyomvonalon támogatható. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés A XXII. kerület Duna-parti szakaszán (Érd felé eső végén) vízi közlekedési terület (Köv) került kijelölésre egy új országos teherkikötő létesítése céljából. Az érintett terület az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetének a része, továbbá határos a Duna és ártere HUDl20034 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. Az ökológiai folyosó övezetével érintett területen található erdősáv része a Duna mentén már csak szaggatottan meglévő ártéri vegetációnak. Budapest közigazgatási területén belül a part természetes kapcsolódása szinte teljesen megszűnt. Így a megmaradt természetközeli vegetáció Budapest város Duna-menti természeti értékeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Igazgatóságunk véleménye szerint a tervezett területfelhasználásból adódó fejlesztés a vízparti élőhely elpusztulásával járna. Mindezek alapján javasoljuk a tervezett területfelhasználás felülvizsgálatát. 1. Igazgatóságunk véleménye szerint a településszerkezeti terv az alábbiakban felsorolt esetekben nem áll összhangban az előzőekben ismertetett természetvédelmi célkitűzésekkel:  Közlekedés A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág felett tervezett 6 új híd megvalósításának indokoltságát a dokumentáció nem támasztja alá. Bár a Duna-ág ezen a szakaszon természetesség szempontjából elmarad délebbre eső szakaszaitól, partvonala több helyütt kiépített, mégis egy természetes vízfolyás, ami alapvetően befolyásolja a szomszédos kerületek arculatát, szerkezetét, a part menti területek vonzerejét adja, éppen ezért került az érintett terület a hatályos BATTrt-ben és a jelenleg véleményezett tervanyagban is az országos jelentőségű tájképvédelmi terület (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület) övezetébe. A kérdéses folyószakasz ugyanakkor éppen egyedi tájképi értékeiben sérülne, ha 300-800 méterenként egy-egy híd törné meg a meder vonulatát. Mindaddig, amíg gyakorlatilag nincs, ami alapján következtetni lehetne a tényleges forgalmi igényre ezeken a pontokon a két part között, és nincs mód látványtervi szinten mérlegelni ezeknek a létesítményeknek a tájra gyakorolt hatását, a környezetükbe való illeszkedését, azaz egyáltalán megítélni, hogy szükség van-e hidakra, éppen itt és éppen ennyire-e, ezeket a hidakat alternatív útkapcsolati elemenként javasoljuk feltüntetni a szerkezeti terven (ahogy utak nyomvonala esetében erre van is példa a dokumentációban). (Jelen véleményünk elsősorban azokra a tervezett RSD-hidakra vonatkozik, amelyekre nem szerveződik gyűrűirányú közúthálózati kapcsolat.) - 27 -

megoldásokat kell majd alkalmazni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Az OTrT 2014. 01.01. hatályba lépett módosítása tartalmaz Budapest és Érd közigazgatási határánál kikötő létesítést. A TSZT a magasabb rendű jogszabálynak nem mondhat ellent, ezért a vélemény nem vehető figyelembe a szakmai indoklás ellenére sem. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

A véleményezett hidak közül öt, a gyalogos-kerékpáros kapcsolatok átvezetését biztosítaná a TSZT által meghatározott területfelhasználásnak megfelelően, Csepel és Ferencváros jelentős méretű, tervezett lakóterületei között. A IX. kerület esetében már hatályos szabályozási tervek vannak érvényben. A 6. híd a hosszú évtizedek óta tervezett, és ennek megfelelően a településrendezési tervekben folyamatosan szereplő Galvani híd. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

Vélemény

Válasz

AIG 9.2.1.

2. Általános észrevételek a településszerkezeti tervvel kapcsolatban:  Területfelhasználás Nem érthető, miért kap erdőterületi besorolást egy természetbeni vízfelület (XXI. kerület, tó a szigetszentmiklósi közigazgatási határnál, a Kiserdő mellett) vagy egy a valóságban már teljesen beépült ipari telephely (XXIII. kerület, Oázis Kft. telephelye, a dél-pesti szennyvíztisztító mellett), amikor ezen területek távlati beerdősítése nem reális elképzelés, és a tényleges használatnak is ellentmond a besorolás.

AIG 9.2.2.

2. Általános észrevételek a településszerkezeti tervvel kapcsolatban:  Jelkulccsal. tervi jelöléssel kapcsolatos észrevételek: A jóváhagyandó munkarészek között, a közlekedési infrastruktúra tervlapján bizonyos szakaszokon meglévő kerékpárutat tervezettként jelöl a terv (pl. tudomásunk szerint az EuroVelo kerékpárút hálózat RSD parti szakasza a IX. kerületben már megépült 2. Általános észrevételek a településszerkezeti tervvel kapcsolatban:  Jelkulccsal. tervi jelöléssel kapcsolatos észrevételek: Ami a szerkezeti terv területfelhasználási tervlapján alternatív nyomvonalként került feltüntetésre, az a közlekedési infrastruktúra tervlapján nem mind jelenik meg így.

AIG 9.2.6.

AIG 10.

A csepeli Katalin tó területe, a parti sávval együtt nem erdőterület, hanem közpark területfelhasználási egységbe sorolt. A XXIII. kerület Oázis Kft. telephely területe a szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolságán belül esik. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Az erdőterületek kijelölésénél a TSZT-nek figyelembe kell venni a BATrT 6. § (2) előírását: „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” A terület más területfelhasználási egységbe történő átsorolására az erdőterületi mérleg csökkenése miatt nincs lehetőség. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A IX. kerületben az EuroVelo hálózatba tartozó kerékpárút információink szerint nem épült RSD mentén, a kerékpáros közlekedés meglévő burkolaton azonban lehetséges a területen jelenleg is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A területfelhasználási tervlapon - a jelmagyarázat elemei számának csökkentésére törekedve összevont jelkulcsi elemként jelenik meg a Távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala (alagútban), alternatív nyomvonal. A Közlekedési infrastruktúra tervlapon az alternatív nyomvonalak egyértelműen, feliratként kerülnek megjelenítésre. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (Ügyiratszám: 638-1/2014/hhi)

Ssz.

AIG 10.1.1.

Vélemény

Válasz

II. kerület HRSZ: 15696/18 TSZT Tervlap: 65-144 Tervezett besorolás: Közjóléti erdő (Ek) A hatályos TSZT-ben beépítésre szánt kertvárosias lakóterületként szerepel, a közjóléti erdő besorolás a településrendezési eszközökben nem alátámasztott. A TSZT Zöldfelület-, Táj- és Természetvédelem tervlapon az ingatlan vonatkozásában nincs feltüntetve más jogszabállyal érvényesülő elem (pl. természeti védettség, Országos Erdőállomány Adattárában nincs erdőként feltüntetve). A telek beépített, a TSZT Épített Környezet Értékeinek Védelme tervlapon sziluettérzékeny hegyvidéki kertvárosias területként szerepel, mely besorolás megfelel a HM tárca jelenlegi és tervezett ingatlanhasználatának. Kérem, szíveskedjenek az ingatlant „Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület (Lke-3)" területfelhasználási egységbe sorolni. - 28 -

A TSZT előzetes tájékoztatási szakaszában, a HM által (Nyt. szám.: 1738-3/2013hho) adatszolgáltatásként megküldött kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetébe, illetve honvédelmi terület övezetébe sorolt ingatlanok jegyzékében a nevezett ingatlan nem szerepelt. A területet a BATrT nem nevesíti honvédelmi területként. Az erdőterületi besorolás a II. kerületi főépítész kérése alapján került feltüntetésre. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

AIG 10.2.1.

AIG 10.2.2.

AIG 10.3.1.

Vélemény

Válasz

HRSZ: 38903. TSZT Tervlap: 65-412 Tervezett besorolás: Intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi-2) Jelenlegi és tervezett funkció: iroda, műhely (lakatos, gépjárműjavító), raktárak, gépjárműtárolók, MILSHOP. A TSZT Területfelhasználás tervlapon az ingatlan jelentős változással érintett beépítésre szánt terület, mely nem pontos, hiszen az ingatlan használatban van, nincs alulhasznosítva, az a HM El Zrt. telephelye a fent megjelölt funkciókkal.

A többszintes területfelhasználás nem elsődleges és másodlagos használatot jelent, hanem fizikailag egymás felett elhelyezkedő területelhasználást. A terület városszerkezeti helyzeténél fogva, a jelenlegi hasznosításához/beépítettségéhez képest jelentős fejlesztési tartalékkal bír, ezért került jelentős változással érintett területként feltüntetésre. A hatályos TSZT-ben Vk (Központi vegyes terület) területfelhasználási egységbe sorolt, ezért „Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület”-be való visszaminősítése nem támogatható. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

X. kerület

Kérem, szíveskedjenek az ingatlant többszintes területfelhasználási egységbe sorolni: elsősorban gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz2)/másodlagosan intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi-2). X. kerület

HRSZ: 38900/14. TSZT Tervlap: 65-412 Tervezett besorolás: Intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi-2) Jelenlegi és tervezett funkció: iroda és gépjármű szerviz. Kérem, szíveskedjenek az ingatlant többszintes területfelhasználási egységbe sorolni: elsősorban intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi2)/másodlagosan gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz-2).

A többszintes területfelhasnálás nem elsődleges és másodlagos használatot jelent, hanem fizikailag egymás felett elhelyezkedő területelhasználást.. A hatályos TSZT-ben K-HT (Honvédelmi terület), az FSZKT-ben K-HT besorolású az ingatlan. A TSZT előzetes tájékoztatási szakaszában, a HM által adatszolgáltatásként megküldött kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetébe, illetve honvédelmi terület övezetébe sorolt ingatlanok jegyzékében a 38900/14 hrsz.-ú ingatlan nem szerepelt, így a környezeti adottságok figyelembe vételével javasolt a „Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2)” területfelhasználási egységbe sorolása. A meglévő lakóterület mellett új „Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület” kijelölése nem támogatható. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

XII. kerület

A 10733/10, 10736/2 és a 10737 hrsz.-ú ingatlanokat a BATrT 3/22. számú melléklete „Honvédelmi terület övezete” –ként ábrázolja, ezért törvényi előírások alapján Különleges Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület” területfelhasználási egységbe sorolandók. Honvédelmi területként nem indokolt a terület sűrűségének növelése. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

HRSZ: 10733/10; 10736/2; 10737. TSZT Tervlap: 65-144 Tervezett besorolás: Intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi-2) A természetben egy egységet alkotnak a magántulajdonból HM vagyonkezelésbe került 10737, illetve önkormányzati tulajdonban lévő 10735 és 10738 hrsz.-ú ingatlanokkal. A telkek jelenlegi beépítettsége megengedi a beépítési paraméterek növelését. Kérem, szíveskedjenek az FRSZ szerinti besorolást Vi-2: 1,0 (0,75+0,25)-re módosítani.

AIG 10.4.2.

XIII. kerület HRSZ: 27999. TSZT Tervlap: 65-233

Tervezett besorolás: nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek) Tájékoztatom, hogy a Budapesti Honvéd területével azonos helyrajzi számon honvédelmi feladatokat ellátó katonai szervezet is működik, mely katonai szervezet működése hosszú távon tervezett. Kérem, szíveskedjenek az ingatlant többszintes területfelhasználási egységbe sorolni: elsődlegesen nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K- Rek)/másodlagosan honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K- Hon) és a jóváhagyandó TSZT III. kötet 11. táblázatban szerepeltetni. AIG

XIII. kerület

A TSZT előzetes tájékoztatási szakaszában, a HM által adatszolgáltatásként megküldött kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetébe, illetve honvédelmi terület övezetébe sorolt ingatlanok jegyzékében a nevezett ingatlan nem szerepelt, és a BATrT 3/22. számú melléklete szerinti sem „Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezet” és nem is „Honvédelmi terület övezet”. A törvényi előírások alapján a „Különleges - Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület” területfelhasználás alkalmazása nem indokolt. A terület „Különleges nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület” (K-Rek) területfelhasználási egységben tartandó. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 28005/6 és a 28005/7 hrsz.-ú ingatlanokat a BATrT 3/22. számú melléklete „Honvédelmi

HRSZ: 28005/6; 28005/7.TSZT Tervlap: 65-233 - 29 -

Ssz.

10.4.3.

Vélemény

Válasz

Tervezett besorolás: Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (KHon) Tájékoztatom, hogy a korábbi adatszolgáltatásunkat követően a 28005/4 helyrajzi szám megosztásával jöttek létre a 28005/5, 28005/6 és a 28005/7 hrsz-ek. A 28005/5 továbbra is honvédelmi rendeltetésű ingatlan, azonban a 28005/6 és a 28005/7 hrsz-ú ingatlanok honvédelmi besorolása a továbbiakban nem indokolt. Kérem, szíveskedjenek a 28005/6 és a 2800517. hrsz-t intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület (Vi-2) területfelhasználási egységre módosítani.

terület övezete” –ként ábrázolja, ezért törvényi előírások alapján Különleges - Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület” területfelhasználási egységbe sorolandók. A kérés alapján a terv módosítása nem lehetséges, a BATrT előzetes módosítása szükséges. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

- 30 -

AIG 11.

Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala Földmérési és Földügyi osztály (Ügyiratszám: 10.006/1/2014.)

Ssz.

AIG 11.6.1.1.

Vélemény

Válasz

XVII.1.b) A Csordakút út – Mezőőr utca közötti területrész, illetve az állatotthontól délkeleti irányban a Csordakút úton haladva az út és az M0 közötti részen elhelyezkedő termőföldeket a terv szintén Gksz-2. jelű, gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáltató terület megjelöléssel, beépítésre szánt területként jelölte ki. A területegységgel kapcsolatban BFKH Földhivatala Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal FPH059/81-2/2013. számú megkeresése alapján, 10.025/3/2013. ügyiratszámon korábban már véleményt adott, amelyben az övezeti átsorolás ellen földvédelmi kifogást emelt. A korábbi véleménnyel egyetértve megállapítható, hogy a kérdéses területrészt a hatályos Terv külterületi mezőgazdasági területként tartja nyilván, amely besorolás megfelel a területrész jelenlegi hasznosításának. A tervezett övezeti módosítással érintett területrész a 138626/6, 138626/8, 138626/9, 138646, 138645/10, 138632/1, 138628, 138637, 138633/3-4, 138633/9-16 helyrajzi számú termőföldek 51 ha 4139 m2 nagyságú összterületét érinti, amely beépítéssel járó területfelhasználás szántó, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott termőföldeket foglal magában. A termőföldek területe minőségi osztály szerinti bontásban az alábbiak szerint alakul: Művelési ág Minőségi osztály Területnagyság Szántó 5 23 ha 1558 m2 Szántó 6 13 ha 5907 m2 Szántó 7 4 ha 6891 m2 Legelő 4 5766 m2 Rét 6 9 ha 4017 m2 A Tfvt. 2. § 1. pontja, valamint az ingatlan-nyilvántartás törzskönyvi adatai szerint a kerületben a szántó művelési ágú termőföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelmi fokozata 17,26 AK/ha, a rét esetében 18,1 AK/ha, a legelő esetében pedig 6,04 AK/ha. A kerületben a szántó 3, szántó 4, szántó 5, szántó 6., szántó 7., szántó 8., a rét 6., rét 7., a legelő 3., legelő 4., legelő 5., legelő 6. minőségi osztályok fordulnak elő, amelyek közül a szántó 4., szántó 5., rét 6., legelő 3. minőségi osztályok átlag felettinek minősülnek. A tervezési terület tehát 32 ha 5575 m2 nagyságú átlag feletti (szántó 5., rét 6.), és 18 ha 8564 m2 nagyságú átlagosnál gyengébb (szántó 6.-7., legelő 4.) minőségű termőföldet érint. Tehát többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldek várható kiesésével lehet számolni a Terv módosítása következtében. A Tfvt. 6/B. § (1) bekezdése szerint „Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni - 31 -

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok Együttműködési megállapodása szerint, – hivatkozással, hogy a kerületben a már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területek nem elegendőek a kerületi fejlesztési elképzelések megvalósításához – a teljes terület további munkahelyek teremtése céljából gazdasági területi besorolásba kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

Vélemény

Válasz

továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.” A területrész gazdasági övezetbe történő átsorolásával BFKH Földhivatala nem ért egyet. Ezen földrészletek ilyen irányú igénybevételét az ingatlanok belterülettől való távolsága sem indokolja, ezen felül a területi mérték a kerületben rendelkezésre álló szabad és beépíthető területek következtében túlzottnak tekinthető. BFKH Földhivatala korábbi állásfoglalásaiban, földvédelmi véleményeiben kifejtette, hogy a főváros XVII. kerületében rendelkezésre áll olyan szabad belterületi ingatlan, amelynek tényleges belterületként való felhasználására, az azonos övezeti besorolásnak megfelelő beépítésére eddig nem került sor. Ezzel összhangban a Tfvt. 6/B. § (2) bekezdés a), b) pontjai a következő rendelkezéseket tartalmazzák: „Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő, területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.” Fenti jogszabályi követelmény vizsgálatára az alábbi kimutatás készült. 2. számú táblázat)

(2., 3.. számú melléklet,

Az 2. számú mellékleten ábrázolt 1. és a 3. számú területegységen, amely szintén Gksz-2. övezeti besorolásban van, összesen 29 ha 1877 m2 nagyságú szabad terület található, ahol sor kerülhet a területfelhasználásra. BFKH Földhivatala jelen földvédelmi véleménye keretében a XVII. 1.a.; 2.1.; 3.2.; 4.; 5.; 6. pontban szereplő területrészek (111 ha 6480 m2) Gksz-2. jelű építési övezetbe való sorolását nem kifogásolta, így a kerületben elegendő terület áll rendelkezésre, ahol átlagosnál gyengébb minőségi osztályú termőföldeken a területfelhasználás megtörténhet. (2. számú melléklet 10-15. sorszámú területegységei, 3. számú melléklet 7. sorszámú területegysége) Ezen felül a tervezési terület északi és déli részén, a Péceli és Pesti út közelében olyan területegységek is vannak, amelyeken a kialakult állapotok a Gksz-2. jelű területfelhasználást lehetővé tennék. Ezek a földrészletek a terv szerint Má. övezetben maradnak. (3. számú melléklet Má-1, Má-2, Má-3, Má-4. sorszámú területegységei) A hivatkozott területek az alábbiak: 1.) Péceli út – Korsó utca - Csordakút út – 138609/4 – 138606/2 helyrajzi számú út közötti területrész; 2.) 138615/1 helyrajzi számú út - Ecsedháza utca – Csordakút út közötti területrész; 3.) Mezőőr út - Ecsedháza utca – 138615/1 helyrajzi számú út közötti területrész; 4.) A telepített gyümölcsös alatt közvetlenül déli irányban, a Pesti út – Zöldházi dűlő utca közötti területrész (138660/2, 13, 14, 19, 41, 50-54, 57-60 hrsz), amelyet keleti irányból közvetlenül a Terv szerinti XVII.-2. jelű, Gksz-2 övezeti átsorolásra tervezett területegység határol. A területeken folytatott helyszíni vizsgálat alátámasztotta, hogy a Terv szerint beépítésre kijelölt - 32 -

Ssz.

AIG 11.6.2.2.

Vélemény

Válasz

termőföldek helyett rendelkezésre állnak olyan területegységek is, amelyek a természetben már részben beépítettek, termőföld minőségük kerületi viszonylatban átlagosnál gyengébb, közvetlenül a kerület belterületi fekvésével határosak, ahol a kialakult területhasználat alkalmasabbá teszi a területegységeket arra, hogy azokon történjen meg az övezeti átsorolás. Fenti indokokra, jogszabályi és földvédelmi szempontokra tekintettel az övezeti átsorolásnak megfelelő fejlesztésre, belterületbe csatolásra a XVII.1.b.) pontban jelölt terület földvédelmi szempontból nem támogatható, a Gksz-2. jelű építési övezetbe sorolás ellen BFKH Földhivatala földvédelmi kifogást emel. XVII.2.2.) A Pesti úttól délre az M0 – Pest megye közigazgatási határ – Zsigmond utca közötti területrész a Terv szerint szintén Gksz-2. jelű, beépítésre szánt területként került kijelölésre. (3. számú melléklet 8. számú területegység) A beépítésre szánt övezet a 138670 helyrajzi számú termőföld mintegy fele területét érinti. A kérdéses termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint szántó 4., szántó 5., szántó 6. alosztályokból áll. A 138670 helyrajzi számú földrészlet Zsigmond utca felőli területrésze, a Terv szerint Ek, Ev. jelű, közjóléti erdő, illetve védelmi erdő megnevezésű övezeti besorolást kap. A földrészlet a kerület legdélebbi részén helyezkedik el az M0 – Pesti út és a közigazgatási határ mentén. A földrészletből a Gksz-2. jelű övezeti átsorolás többségében átlagosnál jobb minőségű talajfoltokat szán beépítésre. Tekintettel arra, hogy a kerületben a XVII.1) pontban kifejtett indokolás szerint a beépítésre még jelentős mértékű szabad területek állnak a rendelkezésre, ezért a 138670 helyrajzi számú termőföld részbeni beépítése szintén túlzó mértékű termőföld felhasználásnak tekinthető. Ezért a Tfvt. 6/B. § (2) bekezdés a), b) pontjai szerinti kifogás fennáll erre a területre is. Fennáll továbbá az az indok is a területegység beépítése ellen, hogy BFKH Földhivatala a XVII.2.1.) pontban nem kifogásolta a 138666/42, 138666/44 helyrajzi számú termőföldek tervezett beépítését, továbbá a XVII.2.1.) pontban körülhatárolt területrészhez közvetlenül csatlakozó, de a terv szerint Má övezetbe sorolt földterületek alkalmasabbak lennének a Gksz-2 jelű övezeti módosításra, hiszen ezen a területegységen – a helyszíni vizsgálat szerint - már olyan típusú igénybevételek vannak, amelyek nem indokolnák a földrészletek Má. övezetben való megtartását. (3. számú melléklet Má-4. Sorszámmal jelölt területrésze)

A terület a hatályos TSZT-ben már beépítésre szánt területfelhasználási egységbe sorolt. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. § szerint a termőföld védelmének érvényesítése érdekében a hatóság csak újonnan kijelölt beépítésre szánt terület esetén emelhet kifogást. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Mindezek alapján BFKH Földhivatala a 138670 helyrajzi számú termőföld Ek, Ev. jelű övezeti átsorolásával egyet ért, ellenben a Gksz-2. jelű övezeti átsorolás ellen földvédelmi kifogást emel. AIG 11.11.6.2

XXIII.6.2.) Más a helyzet a 196223 – 196234/42 – 196239 – M0 autópálya – 196224 helyrajzi számú utak által körülhatárolt területegység vonatkozásában (4. számú melléklet, 3-4. sorszámú területegység), amelyet a Terv szintén Gksz-2. jelű beépítésre szánt területként jelölt ki. A területegységgel kapcsolatban BFKH Földhivatala, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal 21181/2/2010. számú megkeresésére, 10.139/1/2009. ügyiratszámon földvédelmi véleményt adott ki, amely véleményben kifejtett indokolás szerint az övezeti átsorolás földvédelmi szempontból nem volt támogatható. - 33 -

A terület a hatályos TSZT-ben már beépítésre szánt területfelhasználási egységbe sorolt. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. § szerint a termőföld védelmének érvényesítése érdekében a hatóság csak újonnan kijelölt beépítésre szánt terület esetén emelhet kifogást. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

Vélemény

Válasz

Ezzel összhangban BFKH Földhivatala, Soroksár Önkormányzat Főépítészi Iroda VI-19431//2010. számú megkeresésére, 10.041/3/2010. ügyiratszámon kiadott véleményben az övezeti átsorolás ellen további földvédelmi kifogást emelt. A korábbi véleménnyel egyetértve megállapítható, hogy a területegységen lévő szántóterületek természetbeni állapota megegyezik az ingatlan-nyilvántartási állapottal. A természetben valamennyi földrészlet rendszeres hasznosítás alatt áll. Felszínük, talajadottságaik, megközelíthetőségük alkalmassá teszik a termőföldeket arra, hogy azokon a földhasználók mezőgazdasági tevékenységet folytassanak. A tervezett módosítással érintett területrész összesen 40 ha 4203 m2 nagyságú, szántó művelési ágú 1., 2. és 3. minőségi osztályú termőföldet, illetve 2 db 5743 m2 nagyságú, gyümölcsös művelési ágba sorolt termőföldet érint. (3. számú táblázat) A Tfvt. 2. § 1. pontja szerint „E törvény alkalmazásában átlagos minőségű termőföld: az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;” A kerületben az ingatlan-nyilvántartás törzskönyvi adatai szerint a szántó művelési ágú termőföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelmi fokozata 28,86 AK/ha. A kerületben szántó 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. minőségi osztályok fordulnak elő, amelyek közül a szántó 1., 2., 3. minőségi osztályok minősülnek átlag felettinek. A Tfvt. 6/B. § (1) bekezdése szerint „Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.” Fenti jogszabályi követelményre figyelemmel megállapítható, hogy a vizsgált területegységen lévő kiváló minőségi szántóterületek nemcsak a XXIII. kerület, hanem az egész főváros legjobb minőségű termőföldjei. BFKH Földhivatala a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció elkészítése kapcsán az egyeztetési eljárások során többször kifejtette, hogy nem támogatja a Terv olyan módosítását, mely külterületi, kiemelkedően értékes termőföldek belterületbe vonását, beépítését tartalmazza, illetve felhívta arra is a figyelmet, hogy a főváros XXIII. kerületében rendelkezésre áll olyan szabad belterületi ingatlan, amelynek tényleges belterületként való felhasználása, az azonos övezeti besorolásnak megfelelő beépítése eddig nem valósult meg. Ezzel összhangban a Tfvt. 6/B. § (2) bekezdés a), b) pontjai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák. „Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a - 34 -

Ssz.

Vélemény

Válasz

beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő, területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.” A hivatkozott jogszabályi követelmény érvényre juttatása céljából az övezeti átsorolással érintett 40 ha 4203 m2 nagyságú termőföldek tényleges felhasználásának indokoltsága további vizsgálatot követelt meg. Ennek érdekében vizsgálat alá kerültek a kerületben található, a terv szerint azonos területfelhasználási egységbe sorolt Gksz-2. jelű övezetek.(4. számú melléklet) Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a térképi nyilvántartás adatai, valamint a helyszíni szemlék alapján megállapítható, hogy a kerület azonos beépítés alá eső övezetében összesen 104 ha 0833 m2 nagyságú beépítetlen terület található, ahol a területfelhasználások nem történtek meg. (4. számú melléklet 5., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13. számmal jelölt területek) Különösen az 4. számú melléklet 11., 12. sorszámmal jelölt területegységein, ahol hasonló körülmények és feltételek vannak, a településfejlesztés megvalósítható, hiszen a Budapesti 1. Számú Földhivatal a területek belterületbe csatolását és végleges más célú hasznosítását korábban már engedélyezte, amely engedély jogerőre emelkedését és az ingatlan-nyilvántartási átvezetést követően a termőföldek jogi jellege megszűnt. A területegység összesen 40 ha 5678 m2 nagyságú, amely területi mérték azonos a tervezett övezeti átsorolással érintett tömb területével. (40 ha 4203 m2) Ezzel pedig alátámasztást nyert, hogy a kerületben az övezeti besorolásnak megfelelő Gksz-2. jelű területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben rendelkezésre áll olyan terület, amely már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt. Illetve BFKH Földhivatala jelen földvédelmi véleménye keretében a XXIII-4., XXIII.6.1.c) pontban szereplő területrész Gksz-2. jelű építési övezetbe való sorolását nem kifogásolta. Soroksár történelmileg mezőgazdasági jellegű település. BFKH Földhivatala nem tartja szerencsésnek, hogy a kerület legjobb minőségű termőföldjeit veszítse el. A gazdasági övezet kiterjesztése a fenti területegységen lévő termőföldekre földvédelmi szempontból nem támogatható, a Gksz-2. jelű építési övezetbe sorolás ellen BFKH Földhivatala

földvédelmi kifogást emel.

- 35 -

- 36 -

- 37 -

- 38 -

AIG 13.

BFKH Közlekedési Felügyelőség (Ügyiratszám:BF/UO/NS/111/1/2014.02.12.04.)

Vélemény Válasz Ssz. AIG Az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető beépítésre szánt területek: A térségben ez az egyedüli, a terület méretéhez illeszkedő infrastruktúra elem, ami a fejlesztési 13.1.2.1a. (TSZT Ill. kötet 63. old) területhez képest külsőbb elhelyezkedésű, így megvalósítása a Váci út tehermentesítését 1a. A Külső Váci út - Tímár u. - Duna sor - Üdülő sor által határolt terület fejlesztésének szolgája a terület szempontjából.

igénybevételéhez a Külső Szilágyi út - Megyeri út csomópont térségében megjelölt 500 P+R A táblázat a Magyar Állam vagy a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozó parkoló fejlesztését kevéssé összekapcsolhatónak tartjuk. infrastrukturális létesítményeket nevesít, amelyek azonban csak időbeli korlátot jelentenek. Nem az egyes területek fejlesztésének infrastruktúra feltételeit jelentik, amely HÉSZ hatáskörébe tartozik. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

AIG 13.1.2.3.

