2013. Tárgy: Budapesti Bányakapitányság. : felülvizsgálata fellebbezési eljárásban

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

MBFH/393-7/2013. Üi: Horeczky Veronika : 301-2922 [email protected]

Tárgy: Budapesti Bányakapitányság 2909-12/2012. számú határozatának felülvizsgálata fellebbezési eljárásban

B.I.L.L.-B. Kft. 1117 Budapest Karinthy Frigyes út 17. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a B.I.L.L.-B. Kft. (1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 17.) képviseletében eljáró Bátky Ágota ügyvezető, a továbbiakban: Bányavállalkozó) által törvényes határidőben benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) BBK/290912/2012. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárását. A felülvizsgálat alapján az MBFH - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: OKTVF) 14/4381-10/20l3. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalására figyelemmel a Bányakapitányság BBK/2909-12/2012. számú határozatát helybenhagyja és a fellebbezést elutasítja. Az OKTVF 14/4381-10/20l3. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalása: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KTVF) 51905-2/2012 számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyom.” A határozat jogerős, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre történő hivatkozással - a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Bányakapitánysághoz kell 3 példányban benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a Bányavállalkozó azonban a keresetlevélben kérheti a Határozat végrehajtásának felfüggesztését. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a Bányavállalkozó a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha a Bányavállalkozó a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által előterjesztett agyag, homok, kavics ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi tervét (továbbiakban: MÜT) Kazár és

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/393-7/2013. sz.

Mátraszele külterület részére vonatkozóan 2013. 01. 21-én kelt BBK/2909-12/2012. számú határozatával jóváhagyta. A Bányavállalkozó a határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyet a Bányakapitányság 2013. 03. 21-én terjesztett fel az MBFH-hoz. A Bányavállalkozó fellebbezésében a következőket adta elő: „Hivatkozással a Bányakapitányság BBK/2909-12/2012. számú HATÁROZAT INDOKOLÁS 5. pontjában ismertetett, KTVF 51905-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra, fellebbezéssel kívánunk élni ezen INDOKOLÁS 5. pontjának 5. és 6. bekezdésében az országos ökológiai hálózat övezetének ökológiai folyosó övezetét érintő, külszíni bányatelek létesítési, illetve bővítési tilalomra vonatkozó állásfoglalása ellen. Indoklásul előadjuk az alábbiakat: Köszönettel vettük a tisztelt Bányakapitányság hivatkozott számú Határozatát, melyben jóváhagyta az általunk benyújtott agyag, homok, kavics ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási MÜT-öt. A tisztelt Bányahatóság a fenti HATÁROZAT INDOKOLÁS -ának 5. pontjában tájékoztatta cégünket a KTVF: 51905-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásáról, melyben a KTVF felhívta a Bányavállalkozó figyelmét az alábbiakra, idézzük, az 5. és 6. bekezdést: “Ugyanakkor felhívom a figyelmet, hogy a tervezett kutatással érintett terület az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének ökológiai folyosó övezetét érinti. Az OTrT 18. § (5) bekezdése értelmében ökológiai folyosó övezetében új külszíni bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető” (Megjegyezzük, hogy cégünk nem kapta meg fent idézett szakhatósági állásfoglalást, azt kizárólag a tisztelt Bányakapitányság Határozatából ismerjük.) Ezen tájékoztatás elbizonytalanította a Bányavállalkozót, van-e értelme több millió forintot költenie egy olyan kutatásra, melynek hasznait nem szedheti, hiszen a meglévő bányatelket ezek szerint a kutatás befejezését követően tilos bővítenie. A nemzetgazdasági szempontból az ismert nemzeti ásványvagyon növekedését eredményező kutatás hasznavehetetlenül egy irattárba kerülne. További paradoxon, hogy a talajjavításban, valamint a környezetvédelemben sokrétűen használt ásványi anyag, a bentonit kitermelését akadályozná meg a bányatelek bővítés tiltása. Az ökológiai folyosó fogalma, a kijelölés végrehajtási szabályai a végrehajtás jelenlegi helyzete A szakhatósági állásfoglalás értelmezéséhez tisztáznunk kellett az alábbiakat: a) mi az ökológiai folyosó fogalma, b) mely államigazgatási szerv döntött az ökológiai folyosók meghatározásáról, c) mely jogszabály rendelkezik az ökológiai folyosó övezetek kijelölésének módjáról, a végrehajtásról és a határidőkről. Az ökológiai folyosóra vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai az alábbiak: 1/ Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény): “2. § 21. pont: országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, 22. pont: ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet,” Tehát az ökológiai folyosók övezetei csak és kizárólag a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben kerülhetnek meghatározásra, sehol másutt. Az ökológiai folyosók övezetei azonban sem az Országos Területrendezési Tervben, sem a Nógrád megyei Területrendezési Tervben (száma: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 42/2011. (XI. 22.) számú önkormányzati rendelete) nem beazonosíthatók helyrajzi számos térkép hiányában.

