2014. április, 15. évfolyam 4. szám
ÉLETÜNK
w es s i . h u
A Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet tájékoztatója
Jánosnál és Zsuzsánál lehet. □■ 27-én 17 órakor folytatódik a „Találkozások” című evangelizációs sorozat. □□ Imádkozzunk az alkalmakért, gyülekezetünkért, országunkért! □■ Ne feledkezzünk el idős, beteg testvéreinkről, a gyászolókról, a nehéz terheket hordozókról sem! ■□ A hónap igeverse: „Kérjetek és kaptok! Keressetek és találtok! Zörgessetek és az ajtó kinyílik előttetek. Mert mindenki, aki kér, kap. Aki keres, talál, és aki zörget annak ajtót nyitnak.” (Máté 7 : 7) □■ Gyülekezetünk bankszámlaszáma: KDB bank: 13555555-1355201000000078. □■ Gyülekezeti értesítőnk, az igehirdetések hanganyaga, és a gyülekezet részletes programja elérhető www.wessi.hu internetoldalon.
■■ 12-én 19 órakor a Musica Sonora zenekar Mozart: Requiem c. művét adja elő imaházunkban. (Belépőjegy ára: 1.500 Ft) □■ 13-án, virágvasárnap közösségi napot tartunk, ahol az ebéd a korabeli zsidó hagyományokra emlékeztet majd bennünket. Az ebéd után a Dohány utcai zsinagógába látogathatunk el. Előzetes jelentkezés szükséges, Tomor Lindánál jelezhetjük részvételi szándékunkat. ■■ 17-én, Nagycsütörtökön este ½ 7-kor úrvacsorai istentiszteletet tartunk □■ 18-án, Nagypénteken este ½ 7-kor kezdődik az istentisztelet ■□ 20-án, Húsvét vasárnap délelőtt ½ 10-től imaóra, 10 és 17 órakor istentisztelet kezdődik ■■ 25-től 27-ig Házassággondozó hétvégét szervezünk Dömösön. Gyermekfelügyeletet biztosítunk. Jelentkezni Kübler
Közeleg a Személyi jövedelemadó bevallásának határideje! Szeretettel kérjük személyi jövedelemadót fizető kedves testvéreinket, barátainkat, hogy éljenek törvény adta lehetőségükkel, és adójuk 1-1%-val támogassák a Magyarországi Baptista Egyházat, valamint a keresztyén szellemiségű alapítványok valamelyikét. A Magyarországi Baptista Egyház technikai kódja 0286. Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány adószáma: 18485529-1-07, Lídia Gyermekotthon Alapítvány adószáma: 19676023-1-43 Út a Reményhez (volt Gabonamag) Alapítvány adószáma: 19635710-1-43
1
2014. április
A
bizonyságtételem szempontjából tudnotok kell rólam, hogy én kényszeres és szenvedélyes szerencsejátékos voltam több, mint húsz éven keresztül. Eljátszottam mindenemet és itt nem csak az anyagiakra gondolok. Nincs feleségem, nem is volt, gyermekem sincs. Tehát eljátszottam a múltamat. Gyakorlatilag nincstelen földönfutó vagyok a szenvedélyem miatt, mivel mindig eljátszottam a kemény munkával megkeresett jövedelmemet. Megjártam a budapesti hajléktalanszállók közül jó néhányat, mivel gyakorta annyi pénzem sem volt, hogy egy munkásszálló térítési díját kifizessem, holott Németországban dolgoztam az itteni fizetésem háromszorosáért. A szerencsejátékról röviden csak annyit, hogy kevesen tudják, ugyanolyan szenvedélybetegség, mint az alkoholizmus vagy a drogozás. Orvosi értelemben semmivel sem kisebb betegség ez, mint az alkoholizmus, csak a szer más és mások a fizikális romlás tünetei. Nos, én ettől szabadultam meg szinte egyik pillanatról a másikra. Tavaly november közepén, amikor újra hazajöttem Németországból, ismét el-
