Budapesti Tavaszi Fesztivál 2013

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2013 Március 22. Thália Színház - Nagyszínpad, 19.00

Carmen Cortés és barátai (Carmen Cortés en Compañía) A Carmen Cortés Compañía előadása Koreográfia: Carmen Cortés Közreműködik: Kelian Jiménez, José Maldonado, José Carmona “Rapico”,Daniel Arencibia – tánc, Rafael De Utrera, Miguel Ortega – ének, Manuel Valencia, Javier Patino – gitár, Antonio Miguel – bőgő, Marc Miralta – dobok, Rafael Serrano – ütőhangszerek Zene: Gerardo Núñez Világítás: Olga García/Carmen Cortés Díszlet: Carlota A legendás táncos, Carmen Cortés a kortárs flamenco egyik meghatározó alakja. Barcelonában, andalúz szülők gyermekeként született. Művészetének forrása az ősi flamenco, ugyanakkor a színház és a tánc minden új formájára fogékony. Előadói stílusát elegancia, törékenység és intenzív személyesség jellemzi. Koreográfusként vezető spanyol társulatok mellett dolgozik. 1994-ben elnyerte hazája legrangosabb táncművészeti díját. En Compañía című előadását 2012 augusztusában mutatta be a madridi nyári fesztiválon (Veranos de la Villa). „Az a közel 25 év – vallja Carmen Cortés –, amit a zene és a tánc közelében az együttesemmel eltölthettem, különösen boldoggá tett, azt hiszem, hogy ez az időszak színházi életem leggazdagabb periódusa. Bízom abban, hogy az a szeretet és öröm, amit magam újra és újra átélek a legkiválóbb flamencoművészek társaságában, a közönséget is magával ragadja majd.” Egy múlt évi New York-i fellépéséről így írt a kritika: „Cortés, a flamenco ikonja egyedülálló tánccal kápráztatta el közönségét. Elsőre úgy tűnhetett, mintha bizonytalan volna, ám egyszer csak megszólalt a zene, és a test valósággal lángra kapott a flamencótól. Kristálytiszta virtuozitása az est fénypontja volt.” Cortés egyik állandó partnere Gerardo Núñez, Spanyolország vezető gitárművésze. Stílusában izgalmasan, ugyanakkor harmonikusan keveredik az ősi és az új flamenco, a jazz és a latin zene ritmikája. Jegyárak: 6500, 5000, 3500 Ft

Bárka Színház, 19.00

Anna Karenina – bemutató A Bárka Színház előadása Rendező: Vlad Troickij Szereplők: Szorcsik Kriszta, Száraz Dénes m.v., Ilyés Róbert, Pásztor Tibor, Parti Nóra, Szilágyi Csenge e.h., Spolarics Andrea, Gados Béla, Kovács Ádám m.v., Ágoston Péter e.h., Nagy-Kálózy Eszter m.v., Szoták Andrea m.v. Zene: Szakál Tamás m.v., Pagonyi András m.v.,

-1-

Díszlet: Vlad Troickij Jelmez: Bánki Róza A Bárka Színházzal közös előadás.

A Magyarországon már többször dolgozó Vlad Troickij rendezésében láthatjuk a világirodalom egyik remekművének színpadi változatát. Tolsztoj regényét az orosz és ukrán színházi élet egyik legendás, különleges életutat bejárt, szinte besorolhatatlan alkotója, Volodimir Klimenko dolgozta át. Klimenko olyan kiemelkedő mesterek tanítványa, mint az orosz Anatolij Efrosz és Anatolij Vasziljev, vagy az ukrán Volodimir Ogloblin, de már a múlt század 90-es éveitől saját iskolateremtő útját járja, amely a színházművészet szakrális dimenzióit kutatja. Rendezőként, drámaíróként, színházpedagógusként, illetve művészetfilozófusként is jelentős életművet hozott létre. Az utóbbi években leginkább önálló, szürreális hangvételű színpadi műveivel, valamint klasszikus irodalmi alkotások eredeti látásmódú feldolgozásaival hívta fel magára a figyelmet. Újraértelmezte több antik görög szerző, illetve Shakespeare, Gogol és Dosztojevszkij műveit. Klimenko egyik legizgalmasabb, legdrámaiabb műve a Lev Tolsztoj regényének inspirációjára született Anna Karenina, amely nem a prózai mű egyszerű színpadi adaptációja, hanem a végzetes szerelem egyetemes, költői igényű megfogalmazása, a női sors metafizikai lényegének szívbemarkolóan szép, szavakból és csendből szőtt misztériuma. Jegyárak: 2500 Ft

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 19.30

Il Giardino Armonico Händel: Il trionfo del Tempo e del Disinganno Szépség: Roberta Invernizzi Gyönyör: Julia Lezsnyeva Józanság: Sara Mingardo Idő: Krystian Adam

Vezényel: Giovanni Antonini Az oratórium Händel egyik korai remekműve. Az allegorikus tantörténet páratlanul invenciózus és gyönyörteli muzsikára inspirálta alkotóját. Főhőse a „Szépség”, aki a „Józanság” és az „Idő” figyelmeztetésére hallgatva nem hisz többé a „Gyönyör” örök fiatalságról szóló meséjében. A stílusteremtő Il Giardino Armonico egykor a régizene renitense volt, manapság szép számmal akadnak követői és utánzói. Biztosak lehetünk viszont abban, hogy Händel zenéjét utánozhatatlanul szólaltatják majd meg. A Szépség szólamát éneklő Roberta Invernizzi a barokk és a klasszikus korszak zenéjének egyik legelismertebb specialistája, több mint hatvan lemezfelvételen működött közre. Händel-albumáért – Cantate per il Cardinal Pamphili – 2007-ben elnyerte a tekintélyes Stanley Sadie-lemezdíjat. A koncertezés mellett Invernizzi tanít is, a nápolyi barokk zenei központ tanára. A Gyönyör szerepében a fiatal orosz koloratúrszopránt, Julija Lezsnyevát hallhatjuk, aki pályája kezdetén, 2006–2009-ben több rangos énekversenyen is kiemelkedő sikert ért el. Karrierje 2010-től ível meredeken felfelé, elsősorban Mozart- és Rossini-szerepek találják meg. A brüsszeli La Monnaie Színházban Meyerbeer A hugenották című operájában debütált, a tekintélyes német operalap, az Opernwelt e produkciója alapján a 2010/2011-es évad legjobb fiatal énekesévé választotta. Józanság alt szólamát Sara Mingardo formálja meg. Az olasz művésznő a legnevesebb operaházakban énekel, fellépett már a milánói Scala, a velencei La Fenice, a torinói Teatro Regio, a nápolyi San Carlo színpadán, s olyan rangos fesztiválokra kap meghívást, mint például a salzburgi. Itt 2012-ben Claudio Abbado vezényletével Mozart és Schubert miséiben hallhatta a közönség. Az Idő szavát a fiatal lengyel tenor, Krystian Adam tolmácsolja. A tanulmányait Wroclawban, majd

-2-

Milánóban folytató énekes 2008-ban hazájában „Az év felfedezettje” volt. Többnyire barokk operákban és oratóriumokban énekel, de játszotta már Almaviva szerepét Rossini Sevillai borbélyában, de nagy feltűnést keltett Kálmán Imre Marica grófnő című operettjében is. Gyakori vendég Olaszországban, olyan karmesterekkel dolgozott már, mint Claudio Abbado, Diego Fasolis vagy Giovanni Antonini. Jegyárak: 19000, 16500, 14000, 8500, 5500*, 3500 Ft

Március 23. Fasori református templom, 14.00

Orgonatúra Az improvizáció művészete Közreműködik: Pálúr János – orgona A 2013-ban 100 éves Fasori református templom a szecessziós építészet egyik nagyszerű alkotása, orgonája Pálúr János elképzelései alapján, a francia romantika szellemében újult meg, a minta a párizsi Saint Sulpice orgonája volt. Pálúr János a 80-as évek végén feltűnt orgonaművész-generáció kimagasló egyénisége, akik közül többen a legnagyobb nemzetközi díjakat hozták haza. Felsőfokú és posztgraduális tanulmányait a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on végezte. Tanárai Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry voltak. Még tanulmányainak idején megnyerte a mecheleni Flor Peeters Verseny és a budapesti Gárdonyi Zoltán Emlékverseny I. díjait, évekkel később a párizsi nemzetközi orgonaverseny I. díját, a Párizsi Nagydíjat és a verseny különdíját. CD-felvételein – melyek között szerepel Robert Schumann és Maurice Duruflé összes orgonaműve is – a legszebb magyar orgonák portréit rajzolja meg. 1998 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizációtanára. Egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a hangszer, a templomi környezet és az akusztika zenei adottságait az improvizáció révén lehet a legjobban kifürkészni.

Deák téri evangélikus templom, 15.30

Orgonatúra Bach és északnémet mesterei Közreműködik: Finta Gergely, Mekis Péter – orgona A magyarországi Bach-kultusz központi helyszíne a Deák téri evangélikus templom, mely néhány éve ünnepelte felszentelésének 200. évfordulóját. Orgonáján különösen szépen szólnak a német barokk mesterek, élükön Johann Sebastian Bach művei. E zenetörténeti korszak avatott szakértője Finta Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára és egyházzenei tanszékének vezetője. Doktori értekezését az északnémet lutheránus egyházzenéről és orgonamuzsikáról írta, különös tekintettel Dietrich Buxtehude munkásságára. Buxtehude igen nagy hatást gyakorolt az ifjú Bachra. 1705-ben, a húszéves Bach Arnstadtból gyalog vágott neki a négyszáz kilométeres útnak, hogy Lübeckben személyesen tanulmányozhassa Buxtehude zenéjét és orgonajátékát. Egy neves zenetörténész így fogalmazott: ebben az időben nem volt még egy zeneszerző, akitől Bach annyit kaphatott volna, mint Buxtehudétól. Finta professzor mellett egy fiatal orgonista, Mekis Péter játékát is hallhatjuk, aki 2009-ben szép sikert ért el Lübeckben, a Nemzetközi Buxtehude Orgonaversenyen. Ugyanebben az évben kapcsolódott be a Deák téri evangélikus templom zenei életébe, másodkántor és a Kamp Salamon által vezetett Lutheránia ének- és zenekar rendszeres kísérője, valamint continuo-játékosa.