- 2/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

2/ Ökológiai folyosók jogszabályban történő kijelölése Sajnálatos módon nem létezik az a rendelet, mely az ökológiai folyosók kijelölését tartalmazná. Ennek a rendeletnek a megalkotásáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. § (5) bekezdése rendelkezik, idézzük: “a miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében az agrárpolitikáért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöl ki ökológiai (zöld) folyosókat, és határozza meg a területekre vonatkozó szabályokat.” Alapterv alatt a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell érteni. 3/ Az ökológiai folyosók ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése Az ökológiai folyosók meghatározása, definiálása értelemszerűen földterületeken, tehát ingatlanokon való egyértelmű j elöléssel történhet. Az ökológiai folyosókat azoktól elválaszthatatlan konkrét, helyrajzi számokkal beazonosítható földterületekhez kell kapcsolni, ezen összekapcsolás nélkül az ökológiai folyosók tényleges elhelyezkedése nem megállapítható, és nem azonosítható. Sajnos, az ökológiai folyosók ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését sem végezték el, bár ezt előírta ugyanezen törvény 53. § (6) bekezdése, idézzük: “Ökológiai (zöld) folyosóvá való kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.” Megjegyezzük, hogy a fentiekben hivatkozott bányahatósági határozatban a kutatásra engedélyezett terület tulajdoni lapjai sem tartalmaznak semmilyen bejegyzést az ökológiai folyosóvá történő átminősítésről. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 2. § (3) bekezdése szerint, idézzük: “Ingatlannal kapcsolatos … hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat … kell irányadónak tekinteni. Továbbá az ingatlan-nyilvántartás az egyetlen olyan országos közhiteles földtulajdonnyilvántartás, mely hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatok, jogok és tények fennállását”. A közhitelességet erősíti az alábbi előírás is, ugyanezen törvény 5. § (6) bekezdése: “Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.” Mivel az ingatlan-nyilvántartásokban nincs “ökológiai folyosó” bejegyzés, az ökológiai folyosók meglétét vélelmezve nem lehet tevékenységi korlátozást előírni. 4/ Államigazgatási határozat az ingatlanok jogi jellegének megváltozásáról vagyis tulajdonjog közérdekű korlátozásáról Sem cégünk, sem a környező ingatlan magántulajdonosa nem kapott olyan államigazgatási határozatot sem környezetvédelmi hatóságtól, sem a Nógrád Megyei Közgyűléstől, melyben közölték volna ingatlanuk jogi jellegének megváltozását, nevezeten azok ökológiai folyosóvá való átminősítését, valamint az e területekre vonatkozó szabályokat. Az ökológiai folyosóvá való átminősítés egyértelműen a tulajdonjog közérdekű korlátozását jelenti, hasonlóan a bányatelekké, műemlékké, védett természeti területté, régészeti területté stb. való átminősítések esetében. A tulajdonjog korlátozását azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően jogorvoslattal megtámadható határozatban kell megállapítani. Miért van ez így? A hatályos Alaptörvény biztosítja mindenki jogát arra, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. (Magyarország Alaptörvénye, XXVIII. Cikk. (7) bekezdés.) Ha nincs közigazgatási döntés, nincs jogorvoslati lehetőség sem.