kezdtem játszani, vagy inkább csak folytattam ott, ahol korábban abbahagytam. Először szokás szerint nagy örömömre nyertem, majd kis idő után már ott tartottam, hogy elvesztettem újra a pénzem nagy részét. Óriási depresszióba estem, szidtam, kárhoztattam, utáltam magam a történtek miatt. Akkor is, mint korábban is, újra csapdába estem. Kétségbeesésem okán írtam egy verset, amiben kértem az Urat, hogy segítsen rajtam, mert megfeneklettem. Már közel voltam hozzá, hogy harmadszorra is megírjam a bátyámnak a búcsúlevelemet. Ezután elkezdtem olvasni a Bibliát, amit az egyik hajléktalanszálló baptista lelkipásztorától kaptam, amit előtte nemigen forgattam. Csakhamar azon kaptam magam, hogy a Biblia olvasása lett a szenvedélyem, le sem tudtam tenni, egész egyszerűen beszippantott a könyv. Három napon keresztül reggeltől estig csak olvastam és olvastam. Mielőtt beléptem ennek a templomnak az ajtaján, november közepe és december 25. között már legalább háromszor elolvastam az Újszövetséget. (...) Harmadszori olvasás után rám tört egy érzés, hogy keresnem kell egy gyülekeze-
Teljes szabadság
2
15. évfolyam 4. szám tet, ahol elmélyülhetek az új szenvedélyemben. Mivel a Bibliámat a hajléktalanszálló lelkipásztorától kaptam, adott volt, hogy egy baptista gyülekezetet keressek. Bementem egy internetkávézóba, ott megkerestem a megfelelő weboldalt és a Wesselényi utcai Gyülekezetre esett a választásom, mivel csak egy villamosmegállónyira volt az internetes kávézótól, ami a Népszínház utcában van. Hát így kerültem ide. El kell, hogy mondjam, hogy ez idáig sokszor és sokféleképpen próbáltam már megszabadulni a szenvedélyemtől. Önsegítő klubba jártam, elmentem alkoholisták és drogosok közé elvonókúrára, vagy nevezzük éppen elterelésnek. A bátyámnál helyeztem el a pénzem, gondolván, hogy ha nincs nálam pénz, nem tudok játszani sem. Semmi nem jött be. Én magamon nem tudtam segíteni, és mások sem, pedig voltak óriási törekvések ennek érdekében. De mint az elején mondtam, csak voltam szerencsejátékos. Mert kértem az Urat, hogy segítsen és segített! z Úr ide vezetett hozzátok és megszabadított a függőségemtől hihetetlenül rövid időn belül. Úgy gondoljátok el kedves testvéreim, hogy semmi, de semmi játékkényszerem sincs már. Még lottót sem vettem azóta, pedig azt soha nem vittem túlzásba. Ez egy akkora csoda számomra, hogy azt el sem tudom mondani nektek. Szavakkal nem kifejezhető számomra. Csak annyit tudok mondani, hogy dicsőség az Úrnak! Rengeteg dolgot tanultam itt a gyülekezetben és rájöttem, hogy nem minden ember rossz és gonosz,
csak én nem voltam ez idáig jó helyen. Bátran merem állítani, hogy hazataláltam az Úrhoz és ehhez a gyülekezethez. (...) Mint már mondtam, én és mások is sokat tettek azért, hogy megszabaduljak a szenvedélyemtől, teljes kudarc volt valahány próbálkozás. Így hát 100%-ig biztos vagyok benne, hogy ami velem történt, ahhoz nekem semmi közöm sincs. Nem én szoktam le, az Úr vette el tőlem! Én nem tettem semmi mást, csak követtem a bibliai utasítást, miszerint „Kérjetek és adatik nektek”. Én kértem és adatott nekem. Csodálatos az Úr! Végezetül kedves testvéreim, ki kell, hogy jelentsem előttetek, már ha én ezt magamtól megtehetem, hogy megtértem az Úrhoz. Rájöttem, hogy szükségem van az Úrra és a gyülekezetre. Ami még nagyon fontos, hogy örömömet lelem a hitéletben. Felszabadító érzés tudni, hogy valaki mindig áll a hátam mögött és ügyel rám. Egyetlen dolgot azért, sajnálok, hogy nem húsz évvel ezelőtt szólítottam meg az Urat, hogy nem húsz évvel ezelőtt tértem be ide először. De mint tanult, kedves testvérem mondta: „mindennek meg van a rendelt ideje, a tied most jött el”.