-3-

Thália Színház - Nagyszínpad, 16.00

100 Tagú Cigányzenekar A legjobb hazai cigányprímásokból és muzsikusokból álló zenekar az egyik legismertebb magyar kulturális exportcikkévé vált. Az együttes lehengerlő hangzása és előadásmódja, utánozhatatlan virtuozitása valóságos csoda. Koncertjeiken a cigányzene örökzöld klasszikusaitól a klasszikus zene örökzöldjeiig sokféle stílusú muzsika hangzik fel – az életre szóló élmény garantált. Jegyárak: 7900, 5900 Ft

Avilai Nagy Szent Teréz-templom, 17.00

Orgonatúra Liszt és az orgona Közreműködik: Szabó Balázs – orgona A zeneakadémiai tanulmányai után Würzburgban mesterdiplomát szerző Szabó Balázs a fiatal orgonistageneráció egyik legtehetségesebb képviselője. Több nemzetközi orgonaverseny díjazottja: a svájci St. Maurice d’Agaune 2007 verseny 1. díját, a Concours d’orgue André Marchal Biarritz 2009 1. díját és különdíját, a Bach Wettbewerb Wiesbaden 2009 2. díját és közönségdíját hozta haza. 2009-ben döntős volt a nagy hagyományokkal rendelkező angol versenyen, az International Organ Competition St. Albans-on. Előadóművészi tevékenysége mellett behatóan foglalkozik hangszerépítési és restaurálási kérdésekkel. Az elmúlt két évben több mint 1000 történelmi orgonát vizsgált meg Európában, szakterülete a 19. és a korai 20. század orgonaépítészete. Több hazai és nemzetközi orgonarestaurálási, rekonstrukciós projekt szakértője. Amikor 1848 után Liszt Ferenc Weimarban telepedett le, a városban nem csak Goethe szelleme volt meghatározó; a 18. század elején itt élt és alkotott – elsősorban orgonistaként – Johann Sebastian Bach is. Liszt orgona iránti érdeklődése ekkoriban élénkült meg. Átültette utánozhatatlan zongoratechnikáját orgonára, és élénken foglalkoztatták a hangszer modernizálásának kérdései is. Monumentális darabjai – mint pl. az Ad nos, ad salutarem undam fantázia és fúga vagy a B-A-C-H prelúdium és fúga – a mai napig az orgonarepertoár csúcsait jelentik. Művei mind az orgonistáknak, mind az orgonáknak rendkívüli kihívást jelentenek.

Szépművészeti Múzeum, 19.30

Új generációk Március 23., 19.30 Varvara Nyepomnyascsaja zongoraestje Március24., 19.30 Fülei Balázs (zongora) és a Meccorre Vonósnégyes A vonósnégyes tagjai: Wojciech Koprowski, Aleksandra Bryła – hegedű, Michał Bryła – brácsa, Karol Marianowski – cselló Március 31., 19.30 Josef Špaček (hegedű) és az Erkel Ferenc Kamarazenekar Április 7., 19.30 Oláh Kálmán és Oláh Krisztián zongorakoncertje Közreműködik: Klenyán Csaba – klarinét, Oláh Krisztián Trió A trió tagjai: Oláh Krisztián – zongora, Schildkraut Vilmos – nagybőgő, Serei Dániel – dob

-4-


Új generációk Varvara Nyepomnyascsaja zongoraestje Mozart: 12 variáció egy francia gyermekdalra („Ah, vous dirai-je maman”), K 265 Beethoven: c-moll szonáta, op. 111 Medtner: a-moll szonáta (Sonata-reminiscenza), op. 38/1 Sztravinszkij: Petruska

Az orosz zongoraművésznő 2012-ben megnyerte a Zürichi Nemzetközi Anda Géza Zongoraversenyt. Az egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésen aratott sikere csak részben volt meglepetés, hisz az 1983-as születésű moszkvai előadóművész már a megelőző időszakban is komoly sikereket ért el. Arra különösen büszke, hogy elnyerte a közönségdíjat is, valamint a legjobb Mozart-interpretációnak járó különdíjat. A zsűri – kissé meglepő módon – kiemelte Mozart-játékának meghökkentő és „provokatív” jellegét, melyet lenyűgözőnek találtak. A művésznő jelenleg Hamburgban él és Jevgenyij Koroljov irányítása mellett képzi tovább magát. Jegyárak: 1500 Ft


Orgonatúra Fritz Lang: Metropolis Közreműködik: Stephan Graf von Bothmer A Művészetek Palotájával közös program.

Stephan von Bothmer (1971) zeneszerző és zongoraművész, Németországban nagy népszerűségre tett szert némafilmek zongoristájaként, a műfaj valóságos reneszánszának lett elindítója. Az utóbbi években a berlini Kino Babylonban létrehozott Némafilm-koncerteken (StummfilmKonzerte) a filmtörténet klasszikus alkotásainak egész sora került már bemutatásra, Bothmer zongorán, mozi-orgonán, illetve egy általa alapított filmzene-együttessel adja elő némafilmekhez szerzett zenéjét. 2007-ben, egy harmincórás némafilm maratonon Ernst Lubitsch 21 némafilmjét az ő zenéjével és közreműködésével vetítették le. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Fritz Lang 1927-ben bemutatott, Metroplisához, az egyetemes filmművészet eme ikonikus alkotásához komponált muzsikáját mutatja be a Művészetek Palotájának nagy orgonáján. Jegyárak: 4500, 3500, 2900 Ft


100 Tagú Cigányzenekar A legjobb hazai cigányprímásokból és muzsikusokból álló zenekar az egyik legismertebb magyar kulturális exportcikké vált. Az együttes lehengerlő hangzása és előadásmódja, utánozhatatlan virtuozitása valóságos csoda. Koncertjeiken a cigányzene örökzöld klasszikusaitól a klasszikus zene örökzöldjeiig sokféle stílusú muzsika hangzik fel: az életre szóló élmény garantált. A 100 Tagú Cigányzenekar 2010-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A zenekar fergeteges koncerttel köszönte meg a közönség negyedszázados szeretetét. A tízezres tömeg a Papp László Budapest Sportarénában óriási tapsviharral fogadta a felejthetetlen előadást. Az együttes 2012-ben nagyszabású franciaországi turnén muzsikált, a közönség lelkesen fogadta a „dinamikus, nagyon könnyed, váratlan boldogságot és lelkesedést árasztó kiváló zenészeket”. A Tavaszi Fesztiválon a magyaros hangvételű remekművektől (mint amilyen Brahms magyar táncai

-5-

vagy Liszt Ferenc megunhatatlan II. magyar rapszódiája) a cigányprímások kedvelt bravúrdarabjain át (természetesen nem maradhat ki a válogatásból Monti Csárdása vagy Dinicu Pacsirtája) a pompás feldolgozásokig gazdag műsort hallhatunk. Új arcát mutatja meg például Rossini Tell Vilmos-nyitánya, Hacsaturján Kardtánca vagy Csajkovszkij balettzenéjéből (A diótörő) a Virágok keringője. Jegyárak: 7900, 5900 Ft

Művészetek Palotája - Fesztivál Színház, 21.30

Orgonatúra Dr. Lonnie Smith Trió A Művészetek Palotájával közös program.

Legenda, „élő zenei ikon”. Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel méltatták már az ötven éve pályán lévő jazzorgonistát, a Hammond-orgona guruját, Dr. Lonnie Smith-t. Pályafutása során több mint hetven lemezen muzsikált, napjainkban is fáradhatatlanul koncertezik, a Jazz Times szerint Smith megfejthetetlen titok. A jellegzetes, indiai turbánt viselő muzsikus Buffalóban született, édesanyja révén már gyerekként a gospel, a blues és a jazz hatása alá került. Tizenéves korában különböző kórusokban énekelt és több hangszeren is – például trombita – megtanult játszani. Az orgonával az 1950-es években kezdett el foglalkozni, játékára felfigyelt George Benson és meghívta kvartettjébe. Amikor az együttes áttelepült New Yorkba, Smith egy csapásra ismert lett és hamarosan megjelentette első önálló albumát. Kétségtelen: Dr. Lonnie Smith a jazzuniverzum állócsillaga, játékát hallgatva egy folyamatosan vibráló, nyughatatlan szellemmel ismerkedhetünk meg. Jegyárak: 4500, 3500, 2900 Ft

Március 24. Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 19.30

Budapesti Nemzetközi Kórusverseny – megnyitó Orbán György: Rorate coeli Gyöngyösi Levente: I. szimfónia

Vezényel: Hollerung Gábor Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar, Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar, Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), Budapesti Ifjúsági Kórus 2013-ban nagy lendülettel indul a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny. A Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar kiváló magyar énekkarokkal – Budapesti Akadémiai Kórustársaság, Budapesti Ifjúsági Kórus, Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar – szövetkezve Orbán György és Gyöngyösi Levente egy-egy nagyszabású oratorikus művét szólaltatja meg. Orbán „zsoltár-oratóriuma” az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb alkotása, Gyöngyösi kompozíciójának felépítésekor pedig – kevesen vállalkoznának erre – Beethoven IX. szimfóniáját tekintette mintának. A művet 2009-ben Hollerung Gábor mutatta be. „A szimfónia – nyilatkozta a zeneszerző az ősbemutató alkalmával – az opera mellett a zenei műfajok csúcsa. A legnagyobb zeneszerzők életművének legfontosabb darabjai tartoznak ebbe a műfajba – ez épp elég ok, hogy a ma zeneszerzője riadt tisztelettel tekintsen rá. Én mindeddig nem mertem próbálkozni vele, míg most, Hollerung Gábor karmester felkérése miatt úgy véltem, talán eljött az idő, hogy tegyek egy tétova kísérletet. Hollerung Gáborral és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral rendkívül jó a kapcsolatom, Magyarország egyik legkiválóbb szimfonikus együttesének tartom őket, és rendkívül hálás vagyok,

-6-

hogy egy igen nagyszabású együttest (a zenekar mellett kórust, énekes szólistát, elektronikát és kiterjedt ütőparkot) foglalkoztató művet készíthettem.” Jegyárak: 7500, 6500, 5500, 4000, 3500, 2000 Ft

Uránia Nemzeti Filmszínház, 19.30

Baráti Kristóf (hegedű), Várdai István (cselló) és Várjon Dénes (zongora) koncertje Haydn: G-dúr („Zigeuner”) zongoratrió, Hob. XV:25 Beethoven: D-dúr, („Geister”) zongoratrió op. 70/1 Dvořák: e-moll („Dumky”) zongoratrió, op. 90