- 3/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

A geológiai kutatás magántulajdonú ingatlanokat is érint, a tulajdonosok érdekét sértheti olyan, még végrehajtásra sem került, azonban kilátásba helyezett rendelkezésre való hivatkozás, mely már most korlátozza őket tulajdonjoguk gyakorlásában. A földterületüket nem adhatják majd bérbe kitermelés céljára, ezért egyértelműen jövedelemtől esnek el, egyébként az ingatlanjuk forgalmi értéke csökken, jogorvoslati lehetőségük nincs, és így tovább. (A kutatási terület ingatlan tulajdonosai valószínűleg most, a Bányahatóság Határozatából szereztek először tudomást arról, hogy földjüket valamikor ökológiai folyosóvá minősítették.) Összefoglalva: A Természetvédelmi Alapterv végrehajtása nemzetgazdasági szinten nem történt meg, mert az ökológiai folyosókat rendeletben nem jelölték ki, és azok kijelölését sem vezették át az ingatlan-nyilvántartásokban. Álláspontunk szerint az ökológiai folyosók kijelölésére vonatkozó végrehajtási jogszabály(ok) hiánya a törvényi hierarchia rendjébe ütközik, ezért jogszabálysértés áll fenn. A jelen állapot az, hogy a jogorvoslati lehetőségtől is meg vagyunk fosztva, hiszen nincs semmilyen közigazgatási döntés, határozat, rendelet, bejegyzés az ökológiai folyosóvá való átminősítésről, amelyre hivatkozhatnánk. Tehát egy jelenleg nem végrehajtott, és végrehajtási jogszabály(ok) hiányában nem végrehajtható ingatlan tulajdonjogi korlátozásra alapozva - ökológiai folyosóvá történő majdani átminősítés - kíván a kutatás befejezését követően a Környezetvédelmi Hatóság bányatelek létesítésétől, illetve bővítésétől eltiltani. Kiegészítő megjegyzéseink: Megjegyezni kívánjuk, hogy a feltételezésünk szerint a Magyar Államnak érdeke a természetes előfordulási helyükön lévő ásványi nyersanyagoknak - melyek állami tulajdonban vannak - a bányavállalkozók általi megkutatása. Ennek célja a magyar nemzet tulajdonát képező ismert ásványvagyon növelése, és nem mellesleg, az államot megillető adóbevételek generálása. A járható út a természetvédelmi hatóság általunk ismeretlen helyi védelmi céljai és a nem elhanyagolható gazdasági megfontolások közötti helyes mérlegelés lehet. Megjegyezzük, hogy az ökológiai folyosóvá való kijelölés indokait sem ismerjük. Fentiekben előadottak alapján kérjük a Tisztelt BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL-t, hogy módosítsa a hivatkozott BBK/2909-12/2012. számú HATÁROZAT INDOKOLÁS-a 5. pontja 5. és 6. bekezdésében előadott, a kutatási területnek az ökológiai folyosó övezetbe való sorolásával külszíni bányatelek létesítési, illetve bővítési tilalomra vonatkozó szakhatósági állásfoglalását, annak mellőzésével, a szakhatósági állásfoglalás fenti bekezdéseinek jogszabály sértő volta miatt”. A fellebbezési eljárásban az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés nem megalapozott. A Bányavállalkozó a Bányakapitányság által BBK/1079-2/2012. számon kiadott jogerős határozat alapján kutatási joggal rendelkezik a fellebbezéssel támadott kutatási területre vonatkozóan. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó 2012. szeptember 19-én benyújtott MÜT jóváhagyási kérelmére indította meg az eljárást, amelyben a Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelem és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.)