A
Áldott legyen az Úr neve! ››› Zsolt
3
„Kérjetek és kaptok! Keressetek és találtok! Zörgessetek és az ajtó kinyílik előttetek. Mert mindenki, aki kér, kap. Aki keres, talál, és aki zörget annak ajtót nyitnak.” (Máté 7 : 7)
2014. április
V
alamilyen ok miatt mindig is szeretdolgozhatok a világszerte jól ismert páritem a végleteket. A mai napig csozsi Disneyland-ben, egy hónapos imaharc dálom az olyan embereket, akik igazán és némi gondolkodás után elfogadtam az tudnak lelkesedni valamiért, ami száajánlatot, és június 3-án magam mögött mukra érték. Ezért az egyik leggyakoribb hagytam gyönyörű kis hazánkat. kérdés, amit szeretek a barátaimnak felA kezdeti ottlétem jellemzően a kultúra tenni, így hangzik: habzsolásával ír„Melyik a kedható le leginkább. venc…?” vagy „Mi Szerintem az egyik Mi van a rózsaszín tetszett a legjoblegcsodálatosabb s z e m ü v e g m ö g ö t t ? ban?”, stb. Ebből társadalmi jegy a d ód óa n röpke, a franciáknál az, mindössze 8 hónahogy a kultúra pos franciaországi mindenkié, életemet is a személyes „leg-ek” mindenhol jelen köré csoportosítottam. van. A metró 2013 januárjától elkezdtem egy megállókban, imanaplót vezetni, amelybe az aluljárókban Atyával kapcsolatos megtapaszúton-úttalan talásaimat írom le. Kinti tartózakaratlanul is kodásom alatt is sikerült folymegakad a járótatnom ezeket a feljegyzéseikelő szeme a met, így nem volt nehéz visszakülönféle ketekinteni az elmúlt időszakra. csegtető ajánlaBevezetésként annyit, hogy csutokon. (...) pa „nyelvszeretetből” utaztam Mivel nyáron el. Még az egyetemi éveim alatt dédelgeérkeztem, a napfény és egyfajta gondtatett régi álmom volt, hogy hosszabblanság érzet volt jelen mindenfelé. Párizs rövidebb ideig Franciaországban élhesóriási város, rengeteg parkkal és bár én sek. Nem volt előttem teljesen ismeretlen nem közvetlenül a fővárosban, hanem az ország, hiszen közgazdászként 6 éve egy Serris nevű kertvárosban laktam, az folyamatosan dolgozom franciákkal és ottani adottságok is kitűnő lehetőséget akár üzleti- vagy magán úton Isten keszolgáltattak a kikapcsolódásra. Mivel gyelméből már többször is jártam ott. nagy nyelvrajongó vagyok, mozibérletet Viszont szerettem volna még közelebbről váltottam, és például szívesen olvastam látni és megérteni a sajátos francia nyelv, egy könyvet a fűben ülve, majd beültem mentalitás és kultúra rejtelmeit. Így azmegnézni egy filmet. (...) tán, amikor 2013 áprilisában kiderült, A film, amely a legjobban megérintett hogy azonnali kezdéssel animátorként érdekes módon nem francia, hanem az
„La vie en rose”
4