3. A XXII. 3. terület esetében az igénybevétel feltételként megjelölt infrastruktúrafejlesztés mellett a A DILK gazdasági forgalma funkcionálisan sem függ össze a főváros személyforgalomhoz vasúti megállóhoz kapcsolódó 150 férőhelyes P+R parkoló megépültét is szükségesnek tartjuk kapcsolódó P+R parkolók létesítésével. előírni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

AIG 13.1.2.4.

4. XXIII. 2. terület esetében a Soroksári elkerülő út 1. ütemének használatbavételét,

AIG 13.2.2.

FRSZ rendelettervezet: 1. A külön szintű kapcsolat miatt a Szerencs u., Mogyoród útja (65-241, 65-232 szelvény) Ferihegyi u., Lőrinci út (65-421 szelvény) esetében a 2.E-2.E irányadó mintakeresztszelvényt nem tartjuk megfelelőnek.

A körirányú hálózat hiánya jelenti a nagyobb problémát a térségben. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 39 -

A mintakeresztszelvény folyópályán mutatja be a szükséges elemeket. A csomópontokban, vagy különszintű átvezetéseknél értelemszerűen egyedi kialakítás és területigény jelentkezik, amely csak a részletes tervezés alapján, a KÉSZ területbiztosítása során jelenhet majd meg. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

AIG 14.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal (Ügyiratszám: UVH/UH/98/8/2014.02.24.)

Ssz. AIG 14.3.2

Vélemény

Válasz

II Vélemény vasúti szempontból: A Budapest Főváros Településszerkezeti Terve Ill. kötet Jóváhagyandó Munkarész 4.4.1. Az. országos területrendezési terv és a településszerkezeti terv összefüggéseinek bemutatása fejezet Közlekedés pontban a 151. oldalon „A vasúti területek kiterjedése változott. Kikerült a hagyományos vasúti közlekedés elemei közül a Józsefvárosi pályaudvar" mondattal kapcsolatban a következő észrevételt tesszük. Az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 16812010. (V. 11.} Korm. rendelet 3. mellékletében felsorolásra kerültek a 207 Budapest Józsefváros Budapest-Ferencváros és a 208 Budapest - Józsefváros- Kőbánya felső egyéb vasúti pályák, melyek fejállomását a Budapest-Józsefváros pályaudvar képezi. A pályaudvar nem üzemel, ugyanakkor a fenti jogszabályban rögzített vasúti pályák részét képezi, továbbá Budapest-Józsefváros pályaudvar bontására vonatkozó engedélyt a vasúti hatóság nem adott ki és ilyen bontási engedélykérelem sem érkezett még a vasúti hatóságra.

- 40 -

Az Országos Területrendezési terv 2014. január elsején életbe lépett módosítása törölte a Józsefvárosi pályaudvart a vasúthálózati elemek közül. Ennek figyelembevételével a tárgyi tervnek is ezt kell, mint tervezett állapotot feltüntetnie. Ugyanakkor az OTrT teremti meg a jogalapját annak, hogy a hivatkozott kormányrendelet is módosuljon, illetve olyan tervek készüljenek melyek a vasúti hatóság ez irányú engedélyét igénylik. (Jelenleg jogerős építési engedély alapján átépítés alatt áll pl. a Józsefvárosi pályaudvar egykori felvételi épülete kulturális létesítménnyé.) Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

FPH 4.

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Városüzemeltetési Főosztály (Ügyiratszám: FPH061/617-12/2014.02.hó.)

Ssz.

Vélemény

Válaszok

FPH 4.2.4.

Természetvédelmi szempontból A „Fazekas-hegyi kőfejtő természetvédelmi terület” „Lke3” területfelhasználási egységbe sorolt, holott helyi jelentőségű védett terület és barlangi védőövezet is, amelyet szintén nem lehet beépíteni, ezért kérjük a terület átsorolását.

FPH 4.2.8.

Természetvédelmi szempontból A „védelemre javasolt természeti területekkel” kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) és (2) bekezdése alapján a Jegenye-völgy területén keresztülhaladó M0 nyomvonalának módosítását tartjuk szükségesnek, mivel ez a védett foltos szalamandra (Salamandra salamadra) egyetlen élőhelye a Budai-hegységben. Természetvédelmi szempontból A „védelemre javasolt természeti területekkel” kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük. Szilas-tó melletti erdő területét kettévágja a tervezett közlekedési nyomvonal, természetvédelmi szempontból elkerülendő.

FPH 4.2.10.

FPH 4.2.11.

5.

Természetvédelmi szempontból A „védelemre javasolt természeti területekkel” kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük. A Soroksár – újtelepi mocsárrét egy része Gszk területfelhasználási egységbe sorolt, kérjük a területet Ek vagy Tk területfelhasználási egységbe sorolni.

A helyi védelem csak a telkek területének egy részét fedi le. Vegyes területfelhasználású telkek nem kerülnek kijelölésre a TSZT-ben. A teljes telkek beépítésre nem szánt területbe sorolása nem indokolt, mivel azok a hatályos TSZT-ben a terület kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába soroltak. A korábbi tervekben 05-os K „a budai hegyvidék különös védelmet igénylő területének legfeljebb négylakásos lakóépületek elhelyezésére szolgáló” övezetébe tartozott. Kizárólag két telek esetében fedi le a helyi természetvédelmi terület a teljes telket, azonban ezek zárványszerűen helyezkednek el a lakóterület belsejében, a szomszédos erdő területfelhasználási egységgel nincs kapcsolatuk. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A nyomvonal a Belügyminisztérium véleményének megfelelően az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) szereplőre változik. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

A XV. kerület esetében a Szilas-patak vonalát az M4 metró tervezett meghosszabbítása, és a kapcsolódó területek fejlesztéséhez kötődő út keresztezi. A közlekedési nyomvonalak nem helyezhetőek át. (A tervezett közlekedési létesítményeknek a vizes élőhelyen történő átvezetése műszaki szempontból akár lábakra állítva is megoldható.) Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A hatályos TSZT-ben a terület „nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek” területfelhasználási kategóriába sorolt, továbbá a hatályos FSZKT-ban „különleges, különösen nagy területű kereskedelmi és szolgáltatási terület” keretövezetbe sorolt, építési jogot keletkeztetve. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (Ügyiratszám: 1054/9/2013/1054.2014.02.07.)

Ssz. F PH 5.17

Vélemény

Válaszok

A Barnamezős területek - a városfejlesztés kiemelt céltérségeinek településrendezési kezelése című részben a dokumentáció 5. oldalán a metró közeli barnamezős területek bemutatása során a "Nyugati pu. és környéke" alatt vélhetően Rákosrendező is értendő az M1 meghosszabbítása révén. Amennyiben nem, erre külön ki kell kitérni. Rákosrendező fejlesztése rövid-, illetve középtávú, több ütemben megvalósítható cél. Ennek megfelelően a TSZT-nek kezelnie kell a területfelhasználás szempontjából azokat az igényeket, amelyek a városrész

Rákosrendező területén a hatályos terveknek megfelelő területfelhasználási egységek kerültek jelölésre. Rákosrendező pontos fejlesztési iránya még nem körvonalazódott. A terület nagysága, jelentősége miatt, a TSZT módosítása egy későbbi időpontban válik indokolttá a konkrét fejlesztési lehetőségek és megvalósíthatóságuk vizsgálatát követően. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 41 -

Ssz. F PH 5.19

F PH 5.23

F PH 5.27

F PH 5.29

Vélemény

Válaszok

méretű területet jellemzik majd. A többszintű területfelhasználást erősen indokoltnak tartjuk bizonyos részterületeken. A TSZT magasházakra vonatkozó 65m-es korlátozását differenciáltabban kellene kezelni. Javasoljuk, hogy egyes (Váci út - Róbert K. krt., Rákosrendező) kaputérségek és/vagy egyes céltérségek esetében fontolják meg a 120m-es korlátozást mint ez az FRSZ-ben rögzítésre is került. Általánosságban javasoljuk a lll. kötet 3.b. "Az épített környezet védelmével kapcsolatos magassági korlátozások " területi lehatárolása című tervlapon ábrázolt magasházas területeket kibővíteni, olyan kaputérségeket lehatárolni, ahol a 120 m-es korlát engedett. Budán a domborzati adottságok miatt nem javasoljuk ugyanakkor a 6 5 m-t meghaladó épületeket. Szükségesnek látjuk a meglévő magasházakat (15 emeletes paneleket pl. Újpalota,) jelölni. Javasoljuk továbbá a tervlap jelöléseinél a magasházakra vonatkozó színeket a könnyebb értelmezhetőség miatt jobban elkülöníteni 31. oldal Mellékközpont területek:  XIII. Angyalföld: Véleményünk szerint a Nyugdíjfolyósító (73 m) és a Rendőrpalota (93m) épülete mellett a 65mes korlátozás csekély. Javasoljuk a 120m-es korlát alkalmazását. Az Árpád híd mellett épült "toronyházak" 62, ill. 64m magasak, és alapterületük miatt is torzónak hatnak. A városi kapu/alközpont szerepe valóban adott ennek a területnek.

17. ábra Vegyes területek:  A rákosrendezői tervezett vegyes területet jelölni kell a térképen. 30. ábra: Szabadidő eltöltés területei:  A szerkezeti tervlapon a Margitsziget a Z-vp területfelhasználáson kívül differenciáltan javasolt kezelni.

F PH 5.31 106. oldal 58. ábra: Gyorsvasúti hálózat: Az M4-es metró délnyugati és északkeleti meghosszabbítása 2027-ig semmilyen formában sem tervezett, további nyomvonala nem ismert. A virágpiaci végállomás véleményünk szerint ésszerűtlen, a vonalnak távlatban az M1- M7 mellett legalább Budaörs központját el kell érnie. Javasoljuk a vasúthálózat rajzra történő rávezetését.

F PH

Észak-Csepel esetében több szempontból is meghaladottnak tartjuk a 2009. évi válság előtt - 42 -

Toronyházak és magasházak elhelyezésére kijelölt területek meghatározása jelenleg is összetett szempontrendszer vizsgálata alapján történt, miközben számos más kapcsolódó előzmény eredménye és tanulsága is figyelembevételre került. Budapesten, városszerkezeti és városképi szempontok alapján toronyház elhelyezésére a Csepel sziget északi területei alkalmasak, ebben széleskörű településrendezési szakmai konszenzus alakult ki. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Toronyházak és magasházak elhelyezésére kijelölt területek meghatározása jelenleg is összetett szempontrendszer vizsgálata alapján történt, miközben számos más kapcsolódó előzmény eredménye és tanulsága is figyelembevételre került. Budapesten, városszerkezeti és városképi szempontok alapján toronyház elhelyezésére a Csepel sziget északi területei alkalmasak, ebben széleskörű településrendezési szakmai konszenzus alakult ki. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Rákosrendező területén a hatályos terveknek megfelelő területfelhasználási egységek kerültek jelölésre. Rákosrendező pontos fejlesztési iránya még nem körvonalazódott. A terület nagysága, jelentősége miatt, a TSZT módosítása egy későbbi időpontban válik indokolttá a konkrét fejlesztési lehetőségek és megvalósíthatóságuk vizsgálatát követően. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az ábra a szabadidő eltöltés céljára szolgáló, különleges, beépítésre szánt területfelhasználási kategóriájú területeket tartalmazza. Az egységes szabályozás érdekében a teljes Margitsziget (a szállodák kivételével) beépítésre nem szánt, városi park területfelhasználási kategóriába sorolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 4-es metró vonalának meghosszabbítása a 2014 évben megnyílt szakasz geometriai adottságai és a Gazdagréti lakótelep elhelyezkedése folytán mindenképpen eléri a Virágpiac területét. A vélemény figyelembe vételével reálisan 2030 után lehet csak számolni a Virágpiacig történő meghosszabbítással, Budaörs központjának esetleges elérésével pedig még később, amelyet már TSZT-ben sem kívánatos megjeleníteni a beruházás megvalósulásának, illetve a megvalósulás időpontjának nagyfokú bizonytalansága miatt. Az S-bahn koncepció tervezett megvalósítása figyelembe vételével a metró Budaörsi kivezetése amúgy is indokolatlan. Mindazonáltal a TSZT által meghatározott területfelhasználás biztosítja az elvi lehetőségét (a Virágpiac és a városhatár között csak beépítésre nem szánt területek helyezkednek el) egy valamikori továbbvezetésnek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A hatályos TSZT is fejlesztési területként ábrázolja a területet, Budapest 2030 hosszú

Ssz. 5.35

F PH 5 . 4 4.

Vélemény

Válaszok

született, túlméretezett fejlesztési tervek TSZT-n való megjelenítését és kritika nélküli továbbélését, ezért javasoljuk ennek az alábbi észrevételek szerinti újragondolását  Az új déli Duna-híd csepeli hídfőjében a Csepel Művek és az olajkikötő nagy tehetetlenségű struktúrái még hosszú ideig akadályozzák a funkcionális átalakulást. Emiatt az új centrum a Weiss Manfréd út, az új gerincút és a Körvasútsori körút csomópontjánál alakulhat ki, némileg északra tolva a mai kerületközpontot Csepel-Ófalu végletekig leromlott, szlömös területén következetes, sebészi pontosságú akcióra van szükség, a mai zavaros, falusias viszonyok továbbélése helyett akár a teljes bontás is igazolható beavatkozás a nagyvároshoz méltó környezet megteremtése érdekében.  Több okból sem látjuk létjogosultságát a csepeli szigetcsúcs beépítetlen keleti részére korábban tervezett, igen intenzív karakterű új városrésznek. Az elmúlt évek ingatlanfejlesztési kudarcai rámutattak, hogy egy ilyen léptékű beruházás évekreévtizedekre lekötné a budapesti viszonyok között erősen korlátos piaci keresletet, továbbá az infrastrukturális, intézményi és funkcionális hiányosságok miatt gyakorlatilag mindent helyben kellene megteremteni. El kell kerülni a túlzott intenzitást, ami embertelen léptékű, élhetetlen beépítési arculathoz vezetne. Észak-Csepel szerves fejlődése inkább a CsepelÓfalu helyén javasolt városrészközpont rekreációs, oktatási és lakáscélú háttérterületeként történhet, mértéktartó beépítési sűrűséggel és jelentős zöldterületek kialakításával. Mindez csak nagy távlatban reális, addig ezeket a területeket tartalékolni érdemes. A sziget északi csúcsán tervezett városi park („Dél-Budapest tüdeje”) kialakítása szomszédos területek beépítésével párhuzamosan célszerű, anélkül csak határozott tematikus funkciókkal (pl. sport-és élménypark formájában) lehet életképes.  A szigetcsúcs fejlődési lehetőségeit erősen korlátozzák a nagy-dunai (nyugati) oldalon kialakult struktúrák. A Galvani híd építése csak távlatban reális, így a harántirányú kapcsolatok javulása itt nem várható  A tervezett Lőportárdűlő állomás elhelyezése a jelenlegi Rákosrendező potenciálját messze alulmúlja . A terület fejlesztéséhez , illetve az M1 és a V3 meghosszabbításához kapcsolódva kérjük a Szegedi út vonalába helyezni.

F PH 5 . 4 7.



Kelenföldet vasútállomásként kérjük jelölni, nem pályaudvarként

F PH 5 . 6 0.



A Molnár-szigetre nem szükséges két helyen híd kijelölése, az északi megszüntethető. A déli oldalon jelölt híd meghosszabbításában a pesti oldalhoz is kell hídkapcsolatot jelölni.

F PH 5 . 6 2.



A Sibrik Miklós út északi folytatása bármelyik nyomvonal-változatban felesleges a Jászberényi úttól északra, mert forgalmat vonz a védett rákosi láprétekre, és funkcióját a Körvasúti körút is ellátja.

F PH 5 . 6 3.



Az M51 (régi MO) is gyorsforgalmi útként jelölendő. - 43 -

távú városfejlesztési koncepció is a város különleges tartalékterületeként kezeli. Kedvező településszerkezeti elhelyezkedéséből, városközponthoz való közelségéből kifolyólag továbbra is indokolt a terület fejlesztési területként történő ábrázolása. A terület fejlesztésének feltétele a meghatározott szükséges infrastrukturális elemek megvalósítása, tehát a véleményben szereplő híd(ak) megvalósítása nélkül a terület igénybevételére nem kerülhet sor. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A Magyar Állam kompetenciájába tartozó vasúti fejlesztésre vonatkozóan a NIF Zrt. építési engedéllyel rendelkezik. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Kelenföldhöz már jelenleg is három vasútvonal kapcsolódik. Távlatban ez lesz a nagysebességű vasúti közlekedés tényleges budapesti fogadópontja. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. XXIII. kerületi Önkormányzat véleményében fontosnak tartja az északabbra lévő híd jelölését is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. . Módosítása a 2014. 03.28. egyeztetésnek megfelelően történik. A Kozma utca vonalában lévő nyomvonal változat kerül megtartásra – mivel a Kozma utca folytatását jelentő Felsőcsatári út és a Lakatos út összekötése is a főhálózat részévé válik – de csak távlati közúti fejlesztésként. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A országos területerendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2. sz. mellékletét képező Szerkezeti tervlapon főúthálózati besorolással jelenik meg távlatban.

Ssz.

Vélemény

Válaszok

F PH 5 . 7 2.

F PH 5.76

F PH 5 . 7 8.



M2–Gödöllői HÉV-hez kapcsolódó rákospalotai szárnyvonal nem szerepel a tervalapon.



Hiányzik, az Üllői út XVIII. kerületi szakaszának végén, Budapest – Vecsés határán tervezett P+R területének feltüntetése.

 Javasoljuk az alábbiakban felsorolt tervezett és meglévő közfogalmú kikötőt feltüntetni. A megszűnők ábrázolása mérlegelhető: o I. kerület, Batthyány tér (meglévő, megszűnő), o I. kerület, Batthyány tér (tervezett, a téren), o I. kerület, Várkert bazár (meglévő, a Casino épületénél), o II. kerület, Margit híd, budai hídfő (tervezett, a hídfőtől északra), o II-III. kerület, Kolosy tér (tervezett, a tér tengelyében), o III. kerület, Pünkösdfürdő (meglévő), o III. kerület, Rómaifürdő (meglévő, megszűnő), o III. kerület, Római-part (tervezett, az Aelia Sabina köz vonalában), o III. kerület, Óbudai-sziget (meglévő), o IV. kerület, Rév u. (tervezett), o IV. kerület, Újpest-Városkapu (meglévő), o V. kerület, Kossuth L. tér (tervezett, a Parlament déli oldalán), o V. kerület, Petőfi tér (meglévő, megszűnő), o V. kerület, Vigadó tér (tervezett, a tér tengelyében), o IX. kerület, Fővám tér (tervezett, a Corvinus előtt), o IX. kerület, Boráros tér (meglévő), o IX. kerület, Haller u. (meglévő), - 44 -

Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A nagyobb jelentőséggel bíró gyorsvasúti fejlesztések (M3 metró meghosszabbítása és felújítása, Gödöllői HÉV felújítása és M2 metróval történő összekötése, a HÉV vonalak felújítása és az Észak-déli regionális gyorsvasút létrehozása) miatt a TSZT-ben korábban nem szereplő rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósítása a következő 40-50 évben nem reális. Továbbá elvetésre kerül több, a TSZT-ben már régebb óta szereplő gyorsvasúti elem is (M2 metró hűvösvölgyi szárnyvonala, M3 metró kispesti szárnyvonala, és az M4 metró budafoki szárnyvonala). Ugyanakkor a kerület a gyorsvasúti nyomvonallal lényegében párhuzamos, közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosító vasútvonalakkal is rendelkezik, melyek az S-bahn rendszer keretében amúgy is fejlesztésre kerülnek. A fentiek figyelembe vételével a rákoskeresztúri szárnyvonal nem jelenik meg a TSZT-ben, megjegyezve hogy jelentős részben beépítetlen területeket érintene, ezért a nyomvonal az elépítésére nem kerül sor, indokoltsága a késöbbiekben természetesen felülvizsgálható. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Budapest területének ezen a részén nincs, illetve nem tervezett olyan kötöttpályás közösségi közlekedési eszköz, amely gyors belső városi kapcsolatot jelentve eszközváltási célra igénybe vehető lenne (az Üllői úti villamos meghosszabbítás kerületi szintű utazások szempontjából vehető csak számításba). Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A kikötők jelentősége forgalmi szempontból az autóbusz megállók jelentőségével azonos, épített környezet szempontjából a villamosmegállókéval, ezek a TSZT-ben konzekvensen nem jelennek meg. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

Vélemény

Válaszok

IX. kerület, Nemzeti Színház (tervezett), XI. kerület, Szt. Gellért tér (meglévő), XI. kerület, Egyetemváros (meglévő), XI. kerület, Kopaszi-gát (meglévő), XIII. kerület, Meder u. (meglévő), XIII. kerület, Népfürdő u. (meglévő), XIII. kerület, Dráva u. (meglévő, megszűnő), XIII. kerület, Dráva u. (tervezett, a Dráva utca vonalában), o XIII. kerület, Jászai Mari tér (meglévő, megszűnő), o XIII. kerület, Jászai Mari tér (tervezett, áthelyezve a hídfő közelébe az északi oldalra), o XIII. kerület, Margitsziget, Centenáriumi emlékmű (meglévő, megszűnő), o XIII. kerület, Margitsziget, Kaszinó (tervezett, a keresztirányú gyalogostengely vonalában), o XIII. kerület, Margitsziget, szállodák (meglévő), o XIII. kerület, Margitsziget, Danubius csónakház (tervezett), o XXI. kerület, Színesfém u. (tervezett), o XXII. kerület, Budafok-Belváros (tervezett, a vasúti megállónál), o XXII. kerület, Nagytétény-Kastélypark (tervezett). A Fővárosi Rendezési Szabályzat előírásaival kapcsolatos észrevételek: o o o o o o o o

F PH 5 . 8 6.

A 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybe vett közterületnek legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel kell rendelkeznie nem életszerű. Javasoljuk ennek törlését.

F PH 5 . 9 1.

A szerkezeti tervlap közlekedési infrastruktúrát bemutató részén a „településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra” jelzés számos olyan nyomvonalat is tartalmaz, amelyek nyomvonala a részletes tervezés során módosulhat. A rendelettervezet szerint ebben az esetben az FRSZ-t módosítani szükséges. Javasoljuk a kérdésnek ennél rugalmasabb módon való szabályozását. Amennyiben a nyomvonal olyan közlekedési területet vesz igénybe amelyen az FRSZ szerint egyébként is kötelező a kerékpáros infrastruktúra helybiztosítása, nem tartjuk szükségesnek az FRSZ módosítását.

- 45 -

Az észrevétel vélhetően félreértésen alapul. A 1 7 . § a felette lévő címsor (16. Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, és a jelentős változással érintett területek) következtében kizárólag a „zöldmezős” fejlesztést jelentő területekre és a funkciót váltó, jelentős átstrukturálással tervezett „barnamezős” területekre vonatkozik, tehát összességében Budapest közigazgatási területének 9%-ára. Ezeken a területeken a közterületek újonnan szabályozásra kerülnek. Ebben az aspektusban a gyűjtőút az, amit tudatosan ezzel a távlati szereppel hoznak létre (a közterület kiszabályozásától egészen a megépítéséig), összhangban a tervezett területfelhasználással és közlekedési rendszerrel. A közúthálózati hierarchiában a gyűjtőút az a legalsó osztály, ahol a közösségi közlekedés műszaki igényei (kanyarodás, megállók elhelyezése) problémamentesen biztosíthatóak. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A vélemény ellent mondást hordoz. „Amennyiben a nyomvonal olyan közlekedési területet vesz igénybe, amelyen az FRSZ szerint egyébként is kötelező a kerékpáros infrastruktúra helybiztosítása,” az értelemszerűen nem számíthat FRSZ módosítás hatálya alá eső területnek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 3.

Budapest Főváros III. kerület Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata (Ügyiratszám: 108/PM/2014)

Ssz. KER 3.1.13.

Vélemény 1.13. A Keled u. 3. 19608 hrsz.-ú ingatlan a hatályos TSZT Területfelhasználás című tervlap alapján erdőterület besorolású. A BATrT a területet „városias települési térség”-ként jelöli. A hatályos FSZKT szerint tárgyi ingatlan beépítésre nem szánt, E-VE jelű, véderdő elnevezésű keretövezetben található. Az ÓBVSZ 2. sz. mellékletét képező övezeti tervlap az FSZKT-nak megfelelően E-VE-III jelű véderdő övezetbe sorolja. A telek sosem funkcionált erdőként, a területen évtizedek óta parketta és nyílászáró centrum működik, üzemel. A terület hasznosítása gyakorlatilag a véderdő státusza miatt ellehetetlenült. Az új TSZT-ben az ingatlan beépítésre nem szánt Kb-Ez területfelhasználási egységbe kerülne, mely nem oldja meg a terület hasznosítását,bár a TSZT leírásából nem derül ki, hogy ezen a területen milyen funkciók helyezhetők el a 80%-os zöldfelület kialakításán túl. Megjegyezzük, hogy a területfelhasználási egység jele lemaradt a tervlapról. A fentiek miatt továbbra is javasoljuk a BATrT-nek megfelelő területfelhasználási egységbe való besorolás meghatározását.

KER 3.1.14.

1.14. Csúcshegy térsége a ma hatályos FSZKT-ban F2 jelű MG-RF keretövezetű, fejlesztésre kijelölt, távlatban hegyvidéki kertvárosias építési övezetbe sorolható területként szerepel. Az új TSZT-ben a térség marad Mk jelű, kertes mezőgazdasági területfelhasználási egységben, mivel a TSZT indokolása szerint nem biztosítottak azok az infrastruktuális feltételek, amelyek indokolttá tennék pl. lakóterületi átsorolásukat, vagy azok távlatban nem látszanak reális célnak. Javasoljuk a korábbi FSZKT jelöléshez hasonlóan az „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület” jelölés kiterjesztését a Csúcshegyi térségre is, mely ugyan jelzésképpen, de magában hordozná annak lehetőségét, hogy a terület egyszer, távlatban beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe kerüljön. - 14.§ (2) bek. c) pont: a közterületi parkoló szervizútról való megközelítését túlzott, indokolatlan kötöttségnek tartjuk,

KER 3.2.8.5.

KER 3.2.9.5.

1. számú melléklet A P+R parkolók helyét tájékoztató jelleggel javasoljuk feltűntetni, a min. kapacitás nélkül (ami KÉSZ kompetencia). - 46 -

Válaszok A hatályos TSZT beépítésre nem szánt területet jelöl az érintett területen, amelynek megtartása továbbra is indokolt az Aranyhegyi-patak menti átszellőzés megőrzése érdekében. A BATrT keretet állapít meg a beépítésre szánt területek kiterjedésére, ami nem jelent beépítésre szánt területi besorolásra vonatkozó kötelezettséget a TSZT számára. A TSZT tervezete ezt a célt továbbra is biztosítani kívánja, de a használat szerint pontosított formában, így Kb-Rég régészeti, Kb-Rek beépítésre nem szánt rekreációs terület és Kb-Ez kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű területeket határoz meg. Ezt alátámasztotta az FPH Városüzemeltetési Főosztályának jelzése, miszerint az erdőtelepítésnek régészeti akadályai vannak, illetve hogy a meglévő sportcélú hasznosításnak (baseball) megfelelő területfelhasználás alkalmazása indokolt. Ezért a véderdő besorolás helyett a jelzett kategóriákba került területsáv. A szóban forgó terület ezáltal Kb-Rek (nem Kb-Ez!) területbe sorolt. Beépítésre szánt területbe való sorolása nem indokolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. (A tervlapon pótlásra kerül a Kb-Ez területfelhasználási egység jele.) A Csúcshegy térsége a BATrT szerint mezőgazdálkodási térség. A BATrT 7. § (1) szerint a mezőgazdasálkodási térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdálkodási térségen belüli mezőgazdasági területek mérlege (90,3 %-os arány) miatt a terület átsorolása nem lehetséges. Mindösszesen 6 hektárnyi terület módosítására volna lehetőség, ami csak a töredéke a közel 160 ha területnagyságú Csúcshegynek. A BATrT módosítását követően válik lehetségessé a javasolt átsorolás. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A rendelkezés kizárólag tervezett I. rendű főúthálózati elemekre vonatkozik. A tervezett főútvonalak esetében az előírás forgalomtechnikai szempontból indokolt. Merőleges parkolás legfeljebb gyűjtőúthálózatba tartozó elemeknél fogadható el. (Pl. a 2x háromsávos Szentendrei útra életveszélyes volna a merőleges parkolást megengedni.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 1) pontja a Fővárosi Önkormányzat feladataként írja elő „…..illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása….”. A KÖu területfelhasználási egységbe tartozóan megépítésre kerülő új I. rendű főutakra vonatkozó előírással a Fővárosi Önkormányzat a törvényben meghatározott infrastruktúra fejlesztési feladatainak ellátását kívánja biztosítani. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 2. pontja Fővárosi önkormányzat feladataként elő írja: „a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés”-t;

Ssz.

