2013. számú igazgatói intézkedéssel közzétett Szervezeti és Működési Szabályzata

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 18/2013. számú igazgatói intézkedéssel közzétett Szervezeti és Működési Szabályzata

2. oldal


3. oldal

Tartalomjegyzék I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 5 I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya ........................................................................................ 5 I.2. Az FMKI jogállása, megnevezése .......................................................................................................... 5 I.3. Az FMKI feladat- és hatásköre, vezetése és irányítása .......................................................................... 6 I.4. Feladatok megoszlása a szervezeti egységek között............................................................................... 7 II. FEJEZET A VEZETŐK FELELŐSSÉGI KÖRE, FELADATAIK, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK ...................................................................................................................................... 8 III. FEJEZET AZ FMKI VEZETŐI ÁLLOMÁNYA ....................................................................................... 9 III.1. Az igazgató .......................................................................................................................................... 9 III.2. Az igazgatóhelyettes .......................................................................................................................... 15 III.3. A gazdasági igazgató-helyettes .......................................................................................................... 16 III.4. A hivatalvezető .................................................................................................................................. 17 III.5. Az ellenőrzési szolgálatvezető ........................................................................................................... 18 III.6. A humán szolgálatvezető ................................................................................................................... 19 III.7. A megyei főfelügyelő ........................................................................................................................ 20 III.8. Az osztályvezető ................................................................................................................................ 21 IV.FEJEZET AZ FMKI BEOSZTOTTI ÁLLOMÁNYA .............................................................................. 21 IV.1. A főreferens és ügyintéző .................................................................................................................. 21 IV.2. Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott ............................................................................................... 22 V. FEJEZET A HELYI SZERVEK VEZETŐI ÁLLOMÁNYA ................................................................... 22 V.1. A kirendeltség-vezető ......................................................................................................................... 22 V.2. A felügyelő ......................................................................................................................................... 23 V.3. Katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető ........................................................................................ 23 V.4. A tűzoltóparancsnok ........................................................................................................................... 24 VI. FEJEZET A KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG BEOSZTOTTI ÁLLOMÁNYA ....... 25 VI.1. A tűzoltóparancsnok-helyettes........................................................................................................... 25 VI.2. Az őrsparancsnok .............................................................................................................................. 25 VI.3. A műszaki-biztonsági tiszt (munkavédelmi) ..................................................................................... 26 VI.4 A szolgálatparancsnok, rajparancsnok ................................................................................................ 27 VI.5 Katasztrófavédelmi megbízott ............................................................................................................ 28 VI.6. A referens és az ügyintéző ................................................................................................................. 29 VI.7. Az ügykezelő ..................................................................................................................................... 30 VI.8. A szerparancsnok, különleges szerkezelő, tűzoltó gépjárművezető, beosztott tűzoltó ...................... 30 VII. FEJEZET ..................................................................................................................................................... 30 AZ FMKI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI ............................................................................ 30 VII.1. Hivatal.............................................................................................................................................. 30 VII.2 Ellenőrzési Szolgálat ......................................................................................................................... 33 VII.3. Humán Szolgálat .............................................................................................................................. 36 VII.4. Igazgató-helyettesi Szervezet ........................................................................................................... 39 VII.4.1. Megyei Tűzoltósági Főfelügyelő ................................................................................................... 39 VII.4.2. Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelő ........................................................................................... 42 VII.4.3. Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelő ............................................................................................... 45 VII.4.4. Katasztrófavédelmi Mobil Labor .................................................................................................. 48 VII.4.5. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály ........................................................................................... 49 VII.4.6. Megyei Főügyeleti Osztály ........................................................................................................... 51 VII.4.7. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat ........................................................................................ 53 VII.4.8. Megyei Műveletirányítási Központ ............................................................................................... 54 VII. 5. Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet ........................................................................................ 55 VII.5.1. Költségvetési Osztály .................................................................................................................... 56 VII. 5.2. Műszaki Osztály ........................................................................................................................... 57 VII. 5.3. Informatikai Osztály ..................................................................................................................... 59 VIII. FEJEZET A KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG FELADATAI ................................... 62 VIII.1 Tűzoltósági Felügyelő ...................................................................................................................... 62


4. oldal

VIII.2. Polgári Védelmi Felügyelő ............................................................................................................. 64 VIII.3 Iparbiztonsági felügyelő................................................................................................................... 66 VIII.4. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály ............................................................................................. 68 VIII.5. Hivatásos tűzoltóparancsnokság ..................................................................................................... 68 VIII.6. Katasztrófavédelmi őrs ................................................................................................................... 70 IX. FEJEZET AZ FMKI MŰKÖDÉSE ........................................................................................................... 70 IX.1. A működés alapjai, legfontosabb szabályai ....................................................................................... 70 IX.2. Az ügyintézés folyamata ................................................................................................................... 71 IX.3. A kiadmányozási jog gyakorlása ....................................................................................................... 72 IX.4. Vezetői utasítás végrehajtása ............................................................................................................. 74 IX.5. A feladatok meghatározása ................................................................................................................ 75 IX.6. A szolgálati beosztások átadásának rendje ........................................................................................ 75 IX.7. A munkáltatói jogkör gyakorlása....................................................................................................... 75 IX.8. AZ FMKI szervezeti egységeinek ügyrendje .................................................................................... 76 X. FEJEZET FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE ................................................................. 76 X.1. A gazdálkodási feladatok végrehajtása ............................................................................................... 76 X.2. Az adatvédelmi tevékenység irányítása .............................................................................................. 76 X.3. Az ellenőrzések rendje ........................................................................................................................ 76 X.4. A szakmai továbbképzés rendje .......................................................................................................... 76 X.5. A nemzetközi kapcsolatok általános rendje ........................................................................................ 76 X.6. A sajtó- és tömegtájékoztatás rendje ................................................................................................... 77 X.7. Az értekezletek rendje...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .....................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

FÜGGELÉK 1. SZ. FÜGGELÉK A FMKI IRÁNYÍTÁSI RENDJE 2. SZ. FÜGGELÉK A FMKI SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA 3. SZ. FÜGGELÉK VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK 4. SZ. FÜGGELÉK FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS 5. SZ. FÜGGELÉK KOCKÁZATELEMZÉS 6. SZ. FÜGGELÉK A FMKI ALAPÍTÓ OKIRATA