Baráti Kristóf az elmúlt évtizedben világjáró művésszé érett, olyan nagyságok partnere volt már, mint Kurt Masur, Marek Janovski, Jiři Belohlavek, Jurij Bashmet, Jurij Tyemirkanov, Andrew Manze, Natalia Gutman vagy Jevgenyij Koroljov. Az ifjú Várdai István nagyhírű zenei versenyeken szerepelt kiemelkedő eredménnyel. A Genfi Nemzetközi Zenei Verseny fődíja mellett elnyerte a Pierre Fournier-díjat, első helyen végzett a bécsi Brahms-versenyen, a moszkvai Csajkovszkij-versenyről pedig a harmadik díjat és a Csajkovszkij Alapítvány különdíját hozta el. Várdai egy egészen kivételes sikersorozattal is büszkélkedhet: háromszor nyerte meg a David Popper Nemzetközi Zenei Versenyt, így mára ismerősként mozog a világ rangos hangversenytermeiben. Baráti és Várdai István a legutóbbi időkben számos alkalommal adott közös koncertet, a kirobbanó siker soha nem maradt el. A két fiatal muzsikusokhoz a kamarazenélés elkötelezett híve, Várjon Dénes csatlakozik. A zongoraművész 2012-ben megjelent – Berg-, Janáček- és Liszt-műveket tartalmazó – első szólólemezét különösen nagy nemzetközi érdeklődés és elismerés övezte. Az Observer kritikusa szerint „Várjont, aki kamarazenészként mindig biztos ítélőképességű, ritka élvezet szólistaként hallani”. A BBC Music Magazine így összegezte véleményét: „ez a megvilágító interpretáció egyértelművé teszi, hogy Várjon ritka érzékenységű zongorista”. A Classical Music szerint „ritkán hallani ilyen elképesztő virtuozitást szerényen a zene szolgálatába állítva”. Minden adott tehát ahhoz, hogy a zeneirodalom három legnépszerűbb és legszebb triója fölényes virtuozitással, őszinte közvetlenséggel és megrendítően hangozzon el a Tavaszi Fesztiválon. Jegyárak: 3900, 2900 Ft

Olasz Kultúrintézet, 19.30

Jurij Basmet és a Moszkvai Szólisták Schubert–Mahler: d-moll vonósnégyes, „A halál és a lányka”, D 810 Brahms: h-moll kvintett – Adagio, op. 115 (átirat brácsára és vonószenekarra) Paganini: a-moll concertino mélyhegedűre és vonószenekarra Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48

A mélyhegedű Mozart kedvence volt, Wagner szerint viszont a brácsa a vonós hangszerek fekete báránya. A zenekarban sokáig „ő” volt a megvetett Hamupipőke, napjainkra viszont a koncerttermek „dívájává” vált. Mindezt Jurij Basmetnek köszönheti, aki színes hangruhába öltöztette és különleges „táncokra” tanította, hogy pompás hercegnőként léphessen ki a rivaldafénybe. Basmet huszonegy éve alapította a Csajkovszkij Konzervatórium akkori legkiválóbb növendékeiből új együttesét, melynek bemutatkozó koncertjére a konzervatórium nagytermében, két nappal később pedig a párizsi Pleyel Teremben került sor. A Moszkvai szólisták azóta 5 kontinens 45 országában több mint 1200 hangversenyt adtak, felléptek a Carnegie Hallban, a Musikvereinben, a Concertgebouw-ban, a Barbicanben, a Cité de la Musique-ben és a Szent Cecília Akadémián is. Gyakori fesztiválvendégek:

-7-

jártak többek között Evianban (Msztyiszlav Rosztropovics meghívására), Montreux-ben, Verbier-ben, Sydney-ben, Bathban és Londonban (BBC Proms). A klasszikus repertoárdarabokon kívül rendszeresen játszanak ritkán hallható műveket, illetve kortárs kompozíciókat, és számos izgalmas ősbemutató is fűződik a nevükhöz. A világ legkiválóbb szólistái léptek fel velük: Szvjatoszlav Richter, Gidon Kremer, Msztyiszlav Rosztropovics, Vagyim Repin, Anna Netrebko, Sarah Chang, Shlomo Mintz, Barbara Hendricks vagy James Galway. Koncertjeiket a világ vezető rádióállomásai (BBC, Bajor és Francia Rádió, NHK) közvetítik, és több tévéműsor is készült már velük Oroszországban és külföldön. Számos nagyszerű CD-felvétel után Sztravinszkij és Prokofjev műveit rögzítő lemezük 2007-ben Grammy-díjat nyert. Jegyárak: 12000, 8000, 6000, 4000 Ft


Új generációk Fülei Balázs (zongora) és a Meccorre Vonósnégyes Lutosławski: Vonósnégyes Brahms: f-moll zongoraötös, op. 34

A vonósnégyes tagjai: Wojciech Koprowski, Aleksandra Bryła – hegedű, Michał Bryła – brácsa, Karol Marianowski – cselló A 2007-ben alapított lengyel Meccorre Vonósnégyes az egyik legígéretesebb kamarazenei formáció, 2012-ben a londoni Wigmore Hall vonósnégyesversenyéről a második díjjal tért haza, a legjobb Haydn- és Mozart-előadásért pedig különdíjban részesült. Az együttes tagjai szívesen kísérleteznek különleges programokkal, melyekkel igyekeznek a különböző korszakok, stílusok és ízlésvilágok között húzódó falakat lebontani. A budapesti koncerten a többszörösen díjazott Fülei Balázs csatlakozik a kvartetthez, akit a hazai közönségnek már aligha kell bemutatni. Jegyárak: 1500 Ft

Március 25. Bárka Színház, 19.00

Anna Karenina A Bárka Színház előadása Rendező: Vlad Troickij Szereplők: Szorcsik Kriszta, Száraz Dénes m.v., Ilyés Róbert, Pásztor Tibor, Parti Nóra, Szilágyi Csenge e.h., Spolarics Andrea, Gados Béla, Kovács Ádám m.v., Ágoston Péter e.h., Nagy-Kálózy Eszter m.v., Szoták Andrea m.v. Zene: Szakál Tamás m.v., Pagonyi András m.v., Díszlet: Vlad Troickij Jelmez: Bánki Róza A Bárka Színházzal közös előadás. Jegyárak: 2500 Ft

-8-


A Nemzeti Filharmonikusok estje Bartók születésnapján Beethoven: G-dúr zongoraverseny, op. 58 Bartók: Concerto

Vezényel: Kocsis Zoltán Közreműködik: Andrea Lucchesini – zongora Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok minden évben koncerttel emlékezik Bartók Béla születésnapjára. Kocsis, mint mindig, ezeken a koncerteken is törekszik arra, hogy a bartóki életmű ritkábban játszott darabjait felfedeztesse közönségével, az ismertebbeket pedig új megvilágításba helyezze. Az utóbbi években a Bartók számára fontos pályatársak (Kodály, Sztravinszkij) egy-egy művével, idén pedig egy klasszikus mester, Beethoven zongoraversenyével párosítva alakította ki a születésnapi műsort. A Beethoven-koncert szólistája, a nagyszerű olasz zongoraművész, Andrea Lucchesini igen fiatalon került a nemzetközi zenei világ figyelmének középpontjába. Megnyerte a Milánói Scala Dino Ciani Zongoraversenyét, azóta pedig a világ legnevesebb zenekaraival lép fel, olyan karmesterek társaságában, mint Claudio Abbado, Szemjon Bicskov, Riccardo Chailly, Dennis Russell Davies, Charles Dutoit, Daniele Gatti, Daniel Harding vagy Giuseppe Sinopoli. Igen sokoldalú előadó, első lemezfelvételeit a zongorairodalom monumentális zongoraszonátáiból (Liszt, Beethoven, Chopin) készítette, és komoly visszhangot váltott ki Berg (Kamarakoncert) és Schönberg (Pierrot lunaire) darabjainak CD-ivel is. A zeneszerző vezényletével rögzítette Luciano Berio Echoing Curves című versenyművét. Lucchesini lemezre vette – más művek társaságában – Berio utolsó, neki dedikált zongoraszonátáját is. A CD több díjat nyert, miként az a koncertfelvételeket tartalmazó kiadvány is, melyen Beethoven valamennyi zongoraszonátája megtalálható. Jegyárak: 12500, 9500, 8500, 6500, 4500, 2500 Ft


Händel: Messiás Vezényel: Vashegyi György Közreműködik: Julia Bauer, Vizin Viktória, Peter Hervay, Jeffrey Thompson – ének, Orfeo Zenekar, Purcell Kórus A Művészetek Palotájával közös program.

A Messiás Händel talán legismertebb, már-már kultikus jellegű alkotása, Vashegyi György karmesteri pályájának központi darabja. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar élén az elmúlt években a mű több változatát is vezényelte. Legutóbb – Magyarországon úttörő módon – az oratórium ősváltozatához, az 1742-ben bemutatott formához tért vissza. Az est szólistái között találjuk a különleges adottságokkal rendelkező német koloratúrszopránt, Julia Bauert. Az elmúlt években a művésznő nagy sikerrel énekelte a Varázsfuvolából az Éj királynője és Richard Strauss Ariadné Naxosban című darabjából Zerbinetta szerepét. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy ő alakította Eötvös Péter operájának (Szerelemről és más démonokról) németországi premierjén Sierva Maria szerepét. Mellette Vizin Viktóriát, a világ leghíresebb operaszínpadait Carmenként meghódító mezzoszopránt hallhatjuk. Nem először énekel Vashegyi György vezényletével, a legutóbbi Tavaszi Fesztiválon például hallhattuk, hogy mennyire otthonosan mozog a régebbi korok zenei világában, és milyen

-9-

nagyszerűen alakítja egy barokk opera kulcsszerepét. Händel Herculesében Déianeira-alakítását a kritika egyértelmű lelkesedéssel fogadta: „Elementáris erővel formál meg indulatokat, makulátlanul énekel, kisugárzása, karizmája van” – írta róla egyik méltatója. A régizene elkötelezett előadóművészét ismerhetjük meg az angol bariton, Peter Harvey személyében. Egyik állandó közreműködője Sir John Eliot Gardiner, Philippe Herreweghe és Paul McCreesh produkcióinak, többek között hallhattuk Gardiner Bach-kantáta-zarándoklatának lemezfelvételein. 2010-ben nagy feltűnést keltett Schubert-lemezével, melyen Gary Cooper fortepiano-művész kíséretével a Téli utazást énekelte. Vashegyi György több koncertjén szerepelt már vendégként a nagyszerű amerikai tenor, Jeffrey Thompson, nem is oly rég épp Händel Messiásában csodálhattuk meg – miként a kritika fogalmazott – „könnyű, rendkívül hajlékony hangját és erőteljes deklamációját, kisugárzása az előadás meghatározó erénye volt”. Jegyárak: 12500, 9500, 8500, 6500, 4500, 2500 Ft

Belvárosi Szent Mihály Templom, 20.00

Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus Haydn: Stabat Mater, Hob. XXa:1