15. évfolyam 4. szám amerikai Steve Jobs életéről készült történet, mely „Jobs” címmel futott a kinti mozikban. Számomra a legemlékezetesebb mondat a következő: „Az a legnagyobb bajod, hogy te váltál a saját világod Alfájává és Omegájává. Ezért zsugorodott össze.”. Az ország társadalmi sokrétűségét semmi sem mutatja jobban, hogy milyen nagy számban lehet színes bőrű járókelőt észrevenni az utcákon. Sokat emlegetett történeteim egyike, amikor be akartam mutatni a magyar vendégszeretet a kollégáimnak, ezért vacsorára invitáltam őket. A szerény konyhai felszereltség miatt mindössze krumplileves és palacsinta alkotta a menüpontot, viszont ők kitörő lelkesedéssel fogadták. (...) elki családomat egy kicsiny (kb. 50 tagú) baptista gyülekezet jelentette, mely a lakóhelyemtől kb. 10 km-re fekvő Val d’Europe nevű városba helyezkedett el. Ez a közösség egy gyülekezet plántálás eredményeként született meg 3 éve. A nemzetköziség itt is tapintható formát öltött, hiszen a lelkipásztor ír, a dicsőítő csapat/család angol-amerikai és a gyülekezeti tagok fele angolszász, a másik fele, pedig francia gyökerekkel rendelkezik. A prédikáció, ami a leginkább szíven ütött az ott tartózkodásom alatt a hitünk megvallását taglalta. A címe is rendkívül frappáns volt: „A hit nem magánügy”. Franciaországról köztudott, hogy ú.n.: szekuláris ország akar lenni, vagyis távol akarja magát tartani az egyház vagy bármilyen vallás hatásától. A gyülekezet kis létszáma ellenére rendkívül aktív, 3 bibliacsoport működik hét
közben. Isten kiváltságos gondviselésének vettem azt, hogy a lakóhelyemtől mindössze 2 percre találkoztak az angol anyanyelvű tagok csütörtökönként. Egy kedves, 5 gyermekes angol-amerikai család adott otthont ezeknek a találkozóknak, melyek mindig rendkívül emelkedett, jó hangvételben zajlottak. (...) lapvetően a franciákat rendkívül udvarias és életszerető embereknek ismertem meg. Külön szavuk is van ez utóbbi kifejezésére: „savoir-vivre” (szó szerint: élni tudni – mi is szoktunk néha mondani: „élni tudni kell”). Nem a féktelen élvhajhászást értik ez alatt, hanem azt, hogy megadják a módját, például egy étkezésnek (a terítékkel, az alapanyagok kiválasztásánál, a helyszín megjelölésekor, stb.). Emellett az is igaz, hogy az erkölcsi szabadosság a mindennapok nyíltan vállalt részét képezi az országnak. Minden csoda és szépség ellenére december végén, január elején egyre inkább úgy éreztem, hogy itthon kell folytatnom a 2014-es évet. Ahogy kerestem az Atya akaratát ebben, szinte meghívásként vettem, amikor december 28-án olvastam a következő igeverset: „Menj haza a tieidhez, és mondd el nekik, milyen nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad.”. Kicsit meg is lepődtem, mert bár sok személyes átélésem volt, de nem értettem, hogy az Úr hogyan szeretné, miként oszszam ezt meg a testvéreimmel. Ezért amikor felkérést kaptam ennek a beszámolónak a megírására, minden világossá vált.