5. oldal

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) területi hatálya a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: FMKI) szervezeti elemeire és a helyi szerveire (a továbbiakban együtt: hivatásos katasztrófavédelmi szervek), személyi hatálya az FMKI teljes személyi állományára terjed ki. I.2. Az FMKI jogállása, megnevezése 2.) Az FMKI területi hatáskörű államigazgatási, rendvédelmi szerv, amely feladatait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) és más jogszabályok alapján hajtja végre. Jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályban részére előírt feladatokat. 3.) Az FMKI a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) fejezethez, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) középirányító költségvetési szervhez tartozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 4.) Az FMKI megnevezése, székhelye: Megnevezése: Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megnevezésének rövidítése: FMKI Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szent Flórián krt. 2. Postacíme: H-8001 Székesfehérvár, Pf.:238

5.) Az FMKI a BM OKF – mint országos hatáskörű központi katasztrófavédelmi szerv – területi szerve, amely Fejér megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel működik. Az FMKI helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek (a továbbiakban: KvK) és a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok (a továbbiakban: HTP), amelyek felett irányítási jogkört gyakorol és amelyek szervezetében katasztrófavédelmi őrsök (a továbbiakban: KvÖ) működnek és katasztrófavédelmi megbízottak tevékenykednek. 6.) Az FMKI a Kat. tv. 24. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ellátja az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, a létesítményi tűzoltóságok szakmai felügyeletét és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységének ellenőrzését.


6. oldal

I.3. AZ FMKI feladat- és hatásköre, vezetése és irányítása 7.) Az FMKI feladat- és hatáskörét, illetékességét és működési szabályait, a vezetés és az irányítás rendjét jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök határozzák meg. 8.) Az FMKI rendeltetésének betöltése érdekében: a) iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi hatósági, szakhatósági jogköröket gyakorol; b) veszélyhelyzetek megelőzése érdekében összehangolja más hatóságok tevékenységét; c) kiemelt hatásköröket gyakorol a létfontosságú rendszerelemek beazonosításában, felügyeletében, a polgári veszélyhelyzeti tervezésben, a védelmi igazgatásban; d) szabályozza, irányítja, és teljes körűen felügyeli a megyei tűzvédelmi rendszert; e) az FMKI hivatásos szervezeti egységei útján végzi a tűzoltást, a műszaki mentést, a lakosság védelmét, tájékoztatását és riasztását; f) irányítja az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek részvételét a tűzoltásban, műszaki mentésben, megyei szinten műveletirányítási tevékenységet végez; g) távközlési, műveletirányítási, informatikai, valamint mérő-, érzékelő, lakosságriasztórendszereket tart fenn és működteti azokat; h) szakmai irányítási jogkört gyakorol a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggésben a polgármester által kijelölt közbiztonsági referensek feladatellátása, felkészítése, képzése tekintetében, továbbá a lakosság felkészítése, riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása tekintetében; i) szabálysértési jogkörében eljárva a törvény által meghatározott esetekben helyszíni bírságot szab ki, ennek végrehajtása érdekében az adatfeldolgozó szervtől adatot igényel; j) feladatainak ellátása során együttműködik a rendvédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, egyéb más állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal, civil- és karitatív szervezetekkel, azok szövetségeivel, oktatási, tudományos intézményekkel, valamint a külföldi és nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel és szervezetekkel. 9.) Az FMKI vezetésének és irányításának alapja - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § d) pontja alapján - a szolgálati elöljárói és a szakmai elöljárói rendszer. 10.) Az FMKI Igazgatója (a továbbiakban: igazgató) az FMKI személyi állományának szolgálati elöljárója, szolgálati elöljáróként a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva intézkedés, parancs kiadására, munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy. 11.) A szakmai elöljáró a saját szakterületén irányítási jogkörrel van felruházva. Szakmai irányítási jogkörét csak a szakterületet érintő körben, kizárólag a jogszabályok, a közjogi szabályozó eszközök, a belső normák, valamint a szolgálati elöljáró döntésének keretein belül, azokkal összhangban gyakorolhatja.


7. oldal

12.) A Szabályzat alkalmazása szempontjából a szakmai irányítás (a továbbiakban: szakirányítás) az ehhez irányítási jogkörrel rendelkező szervezeti elem tevékenysége, amely magában foglalja az adott szakterületre vonatkozó egyedi döntések és normatív rendelkezések előkészítését, az irányított szervezeti egység vagy szervezeti elem döntéseinek felülvizsgálatát, meghatározott esetekben a jóváhagyásának előkészítését, az adott szakterület tevékenységének ellenőrzését, elemzését, értékelését, a szakmai feladat végrehajtásának megszervezését és az erre vonatkozó belső norma kiadását. A Normaalkotási Szabályzat értelmében belső norma kibocsátására az igazgató és a KvK vezetője jogosult. 13.) Az FMKI-t az igazgató irányítja, vezeti és képviseli. Állományilletékes parancsnok, aki a jogszabályban meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja. 14.) Az igazgatót távolléte esetén – külön jogszabály által az igazgató kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - az igazgató-helyettes /szakmai/ helyettesíti. Kettejük egyidejű távolléte esetén a helyettesítésből adódó feladatokat a gazdasági igazgató-helyettes látja el. 15.) Az igazgató-helyettesek az igazgató közvetlen alárendeltségében, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó igazgatósági szervezeti elemeket, irányítják az alárendelt szervek működését.