Vezényel: Záborszky Kálmán Közreműködik: Vámosi Katalin, Balogh Eszter, Dékán Jenő, Rezsnyák Róbert – ének Pergolesi Stabat Matere a 18. században különösen népszerű egyházzenei kompozíció volt. Haydn az 1750-es években bizonyosan hallotta Bécsben, s mélyen megindította. Néhány jellegzetes zenei fordulata egész életében foglalkoztatta. Már az Esterházyak szolgálatában állt, amikor 1767-ben, a Nagyhétre készülve megkomponálta a maga Stabat Materét. A darab felépítése – a szöveg beosztása – egyértelműen Pergolesi inspirációjáról árulkodik. Az új művel komoly sikert aratott, Haydn teljesítményéről korának több jelentős zeneszerzője is igen kedvezően nyilatkozott. Az egyik leggyakrabban megszólaltatott Haydn-kompozícióvá vált, s nemcsak szűkebb hazájában, hanem külföldön is gyakran tűzték műsorra, az 1780-as évek Párizsában ráadásul a modellként szolgáló Pergolesi-darabbal egy koncerten. A csodálatos oratóriumot a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus előadásában élvezhetjük, a zenekar 2011-ben a Nemzeti Ifjúsági Zenekar megtisztelő címet nyerte el, értékteremtő munkájának köszönhetően az idei évtől kiemelt támogatású együttesként működik. Jegyárak: 2800 Ft


Claudio Abbado és az Orchestra Mozart Beethoven: III. Leonóra-nyitány, op. 72a Haydn: Sinfonia concertante, B-dúr, Hob. I/105 Mozart: B-dúr szimfónia, No. 33, K 319

Közreműködik: Gregory Ahss – hegedű, Konstantin Pfitz – cselló, Lucas Macìas Navarro – oboa, Guilhaume Santana – fagott A néhány éve működő, bolognai székhelyű Orchestra Mozart rövid múltja dacára máris komoly - 10 -

elismerést vívott ki magának Európában. A Claudio Abbado művészeti irányításával dolgozó, fiatal – köztük spanyol, orosz, finn és magyar – muzsikusokból álló együttes koncertjeit és rendkívül friss szellemű felvételeit mindenütt lelkesen fogadták. A zenekar felkérésére olyan karmesterek álltak az együttes élén, mint John Eliot Gardiner, Trevor Pinnock vagy Frans Brüggen. A közelmúltban világhírű zongoristák (például Alfred Brendel, Alexander Lonquich, Radu Lupu) és énekesek (Mariella Devia, Rachel Harnisch, Jonas Kaufmann, Sara Mingardo, René Pape) adtak koncertet az Orchestra Mozart közreműködésével. 2008-ban Bologna impozáns sportlétesítményében, a PalaDozzában került megrendezésre az az emlékezetes hangverseny, melyen Berlioz Te Deumát a Cherubini Ifjúsági Zenekarral, az Olasz Ifjúsági Zenekarral, a Bolognai Városi Színház Kórusával és a Milánói Giuseppe Verdi Oratóriumkórussal közösen szólaltatták meg. A monumentális esemény egyik különlegessége volt, hogy a legmagasabb énekkari szólam előadásába hatszáz gyermekénekes is bekapcsolódott. Abbado többek között ezzel kívánta felhívni az Európai Bizottság figyelmét a zenei oktatás fontosságára. Az Orchestra Mozart azóta is élénken „politizál”, 2009-ben jótékonysági koncertet adott az abruzzói földrengés áldozatainak megsegítésére, valamint aktívan részt vesz szűkebb hazájának (Emilia-Romagna tartomány) nonprofit kulturális kezdeményezéseiben. Jegyárak: 25000, 22000, 16000, 10000, 7000, 5000 Ft

Budapest Music Center, 19.30

Kodály Vonósnégyes Dohnányi: Desz-dúr vonósnégyes, op. 15 Wagner: Wesendonck-dalok, WWV 91 Brahms: B-dúr szextett, op. 18

Közreműködik: Németh Judit – ének, Bársony Péter – brácsa, Banda Pál – cselló A Kodály Vonósnégyes a nemzetközi zenei életben is nagy megbecsülésnek örvend. Félszáznál több CD felvételt készített, köztük teljes Haydn-, Beethoven- és Schubert ciklusokat. Egyik Haydn-lemezüket az angol Classic CD Magazin a „Legjobb kamarazenei felvétel” díjával jutalmazta, Mendelssohn és Bruch kompozíciókat tartalmazó lemezüket pedig 2007-ben a BBC Music Awards-ra jelölték. A kvartett a Tavaszi Fesztiválon a romantika és a későromantika színes zenei világát idézi meg, Brahms és Dohnányi mellett – a bicentenáriumi Wagner-év jegyében – egy igazi ritkaságot is hallhatunk. A korszakos jelentőségű operaszerző a kamaramuzsika területén ugyan nem alkotott maradandót, ám egy speciális átirat révén mégis helyet kapott a kvartett műsorán. A Trisztán és Izolda előtanulmányának is tekinthető Wesendonck-dalok kíséretét ezúttal kamarazenei átiratban szólal meg, a dalokat Németh Judit énekli, aki a legkeresettebb Wagner-énekesnők közé tartozik. A világ operaszínpadain rendszeresen alakítja például Vénusz (Tannhäuser) vagy Kundry (Parsifal) szerepét. A Liszt-díjas előadó többször játszott Bayreuthban, de fellépett már Milánóban, Drezdában, Barcelonában és Berlinben is. Sokszínűségének köszönheti, hogy a régizene-specialisták (például Helmuth Rilling vagy Nicholas MacGegan) ugyanolyan szívesen dolgoznak vele, mint a nagy operaházak sztárkarmesterei Sir Andrew Davistől Lorin Maazelen át Christian Thielemann-ig. Jegyárak: 4000 Ft

- 11 -

Március 28. Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér, 19.30

Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes Ismeretlen szerző: Villámcsárdás Bihari–Farkas: Koronációs verbunk Hubay: Hullámzó Balaton Hubay: Hejre Kati Liszt: Csárdás macabre Reményi: Repülj fecském Liszt: XIV. magyar rapszódia Farkas: Muzsikáló havasok Sarasate: Cigányosan Bartók: Román táncok Reinz: Cirkuszpolka Kodály: Kállai kettős Liszt: II. magyar rapszódia

A magyar kultúra világszerte ismert és elismert értékei között tartják számon a cigányzenét, amely nem azonos a cigány folklórral: ez egy egyedülálló előadói stílus, hangszerelés és hangzás. A magyar cigányzene ma olyan nemzeti és európai kulturális érték – vallják a Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes zenészei –, amelyre méltán büszke Magyarország, s amelynek megőrzése és megújítása kiemelt feladat. A cigányzene hangzásvilága és stílusa a városi „professzionális” zenészek évszázadok alatt kiforrt és generációról generációra fejlődő tudáskincse. Nem csupán a zenész cigányságé, hanem az egész magyarságé – a világ kultúrájáé. A 2012-ben alapított együttes e kultúra magas színvonalú képviseletét tűzte ki célul. A muzsikusok átlagéletkora 28 év, valamennyien képzett zenészek, akik a Talentum Zeneművészeti Iskolában, valamint a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában szerezték zenei alapismereteiket. Fellépéseiken népzenét, cigányzenét és operettrészleteket, valamint neves zeneszerzők – Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Hubay Jenő vagy Farkas Gyula – darabjait játsszák. Jegyárak: 2800 Ft


Szent Efrém Kórus Koncert Rahmanyinov halálának 70. évfordulóján Rahmanyinov: Vesperás (Vszenoscsnoje bdenyije), op. 37

Művészeti vezető: Bubnó Tamás Közreműködik: Rajk Judit, N.N. – ének Nagycsütörtök liturgiájának középpontjában az utolsó vacsora áll. Az esti imaórában – már az elcsendesedés jegyében – a gyülekezet éjszakai virrasztással (vesperás) készül Nagypéntekre. A keleti egyház húsvéti liturgiájához illő ősi orosz énekeket és Rahmanyinov mennyei szépségű Vesperását a Szent Efrém Kórus avatott előadásában hallgathatjuk meg. A zeneszerző Tóth Péter így írt a kompozícióról: „Az 1915-ben, néhány hét alatt készült Vesperás valódi meggyőződésből született hitvallás. Előadói szempontból rendkívüli odaadást igényel, előadása a legnagyobb művekhez – mint amilyen Bach h-moll miséje – mérhető kihívás.” Jegyárak: 4000 Ft

- 12 -

Március 29. Magyar Állami Operaház, 17.00

Wagner: Parsifal Vezényel: Stefan Soltész A Magyar Állami Operaházzal közös előadás.

„A legmélyebb értelmű szimbólum, amit valaha is a vallás érzékelhető szellemi magjának tartalmaként kitalálhattak” – fogalmazta meg nézetét a misztikus Szent Grálról Richard Wagner, akit szinte teljes pályafutása során foglalkoztatott a Wolfram von Eschenbach középkori eposzából megismert Parsifal alakja. A balga szent végül a legutolsó Wagner-zenedráma, helyesebben „fennkölt ünnepi színjáték” részvétteljes címszereplője és megváltó hőse lett. Az 1882-ben bemutatott művet olyannyira áthatották a vallásos és filozófiai mozzanatok, hogy az öntudatos alkotó el is tiltotta a menthetetlenül profánnak vélt operaházakat a Bayreuth számára szerzett Parsifaltól, s határozott tiltása egészen 1914-ig érvényben maradt. Thomas Mann szerint a Parsifalban egyesül „a mese naivitása a körmönfonttal”, s Wagner még arra is képes volt, hogy „a legmagasabb rendűen szellemit az érzéki mámor orgiájaként valósítsa meg, a mélységesen groteszket az úrvacsora szentségébe és a csengettyűző átváltozás-csoda köntösébe öltöztesse, művészetet és vallást egyetlen operában egyesítette”. A Parsifal dirigense a magyar származású Stefan Soltész. A nagyszerű karmester az Aalto-Musiktheater intendánsa és az Esseni Filharmonikusok zeneigazgatója, előbbit a tekintélyes Opernwelt kritikusai 2008-ban „Az év operaházává” választották, utóbbi kétszer is elnyerte az „Év Zenekara” címet. Stefan Soltész rendszeresen kap meghívásokat Amszterdam, Bécs, Zürich, Párizs, London, Washington és San Francisco koncerttermeibe és operaházaiba. Jegyárak: 19500, 17500, 14500, 7500, 3500, 2500, 1500 Ft