KER 4/2.

Vélemény

Válaszok a 10. pontja pedig a Fővárosi önkormányzat feladataként elő írja: „helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítás”-át. A P+R rendszerű parkolási létesítmény elhelyezésére alkalmas terület határának meghatározásával a Fővárosi Önkormányzat a törvényben meghatározott feladatainak ellátását biztosítja. A P+R parkoló, parkolási létesítmény kijelölése a fentiek alapján az FRSZ szabályozási körébe tartozik, pontos helyének és építésjogi feltételeinek meghatározása valóban a KÉSZ kompetenciája, amelyet az FRSZ nem korlátoz. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (Ügyiratszám:1670/2014)

Ssz. KER 4.3.6.

Vélemény A Vi-1, a Vi-2 és a Vi-3 jelű intézményi területek javasolt differenciálásával továbbra sem értünk egyet, az intézményterületek ilyen megkülönböztetését logikailag nem tartjuk megfelelőnek. Eleve nem látjuk indokoltnak a TSZT léptékében az intézményterületek beépítési mód szerinti megkülönböztetését, ugyanakkor megjegyezzük, hogy a helyi lakosság „alapellátását” szolgáló intézményterület beépítése éppúgy lehet zártsorú, mint szabadonálló. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a (helyi) lakosság ellátását szolgáló intézményterületeket célszerű lenne inkább annak megfelelően differenciálni, hogy a jogszabályok mely intézmények esetében állapítanak meg állami, illetve önkormányzati ellátási kötelezettséget (a kialakult gyakorlatban ugyanis ezek tekintendők „alapellátást” biztosító intézményeknek), és melyek az egyéb ellátó létesítmények. Ez azért is fontos, egyben indokolt is lenne, mert magának a Fővárosi Önkormányzatnak is vannak jogszabályban előírt kötelezettségei. Településrendezési és településfejlesztési szempontból álláspontunk szerint logikusabb lenne azokat az intézményterületeket – jelesül az oktatási-nevelési, valamint az egészségügy és az igazgatási létesítmények területeit – az „alapellátás” körében kezelni, melyek esetében a jogszabályok köz-érdekű kisajátítást tesznek lehetővé. Álláspontunk szerint a TSZT tervezetében – az egyéb területfelhasználási egységek differenciálásától függetlenül is – indokolt felülvizsgálni a Vi-1-3 besorolás megkülönböztetésének koncepcióját. Az intézményterületeken belül a beépítési mód szerinti differenciálással nem értünk egyet, ugyanakkor a lakossági „alapellátás” körébe tartozó területeket javasoljuk csak az állami, illetve önkormányzati ellátási kötelezettséghez kötött intézmények esetében alkalmazni.

- 47 -

Válaszok A TSZT nem határozza meg területek beépítési módját. A területek karakterének sokszínűségének megőrzése a Budapest 2030 szerint fontos cél. A beépítési mód a sűrűséggel szorosan összefüggő területi jellemző, amely egy-egy terület jellegét alapvetően meghatározza. Az OTÉK 6. § (2) bekezdése szerint „A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni”. A tervezés során ezt tartottuk szem előtt. A leírásnál fentiek alapján a jellemző beépítési móddal összefüggő részek az egyes területek „jellegeként” szerepelnek. A dokumentum szándékosan használja a „jelleg” szót, pl. „szabadonálló jelleggel beépített területek”, a beépítési mód helyett.A TSZT tehát nem a beépítési módot határozza meg, hanem összhangban az OTÉK-kal a beépítési jelleg figyelembe vételével határozza meg a területfelhasználási egységeket. Az OTÉK fenti rendelkezése indokolja az alapellátást biztosító intézmények megkülönböztetését, mivel a Vi-1 és Vi-2 besorolású intézményekhez képest eltérő a „szerepkörük”. A lakosság alapellátása nem csak önkormányzati kötelezettségből áll, ebben piaci szereplők is jelentős mértékben részt vesznek. Fentiek alapján a javaslat elfogadásra nem javasolt, de KÉSZ-ben meghatározható az egyes területek funkciónális köre. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz. KER 4.5.3.

Vélemény a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ) tervezetével kapcsolatban részletes észrevételek A 2. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő 9. melléklet egyetlen újpesti területet érint, ám a rendelkezés gyakorlatilag értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan, mivel a Váci út – Tímár u. – Duna-sor u. – Üdülő sor által határolt terület semmiféle összefüggésben nincs a tőle több kilométerre lévő káposztásmegyeri alközponttal, ekként az ott létesítendő – sőt forgalomba helyezendő (sic!) – 500 férőhelyes P+R parkoló meglététől nem tehető függővé a Fővárosi Vízművek területének hasznosítása. Ha a többi területre vonatkozó előírás is hasonló komolyságú, akkor az egész melléklet törlését javasoljuk, ha nem, akkor csak az Újpestre vonatkozó sort.

KER 4.5.4.

A 3. § (1) bekezdés a) és b) pontját törölni javasoljuk.

KER 4.5.6.

A 4. § (1) bekezdésével – az előzőekben részletezett indokok miatt – nem értünk egyet, az 1. mellékletben a területfelhasználási egységek térképi ábrázolása felesleges.

KER 4.5.7.

Mivel a beépítési sűrűség tapasztalati alapon becsült érték, a helyi szabályzatok készítése során közvetlenül nem értelmezhető fogalom, ekként a KÉSZ-ek keretében alkalmazott szintterületi mutató megfelelőségének igazolása – főleg kisebb területekre készülő tervek esetében – rendkívül nehézkes, sőt szinte lehetetlen. A számítást tovább bonyolító 4. § (2) bekezdéssel, ennek megfelelően a kétféle sűrűségi érték alkalmazásával nem értünk egyet. Javasoljuk a szabály eltörlését.

- 48 -

Válaszok Az FRSZ a fővárosi közlekedési Infrastruktúra fejlődéséhez kapcsolva időbeli korlátot szab a mellékletben nevesített, ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területekre vonatkozóan. A terület a városhatár közelében helyezkedik el, viszont az agglomerációból érkező forgalom jelenleg túlterheli a főúthálózatot. A tehermentesítő hatást a térségben létesülő P+R parkolók építése eredményezheti. A mellékletben szerelő P+R parkoló a 3-as metróvonal felújítása és meghosszabbítása révén a legaktuálisabb a térségben. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 7. melléklet a területfelhasználási egységek általános határértékeit határozza csak meg, az 1. melléklet a településszerkezeti adottságoknak megfelelően az egyes területfelhasználási egységek megengedett legnagyobb beépítési sűrűséget.(A § törlésre kerül, de a kifogásolt elemek a melléklet részei maradnak) Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A területfelhasználási egységek meghatározása TSZT-ben történik. A 7. melléklet a területfelhasználási egységek általános határértékeit határozza csak meg, az 1. melléklet a településszerkezeti adottságoknak megfelelően az egyes területfelhasználási egységek megengedett legnagyobb beépítési sűrűséget. A sűrűség a vonatkozó területfelhasználási egységgel együtt, másképpen nem értelmezhető. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az OTÉK fogalom-meghatározása szerint a beépítési sűrűség: „a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” Fentiek alapján az épületen belüli parkoló-férőhelyeket biztosító garázsszinteteket is be kell számítani (a BVKSZ rendelkezéseivel ellentétben). A főváros különleges, nagyvárosias karaktere miatt alapvető, hogy a parkolás jellemzően épületen belül történjen. Az egyes funkciók más–más arányban követelik meg az ehhez szükséges területeket. Így pl. a lakóépületek esetében a lakófunkció szintterületének kb. 30%-a szükséges parkoló-férőhely építésére. Annak érdekében, hogy az épületen belüli parkoló kialakítása bizonyos funkciókhoz tartozóan továbbra is támogatott legyen, a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető, a terület terhelését meghatározó funkciók értékén felül a kizárólag épületen belül elhelyezett parkolók építményszintjei számára igénybe vehető (bsp) érték. Csak a beépítési sűrűség fenti módon történő kezelésével tervezhető a főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra, mivel a kétszintű önkormányzati rendszerben a KÉSZ feladata az egyes funkciókhoz történő parkoló férőhelyek meghatározása. Ennek oka, hogy egy általános érték meghatározása esetén, amely figyelembe veszi a

Ssz.

Vélemény

Válaszok parkolószinteket, a funkcionális terhelés akár duplájára is nőhet, ha a kerületi terveszköz nem követeli meg az épületen belüli parkolást.

KER 4.5.14.

A 17. § (1) bekezdésében foglalt szabályozási szándékkal – hogy tudniillik a lakó- és vegyes területfelhasználási egységekbe sorolt területeken javítani kell a közösségi közlekedési hálózatot és reális gyaloglási távolságon belül a megállóhelyek elérhetőségét biztosítani kell, ám ez nem településrendezési szabályozási, hanem közlekedésszervezési, valamint gazdasági kérdés, ezért az előírást törölni javasoljuk.

KER 4.5.15.

A 17. § (3) bekezdésében foglaltakkal nem értünk egyet, mert bár valóban kedvezőbb lehetne, hogy az említett területeken lévő tömbök hossza korlátozott legyen ám mivel az FRSZ előírásai a kerületi tervek készítése és felülvizsgálata során kötelezően betartandók, a javasolt rendelkezés értelmében a már kialakult tömböket legfeljebb 250 m-enként meg kellene szakítani, ami bár végrehajtható lenne – hiszen a közút számára történő területbiztosítás közérdekű kisajátítást is lehetővé tesz, de –, de a rendelkezés a kerületi önkormányzatok számára vállalhatatlan kötelezettséget ír elő (melyhez feltételezhetően a Fővárosi Önkormányzat semmilyen mértékben nem kívánna hozzájárulni), továbbá a tömbök átmetszése során „megsebzett” települési szövet „begyógyítása” (a kialakuló takaratlan tűzfalak látványának megszűntetése) számos további ingatlant érintene, melyek átépítése sem az ingatlantulajdonosoktól, sem a kerületi önkormányzatoktól nem várható el. Mindezek alapján a bekezdést törölni javasoljuk. A fenti indokok miatt nem értünk egyet a 17. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéssel sem, ezért törlését javasoljuk.

KER 4.5.16. B

KER 4.5.17.

A 17. § (7) bekezdésében foglalt előírást ugyancsak indokolatlanul merevnek tartjuk, ezért törlését javasoljuk. Az együttesen legalább 3,0 m-nyi helyigényű kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv Újpesten (és bizonyára számos egyéb területen) helyhiány miatt nem alakítható ki, illetve ha van is megfelelő közterületi szélesség, csak az út menti zöldsávok (fasorok) feladásával lenne megvalósítható, amivel nem csak szakmailag nem értünk egyet, de biztosra vehető az is, hogy ez a lakossági részéről sem nyerne kedvező fogadtatást.

- 49 -

Kialakult területeken ennek szerepe kisebb jelentőségű, de mivel csak lehetőséget jelent a kerületi településrendezési eszköz készítése során, hátrányos hatása nincsen. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az észrevétel vélhetően félreértésen alapul. A 1 7 . § a felette lévő címsor (16. Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, és a jelentős változással érintett területek) következtében kizárólag a „zöldmezős” fejlesztést jelentő területekre és a funkciót váltó, jelentős átstrukturálással tervezett „barnamezős” területekre vonatkozik, tehát összességében Budapest közigazgatási területének 9%ára. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az észrevétel vélhetően félreértésen alapul. A 1 7 . § fejezet címe (16. Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, és a jelentős változással érintett területek) következtében kizárólag a „zöldmezős” fejlesztést jelentő területekre és a funkciót váltó, jelentős átstrukturálással tervezett „barnamezős” területekre vonatkozik, tehát összességében Budapest közigazgatási területének 9%-ára. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az észrevétel vélhetően félreértésen alapul. A 1 7 . § fejezet címe (16. Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, és a jelentős változással érintett területek) következtében kizárólag a „zöldmezős” fejlesztést jelentő területekre és a funkciót váltó, jelentős átstrukturálással tervezett „barnamezős” területekre vonatkozik, tehát összességében Budapest közigazgatási területének 9%-ára. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az észrevétel vélhetően félreértésen alapul. A 1 7 . § fejezet címe (16. Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, és a jelentős változással érintett területek) következtében kizárólag a „zöldmezős” fejlesztést jelentő területekre és a funkciót váltó, jelentős átstrukturálással tervezett „barnamezős” területekre vonatkozik, tehát összességében Budapest közigazgatási területének 9%-ára.

Ssz.

Vélemény

KER 4.5.19.

A 20. §-ban szereplő – az 5. melléklet szerinti mintakeresztszelvényekre történő – utalás elfogadhatatlan, a rendelkezést – a szabályozásra vonatkozó felhatalmazás hiánya miatt – törölni javasoljuk. Mindezek mellett az 5. mellékletben kidolgozott javaslatokat irányadó jelleggel figyelembe lehet venni, ezért a mintakeresztszelvényeket ajánlásként a rendelet függelékében lenne célszerű szerepeltetni.

KER 4.6.1.

a rendelet-tervezet mellékleteivel kapcsolatos észrevételek Tekintettel arra, hogy a területfelhasználási egységek ábrázolása és jelölése a TSZT tervlapján szerepel, azok ábrázolása – „rendeleti szintű megerősítése” – az FRSZ 1. mellékletében felesleges, illetve jogszerűtlen.

KER 5.

Válaszok Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A hivatkozott mintakeresztszelvények csak a főúthálózatot és a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúthálózatot alkotó nyomvonalak távlati infrastruktúráját határozzák meg a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése c pontjának megfelelően. Nem a mintakeresztszelvényen tájékoztató jelleggel megjelenő szélességi méret a kötelező, hanem az egyes nyomvonalak esetében a mintakeresztszelvényében megjelenített közlekedési infrastruktúra elemek (sávszám, villamos pálya, kerékpáros létesítmény), a fentieknek megfelelően a szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A területfelhasználási egységek meghatározása TSZT-ben történik. A 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint: „A fővárosi településszerkezeti tervvel egyidejűleg fővárosi rendezési szabályzat készül, amely a főváros teljes közigazgatási területére megállapítja: a) a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét,” A beépítési sűrűséget a területfelhasználási egység ábrázolása nélkül ábrázolni nem lehet, mert a beépítési sűrűség a vonatkozó területfelhasználási egység nélkül nem értelmezhető. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (Ügyiratszám: - )

Ssz. KER 5.3.7.

Vélemény A megengedett legnagyobb beépítési sűrűség területfelhasználási egységenként történő meghatározását és az FRSZ szerinti bevezetését nem javasoljuk. Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatnak jelenlegi jogszabályi környezete ugyanis nem teszi lehetővé fogalmilag ennek a mutatónak az értelmezését, felhasználását, alkalmazását.

Válaszok Az Étv. nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő, hogy a főváros meghatározza a beépítési sűrűséget az FRSZ-ben. ((Étv. 2. § 35. pontja szerint: „Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét,….”)) Az OTÉK a TSZT alapegységeként a területfelhasználási egységet határozza meg, amihez szintén előírja a beépítési sűrűségi érték meghatározását. Természetesen az új jogszabályi környezetben készülő új TSZT és az új FRSZ nem alkalmazkodhat a régi jogszabályokon alapuló kerületi településrendezési eszközhöz. Az új KÉSZ az új TSZT és FRSZ figyelembevételével készülhet csak el. A KÉSZ-ben kell a normatív szabályt az építési övezet paramétereinek meghatározásával megállapítani. (beépítési mérték, beépítési magasság, esetleg szintterületi mutató, egyéb előírások) Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. - 50 -

KER 5.3.9.

A beépítési sűrűséghez szükséges rugalmassági (tolerancia) tényező biztosítását javasoljuk a KÉSZ készítése során tekintettel arra, hogy a megadott értékek becslésen alapulnak. Továbbá az előírás telekre viszonyítva alkalmazhatatlan.

A tervi metódus a jelenlegi állapotokhoz képest többlettel számol, ezért a beépítési sűrűség értéke ezt a toleranciát a jelenlegi állapothoz képest magában hordozza. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 5.3.11.

Az FRSZ 2. számú melléklete – Egyes területek beépítési magassága - alapján Belváros-Lipótváros közigazgatási területe a kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területek közé került besorolásra. Az FRSZ ezeken a területeken a beépítési magasság értékét egy un. virtuális, burkolósík segítségével szabályozza. Ez a szabályozás Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 32/2008. (XII.05.) számú önkormányzati rendelet 38.§ (11) bekezdésben meghatározottakat túlzott mértékben korlátozza. Ezért javasoljuk, hogy bizonyos közérdekű esetekben a helyi Önkormányzat erre vonatkozóan ettől eltérő módon szabályozhasson.

A magassági szabályozás utcai légtérarányos jellemzőit a mai BL-VSZ is alkalmazza, a 2. számú melléklete ilyen utcaszélességhez igazított, és a régi szabályozás figyelembevételével került annak idején kidolgozásra. Eltérések természetesen lehetnek a különösen szűk utcákban. (Eltérés, hogy a BL-VSZ-ben az arányok alapján a konkrét érték is meghatározásra került, amely kismértében magasabb lehet az FRSZben meghatározottaknál. Különbség azonban, hogy az FRSZ értéke a párkánymagasságból adódóan egy olyan burkolósíkra vonatkozik, amelytől pl. a felső szint kismértékű hátraléptetésével a BL-VSZ szerinti magasság is teljesülhet.) OTÉK 1. melléklet: 98. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.

KER 5.3.14.

A beépítési sűrűség abban is különbözik a korábbi szintterületi mutatótól, hogy a beépítési sűrűségbe minden felszín feletti és felszín alatti férőhely is kötelezően beszámítandó. A beépítési sűrűség általános és parkolási részre való megbontását csak Budapest belső zónájában tartjuk elfogadhatónak és ott is csak terepszint alatti parkolás esetén. Minthogy a férőhely építést így még kevésbé lehet elősegíteni, kérelmezzük, hogy a beépítési sűrűség módosítására nyíljon mód nem teljes (egyszerűsített) eljárás keretében is.

KER 5.5.1.

Egyéb észrevételek: Az OTÉK 111. § (2) bekezdése szerint megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha közérdeket nem sért. Ezek alapján javasoljuk, hogy a fenti jogszabály az alábbiak szerint módosuljon: "A

Az építészeti hangsúlyok lehetősége mindig is vitatható pont a kiemelten védett karakterű területeken, ennek ellenére ezek lehetőségét, a túlnyúlások szabályozását is tartalmazza az FRSZ (torony, kupola, egyéb építészeti hangsúly stb.) az észrevételek, vélemények alapján módosított rendelettervezete értelmében a „magassági burkolósíkok fölé nyúló épületrészek esetében …. ….c) torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági burkolósíknál és ca) az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb harmadán alkalmazható, és cb) 15 méternél keskenyebb közterület esetén az I. és II. kategóriájú területeken a ferde magassági burkolósík fölé nem nyúlhat.” Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. OTÉK 1. melléklet szerint: „13. Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” „110. Szintterület: az összes építményszint bruttó alapterülete.” Az OTÉK tehát előírja, hogy a parkolószinteket is be kell számítani a beépítési sűrűség értékébe. Éppen ezért vált szükségessé a beépítési sűrűség értékének kettéválasztása Bsá és Bsp értékre, annak érdekében, hogy a parkolás kedvezményezése továbbra is érvényesíthető legyen a kerületi szabályozásban, amennyiben arról a kerületi Önkormányzat így dönt. A parkolási érték független attól, hogy szint alatt, vagy felett valósul meg a parkoló. A kerület a KÉSZ-ben döntheti el, hogy kihasználja-e a többletértéket, milyen mértékében, milyen módon, csak terepszint alatt, vagy felett is (pl. udvarlefedéssel földszinti garázs, tetején zöldfelülettel, vízfelülettel, vagy parkolóházzal.) Mivel parkolni nem csak a belső zóna területén kell. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A beépítési sűrűség meghatározása kifejezetten a TSZT-ben meghatározandó elem az OTÉK alapján, mivel az a területfelhasználási egységhez kötött paraméter, ezért a KÉSZ szintjén nem lehet a beépítési sűrűségtől eltérni. A KÉSZ a TSZT-ben meghatározott településszerkezeti egység alapján szabályoz tovább és határozza meg a terület övezeti rendszerét. Budapesten a TSZT megállapítását az Étv. a - 51 -

beépítési sűrűség magasabb jogszabályban meghatározott értékétől megengedőbb határérték meghatározása a helyi építési szabályzatban lehetséges városközponti területen, ha a közérdekűség teljesülését a helyi önkormányzat külön meghatározza.”

KER 7.

Fővárosi Önkormányzat kompetenciájába rendeli. Ezért a beépítési sűrűség alól is csak a TSZT keretein belül lehet OTÉK eltérést kérni, mely a hivatkozott 111.§ alapján megtörténik és a budapesti sajátosságoknak megfelelő értékben emelésre kerül. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (Ügyiratszám: KI/2259-2/2014/XII)

Ssz. KER. 7.4.

Vélemény Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága javasolja a történeti városmag, Pesten a Dózsa György út vonalában meghatározni a vegyes településközponti területfelhasználási egységet.

KER. 7.5.3.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága a Fővárosi Rendezési Szabályzat vonatkozásában az alábbiakat javasolja: A Szabályzat 4. § (2) bekezdés teljes törlését és a szintterületi sűrűség megosztásának mellőzését, mivel egy többségében kialakult beépítés esetén, kezelhetetlen.

Válaszok Az OTÉK szerint: „6. § (2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A vegyes településközponti területfelhasználási egység javasolt kiterjesztése nem indokolt, mert a történeti városmag szerepköre, funkcionális összetettsége ennek részének fentiekre vonatkozóan jelentősen eltér a Nagykörút és a Dózsa György út között húzódó nagyvárosias területfelhasználási egységbe sorolt terület adottságaitól. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az OTÉK fogalom-meghatározása szerint a beépítési sűrűség: „a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” Fentiek alapján az épületen belüli parkoló-férőhelyeket biztosító garázsszinteteket is be kell számítani (a BVKSZ rendelkezéseivel ellentétben). A főváros különleges, nagyvárosias karaktere miatt alapvető, hogy a parkolás jellemzően épületen belül történjen. Az egyes funkciók más–más arányban követelik meg az ehhez szükséges területeket. Így pl. a lakóépületek esetében a lakófunkció szintterületének kb. 30%-a szükséges parkoló-férőhely építésére. Annak érdekében, hogy az épületen belüli parkoló kialakítása bizonyos funkciókhoz tartozóan továbbra is támogatott legyen, a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető, a terület terhelését meghatározó funkciók értékén felül a kizárólag épületen belül elhelyezett parkolók építményszintjei számára igénybe vehető (bsp) érték meghatározása történt meg. Csak a beépítési sűrűség fenti módon történő kezelésével tervezhető a főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra, mivel a kétszintű önkormányzati rendszerben a KÉSZ feladata az egyes funkciókhoz történő parkoló férőhelyek meghatározása. Ennek oka, hogy egy általános érték meghatározása esetén, amely figyelembe veszi a parkolószinteket, a funkcionális terhelés akár duplájára is nőhet, ha a kerületi településrendezési eszköz nem követeli meg az épületen belüli parkolást.

- 52 -

Ssz.

Vélemény

KER. 7.5.4.

A Szabályzat 5-9. §-ainak teljes körű törlését és a maximális értékeket átvezetni a Szabályzat 1.sz. mellékletén. (A Foster Gyula Központ feladata a világörökségi területek kezelési tervének kidolgozása, ezért a világörökségi szabályozást a kezelési tervről szóló kormányrendeletben, illetve a helyi építési szabályzatban kell megállapítani).

KER. 7.5.6.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága a Fővárosi Rendezési Szabályzat vonatkozásában az alábbiakat javasolja: A Szabályzat 5.sz. melléklet törlését, különös tekintettel arra, hogy a vonatkozó rendelkezések szerint ezeket a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

KER. 7.5.8.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága a Fővárosi Rendezési Szabályzat vonatkozásában az alábbiakat javasolja: Az új elemként megjelenő, egyéb jogszabályokban nem rögzített „szerkezeti korzókra” vonatkozó szabályozás törlését, mert ez jelentősen korlátozza a kerületek szabályozási tevékenységét.

KER. 7.5.9

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága a Fővárosi Rendezési Szabályzat vonatkozásában az alábbiakat javasolja: A településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút fogalommegszüntetését, és helyette a 147/1992.(XI.6.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletét alkalmazni, különös tekintettel a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 2. § (10) bekezdésére.

Válaszok Kétségtelen, hogy a kialakult területeken ennek szerepe kisebb jelentőségű, de mivel csak lehetőséget jelent a kerületi településrendezési eszköz készítése során, hátrányos hatása nincsen. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Kezelési terv még nem ismert, az összhang biztosítása a két terv között természetesen elengedhetetlen. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ a szabályzat hivatkozott rendelkezése ellen kifogást nem emelt, a pontosítás javaslatok befogadásra kerülnek. A rendelkezésekre való felhatalmazást az Étv. 2. §. 35 pontja adja, amely szerint a fővárosi rendezési szabályzat meghatározza a településszerkezeti terven lehatárolt egyes területek beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírásokat. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A mintakeresztszelvényekben szereplő infrastruktúra elemek meghatározását a 314/2012 Korm. rendelet 9. § (2) utolsó mondata, és a 19. § (1) c) pontja a TSZT és az FRSZ feladatává teszi. A hivatkozott mintakeresztszelvények csak a főúthálózatot és a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúthálózatot alkotó nyomvonalak tervezett infrastruktúráját határozzák meg a 314/2012 (XI.8) Korm. rendelet 19. § (1) c pontjának megfelelően, a kialakult elemekre nem vonatkoznak. Nem a mintakeresztszelvényen tájékoztató jelleggel megjelenő szélességi méret a kötelező, hanem az egyes nyomvonalak esetében a mintakeresztszelvényében megjelenített közlekedési infrastruktúra elemek (sávszám, villamos pálya, kerékpáros létesítmény), a fentieknek megfelelően a szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. §. 35 pontja alapján a fővárosi rendezési szabályzat a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz. A 67/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció 8.3. (A Duna-partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtése) céljával összhangban kerül rögzítésre a szerkezeti jelentőségű korzó a fővárosi rendezési szabályzatban, mint műszaki infrastruktúra elem. Pontos szabályozása továbbra is a KÉSZ hatásköre, amennyiben a terület nem képezi a Duna-parti építési szabályzat részét. (A kifogásolt elem a VII. kerület területét nem érinti.) Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A 432/2012 (XII.29.) Korm. rendelet a 2. sz. mellékleteként a Kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak címszó alattnevesítette a gyűjtőút hálózatot is. A gyűjtőúthálózat kisebb része forgalmi szerepkörön túlmenően városszerkezeti jelentőséggel is bír, a TSZT ezeket meghatározza és KÖu jelű területfelhasználási egységbe sorolja a főúthálózati elemekkel együtt. A kizárólag forgalmi szerepkörrel rendelkező gyűjtőúthálózat meghatározása kerületi kompetenciában maradt A 147/1992 (Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló) rendelet a TSZT és FRSZ tematikája szempontjából nem releváns. Fenteik alapján elfogadásra nem javasolt.

- 53 -

KER 8.

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (Ügyiratszám: 26-41/2014)

Ssz.

Vélemény

Válaszok

KER. 8.2.2.

A magasházak elhelyezési lehetőségének vizsgálatakor kérjük megfontolni a városfejlesztési céltérségekként jelölt józsefvárosi pályaudvar, a volt Ganz-Mávag terület és a kőbányai út menti ipari tömbök területét.

A Józsefvárosi pályaudvar és a Ganz terület, továbbá a Kőbányai út menti iparterületek a történeti városközponthoz túl közel esnek, ezért nem javasolt beemelésük a magasház elhelyezését lehetővé tevő területi lehatárolásba. Az ilyen területeket a történeti sziluettől távolabb eső helyeken jelöli a TSZT, kapcsolódva azokat a Budapest 2030 városfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztési céltérségeihez. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER. 8.2.3.

A TSZT és az FRSZ megfelelő tervlapjain, a közlekedési infrastruktúra fejlesztés számára irányadó területbiztosítás területét kérjük feltűntetni az Asztalos Sándor utcával párhozarnosan, a Dózsa György út és a Kőbányai út között.