I.4. Feladatok megoszlása a szervezeti egységek között 16.) Az FMKI szervei az irányítási és vezetési feladataiknak megfelelően elkülönült szakmai és funkcionális szervezeti elemekre tagozódnak. A Szabályzat alkalmazása során szervezeti elem alatt az igazgató-helyettesi szervezeti elemeket, a megyei főfelügyelőséget, a szolgálatokat, illetve az osztályokat kell érteni. A szervezeti elem a Szabályzat alkalmazása szempontjából önállónak tekinthető, ha az igazgató, illetve az igazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében működik. Az FMKI szervezeti struktúráját az Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza. 17.) Az igazgató, illetve az igazgató-helyettesek – az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemeket érintő körben – munkacsoportokat hozhatnak létre és vezethetnek, illetve – amennyiben a feladat-végrehajtás megkívánja – azokba kívülálló szerveket és személyeket vonhatnak be. E szervezetek szervezeti felépítését, működésük szabályait, irányítási és alárendeltségi viszonyait létrehozásukkor belső normában kell megállapítani. 18.) A feladatok megosztását, a feladatokhoz rendelt hatásköröket jelen Szabályzat, az egyes szervezeti elemeken belüli feladatok megoszlását az ügyrendek tartalmazzák. Ügyrend készítésére kötelezettek: igazgató-helyettesi szervezet, gazdasági-igazgató helyettesi szervezet, Humán Szolgálat, Ellenőrzési Szolgálat, Hivatal, illetve helyi szinten a Kvk-k. 19.) A szakmai és funkcionális feladatok végrehajtásának részletes szabályait belső normák tartalmazzák.


8. oldal

20.) Az FMKI Alapító Okiratba foglalt legfontosabb feladatait és szervezeti adatait - az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján – a Szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza. 21.) Az FMKI részletes szervezeti felépítését a szervezési állománytáblázat tartalmazza. Önálló állománytáblával az FMKI vonatkozásában az igazgató, mint állományilletékes parancsnok rendelkezik.

II. FEJEZET A VEZETŐK FELELŐSSÉGI KÖRE, FELADATAIK, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK 22.) Az FMKI vezető beosztású személye: a) felelős az általa vezetett szervezet, illetve irányítása vagy szakirányítása alatt álló szervezeti elemek tevékenységéért, azok törvényes és szakszerű működéséért, továbbá különleges jogrendi felkészüléséért, tervezéséért, szervezéséért, a feladatok végrehajtásáért; b) gondoskodik a szervezetére vonatkozó rendelkezések érvényesítéséről, a szakterületi feladatok végrehajtásáról és ellenőrzéséről, a jelentési kötelezettségek teljesítéséről; c) tevékenysége során érvényesíti a katasztrófavédelem éves munkaprogramjának és az igazgatóság féléves munkatervének célkitűzéseit, gondoskodik arról, hogy azokkal a beosztott személyi állomány is azonosuljon; d) az Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzatban előírt eljárási rend betartásával vezetői ellenőrzést végez, illetve végeztet; e) gyakorolja – a közvetlenül alárendeltségébe tartozó vezetőkön keresztül – a hatáskörébe utalt ügyekben és feladatkörökben a vezetői, irányítói és szakirányítói jogköröket olyan módon, hogy az általa adott utasítások, azok címzettjei, a végrehajtás határidői és felelősei egyértelműen megállapíthatók legyenek; f) indokolt esetben kezdeményezi jogi norma kiadását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, részt vesz a katasztrófavédelmet érintő jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök kidolgozásában, véleményezésében, deregulációs célú felülvizsgálatában; g) a Normaalkotási Szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik a belső normák előkészítéséről, kiadásáról, időszakonkénti felülvizsgálatáról, módosításáról, illetve a deregulációs feladatok rendszeres elvégzéséről; h) kidolgozza a szakterületi fejlesztési terveket, képviseli a vezetése alatt álló szervezetet, részt vesz a személyi állomány képzésének és továbbképzésének megszervezésében; i) részt vesz a területi szintű katasztrófavédelem fejlesztési elképzeléseinek kialakításában, nemzetközi kapcsolataiban, a minőségfejlesztési programja megvalósításában; j) biztosítja az adatkezelés törvényességét, az ügykezelési és a minősített adatkezelési szabályok betartását, valamint a munkahelyi balesetek megelőzését, a munka-, a tűzés a környezetvédelmi előírások érvényesülését; k) kiadmányozási jogkört gyakorol a hatáskörébe utalt ügykörökben; l) kapcsolatot tart más szervek azonos jogállású vezetőivel, intézkedéseket tesz az együttműködés fejlesztése érdekében; m) figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, gondoskodik azok


n) o)

9. oldal

hasznosításáról, elősegíti beosztottai ez irányú tevékenységét; gondoskodik a szakterületét érintő adatok folyamatos elemzéséről és értékeléséről, az információk felhasználásáról; megteszi a szükséges intézkedéseket a működési feltételek biztosítása, az eszközök ésszerű, takarékos használata érdekében.

III. FEJEZET AZ FMKI VEZETŐI ÁLLOMÁNYA III.1. Az igazgató 23.) Az igazgató a BM OKF Főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) közvetlen alárendeltségében végzi feladatait. Az igazgató szolgálati elöljárója az FMKI teljes személyi állományának. 24.) Az igazgató egy személyben jogosult képviselni az FMKI-t. Képviseleti joga korlátlan, minden szervezési, szakmai és gazdálkodási területre kiterjed. 25.) A jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben részletezett feladatkörökben az ott meghatározottak szerint irányítói, felügyeleti, belső engedélyezési, közvetlen utasítási, parancsadási, ellenőrzési, hatósági, szakhatósági, képviseleti, kezdeményezési, javaslatételi, előterjesztési, megbízási, véleményezési, állásfoglalási, aláírási, döntési jogkört gyakorol. Vezeti az FMKI-t, irányítja a helyi szervek működését, tevékenységét, szervezi a főigazgató által meghatározott feladatok végrehajtását, együttműködik a társszervekkel. 26.) A főigazgató kifejezett hatáskörébe utalt kinevezési és felmentési jogkörök kivételével állománya tekintetében gyakorolja a jogszabályok által meghatározott munkáltatói jogokat. 27.) Az igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik az igazgató-helyettes, a gazdasági igazgató-helyettes, az ellenőrzési szolgálatvezető, a humán szolgálat vezetője, hivatalvezető és a kirendeltség-vezetők. 28.) Feladat- és hatáskörében eljárva: a) irányítja és ellenőrzi az FMKI tevékenységét; b) felterjesztéseket, javaslatokat és jelentéseket készít a főigazgató részére; c) javaslatokat és terveket dolgoz ki a katasztrófavédelmi tevékenységre, illetőleg a hivatásos katasztrófavédelmi szervek fejlesztésére; d) gyakorolja a jogszabályban részére meghatározott engedélyezési, személyzeti és költségvetési jogkört; e) javaslatot tesz a főigazgató részére a katasztrófavédelemre vonatkozó működési előírások, a szakmai információs- és hírrendszer, továbbá a katasztrófavédelmi felkészítés és felvilágosítás, tájékoztatás és képzés, valamint a szakmai képzés rendszerének és elveinek szabályozására; f) ellátja az FMKI katasztrófavédelmi képzésének és kutatómunkájának irányítását; g) intézkedéseket foganatosít arra az időszakra, amikor okszerűen lehet számolni olyan katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, amely veszélyezteti az emberi