Egy varázsfuvola A Théȃtre des Bouffes du Nord vendégjátéka Rendező: Peter Brook Peter Brook évek óta tervezi, hogy színre viszi A varázsfuvolát. Mozart remekművét végül – abban a formában legalábbis, ahogy az operaházak két évszázada „koptatják” – nem rendezte meg, helyette elkészítette az Egy varázsfuvolát. A párizsi Bouffes du Nord-ban, 2010 végén bemutatott előadás – ezzel búcsúzott Brook a színháztól – bejárta és azóta is folyamatosan járja a világot. Inspirálja, izgalomban tartja közönségét. Brook rendkívül bátran nyúlt a mozarti alapdarabhoz. Elhagyta a mellékszereplőket, csak a legfontosabb figuráknak adott szót, Paminának és Taminónak, Papagenónak és Papagénának, az Éj Királynőjének, Sarastrónak és Monostatosnak. Előadásában nincsenek nagy, operai hangok, nincs zenekar, a zenét egyetlen zongorista szólaltatja meg. Nyitány sincs és néhány zenei szám is hiányzik. A játék gördülékenységéről két prózai színész is gondoskodik. Brook operája – írta egy kritikusa – nem foglalkozik a mágiával, a szabadkőművességgel, a szimbólumokkal, csak a mesét mondja, az egymásra-találás nagy mítoszát. Mozart – állítja a rendező – ma így játszaná. Jegyárak: 8500, 6500, 4500, 3000 Ft


Philippe Herreweghe és a Collegium Vocale Gent J. S. Bach: Máté-passió

- 13 -

Vezényel: Philippe Herreweghe Közreműködik: Dorothee Mields, Hana Blazikova,Thomas Hobbs, Sebastian Kohlhepp, Maximilian Schmitt, Damien Guillon, Robin Blaze, Peter Kooij, Stephan MacLeod, Andrè Schuen – ének Philippe Herreweghe 2010-ben nyerte el Lipcse város Bach-medálját. Ugyanebben az évben ünnepelte a Collegium Vocale Gent alapításának negyvenedik évfordulóját. A kórus világhírét – sok egyéb mellett – Bach-előadások alapozták meg. A hazai közönség 2002-ben a Zeneakadémián a Máté-passiót, 2007-ben a Művészetek Palotájában egy áttetszően letisztult János-passiót hallhatott a dirigenstől és együttesétől. Most ismét a Máté-passiót szólaltatják meg. Pályafutása során Herreweghe valószínűleg ezt a művet dirigálta a legtöbbször, a sok száz előadás tapasztalatairól egy alkalommal így nyilatkozott: „Ha valamivel ennyit foglalkozik az ember, akkor az fejlődik is. Amikor elhatároztam, hogy újra lemezre veszem a Máté-passiót, az egyik ok az volt, hogy találkoztam ragyogó szólistákkal. A másik fő ok pedig az, hogy érettebbé váltam: sok más muzsikát is dirigáltam, Bachon és a barokk zenén kívül Brahmsot, Schönberget és Webernt is. Tizenöt éve a stílusra koncentráltam, ma meg inkább arra, hogy mit akar mondani a zene. Ma már sokkal több a feszültség, sokkal nagyobb a szabadság a zenélésemben.” A bő egy évtizeddel ezelőtti budapesti hangversenyt ilyennek hallotta egy kritikus: „A Collegium Vocale Gent pazar hangzással, kristálytisztán és plasztikusan, áttetszően és mégis erőteljesen, kifejezően és kollektívától szokatlan személyességgel énekelt. Nyilván sokan sokféleképpen ítélték meg az előadást, a magam véleménye azonban az, hogy az énekkar teljesítménye a produkció minden más összetevőjét felülmúlta.” Jegyárak: 19000, 16500, 14000, 8500, 5500, 3500 Ft

Március 30. Papp László Budapest Sportaréna, 10.00

XXXII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár A program szervezője a Táncház Egyesület. Bővebb információ: +36 1 214-3521 / www.tanchaztalalkozo.hu

Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár – mint az egyik legjelentősebb hazai folklórfesztivál – a népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje, amelyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek működnek közre, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.


Egy varázsfuvola A Théȃtre des Bouffes du Nord vendégjátéka Rendező: Peter Brook Peter Brook évek óta tervezi, hogy színre viszi A varázsfuvolát. Mozart remekművét végül – abban a formában legalábbis, ahogy az operaházak két évszázada „koptatják” – nem rendezte meg, helyette elkészítette az Egy varázsfuvolát. A párizsi Bouffes du Nord-ban, 2010 végén bemutatott előadás – ezzel búcsúzott Brook a színháztól – bejárta és azóta is folyamatosan járja a világot. Inspirálja, izgalomban tartja közönségét. Brook rendkívül bátran nyúlt a mozarti alapdarabhoz. Elhagyta a mellékszereplőket, csak a legfontosabb figuráknak adott szót, Paminának és Taminónak, Papagenónak és Papagénának, az Éj Királynőjének, Sarastrónak és Monostatosnak. Előadásában nincsenek nagy, operai hangok, nincs zenekar, a zenét egyetlen zongorista szólaltatja meg. Nyitány sincs és néhány - 14 -

zenei szám is hiányzik. A játék gördülékenységéről két prózai színész is gondoskodik. Brook operája – írta egy kritikusa – nem foglalkozik a mágiával, a szabadkőművességgel, a szimbólumokkal, csak a mesét mondja, az egymásra-találás nagy mítoszát. Mozart – állítja a rendező – ma így játszaná. Jegyárak: 8500, 6500, 4500, 3000 Ft

A Magyar Rádió Márványterme, 19.30

Kodzsi Nakadzsima zongoraestje Debussy: Metszetek – Estampes Toshi Ichiyanagi: Inter Konzert Liszt: Dante-szonáta Schubert: f-moll fantázia, D 940 Liszt: 104. Petrarca-szonett Liszt: Mefisztó-keringő, No. 1

Közreműködik: Satoko Tanimoto – zongora Kodzsi Nakadzsima (Koji Nakajima) 1984-ben született Szapporóban. Zongoratanulmányait 10 évesen kezdte. 2008-ban elnyerte a Hokkaidói Chopin Zongoraverseny első díját, két évvel később részt vett a Sapporo Concert Hall által szervezett Kitara Nyári Koncerten. Művészdiplomáját az Otani Egyetemen szerezte, az elmúlt időszakban több koncerten is fellépett egyeteme képviseletében. 2012-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Sapporo Concert Hall Kitara közös szervezésű kurzusán elnyerte a legjobb előadás díját, valamint egy budapesti bemutatkozás lehetőségét. Rendkívül igényes fesztiválműsorában honfitársa, Szatoko Tanimoto működik közre. A szapporói születésű, Budapesten nevelkedett zongoraművész 1987-ben – Solymos Péter, Rados Ferenc és Devich Sándor növendékeként – szerezte művészdiplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A világ számos országában koncertezett már, partnere volt Perényi Miklósnak, a Keller Vonósnégyesnek, játszott a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistájaként, Kobajasi Kenicsiro vezényletével.


Christoph Prégardien és a Le Concert Lorrain J. S. Bach: János-passió

Vezényel: Christoph Prégardien Közreműködik: Anna-Lucia Richter, Ingeborg Danz, Eric Stoklossa, Dashon Burton, Yorck-Felix Speer – ének, The Danish National Vocal Ensemble Különleges estnek ígérkezik Bach János-passiójának előadása, hiszen a koncert karmestere egy világhírű tenor, a Bach-passiók egyik legkeresettebb Evangélistája, Christoph Prégardien lesz. A dirigensnek még nagyon fiatal Prégardien sok-sok előadás tapasztalatával a háta mögött, jelentős karmesteri elképzelések megismerése után (dolgozott többek között Riccardo Chailly, Philippe Herreweghe, Nikolaus Harnoncourt, Fabio Luisi és John Eliot Gardiner irányítása mellett), az elmúlt évben, 2012-ben döntött úgy, hogy karmesterként is kipróbálja magát. A János-passiót a Le Concert Lorrain és a Holland Kamarakórusélén egy nagyszabású európai turnén vezényelte, többek között Bécsben, Varsóban, Amszterdamban, Brüsszelben és Párizsban. Ez a produkció látogat el most Budapestre. A Le Concert Lorraine Franciaország egyik legszínesebb kulturális régiójából, a középkorban Lotaringiának nevezett „tartományból” érkezik. A Németországgal határos, az ország északkeleti részén található vidék az elmúlt évszázadokban két (önmagában is rendkívül változatos) kultúra ütköző- és találkozópontja volt. A Le Concert Lorrain művészi profilja is ezt a kettős kötődést

- 15 -

reprezentálja. A francia Anne-Catherine Bucher és a német Stephan Schultz közösen látja el az együttes művészeti vezetését. A 2000-ben alapított együttes munkájába az elmúlt bő évtizedben olyan világnagyságok kapcsolódtak be, mint Andreas Scholl, Carolyn Sampson vagy Peter Kooij. A Le Concert Lorrain szorosabb együttműködést alakított ki a Drezdai Kamarakórussal, a Cappella Amsterdammal és a Holland Kamarakórussal. Jegyárak: 19000, 16500, 14000, 8500, 5500, 3500 Ft

Március 31. Papp László Budapest Sportaréna, 10.00

XXXII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár A program szervezője a Táncház Egyesület. Bővebb információ: +36 1 214-3521 / www.tanchaztalalkozo.hu

Az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár – mint az egyik legjelentősebb hazai folklórfesztivál – a népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje, amelyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek működnek közre, a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek képviseletében.


Marc Minkowski és a Les Musiciens du Louvre – Grenoble Mozart: c-moll mise, KV 427 J. S. Bach: Der Himmel lacht! Die Erde jubiliert – kantáta, BWV 31 J. S. Bach: Christ lag in Todesbanden – kantáta, BWV 4

Vezényel: Marc Minkowski A Les Musiciens du Louvre tevékenysége szorosan kapcsolódik a barokk zene franciaországi újrafelfedezéséhez, az évek során a historikus előadásmód egyik legkiválóbb, leginvenciózusabb, legeredetibb együttesévé vált. A zenekar Händel, Purcell, Rameau, valamint Haydn és Mozart műveinek előadásaival világszerte nagy sikereket aratott. Az együttes repertoárja bővítésekor nagy hangsúlyt fektet a 19. századi francia zene – Berlioz, Bizet, Offenbach, Fauré – népszerűsítésére. Az együttes vezetője Marc Minkowski, székhelye 1996 óta Grenoble. „Évekkel ezelőtt – nyilatkozta Minkowski – azt éreztem, hogy Bach zenéje olyan fontos és monumentális, hogy a megértéséhez még érnem kell. Örülök, hogy akkor így döntöttem, mert most igazi ajándék az ő darabjait előadni.” A budapesti, Húsvét vasárnapjára eső koncerten két Bach-kantátát is hallhatunk az ő tolmácsolásában. Három évszázada mindkettő ugyanerre a napra készült. A híres Bach-kutató, Alfred Dürr így fogalmaz: „A passiók oly mértében vették igénybe Bach alkotóerejét, hogy zeneszerzői virágkorából nem is maradt ránk húsvétvasárnapi zene. Annál hálásabban fogadhatjuk ezt a valóban rendkívül korai, 1707-ben (Bach ekkor 22 éves) bemutatott remekművet – Christ lag in Todesbanden –, mely kárpótol bennünket a néhány meg nem írt vagy talán elveszett húsvéti alkotásért.” Jegyárak: 22000, 18000, 14000, 8500, 6000, 4000 Ft