- 4/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

6/C. és 7. §-ban foglaltakat, ezért az ügy érdemében eljárva az érdekelt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg. A szakhatóságok feltétel nélkül, vagy feltételek adása mellett hozzájárultak a MÜT jóváhagyásához, így a Bányakapitányság 2013. 01. 21.-én kelt BBK/2909-12/2012. számú határozatával a MÜT-öt jóváhagyta. A határozat ellen a Bányavállalkozó fentiekben idézett fellebbezésében a KTVF szakhatósági állásfoglalásának jogszerűségét és tartalmát támadta. A Bányakapitányság a fellebbezést megküldte a KTVF részére, aki 6333-2/2013. számon kiadott döntésében szakhatósági állásfoglalását fenntartotta. A Bányakapitányság nem látott okot határozata saját hatáskörben történő megváltoztatására, ezért a fellebbezést felterjesztette az MBFH-ba. A jogorvoslati eljárásban az MBFH a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 104. § (2) bekezdése alapján 2013. 03. 26-án megkereste az OKTVF-et, a fellebbezéssel támadott elsőfokú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata és a másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Az OKTVF 2013. 08. 13-án kelt 14/4381-10/2013. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában a KTVF 51905-2/2012. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta a következők szerint: „Az ásványi nyersanyagkutatás területe a MÜT jóváhagyási kérelem, MÜT melléklet szerint: Északi kutatási blokk: Kazár 01 16/20, /22, /25, /28, 0122/2, 0123/1, 0123/2 hrsz. Déli kutatási blokk: Kazár 0116/26-27, 0120, 0121/1-3, 0122/1‚ 0124 hrsz. Mátraszele 054/1-2, 056, 063, 064/12 hrsz. A tervezett kutatófúrások száma 8 db, az északi blokkban 2 db, a déli blokkban 6 db fúrást terveznek. A fúrások mélysége 1.1-28 m közötti, a kutatás alaplapja 312,0 mBf. szint, amelyet a tervezett fúrásokkal mindenütt el kívánnak érni. A kutatás tervezett ideje 2 év. A fúró berendezések helyszínre szállítása részben a meglévő földutak igénybevételével, részben később helyreállításra kerülő, új megközelítési utak létesítésével történne. Korábban Bányavállalkozó a Mátraszele III. bővítés elnevezésű területre 2419/6/2009. számon, 2009. október 20-tól számított egy éves időtartamra szóló kutatási MÜT engedélyt kapott, azonban a kutatást a bányatelek bővítési tilalom miatt nem indították meg. A bányatelek bővítési tilalmat Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Iroda írt elő. Az ezt követő másodfokú eljárás során az Építéshatósági Iroda korábbi szakhatósági állásfoglalása megsemmisítésre került. A Bányavállalkozó ezután a kutatási engedély meghosszabbítását kérte, amit a Budapesti Bányakapitányság elutasított. A MÜT 6. táblázat alapján a tervezett kutatófúrások az alábbi helyrajzi számú, és művelési ágú ingatlanokon találhatók: M-l kutatófúrás Kazár 0123/1 helyrajzi számú legelő; M-2 kutatófúrás Kazár 0116/27 helyrajzi számú kivett agyagbánya; M-3 kutatófúrás Mátraszele 054/1 helyrajzi számú gyep (legelő); M-4 kutatófúrás Kazár 0124 helyrajz számú szénbánya; M-5 kutatófúrás Kazár 0124 helyrajzi számú szénbánya; M-6 kutatófúrás Mátraszele 056 helyrajzi számú szénbánya; M-7 kutatófúrás Kazár 0123/2 helyrajzi számú gyep (legelő); M-8 kutatófúrás Kazár 0123/2 helyrajzi számú gyep (legelő). Tájvédelmi és természetvédelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A tárgyi ingatlanok országos jelentőségű kiemelt természetvédelmi oltalom vagy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó oltalom alatt nem állnak. Az északi és déli tervezett kutatási terület között helyezkedik el a meglévő kijelölt bányatelek. A területen korábban bányászati tevékenység folyt, amelynek felszíni nyomai jelenleg is

- 5/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

láthatók. A korábbi bányászat nyomai egyrészt felszíni tájsebként jelentkeznek, másrészt a bányászati tevékenység utáni lemosódások nyomán különleges, érdekes riolittufa képződmények kerültek a felszínre, amelyek jelenleg turisztikai attrakcióként ismertek. A tárgyi terület a Természetvédelmi Információs Rendszer szerint a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területeként került kijelölésre. A tervezett kutatási területet a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlés 29/2005. (XII. 01.) Kgy. rendeletével jóváhagyott, Megyei Területrendezési Terv, 3/4 számú mellékletének tervlapja ökológiai zöld folyosó övezetként ábrázolja. A Bányavállalkozó kifogása az ökológiai hálózat értelmezésére, kijelölésének módjára és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, közlésére vonatkozik. A Bányavállalkozó aggályosnak tartja a kutatás megkezdését a figyelemfelhívás ismeretében, mivel a későbbi bányászati tevékenység megkezdésének lehetőségét nem tartja biztosítottnak. Az elsőfokú hozzájáruló szakhatósági állásfoglalás figyelemfelhívásként szerepelteti az OTrT 18. § (5) bekezdésben foglaltakat, amely szerint az ökológiai zöld folyosó övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 53. § (5) bekezdése alapján a miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében az agrárpolitikáért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöl ki ökológiai (zöld) folyosókat, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat. Az érzékeny természeti területek létesítésére és fenntartására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg. Ezzel kapcsolatban megállapítottam, hogy az OTrT-ben szerepelő ökológiai hálózat kijelölése a Nemzeti Ökológiai Hálózat alapján, a természetvédelmi államigazgatási szervekkel való egyeztetés szerint történt. A kijelölt terültek lehatárolásának pontosítása a megyei területrendezési tervek figyelembe vételével készülő településrendezési tervekben lehetséges, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (2) bekezdés c) pont szerint. Ezen jogszabályhely szerint ugyanis a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. A Helyi Településrendezési Terv készítése során lehetséges az ökológiai hálózat területének helyrajzi számos pontosítása, illetve a megfelelő terület felhasználási egységek kijelölése, amely független a Tvt. 53. § (5) bekezdésében foglaltaktól, mindamellett a természeti értékek és rendszerek megőrzését szolgálja. A Bányavállalkozó hivatkozott az ökológiai folyosó kapcsán az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. § (3) bekezdésére, mely szerint az ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban - a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni. Bányavállalkozó szerint mivel az ingatlanok tulajdoni lapján az ökológiai folyosó ténye nincs feltüntetve, az a hatósági eljárásban nem vehető figyelembe. Az Inytv. l4. § szerint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