h)

i) j) k) l) m) n)

o)

p)

q) r) s) t) u) v) w) x) y)

z)

10. oldal

egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot (a továbbiakban: katasztrófaveszély), valamint a kihirdetett veszélyhelyzet időszakában végrehajtandó feladatokra; dönt a hatáskörébe tartozó szervezési kérdésekben, elkészíti az FMKI szervezeti és működési szabályzatát, azt a főigazgató felé jóváhagyásra felterjeszti, jóváhagyja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek ügyrendjét; főigazgatói jóváhagyásra felterjeszti az FMKI féléves tervdokumentumait, az éves tevékenységet értékelő összefoglalót, jóváhagyja az igazgatóság havi tervokmányait, dönt az FMKI szervezeti elemei között felmerült vitás kérdésekben; meghatározza az FMKI sajtó- és tájékoztatási tevékenységének rendjét; gyakorolja a részére jogszabályban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben megállapított egyéb hatásköröket; gondoskodik az FMKI feladatainak ellátása érdekében szükséges adatnyilvántartó rendszerek működtetéséről; gondoskodik a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenység törvényességéről, az adatvédelmi szabályok megtartásáról, az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről, kiadja az FMKI Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatát, megbízza az FMKI belső adatvédelmi felelősét a feladat ellátásával; gondoskodik a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályok érvényre juttatásáról, a minősített adatok védelméhez szükséges személyi, adminisztratív, fizikai és elektronikai biztonsági követelmények érvényesítéséről, minősítési jogkörök törvényes meghatározásáról, az FMKI Biztonsági Szabályzatainak kiadásáról, megbízza az FMKI biztonsági vezetőjét a feladat ellátásával; gondoskodik az FMKI ügyviteli rendszerének kialakításáról, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény alapján felelős az FMKI – mint közfeladatot ellátó szerv – számára meghatározott követelmények teljesítéséért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért; jogszabállyal összhangban meghatározza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket; jogosult a kártalanítási és a kártérítési eljárás lefolytatására és a kártalanítás és a kártérítés összegének megállapítására, gyakorolja az FMKI részére jogszabályban megállapított hatósági, szakhatósági jogköröket. kapcsolatot tart a kiemelt területi informatikai és távközlési szolgáltatókkal, valamint a közösségi és a helyi médiaszolgáltatókkal; meghatározza az Igazgatóság minőségirányítási politikáját; a MIR működésével kapcsolatosan minőségirányítási felelős, belső auditorok és, folyamatgazdák kijelölésével létrehozza a minőségirányítási vezetőséget; a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott körben biztosítja az érdekképviseleti szervek működéséhez szükséges feltételeket; a munkabiztonsági felügyelő útján biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; működteti, és folyamatosan fejleszti az Igazgatóság folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői, belső ellenőrzés rendszerét (FEUVE) – 4. sz. függelékben - foglaltak szerint; szociális és lakásbizottságot működtet;


11. oldal

aa) előterjesztéseket, javaslatokat és jelentéseket készít a BM OKF vezetése részére; bb) intézkedéseket, parancsokat ad ki; cc) jóváhagyja az Igazgatóság ellenőrzési terveit, valamint az azok végrehajtásáról szóló jelentéseket, beszámolókat; dd) a hatályos főigazgatói intézkedésben foglaltaknak megfelelően meghatározza az Igazgatóság vezetői fórumrendszerét, szakági értekezleti rendjét, azok napirendjét, a berendeltek körét; ee) meghatározza a hivatásos állomány képzési és továbbképzési, valamint munkakörében végzett tudományos kutatói tevékenységének témaköreit és jóváhagyja a képzés tartalmát, ellátja – a számára meghatározott jogkörben – az Igazgatóság által szervezett képzések szakmai felügyeletét; ff) kijelöli a megyei védelmi bizottságok operatív munkaszervének vezetőjét; gg) dönt, illetőleg intézkedik azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy a Szabályzat kifejezetten hatáskörébe utal, vagy amelyeket saját hatáskörébe vont; 29.) Az FMKI irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében eljárva: a) javaslatot tesz a főigazgató részére a katasztrófavédelem működését, az FMKI feladatkörét érintő jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megalkotására; b) közreműködik a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai követelmények kidolgozásában; c) gondoskodik az iparbiztonsági, tűzvédelmi és műszaki mentési, polgári védelmi, valamint a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásáról, szakmai követelményeiről, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét; d) közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó nemzeti tervezésben; e) ellátja a különleges jogrendben és az azt megelőző helyzetekben a hatáskörébe utalt feladatokat, megállapítja a katasztrófaveszély tényét és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében – a főigazgató által előzetesen jóváhagyott területi veszély-elhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a létfontosságú rendszerek védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében, a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a főigazgatót; f) katasztrófaveszély, kiterjedt tűzesetek és műszaki mentések esetén személyesen vagy az általa kijelölt személy minden esetben a kárterületre vonul, és a helyszínen végzi szakmai felügyeleti, irányítói tevékenységét. Indokolt esetben, illetőleg katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben a Megyei Védelmi Bizottság elnökének utasítására átveszi az elhárítási munkálatok irányítását; g) végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja a következmények felszámolására irányuló tevékenységet, kidolgozza a lakosságfelkészítés irányait, feladatait, valamint az ehhez kapcsolódó szervezeten belüli eljárások rendjét; h) gondoskodik katasztrófaveszély idején, valamint kihirdetett veszélyhelyzetben a végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatok dokumentációjáról, felügyeli a területi, települési és munkahelyi veszély-elhárítási tervek elkészítését, gondoskodik a veszély-elhárítási tervek naprakészen tartásáról; i) közreműködik a valós kockázatokon alapuló települési katasztrófavédelmi osztályba sorolásában, figyelemmel kíséri a jogszabályban meghatározott elégséges védelmi


