TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2012/2013. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG III.
Neptun kódja: 30703 Előfeltétele: 30702, 30712 Meghirdetés: őszi szemeszter Oktatás nyelve: magyar Kreditérték: 4
Helye a mintatantervben: VII. szemeszter Szak: JOGÁSZ Tárgy besorolása: kötelező Számonkérés módja alapvizsga nappali (heti): 2+1 Óraszám levelező (félévi): 8+2 nappali tagozaton: korlátlan Létszámkeret levelező tagozaton: korlátlan
Tárgyat gondozó tanszék: Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Nádas György Ph.D., egyetemi docens A tárgy további oktatói, beosztásuk: Dr. Prugberger Tamás, professzor emeritus Dr. Sipka Péter, egyetemi tanársegéd A tárgy célja: Az előadások feladata a tematika szerinti témák feldolgozása, a szociális dimenziók bemutatása, a szociális jog, mint jogterület az Európai Unió által adott és a hazai értelmezésének bemutatása. TANTÁRGY NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG III. GYAKORLAT
Neptun kódja: 30713 Előfeltétele: Meghirdetés: őszi szemeszter Oktatás nyelve: magyar Kreditérték: 1
Helye a mintatantervben: szemeszter Szak: JOGÁSZ Tárgy besorolása: kötelező Számonkérés módja gyakorlati jegy nappali tagozaton (heti): 1 Óraszám nappali tagozaton: 18 fő/csoport Létszámkeret
levelező tagozaton (félévi): levelező tagozaton: teljes évfolyam A gyak./szem. teljesítése az elméleti tárgyból tett vizsga előfeltétele-e: IGEN vagy NEM Tárgyat gondozó tanszék: Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Sipka Péter, egyetemi tanársegéd A tárgy további oktatói, beosztásuk: Dr. Nádas György Ph.D., egyetemi docens A tárgy célja: A gyakorlat célja az előadáson megszerzett elméleti ismeretek átültetése a hazai jogalkalmazói gyakorlatba. Elsődleges cél az alapvizsgára való felkészülés elősegítése, a joganyag jogalkalmazás szempontjaira figyelemmel történő, minél alaposabb feldolgozása.
II. A hetekre/konzultációkra lebontott tematika Nappali tagozat (hetekre lebontott tematika) ELŐADÁS tematikája 1. előadás
1. A szociális jog intézményrendszere és alakulása az EU-ban, az EU tagállamaiban és Magyarországon 2- 3. előadás Foglalkoztatáspolitika: 2. A foglalkoztatáspolitika célja és intézményrendszere az Unió tagállamaiban és Magyarországon. Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei az uniós államokban és Magyarországon. 3. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközei az uniós államokban és Magyarországon. 4- 11. előadás Társadalombiztosítás: 4. A társadalombiztosítás intézményrendszere, finanszírozása, és megreformálásának problémái. Az egészségbiztosítás nyugat-európai és hazai rendszere. 5. Az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásai, a keresőképtelenség időtartamára járó ellátások (a táppénz). 6. Anyasági ellátások rendszere: GYES, GYED, stb., családi támogatások rendszere, alapelvek, fogalmak. 7. Nyugdíjbiztosítás intézményrendszerének uniós és nyugat-európai modelljei. 8. Saját jogú nyugellátás ellátási formái, az öregségi nyugdíjra vonatkozó speciális szabályok Magyarországon. 9. Hozzátartozói nyugellátás formái, az intézményekre vonatkozó nyugat-európai államokban és Magyarországon. 10. Magánnyugdíj-pénztárra, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárra vonatkozó speciális szabályok, alapelvek, ellátási formák. 11. Balesetbiztosítási ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátása a nyugat-európai államokban és Magyarországon. 12-13. előadás Szociális jog: 12. Az Alkotmánybíróság szociális jogi tárgyú ítélkezési gyakorlata. 13. Szociális törvény alapelvei, ellátásai, az igazgatás intézményrendszere. Intézményi szociális ellátás. A szociális jog nemzetközi szabályai, az ILO 102. számú egyezmény, az Európai Szociális Karta szabályai. 14. Az Európai Unió szociális koordinációs rendelete(i). GYAKORLATI órák tematikája 1. A foglalkoztatáspolitika célja és intézményrendszere az Unió tagállamaiban és Magyarországon. Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei az uniós államokban és Magyarországon. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközei az uniós államokban és Magyarországon. 2. A társadalombiztosítás intézményrendszere, finanszírozása és megreformálásának problémái. Az egészségbiztosítás nyugat-európai és hazai rendszere. Az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásai, a keresőképtelenség időtartamára járó ellátások (a táppénz). 3. Nyugdíjbiztosítás intézményrendszerének uniós és nyugat-európai modelljei. Saját jogú nyugellátás ellátási formái, az öregségi nyugdíjra vonatkozó speciális szabályok Magyarországon. 4. Hozzátartozói nyugellátás formái, az intézményekre vonatkozó nyugat-európai államokban és Magyarországon. Magánnyugdíj-pénztárra, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárra vonatkozó speciális szabályok, alapelvek, ellátási formák. 5. Anyasági ellátások rendszere: GYES, GYED, stb., családi támogatások rendszere, alapelvek, fogalmak. Balesetbiztosítási ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátása a nyugat-európai államokban és Magyarországon. 6. Az Alkotmánybíróság szociális jogi tárgyú ítélkezési gyakorlata. Szociális törvény alapelvei, ellátásai, az igazgatás intézményrendszere. Intézményi szociális ellátás. A