A
L
5
››› Linda
2014. április
Gondolataim Nagypéntek és Húsvét alkalmából
Írországi üzenet Teljesen rendben vagyok, a munkám és a halak is! :) Azzal kezdeném, hogy csatlakoztam egy csoporthoz, aminek a neve "Sacred Harp Singers of Dublin". Itt egy olyan könyvből éneklünk, aminek a címe: The Sacred Harp (A megszentelt, vagy szent hárfa). Ezek amerikai protestáns énekek, amik nagyon tartalmasak és lelkesítőek tudnak lenni. A társaságot pedig nagyon szeretem. Két héttel ezelőtt voltam egy nagy közös összejövetelükön Corkban, ahol nagyon sok új barátot találtam. A gyülekezetben elkezdtünk készülődni Húsvétra a zenei koordinátorral, mert én fogom orgonával ő pedig zongorával kísérni a Halleluja kórust Händel-től. Egyre többet sikerül beszélgetnem a testvérekkel, ezzel is egyre szorosabb kötelékeket szőve egymás iránt. Többször meghívtak már magukhoz a testvérek ebédre. Illetve volt közösségi ebéd, ahol a végén én is jelentkeztem mosogatónak. Ézsaiás könyve 25. rész 1-9 versével kívánok nektek küzdelmes és győzelmes életet! Isten áldjon Titeket!!!
„ISTEN NEM AZÉRT SZERETI AZ EMBERT, MERT ILYEN, HANEM ANNAK ELLENÉRE IS.” Isten szeretete az ember iránt változatlan. Szeret annak ellenére is, hogy igazán ismer minket. Az Ő szívét csak az önkéntes szeretet elégíti ki. Ami a kereszten történt, az hatással volt az örökkévaló Istenre is. Fiának – szeretetből fakadó áldozatát látva – megbékült az ellene lázadó emberrel – azaz, Isten nem gyűjt, nem hordoz haragot az ember ellen. KIENGESZTELŐDÖTT! Nem Istenen múlik, ha valaki ma ellenkezik. Ha Isten nem szeretne minket, egyikünk sem reménykedhetne a jövendő életben! DE „Hála, feltámadt az Úr, Halleluja! A Feltámadás örök! JÉZUS ÉL!” E valóság örömét és erejét kívánom a gyülekezet minden tagjának! ISTENEM, KÖSZÖNÖM, HOGY SZERETSZ ENGEM IS, DRÁGA ÚR JÉZUS, KÖSZÖNÖM, HOGY ÉRTEM IS…
››› János Dávid
››› Frittmanné, Magdi
6
15. évfolyam 4. szám
Reálisak-e a gyülekezetekkel szembeni elvárásaink?
N
incs tökéletes gyülekezet ezen a világon, de nem is ez a legnagyobb probléma. Sokkal inkább az, hogy sokan mégis arra számítanak, hogy találnak egy tökéletes gyülekezetet. Mindnyájunk fejében különböző elképzelések élnek arról, hogy mitől lesz tökéletes egy gyülekezet. A valódi probléma az, amikor ezek az elvárásaink nem találkoznak. Így aztán becsapva érezzük magunkat, kiábrándultak vagyunk és dühösek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne legyenek elvárásaink. Lehetnek, sőt legyenek is elvárásaink a gyülekezeteinkkel és a pásztorainkkal kapcsolatban, de ezek egészséges elvárások legyenek.
séges legyen, és támogatni ebben Gyakran azt feltételezzük a pásztorainkról, hogy Istennel jó kapcsolatban lévő, lelkileg és fizikailag egészséges emberek, hiszen olyan emberekről van szó, akik órákat töltenek Isten igéjének tanulmányozásával, imádkozással és lelki dolgok gyakorlásával. Ne feledd, a pásztor pontosan olyan, mint te. Mi is csak megtört, megsebzett férfiak és nők vagyunk, akiket a mindenható Isten a saját képmására teremtett, és akiket folyamatosan egyre tökéletesebbé formál. A formálódásnak és a megújulásnak ugyanazon a lelki útján járunk, mint te. Éppen ezért a legnagyobb ajándék, amit a pásztorodnak adhatsz az, ha támogatod őt az érzelmi és lelki egészségéért folytatott küzdelmében. Ezt soha ne felejtsd el! Egyszerűen támogathatod azzal, ha imádkozol érte, vagy beszélgess vele arról, hogy mi van vele, ne csak arról, hogy mi van a gyülekezettel! Az a legjobb egy gyülekezetnek, ha olyan pásztora van, aki egészséges, kiegyensúlyozott és figyel arra, hogy a szíve tiszta maradjon. Ha így teszel, azzal az ajándékkal, amit neki adsz, végül magadat ajándékozod meg. Mert ha a pásztor egészséges, akkor képes lesz szeretni, szolgálni, és gondoskodni a gyülekezetről a tőle telhető legjobb módon.