12. oldal

szint biztosítását; gondoskodik a területi polgári védelmi és speciális mentő szervezet létrehozásáról, ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat; k) szakmai irányítást gyakorol a közbiztonsági referensek működésére, tanfolyamának szervezésével, a képzéseivel, valamint a vizsga tartalmának meghatározásával kapcsolatos ügyekben; l) jogszabályban meghatározott esetekben első és másodfokú polgári védelmi szakhatóságként jár el; m) kijelöli veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítására jogosult személyt; n) gyűjti és feldolgozza a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos információkat, jelentéseket állít össze, javaslatokat tesz döntésekre, tájékoztatja az együttműködő szerveket, szervezeteket; o) közreműködik a megye polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatainak koordinálásában, a nemzetgazdaságot érintő mozgósítási és a védelmi igazgatási feladatok tervezésében; p) kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, önkormányzati szervekkel, szervezi az önkormányzati vezetők katasztrófavédelmi felkészítését, a lakosság ez irányú tájékoztatását, q) működteti az FMKI informatikai rendszerét, a lakossági tájékoztató rendszert; működteti a területi katasztrófa-elhárítási információs központot; r) nyilvántartást vezet a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából; s) felelős a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényből eredő fegyveres összeütközés miatt szükséges - polgári védelmi feladatok megyei szintű végrehajtásáért; t) a polgári védelmi erők alkalmazása esetén koordinálja a védekezési tevékenységet; u) javaslatot tesz a hivatásos tűzoltó parancsnokság, katasztrófavédelmi létrehozására, megszüntetésére; v) irányítja a katasztrófavédelem tűzoltó egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatait, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt; w) indokolt esetben kezdeményezi az erdészeti hatóságnál a tűzgyújtási tilalom elrendelését; x) helyi szerve útján irányítja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat is ellátó önkéntes tűzoltó egyesületek szakmai tevékenységét; y) jogszabályban meghatározott esetekben első és másodfokú tűzvédelmi hatóságként jár el, tűzvédelmi szakértői tevékenységet végez; z) a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjével kapcsolatban az egyéb munkáltatói jogköröket gyakorolja; aa) ellátja a hivatásos tűzoltó parancsnokságok tevékenységének szakmai irányítását és felügyeletét, figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesületek szakmai munkáját, valamint figyelemmel kíséri a megyei tűzoltó szövetség működését; bb) gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört a tűzvizsgálati eljárásokban; cc) javaslatot tesz a BM OKF főigazgatójának az illetékességi területén lévő katasztrófavédelmi kirendeltségek vezetőinek és hivatásos tűzoltó-parancsnokságok j)


dd)

ee) ff)

gg)

hh)

ii)

jj) kk) ll) mm) nn) oo)

pp)

qq)

rr)

ss) tt)

13. oldal

parancsnokainak kinevezésére és felmentésére, valamint egyetértési jogot gyakorol a létesítményi tűzoltóságok vezetőinek kinevezésénél; javaslatot tesz a főigazgatónak a hivatásos tűzoltó parancsnokságok rendkívüli készenléti szolgálata elrendelésére, valamint az összevont és ellenőrző gyakorlatok tartására; intézkedik az II. fokú tűzvizsgálati eljárások lefolytatására; a létfontosságú létesítmények védelmének feladatrendszerén belül képviseli a katasztrófavédelmi szempontrendszer érvényesítését, ellátja a kritikus infrastruktúra vizsgálatával és védelmével kapcsolatos feladatok katasztrófavédelmi koordinációs feladatokat; végzi a létfontosságú létesítmények védelmét érintő veszély-elhárítási tervek felülvizsgálatával kapcsolatos területi szintű feladatokat, felügyeli a helyi szervek ez irányú tevékenységét; katasztrófavédelmi bírságot szab ki a katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése, a Kat.tv. IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén, valamint a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén; végzi a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi szállításának a külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzését, működteti a kapcsolódó adatbázis-rendszert, valamint ellátja az elsőfokú hatósági feladatokat; végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági engedélyezési és felügyeleti feladatait; illetékességi területén irányítja az alapvető és létfontosságú felhasználók kijelölésével kapcsolatos első fokú eljárást; gondoskodik a kijelölt alapvető és létfontosságú fogyasztók naprakész nyilvántartásáról; ellátja a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a létfontosságú rendszerelemek védelemmel kapcsolatos feladatokat; közreműködik a létfontosságú létesítmények horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a létfontosságú rendszerek beazonosítási folyamatában; követi, összesíti, a tervezés során felhasználja az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemek védelmét ellátó szervezetek, valamint az érintett hálózat üzemeltetőjének tapasztalatait és igényeit; az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől adatot, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésére jogosult szervtől földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket vesz át; gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatok katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, műszaki mentési és tűzoltósággal, polgári védelmi szervezetek megalakításával, felkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos tevékenységét a lakosság ez irányú tájékoztatását. Szervezi a járási hivatalvezetők katasztrófavédelmi felkészítését; gyakorolja a részére jogszabályban meghatározott egyéb hatásköröket, hatósági és szakhatósági feladatokat; szakhatóságként jár el a Megyei Kormányhivatal által lefolytatott II. fokú hatósági