- 6/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. Megállapítottam, hogy az Inytv. 17. § g) pontja az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények között nevesíti az ingatlan jogi jellegét. Az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 39/A. § (1) bekezdés j) pontja alapján az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető a törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó. A Tvt. 53. § (6) bekezdése alapján az ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. Megállapítható, hogy az ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés a fenti jogszabályhelyek értelmében nem az ingatlanra vonatkozó adat, hanem az ingatlanra vonatkozó tény, ezért ez esetben az Inytv. 2. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A tényekkel kapcsolatban az Inytv. 3. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Az Inytv. 17. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-z) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. Figyelembe véve az Inytv. korábban már idézett 17. § (1) bekezdés k) pontját is, az ökológiai folyosóvá történő kijelölés tény feljegyzésének elmaradása, az ehhez fűzőfő joghatásokat nem érinti. Az iratok között található a KTVF korábbi eljárása során 35480-2/2009. iktatószám alatt, 2009. július 2-án adott szakhatósági állásfoglalás, és az ahhoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) által írt 1-438/2/2009. számú vélemény. Az Igazgatóság a kutatási tevékenységhez való hozzájárulás megadását - kikötések előírásával nem kifogásolta, azonban javasolta az OTrT ökológiai hálózatra vonatkozó szabályok figyelemfelhívásként történő ismertetését. Az Igazgatóság által javasolt kikötés - a munkák megkezdése előtti, előzetes bejelentés előírása- a természetvédelmi kezelővel történő egyeztetés céljából volt indokolt. A Tvt. 7. § (2) bekezdés c) pont szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A munkálatok megkezdése előtti bejelentés előírása tehát megalapozott. Megállapítható, hogy a természetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzési lehetőségével folytatott kutatás az élővilágot nem veszélyezteti, az időleges kutatási tevékenység a természeti értékek és rendszerek megőrzésével összhangban folytatható, ezért az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás megalapozott. A bányatelek kijelölés nem a jelenlegi eljárás tárgya. A KTVF kizárólag figyelemfelhívásként szerepeltette az ökológiai hálózatra vonatkozó terület felhasználási előírásokat. A jelenleg tervezett kutatás a felszíni riolittufa képződményeket nem érinti, de felhívom a figyelmet, hogy a későbbi engedélyezési eljárások során azok természetvédelmi szempontú