KER. 8.3.4.

FRSZ 2.§ 2. melléklet - Az utcai légtérarányon alapuló szabályozás területi lehatárolások nem minden esetben követik a telekhatárokat, a határvonalak a térképlap rossz felbontása miatt nehezen azonosíthatók (hogy mely helyeken végződik az utcatengelyben a határ). Javasoljuk a határvonalak rendezését.

A Józsefvárosi pályaudvar területének újrahasznosítására vonatkozó megváltozott – a korábbi iroda domináns beépítésnél lényegesen ésszerűbb területfelhasználási elképzelések – közpark, villamos járműtelep, ésszerű mértékű beépítés a Kőbányai és a Fiumei utak mellett – már nem teszik szükségessé a jelentős műtárgyépítéssel megvalósítható Dózsa György út-Kőbányai út közötti közúti kapcsolat megteremtését a Hungária körúton belül, azzal párhuzamosan. Az Asztalos Sándor út igen jelentős költségigényű fejlesztése ezért törlésre kerül, az irányadó területbiztosítás jelölésére vonatkozó javaslat nem kerül beépítésre a tervbe. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A szabály mindig a telek közterület felőli oldalára vonatkozik, ott határozható meg a párkánymagasság, ezért a jelölés szempontjából a közterület felőli hovatarozás a fontos. A telekhatáros jelölés telekrendezés esetén félreértésre adna okot, ezért nem is szándék a telekhatárhoz kötött jelölés. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 54 -

KER 9.

Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (Ügyiratszám: Kp/1490/2014/1/2014.02.03.)

Ssz. KER 9.11.

Vélemény Az épített környezet értékeinek védelméről szóló tervlapon nincs helye magassági szabályozásnak, az az FRSZ-be tartozik.

KER 9.25. KER 9.30. b

A tervlapon örökségvédelmi meghatározásoknak nincs helyük, az a TSZT-be tartozik.

KER 9.33.

KER 10.

A műszaki infrastruktúra hatáskörön túlterjeszkedő minta-keresztszelvényei, az OTÉK szintű (pl. lakóutcában kétoldali fasor) és a kiemelt jelentőségű gyalogos felületekre valamint a közcélra átadott magánterületekre vonatkozó szabályok csak fővárosi kezelésbe tartozó területekre vonatkozzanak, ám ott hangsúlyosan szerepeljenek a tervezetben nem nevesített fővárosi infrastrukturális feladatok is!

Összegezve: az FRSZ a kerületek szabadságfokát indokolatlan mértékben korlátozza, esetenként kerületi hatásköröket von el, KÉSZ-ben rögzítendő elemeket tartalmaz, ezért kerületi akarat érvényre juttatásánál – rugalmatlansága folytán – állandó fővárosi szabályzatmódosítást kívánna, amely újratermelné a kétszintű önkormányzati rendszer nemkívánatos konfliktus helyzetét.

Válaszok A magassági szabályozás fontos eleme az értékvédelemnek (pl. magasházak lehetséges helyei, védett területek magassági viszonyai), ezért a TSZT-nek is tartalmaznia kell. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Egyes területek karaktervédelme indokolja a magassági korlátozást. Fentiek alapján elfogadsára nem javasolt. A hivatkozott mintakeresztszelvények csak a főúthálózatot és a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúthálózatot alkotó nyomvonalak távlati infrastruktúráját határozzák meg a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése c pontjának megfelelően. Az FRSZ kiemelt jelentőségű gyalogos felületekre vonatkozó szabályai a világörökségi helyszínek és védőövezetük közterületeire, illetve a Duna-parti területekre vonatkoznak. Ezek a területek a vagyonkezelőtől függetlenül kiemelten kezelendő területek. A Budapest 2030 meghatározó célkitűzése a Duna-partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtése, illetve a települési örökség védelme. Ezeket a célkitűzéseket hivatott biztosítani a kiemelt gyalogos felületek szabályozása. A közcélra átadott magánterületek esetében szükséges és indokolt az FRSZ 21. § (2) bekezdésében szereplő meghatározás, amelynek tartalma a gépjármű behajtóval és kerékpáros infrastruktúrával bővül. Mivel a 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 1) pontjában meghatározott feladat „… illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása …” elláthatósága ezt megköveteli. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A konkrét észrevtelekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy az FRSZ a hatályos jogszabályi keretek között készül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat (Ügyiratszám: - )

Ssz. KER 10.5.

Vélemény

Válaszok

A XVI. és a XVII. kerület Kőbányával szomszédos területein a korábban „MZ” (jelentős zöldfelületű munkahelyi területek) keretövezetbe sorolt telkek a TSZT-ben „Gksz-2”

A XVI. kerületben a hatályos tervekhez képest új fejlesztési lehetőség nem került kijelölésre. A XVII. kerületben a Szárazhegy térsége új fejlesztési terület (~160ha), mely az infrastruktúra függvényében

- 55 -

Ssz.

Vélemény (Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület) területfelhasználási egységbe kerülnek, jelentős fejlesztési lehetőséget tartalmazva. E területek megközelítését a Jászberényi út és a Keresztúri út biztosítja, amelyek terhelése tovább nem növelhető. Mivel a tervezett fejlesztés jelentős további közúti forgalmat generálna, ezért a kerület részéről nem támogatható ezen területek javasolt felhasználása, csak a kapcsolódó szükséges infrastruktúra kerületet nem terhelő megvalósítása esetén.

KER 10.7.1.4.

Területfelhasználás tervlap

KER 10.7.2.1.

Közlekedési tervlap

KER 11.

A Maglódi út  Újhegyi út  Sírkert u. tömb Maglódi út menti telkeit a lakóterület közelsége miatt VI-2 intézményterület (Gksz-2) átmeneti hasznosítással kérjük jelölni. A meglévő P+R parkoló jelölésben nincs különbség a teljes egészében meglévő és a meglévő + fejlesztendő parkoló szám között, kérjük ennek átgondolását, és új jelölés alkalmazását.

Válaszok ütemezetten vehető igénybe. A terület jelentős része még nem beépített, ezért „Jelentős változással érintett terület” –ekként jelennek meg a tervlapon annak érdekében, hogy a város belső tartalékterületei kimutathatóak legyenek. Építési jogot keletkeztető településrendezési eszközzel már rendelkező területek esetén a szükséges infrastruktúra fejlesztését a kerületi terveszközökben kell meghatározni (XVI. és XVII. kerület szabályzatai). A térségben a gazdasági funkcióhoz kötődő infrastruktúrafejlesztést a 31. sz. főút új nyomvonalon történő bevezetése, vagyis a Keresztúri út bővítése jelenti majd. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A nagyobb térségre is a gazdasági tevékenység jellemző. A kerületi terveszközben lehetőség van a létesíthető funkciók és a beépítés feltételeinek meghatározására. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Budapest olyan kevés P+R parkoló férőhellyel rendelkezik, hogy minden egyes meglévő helyszín egyben potenciálisan fejlesztendő eleme is a hálózatnak. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata (Ügyiratszám: XVIII-56-4/2014)

KER 11.12

Vélemény A szerkezeti tervlappal kapcsolatos észrevételek: Kalotaszeg utca Nándorfejérvári út és Szerémi út közötti szakaszának az aprótelkes ingatlanait Lk-1 övezetbe javasoljuk sorolni.

KER 11.17

Balatoni út-Egér út- vasút közötti terület esetén javasoljuk törölni a „jelentős változással érintett terület” státuszt, tekintettel arra, hogy korábban is és az FRSZ-ben is intézményi területként szerepel.

Ssz.

KER 13.

Válaszok A Szerémi út és Nándorfejérvári út közötti gazdasági terület funkciójában, szerkezetében és beépítésében is jellemzően homogén, a lakófunkció teljesen hiányzik, ezért a Kalotaszeg utca vonalában Gksz-2 területfelhasználási egységet tartalmaz a terv. A fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A terv javaslata a terület városszerkezeti elhelyezkedése – forgalmas útszakasz menti fekvése - és jelenlegi nagyon alacsony intenzitású beépítettsége alapján került meghatározásra. A „jelentős változással érintett terület” státusz a mai tényleges állapothoz viszonyul, nem a területfelhasználási besoroláshoz. A terület fejlesztését korlátozó szándék esetén a beépítés mértéke kerületi településrendezési eszközökben megfelelően szabályozható. A fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata (Ügyiratszám: - ) - 56 -

Ssz. KER 13.2.4.

Vélemény Javaslat a fővárosi önkormányzat által kidolgozott településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat véleményezésére: Az összvárosi érdekű infrastruktúra elemek feltüntetése mindkét tervműveletben kiemelt szerepet kapott, mellyel egyetértünk. Ugyanakkor az út keresztmetszeteket (FRSZ 5. sz. melléklete) irányadóként, függelékben javasoljuk elhelyezni.

Válaszok A 314/2012. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint az FRSZ meghatározza „a főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket”. Az észrevételek, vélemények alapján módosított rendelettervezet részlegesen módosul. Az infrastruktúra elem helyigényét az új, tervezett útszakaszok hálózati szerepéből adódóan kell meghatározni, így fontos a sávszám, vagy a villamospálya helybiztosítás, vagy a kerékpárút kialakítás helyigénye és a zöldsáv. Az FRSZ irányadóan szabályoz, ezáltal irányadóan jelezve a minimális területigényt. Nem szabályozási szélességet határoz meg, annak indirekt módját választja, hogy a helyszín pontos ismeretében, geodézia alapján történhessen meg az infrastruktúra elem kiszabályozása a kerületi tervekben. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 13.2.5.

Javaslat a fővárosi önkormányzat által kidolgozott településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat véleményezésére:

A fővárosnak a TSZT keretein belül eljárási rend kidolgozására nincs felhatalmazása. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 13.2.6.

Az új szabályozási rendszerhez képest a jelenlegi jóval kiszámíthatóbb, ezért erősítendők a szubszidiaritás elvének megfelelő elemek - ugyanis az Állami Főépítész feladatellátása a későbbi kerületi szabályzatok egyeztetési eljárásai során elégséges szakmai és törvényességi garanciát jelent. Hiányzik az eljárási rendet, a későbbi módosításokat kezdeményező kerületi indítványok intézését bemutató leírások, melyek eddig a 48/1998. (X.15.) Főv.Kgy. rendeletben voltak szabályozva. A szabályoktól való eltérés módját is célszerű lenne előre rögzíteni a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti hatékonyabb együttműködés érdekében. Javaslat a fővárosi önkormányzat által kidolgozott településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat véleményezésére: A TSZT terület-felhasználási javaslatai - a tervezőkkel folytatott konzultációink eredményeképpen - elfogadhatók, a kerületi önkormányzat szándékaival megegyezőek. A TSZT 2. sz. (közlekedési) tervlapján egy kivételével szerepelnek mindazon szerkezeti jelentőségű elemek (Aquincumi híd, Körvasútsori körút, Szegedi úti felüljáró a 3-as villamos átvezetésével, VOLÁN buszpályaudvar végleges helye, gyalogoshíd a Margitszigetre, és a Népszigetre, és a Rákos-pataki kerékpáros híd), melyek a kerület átjárhatóságát erősítik.

Az észrevételezett rakparti út nyomvonala a módosuló Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervével összhangban került törlésre a TSZT-ből. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Az alsó rakparti út északi irányú meghosszabbításának elmaradása azonban környezetvédelmileg káros hatásokkal jár, számunkra ez nem elfogadható.

KER 13.3.7.1.

I. számú melléklet B) Módosítani javasolt: az 5. számú tervlapon jelölt "Kibocsátás-csökkentési zóna" határa a Lehel utca vonalában húzódjon Indok/ás: fejlesztésre kijelölt területek ellátását korlátozná - 57 -

A térképi korrekciós javaslat nem kerül elfogadásra, mert: A „kibocsátás-csökkentési zóna” a zaj-, és légszennyezőanyag emisszióval leginkább sújtott belvárosi területekre került – irányadó elemként – feltüntetésre. A zónába eső területeken olyan korlátozást nem jelent, ami a fejlesztési területek ellátását megakadályozná. A kerület számára szintén nem jelent korlátozást. Az elérendő jobb célállapot érdekében szükséges beavatkozásokra külön intézkedési terv alapján

Ssz.

Vélemény

Válaszok kerülhet sor. Civil vélemények szerint a zónának a Duna partjáig kell húzódnia. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 13.3.7.2.

I. számú melléklet B) Módosítani javasolt: az Árboc utcától délre eső két tömb lakóövezeti besorolása maradjon meg Indok/ás: a mindkét tömbben meglévő jelentős lakásszám; a környéken rendelkezésre álló üres intézményterületek; kerülettörténeti hagyomány ("Hétház" és "Tizenháromház")

Tekintettel arra, hogy a településközponti területen – így a Vt-M területeken – a lakófunkció ugyanúgy része a területnek, mint az egyéb intézményi rendeltetések, véleményünk szerint a két tömb lakó területfelhasználásba való sorolása az egyébként is sokat hangoztatott indokolatlan „mozaikossághoz” vezetne. Javasolt inkább, hogy a második, délebbre eső tömb és a túloldal is azonosan Vt-M mellékközponti területfelhasználásban kerüljön, azaz a kerületi városközpont a déli irányban azonos vonalban csatlakozzon az intézményi zónához a Váci út mindkét oldalán. Tekintettel arra, hogy e területfelhasználási egységben a lakófunkció is elhelyezhető, a „Hétház” és „Tizenháromház” eredeti funkciójának megtartása, fejlesztése számára korlátot nem jelent. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 13.3.7.3.

I. számú melléklet B) Módosítani javasolt: a Nyírő Gyula Kórház tömbjének déli, Róbert Károly krt. felőli része városközponti (Vt) terület-felhasználási egységbe tartozzon Indok/ás: ma sem egészségügyiek a funkciók itt (iroda és kereskedelem); a szomszédos tömb (Mór utca) intézményterület; a körút-Lehel utca csomópont térfalainak egységes, nagyvonalú kialakítását segítené az átsorolás

KER 13.3.7.5.

I. számú melléklet B) Módosítani javasolt: a 4. számú tervlapon "kiváló termőhelyi adottságú" területet jelölnek, ami hibás, hiszen 2 mes ipari feltöltés van, ezért dőlt ki, száradt ki 2 hektárnyi faállomány.

KER 13.3.8.6.

I. számú melléklet C) Egyéb a zöldfelületi minimum értékek megállapítása nem a TSZT feladata, a zónánkénti általános követelmények szerepeltetése lehet indokolt, melyekből kerületi előírások születnek

Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben az övezet sajátos használatának megfelelő, rendeltetés és csak olyan más rendeltetés engedhető meg, amely használata a terület sajátos használatát nem korlátozza. (OTÉK 10. §) A kijelölt területfelhasználás a kórház mellett más egészségügyi létesítmény (kutatóintézet, oktató, adminisztratív-, az egészségügyhöz tartozó más funkció) is elhelyezhető. Nem célszerű a később szükségessé válható területigényeket ma feladni. A térfal egységes, nagyvonalú kialakítását a területfelhasználási besorolás nem befolyásolja arra a KÉSZ szabályozási eszközeivel lehet megoldást adni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A "kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek" a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. melléklete alapján, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hivatalos adatszolgáltatásának megfelelően kerültek jelölésre. A kérdéses területtel kapcsolatban egyeztetés történt a Hivatallal, amely alapján az övezet lehatárolásának módosítása nem indokolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az Étv. 10. § (1) bekezdése szerint a TSZT a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett határozza meg. A környezet állapotának javítása szempontjából kiemelten fontos a zöldfelületek védelme. Továbbá az Étv. fogalom-meghatározása szerint a „településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó terv”. Mivel a Budapest 2030 városfejlesztési koncepciónak is fontos célkitűzése a zöldfelületi intenzitás növelése (az 5. EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE célon belül az 5.1. A biológiailag aktív felületek és a zöldfelületi intenzitás növelése c. feladat), ezért a cél elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a terv azokra a területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan határozzon meg átlagértékben zöldfelületi arányt, ahol az OTÉK Budapest adottságaihoz képest is jelentősen alacsonyabb értéket határoz meg. Ez nem jelenti az építési övezet zöldfelületi minimumának meghatározását, a helyi építési szabályzatok a zöldfelületi átlagérték figyelembe vétele mellett ezt differenciáltan, telekre vonatkozó értékként határozzák meg. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 58 -

Ssz. KER 13.3.8.8.

KER 13.3.10.1.

Vélemény

Válaszok

I. számú melléklet C) Egyéb a pesti alsó rakparti út (Dráva utcától északra tervezett) meghosszabbításának törlése a 2. számú tervlapról a jelentős átmenő forgalmú Népfürdő utca 1000 db lakásának környezetvédelmi helyzetét súlyosbítja és korlátozza a vízparti rekreációs területhez való gyalogos átjutást, ezért javasoljuk a rakparti út meghosszabbítását. II. számú melléklet A) Törölni javasolt a l4.§ (3) bekezdés b) pontja, mely szerint új II. rendű főúthálózati megvalósítása során szervizút nélküli közterületi parkoló csak úttengellyel párhuzamosan alakítható ki Indok/ás: a parkoló kialakítása a helyszín és a hatályos forgalomtechnikai szabályok függvénye, nem önkormányzati rendeletbe való (szak)kérdés

A módosuló Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervével összhangban került törlésre nyomvonal a TSZT-ből. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A tervezett főútvonalak esetében az előírás forgalomtechnikai szempontból indokolt. Merőleges parkolás legfeljebb gyűjtőúthálózatba tartozó elemeknél fogadható el. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23. § (4) bekezdés 1) pontja a Fővárosi Önkormányzat feladataként írja elő „…..illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása….”. A KÖu területfelhasználási egységbe tartozóan megépítésre kerülő új II. rendű főutakra vonatkozó előírással a Fővárosi Önkormányzat a törvényben meghatározott feladatainak ellátását biztosítja. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

KER 13.3.10.2.

II. számú melléklet A) Törölni javasolt a 14.§ (4) bekezdés, mely szerint az I. és II. rendű főutak területén nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom. Indok/ás: a rendelkezés fölösleges

KER 13.3.10.3.

II. számú melléklet A) Törölni javasolt a 17. § (6) bekezdés Indok/ás: szakági, szakhatósági kérdés

KER 13.3.10.5.

II. számú melléklet A) Törölni javasolt az 5. számú melléklet Indok/ás: a konkrét helyszín és az akkor hatályos forgalomtechníka, közlekedési szabályok alapján kell történnie a kialakításnak; ha a Főváros szükségesnek tartja, akkor ezeket függelékben lehet bemutatni irányadóként

- 59 -

Az FRSZ vonatkozó pontjának fő célja az, hogy nem teszi lehetővé az I. és II. rendű főúthálózaton a gépjármű közlekedés végleges megszüntetését, vagyis védi a közlekedési érdeket a kétszintű önkormányzati rendszer rendezetlen közterületi tulajdoni viszonyaival szemben. (Közúthálózat tulajdoni vizsgálata I. kötet 1.14.2.2.) A gyorsforgalmi úthálózatra azért nem terjed ki, mert esetében ilyen anomália nem áll fenn, mivel a tulajdonosi és kezelői jogokat egyaránt a Magyar Állam, illetve erre létrehozott szervezete gyakorolja. A bekezdés kiegészítésre kerül oly módon, hogy a forgalomkorlátozásból származó eseti lezárásra nem vonatkozik az előírás. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A gyalogos infrastruktúra jelentős mértékben befolyásolja a város közlekedését, melynek meghatározását a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja az FRSZ feladatává teszi. A jelentősen átalakuló területek esetében – ahol a járda még nem építési hanem településrendezési kérdés – ezért a minimum koncepcionális meghatározása indokolt, amelyet a hivatkozott rendelkezés (17. § (5)-(6)) bekezdése biztosít. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A mintakeresztszelvényekben szereplő infrastruktúra elemek meghatározását a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a 19. § (1) bekezdés c) pontja teszi a TSZT és az FRSZ feladatává. A hivatkozott mintakeresztszelvények csak a tervezett főúthálózatot és a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúthálózatot alkotó nyomvonalak távlati infrastruktúráját határozzák meg, és csak az FRSZ 1. sz. mellékletében e célból külön jelölt utakra vonatkoznak. A véleményezett mintakeresztszelvényen nem a tájékoztató jelleggel megjelenő szélességi méret

Ssz.

Vélemény

KER 13.3.11.1.

II. számú melléklet B) Módosítani javasolt a meghatározott beépítési sűrűség értékek nagyvonalúbb, tágabb határok közötti alkalmazása - akár a zónarendszerhez kötötten Indok/ás: a településszerkezeti egységek ennyire differenciált beépítési sűrűség értékeinek alkalmazása és számon kérhetősége nehézkes és a kisebb területekre készülő terveknél értelmetlen

KER 13.3.11.4.

II. számú melléklet B) Módosítani javasolt az Árboc utcától délre eső két tömb lakóövezeti besorolása maradjon meg Indok/ás: a mindkét tömbben meglévő jelentős lakásszám; a környéken rendelkezésre álló üres intézményterületek; kerülettörténeti hagyomány ("Hétház" és "Tizenháromház")

KER 13.3.11.5.

II. számú melléklet B) Módosítani javasolt a Nyírő Gyula Kórház tömbjének déli, Róbert Károly krt. felőli része városközponti (Vt) területfelhasználási egységbe tartozzon Indoklás: ma sem egészségügyiek a funkciók itt (iroda és kereskedelem); a szomszédos tömb (Mór utca) intézményterület; a körút-Lehel utca csomópont térfalainak egységes, nagyvonalú kialakítását segítené az átsorolás

KER 13.3.12.9.

II. számú melléklet C) Egyéb javasoljuk a magasházas (toronyházas) telepítéseknél az egyedi (tervtanácsi) elbírálást - 60 -

Válaszok a kötelező, hanem az egyes nyomvonalak esetében a mintakeresztszelvényében megjelenített közlekedési infrastruktúra elemek (sávszám, villamos pálya, kerékpáros létesítmény). A fentieknek megfelelően a szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban a mintakeresztszelvényeken. A közterület szélességét a KÉSZ-ben kell meghatározni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A terv tervezési metodikáján belül tartalmazza a zónarendszer szerinti beépítési sűrűség meghatározást, így pl. a Vt területek esetében, vagy pedig eleve a lakóterületek eltérő sűrűségének megállapítása során. A kisebb területekre készülő tervek esetében valóban nehézkessé válik egy-egy területfelhasználási egység beépítési sűrűségi értékének figyelembe vétele, viszont az OTÉK meghatározása a területfelhasználási egységekre egyértelmű. A terv figyelembe vette az OTÉK 6. § (2) bekezdése rendelkezését miszerint „A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni”. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Tekintettel arra, hogy a településközponti területen – így a Vt-M területeken – a lakófunkció ugyanúgy része a területnek, mint az egyéb intézményi rendeltetések, véleményünk szerint a két tömb lakó területfelhasználásba való sorolása az egyébként is sokat hangoztatott indokolatlan „mozaikossághoz” vezetne. Javasoljuk inkább, hogy a második, délebbre eső tömb és a túloldal is azonosan Vt-M mellékközponti területfelhasználásban kerüljön, azaz a kerületi városközpont a déli irányban azonos vonalban csatlakozzon az intézményi zónához a Váci út mindkét oldalán. OTÉK „Településközpont terület 16. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.” Tekintettel arra, hogy e területfelhasználási egységben a lakófunkció is elhelyezhető, a „Hétház” és „Tizenháromház” eredeti funkciójának megtartása, fejlesztése számára korlátot nem jelent. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben az övezet sajátos használatának megfelelő, rendeltetés és csak olyan más rendeltetés engedhető meg, amely használata a terület sajátos használatát nem korlátozza. (OTÉK 10. §) A kijelölt területfelhasználás a kórház mellett más egészségügyi létesítmény (kutatóintézet, oktató, adminisztratív-, az egészségügyhöz tartozó más funkció) is elhelyezhető. Nem célszerű a később szükségessé válható területigényeket ma feladni. Amennyiben a terület más funkcióra történő használatára vonatkozóan konkrét igény jelentkezik a 314/2012, (XI.8.) Korm. rendelet alapján a helyi építési szabályzat készítésével páthuzamosan a TSZT módosítása is lefolytatható, a korábbihoz képest egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A jelzett igény a kerületi önkormányzatok a tervtanács működéséről szóló rendeletben rögzíthetik, a Fővárosi Önkormányzatnak nincs felhatalmazása erre vonatkozó szabályok megalkotására.. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

Vélemény

Válaszok

városképi és közlekedési hatástanulmánnyal, elemzéssel

KER 14.

Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata (Ügyiratszám:1-4153/4/2014)

Ssz. KER 14.1.7.

KER 14.2.2.6.

Vélemény 4.1.2.1. fejezet 37. oldal: Az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területen csak azokon a helyeken engedi meg kerületi építési szabályzatban lakófunkció kijelölését, ahol a „lakófunkcióra jelentős zavaró környezeti hatás nem hárul”. A TSZT szerkezeti tervlapján (1. területfelhasználás) jelölésre kerültek azok a területek, ahol kizárt az új lakófunkció a környezeti terhelés alapján (például a Hungária körút mentén). Azonban ezen jelölés nem következetes, nem csak az egymás melletti tömbök vonatkozásában, hanem tömbön belül, szomszédos telkek esetében sem. Az OTÉK 7.§ (2) bekezdés alapján „az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg”, ezért gyakorlatilag az egy tömbön egy telekre jelölt „új lakófunkció kizárása” az egész tömbre vagy legalábbis az adott közterületi oldalra kizárja az új lakófunkciót. A 66. oldalon szereplő megfogalmazás szerint a jelkulcs azokon a területeken került alkalmazásra, ahol a „lakófunkció új funkcióként nem kívánatos”. Ebben a megfogalmazásban már nem kötelező ezt a jelölést figyelembe venni a kerületi építési szabályzat készítésekor. (A szerkezeti tervlap – 1. területfelhasználás jelkulcsában az egyéb elemek megnevezés alatt szerepel, így ez alapján sem lehet eldönteni, hogy az kötelező vagy tájékoztató elem.) A 77. oldal megfogalmazása szerint a kerületi építési szabályzatban az adott terület környezeti terhelésének vizsgálata és értékelése alapján kell meghatározni azt a területsávot, ahol a lakófunkció kizárásra kerül. Ebben az esetben viszont a TSZT-n ezt szükségtelen jelölni. Fentiek alapján kérjük, hogy az „új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján” jelölés legyen következetesen végigvezetve (például a Hungária körút mentén) vagy kerüljön törlésre, a kerületekre bízva annak eldöntését – környezeti terhelés vizsgálata és értékelése alapján –, hogy kizárja-e a lakófunkciót ezeken a területeken. Az új lakófunkció kizárása jelölés következetlen (részletesen lásd TSZT vélemény g) pont).

Válaszok Az Étv. 7. § (2) bekezdése szerint a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre való tekintettel. Nem reális a meglévő lakófunkció megszüntetése, tiltása a kialakult területeken. Az új beépítésű területek esetében azonban joggal elvárható, hogy az Étv. 7. § (2) g) pontja szerint figyelemmel kell lenni az egészséges lakókörülmények követelményeire. A 37. és 66. oldalakon leírtak összhangban vannak egymással, mivel az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek eltérő módon terhelt útvonalak mentén helyezkednek el. A jóváhagyandó munkarész részét képező leírás egyértelműen fogalmaz: „új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján”, tehát a jelölt helyeken kizárt. A 77. oldal a terv rugalmassága érdekében kerületi településrendezési eszközre bízza a korlátozás alá vont terület pontos meghatározását, mivel a helyi adottságok, a terület esetleges átstrukturálása differenciált kezelést kíván. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Elfogadásra nem javasolt. Az Étv. 7. § (2) bekezdése szerint a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre való tekintettel. Nem reális a meglévő lakófunkció megszüntetése, tiltása a kialakult területeken. Az új beépítésű területek esetében azonban joggal elvárható, hogy az Étv. 7. § (2) g) pontja szerint figyelemmel kell lenni az egészséges lakókörülmények követelményeire. A 37. és 66. oldalakon leírtak összhangban vannak egymással, mivel az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek eltérő módon terhelt útvonalak mentén helyezkednek. A jóváhagyandó munkarész részét képező leírás egyértelműen

- 61 -

Ssz.

Vélemény

A lakótelepi egységen belüli intézményi területek külön területfelhasználási egységbe KER 14.2.2.11. sorolása véleményünk szerint nem indokolt és nem is következetes.

KER 14.2.3.5.

KER 15.

Az épített környezet értékeinek védelme: A nyilvántartott régészeti lelőhely területének jelölését kérjük kontúrral ellátni, mivel a választott kitöltésnél ez nem látható, ha az nem esik egybe telekhatárral.