14. oldal

ügyekben; uu) kapcsolatot tart a helyi védelmi bizottságokkal a katasztrófavédelmi tevékenységet illetően, a megyei polgári védelmi főfelügyelő szakirányításával figyelemmel kíséri a helyi védelmi bizottságok elnökhelyetteseinek tevékenységét; vv) biztosítja a Megyei Védelmi Bizottság (a a továbbiakban MVB) elnökhelyettesi teendőit, a Megyei Tűzmegelőzési Bizottság elnöki posztját, irányítja a Megyei Védelmi Bizottság Katasztrófa-elhárítás Operatív Törzsét. Rendszeres időközönként tájékoztatja a Megyei Közgyűlést, a MVB-t, a megye katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi helyzetéről, a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok, önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek tűzvédelmi, valamint tűzoltási és műszaki mentési tevékenységéről, továbbá a katasztrófa- és polgári védelmi szervezetek megalakításának helyzetéről; ww) MVB elnökhelyettesi minőségében gondoskodik a helyi védelmi bizottság (a továbbiakban: HVB) elnökhelyettesének, valamint annak a kijelölt személynek a szakirányításáról, aki veszélyhelyzetben a polgármestertől átveszi a helyi katasztrófavédelmi tevékenységek irányítását; xx) működteti a Megyei Veszélyhelyzet-kezelési Központot (a továbbiakban: MVK); yy) együttműködik a területi államigazgatási szervek ágazati katasztrófavédelmi feladatait ellátó szervezeti egységeivel. 30.) A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkörében: a) külön feladatszabás alapján részt vesz a nemzetközi együttműködésben; b) viszonosság alapján együttműködik a katasztrófavédelmi /polgári védelmi, iparbiztonsági és tűzvédelmi/ nemzetközi és multilaterális szervekkel, szervezetekkel; c) gondoskodik a katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezéséről, szervezéséről és az azokon való részvételről; d) közreműködik a katasztrófavédelmi kormányegyezményekben foglaltak végrehajtásában, a regionális együttműködéssel összefüggő feladatok végrehajtásában; e) a nemzetközi kapcsolatok során a hatáskörébe utalt feladatkörökben együttműködési megállapodást köt, a külföldi partnerszervezetekkel, a katasztrófavédelmi /polgári védelmi, iparbiztonsági és tűzvédelmi/ szervekkel, szervezetekkel; f) főigazgatói utasításra és engedélyével biztosítja a katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában a területi és helyi katasztrófavédelmi szervek állományának részvételét; g) főigazgatói utasításra és engedélyével biztosítja a regionális együttműködéssel összefüggő feladatok végrehajtását, részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködésben; h) szükség esetén - főigazgatói utasításra és engedéllyel - biztosítja a nemzetközi segélyszállítmányok továbbítását, kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe szükség esetén bevonja a különböző karitatív szervezeteket

31.) Gazdálkodási jogkörében eljárva: a) az FMKI éves költségvetésében biztosított előirányzatok mértékéig szerződéseket köthet és kötelezettségeket vállalhat; b) biztosítja a költségvetési előirányzatok teljesítését, irányítja az Igazgatóság


c)

d) e) f) g)

h)

i) j)

k) l) m)

15. oldal

gazdálkodását, biztosítja az FMKI működési feltételeit; gyakorolja a katasztrófavédelem vonatkozásában az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjét megillető jogokat, gondoskodik az előírt pénzügyi, gazdálkodási feladatok ellátásáról; felelős az FMKI költségvetési előirányzatainak felhasználásáért, a szükségleti tervek elkészítéséért, a jogszabályokban előírt egyeztetések elvégzéséért; koordinálja az önkormányzati tűzoltóságok költségvetési tervezésével és gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; közreműködik az önkormányzati tűzoltóságok technikai fejlesztésére fordítható pénzeszközök felhasználásában, a technikai eszközök beszerzésében, elosztásában; a célszerűségre is kiterjedően folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési forrásból származó pénzeszközei felhasználását; a hatályos jogszabályi keretek között meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beruházási és felújítási jellegű éves terveit, biztosítja azok költségvetési fedezetét; dönt az Igazgatóság bér- és jutalmazási keretének felhasználásáról; gondoskodik FMKI műszaki, ruházati, informatikai eszközökkel történő ellátásáról, szükség szerint kezdeményezi a rendszeresítési eljárásba bevonandó eszközök körét, felterjeszti a rendszeresítéshez szükséges okmányokat; kiadja a szervezési állománytábla-, a technikai állománytábla-kivonatot és a gépjármű-nyilvántartási jegyzék kivonatot; a hatályos jogszabályi keretek között meghatározza az irányítása alá tartozó szervezetek pénzügyi-gazdasági irányításának rendjét; felelős az FMKI tervszerűségen és gazdaságosságon alapuló energiagazdálkodásáért. III.2. Az igazgató-helyettes

32.) Az igazgató közvetlen alárendeltségében, a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és e Szabályzatban meghatározott keretek között önálló felelősségi körben vezeti és irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységeket. 33.) Az igazgató-helyettes az igazgató általános helyettese, szolgálati elöljárója - a gazdasági igazgató-helyettes kivételével - a területi szerv és helyi szervek teljes személyi állománynak, az igazgatót távollétében – külön jogszabály által az igazgató kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – teljes hatáskörben helyettesíti. 34.) Gyakorolja szakterülete vonatkozásában a jogszabályban előírt, vagy az igazgató által átruházott hatósági jogköröket. 35.) Az igazgató-helyettes feladata különösen: a) az alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek, illetve a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és a katasztrófavédelmi őrsök tevékenységének szakmai irányítása, a szervezetek közötti munka koordinálása, ellenőrzése, szervezeti egységek közötti vitás kérdések eldöntése, a Megyei Védelmi Bizottság Operatív Törzse tevékenységének segítése; b) intézkedések, a BM OKF-hez történő előterjesztések kidolgozásának irányítása; c) javaslatok kidolgozása az érintett szakterületek fejlesztésére, a munkavégzés korszerűsítésére, a munka javítására; d) belső szakmai szabályozók előkészítése, a felsőbb szervekhez történő előterjesztések kidolgozásának irányítása;