szociális jog nemzetközi szabályai, az ILO 102. számú egyezmény, az Európai Szociális Karta szabályai, és az Unió szociális koordinációs rendelete(i). A szeminárium tárgya az előadáshoz kapcsolódó esetjog, szabályozási problémák megvitatása. Levelező tagozat (konzultációkra lebontott tematika) ELŐADÁS tematikája 1. A szociális jog intézményrendszere és alakulása az EU-ban, az EU tagállamaiban és Magyarországon 2. A foglalkoztatáspolitika célja és intézményrendszere az Unió tagállamaiban és Magyarországon. Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei az uniós államokban és Magyarországon. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközei az uniós államokban és Magyarországon. 3. A társadalombiztosítás intézményrendszere és megreformálásának problémái. Az egészségbiztosítás nyugat-európai és hazai rendszere. Az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásai, a keresőképtelenség időtartamára járó ellátások (a táppénz). 4. Nyugdíjbiztosítás intézményrendszerének uniós és nyugat-európai modelljei. Saját jogú nyugellátás ellátási formái, az öregségi nyugdíjra vonatkozó speciális szabályok Magyarországon. 5. Hozzátartozói nyugellátás formái, az intézményekre vonatkozó nyugat-európai államokban és Magyarországon. Magánnyugdíj-pénztárra vonatkozó speciális szabályok, alapelvek, ellátási formák. 6. Anyasági ellátások rendszere: GYES, GYED, stb., családi támogatások rendszere, alapelvek, fogalmak. 7. Balesetbiztosítási ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátása a nyugat-európai államokban és Magyarországon. 8. Az Alkotmánybíróság szociális jogi tárgyú ítélkezési gyakorlata. Szociális törvény alapelvei, ellátásai, az igazgatás intézményrendszere. Intézményi szociális ellátás. A szociális jog nemzetközi szabályai, az ILO 102. számú egyezmény, az Európai Szociális Karta szabályai, és az Unió szociális koordinációs rendelete(i). GYAKORLATI órák tematikája A szeminárium tárgya az előadáshoz kapcsolódó esetjog, szabályozási problémák megvitatása összefoglaló megvitatása, felkészülés a szigorlatra. III. Követelményrendszer Nappali tagozat előadás A vizsgára bocsátás feltételei: Az előadásokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki az előadásról kettőnél több alkalommal hiányzott, az előadások teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a tárgyjegyző határozza meg. Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tanszékvezetővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak.
Vizsgára bocsátás feltétele: Az előadásokon való részvétel. Vizsga: Alapvizsga (szóbeli vizsga) a három félév anyagából, melyen a tanszék által összeállított és előre rendelkezésre bocsátott beugró kérdések közül három kérdés kihúzása, és mindhárom helyes megválaszolása a vizsga megkezdésének feltétele. Nappali tagozat gyakorlat A vizsgára bocsátás feltételei: A gyakorlatokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki a gyakorlatról kettőnél több alkalommal hiányzott, a gyakorlati foglalkozások teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a gyakorlatvezető határozza meg. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele, hogy a zárthelyi dolgozat eredményének a 60%ot meg kell haladnia, továbbá a félév folyamán szükséges egy szemináriumi dolgozat elkészítése a hallgató által, a megadott témakörökből kiválasztott témából (la. 10 oldal). Zárthelyi dolgozat megírására valamennyi csoport esetében azonos időpontban kerül sor. A gyakorlatok kéthetente összevontan (2 óra) kerülnek megtartásra. A gyakorlaton nyújtott tevékenység értékelése ötfokozatú. Amennyiben a hallgató ezt az eredményt nem éri el, a pótlásra a szorgalmi időszak utolsó hetében, ennek sikertelensége esetében legkésőbb a vizsgaidőszak első két hetében - ami már a félév anyagát jelenti - biztosítunk lehetőséget. Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tanszékvezetővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak. A zárthelyi dolgozat és a szemináriumi dolgozat sikeres megírása őket is terheli.