Új generációk Josef Špaček (hegedű) és az Erkel Ferenc Kamarazenekar Vivaldi : Négy évszak – A tavasz

- 16 -

Corelli: D-dúr concerto grosso Mendelssohn: d-moll hegedűverseny

A cseh hegedűművész generációjának egyik legnagyobb tehetsége, olyan versenyeken szerepelt kimagasló eredménnyel, mint a brüsszeli Erzsébet Királynő Verseny (2012), a Michael Hill Nemzetközi Hegedűverseny (2009) vagy a Carl Nielsen Hegedűverseny (2008). Tanulmányait a Curtis Intézetben, valamint Itzhak Perlman irányításával a Juilliard Schoolban fejezte be. Egyik New York-i koncertjének kritikusa felfigyelt Josef Špaček magyaros vitalitású játékára. A nemzetközi szólistakarrier mellett jut energiája arra is, hogy ellássa a Cseh Filharmonikus Zenekar koncertmesteri teendőit is. Jegyárak: 1500 Ft

Április 1. Avilai Nagy Szent Teréz-templom, 11.00

Szent Efrém Kórus Koncert Rahmanyinov születésének 140. évfordulóján Rahmanyinov: Liturgia (Liturgija sv. Joanna Zlatoustago), op. 31

Vezényel: Philipp György Művészeti vezető: Bubnó Tamás Csajkovszkij meghatottan és elragadtatottan írta: „Aranyszájú Szent János Liturgiája egyike a valaha létrejött legnagyszerűbb műalkotásoknak. Szombatonként egy öreg templomba belépni, állni a tömjénillatú félhomályban, s elmerengeni azokról a bizonyos – állandóan vissza-visszatérő – kérdésekről: mi végre, mikor, hová és miért. Majd a kórus énekére eszmélni, belemerülni, hagyni, hogy belülről átjárjon a zene, amikor a Királyi Ajtó kinyílik, s felhangzik: dicsérjétek az Úr nevét! – óh, hogy szeretem én mindezt! Életem legörömtelibb pillanatai közé tartoznak.” E liturgia Rahmanyinovot is mélyen megérintette, kompozíciójában a mise állandó és változó tételeit, az ortodox eucharisztia minden részét megzenésítette. E csodálatos kórusciklust Húsvéthétfőn, az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom istentiszteletén a Szent Efrém Kórus szólaltatja meg.

Magyar Állami Operaház, 17.00

Wagner: Parsifal Vezényel: Stefan Soltész A Magyar Állami Operaházzal közös előadás.

„A legmélyebb értelmű szimbólum, amit valaha is a vallás érzékelhető szellemi magjának tartalmaként kitalálhattak” – fogalmazta meg nézetét a misztikus Szent Grálról Richard Wagner, akit szinte teljes pályafutása során foglalkoztatott a Wolfram von Eschenbach középkori eposzából megismert Parsifal alakja. A balga szent végül a legutolsó Wagner-zenedráma, helyesebben „fennkölt ünnepi színjáték” részvétteljes címszereplője és megváltó hőse lett. Az 1882-ben bemutatott művet olyannyira áthatották a vallásos és filozófiai mozzanatok, hogy az öntudatos alkotó el is tiltotta a menthetetlenül profánnak vélt operaházakat a Bayreuth számára szerzett Parsifaltól, s határozott tiltása egészen 1914-ig érvényben maradt. Thomas Mann szerint a Parsifalban egyesül „a mese naivitása a körmönfonttal”, s Wagner még arra is képes volt, hogy „a legmagasabb rendűen szellemit az érzéki mámor orgiájaként valósítsa meg, a mélységesen groteszket az úrvacsora szentségébe és a csengettyűző átváltozás-csoda köntösébe öltöztesse, művészetet és vallást egyetlen operában egyesítette”.

- 17 -

A Parsifal dirigense a magyar származású Stefan Soltész. A nagyszerű karmester az Aalto-Musiktheater intendánsa és az Esseni Filharmonikusok zeneigazgatója, előbbit a tekintélyes Opernwelt kritikusai 2008-ban „Az év operaházává” választották, utóbbi kétszer is elnyerte az „Év Zenekara” címet. Stefan Soltész rendszeresen kap meghívásokat Amszterdam, Bécs, Zürich, Párizs, London, Washington és San Francisco koncerttermeibe és operaházaiba. Jegyárak: 19500, 17500, 14500, 7500, 3500, 2500, 1500 Ft


„Halljunk szót!” A Tavaszi Fesztivál hagyományosan a táncházak, a népzenei együttesek és a népi iparművészek nagy találkozója. Idén sem lesz másként. A Halljunk szót! című előadás húsvét hétfőjének népszokásaiba enged bepillantást, közreműködnek a „Fölszállott a páva, 2012” népzenei és néptánc verseny résztvevői. Jegyárak: 3900, 3000, 2500 Ft


Patricia Petibon és a Münchener Kammerorchester Mendelssohn: h-moll vonósszimfónia, No. 10 Britten: Les Illuminations – Színvázlatok, szopránra és vonószenekarra Verdi: e-moll vonósnégyes Purcell: Dido és Aeneas – Dido búcsúja

Az ünnepelt francia szoprán a régizene specialistájaként alapozta meg világhírét. William Christie „fedezte fel”, 1996-ban a Párizsi Operában Rameau Hippolyte et Aricie című operájának egyik kis szerepét formálta meg varázslatosan. A következő években a régizene olyan nagy egyéniségei foglalkoztatták, mint Sir John Eliot Gardiner, Nikolaus Harnoncourt, Sir Roger Norrington, Christophe Rousset vagy Marc Minkowski. Az elmúlt évtizedben Petibon sikerrel hódított meg Mozart-, Donizetti- és Richard Strauss-operaszerepeket, 2010-ben pedig Berg Luluját énekelte Genfben, Salzburgban és Barcelonában. Egyik kritikusa szerint Patricia Petibon hangja, énekkultúrája rendkívül sokszínűvé, flexibilissé vált az elmúlt évtizedben, erre a fejlődésre, változásra kevés pályatársa lenne képes. 2008-ban jelent meg első önálló árialemeze (Amoureuses), mely a következő évben elnyerte a BBC Music Magazine „Legjobb operalemez” díját. 2010-ben olasz barokk áriákból készített, Rosso című albumát az Andrea Marcon vezette Velencei Barokk Zenekarral vette fel. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy harmadik szólólemezének (Melancolía) anyagát spanyol zarzuela-dalokból és áriákból állította össze. Budapesti fellépésén a hat évtizede alapított Münchener Kammerorchester kíséri. Az együttes az elmúlt években – rendkívül kreatív műsorfilozófiájának köszönhetően – Németország egyik legizgalmasabb és leginnovatívabb együttesévé vált. Jegyárak: 19000, 16500, 14000, 8500, 5500, 3500 Ft

Április 2. Olasz Kultúrintézet, 19.30

Massimo Mercelli (fuvola) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje Orbán György: Ludus Tabulaturae – ősbemutató Ennio Morricone: Notturno és Passacaglia – magyarországi bemutató Giovanni Sollima: Contrafactus

- 18 -

Verdi: e-moll vonósnégyes – zenekari átirat Nino Rota: Concerto vonószenekarra

Koncertmester: Rolla János Az olasz fuvolaművész, Massimo Mercelli különleges zenei világa olyan, igencsak eltérő stílusú zeneszerzőket inspirált már, mint Philip Glass és Krzysztof Penderecki, de szívesen emlékezett vissza a vele való közös munkára a nagy példakép, Jean-Pierre Rampal is. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral adott koncertjén igazi csemegéket hallhatunk, például az olasz filmek két zeneszerzőzsenijétől, Ennio Morriconétól és Nino Rotától egy-egy kompozíciót. A Liszt Ferenc Kamarazenekar a 2012/2013-as koncertszezonban ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Az együttes idén közel húsz vidéki városban játszik, februárban és márciusban pedig németországi turnéra utazik. Olyan szólisták lépnek fel a kamarazenekar partnereként, mint a fuvolista Emmanuel Pahud és a gordonkás Danjulo Ishizaka. Nagy megtiszteltetés, hogy a Rolla János művészeti vezetésével működő együttes koncertje nyitotta meg a 2013-as Magyar–Olasz Kulturális Évadot, a műsoron egy igazi ritkaság, Pergolesi Szent József-oratóriuma szerepelt. A magyar–olasz évad folytatásában a zenekar további három koncerten Rossinitől Morriconéig számos olasz szerző darabját szólaltatja meg. Jegyárak: 8000, 6000, 4500, 3000 Ft

Belvárosi Szent Mihály Templom, 20.00

Angyalok szárnyain A Rajkó Művészegyüttes koncertje Mozart: Kis éji zene, K 525 Massenet: Meditáció Liszt: XIV. magyar rapszódia Schubert: Ave Maria Mascagni: Parasztbecsület – Ave Maria Vecsey: Valse Triste Tárkányi–Zassakovszky: Mária ének Liszt: II. Magyar rapszódia Bartók: Román táncok Bach: d-moll concerto két hegedűre, BWV 1043 Bach–Gounod: Ave Maria Reményi : Repülj, fecském

A Rajkó Művészegyüttes repertoárja a klasszikus művektől az operetten át a folklórig terjed – előadásmódja különleges: cigányzenekarra hangszerelve szólaltatja meg a zeneirodalom közkedvelt darabjait és a népzenét. Előadásmódját spontaneitás, ugyanakkor egyedülálló profizmus jellemzi. A prímások műsorszámról műsorszámra a pillanat ihlette rögtönzéssel vezetik az egész zenekart, amelynek minden tagja ezernél is több művet képes kotta nélkül eljátszani. A Rajkó Művészegyüttes a magyarországi cigányzene egyik olyan képviselője, amely az elmúlt hat évtizedben a világ minden földrészén, 110 országban lépett fel a magyar kultúra utazó nagyköveteként. Európában egyedülálló módon, küldetéstudattal, saját iskolájában gondoskodik örökségének továbbadásáról. A Rajkó sokszínűségét olyan produkciók bizonyítják, mint a Budapest Klezmer Banddel közösen játszott Klezmer-szimfónia, vagy a Markó Iván balettművésszel és társulatával létrehozott Romantiáda című előadás. Jegyárak: 2800 Ft