16. oldal

e) a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök végrehajtásának irányítása, felügyelete; f) az irányított szakterületek vonatkozásában a munka elosztása, az ügyintéző szervezeti egység vagy személy kijelölése, határidő megállapítása, a felsőbb szintű, döntést igénylő ügyeknek a döntésre jogosulthoz történő felterjesztése; g) programok, tervek megvalósításának irányítása; h) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása, ellenőrzése, valamint a szükséges információkkal történő rendszeres ellátása; i) feladatkörében, illetve az igazgató megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése önkormányzati, társadalmi szervezetekkel, a védelmi bizottsággal, a polgármesterekkel és a helyi védelmi szervek vezetőivel, az Igazgatóság, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti elemek képviselete; j) az igazgató által meghatározott kiadmányozási jogok gyakorlása; k) a főigazgató, illetve az igazgató utasításainak végrehajtása; l) az FMKI éves tevékenységét értékelő összefoglaló elkészítése; m) az igazgató felhatalmazása alapján az igazgatóság, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti elemek képviselete; n) koordinálja az igazgatóság és helyi szervei értesítésével és magasabb készültségbe helyezésével, a különleges jogrend időszakában történő működésével és felkészítésével kapcsolatos feladatait; o) közreműködik az igazgató minőségirányítással kapcsolatos tevékenységében; p) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó szervezeti egységek dolgozóinak előléptetésére, jutalmazására, felelősségre vonására, gyakorolja az igazgató által meghatározott hatásköröket; q) túlmunkát, túlszolgálatot rendelhet el; r) koordinálja az Igazgatóság felkészítő, oktató és gyakorlatszervező tevékenységét; s) koordinálja a védekezési tevékenységet, részt vesz az Igazgatóság mentési tevékenységének irányításában; t) döntést hoz mindazon kérdésekben, amelyet a Szabályzat, az Ügyrend vagy munkaköri leírás a hatáskörébe utal; III.3. A gazdasági igazgató-helyettes 36.) A gazdasági igazgató-helyettes az igazgató gazdasági helyettese, annak közvetlen alárendeltségében, a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályzó eszközökben és e Szabályzatban meghatározott keretek között önálló felelősségi körben vezeti és irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemeket: a költségvetési osztályt, az informatikai osztályt és a műszaki osztályt. 37.) A gazdasági igazgató-helyettes szolgálati elöljárója – az igazgató-helyettes kivételével – a teljes személyi állománynak. Az igazgató és helyettesének egyidejű akadályoztatása esetén – külön jogszabály által az igazgató kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – a gazdasági igazgató-helyettes helyettesíti az igazgatót. 38.) Gyakorolja szakterülete vonatkozásában a jogszabályban előírt, vagy az igazgató által átruházott jogköröket. 39.) A gazdasági igazgató-helyettes feladata különösen: a) az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységének irányítása és ellenőrzése; b) a helyi szervek szakmai irányítása és ellenőrzése; c) szabályozásra vonatkozó javaslatok, intézkedések, a felsőbb szervekhez történő


17. oldal

előterjesztések kidolgozásának irányítása; d) a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök végrehajtásának irányítása, illetőleg felügyelete, továbbá az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti vitás kérdések eldöntése; e) a fejlesztési programok, tervek, pályázatok, projektek kialakításának és megvalósításának irányítása; f) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása, valamint a szükséges információkkal való rendszeres ellátása; g) feladatkörében, illetve az igazgató megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése önkormányzati, társadalmi szervezetekkel; h) kiadmányozási jog gyakorlása a Szabályzat által meghatározottak szerint, i) a jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben biztosított költségvetési jogok gyakorlása; j) az irányított szakterületek vonatkozásában a munka elosztása, az ügyintéző szervezeti egység vagy személy kijelölése, határidő megállapítása, a felsőbb szintű, döntést igénylő ügyeknek a döntésre jogosulthoz történő felterjesztése; k) az irányítása alá tartozó szervezeti elem vezetőinek beszámoltatása, ellenőrzése, valamint a szükséges információkkal történő rendszeres ellátása; l) feladatkörében, illetve az igazgató megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése az FMKI, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti elem képviselete; m) a főigazgató, illetve az igazgató utasításainak végrehajtása; n) javaslattétel az irányítása alá tartozó szervezeti egységek dolgozóinak előléptetésére, jutalmazására, felelősségre vonására; o) az igazgató által meghatározott hatáskörök gyakorlása; p) túlmunka, túlszolgálat elrendelése; q) döntéshozatal mindazon kérdésekben, amelyet a Szabályzat, az Ügyrend vagy a munkaköri leírás a hatáskörébe utal. III.4. A hivatalvezető 40.) A hivatalvezető az igazgató közvetlen alárendeltségében látja el feladatait. 41.) A hivatalvezető felelős a közvetlen alárendeltségébe tartozó ügyintézők tevékenységének koordinálásáért, a munka szervezéséért, a Hivatalra vonatkozó határidők betartásáért és az igazgató által meghatározott határidők betartatásáért. 42.) A hivatalvezető a feladatköréhez kapcsolódó egyes hatásköreit beosztottaira átruházhatja. 43.) A hivatalvezető dönt, illetőleg intézkedik az igazgató által a hatáskörébe utalt ügyekben, feladata különösen: a) a közvetlen alárendeltségébe tartozók tevékenységének irányítása; b) a Hivatal feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, valamint a helyi szervek tevékenységének szakmai irányítása; c) a stratégiák kimunkálására és előterjesztésére irányuló munkában való közreműködés; d) területi szintű feladatokat ellátó szervezetekkel történő együttműködésben való részvétel; e) a lakossággal történő interaktív kapcsolattartás érdekében a Hivatal szervezetén belül az ügyfélszolgálati tevékenység végzése; f) a társadalmi kapcsolatok erősítése céljából az FMKI rendezvényeinek szervezése, ezzel összefüggő protokoll feladatok végrehajtása; g) az FMKI kommunikációs feladatainak felügyelete;