1. Elvárni, hogy többek legyünk, mint pusztán fogyasztók Minden bizonnyal javunkra válik, ha először is magunkkal szemben fogalmazunk meg elvárásokat. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a legtöbb ember fogyasztóként lépi át a gyülekezet kapuját. Meggyőződésem, hogy azok a férfiak és nők, akik a gyülekezetet alkotják sokkal értékesebbek annál, hogy egyszerű fogyasztókként tekintsünk rájuk. Mindnyájunknak vannak ajándékai, talentumai és tapasztalatai, melyekre szükség van, és amelyeket használnunk kellene, hogy szolgáljuk Istent, szolgáljuk a testvéreinket a gyülekezetben és szolgáljuk a társadalmat, amelyben élünk. 2. Elvárni a pásztortól, hogy egész-
A fordítás Michael Hidalgo “Are Our Church Expectations Realistic?” című írása alapján készült, ami a relevantmagazine.com-on jelent meg.
7
2014. április, 15. évfolyam 4. szám A gyülekezet 2014. áprilisi programja DÁTUM 6. Vasárnap
KEZDÉS 9.30 10.00 17.00 8. Kedd 18.00 9. Szerda 18.00 18.30 10. Csütörtök 18.30 19.30 11. Péntek 18.00 13. Vasárnap 9.30 10.00 15. Kedd 18.00 16. Szerda 18.00 18.30 17. Csütörtök 18.30 18. Péntek 18.30 20. Vasárnap 9.30 10.00 17.00 22. Kedd 18.00 23. Szerda 18.00 18.30 24. Csütörtök 18.30 19.30 25. Péntek 18.00 27. Vasárnap 9.30 10.00 17.00 29. Kedd 18.00 30. Szerda 18.30 19.00 Máj. 1. Csüt. 18.30 Máj. 2. Péntek 18.00 Máj. 4. Vasárn. 9.30 10.00 17.00 18.00
ALKALOM Imaáhítat Istentisztelet, úrvacsora Istentisztelet Budapesti ifjúsági istentisztelet Érdeklődők bibliaórája Fiatal felnőttek alkalma Bibliaóra Elöljárósági tanácskozás Ifjúsági Imaáhítat Istentisztelet - Közösségi nap Budapesti ifjúsági istentisztelet Érdeklődők bibliaórája Fiatal felnőttek alkalma Istentisztelet, úrvacsora Nagypénteki istentisztelet Imaáhítat Húsvéti istentisztelet Húsvéti istentisztelet Budapesti ifjúsági istentisztelet Érdeklődők bibliaórája Fiatal felnőttek alkalma Bibliaóra Elöljárósági tanácskozás Ifjúsági Imaáhítat Istentisztelet Istentisztelet Budapesti ifjúsági istentisztelet Érdeklődők bibliaórája Fiatal felnőttek alkalma Bibliaóra Ifjúsági Imaáhítat Istentisztelet, úrvacsora Istentisztelet Gyülekezeti tanácskozás
8
SZOLGÁLÓ Szilágyi Etelka Pafkó Tamás Kübler János Kübler János Kovács Tibor Pafkó Tamás
Sípos Sándor Kübler János Kübler János Közösségépítés Kübler János Pafkó Tamás Kövesdi Áron Kübler János Pafkó Tamás Kübler János Kristóf János Pafkó Tamás
Ruzicska László Pafkó Tamás Kübler János Kübler János Vándor Péter Kondor Marcell Kovács Arthur Kübler János Pafkó Tamás