- 19 -

Április 3. Thália Színház - Nagyszínpad, 19.00

Love Songs A Danish Dance Theatre előadása Koreográfia: Tim Rushton A Danish Dance Theatre az északi ország vezető együttese. Művészeti vezetője Tim Rushton, aki Love Songs című munkájával hatalmas sikert arat szerte a világban. Sikerének egyik titka, hogy a produkció nem hagyományos táncelőadás, hanem egy jazzkoncert és egy koreografált színházi produkció különös, ugyanakkor természetes elegye. A zenét – természetesen élőben – egy varázslatos hangú jazzénekesnő, Caroline Henderson és együttesének előadásában halljuk. „Az a kérdés izgatott – vallja Tim Rushton – hogy miképp lehetséges létrehozni egy egyszerű, letisztult, hagyományos koreográfiai eszközöket felvonultató előadást úgy, hogy az a táncosoknak és a koreográfusnak egyaránt különleges kihívást jelentsen. A választ a jazzben, ebben az önmagában is rendkívül erős és önálló kifejezési formában találtam meg. Egyetlen témát, egyetlen gondolatot járunk körbe, azt variáljuk, hogy miként keressük egy életen át a szerelem érzését, miként kerülünk újra és újra komikus vagy tragikus, meghitt vagy olykor mocskos, emelkedett vagy giccses helyzetekbe.” A Love Songs washingtoni, bostoni és New York-i vendégjátékok után érkezik a Tavaszi Fesztiválra. Jegyárak: 6500, 5000, 3500 Ft


Sztravinszkij: Tavaszi áldozat Koncepció: Klaus Obermeier, Ars Electronica Futurelab Közreműködik: Julia Mach – tánc, Concerto Budapest Vezényel: Keller András Fény: Wolfgang Friedinger Hang: Alois Hummer A Művészetek Palotájával közös program.

Sztravinszkij mesterműve egy archaikus emberáldozati rítus keretében különös érzékenységgel ragadta meg a századelő emberének vágyát, a sóvárgást, hogy az életet a maga teljes intenzitásában tapasztalhassa meg. A koreográfus-rendező, Klaus Obermaier arra keresi a választ, hogy az 1913-ban bemutatott és a 20. századi művészet emblematikus alkotásává váló Tavaszi áldozat száz évvel később vajon miként tudja kifejezni korunk alapvető életérzését. Elgondolása szerint az áldozatra kiválasztott lányban egymásnak feszülő érzelmek, egymást kizáró gondolatok keverednek. Egy személyben szimbolizálja a jövőtől való rettegést és a jövőbe vetett bizakodást; a remény, hogy az új technológiák révén közelebb kerülhetünk az „örök boldogsághoz”, nyilvánvaló ábránd. Napjaink legszembetűnőbb ellentmondása, hogy ez az ábránd tartja mozgásban – ki tudja, még meddig – a nyugati ember társadalmát. Obermaier szakít a Tavaszi áldozat hagyományosnak tekinthető színpadi megfogalmazásaival, nála a tánc és a zene közötti kapcsolat nem nyilvánvaló, a táncosok a zene – helyesebben: a kompozíció – mélyebb, az érzéki tapasztalat előtt elzárt rétegeit, struktúráit igyekszik feltárni, illetve láthatóvá tenni. A láttatás technikája futurisztikus dimenziót kölcsönöz a produkciónak, melynek ősbemutatójára 2006-ban Linzben került sor. A budapesti előadást koncert vezeti fel, Keller András vezényletével Bach és Sztravinszkij egy-egy műve csendül fel.

- 20 -

Jegyárak: 12500, 9500, 8500, 6500, 4500, 2500 Ft


Wagner és Liszt – lánglelkű barátok Hegedűs Endre zongoraestje Liszt: A forrásnál Wagner–Liszt: Elza esküvői menete a Lohengrin c. operából Liszt: Isten áldása a magányban Wagner–Liszt: Ünnepi zene és nászkar a Lohengrin c. operából Wagner–Liszt: Izolda szerelmi halála a Trisztán és Izolda c. operából Liszt: 104. Petrarca-szonett Wagner–Liszt: Tannhäuser-parafrázis (Nyitány, Wolfram románca, A vendégek bevonulása)

Nike Wagner, Liszt Ferenc ükunokája, Richard Wagner dédunokája írja Liszt és Európa című esszéjében: „Wagner és Liszt művészbarátsága a zenetörténet legjelentősebb és legszebb konstellációi közé tartozik.” Tudjuk azonban, hogy ezen belül milyen szereposztás kristályosodott ki: Liszt adott, Wagner elfogadott. Európa legismertebb zongoravirtuóza kimeríthetetlen, angyali türelemmel támogatta a feltörekvő szász operakomponistát, és segítette élete alakulását. Liszt, mihelyt meghallgatta Wagner nagy operáját, a Rienzit, azonnal felismerte a zenei zsenit, és teljességgel annak szolgálatába szegődött: anyagi, szervezési és művészi tekintetben egyaránt. Amikor a 48-as forradalomban való részvétele miatt Wagnernek menekülnie kellett Drezdából, Liszt segítette hamis papírokkal a svájci emigrációba; s mialatt a szerző nem mozdulhatott onnan, Liszt Weimarban bemutatta Lohengrinjét, majd a Tannhäusert és A bolygó hollandit is. És ezzel még nincs vége. A száműzetés hosszú évtizede alatt is életben tartotta Wagner zenéjét Németországban: vezényelte a műveket, és átiratokat készített belőlük. Jegyárak: 4000 Ft

Április 4. Budapest Music Center, 19.30

Xiao Wang hegedűestje (A Szigeti József Nemzetközi Hegedű- és Brácsaverseny díjazottja) Janáček: Szonáta hegedűre és zongorára Ysaÿe: Szólószonáta, No. 1 Brahms: G-dúr szonáta, op. 78 Hubay Jenő: Zephir – hegedűre és zongorára, op. 30/5

Közreműködik: Kovalszki Mária – zongora Xiao Wang 5 évesen kezdett hegedülni. 11 éves korában már a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny középdöntőjében szurkolhattak neki. Kínában 16 évesen debütált nagyzenekarral, Sibelius Hegedűversenyét játszotta. Diplomája megszerzése óta a Curtis Operazenekar helyettes koncertmestere, és olyan híres karmesterekkel dolgozott együtt, mint Sir Simon Rattle, Charles Dutoit, Michael Stern. Jelenleg a Manhattan School of Music ösztöndíjasaként Lucie Robert professzor irányítása alatt tanul. A Szigeti-versenyen megosztott első díjat elnyerő művész így nyilatkozott példaképeiről: „Szigeti előadásmódja nagyon fontos számomra. Egyedi ízlése és rengeteg ötlete volt. De sok más hegedűst is nagyra tartok, hiszen oly sokféleképpen lehet mesterműveket szóra bírni. De ha választani kell, akkor az abszolút favoritok Kreisler és Heifetz. A maiak közül Perlman és Vengerov áll hozzám nagyon közel.

- 21 -

Jegyárak: 4000 Ft


Joshua Bell és az Academy of St Martin in the Fields Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84 Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 Beethoven: V. szimfónia, c-moll („Sors”), op. 67

Amikor Joshua Bell néhány éve a Tavaszi Fesztivál vendégeként lépett fel, egy kritikusa megjegyezte: „Lehet, hogy sztár, de hogy nagy művész, az is biztos.” A hegedűzseni fáradhatatlanul koncertezik, a Kaposvári Kamarazenei Fesztiválon is hallhattuk, és nem csak a jól bevált klasszikusokat tűzi műsorára: több kortárs szerző kompozíciójának világpremierje fűződik nevéhez. Legendás mesterhangszeren játszik: az 1713-ban készített Stradivari egykor Huberman tulajdonában volt. A koncertmesterség, a karmesterség és a zeneszerzés felé is nyitott művészt 2011 májusában nevezték ki az Academy of St Martin in the Fields zeneigazgatójává, ebben a minőségében először lép fel Budapesten. A zenekart az egész világon csiszolt és kifinomult hangzásáról ismerik. Repertoárjának alapját a klasszikus remekművek alkotják, de – miként az együttes „hitvallásában” olvashatjuk – „soha nem félnek attól, ha valami teljesen új”. A zenekart alapító Sir Neville Marriner művészi koncepciója a mai napig meghatározó a programok kialakításában. A 2013-as év első fele különösen mozgalmasnak ígérkezik. Februárban a csodálatos Janine Jansen hegedűművésszel közösen németországi turnéra indul a zenekar. Április elején Budapest mellett Bécsben, Bregenzben, Heidelbergben és Stuttgartban koncertezik az együttes. Májusban, Benjamin Britten születésének 100. évfordulóján az Academy of St Martin in the Fields több angliai városban is izgalmas koncertekkel adózik a nagy angol zeneszerző emlékének. Jegyárak: 22000, 18000, 14000, 8500, 6000, 4000 Ft

Április 5. Művészetek Palotája - Fesztivál Színház, 19.00

Cirkusz az éjszakában A Recirquel előadása Rendező, koreográfus: Vági Bence A Művészetek Palotájával közös program.

A nagy sikerű Recirquel alkotóinak új előadásában lélegzetelállító artisták, zenészek és színészek egy vándortársulat történetét mesélik el, amelynek tagjai a ködben eltűnt cirkuszukat próbálják megtalálni. A varázslattal teli előadás a nézők minden korosztályának szól. Jegyárak: 4500, 3500, 2900 Ft


Benyounes Quartet Beethoven: F-dúr vonósnégyes, op. 18/1 Janáček: I. vonósnégyes, „Kreutzer szonáta” Debussy: g-moll vonósnégyes, op. 10

- 22 -

Közreműködik: Zara Benyounes, Emily Holland – hegedű, Adam Newman – brácsa, Kim Vaughan – cselló A Benyounes Quartet az egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb brit vonósnégyes. A 2007-ben alapított együttes 2012-ben elnyerte az első Nemzetközi Végh Sándor Vonósnégyes-verseny második díját (az első díj nem lett kiosztva), valamint több különdíjat, köztük a legjobb Bartók-tolmácsolásért, valamint a megmérettetésre rendelt új magyar mű (egy Tornyai Péter kompozíció) interpretációjáért járó elismerést. A kvartett tagjai a Royal Northern College of Music növendékeiként végezték tanulmányaikat. A négy hölgy a közelmúltban olyan rangos fesztiválokon adott koncertet, mint az Aix-en-Provence-i és az Aldeburgh-i Fesztivál. Az együttes nemcsak a hagyományos vonósnégyes repertoár iránt érdeklődik. Szívesen vesz részt különböző művészeti ágak közötti együttműködésekben, aktív közreműködő az észak-írországi Quercus Ensemble koncertjein, valamint fellépett az Empirical nevű jazz együttes koncertjén a London Jazz Fesztiválon a Queen Elizabeth Hallban. A jazz-formációval készített lemezük idén, 2013-ban jelenik meg. Jegyárak: 4000 Ft