Válaszok fogalmaz: „új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján”, tehát a jelölt helyeken kizárt. A 77. oldal a terv rugalmassága érdekében kerületi településrendezési eszközre bízza a korlátozás alá vont terület pontos meghatározását, mivel a helyi adottságok, a terület esetleges átstrukturálása differenciált kezelést kíván. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az alapellátást biztosító, szerkezeti jelentőségű (3 ha-nál nagyobb) területek meghatározása indokolt, mivel az OTÉK értelmében eltérő a jellegük és szerepkörük is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Lechner Lajos Tudásközpont lelőhely-nyilvántartásából kapott adatszolgáltatás egymást fedő, egymásba metsző foltok sokasága. Egy telket akár több nyilvántartott lelőhely is érinthet. Ha minden folt önálló kontúrt kapna, az egy értelmezhetetlen vonalhalmazt eredményez, a terv léptéke jelent korlátot. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (Ügyiratszám: 1/53-1/2014.)

0Ssz. 15.3 KER

Vélemény XV. kerületi Önkormányzat módosító javaslata

Válaszok

Indoklás: A terület jelentős részén hosszú-keskeny telkek találhatók, amelyek hátsókerti telekhatára - 62 -

A TSZT tervezetben szereplő Vi-2 területfelhasználási egység lehatárolása a hatályban lévő építési jogok alapján történt. A lakótelep környezeti védelmét ellátó erdőterület szélességének csökkentése nem indokolható. A tervezett erdőterület Budapest 2030 városfejlesztési koncepciónak fontos célkitűzéseit, a zöldfelületi intenzitás növelését és a környezeti konfliktusok csökkentését hivatott biztosítani (5. Egészséges környezeti feltételek megteremtése című cél). A tervezett közjóléti erdő a Szilas-patak menti ökológiai folyosó megerősítését és az itt húzódó átszellőzési sáv fennmaradását szolgálja, a TSZT-ben előirányzott vízfolyás revitalizáció számára szükséges területigényt is biztosítva. Az erdő a szomszédos lakóterületek számára szabadtéri rekreációs területként hasznosulhat. A Mogyoródi utat a TSZT II. rendű főútként határozza meg. Egy II. rendű főútvonal általános helyigénye (OTÉK) 30 m, ez jelenik meg az FRSZ 1. sz. mellékletében, de irányadó területbiztosításként. Az útvonalhoz kapcsolódó mintakeresztszelvény tételesen meghatározza a Fővárosi Önkormányzat által összvárosi szempontból minimálisan szükségesnek tartott műszaki infrastruktúra elemeket (pl. 2x1 forgalmi sáv, zöldfelületi elemek,..). Azonban a csatlakozó, beépítésre szánt területek kiszolgálása szükségessé teheti többlet forgalmi sáv építését, parkolósáv vagy szerviz út létesítését, szükséges a gyalogos járdák építése. Az infrastruktúra együttes területigényét – tájékoztató szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban a mintakeresztszelvényeken - a KÉSZ határozza meg. Módosítás nem indokolt, a fentiek alapján a logikai összhang biztosított az FRSZ 1. sz.

0Ssz.

15.7 KER

Vélemény közös a Csobogós-patak telkével. A patak védelme érdekében a tervezetben kijelölt Ek Közjóléti erdő besorolású sáv szélessége túlzó, irreálisan lecsökkenti a beépítésre alkalmas Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület besorolású részét az ingatlanoknak, ezáltal jelentősen megnehezíti hasznosításukat. E probléma enyhítése érdekében kérjük az Ek Közjóléti erdő besorolású sáv csökkentését a Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület besorolású rész javára, összhangban a kapcsolódó területeken a patak mentén kijelölt Ek sáv szélességével. A Mogyoród útja ezen szakaszára jelölt közúti közlekedési terület (KÖu) területfelhasználás és a Közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítás jelölés szélessége kb. 22,0 m, ez nincs összhangban az FRSZ tervezet 1. sz. mellékletében jelölt és 5. sz. mellékletében meghatározott 2.E-2.E mintakeresztszelvény szerinti 11,0 m előírt szabályozási szélességgel. Kérjük ennek a javítását. XV. kerületi Önkormányzat módosító javaslata

Válaszok melléklete és 5. sz. melléklete között. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A lakótelepi intézmények a KSZT-ben is intézményterületi besorolásúak, ezek nagyszámú lakost kiszolgáló alapfokú intézmények. Az alappellátást biztosító, szerkezeti jelentőségű (3 ha-nál nagyobb) területek meghatározása indokolt, mivel az OTÉK értelmében eltérő a jellegük és szerepkörük is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Indoklás: Az Újpalotai lakótelep területén 2013. évben két szabályozási terv került jóváhagyásra. 1. A Pattogós utcai térnegyed KSZT tervezése során a vizsgálatok alapján olyan szabályozási metodikát dolgoztunk ki, amely telepszerű lakóterületi besorolásban tartva megfelelően kezeli, szabályozza az egymás mellett működő úszótelkes lakóépületeket, illetve a telkes intézményeket. A lakótelep többi térnegyedére is ezt a szabályozási rendszert szeretnénk alkalmazni a jövőben kidolgozandó kerületi terveknél. Kérjük a fenti ábrán jelölteknek megfelelően a Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület besorolás helyett Ln-T Nagyvárosias telepszerű lakóterület besorolás alkalmazását. Áttekintve a TSZT és az FRSZ tervezetét, kérésünk és szabályozási elveink összhangban vannak az azokban foglalt előírás tervezetekkel. - 63 -

0Ssz.

15.8.2. KER

15.10 KER

Vélemény

Válaszok

2. Az 1. pontban szereplő változtatási javaslat a lakótelep vonatkozásában a Fő tér esetén nem alkalmazandó, ezt támasztották alá a tavalyi év végén jóváhagyott KSZT tervezése során tett megállapítások, következtetések. Itt támogatjuk a Vi-3 besorolás alkalmazását, azzal a megjegyzéssel, hogy a Nyírpalota út menti déli részen, az ábrán jelölt, kapcsolódó terület szintén Vi3-ba sorolandó. XV. kerületi Önkormányzat módosító javaslata A Drégelyvár utca mentén, a meglévő, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató funkciót ellátó teleksávra is jelölt Köu Közúti közlekedési terület területfelhasználás és a Közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítás jelölés szélessége kb. 68,0 m, ez nincs összhangban az FRSZ tervezet 1. sz. mellékletében jelölt és 5. sz. mellékletében meghatározott 2.A-2.A. A mintakeresztszelvény szerinti 28,0 m előírt szabályozási szélességgel. Nem tartjuk reálisnak az út menti teleksáv közlekedési területbe való bevonását és felülvizsgálandónak tartjuk az infrastruktúra fejlesztés céljára jelölt terület szélességét annak érdekében, hogy a terület átmeneti hasznosítása ne lehetetlenüljön el. Javasoljuk, hogy amennyiben a Közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítás jelölés működő, meglévő épületekkel beépült területet érint, ott ne kerüljenek ezen telkek automatikusan a Köu Közúti közlekedési terület területfelhasználási egységbe besorolásra, hanem olyan szabályok kerüljenek kidolgozásra, amely alapján a távlati fejlesztések területbiztosítása mellett lehetővé váljon azok átmeneti, értéknövekedést nem jelentő hasznosítása. Ez azért is indokolt, mert egyrészt az infrastruktúra-fejlesztés távlati elképzelés, annak pontos időpontját meghatározni nem lehet, viszont egy meglévő városi, épített környezettel bíró területen nem lehetetleníthető el egy beépített terület hasznosítása, elszlömösítése, mivel az jelentős helyi, lokális problémákat fog maga után vonni (hulladék-keletkezés, közbiztonság romlás, ingatlanok értékvesztése, hajléktalanok megjelenése, „szellemváros” a városban, stb). XV. kerületi Önkormányzat módosító javaslata

A közlekedési területnek – amely azonos a jelenleg hatályos településrendzési tervekben szereplővel – biztosítania kell a felszíni közlekedés infrastruktúrája mellett a 4-es metró távlati meghosszabbítását is, ez jelenik meg az FRSZ 1. mellékletében, irányadó területbiztosításként. Az útvonalhoz kapcsolódó mintakeresztszelvény tételesen meghatározza a Fővárosi Önkormányzat által összvárosi szempontból minimálisan szükségesnek tartott műszaki infrastruktúra elemeket (pl. 2x1 forgalmi sáv, zöldfelületi elemek,..). Azonban a csatlakozó, beépítésre szánt területek kiszolgálása szükségessé teheti többlet forgalmi sáv építését, parkolósáv, vagy szerviz út létesítését, szükséges a gyalogos járdák építése. Az infrastruktúra együttes területigényét – tájékoztató szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban a mintakeresztszelvényeken - a KVSZ határozza meg. Módosítás nem indokolt, a fentiek alapján a logikai összhang biztosított az FRSZ 1. sz. melléklete és 5. sz. melléklete között. Egyidejűleg távlati területbiztosítást és átmeneti hasznosítást is garantáló szabályozás bevezetése e tárgykörben a TSZT rendelkezésre álló eszközeivel nem biztosítható. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A csomópont területigénye elvben módosulhat, azonban jelenleg nem áll rendelkezésre a Kerületi Önkormányzat igényeinek megfelelő és a majdani beruházásért felelős Fővárosi Önkormányzat által is elfogadott olyan terv, amely figyelembe vételével a TSZT és az FRSZ tartalma pontosítható lenne. . Az egyeztetési eljárás eredményeként a fővárosi önkormányzat megvizsgálja az alternatív lehetőségeket. A csomópont területe a – tőle nyugatra lévő útszakaszhoz hasonlóan – irányadó szabályozással kerül jelölésre a kerületi igények figyelembe vehetőségére törekedve. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 64 -

0Ssz.

15.11 KER

Vélemény

Válaszok

A területfelhasználási lapon ábrázolásra kerültek az olyan meglévő és tervezett, a város szerkezetét meghatározó infrastruktúra elemek, mint a „Körvasút menti Körút.” A kerület évek óta kifejezte az FSZKT-ban javasolt, majd 2006 óta a tiltakozás ellenére rögzített nyomvonal elleni kifogását. A TSZT előzetes eljárásának megindításakor, valamint párhuzamosan futó, a Budapesti Közlekedési Rendszertervének felülvizsgálata során jeleztük: elismerve a körvasúti körút összvárosi fontosságát, olyan csomópont alternatívák készítését tartjuk szükségesnek, mely a lehető legkevésbé érinti a kerület beállt kertvárosi lakóterületeit. A kérés ellenére a TSZT tervlapja gyakorlatilag a 2006-ban elfogadott nyomvonaltervet rögzítő FSZKT keretövezeti határainak megfelelő területfelhasználási besorolást tartalmazza, azaz a teljes M3-as - Körút csomópont területi helyigényét beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolja. Továbbra is határozottan kérjük, hogy a javasolt és szükséges csomópont kialakítására készüljenek valós alternatívák. XV. kerületi Önkormányzat módosító javaslata

- 65 -

Az OTrT-ben definiált Körvasút menti körút vonatkozásában a jelenleg hatályban lévő településrendezési tervekben meghatározottakat élteti tovább – a jogbiztonságra törekedve – a véleményezett TSZT és FRSZ. Egyidejűleg távlati területbiztosítást és átmeneti hasznosítást is garantáló szabályozás bevezetése e tárgykörben a TSZT rendelkezésre álló eszközeivel nem biztosítható. Az egyeztetési eljárás eredményeként a fővárosi önkormányzat megvizsgálja az alternatív lehetőségeket. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

0Ssz.

Vélemény

Válaszok

Indoklás: A területfelhasználási lapon ábrázolásra kerültek az olyan meglévő és tervezett, a város szerkezetét meghatározó infrastruktúra elemek, mint a „Körvasút menti Körút.” A kerület évek óta kifejezte az FSZKT-ban javasolt, majd 2006-ban a tiltakozás ellenére jóváhagyott nyomvonal elleni kifogását. A tervezett körút folytatásának oly mértékű rögzítését tartalmazza a tervezet, amely az M3-astól Pestújhely déli részén keresztül további jelentős számú ingatlant érint hátrányosan. A hatályos TSZT-ben ez a sáv "prioritást igénylő, egyéb körirányú közúti elem"-ként került elég nagyvonalúan feltüntetve. Ezzel szemben a tervezet úgy „vési kőbe” ennek területigényét, hogy a valós fejlesztési szándék időben messze túlmutat a most elfogadásra váró TSZT 10 éves időtávlatán. Tisztában vagyunk az új körgyűrű városfejlesztést meghatározó fontosságával – jelentősége a Hungária gyűrűhöz hasonlítható, melynek kialakítása kb 100 éve kezdődött el –, a tervezett nyomvonal el nem építésnek szándékával, de javasolt az út folytatásának tényleges tervezéséig, a kiépítési szándék valós, belátható idejű ütemezésének meghatározásáig a mai telekhasználat, esetleges korlátozott bővítés biztosítása a további kártalanítási igény kizárásának biztosítása mellett. Figyelembe véve, hogy a BKK tájékoztatása szerint a tervezett körút kerületünket érintő szakaszának tervezése csak 2023 után várható, nem tekinthető a tervben szereplő, a kerületi településrendezési terveket meghatározó kötöttség a legjobb megoldásnak, mindennemű átmeneti lehetőség biztosítása nélkül. A TSZT leírása a 4.1.2.5. fejezetben meghatározza továbbá, hogy a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítás jellel jelölt esetekben a végleges területbiztosítással még nem rendelkező közlekedési elemek nyomvonalát a KÉSZ-ben úgy kell kiszabályozni, hogy az legalább az FRSZ szerint meghatározott infrastruktúra elemek elhelyezését biztosítsa. Ezek olyan erős megkötéseket jelentenek kerületi szinten a körvasút igen távlati szakaszára vonatkozóan, mely ebben a formában nem támogatható.

- 66 -

0Ssz. 15.12 KER

Vélemény XV. kerületi Önkormányzat módosító javaslata

Válaszok A különszintű közúti-vasúti kapcsolat szimbólumát tartalmazzák a TSZT 1.-2. mellékletei és az FRSZ 1. melléklete is. A IV. és XV. kerület között jelentős – mintegy 6.000 jármű/nap – a vasútvonalakat keresztező gépjármű forgalom, a vonatforgalom komoly növekedésével távlatban a szintbeni kapcsolatot a baleseti veszély növekedése folytán le kellene zárni. A meglévő Árpád út és a tervezett Körvasút menti körúti közötti közel 2,5 km-es szakaszon nem lehetne a vasútvonalat keresztezni ebben az esetben, ami jelentős kerülő utakat, és ezáltal a környezetterhelés növekedést eredményezne a két kerület lakott területein. A balesetveszély csökkentésére a Szerencs utca az M3 autópálya bevezető szakaszának szintbeni kereszteződésénél is irányadó területbiztosítás kerül jelölésre különszintű csomópont létesítéséhez. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Indoklás: A Szerencs utca – Elem utca közötti egyszintű vasúti átkelő közvetlen környezetében a TSZT tervezetben a Szerencs utca rövid szakaszára, illetve az utca menti telkek egy részére a Köu Közúti közlekedési terület területfelhasználás és a Közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítás jelölés került, viszont tervezett különszintű közúti-vasúti keresztezést nem jelöl a tervezet. A NIF az elővárosi vasútfejlesztés tervezetében nem, csak hosszútávon, a távlati ütemében számol itt különszintű átjáróval. A Szerencs utca jelenlegi, az M3-as bevezetővel kialakult szintbeli kereszteződésig tartó keresztszelvény szélessége következtében nem alkalmas arra, hogy egy alul-, vagy felüljáró által kialakuló megnövekedett forgalmat elvezessen. Az út mindkét oldalán kisvárosi lakóterületek húzódnak, többnyire utcafrontos beépítésű lakóépületekkel. Ez alapján kérjük, hogy a Közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítás jelölés, valamint az út menti telkekről a Köu Közúti közlekedési terület területfelhasználás törlését.

15.16.1 KER

2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Jelmagyarázatból hiányzik a kül-belterület határvonal ábrázolása.

15.16.4 KER 15.16.5 KER

A TSZT 1. Területfelhasználás tervlapján ábrázolt Távlati közúti fejlesztés alternatív nyomvonalait kérjük feltüntetni a tervlapon. A Sín utca menti, családi házas ingatlanokra jelölt 200 férőhelyes P+R parkolót kérjük áthelyezni a IV. kerületi oldalra, ennek alapja az elővárosi vasútfejlesztéssel kapcsolatos egyeztetések eredménye. - 67 -

A belterületi határ nem releváns, a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet sem tartalmazza térképi elemként. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A véleményben hiányolt alternatív javaslat nem ismert. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A TSZT 2. sz. mellékletében Rákospalota-Újpest vasútállomáshoz kapcsolódóan jelölt, minimum 200 férőhelyes P+R parkoló elhelyezésére alkalmas terület az FRSZ 1. mellékletében a vasútvonal nyugati oldalán van kijelölve, a véleménnyel azonosan, ezért

0Ssz.

Vélemény

15.16.6 KER

- A Szerencs utca – Elem utca közötti vasúti átjáróról kérjük törölni a tervezett különszintű közútivasúti keresztezés jelölést, valamint a Szerencs utca településszerkezeti gyűjtőútként való szerepeltetését is kérjük törölni. A NIF az elővárosi vasútfejlesztés tervezetében nem, csak hosszútávon, a távlati ütemében számol itt különszintű átjáróval. A Szerencs utca jelenlegi, az M3as bevezetővel kialakult szintbeli kereszteződésig tartó keresztszelvény szélessége következtében nem alkalmas arra, hogy egy alul-, vagy felüljáró által kialakuló megnövekedett forgalmat elvezessen, illetve gyűjtőút szerepkört ellásson. Az út mindkét oldalán kisvárosi lakóterületek húzódnak, többnyire utcafrontos beépítésű lakóépületekkel.

15.18.12 KER

A Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) normaszöveg tervezetére vonatkozó észrevételek 

A 23.§ és a 24.§ előírása biztosítaná elvileg a terv rugalmasságát. Az előírások gyakorlatilag kőbe vésik a közúti közlekedési területfelhasználási kategóriába sorolt (Köu) egységek szélességét, azok csökkentése csak a TSZT és az FRSZ módosítása esetén lehetséges. Számtalan eset volt a gyakorlatban az FSZKT-ban rögzített KL-KT keretövezetek túlzó méretére, ahol azok bizonyos mértékű csökkentése nem okozott volna "zavart" a település szerkezetében. Javasoljuk az előírás rugalmassá tételét. Nem biztosít a terv azon esetekre lehetőséget, ahol két eltérő területfelhasználási egység találkozásánál, azok határrendezésének igénye merül fel.

Válaszok módosítás nem szükséges. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A IV. és XV. kerület között jelentős – mintegy 6.000 jármű/nap – a vasútvonalakat keresztező gépjármű forgalom, a vonatforgalom komoly növekedésével távlatban a szintbeni kapcsolatot a baleseti veszély növekedése folytán le kellene zárni. A meglévő Árpád út és a tervezett Körvasút menti körúti közötti közel 2,5 km-es szakaszon nem lehetne a vasútvonalat keresztezni ebben az esetben, ami jelentős kerülő utakat, és ezáltal a környezetterhelés növekedést eredményezne a két kerület lakott területein. A balesetveszély csökkentésére a Szerencs utca az M3 autópálya bevezető szakaszának szintbeni kereszteződésénél is irányadó terület biztosítás kerül jelölésre különszintű csomópont létesítéséhez. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A tervezet megfelelő rugalmasságot kíván biztosítani több esetben, úgy a TSZT-ben, mint az FRSZ révén. A 23.-24. §-ok éppen azon eseteket tartalmazzák, ahol vagy a TSZT vagy az FRSZ előzetes módosítása nélkül lehetőség van az eltérésre, tehát a rendelkezések rugalmasságot biztosítanak. A KÖu területfelhasználási egységre vonatkozóan megkötést nem tartalmaznak. A magasabb rendű jogszabályok rugalmasságra vonatkozó, vagy erre utaló elemeket nem tartalmaznak. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet nem biztosít lehetőséget két területfelhasználási egység közötti határkorrekcióra a terv módosítása nélkül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Kérjük szöveges észrevételeinket a rendelet tervezet véglegesítése során szíveskedjenek figyelembe venni.

KER 16.

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat (Ügyiratszám: 1/819-07/2014)

Ssz. KER 16.1.1.3.

Vélemény A gazdasági területek meghatározásánál, egyrészt az FSZKT-ban munkahelyi területek csökkentése elleni észrevételeket, másrészt a TSZT előzetes egyeztetésekor jelzett, az M0 védőtávolsága mellett, a célszerűen kialakítható gazdasági területek kijelölését.

Válaszok Az M0 védőtávolsága menti, mezőgazdasági művelés alatt álló területek a BATrT-ben kis részben erdőgazdálkodási térségbe, nagyobb részt mezőgazdasági térségbe tartoznak. Utóbbira a BATrT előírása vonatkozik: 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Budapest területén nincs mozgástér a mezőgazdasági térség igénybevételében. Amennyiben a törvény 2015-ben esedékes felülvizsgálata során bekövetkező módosítások lehetővé teszik ezeken a területeken a gazdasági használatot, a TSZTmódosítás keretein belül felülvizsgálatra kerülhet a tárgyi terület is. - 68 -

Ssz.

KER 16.1.2.1.

KER 16.1.2.2.

KER 16.2.3.1.2.

KER 16.2.3.1.5.

KER 16.2.3.1.15.

KER 16.2.3.1.17./ B

Vélemény

A Településszerkezeti Terv figyelmen kívül hagyja: A Külső Keleti Körút kerületet átszelő, Naplás tavat a kerülettől elszakító út nyomvonalára – a Közlekedés Kft. által készített, a XVI. Kerületi Önkormányzat által támogatott – nyomvonal javaslatot. (a tervben alternatív nyomvonalként jelölt, a kerülethatáron vezetett nyomvonal-megoldás finomítása lehetséges). A Településszerkezeti Terv figyelmen kívül hagyja: A XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1991. óta, minden fővárost érintő terv véleményezésekor kifejtett tiltakozását, a Körvasútsori Körút XVI. kerület területén való vonalvezetése ellen. A terven jelölt nyomvonal és az út melletti terület átstrukturálódást feltételező megoldása az érintett telektulajdonosoknak kárt okoz. Területfelhasználás A Szilas patak vonalán megjelenő „szerkezeti jelentőségű zöldfelületi kapcsolat” segíti a patak jövőbeni revitalizációjának megvalósítását. Ugyanakkor a Rákospalotai határút – Gusztáv u. közötti mezőgazdasági terület erdőterületkénti kialakítása miatt, kártalanítási felelősséget nem tud vállalni. A korábbi önkormányzati szándék szerint, a Szlovák út melletti, első teleksort - a kialakult használati helyzetnek megfelelően – Gksz-1, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területként javasolt kialakítani. Az intézményi területek irányadó meghatározása jel, a körvasút melletti területeken is megjelenik, amely a tervezett út melletti területek átstrukturálódását tenné lehetővé, illetve igényelné. Az út kijelölésével, majd az átstrukturálódás során, az ingatlantulajdonosok károsodnak. Az út XVI. kerület területén való vezetése ellen a Képviselő-testület évtizedek óta tiltakozik. (Körvasútsori körúttal kapcsolatban bővebben a közlekedési infrastruktúra tervlapnál.) A fejlesztési területek vonatkozásában: A Magtár utca – M0 közötti fejlesztésre alkalmas terület geometriai lehatárolása célszerűen az Önkormányzat által készített tanulmány szerint történjen. E terület és a Csömöri HÉV és a Magtár utca közötti terület fejlesztéséhez feltételként szabott Csömöri-Gödöllői HÉV fejlesztés a meglévő kapacitás felesleggel működő kötöttpályás közösségi közlekedés jelenléte miatt irreális. . A kerület M0-hoz igen közel fekvő munkahely-teremtő területek csökkentésével nem ért egyet az Önkormányzat.

Válaszok A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció kiemeli a termőföldek védelmének fontosságát és a barnamezős területek hasznosítását preferálja. A TSZT a XVI. kerület még meglévő mezőgazdasági területeit megőrzendő értékként kezeli, az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett gazdasági területek határa kis mértékben módosult. Mivel a területre vonatkozóan építési jogot keletkeztető településrendezési eszköz nincsen hatályban, a kártalanítás kérdése sem merül fel. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A Városüzemeltetési Főosztály jogszabályon alapuló kifogása – Budapest helyi jelentőségű természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet (21. melléklet 4.3.1.5.d) alapján – törlésre került. Elfogadásra nem javasolt. A 2003. évi XXVI. törvény tartalmazza a nyomvonalat, elhagyására nem kerülhet sor. A nyomvonal III.XIII.-IV. kerületi szakaszának és a IX.-XIX.-XX. kerületi szakaszának területigényét a 46/1998 Főv. Kgy. rendelete tartalmazza. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

A terület a hatályos BATrT-ben erdőgazdálkodási térségbe sorolt, amely a Szilas-patak menti átszellőzési sáv fennmaradását, és távlatban egy összefüggő (erdőterületek által megvalósuló) zöldfolyosó kialakítását célozza. Fentiek alapján a terület részleges átsorolása sem indokolt. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

A 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) tartalmazza a nyomvonalat, elhagyására nem kerülhet sor. A nyomvonal III.-XIII.-IV. kerületi szakaszának és a IX.-XIX.-XX. kerületi szakaszának területigényét a 46/1998 Főv. Kgy. rendelete tartalmazza. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Az OTÉK 38. § (8) bekezdés a) pontja szerint „országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – 250-250 m széles területen”. Az említett tanulmányterv szerint beépítésre szánt terület az M0 tengelyétől 100 méterre esik. Ennek alapján nem indokolt a beépítésre szánt területek tanulmányterv szerinti kibővítése. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célnak megfelelően, amely a város zöldmezős terjeszkedésével szemben a barnamezős területek hasznosítását preferálja (irányelve a kompaktságra való törekvés, a város indokolatlan terjeszkedésének megállítása a városszéleken, az - 69 -

Ssz.

Vélemény

KER 16.2.3.1.18.

Az M0 közelsége az alacsony termőértékű földterületek miatt az M0 melletti sávban az erdő területtel párhuzamosan mintegy 500 méter szélességgel a Nagytarcsai úttól északra és délre – a kerület területére gépjármű forgalom hatást nem gyakorlóan – Gksz terület alakítható ki, amely az M0 külső oldalán működő gazdasági területekhez hasonlóan tudja kihasználni az autóút előnyeit.

KER 16.2.3.1.19.

A Zsemlékes út melletti (kártyagyár – Nógrádverőce út között) a távlati fejlesztési lehetőség megszűnt (mezőgazdasági területből közjóléti erdő) esetleges korlátozási kártalanítási felelősségét az Önkormányzat nem vállalja. Javasolt a fejlesztési terület biztosítása.

KER 16.2.3.2.1.

Közlekedési infrastruktúra (szerkezeti lap) A XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1991 óta minden fővárost érintő terv véleményezésekor tiltakozott a Körvasútsori körút XVI. kerület területen való vonalvezetése ellen és továbbra sem ért egyet annak XVI. kerületet érintő nyomvonalával. A Településszerkezeti Terv nem ad új megoldást és továbbra is a körút melletti területek – telektulajdonosok kárára történő – átstrukturálását tartalmazza, amely ellen a Képviselő-testület tiltakozik. A Külső kerületi körút alternatív nyomvonal gondolatát tartja a Képviselő-testület elfogadhatónak, de a Naplás-tó védelmének érdekében figyelembe kell venni az Önkormányzat részére a Közlekedés Kft. által készített és a Képviselő-testület által támogatott nyomvonal változatok kedvező megoldását. A X. kerületi Sárgarózsa utca – Pesti határúthoz csatlakozó út alternatív javaslata,

KER 16.2.3.2.2. KER

Válaszok agglomerációs településekkel való további összenövések megakadályozása), kiemeli a termőföldek védelmének fontosságát. A TSZT a XVI. kerület még meglévő mezőgazdasági területeit megőrzendő értékként kezeli, az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett gazdasági területek határa kis mértékben módosult. Mivel a területre vonatkozóan építési jogot keletkeztető településrendezési eszköz nincsen hatályban, a kártalanítás kérdése sem merül fel. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az M0 védőtávolsága menti, mezőgazdasági művelés alatt álló területek a BATrT-ben kis részben erdőgazdálkodási térségbe, nagyobb részt mezőgazdasági térségbe tartoznak. Utóbbira a BATrT előírása vonatkozik: ” 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni”. Budapest területén nincs mozgástér a mezőgazdasági térség igénybevételében. Amennyiben a törvény 2015-ben esedékes felülvizsgálata során bekövetkező módosítások lehetővé teszik ezeken a területeken a gazdasági használatot, abban az esetben TSZT-módosítás keretein belül felülvizsgálatra kerülhet a tárgyi terület is. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 29. pontja szerint a Településszerkezeti terv „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító” terv. A 767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció 9. (Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet – kompakt város) céljával az észrevétel nincsen összhangban. A hatályban lévő fővárosi településrendezési eszközök nem keletkeztettek építési jogokat a tulajdonosok számára az adott területen. A tervezett erdőterületek nem formálnak kötelezettséget (pl. beültetési kötelezettséget), a kerületi településrendezési eszközben a mezőgazdasági használat a tényleges igénybevételig megengedett. A leírás vonatkozó fejezete (4.1.2.2 Beépítésre nem szánt területek) az Erdőterületekre vonatkozóan tartalmazza : „A tervezett erdőterületek esetében a kerületi településrendezési eszközben a mezőgazdasági használat átmenetileg megengedett, de a távlati állapotot ellehetetlenítő épület nem helyezhető el.”Ennek függvényében a kerületi Önkormányzatot nem terheli kártalanítási kötelezettség. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) tartalmazza a nyomvonalat, elhagyására nem kerülhet sor. A nyomvonal III.-XIII.-IV. kerületi szakaszának és a IX.-XIX.-XX. kerületi szakaszának területigényét a 46/1998 Főv. Kgy. rendelete tartalmazza. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

A Városüzemeltetési Főosztály jogszabályon alapuló kifogása – Budapest helyi jelentőségű természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet (21. melléklet 4.3.1.5.d) alapján – törlésre került. Elfogadásra nem javasolt. A tervezett közúti kapcsolat a hatályos TSZT-ben már szerepel Tárna utcai kapcsolatként. A - 70 -

Ssz. 16.2.3.2.5.