Levelező tagozat előadás A vizsgára bocsátás feltételei: Az előadásokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelezően ajánlott. Vizsgára bocsátás feltétele: Az előadásokon való részvétel. Vizsga: Alapvizsga (szóbeli vizsga) a három félév anyagából, melyen a tanszék által összeállított és előre rendelkezésre bocsátott beugró kérdések közül három kérdés kihúzása, és mindhárom helyes megválaszolása a vizsga megkezdésének feltétele. Levelező tagozat gyakorlat A vizsgára bocsátás feltételei: A gyakorlatokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelezően ajánlott.
A gyakorlati jegy megszerzéséhez a félév folyamán szükséges egy szemináriumi dolgozat elkészítése a hallgató által, a megadott témakörökből kiválasztott témából (la. 10 oldal). A gyakorlaton nyújtott tevékenység értékelése ötfokozatú. Amennyiben a hallgató szemináriumi dolgozata nem kerül elfogadásra, akkor a pótlásra a szorgalmi időszak utolsó hetében, ennek sikertelensége esetében legkésőbb a vizsgaidőszak első két hetében - ami már a félév anyagából történő beszámolást jelenti - biztosítunk lehetőséget. IV. Kreditelismerési feltételek a, melyik az utolsó tanév, amelyben történő teljesítés még elfogadható? 2012 utáni teljesítés. Ennek az az oka, hogy az utóbbi időszak jogszabályi változásai – elsősorban a 2011. évi CXCIX. törvény, 2012. évi I. törvény, 2012. évi LXXXVI. törvény – alapjaiban változtatták meg a munkajogi szabályrendszert. Csak alapvizsga fogadható el ugyanilyen elnevezésű tárgyból. b, mely intézmények hasonló tárgyai fogadhatók el, ill. nem fogadhatók el? Kizárólag más hazai egyetem jogi karán teljesített tárgy fogadható el. c, milyen egyéb elnevezésű tárgyak fogadhatók el egyenértékűként? Semmilyen. V. Tananyag, szakirodalom Kötelező irodalom: Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, KJK.-KERSZÖV- Bp. 2006. Bíró Noémi – Nádas György – Prugberger Tamás – Rab Henriett – Sipka Péter – Zaccaria Márton Leó: Európai és magyar szociális jog, Debrecen, University Press, 2011. Rab Henriett: A nyugdíjbiztosítási ellátások fenntarthatóságának jogi garanciái, Budapest, HVG-ORAC, 2012. (megjelenés alatt) Prugberger Tamás: Az európai szociális jog vázlata, DE ÁJK, Lícium Art Könyvkiadó Kft., Debrecen, 2008. Jogszabályok, mely a szigorlati számonkérés anyagát képezik: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről, 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásokról, 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról, 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1952. évi III. törvény A polgári perrendtartásról (a munkaügy bíróságok hatáskörébe tartozó közigazgatási perekre, valamint a társadalombiztosítási perekre vonatkozó rész), 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről, 2005. évi XCVIII. törvény az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről, 2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről,
-
-
-
-
ILO 102. számú egyezménye, 1408/71/EGK rendelet, 987/2009/EK rendelet. 1959. IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről (17-32. fejezet) 1989. évi VII. tv. a sztrájkról 1992.évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről 1996. évi LXXV. tv. a munkaügyi ellenőrzésről 2003. évi CXXV. tv. az esélyegyenlőségről 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselők jogállásáról 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről 2012. évi LXXXVI. tv. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról 2011. évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd-bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 2003. évi XXI. törvény az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról 34/1992. (VI.30.) AB határozat 41/2009. (III.27) AB határozat 75/117/EGK irányelv a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 76/207/EGK irányelv a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról 98/59/EK irányelv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 2009/38/EK az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról 2003/88/EK tanácsi irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól ILO 95. számú egyezménye ILO 100. számú egyezménye
Debrecen, 2012. szeptember 4.
Dr. Nádas György tárgyjegyző