Snétberger Ferenc (gitár) és Richard Bona (basszusgitár) koncertje A kameruni származású Richard Bona és a salgótarjáni születésű Snétberger Ferenc újabb zenei találkozása a világzene ünnepe. Bona elképesztő vokális és hangszeres világa, valamint afrikai gyökérzetű zenéje és a roma muzsikát a bossa nova, a jazz és a klasszikus zene elemeivel ötvöző Snétberger fellépése 2009 májusában már elkápráztatta a MÜPA közönségét. New York-ban való letelepedése után Richard Bona indulását Harry Belafonte támogatta, akivel később szoros munkakapcsolatban is állt. Játszott Joe Zavinul zenekarában és olyan világnagyságok partnere volt, mint Herbie Hancock, Bobby McFerrin, Quincy Jones, Chick Corea, Pat Metheny vagy Chaka Khan. A Trió Stendhal időszak után Snétberger Ferenc is beutazta a legtávolabbi zenei világokat, a szóló koncertektől a szimfonikus hangversenyekig számtalan formációban próbálta ki magát; az egyik legnagyobb zenei kalandnak a duóban való muzsikálást tartja, különösen akkor, ha olyan partnerei vannak, mint Dusko Gojkovic, Paolo Fresu, Paolo Vinaccia, Arild Andersen, Markus Stockhausen, Dhafer Youssef, Howard Levy vagy Toni Lakatos. Ahogy Bona, úgy Snétberger is játszott már Bobby McFerrin-nel, az improvizatív vokális zene ikonjával. Snétberger és Bona újabb találkozása az évad egyik zenei szenzációjának számít. Jegyárak: 9500, 8500, 7500, 6500, 3500, 2500 Ft

Április 6. Andrássy úton az Opera előtt, 11.30

Verdi-maraton 11.30 / Népszerű Verdi-áriák – szabadtéri gálakoncert 18.00 / Verdi: Rigoletto 21.00 / Népszerű Verdi-kórusok – szabadtéri gálakoncert A Magyar Állami Operaházzal közös program.

200 éve született a 19. század két meghatározó operazsenije, Richard Wagner és Giuseppe Verdi. A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2013-ban egy nagyszabású Verdi-maratonnal járul hozzá a bicentenáriumi ünnepségekhez. Ezen a napon nemcsak megidézzük a zeneszerző szellemét, hanem felejthetetlen melódiáival meg is szólítjuk az „utca emberét”, felvillantva valamit az olasz zeneszerző hallatlanul sokszínű és gazdag operai életművéből.

- 23 -

Magyar Állami Operaház, 18.00

Verdi-maraton Verdi: Rigoletto Közreműködik: George Gagnidze, Jelena Gorsunova A Magyar Állami Operaházzal közös program.

200 éve született a 19. század két meghatározó operazsenije, Richard Wagner és Giuseppe Verdi. A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2013-ban egy nagyszabású Verdi-maratonnal járul hozzá a bicentenáriumi ünnepségekhez. Ezen a napon nemcsak megidézzük a zeneszerző szellemét, hanem kórus- és áriakoncerttel meg is szólítjuk az „utca emberét”, felvillantva valamit az olasz zeneszerző hallatlanul sokszínű és gazdag operai életművéből. Színpadi műveinek félreismerhetetlen atmoszférájának szerves részét képezik a csodálatos kórusok. Nemcsak az emelkedett himnuszokra (mint amilyen a Nabucco szabadságkórusa) vagy pompás tablókra (Aida, Otello) kell gondolnunk, hanem azokra a jelenetekre is, melyekben az egyes szereplők mindenféle alakoskodás és színlelés nélkül szólalnak meg. Verdi kórusaiban valahogy mindig az egyéni igazságokat felülíró közösségi igazság szólal meg. Sok Verdi-ária mélyen az emberiség melódia-emlékezetébe vésődött, ilyen-olyan formában már mindenki találkozott a Rigoletto, a Traviata, a Trubadúr vagy az Aida dallamaival. Nagy énekesek előadásában aztán mindig kiderül, hogy e dallamok fényes felszíne alatt az emberi lélek végtelen mélysége húzódik. E végtelen mélységet különösen nagy drámai erővel jeleníti meg Verdi egyik legnépszerűbb operája, a Rigoletto. A darab bemutatását annak idején a cenzúra próbálta megakadályozni, a történettel kapcsolatban különféle kifogásokkal élt, a cselekményt „visszataszítóan erkölcstelennek és obszcén módon közönségesnek” tartotta. Ezzel szemben Verdi „a modern idők legjobb történetének” nevezte a librettó alapjául szolgáló Victor Hugo-drámát. Jegyárak: 19500, 17500, 14500, 7500, 3500, 2500, 1500 Ft


Cirkusz az éjszakában A Recirquel előadása Rendező, koreográfus: Vági Bence A Művészetek Palotájával közös program.

A nagy sikerű Recirquel alkotóinak új előadásában lélegzetelállító artisták, zenészek és színészek egy vándortársulat történetét mesélik el, amelynek tagjai a ködben eltűnt cirkuszukat próbálják megtalálni. A varázslattal teli előadás a nézők minden korosztályának szól. Jegyárak: 4500, 3500, 2900 Ft


A zene felemel A Snétberger Zenei Tehetség Központ második évfolyamának zárókoncertje A Snétberger Zenei Tehetség Központtal közös program.

Snétberger Ferenc Liszt-díjas gitárművész szakmai vezetésével komplex képzést nyújtó tehetséggondozó munka kezdődött Felsőörsön. Az egyedülálló intézetben, 2011 nyarától, évente 60 roma fiatal kap lehetőséget zenei képességeinek kibontakoztatására. Oktatóik olyan nemzetközileg elismert és hazai színpadok elismert zenész-tanárai, mint László Attila, ifj. Balázs János, Oláh Tzumo

- 24 -

Árpád, Rozsnyói Péter, Bacsó Kristóf, Lamm Dávid, Lantos Zoltán, Farkas Rózsa, és olyan kiváló nemzetközi vendégelőadók, mint Tony Lakatos vagy Roby Lakatos. Már az eddigi tapasztalatok alapján is látható, hogy a gyerekek milyen mértékű fejlődésen mentek keresztül ebben az inspiráló környezetben. A fellépéseik pedig igazolják, hogy a projekt egyik célja - a központban színpadképes, együttes muzsikálásra nyitott zenészek nevelődjenek - teljes mértékben megvalósult. Jegyárak: 5900, 3900, 2900 Ft

Április 7. Szépművészeti Múzeum, 19.30

Új generációk Oláh Kálmán és Oláh Krisztián zongorakoncertje Oláh Kálmán: Bartók Impressions Bartók–Oláh Kálmán: Ostinato – Mikrokozmosz VI. Oláh Kálmán: Passacaglia két zongorára J. S. Bach: esz-moll prelúdium és fúga J. S. Bach–Oláh Kálmán: esz-moll prelúdium Oláh Krisztián: Piece For My Father Oláh Krisztián: I Didn't Know Oláh Krisztián: Benci Bop

Közreműködik: Klenyán Csaba – klarinét, Oláh Krisztián Trió A trió tagjai: Oláh Krisztián – zongora, Schildkraut Vilmos – nagybőgő, Serei Dániel – dob A nemzetközi és a hazai jazzvilág egyik legelismertebb zongoristája és zeneszerzője Oláh Kálmán, az elmúlt időszakban számos olyan kompozícióval hívta fel a közönség és a szakma figyelmét, mely a klasszikus zene és a jazz határvidékét térképezte fel. Középiskolás fia, Oláh Krisztián egyszerre végez klasszikus zenei és jazztanulmányokat, mindeközben triójával és szólistaként is már most rendszeres résztvevője a budapesti jazzéletnek. Jegyárak: 1500 Ft


Csongor és Tünde Rendező, koreográfus: Gemza Péter Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kocsár Balázs Látvány: Jankovics Marcell Animáció: Major Kata, Major Péter Videó: Ugo Cassanello Technikai kivitelezés: Sebastien Dupont, Lionel Colet Vörösmarty Mihály rejtélyekkel teli drámai költeménye a Tavaszi Fesztiválon egy különleges látványvilágú, összművészeti előadásban kel új életre. Jankovics Marcell sugallatos animációi lélegzetelállító mozitechnikával elevenednek meg. A színpadképről a rendező-koreográfus Gemza Péter, az egyedi zenei válogatásról Kocsár Balázs gondoskodik. A Vörösmarty-hősök társaságában

- 25 -

láthatjuk majd Árgyélust és Tündér Ilonát, de az Éj királynőjét is. Hogy miként lehetséges mindez? – legyen ez is a hármas útelágazás titka. Jegyárak: 15000, 12500, 9500, 6500, 4500 Ft


Serenata Hungarica Művészeti vezető: Thomas Wimmer Közreműködik: Accentus Austria Az együttes tagjai: Kobzos Kiss Tamás – ének, tekerőlant, saz, koboz; Balogh Kálmán – cimbalom, Ökrös Csaba – hegedű, Karim Othman-Hassan – arab lant, Ulli Engel, Tóth Mónika – barokk hegedű, Ivan Becka – barokk mélyhegedű, Thomas Wimmer – rebab, hegedű; Michael Posch – furulya, Erich Traxler – csembaló, Wolfgang Reithofer – ütőhangszerek Az 1988-ban alapított együttes a régmúlt populáris hangszeres zenéjének megszólaltatására jött létre, alapítója Thomas Wimmer. Az elmúlt években az együttes repertoárja térben és időben is kitágult, játszottak többek között spanyol zenét, 2012-ben pedig 17. századi magyar és magyar vonatkozású művekből készítettek felvételt. Serenata Hungarica című CD-jükön magyar zenei emlékek, valamint Johann Joseph Fux (1660–1741) és Johann Heinrich Schmelzer (1623–1680) darabjai hallhatóak. Az együttes a Tavaszi Fesztiválon izgalmas zenei kirándulásra invitál. A török hódoltág időszakát és a végvári harcokat 16-17. századi török énekmondók dalai idézik meg. A magyar zeneiség korai évszázadába 17. századi kódexekben (Kájoni-kódex, Vietorisz-kódex) megőrzött táncdallamok repítenek, és ellátogathatunk a zenekedvelő Esterházy családhoz is, bepillantást nyerve abba a világba, mely Haydn érkezése előtt a hercegi udvart jellemezte. Jegyárak: 4000 Ft

A szervezők a változtatás jogát fenntartják! Budapest, 2013. február 14.

- 26 -

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2013

Recommend Documents