Vélemény erdőterületeken áthaladva – a XVI. kerületi lakóterületekhez vezetve a forgalmat, a XVI. kerület szempontjából nem megfelelő.

KER 16.2.3.6.1.

Védelmi, korlátozási területek A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatban a Körvasútsori körút elhelyezésével és ahhoz kapcsolódó védőterületekkel a Képviselő-testület nem ért egyet (ld: közlekedési infrastruktúra).

KER 16.3.4.2.

Budapest Főváros Rendezési Szabályzata A rendelet-tervezet egyes szakaszaira vonatkozó észrevételek: 2. § (2) c.) 9. sz. melléklet Az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vett változással érintett területekre vonatkozó „részletes” feltételek irreális és a megvalósításhoz nem szükséges feltételek. - így nem szükséges a Magtár út melletti területek esetén a CsömörGödöllő HÉV fejlesztése. A fővárosban több területrészre kedvező lenne a kötöttpályás közlekedés jelenlegi megléte, meghatározatlan fejlesztési feltétel nélkül is. A rendelet-tervezet mellékletei: A területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és az infrastrukturális elemek Jelentős kétségek merülnek fel a következőkről: Körvasútsori körút irányadó területbiztosítása (1 B szelvény)

KER 16.4.1.2.1.

KER 16.4.1.2.2.

KER 16.4.1.2.3./B

KER 16.4.1.4.1.

A rendelet-tervezet mellékletei: A területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és az infrastrukturális elemek Jelentős kétségek merülnek fel a következőkről: Külső Keleti Körút alternatív nyomvonala (a Közlekedés Kft. által készítettek alapján, a Képviselő-testületi javaslathoz hasonló) A tervlap a P+R részére alkalmas területhatárként jelölt területek közül a Begónia u – Barátság utcai területe, amelynek lakóterületre esik a Demeter utcai megállónál kialakított P+R használhatóság kérdéses. Az infrastruktúra függvényében, ütemezetten igénybe vehető, változásokkal érintett területekre vonatkozó részletes feltételek: XVI. kerület Magtár u. – Begónia utca (XVI-1) és (XVI-2) Gödöllő-Csömör HÉV fejlesztése, kötöttpályás közlekedés mellett ennek fejlesztése nem lehet feltétel.

Válaszok véleményezett anyagban még szereplő Tárna utcai nyomvonal a tervezett X. kerületi lakóterület védelmére törekedve törlésre kerül, csak a lakóterület határán vezetett alternatív nyomvonal kerül megtartásra a főhálózat részeként. A tervezett főút egyaránt határos a X. és a XVI. kerület beépítésre szánt területeivel, azonban csak távlati közúti fejlesztésként jelenik meg a TSZT 1 mellékletén. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 2003. évi XXVI. törvény tartalmazza a nyomvonalat, elhagyására nem kerülhet sor. A nyomvonal III.XIII.-IV. kerületi szakaszának és a IX.-XIX.-XX. kerületi szakaszának területigényét a 46/1998 Főv. Kgy. rendelete tartalmazza, ezért kerül megjelenítésre a XVI. kerület közigazgatási területén. A belterületi főutak, így a Körvasút menti körút védőtávolsággal nem rendelkeznek. A véleményben hivatkozott védőterületet a 253/1997 (XII. 20.) Kormány rendelet határozza meg, amely a vasútvonalhoz kapcsolódik. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A XVI-2 terület esetében a közösségi közlekedés megléte, és rendelkezésre álló kapacitás tartaléka szükséges, de nem elégséges feltétel egy „zöldmezős” beruházás megvalósulásához. A tömegközlekedési szolgáltatás színvonalának biztosítania kell legalább az egyéni személygépjárművekéhez közelítő színvonalat ahhoz, hogy a városhatár közelében lévő új beépítések és új forgalmaik ne kizárólagosan a személygépjármű közlekedéshez kötődjenek. A Gödöllői HÉV vonal felújítása régóta aktuális, 2014-2020 közötti ciklusban tervezett feladat. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A mintakeresztszelvényben csak azok az infrastruktúra elemek (pl 2x2 forgalmi sáv) jelennek meg, melyek a fővárosi kompetenciakör alapján kerülnek meghatározásra, de ezek minden esetben kiegészíthetők, illetve ki kell, hogy egészüljenek a kerületi kompetenciakörbe tartozó elemekkel (a határos terület ellátásához szükséges parkolósáv, szerviz út, gyalogos járda, szélesebb zöldfelületi lelem). A közterület végleges szélességét a KÉSZ-ben kell majd meghatározni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Városüzemeltetési Főosztály jogszabályon alapuló kifogása – Budapest helyi jelentőségű természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet (21. melléklet 4.3.1.5.d) alapján – törlésre került. Elfogadásra nem javasolt.

A városhatárhoz legközelebbi megálló az Ilonatelep, ezért van itt (Begónia utca) kijelölve a P+R parkoló, mely a lehatárolt területnek csak egy kisebb részét igényli. Önálló, csak egy P+R parkolót szolgáló megálló kialakítása aránytalanul rontaná a kötöttpályás közösségi közlekedési eszköz menetidejét. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A közösségi közlekedés megléte, és rendelkezésre álló kapacitás tartaléka szükséges, de nem elégséges feltétel egy „zöldmezős” beruházás megvalósulásához. A tömegközlekedési szolgáltatás színvonalának biztosítania kell legalább az egyéni személygépjárművekéhez közelítő színvonalat ahhoz, hogy a városhatár közelében lévő új beépítések és új forgalmaik ne kizárólagosan a személygépjármű közlekedéshez kötődjenek. A területek fejlesztési potenciálja nem valósítható meg infrastruktúra fejlesztés - 71 -

Ssz.

KER 17.

Vélemény

Válaszok nélkül. A Gödöllői HÉV vonal felújítása régóta aktuális, 2014-2020 ciklusban tervezett feladat. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (Ügyiratszám: 22/8/2014)

Ssz. KER 17.1.1.b

Vélemény TSZT Általános észrevételek Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsága az Étv.9.§ (2) bekezdése alapján hozott, előzetes véleményét a 46/2013.(IV.17.) VVB határozatában nyilvánította ki. A határozat 2. pontjának a) és b) alpontjában valamint részben a c) alpontjában foglalt szempontokat a TSZT készítése során nem vették figyelembe: a Városkutatás Kft. által készített, az M2 metró meghosszabbítása rákoskeresztúri szárnyvonalára vonatkozó tanulmánytervben foglalt fejlesztési elemeket nem tartalmazza a TSZT az M4 autópálya fővárosi bevezető főútjának XVII. kerületi szakasza továbbra is érint lakóterületet. Kérjük a fenti észrevételek megjelenítését a szerkezeti tervlapokon.

KER 17.2.7.

A jelenleg hatályos TSZT-ben foglalt lehetőségekhez képest az új TSZT számos lakó- és gazdaságfejlesztésre szánt területet mezőgazdasági besorolásba történő visszaminősítését tartalmazza. Ezek közül az alábbi területek fejlesztési területként való feltüntetését kérjük: 1. Strázsahegy – 26,6 ha 2. Szárazhegyi lakóterület északi része – 21,7 ha 3. Vízforrás utca menti területek – 12,8 ha 4. Almásháza utca menti terület – 8,3 ha

KER 17.2.12.

A Rákoshegyi vasútállomás menti GKSZ területkijelöléssel nem értünk egyet. kérjük a területet az arra vonatkozó FSZKT keretövezeteknek megfelelő, intézményterület területfelhasználási kategóriába sorolni.

- 72 -

Válaszok A nagyobb jelentőséggel bíró gyorsvasúti fejlesztések (M3 metró meghosszabbítása és felújítása, Gödöllői HÉV felújítása és M2 metróval történő összekötése, a HÉV vonalak felújítása és az Északdéli regionális gyorsvasút létrehozása) miatt a TSZT-ben korábban sem szereplő rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósítása a következő 40-50 évben nem reális. Továbbá elvetésre kerül több, a TSZT-ben már régebb óta szereplő gyorsvasúti elem is (M2 metró hűvösvölgyi szárnyvonala, M3 metró kispesti szárnyvonala, és az M4 metró budafoki szárnyvonala). Ugyanakkor a kerület a gyorsvasúti nyomvonallal lényegében párhuzamos, közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosító vasútvonalakkal is rendelkezik, melyek az S-bahn rendszer keretében amúgy is fejlesztésre kerülnek. A fentiek figyelembe vételével a rákoskeresztúri szárnyvonal nem jelenik meg a TSZT-ben, megjegyezve azt, hogy jelentős részben beépítetlen területeket érintene, ezért a nyomvonal az elépítésére nem kerül sor, indokoltsága a késöbbiekben felülvizsgálható. Az M4 autópálya egykor tervezett bevezető szakaszának nyomvonala a 2014 01. 01.-től hatályos Országos Területrendezési Terv szerint az új 31. sz. főút fővárosi kapcsolatát jelenti. Az OTrT által meghatározott nyomvonalat a TSZT nem írhatja felül, de csupán távlati nyomvonalként szerepelteti. Fentiek alapján az észrevételek elfogadásra nem javasoltak. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 29. pontja szerint a Településszerkezeti terv „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító” terv. A 767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció 9.8 (földterület takarékos fejlesztések – termőföldek védelme céljával összhangban a TSZT tervezet az érintett területeket beépítésre nem szánt területbe sorolja. Az említett területekre vonatkozóan építési jogot keletkeztető településrendezési eszköz nincsen hatályban. A kerület területén jelenleg még 76,6 ha (!) kertvárosias lakóterületnek kijelölt, nem igénybevett terület van. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az érintett terület jelenleg is beépített. A TSZT tervezet a MÁV adatszolgáltatása alapján tartalmazza a kötöttpályás közlekedési területek a Rákoshegyi vasútállomás esetében is. A vasút számára nem szükséges, de beépített területeket a terv Gksz-1 területfelhasználási egységbe sorolja, figyelembe véve a jelenlegi területhasználatot. Nem kedvező forgalmas vasúti vonal mentén az OTÉK 18. §-a szerint intézményi funkció elhelyezése, gazdasági funkció azonban ésszerű. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz. KER 17.2.13.

KER 17.2.14.

Vélemény A Budapest XVII. kerület, Cinkotai út – Gyöngytyúk utca – Liszt Ferenc utca – Forrásmajori utca által határolt területre a TSZT „Zkp min. 5%” jelölést alkalmaz. a jelölés törlését kérjük, hiszen a teljes terület magántulajdonban van, és a területre vonatkozó, hatályos szabályozási terv nem tartalmaz közpark övezet kijelölést, így ezen új előírás kártérítési igényt keletkeztet.

A Budapest, XVII. kerület Naplás út - Inda utca - Ároktő utca - Forrásmajori utca - Cinkotai út - Cinkotai kis-erdő által határolt (szőlőhegy) területre a Tszt „Zkp min. 5%” jelölést alkalmaz. mivel a területre vonatkozó, hatályos szabályozási terv csak 3% zöldterület kijelölést tartalmaz, kérjük a létesítendő közpark mértékét is ennek megfelelően meghatározni. a jelen tervezetben foglalt előírás kártalanítási igényt keletkeztet.

KER 17.2.16.

A Rózsaszál utca – Tiszaörs utca sarkán lévő, a Rákoskerti templom számára fenntartott telek nem az FSZKT-nak megfelelő besorolásba került. Mivel a templomra engedélyezési tervek készülnek, kérjük a területet Vi területfelhasználásba besorolni.

KER 17.2.17.

A TSZT tervezete nem veszi figyelembe a NIF Zrt. által készíttetett, a hatvani vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó, a Cinkotai úti és a Tarcsai úti csomópontokban különszintű kereszteződést tartalmazó, engedélyezési szintű terveit. Kérjük ezen fejlesztési szándék figyelembevételét és a szükséges helybiztosítás kijelölését.

KER 17.2.21.

Nem értünk egyet az M4 autópálya TSZT tervezetében jelölt, a lakóterületeket súlyosan érintő bevezetőszakaszának kijelölésével. Előzetes véleményünkben megfogalmazottaknak megfelelően továbbra is kérjük ezen nyomvonal törlését.

KER 17.2.23.

A „jelentős változással érintett terület” jelölés olyan területekre került rá, amelyek besorolásában az elfogadás előtt álló TSZT változásokat nem eszközöl (pl.: Bökényföldi út menti terület; Tóimalom utca menti terület; Tesco mögötti terület, Flamingó utca melletti terület; Gyökér utca menti terület; Nyilas-tábla; RTK sportpálya; Gyöngytyúk utca környéke; Szőlőhegy; Rákoshegy központ, Pesti Park). A jelölést értelmetlennek és szükségtelennek tartjuk, ezért kérjük annak törlését. - 73 -

Válaszok Az előírást nem az új TSZT vezeti be. A lehatárolt Lke-1 területfelhasználási egység területe a 2005ben elfogadott hatályos TSZT-ben is fejlesztési területként szerepel. A 1125/2005. (V.25.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott TSZT Jóváhagyandó munkarészének 6.2.4. Zöldterületek című munkarésze szerint: „Általános elv, hogy új lakóterületek létesítése esetén a – ”II. Területfelhasználás” című tervlapon

egységesen lakóterületként jelölt - területen belül kialakítandó közcélú zöldterület méretét - összhangban a rögzített városökológiai szempontokkal - a majdani beépítés nagyságától függően kell meghatározni. Új kertvárosias területeknél a közcélú zöldfelület a fejlesztési terület legalább 5%-án, a kisvárosias terület esetén ennek 10%-án alakítható ki.”

Mivel a terület a TSZT tervezetben továbbra is fejlesztési területként szerepel az 5% zöldterület kialakításának kötelezettsége továbbra is inkodolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az előírást nem az új TSZT vezeti be. A lehatárolt Lke-1 területfelhasználási egység területe a 2005ben elfogadott hatályos TSZT-ben is fejlesztési területként szerepel. A 1125/2005. (V.25.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott TSZT Jóváhagyandó munkarészének 6.2.4. Zöldterületek című munkarésze szerint: „Általános elv, hogy új lakóterületek létesítése esetén a – ”II. Területfelhasználás” című tervlapon

egységesen lakóterületként jelölt - területen belül kialakítandó közcélú zöldterület méretét - összhangban a rögzített városökológiai szempontokkal - a majdani beépítés nagyságától függően kell meghatározni. Új kertvárosias területeknél a közcélú zöldfelület a fejlesztési terület legalább 5%-án, a kisvárosias terület esetén ennek 10%-án alakítható ki.”

Mivel a terület a TSZT tervezetben továbbra is fejlesztési területként szerepel az 5% zöldterület kialakításának kötelezettsége továbbra is inkodolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A TSZT tervezet kerüli az apró (1-2 kistelkes) területfelhasználási egységek kijelölését, nem lehet feladata az FSZKT leképzése. Kertvárosias lakóterületen belül az OTÉK lehetővé teszi egyházi intézmény elhelyezését, valamint az FRSZ rendelettervezet 23. §. (2) bekezdése lehetővé teszi 12,5 méter magas beépítési magasságú intézmény elhelyezését (ez nem azonos az épület legmagasabb pont fogalmával). A kerületi településrendezési eszköz készítése során a kerületnek lehetősége van OTÉK eltérési engedélyt kérni a beépítési magasságra vonatkozóan. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztálya a TSZT és FRSZ készítése kapcsán megkereste a vasútvonalak terveztetéséért és lebonyolításáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. Azonban adatszolgáltatásra nem került sor, ezért a csomópontra vonatkozó terv ismerete nélkül annak TSZT-n történő jelölésére nincs mód. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az M4 autópálya egykori tervezett bevezető szakaszának nyomvonala a 2014 01. 01.-től hatályos Országos Területrendezési Terv szerint az új 31. sz. főút fővárosi kapcsolatát jelenti. Az OTrT által meghatározott nyomvonalat a TSZT nem írhatja felül, de csupán távlati nyomvonalként szerepelteti. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A ”jelentős változással érintett terület” meghatározása a TSZT Jóváhagyandó munkarészének a „4.1.2.3 Egyéb szerkezeti elemek” című fejezetében található. E szerint, a területek jelenlegi fizikai állapot és a tervezett állapot a viszonyítási alap, tehát nem a területek építésjogi státuszára vonatkozik. A jelölés alapján megállapítható, hogy a főváros területén hol vannak leginkább fejlesztési potenciállal rendelkező területek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz. KER 17.2.24.

KER 17.2.25. KER 17.3.1.

KER 17.3.2.

KER 17.3.3.

Vélemény Az FSZKT által I jelű intézményterület, vagy IZ jelű, jelentős zöldfelülettel ellátott intézményterület megfelelő területfelhasználási kategóriája Vi jelű intézmény terület lenne a TSZT-ben, ehelyett számos helyen – kerületi önkormányzati kérelem, vagy hozzájárulás nélkül – Gksz területfelhasználást jelöl ki, amely sem a valós területfelhasználásnak, sem e területeken jelentkező fejlesztési szándékoknak nem megfelelő. Ezek az alábbiak: - Tóimalom utca menti terület - Tesco területe - Keresztúri út melletti terület - Baumax és környékének területe - Rákoshegyi vasútállomás környéke Kérjük a fentieket a jelenlegi FSZKT besorolásnak megfelelő intézmény terület területfelhasználásban feltüntetni. A Péceli út – Pöröly utca sarkán lévő terület az FSZKT-ban I jelű intézményterület besorolású, a TSZT tervezetében viszont visszaminősül Lke-1 jelű lakóterületté. Kérjük a hatályos besorolásnak megfelelő területfelhasználás (Vi jelű intézmény terület) kijelölését. TSZT Közlekedési infrastruktúra A tervlap nem veszi figyelembe Rákosmente Közlekedési Akciótervében (a továbbiakban: RKA) foglaltakat. Az RKA rögzíti, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente számára az M4 autópálya bevezető szakasza hátrányokkal jár, és közlekedéstervezési szempontból nélkülözhetőnek tartja, ezért arra tesz javaslatot, hogy az M4-bevezető csak az M0 autópályáig épüljön meg. Ezen kívül az előzetes véleményezés során kértük, hogy amennyiben a bevezető szakasz távlati megvalósítása elkerülhetetlen, az M4 autópálya bevezetőszakaszának kijelölése a lakóterületeket elkerülő módon történjen. Jelen tervlapokon feltüntetett nyomvonal súlyosan érinti Rákoshegy beépített, családi házas környezetét, ezért azzal nem értünk egyet. Továbbra is kérjük, hogy az M4 autópálya fővárosi bevezető szakaszának helybiztosítása a XVII. kerületi lakóterületeket elkerülő módon történjen. A Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervében (BKRFT) nevesítve van az M2 metró és a HÉV összekötésével létrejövő rákoskeresztúri szárnyvonal, amelyre Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) készült. A tervezet a BKRFT-ben és az EMT-ben szereplő szárnyvonalat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Az előzetes véleményezés során megfogalmazottaknak megfelelően kérjük e fejlesztési szándék figyelembevételét és a TSZT-ben történő szerepeltetését.

A tervlapon jelölt P+R parkoló kapacitásokat túlzónak tartjuk. A legtöbb vasútállomás mentén nincsen szükséges nagyságú, szabad terület ilyen mértékű parkoló kapacitás - 74 -

Válaszok A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 10-24. §.-ai egyértelműen meghatározzák az egyes területfelhasználási egységekben elhelyezhető funkciók körét. Az OTÉK 19. §. szerint „a kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál”. Az észrevételben felsorolt területeken kereskedelmi szolgáltató létesítmények helyezkednek el, amelyek nem illeszkednek szervesen a környező lakóterületekbe. A TSZT tervezet az OTÉK-kal összhangban az érintett területeket Gksz-1 területfelhasználási egységbe sorolja. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

A készülő TSZT kerüli az apró (1-2 kistelkes) területfelhasználási egységek kijelölését. Az érintett terület a területfelhasználási lapon „kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelölés szerepel, mely alapján a kerületi városrendezési eszközben intézményi terület jelölhető ki, maximum 1,5-es beépítési sűrűséggel. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az M4 autópálya egykori tervezett bevezető szakaszának nyomvonala a 2014 01. 01.-től hatályos Országos Területrendezési Terv szerint az új 31. sz. főút fővárosi kapcsolatát jelenti. Az OTrT által meghatározott nyomvonalat a TSZT nem írhatja felül, de csupán távlati nyomvonalként szerepelteti. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A nagyobb jelentőséggel bíró gyorsvasúti fejlesztések (M3 metró meghosszabbítása és felújítása, Gödöllői HÉV felújítása és M2 metróval történő összekötése, a HÉV vonalak felújítása és az Északdéli regionális gyorsvasút létrehozása) miatt a TSZT-ben korábban nem szereplő rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósítása a következő 40-50 évben nem reális. Továbbá elvetésre kerül több, a TSZT-ben már régebb óta szereplő gyorsvasúti elem is (M2 metró hűvösvölgyi szárnyvonala, M3 metró kispesti szárnyvonala, és az M4 metró budafoki szárnyvonala). Ugyanakkor a kerület a gyorsvasúti nyomvonallal lényegében párhuzamos, közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosító vasútvonalakkal is rendelkezik, melyek az S-bahn rendszer keretében amúgy is fejlesztésre kerülnek. A fentiek figyelembe vételével a rákoskeresztúri szárnyvonal nem jelenik meg a TSZT-ben, megjegyezve hogy jelentős részben beépítetlen területeket érintene, ezért a nyomvonal az elépítésére nem kerül sor, indokoltsága a későbbiekben természetesen felülvizsgálható. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A XVII. kerület területén a minimálisan meghatározott P+R parkoló befogadóképesség 500 férőhely. A véleményben szereplő értékelés nem vehető érdemben figyelembe az alábbi tények ismeretében:

Ssz.

Vélemény kialakításához, továbbá a közelmúltban Európai Uniós pályázati forrásból megvalósult P+R parkolók (pl. rákoshegyi) a TSZT ezen, tervezett előírásainak nem felelnek meg. Kérjük e kötelezettség TSZT-ből való törlését.

KER 17.3.4.

Számos településszerkezeti jelentőségű, a XVII. kerület központját mentesítő, tervezett útvonal nem szerepel a tervlapon (Vidor utca – Szőlőhegyi gyűjtőút – Naplás-Tarcsai összekötő útszakasz; Összekötő út – Erdő utca nyomvonal). Kérjük ezen fejlesztési elemek figyelembe vételét.

KER 17.4.1.

TSZT 2.3. Az épített környezet értékeinek védelme „Zártsorú beépítési esetén karakterőrző területre vonatkozó szabály alkalmazása” jelölés került olyan területünkre, amelyek beépítetlenek, fejlesztési területek, épített örökség ezeken nem található. Ezek törlését kérjük.

KER 17.5.3.

A repülőtéri zajgátló védőövezetet Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata nem hagyta jóvá, ezért annak e tervlapon feltüntetett kijelölésével nem értünk egyet.

Az Étv fenti rendelkezése alapján nincsen jogszabályi felhatalmazása Budapest Főváros KER 17.6.4.4. Önkormányzatának közmű infrastruktúrára vonatkozó részletes, KÉSZ hatáskörbe tartozó rendelkezések meghozatalára (22.§),

Az Étv fenti rendelkezése alapján nincsen jogszabályi felhatalmazása Budapest Főváros KER 17.6.4.7. Önkormányzatának egyes területek fejlesztési feltételeinek meghatározására (9. számú melléklet),

- 75 -

Válaszok Budapest teljes területén, az együttesen meghatározott minimális P+R szám megközelíti a 20.000-et (még a belső, P+R parkolással ténylegesen nem érintett kerületeket is figyelembe véve, a kerületi átlag meghaladja a 850 férőhelyet), - Budapest közigazgatási határát naponta, fővárosi utazási céllal átlépő személygépjármű forgalom nagysága 250.000 szgk. (amelynek természetesen csak egy része P+R parkolóban megállítható forgalom). Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. . Ezen nyomvonalak kerületi léptékben fontos nyomvonalak, a KVSZ kedvező módon tartalmazza megvalósításukat. Egy közel 1,7 milliós nagyváros esetében azonban helyi jelentőségű útnak számítanak, ezért nem kerülhetnek be a TSZT által meghatározott KÖu területfelhasználási egységbe tartozó főhálózatba. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A kategóriába azok a változással érintett területek tartoznak, ahol új beépítéssel számol a terv. Az FRSZ-ben meghatározott előírást abban az esetben kell alkalmazni, ha a kerületi településrendezési eszköz zártsorú beépítési módot, vagy 12,5 métert meghaladó jellemző beépítési magasságot határoz meg. Ezekben az esetekben a területen a megengedett legnagyobb párkánymagasság nem haladhatja meg az egymással szemközti utcai homlokzatok közötti távolság értékét. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A repülőtéri zajvédelmi védőövezetek kijelölésének kötelezettségét tartalmazó – többször módosított a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X.11.) Kormányrendelet értelmében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajgátló védőövezeteinek meghatározása folyamatban van, az új védőövezet még nem került kijelölésre. A hatályos kormányrendelet a régi védőövezetek (17/1984. (XI. 16.) KM sz. rendelet) ideiglenes használatát írja elő, így e területeket változatlan tartalommal ábrázolja a tervlap. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. Minimális elvárásokat támasztanak csak az előírások, mivel a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint: „19. § (1) c) a főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket.” Vagyis részben a területek meghatározása, részben az azokra vonatkozó előírások meghatározása a feladat. A TSZT metodikájából adódóan szükséges rögzíteni, hogy a kisebb területigényű közművek számára bárhol kijelölhető terület. Ez a mozaikosság elkerülését szolgálja. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 33. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Az (1) bekezdés b)-d) pontjában előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is”, így lehetőséget teremt arra, hogy a kerület saját hatáskörben írja elő a korszerű, környezettudatos berendezések alkalmazhatóságát. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A 314/ 2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján a TSZT-ben meg lehet határozni az ütemezést a fejlesztések tekintetében. Összvárosi szinten az egyes fejlesztési területek ütemezését a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe eső szükséges műszaki infrastruktúra megvalósítását határozza meg. Ennek rögzítése az FRSZ feladata. -

Vélemény

Ssz. KER 17.7.2.

A 14.§ (2) bekezdés c) pontjában előírt, a közterületi parkoló szervizútról való megközelítését indokolatlan kötöttségnek tartjuk.

KER 17.7.3.

A 14.§ (3) bekezdés b) pont átgondolását javasoljuk, az úttengellyel párhuzamos parkolásra vonatkozó kötelezés bizonyos konkrét esetekben problémát okozhat a későbbiekben, ezért túlzott kötöttségnek tartjuk.

KER 17.8.13.

9. számú melléklet A XVII/2 jelű (Ferihegyi úttól nyugatra a Vörösmarty utca és a belterületi határ közötti, keletre a Kerülő úttól illetve a vasúti területtől a belterület határáig húzódó területek és az Összekötő utca, Cséplő út, Felsőbánya utca, vasút által határolt) terület fejlesztésének feltétele az M4 autópálya fővárosi bevezető szakasza, amelynek az FRSZ mellékleteiben és a TSZT-ben feltüntetett módon történő nyomvonalvezetésével nem értünk egyet. A XVII/3 jelű (Orgoványi utca, Baross utca, Bélatelepi út, 563. utca által határolt) terület fejlesztéshez támasztott második feltétel (Csévéző út ‐ Gyömrői út csomópontjának fejlesztése) nem kerületi kompetenciába tartozó, Budapest Főváros XVIII. kerület területén történő fejlesztést jelent, ezért kérjük e fejlesztési feltételt oly módon meghatározni, hogy anélkül is lehetővé váljon a terület Gksz funkciókkal történő hasznosítása.