- 7/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

felmérését, értékelését szükséges lehet elvégezni, indokolt esetben azok védelméről is gondoskodni kell. Zajvédelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A kutatási terület a „Mátraszele III. - homok, kavics” védnevű bánya Mátraszele községtől mintegy 600 m-re nyugatra található. A kutatási területek a bányatelektől E-i és D-i irányban helyezkednek el, nagyrészt gyep, legelő és erdő területen. A kutatás fő célja a bentonitos agyag, de egyben az alatta települő homok és kavics megkutatása és lehatárolása. A kutatás tervezett időtartama 2 év. A MÜT dokumentáció alapján 8 db fúrás kerül a területen lemélyítésre. A tevékenység fő zajforrása a fúróberendezés. A MÜT dokumentáció alapján megállapítható, hogy fúrási pontok vélelmezett hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, építmény nem található. A zaj és rezgésvédelmi szakvélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján történt. Zajvédelmi szempontból megalapozott a KTVF 51905-2/2012. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása. Levegővédelmi szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A „Mátraszele III. - homok, kavics” védnevű bányatelek bővítésére vonatkozó kutatási területe a Salgótarjáni medencében, Mátraszele és Kazár községek külterületén található. A kutatás tervezett időtartama 2 év, amely során 8 db fúrás kerül a területen lemélyítésre. A kutatási terület Mátraszele belterületéről földúton közelíthető meg, így száraz idő esetén a fúróberendezés mozgatásakor porképződés léphet fel. A munkaterület a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lev. rendelet) alapján diffúz forrásnak minősül. A Lev. rendelet 26. § (1) pontja alapján diffúz forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A 26. § (2) bekezdése szerint diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A tevékenység következtében keletkezett porterhelés várható hatásterülete a bányatelek határain belülre becsülhető. A kutatás során alkalmazott gépjárművek kipufogógáz emissziójából adódó káros anyag kibocsátás minimalizálható amennyiben csak olyan gépjárműveket alkalmaznak, amelyeknek kötelező közlekedésfelügyeleti környezetvédelmi vizsgálatát elvégezték. A fentiek alapján megállapítottam, hogy az első fokú szakhatósági állásfoglalás levegőtisztaság – védelmi szempontból megalapozott volt. Vízügyi műszaki szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A rendelkezésre álló MÜT dokumentáció szerint a Mátraszele és Kazár települések kutatással érintett ingatlanai a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) 7. §-a és a 2. számú mellékletének a) pontja szerint, valamint a 7. § (4) bekezdésében meghatározott, 1:100000 méretarányú, országos érzékenységi térkép alapján érzékeny területnek minősülnek. A Favr. 2. számú melléklet a) pontja alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek azok a területek, ahol a csapadékból származó után pótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. A Favr. 8. § alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával

- 8/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, c) úgy végezhető’, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A KTVF vízügyi műszaki szempontból a MÜT-öt elbírálta, a vonatkozó jogszabályban foglaltak érvényesülése érdekében előírásait megtette, megállapítottam, hogy az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás vízügyi műszaki szempontból megalapozott volt. Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiakat állapítottam meg: A kutatási területen sem üzemanyag, sem kenőanyag nem kerül tárolásra. A keletkező hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról a kivitelező gondoskodik. A tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolható, így az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás hulladékgazdálkodási szempontból megalapozott volt. Mivel az első fokon eljáró KTVF állásfoglalása megalapozott volt, a Ket. 44. § (3) bekezdése és 105. § (1) bekezdése alapján az első fokú szakhatósági állásfoglalást a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyom.” A fentiek szerint a bányavállalkozó a fellebbezésben kizárólag a KTVF elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában előírtakat kifogásolta. A fellebbezési eljárásban az OKTVF a másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást teljes körűen felülvizsgálta, ezért az MBFH fellebbezés elbírálása során az OKTVF másodfokú szakhatósági állásfoglalásában leírtakat figyelembe vette. Az MBFH álláspontja szerint a Bányakapitányság az ágazati és eljárásjogi szabályokat helyesen alkalmazta eljárása során. A Ket. 44. § (1) bekezdés értelmében a MÜT jóváhagyási eljárásába a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti szakhatóságokat; egyebek mellett a KTVF-et is szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste és a szakhatóság állásfoglalásokat kötelezően figyelembe vette döntéshozatala során. Az MBFH fentiek alapján a Bányakapitányság BBK/2909-12/2012. számú határozatát az OKTVF 14/4381-10/2013. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalása alapján a Ket. 72. § (1) bekezdés db) pontja szerint eljárva helybenhagyta és a fellebbezést elutasította. A Bányavállalkozó az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. § előírása szerinti fellebbezési igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását megküldte. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Ket. 44. § (1), 104. § (1) bekezdései és 105. § (1) bekezdése alapján járt el. A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2013. augusztus 27.

Jászai Sándor elnök nevében:

Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető

- 9/10 -

MBFH/393-7/2013. sz.

Az MBFH a határozatot az alábbiakkal közli - Bányakapitányság (iratokkal), - a Bányakapitányság útján elsőfokú határozat szerintiekkel tértivevénnyel - OKTVF - MBFH irattár

- 10/10 -