KER 17.8.14.

KER 18.

Válaszok Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. . A rendelkezés kizárólag tervezett I. rendű főúthálózati elemekre vonatkozik. A tervezett főútvonalak esetében az előírás forgalomtechnikai szempontból indokolt. Merőleges parkolás legfeljebb gyűjtőúthálózatba tartozó elemeknél fogadható el. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 1) pontja a Fővárosi Önkormányzat feladataként írja elő „…..illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása….”. A KÖu területfelhasználási egységbe tartozóan megépítésre kerülő új I. rendű főutakra vonatkozó előírással a Fővárosi Önkormányzat a törvényben meghatározott feladatainak ellátását biztosítja. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A rendelkezés kizárólag tervezett II. rendű főúthálózati elemekre vonatkozik. A tervezett főútvonalak esetében az előírás forgalomtechnikai szempontból indokolt. Merőleges parkolás legfeljebb gyűjtőúthálózatba tartozó elemeknél fogadható el. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 1) pontja a Fővárosi Önkormányzat feladataként írja elő „…..illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása….”. A KÖu területfelhasználási egységbe tartozóan megépítésre kerülő új II. rendű főutakra vonatkozó előírással a Fővárosi Önkormányzat a törvényben meghatározott feladatainak ellátását biztosítja. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az M4 autópálya egykori tervezett bevezető szakaszának nyomvonala a 2014 01. 01.-től hatályos Országos Területrendezési Terv szerint az új 31. sz. főút fővárosi kapcsolatát jelenti. Az OTrT által meghatározott nyomvonalat a TSZT nem írhatja felül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az FRSZ nem határozhat meg a területhez konkrétan kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési feltételt, mert az a KÉSZ kompetenciaköre. Ezzel túllépné a jogszabályban kapott felhatalmazását. Az FRSZ a fővárosi közlekedési Infrastruktúra fejlődéséhez kapcsolva időbeli korlátot szab a 9. sz. mellékletben nevesített, ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területekre vonatkozóan. A Csévéző út ‐ Gyömrői út csomópont esetében a Fővárosi Önkormányzat csak mint tulajdonos és kezelő minőségében érintett, amely nem releváns a TSZT és az FRSZ szempontjából. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata (Ügyiratszám: 9/8543-1/2014)

Ssz. KER 18.5.1.

Vélemény TSZT Területfelhasználás  Havanna lakótelep közepén fölöslegesnek érezzük a külön intézményterület - 76 -

Válaszok Az alapellátást biztosító, szerkezeti jelentőségű (3 ha-nál nagyobb) területek meghatározása indokolt, mivel az OTÉK értelmében eltérő a jellegük és szerepkörük is. Fentiek alapján

Ssz.

Vélemény kijelölését, hiszen a lakótelep egységes rendszerének része, nem önálló településszerkezeti egység. (414)  „Büdi tó” területét, mint tavat revitalizációra javasoljuk és azt követően rekreációs területként való területfelhasználását, a jelenlegi „Gksz-2” helyett. (414)

KER 18.5.13. KER 18.5.14.

 Almáskert területe „Ek” Közjóléti erdő övezetből, „Mk” kertes mezőgazdasági övezetbe

KER 18.7.2.

TSZT Épített környezet értékeinek védelme  A műemléki és a helyi védelmeknél is egységes jelölést javaslunk, építmény esetén az objektumot (és nem a telket), területi védelem esetén a telket. TSZT Zöldfelület táj és természetvédelem  Almáskert „Átlagosnál jobb minőségű termőföld” területe „Ek” Közjóléti erdő övezetbe sorolása, kötelező erdősítése, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági hasznosításának kizárása ellentmondásnak tűnik, a döntően magántulajdonú telkekre felosztott területen. Mezőgazdasági hasznosítása nem lehetséges, az erdő telepítésre kevés az esély. (441)

való átsorolását kérjük. (441)

KER 18.9.2.

KER 19.

Válaszok elfogadásra nem javasolt. A terület szerkezeti adottságai és környezeti terhelése alapján nem elfogadható a Nefelejcs utca menti „Büdi-tó” térségének rekreációs területfelhasználási egységbe sorolása. A területfelhasználási egységen belül, ha a kerület indokoltnak tartja, magasabb rendű jogszabály alapján közpark kijelölhető. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A BATrT 6. §-a szerint: „(1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” A terület jelentős része Budapest Agglomerációs Területrendezési Tervében erdőgazdálkodái térségbe, a hatályos TSZT-ben erdő területfelhasználási egységbe sorolt. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A terv a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelően az adatszolgáltatás adatait tűnteti fel, amelyek helyrajzi számok szerint vannak meghatározva, ettől eltérni nem lehet. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A BATrT 6. §-a szerint: „(1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” A terület jelentős része Budapest Agglomerációs Területrendezési Tervében erdőgazdálkodái térségbe, a hatályos TSZT-ben erdő területfelhasználási egységbe sorolt. A jóváhagyandó munkarész 4.1.2.3. Egyéb szerkezeti elemek fejezet Tervezett erdőterületek és zöldterületek részben szerepel a következő előírás: „A tervezett erdőterületeken a kerületi terveszközben a mezőgazdasági használat átmenetileg megengedett, de a távlati állapotot ellehetetlenítő épület elhelyezése nélkül.” Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata (Ügyiratszám:XX.2287/3/2014. )

Ssz. KER

Vélemény Területfelhasználási tervlap:

Válaszok Az érintett 163203/4 hrsz.-ú ingatlan a hatályos KVSZ szerint IZ-XIX/INT építési övezetbe tartozik, a Ferihegyi út - 77 -

Ssz. 19.3.8.

Vélemény A Vak Bottyán utca és a Ferihegyre vezető út között a távhő területe Vi-2 besorolással szerepel. Ez üzemi terület, ennek megfelelő területfelhasználási egységet kell találni.

KER 19.3.9.

Az Europark területe Különleges kereskedelmi jelölést kapott, a KÖKI felszín feletti besorolása és a teljes tömb területe a Lehel utcáig Vt-M. Önmagában a terület nem elégíti ki a mellékközpont területét, városszerkezeti szempontból sem kívánatos az önállósítása. Javaslatunk a Gksz-1, jellemzően kereskedelmi-szolgáltató funkció elhelyezésének lehetősége.

KER 19.3.12.

A kerületi temetők területének a besorolása lehetne beépítésre nem szánt temetőterület (Kb-T) is, hiszen ezen funkciójában további beépítés nem valószínű.

KER 20.

Válaszok menti széles erdősávba ékelődik, a jelenlegi üzemi területhasználat felszámolása szükséges. Az Étv. 2. § 29. pontja szerint a Településszerkezeti terv „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító” terv. A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció 9.3. (Fenntartható, kompakt, szabadterületekkel megfelelően tagolt város) céljával összhangban a TSZT tervezet intézményi területet jelöl a hatályos besorolásnak megfelelően. A Vi-2 területfelhasználási egységet funkcionális sokszínűség jellemzi, nem korlátozódik csak intézményekre, irodafunkció, vagy a lakosság ellátásában, kiszolgálásában részt vevő területek is tartozhatnak ide. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az Étv. 2. § 29. pontja szerint a Településszerkezeti terv „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító” terv. A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció 9.9. (Differenciált központrendszer kialakítása) céljával az észrevétel nincs összhangban. A KÖKI területe két kerület határán helyezkedik el, a vasúti és gyorsvasúti kapcsolatok miatt intermodális csomópont szerepet tölt be Budapest városszerkezetében, amely indokolja mellékközpontként történő rögzítését. A VT-M jelű területre a kerületi településrendezési eszközben kerül meghatározásra a kívánatos, vagy tiltott funkciók köre; a gazdasági területnél sokkal szélesebb a funkciók köre. A TSZT tervezet azon 20.000 m2 bruttó szintterületűnél nagyobb kereskedelmi létesítményeket sorolja különleges bevásárlóközpont területfelhasználási egységbe, amelyek – mint az Europark – nem a városközpont vagy mellékközpont területén helyezkednek el. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A különleges, beépítésre nem szánt temetők közé a lezárt, de fel nem számolandó temetők kerülnek besorolásra. A működő temetők esetleges, ma még nem belátható fejlesztési lehetőségeit a terv nem kívánja korlátozni, ezért a beépítésre szánt kategória megtartása mindkét kerületi temetőre indokolt. A kerületi településrendezési eszközökben a helyi adottságok figyelembe vétele mellett korlátozni lehet az építési övezetek paramétereit. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata (Ügyiratszám: PM 998/2014)

Ssz. KER 20.3.6.

Vélemény Nem fogadja el a Szennyvíztisztítótól északra, a 170187/87, 170187/88, 170187/35 hrsz-ú, Ek (közjóléti erdő) beépítésre nem szánt övezeti besorolását, hatástanulmány alapján Gksz (Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató) övezetátsorolást tartja megfelelőnek. A területet az 5. Környezetvédelem, Veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek szerkezeti tervlap is feltöltött, bányaterületnek tartja nyilván. A kerületi szinten leszabályozott, a Dél-pesti Szennyvíztisztító fejlesztéseit figyelembe vevő építési övezet hosszútávon megoldaná a terület rendezettségét.

- 78 -

Válaszok A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. március 27.-én kelt levelében tájékoztatta a kerületi Önkormányzatot a szennyvíztisztító védőtávolságával kapcsolatosan. A telep 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélye 500 méteres védőtávolságot, valamint egyéb technológiai módosítások esetére a kiadás időpontjában érvényes (2007.) jogszabályi hivatkozásként az akkori OTÉK függeléket jelöli meg. A tárgyi terület a szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolságán belül esik. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Amennyiben új környezetvédelmi engedély lehetővé tesz beépítésre szánt terület kijelölését, vagy a meglévő engedély védőtávolságra vonatkozó előírása módosul, a TSZT felülvizsgálatra kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz. KER 20.4.2.

Vélemény Az 5. sz. melléklet, mivel kötelező érvényű lenne, kevés keresztszelvény lehetőséget jelöl, elsősorban a villamosra vonatkozóan. Javasoljuk csak fővárosi fenntartású, tulajdonú utakra előírni.

KER 21.

Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzata

Válaszok A keresztszelvényekkel érintett utak kijelölésére nem az aktuális tulajdonviszonyok, hanem az úthálózati szerepkörök alapján került sor. A mintakeresztszelvények csak a fontos szerepet betöltő, ennek megfelelően önálló, KÖu területfelhasználási egységbe sorolt elemekre vonatkoznak. A tényleges közúti keresztmetszetek meghatározására érdemben a KÉSZ-ekben kerül sor, mivel a véleményezett mintakeresztszelvények csak a feltétlenül biztosítandó infrastruktúra elemeket (sávszám, villamos pálya, kerékpáros létesítmény) határozzák meg, amelyek a helyi adottságok ismeretében (csatlakozó beépítésre szánt területek igényeinek megfelelően) akár tovább bővíthetőek. Ennek hangsúlyozására a tájékoztató szélességi méretek sem jelennek meg a továbbiakban a mintakeresztszelvényeken. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

(Ügyiratszám: X/3653- /2014)

Ssz. KER 21.1.4.

Vélemény D.) Képviselő- testület nem ért egyet a TSZT Észak- Csepel területére az Önkormányzattal nem egyeztetett tervezői javaslat szerinti jövőkép felvázolásával. Vitatható e területre tervezett térszerkezeti elemek (út, Francia öböl vízfelülete) javaslat szerinti kialakítása.

KER 21.1.5.

E.) Képviselő- testület nem ért egyet a lakótelepeken belüli 3 ha alatti területek területfelhasználási egységeinek meghatározására tett javaslattal, mivel ezen területek tervezését, szabályozását, a helyi sajátosságokra való tekintettel a kerület maga kívánja alakítani.

KER 21.6.14.3.

Háros 2 – 8 szektorra eddig koncepcióval, tervekkel nem alátámasztott infrastruktúra - fejlesztéstől függő sehol nem szereplő feltételrendszert szab (FSZKT)

KER 21.6.15.

Képviselő- testület nem ért egyet a lakótelepeken belüli 3 ha alatti területek területfelhasználási egységeinek meghatározására tett javaslattal, azzal hogy annak tervezését szabályozását, helyi sajátosságokra való tekintettel a kerület maga kívánja kialakítani.

- 79 -

Válaszok A javaslat zömében a kerületi önkormányzat megbízásából készült fejlesztési programot veszi alapul. Mivel a terület fejlesztése csak jelentős infrastrukturális elemek (Nagy Dunahíd) megvalósulása esetén lehetséges, a tervi elemek pontosítása a későbbiekben, új megalapozó munkarészekkel alátámasztva a KÉSZ készítésével párhuzamosan történhet. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció célja a lakóterületek egyenletes zöldterületi ellátottságának biztosítása (5. Egészséges környezeti feltételek megteremtése). A lakótelepeken belüli, 3 ha alatti területek közül csak azok a meglévő, szerkezeti jelentőségű zöldterületek ábrázoltak, amelyek megtartása a fenti célkitűzés teljesülése érdekében indokolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A teljes hárosi terület a jelenleg hatályos TSZT-ben ún. Infrastruktúra feltételhez kötött, jelenleg külterületi fejlesztési, funkcióváltó terület. A terület közlekedési kapcsolatrendszerében változás nem történt, így továbbra is indokolt feltétel meghatározása a jövőben reálisan beépülő szektorok számára. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció célja a lakóterületek egyenletes zöldterületi ellátottságának biztosítása (5. Egészséges környezeti feltételek megteremtése). A lakótelepeken belüli, 3 ha alatti területek közül csak azok a meglévő, szerkezeti jelentőségű zöldterületek ábrázoltak, amelyek megtartása a fenti célkitűzés teljesülése érdekében indokolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Ssz.

Vélemény

Válaszok

KER 21.6.22.

Nem értünk egyet sétányok típusba sorolásával és ennek ábrázolásával, mivel korlátozzák a kerületek fejlesztési lehetőségeit.

KER 21.7.1.4.

H ib aj eg y z ék H ib ák C s ep el kö zig a zg atá s i t erü l et ére a T SZT-b en 1. melléklet - Területfelhasználás Szabadkikötő területét átszelő út vonalvezetésének konkrét megadása helyett alternatív nyomvonal jelölése szükséges

KER 21.7.2.3.

H ib aj eg y z ék H ib ák C s ep el kö zig a zg atá s i t erü l et ére a T SZT-b en 2. melléklet - Közlekedési Infrastruktúra Szabadkikötőn átvezetett úthálózati elem kijelölt nyomvonala vitatható, jelenleg vízfelületen is áthalad, alternatív nyomvonal lehetőségét szükséges megadni konkrét meghatározás helyett

KER 21.9.1.6.

H ib ák C s ep el kö zig a zg atá s i t erü l et ére FR SZ- re nde l et: 1.§ (3) pontatlan definíciók 10. településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút- a TSZT jelmagyarázatához képest nem pontosítja a kifejezést

KER 22.

A sétányok kijelölése és típusok szerinti szabályozása a Duna-parton a Budapest 2030 városfejlesztési koncepciónak egyik fontos célkitűzését, a Duna-part végigjárhatóságát és élhetőségét hivatott biztosítani (8. A Dunával együtt élő város). Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az észrevétel Csepel-Észak (Weiss Manfréd úttól keletre eső) területére vonatkozik. A KÖu területfelhasználási elem elválasztja a Vt-H és Ln-3 területfelhasználási egységeket, meghatározva területüket. Amennyiben a főútvonal csak „távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala”-ként jelenne meg a szigetcsúcson, az érintett területek csak beépítésre nem szánt területként volnának ábrázolhatók. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az észrevétel Csepel-Észak (Weiss Manfréd úttól keletre eső) területére vonatkozik. A KÖu területfelhasználási elem elválasztja a Vt-H és Ln-3 területfelhasználási egységeket, meghatározva területüket. Amennyiben a főútvonal csak „távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala”-ként jelenne meg a szigetcsúcson, az érintett területek csak beépítésre nem szánt területként volnának ábrázolhatók. Csepelen a teljes 3. öböl betöltésre került, ennek fényében a Francia öböl végének betöltése nem irreális. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Nem indokolt a további pontosítás. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XXII. kerület Budafok – Tétény Önkormányzata (Ügyiratszám: 2376/2014/IX)

Ssz. KER 22.1.3.3.

Vélemény Az FRSZ tervezete számos ponton Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) által meghatározott felhatalmazás keretein túlterjeszkedik, és kerületi szintű szabályozási kompetenciába tartozó előírásokat szabályoz.

Válaszok A mintakeresztszelvényekben szereplő infrastruktúra elemek meghatározását a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a 19. § (1) bekezdés c) pontja a TSZT és az FRSZ feladatává teszi. A hivatkozott mintakeresztszelvények csak a főúthálózatot és a településszerkezeti jelentőségű - 80 -

Ssz.

Vélemény Ilyenek többek között: - mintakeresztszelvények meghatározása,

KER 22.1.5.

A beépítési sűrűség fogalmát az OTÉK 1. sz. melléklet 13. pontja definiálja, ezért annak további értelmezése az FRSZ keretein belül nem végezhető el. A beépítési sűrűség szétbontása további indokolatlan bonyolítást, nagymértékű számítási terhet jelent a városrendezés számára. Különösen problémásnak tartjuk, hogy nem ismert, hogy az FRSZ által előírt beépítési sűrűségek milyen vizsgálatokon, számításokon alapulnak, mennyire követik le a meglévő beépítéseket, és mekkora további fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes tömbökre vonatkozóan. Ezen részletes vizsgálatok nélkül nem zárható ki, hogy az FRSZ-ben rögzített beépítési sűrűség értékek a jövőben kártalanításra adjanak jogalapot.

Válaszok gyűjtőúthálózatot alkotó nyomvonalak távlati infrastruktúráját határozzák meg, és csak az FRSZ 1. sz. mellékletében jelölt utakra vonatkoznak. A véleményezett mintakeresztszelvényen nem a tájékoztató jelleggel megjelenő szélességi méret a kötelező, hanem az egyes nyomvonalak esetében a mintakeresztszelvényében megjelenített közlekedési infrastruktúra elemek (sávszám, villamos pálya, kerékpáros létesítmény). A fentieknek megfelelően a szélességi méretek nem jelennek meg a továbbiakban a mintakeresztszelvényeken. A közterület szélességét a KÉSZ-ben kell meghatározni. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az Étv. a beépítési sűrűség fogalmát kizárólag az FRSZ fogalom-meghatározása során alkalmazza, a beépítési sűrűség meghatározásának módját nem határozza meg. Az OTÉK fogalom-meghatározása szerint a beépítési sűrűség: „a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” Fentiek alapján az épületen belüli parkoló-férőhelyeket biztosító garázsszinteteket is be kell számítani (a BVKSZ rendelkezéseivel ellentétben). A főváros különleges, nagyvárosias karaktere miatt alapvető, hogy a parkolás jellemzően épületen belül történjen. Az egyes funkciók más–más arányban követelik meg az ehhez szükséges területeket. Így pl. a lakóépületek esetében a lakófunkció szintterületének kb. 30%-a szükséges parkoló-férőhely építésére. Annak érdekében, hogy az épületen belüli parkoló kialakítása bizonyos funkciókhoz tartozóan továbbra is támogatott legyen, a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető, a terület terhelését meghatározó funkciók értékén felül a kizárólag épületen belül elhelyezett parkolók építményszintjei számára igénybe vehető (bsp) érték. Csak a beépítési sűrűség fenti módon történő kezelésével tervezhető a főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra, mivel a kétszintű önkormányzati rendszerben a KÉSZ feladata az egyes funkciókhoz történő parkoló férőhelyek meghatározása. Ennek oka, hogy egy általános érték meghatározása esetén, amely figyelembe veszi a parkolószinteket, a funkcionális terhelés akár duplájára is nőhet, ha a kerületi településrendezési eszköz nem követeli meg az épületen belüli parkolást.

Kétségtelen, hogy a kialakult területeken ennek szerepe kisebb jelentőségű, de mivel csak lehetőséget jelent a kerületi terveszköz készítése során, hátrányos hatása nincsen. Még a történeti városrészek átalakulása során is van szerepe (pl. Corvin negyed kialakítása), a lakótelepeken régóta probléma a parkolás megfelelő biztosítása. A KÉSZ tervezése során az értékek egyszerűen alkalmazhatóak, mivel a teljes területfelhasználási egységre vonatkoznak, differenciáltan a KÉSZ övezeti rendszerhez illeszthetőek. A beépítési sűrűség fentiek szerinti alkalmazása összhangban van a magasabb rendű jogszabályokkal, mivel a főváros által biztosítandó infrastruktúra kiszámítható terhelésen kell, hogy alapuljon. A beépítési sűrűség megosztását, bsá + bsp mutatók használatát a BFKH Közlekedési Felügyelősége a véleményében szakmai okok miatt egyértelműen támogatja. - 81 -

Ssz. KER 22.2.5.

KER 22.3.1.

KER 22.4.5.

KER 23.

Vélemény Az 5. mellékletben feltüntetett mintakeresztszelvények az FRSZ 20.§ szerinti kötelező alkalmazásának előírását nem javasoljuk, hiszen a keresztszelvények kialakítása nagy mértékben függ az egyedi, helyszíni adottságoktól, és ezek pontos meghatározására a részletesebb léptékű tervezés alkalmas. A mintakeresztszelvény csak általános keresztmetszetre lehet igaz, a közlekedési terület teljes hosszában nem alkalmazható. Városrendezési szempontból jelentősebb területfelhasználást érintő észrevételek: A Pécsi utca a hatályos TSZT-ben és az FSZKT-ban közlekedési területként szerepel. Javasoljuk a Pécsi utcát, továbbra is közúti közlekedési területként jelölni, hogy az utca kiemelt közlekedési szerepköre továbbra is biztosítva legyen. A 4-es metró budafoki elágazásának törlése a tervekből városfejlesztési szempontból hosszútávon a kerület számára kedvezőtlen, kérjük a jelölés visszaállítását.

Válaszok Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A mintakeresztszelvények nem a biztosítandó terület nagyságát, hanem csak a nyomvonal részeként építendő műszaki infrastruktúrát (pl. 2x2 forgalmi sáv) határozzák meg a folyópálya szakaszokon. A pontos területigény meghatározása – egyetértve a vélemény erre vonatkozó részével – csak részletesebb tervezéssel lehetséges, KÉSZ-ben határozható majd meg. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A módosuló Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervével összhangban a nyomvonal törlésre kerül a főúthálózati elemek közül, ezzel összhangban a Mária Terézia utca kétirányú keresztmetszetűre épül át. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A módosuló Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervével összhangban a nyomvonal törlésre kerül, mivel reálisan 40-50 éven belül nem valósítható meg a gyorsvasúti hálózat fejlesztésének forrásigénye miatt. Nagy távlatban szükségessége természetesen felülvizsgálható majd, a felszín alatti nyomvonal értelemszerűen nem épül el. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (Ügyiratszám: VI-1694-3/2014)

Ssz. KER 23.1.1.

KER 23.1.2.

Vélemény

A szerkezeti terv területfelhasználási tervlapjával kapcsolatos észrevételek: A Dél-Pesti szennyvíztisztító teleptől északra jogfolytonosan kertészetként illetve gépjárműjavító telephelyként működő telkek esetében (közvetlenül a Meddőhányó utca északi oldalán) az előzetes ígéretnek megfelelően kérjük az erdőterület helyett Gksz-1 jelű terület kijelölését.

A Vízisport utca Dél-Pesti szennyvíztisztító telep felé eső végén az üdülőterületi besorolással teljesen azonos használatú 3 db teleknek az előzetes ígéretnek megfelelően kérjük az erdőterület helyett Üh üdülőterületbe való kijelölését.

Válaszok

A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. március 27.-én kelt levélben tájékoztatásra került a kerület, hogy a szennyvíztisztító védőtávolságán belül esnek a Dél-Pesti szennyvíztisztító teleptől északra eső telkek, így a Meddőhányó utca északi oldalán beépítésre nem szánt területen fekvő beépített területeket a TSZT nem sorolhatja át a javaslatnak megfelelően. A telep 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélye 500 méteres védőtávolságot, valamint egyéb technológiai módosítások esetére a kiadás időpontjában érvényes (2007.) jogszabályi hivatkozásként az akkori OTÉK függeléket jelöli meg. A tárgyi terület a szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolságán belül esik. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Amennyiben új környezetvédelmi engedély lehetővé tesz beépítésre szánt terület kijelölését, vagy a meglévő engedély védőtávolságra vonatkozó előírása módosul, a TSZT felülvizsgálatra kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. március 27.-én kelt levélben tájékoztatásra került a kerület, hogy a szennyvíztisztító védőtávolságán belül esnek a Dél-Pesti szennyvíztisztító teleptől északra eső telkek , így a Meddőhányó utca északi oldalán beépítésre nem szánt - 82 -

Ssz.

Vélemény

KER 23.1.4.

A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep bővítését nem támogatjuk. Az RSD környezeti terhelésének csökkentése érdekében a kerület szorgalmazza a szennyvizek átvezetését az Észak Csepeli tisztítóműbe, valamint a Duna főágába, ezért a kerületben a szennyvíztisztító tartalékterületének biztosítása helyett annak törlését ill. Má terület jelölését kérjük.

KER 23.1.14.

A Sínpár utca vasút melletti részén Kb-Ez terület helyett „jelentős kondicionáló közterületi zöldfelület” jelölését kérjük, tekintettel arra, hogy a vasút melletti tervezett gyűjtőút kialakításával a jelölt részen egybefüggő, nagyobb zöldterület már nem valósítható meg. a Virágvölgy lakópark területrész központjában, a szabályozási tervvel összhangban, valamint a Grassalkovich út – Hunyadi utca keresztezésénél pedig a meglévő élelmiszer áruház területére „kertvárosi környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelölését javasoljuk.

KER 23.1.16.

KER 23.1.17.

KER 23.1.21.

Az M0 autópálya - BILK körforgalom csomópont melletti területen a már leegyeztetett, de még nem jóváhagyott szabályozási terv szerint kamionparkoló, autóspihenő, benzinkút kialakítása tervezett. A szabályozási terv közlekedési terület kijelölésével teszi lehetővé a fenti fejlesztéseket, viszont a tervlapokon ábrázolt „Tervezett erdőterületek és zöldterületek” jelölés ezzel ellentétes. Kérjük az érintett területen a leegyeztetett szabályozási terv szerint üzemanyagtöltő állomás elhelyezésének biztosítását. A Klébl Márton utca végében, a Gyáli patakon túl található Lke-1 jelű terület teljes elszigetelődését elkerülendő javasoljuk a két lakóterületi rész összekötését a Gyáli patak ága mellett.

Válaszok

területen fekvő beépített területeket a TSZT nem sorolhatja át a javaslatnak megfelelően. A telep 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélye 500 méteres védőtávolságot, valamint egyéb technológiai módosítások esetére a kiadás időpontjában érvényes (2007.) jogszabályi hivatkozásként az akkori OTÉK függeléket jelöli meg. A tárgyi terület a szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolságán belül esik. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Amennyiben új környezetvédelmi engedély lehetővé tesz beépítésre szánt terület kijelölését, vagy a meglévő engedély védőtávolságra vonatkozó előírása módosul, a TSZT felülvizsgálatra kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Fővárosi Önkormányzatnak a szennyvízkezeléshez kapcsolódó fejlesztési területre szüksége van. Az elmúlt években számos fejlesztés történt a tisztító telepen belül, amelyek a tisztítási technológia javításán túl a szennyvízkezelés során keletkező energiák felhasználására irányultak. A Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep a XXIII. kerület mellett a XVIII., a XIX. és a XX. kerület jelentős részének vizeit is fogadja, így teljes kapacitása az említett Észak-Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre nem vezethető át, az oda érkező I., II., a III. kerület közel felének, V., VI., VII., VIII., IX., a X. kerület jelentős részének, a XI., XII. és XXII. kerület szennyvízmennyiségei miatt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Kb-Ez területfelhasználási egységben a gyűjtőút kialakítása lehetséges. A vasúti terület felé a lakóterület bővítése nem javasolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az oktatási és kereskedelmi funkciók a lakóterületeken az OTÉK szerint elhelyezhetők. A „kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelölés szerkezeti jelentőségű elemek esetén került alkalmazásra, nem pedig egy-egy telekre vonatkozóan. A TSZT által meghatározott beépítési sűrűség a teljes területfelhasználási egységre vonatkozik, így a kerületi településrendezési eszköz a felsorolt létesítmények számára olyan építési övezetet állapít meg, amely magasabb paramétereket biztosít, mint a környező, családiházas területekre vonatkozó építési övezetek. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A kerület adatszolgáltatása alapján a készülő szabályozási terv E-VE övezetet és övezetbe nem sorolt közterületet szabályoz ki. A „településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek” a területfelhasználási egység területét növelik a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. § (8) előírása alapján. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 7. § (1) bekezdése szerint „az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni”. A terület jelentős faállománnyal bíró, üzemtervezett erdőterület. A Klébl Márton utca végében a meglévő beépítés adottságként kezelése miatt került Lke-1 területfelhasználási egységbe. A tömb teljesen beépített annak ellenére, hogy arra vonatkozóan építési jogot keletkeztető településrendezési eszköz nincsen hatályban. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. - 83 -

Ssz. KER 23.1.22.

KER 23.1.24.

KER 23.1.25.

KER 23.2.9. KER 23.3.12.

KER 23.3.30. B

Vélemény

A Péterimajor közelében elhelyezkedő horgásztónál, a 196266/2 hrsz-on lakóhelyük szerint bejelentett tulajdonosok a birtokukban lévő épületeiket, építményeiket a hatályos építésügyi jogszabályok szerint rendezni, felújítani, bővíteni szeretnék. A tó és környezete a volt rendszerben magántulajdonosok közös tulajdonába került, majd tulajdoni hányadaiknak megfelelően a saját területrészükön felépítményeket építettek, melyeket többségében lakó, üdülő funkciónak megfelelően használnak. A kialakult helyzet miatt javasoljuk, hogy legalább távlati Üh területhasználatként megjelölve tartalékterületként szerepeljen a tó partjának területe. Az új M0 nyomvonala mentén indokolatlannak tartjuk gyorsforgalmi út menti védőfásítás jelölésén túl még további Ev terület kijelölését úgy, hogy tudomásunk szerint ezek a területek nem kerülnek kisajátításra.

Az Ócsai út – MÁV – Gyáli patak által határolt részen, ahol már régóta autókereskedés, valamint kertészet, faiskola működik, indokolatlan infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető területként szerepeltetni, véleményünk szerint „jelentős változással érintett beépítésre szánt terület” jelölés lenne elfogadható. A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep védőtávolsága valóban egyedül a hatályos TSZT tervlapján szerepel, azonban semmilyen jogszabály nem írja elő, ezért kérjük törlését. A Fővárosi Rendezési Szabályzat előírásaival kapcsolatos észrevételek: A 15. §-ban részletezett helyi jelentőségű utak szabályozása KÉSZ-ben rögzítendő. Megjegyezzük, hogy a (2) bekezdés előírásaival ellentétben a BILK magánúthálózatának közforgalom elől történő elzárása kifejezetten szükséges.

(…XXIII-4 pontjának lehatárolását a rajzi tervlapokkal kapcsolatos észrevételünk…) A hozzá tartozó fejlesztésnél a Külső keleti körút üzembe helyezését tekintve a Grassalkovich út helyett a Túri István út véleményünk szerint a helyénvaló.

Válaszok

Az építésjogi problémát Üh területfelhasználási egységben sem lehet kezelni. Nem lehet feladata a TSZTnek a jogszerűtlen építkezések utólagos legalizálása. A tulajdoni lap szerint a 196266/2 hrsz.–ú telek művelési ága: kivett mocsár, kivett üdülő, erdő, tó, legelő. A teleknek több mint 100 magántulajdonosa van. Az 1997-ig hatályos BVSZ-ben az egész terület erdő besorolású volt, soha nem szerepelt lakóterületi, üdülőterületi területfelhasználású területként. A tóra és partjára az „állóvízek medre és partja” a megfelelő területfelhasználási kategória. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Az erdőterületek lehatárolása a BATrT alábbi előírásainak figyelembevételével történt: 6. § (1) „Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. (…)” 6. § (2) „Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.” Az M0 menti erdősávok a hatályos TSZT-ben már erdőterületként szerepelnek, továbbá a BATrT erdőgazdálkodási térségébe tartoznak, így nincs mód az átsorolásukra. Az autópálya mentén tájszerkezeti és környezeti szempontból kedvező volna a meglévőnél szélesebb (a tengelytől mért 100-100 m széles) erdősávok kialakítása, ezért a távlati területbiztosítás továbbra is indokolt. A „gyorsforgalmi út menti védőfásítás” tervi elem és a vonatkozó előírások a tervből törlésre kerültek, mivel az OTrT új 7. § (1) bekezdésének megfelelően „az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni”. A gyorsforgalmi utak mentén meglévő és tervezett védőfásítások „védelmi erdő” területfelhasználási kategóriába sorolódnak. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt. A területen bár autószalon, kertészet és faiskola működik, a területre vonatkozóan építési jogot keletkeztető településrendezési eszköz nincsen hatályban. Az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető beépítésre szánt terület szomszédos részeivel együtt történő kezelésének célja, hogy a szóban forgó vasút menti területrész minőségi változása elinduljon. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. Elfogadásra nem javasolt. A telep védőtávolsága a 2007. évi Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott, 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélyében is szerepel. A terület hatályos szabályozási terve közutak vagy közforgalom számára megnyitott magánutakat nevesít a BILK területén. A BILK egy kialakult létesítmény, amely telkenkénti beléptető rendszerrel üzemel tekintettel az igen jelentős látogatóforgalomra. A közforgalom számára megnyitott magánutak esetében a közutaknak megfelelő műszaki paramétereket kell alkalmazni és a KRESZ szabályai érvényesek és. A közforgalom elöl elzárt esetben ezektől el lehet térni. Mivel mindkét esetben teljesen azonos – a beépítés működéséből fakadó – gépjárműforgalom jelenik meg a BILK területén, nem érthető hogy mi a véleményben szereplő javaslat célja. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Túri István út nem főúthálózati elem, tehát csak a terület közvetlen elérhetőségét befolyásolná. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 84 -

Ssz. KER 23.3.32. KER 23.4.2.

Vélemény

A XXIII-6 pontban kicsit túlzottnak tartjuk a Soroksári elkerülő út Grassalkovich út – Vecsés út közötti szakaszának üzembe helyezését A Fővárosi Rendezési Szabályzat rajzi mellékleteivel kapcsolatos észrevételek: A „Szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány” kialakításának megvalósíthatóságát aggályosnak tartjuk azokon a területeken, ahol a Duna parti területek magántulajdonban vannak (pl: Vízisport utca menti telkek). Nem értünk egyet, ha a KÉSZ-ben kell rögzíteni olyan kötelezettséget, ami a telkek valamilyen korlátozásával jár.

Válaszok

Az 50 ha-t meghaladó gazdasági terület nem működtethető egyetlen zsák útvonalról, különösen akkor, ha ez a zsák útvonal már másik, közel 50 ha gazdasági terület üzemeltetését is biztosítja. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A „Szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány” jelölés a Budapest 2030 városfejlesztési koncepciónak egyik fontos célkitűzését, a Duna-part végigjárhatóságát hivatott biztosítani (ld. 8. A Dunával együtt élő város cél). Mivel a kifogásolt szakasz nem tartozik a Duna-parti Építési Szabályzat területi hatálya alá, ezért csak a KÉSZ-ek lehet biztosítani a jelentős közérdekkel járó sétány kialakítását a Duna-parton. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

- 85 -

AGL 1.

Pest megyei Főépítész (Ügyiratszám: 76-2/2014.02.07.)

Ssz.

AGL 1.2.11.

Vélemény

Válaszok

A „Kikötőfejlesztés a nemzetközi személyforgalom és áruszállítás terén” című részben említett új kikötő és logisztikai központ kialakítási lehetőségének biztosítása Fővárosi, kerületi, Pest megyei és országos érdek, ezért annak szerepeltetésével egyetértünk. A 2. számú „Közlekedési infrastruktúra” című tervlapon jelentősebb tervezett logisztikai központként jelölt terület Területfelhasználási terven ábrázolt besorolását azonban megfontolásra javasoljuk. A terv-javaslat szerint a Duna-parti sáv a KÖv jelű „vízi közlekedési terület”-be, a Dunától távolabb eső területek a K-Kik jelű „kikötő területe” elnevezésű különleges területbe kerültek besorolásra. Az OTrT 2013. decemberi módosítása – az építmények által igénybevett térség fogalom-meghatározásának éppen e cél érdekében történő módosításával – lehetővé tette a Budapest és Érd határán tervezett Duna Intermodális Logisztikai Központ (DILK) rendeltetésének megfelelő területfelhasználási besorolás megvalósítását. (A törvény parlamenti vitája során beérkezett módosító javaslat indoklása így szólt: „A módosító indítvány célja, hogy Budapest (Nagytétény) - Érd közigazgatási területén az OTrT lehetőséget biztosítson logisztikai központ kialakítására a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló 2005.évi LXIV. törvény (Törvény) módosítása nélkül. A Törvény 2. számú szerkezeti terve a logisztikai központtal érintett területet építmények által igénybe vett térség területfelhasználási kategóriába sorolta. A területfelhasználási kategóriára vonatkozó szabály szerint az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fenti szabály szerint a Főváros településszerkezeti tervében a területet különleges beépítésre szánt területbe lehet sorolni, mely területen a logisztikai központ kialakítható.”) Ezért javasoljuk a 6-os főközlekedési úthoz közelebb eső részt Budapest most készülő településszerkezeti tervében különleges logisztikai területbe sorolni annak érdekében, hogy e terület a szomszédos érdi gazdasági területekkel együtt képes legyen kihasználni a kiváló területi elhelyezkedéséből adódó intermodális kapcsolati lehetőségeket. A TSZT leírása alapján a „nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület (K-Log) kategóriába” a közúti és vasúti áruszállítás infrastruktúrájával rendelkező, elsődlegesen nagy rakodó vagy raktár területek elhelyezésére szolgáló, speciális gazdasági jellegű területek tartoznak. E besorolással a jelenlegi tervezés teremthetné meg a tervi megalapozását az évek óta előkészítés alatt álló, rendkívül jó közúti (M6, 6. sz. Főközlekedési út, M0 közelsége) és vasúti kiszolgálási lehetőséggel rendelkező nemzetközi jelentőségű logisztikai központ megvalósításának, addig is, amíg a kikötői infrastruktúra kiépítésének gazdasági feltételei megteremtődnek. A kikötő létesítményeinek kialakítására pedig a Duna mentén kijelölt „vízi közlekedési terület (köv)” szolgál, amely a leírás alapján a „hajózáshoz kapcsolódó áruszállítás kikötői infrastruktúrájának önálló elhelyezésére (DILK)” szánt terület. Fentiek szükségessé teszik a TSZT tárgyi területre vonatkozó kikötésének felülvizsgálatát is, mely szerint a tervezett logisztikai célú terület „Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület” kategóriába sorolt, amelyről Budapest Főváros Rendezési Szabályzatának tervezete a 9. mellékletben az alábbi előírást rendeli: „XXII. 3. DILK – új országos jelentőségű kikötő és logisztikai központ – Kikötő építés és közvetlen vasúti kapcsolat biztosítása a terület számára”. Mivel a kikötő kialakítása még számos nehézségbe ütközik (pl. ökológiai folyosó övezeti érintettsége, ártéri erdősáv), a logisztikai terület kialakítását meg lehetne kezdeni a kikötő létesítésének későbbi időszakban történő megvalósításával.

- 86 -

A Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. január 24-én kelt állásfoglalása szerint a BATrT előzetes módosítása, illetve területrendezési hatósági eljárás nélkül csak a TSZT tervezetében szereplő területfelhasználási kategóriákat lehet alkalmazni. A Duna mentén – annak kiemelt természeti jelentősége miatt – csak akkor fogadható el raktározásra szolgáló terület, logisztikai központ működése, ha az legalább részlegesen a környezetbarát vízi szállításon alapul. A Belügyminisztériummal történt egyeztetésnek megfelelően a logisztikai központ jelölés egyébiránt lekerül a térképekről a jogszabályi kötöttségeknek megfelelően, azonban a kijelölt KÖv és a K-Kik területfelhasználási egységek a gyakorlatban logisztikai funkció megjelenését eredményezik majd. Magasabb rendű jogszabály alapján elfogadásra nem javasolt.

AGL 2.

Budaörs (Ügyiratszám: XI-17-2/2014)

Ssz.

AGL 2.3.

AGL 2.5.

AGL 4.

Vélemény

Válaszok

A Településszerkezeti Tervel kapcsolatos észrevételek: A 4-es METRÓ Virágpiaci meghosszabbítását tartalmazzák a tervek, a területen P+R ás tömegközlekedési csomópont kialakításával, mellyel egyetértünk. Budaörs (és Törökbálint) településfejlesztési és –rendezési terveiben az egyetlen lehetséges kötöttpályás kapcsolat kialakítására szerepel a metró továbbvezetésére javaslat Törökbálint Tó-park végállomással. Városaink számára – valószínűleg csak egy távoli jövőben – de az egyetlen lehetséges kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatot az M4 továbbvezetése jeleneti, ezért kérjük távlati elemként terveikben szerepeltessék az – a Szervízút Egér úti meghosszabbításához hasonlóan – terveikben. A Budaörsi Repülőtér vonatkozásában kérjük a hatályos OTrT és BATrT szerinti nemzetközi kisgépes fejlesztési lehetősége biztosítását a tervekben szereplő belföldi kisgépes és sportrepülés helyett. A tervek a repülőtér területét KÖI jelű beépítésre nem szánt, légiközlekedési terület-felhasználásba sorolja és semmilyen beépítésre vonatkozó paramétert nem rendel hozzá, véleményünk szerint a műemlék épületegyüttes és a repüléstörténetet meghatározó funkció megmaradását kiemelten kellene kezelni, ehhez a tervekben megfelelő fejlesztési lehetőségeket biztosítani.

A magyar nagyvárosok közül – közlekedési igényeikkel összhangban – Miskolc, Debrecen, Szeged rendelkezik csupán villamosközlekedéssel, Győr és Pécs még azzal sem. Szakmailag irreális Budaörs és Törökbálint méretű városok metróval történő ellátása (különösen egy meglévő vasútvonallal párhuzamosan). A településszerkezeti terv által meghatározott területfelhaználás egyébiránt elvben nem teszi lehetetlenné távlatban a metróvonal továbbépítését. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. . A KÖl területfelhasználási egységben nem kizárt a nemzetközi kisgépes repülőgép forgalom. A repülőtér elnevezése a Belügyminisztériummal történt egyeztetésnek megfelelően a területrendezési tervben szereplővel – egyéb kereskedelmi repülőtér – lesz azonos. Beépítési paraméter nem rendelhető a területfelhasználási egységhez, mivel nem tartozik a TSZT hatáskörébe. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

Halásztelek Város Polgármester (Ügyiratszám: 146-3/2014.)

Ssz.

AGL 4.6.

Vélemény

Válaszok

Javasolt, a „csepeli hév” gyorsvasúti vonal tervezett térszín feletti védőtávolságának kiterjesztése (a II. Rákóczi Ferenc út nyomvonala mentén) Budapest Főváros Közigazgatási határáig.

- 87 -

A csepeli gyorsvasút nyomvonala csak az Erdősor utcáig kerül meghosszabbításra, nem éri el Csepelen a városhatárt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

CIV 7.

Kiskopolya Építő Közösség (2014.02.17.)

Ssz.

CIV 7.3.

Vélemény

Válaszok

Az Önkormányzattal történt folyamatos egyeztetések során a közelmúltban jelezték felénk, hogy megváltoztak a szabályozási tervek készítésére vonatkozó jogszabályok, de az Önkormányzat továbbra is támogatja kezdeményezésünket. Az elmúlt években több millió forintot és hatalmas mennyiségű munkát fektettünk be annak érdekében, hogy a terület kistulajdonosai a mai formájában mezőgazdasági művelésre és más hasznosításra egyaránt alkalmatlan, tulajdonjogilag szétszabdalt területből, mintegy 80 db családias jellegű lakótelket hozzon létre. A fentiek alapján kérjük, hogy a terület a Budapest Főváros településszerkezeti terveiben Mk, kertes mezőgazdasági övezeti besorolás helyett, családi házas lakóövezeti besorolást kapjon a Rákosmente Önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelően.

- 88 -

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 29. pontja szerint a Településszerkezeti terv „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító” terv. A 767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció 9.8 (földterület takarékos fejlesztések – termőföldek védelme céljával összhangban a TSZT tervezet az érintett területet beépítésre nem szánt területbe sorolja. Az érintett terület a hatályos TSZT-ben távlatban Lke kertvárosias lakóterület besorolással szerepel (infrastruktúra-feltételhez kötött, jelenleg külterületi fejlesztési, funkcióváltó terület), azonban építési jogot keletkeztető településrendezési eszköz nincs hatályban. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll, a földek védelme kitüntetett szerepet kapott az új Országos Fejlesztési Koncepcióban is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

CIV 8.

Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. (2014.02.20.)

Ssz. CIV 8.3.

CIV 8.4. CIV 8.6.

Vélemény

Válaszok



A DunaCity fejlesztési területe a hatályos KSZT értelmében kivétel nélkül I-IX jelű Intézményi építési övezeteket tartalmaz. A fent említett 1. számú melléklet pedig megosztja Intézményi és Lakó övezetekre területünket, ellentétben a hatályos előírásokkal, kérjük ennek módosítását.



A beépítési sűrűségi előírás csökkenti a hatályos KSZT által meghatározott beépíthetőségét a tulajdonunkban lévő területeknek, kérjük ennek a növelését.

A Budapest Főváros Rendezési Szabályzata 2. számú melléklete alapján az egyes területek beépítési magasságára vonatkozóan a következő észrevételeink vannak: ▫ A tulajdonunkban lévő területekre vonatkozóan a hatályos KSZT az építési övezetek területén a városépítészeti hangsúly elhelyezésére kijelölt területeket, ahol 45 méter építménymagasságú és 55 méter legmagasabb pontú épületek építhetőek. A 2. számú melléklet alapján ezek a területek kívül esnek ezen a zónán, kérjük a Magasház, épület legmagasabb pontja max. 65 m elhelyezésére kijelölt terület kiterjesztését. - 89 -

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 17. § (1) bekezdése szerint „Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.” A területre vonatkozó KSZT nem ennek szellemében készült. A TSZT az OTÉK-nak megfelelő területfelhasználási egységeket határoz meg, a 2. számú melléklete (A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei) szerint nagyvárosias lakóterületen belül 12,5 m legnagyobb építménymagasság és 80 % legnagyobb megengedett beépítési mérték alkalmazható. Az OTÉK-ban meghatározott határértékek lehetőséget adnak nagyvárosias lakóterület területfelhasználási egységen belül intézmény (funkció) kialakítására is. A terület északi, Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1) területfelhasználási egységbe sorolt része az FRSZ 2. Magassági korlátozásokat tartalmazó melléklete alapján, Magasház elhelyezésére kijelölt terület, ahol az épület legmagasabb pontja 65 m, míg az ettől délre eső Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Ln-3) területfelhasználási egységbe sorolt területek Magasház kijelölésére kijelölt terület, ahol az épület legmagasabb pontja 45 m. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A területre meghatározott beépítési sűrűség a szabályozási tervben meghatározott építési lehetőséget nem korlátozza. További növelés nem indokolt. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A TSZT javaslata nem kívánja lehetővé tenni a Soroksári Duna-part 100 m széles víz menti sávjában magasépületek elhelyezését, mivel a Budapest 2030 koncepció alapján fontos cél a partok mentén a természeti értékek figyelembe vétele. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

CIV 10.

ORD Invest Kft. (2014.02.19.)

Ssz. CIV 10.1.

CIV 10.2.

Vélemény

Válaszok

Tárgyi munka partnerségi egyeztetésének keretében a mellékelt tervrészletekkel érintett tulajdonosok képviseletében kérem a tervek véglegesítésénél az alábbiak figyelembe vételét és tervbe való beépítését: A XX. kerület 170187 /35, /87 és a /88 hrsz-ek területét a TSZT-tervezet Ek jelű közjóléti erdő és Ev jelű védőerdő terület felhasználásba sorolja annak ellenére, hogy Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete 194/2013.VII.11.) Ök. számú határozatában támogatta és kezdeményezte a Fővárosi Önkormányzatnál az érintett terület gazdasági területnek való kijelölését. Ennek indoka, mint azt a megalapozó tanulmányterv és a TSZT tervezetének 5. melléklete is rögzíti, hogy a terület korábban feltöltött, részlegesen rekultivált, amely erdőtelepítésre alkalmatlan, gazdasági területnek viszont alkalmas lenne, a TSZT-tervezet kategóriái szerinti Gksz-2 jelű, „Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület kategóriába sorolva. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) szerint az közjóléti rendeltetése a következő lehet: 25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak: a) gyógyerdő: a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő c) tanerdő: oktatási tevékenység célját szolgáló erdő d) kísérleti: az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt erdő e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület. Az Erdőtörvény alapján a TSZT tervezett területfelhasználása nem értelmezhető egy magántulajdonban lévő, kivett, beépítetlen területként nyilvántartott erdősítésre alkalmatlan területen, legfeljebb abban az esetben, ha a Fővárosi Önkormányzat a fenti célra kisajátítani tervezi a területet egy általa beláthatatlan költségekkel megvalósítandó közjóléti erdő rendeltetés megvalósítása érdekében, de erről egyelőre nincsen tudomásunk.

- 90 -

A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. március 27.-én kelt levélében tájékoztatta a kerületi önkormányzatot a szennyvíztisztító védőtávolságával kapcsolatosan. A telep 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélye 500 méteres védőtávolságot, valamint egyéb esetekre a kiadás időpontjában érvényes (2007.) jogszabályi hivatkozásként az akkor hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) függeléket jelölte meg. A tárgyi terület a szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolságán belül esik. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Amennyiben új környezetvédelmi engedély, vagy a meglévő engedély módosítása lehetővé tesz beépítésre szánt terület kijelölését, a TSZT felülvizsgálatra kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. március 27.-én kelt levélben tájékoztatásra került a kerület is, hogy a szennyvíztisztító védőtávolságán belül esik a terület. A telep 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélye 500 méteres védőtávolságot, valamint egyéb esetekre a kiadás időpontjában érvényes (2007.) jogszabályi hivatkozásként az akkori OTÉK függeléket jelöli meg. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Amennyiben új környezetvédelmi engedély, vagy a meglévő engedély módosítása lehetővé tesz beépítésre szánt terület kijelölését, vagy a meglévő engedély védőtávolságra vonatkozó előírása módosul, a TSZT felülvizsgálatra kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A TSZT 6. melléklete szerinti Védelmi, korlátozási területek tervlapon a területet a Dél-pesti szennyvíztisztító-telep 500 m-es védőtávolsága érinti „a hatályos TSZT alapján”. Ezzel kapcsolatosan szeretnénk rögzíteni, hogy a hatályos TSZT védőtávolság kijelölésének nincsen jogszabályi alapja és maga sem jogszabály, így az ennek alapján rögzített védőtávolság nem megalapozott, ezért kérjük törölni, vagy felülvizsgálni a jelenlegi környezeti állapot szerint. A XX. kerületi Önkormányzat és az érintett tulajdonosok együttműködése alapján készült tanulmányterv kapcsán történt hatósági egyeztetések során egyértelművé vált és ezt az erről készített terviratok is rögzítik, hogy a hatályos TSZT jóváhagyása óta megtörtént a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep korszerűsítése és az érintett hatóságoknak nem volt kifogásuk a telep telekhatárától számított 250 m távolságon kívüli területek korlátozott – pld. az élelmiszer feldolgozást kizáró gazdasági célú felhasználása ellen, melyhez szükséges közlekedési és közmű infrastruktúra is rendelkezésre áll. Fentiek miatt kérjük a terület Gksz-2 jelű terület felhasználási egységbe való átsorolását.

CIV 10.4.

A TSZT véleményező kerületi határozat vonatkozó részletei: ct) Nem fogadja el a Szennyvíztisztítótól északra, a 170187/87, 170187/88, 170187/35 hrsz-ú. Ek (közjóléti erdő) beépítésre nem szánt övezeti besorolását, hatástanulmány alapján Gksz (Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató) övezetátsorolást tartja megfelelőnek. A területet az 5. Környezetvédelem, Veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek szerkezeti tervlap is feltöltött, bányaterületnek tartja nyilván. A kerületi szinten leszabályozott, a Dél-pesti Szennyvíztisztító fejlesztéseit figyelem be vevő építési övezet hosszútávon megoldaná a terület rendezettségét. cg) A 182658 hrsz-ú, Ek besorolású erdő, Dél-pesti Kórház felőli sarkán lévő üzem területét a jelenlegi terület-felhasználás alapján kéri Gksz-2 (gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató) övezetbe sorolni.

- 91 -

A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. március 27.-én kelt levélben tájékoztatásra került a kerület is, hogy a szennyvíztisztító védőtávolságán belül esik a terület. A telep 2015. augusztus 15.-ig érvényes környezetvédelmi engedélye 500 méteres védőtávolságot, valamint egyéb esetekre a kiadás időpontjában érvényes (2007.) jogszabályi hivatkozásként az akkori OTÉK függeléket jelöli meg. Az 500 méteres védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági, üdülő- és különleges terület kijelölése a hatályos környezetvédelmi engedély alapján nem lehetséges. Amennyiben új környezetvédelmi engedély, vagy a meglévő engedély módosítása lehetővé tesz beépítésre szánt terület kijelölését, vagy a meglévő engedély védőtávolságra vonatkozó előírása módosul, a TSZT felülvizsgálatra kerül. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

CIV 11.

HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (2014.02.21.)

Ssz CIV 11.4.

CIV 11.9.

CIV 11.10.

Vélemény

Válasz

E területeken - kisvárosias és kertvárosias területeken – javasoljuk mind a beépítési sűrűség csökkentését, mind a zöldfelületi minimumérték növelését.

Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési koncepciójában erős hangsúlyt kap a főváros többközpontú kialakítása, amely egyik fontos eleme az intermodális központok kialakulásának lehetősége. Nem látjuk indokoltnak, hogy adott esetben a Kiemelt jelentőségű helyi központ terület (VtH) területfelhasználási egységei nagyobb sűrűséggel kerüljenek szabályozásra, mint a Mellékközpont terület (Vt-M) sűrűségi értékei, hiszen az előzők a hagyományos történeti értékeiket a túlzott sűrűség miatt elvesztenék, emellett az utóbbiak a főközpont tehermentesítésében kapott szerep révén nagy sűrűséget és változatosságot kell, hogy jelentsenek. Javasoljuk e területek sűrűségi paramétereinek újragondolását, különös tekintettel a Vt-H esetében a tól-ig határ bevezetését, és a Vt-M esetében az alsó határ növelését. Üdvözöljük, és kiemelt jelentőségűnek tartjuk a többszintes területfelhasználás rendszerének létrehozását. Nem értjük azonban, hogy ezt a legfontosabb, a mellékközpont területek (Vt-M) esetében miért nem alkalmazza a terv, hiszen ez az alközponti rendszer kialakulásának alapvető feltétele. Az Etele térnél érdemben, a KÖKI-nél részlegesen megjelenik, de a Flórián tér, Újpest intermodális városkapuja, Örs vezér tere, Pesterzsébet és Budafok városközpontja esetében nem. Javasoljuk a többszintes területfelhasználás bevezetését, hogy azok megfelelő szolgáltatási színvonalú intermodális központtá tudjanak alakulni. (Angyalföld városközpont, Bosnyák tér, Hegyvidék-MOM központnál nem indokolt, ezért nem került említésre. Az első kettő szerkezeti jelentősége is kérdéses.)

- 92 -

Kisvárosias, telepszerű lakóterület, illetve a kertvárosias, laza beépítésű lakóterület és sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület területfelhasználási egységek közterülettel csökkentett területeire vonatkozóan már meghatározásra kerültek szigorúbb zöldfelületi átlagértékek, még tovább szigorítani nem indokolt. A beépítési sűrűség csökkentése nem javasolt, mert tekintettel kell lenni a meglévő jogokra is. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt. A beépítési sűrűség értéke erősen függ a területfelhasználási egységen belül található közterületek arányától. Nincs egyenes összefüggés a központ szerepe és a beépítési sűrűség között. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

A Flórián tér, Újpest városkapu, Örs vezér tere, Pesterzsébet és Budafok városközpontja esetében a jelenlegi adottságok, és az ismert fejlesztési elképzelések együttesen nem teszik indokolttá a kétszintes területfelhasználás alkalmazását. Fentiek alapján elfogadásra nem javasolt.

2014.) ELFOGADÁSRA NEM JAVASOLT VÉLEMÉNYEK

Recommend Documents