18. oldal

h) szakterületét illetően, a feladatkörébe tartozó kérdésekben – felhatalmazás alapján – az FMKI képviselete; i) a szabályozási koncepciók, utasítások, jelentések, előterjesztések kidolgozásának irányítása; j) a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök végrehajtásának felügyelete, a szervezeti egységek közötti koordináció végzése; k) a nemzetközi kapcsolattartással és együttműködéssel kapcsolatos feladatok biztosítása; l) fejlesztési programok, tervek kialakításának és megvalósításának összehangolása; m) az FMKI és szervezeti egységei minőségirányítási rendszerének működtetése; n) a hivatali szakterülethez tartozó feladatok oktatásának, képzésének biztosítása; o) szakterületét illetően a Hivatal hatáskörébe tartozó kérdésekben – felhatalmazás alapján – az FMKI képviselete; p) ügyirat-kezelési feladatok felügyelete, az FMKI minősített és nyílt adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenységének szervezése; q) az FMKI-ra érkező iratok feldolgozásának, továbbításának, az ügyviteli munka ellátásának irányítása; r) ahol biztonsági vezetőként is tevékenykedik, ott a minősített adatokkal kapcsolatban a titokvédelmi előírások betartásának rendszeres ellenőrzése; s) az igazgató hivatali programjainak szervezése, azok alakulásának és a megvalósulásukhoz szükséges feltételek biztosítása, a vezetői távollétre, szabadságra vonatkozó információk egyeztetése a Főigazgatói Titkársággal; t) a kiadott feladatok végrehajtásának, a határidők és a szolgálati út betartásának figyelemmel kisérése, jogkörében eljárva tájékoztatást/jelentést kér a kijelölt felelősöktől; u) koordinálja a feladat meghatározó értekezletekkel és az igazgató jelenlétében lebonyolított rendezvényekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat; v) a napi szintű sajtófigyelés alapján javaslatot tesz az igazgatónak a reagálást igénylő sajtóanyagokra; w) figyelemmel kíséri a helyi szervek részére előírt határidős jelentések beérkezését és feldolgozását; x) irányítja a jogi és jogi képviseletet igénylő feladatok ellátását; y) javaslatot tesz a Hivatal létszám-, személyi juttatási keretével való gazdálkodásra; z) javaslatot tesz elismerés adományozására, elmarasztalásra; aa) a közvetlen alárendeltségébe tartozó ügyintézők szakmai felkészültsége színvonalának folyamatos szinten tartására, a helyi szervek szakirányú továbbképzését kezdeményezi; III.5. Az ellenőrzési szolgálatvezető 44.) A szolgálatvezető – a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint jelen Szabályzatban foglaltak alapján – az igazgató közvetlen irányítása alatt felelős az Ellenőrzési Szolgálat működésének szabályszerűségéért, az irányítási és felügyeleti jogkörben végrehajtott, valamint a revíziós ellenőrzések során a hiányosságok feltárásáért, a hiányosságok felszámolására az intézkedési terv készítetéséért, az abban foglalt feladatok végrehajtásának utóellenőrzéséért. A belső ellenőrzési rendszer, valamint az irányítási és felügyeleti jogkörből adódó ellenőrzési rendszer működtetéséért, a feladatok határidőben történő teljesítéséért. A közvetlen alárendeltségébe tartozók tevékenységének koordinálásáért, a munka szervezéséért, a határidők betartásáért.


19. oldal

45.) Az ellenőrzési szolgálatvezető feladata különösen: a) Az FMKI szervezeti elemeinek, valamint, a helyi és a felügyelt szervek tevékenységének ellenőrzése, az ellenőrzési tevékenységnek a szakmai irányítása; b) az ellenőrzési feladataiba a szükséges szakmai elemek bevonása; c) a közvetlen alárendeltségébe tartozók feladatköreinek megállapítása, a szolgálat irányítása, a beosztottak munkájának figyelemmel kísérése; d) a kirendeltségen lévő ellenőrzési kapcsolattartók munkájának koordinálása; e) az alárendeltségébe tartozók rendszeres tájékoztatása, munkájuk koordinálása; f) a feladatkörébe tartozó ügyekben igazgatósági normatervezetek kidolgozása, az egységes végrehajtás érdekében szükséges javaslatok szakmai tervezeteinek kialakítása; g) a szakterületre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozása; h) belső normák kiadásának, módosításának, visszavonásának kezdeményezése; i) a szakterületen folyó ügyintézés szakszerűségének és a határidők betartásának ellenőrzése; j) szakterületét illetően a szolgálat feladatkörébe tartozó kérdésekben – felhatalmazás alapján – az Igazgatóság képviselete; k) döntés meghozatala az igazgató által hatáskörébe utalt ügyekben; l) az alárendeltségébe tartozó személyi állomány tekintetében a szakmai felkészültségének színvonaláért való felelősség; m) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; n) a helyi szervek szakirányú továbbképzésének kezdeményezése; o) az Ellenőrzési Szolgálat állományára vonatkozóan az ügyviteli-, adatvédelmi, valamint rezsim előírások betartásának és betartatásának rendszeres ellenőrzése. III.6. A humán szolgálatvezető 46.) A humán szolgálatvezető - a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályzó eszközök, valamint jelen Szabályzatban foglaltak alapján - az igazgató közvetlen alárendeltségében látja el feladatát, felelős az igazgatóság humánpolitikájának kialakításáért, irányítja annak személyügyi tevékenységét. Felelős a humánszolgálat működéséért és a feladatkörébe tartozó feladatok határidőben történő teljesítéséért. 47.) A szolgálat feladatköréhez kapcsolódó egyes hatáskörének gyakorlását beosztottaira átruházhatja. 48.) A humán szolgálatvezető dönt, illetőleg intézkedik az igazgató által a hatáskörébe utalt ügyekben, feladata különösen: a) gondoskodni a hivatásos állományba kerülők pályáztatásával, kiválasztásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról; b) gondoskodni az Igazgatóság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezéséről, biztosításáról; c) gondoskodni a hivatásos, és a közalkalmazotti viszonyban álló állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzéséről; d) végrehajtani az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedéseket; e) koordinálni, szervezni és ellenőrizni a személyi állomány szolgálatellátáshoz szükséges egészségi-, pszichikai-, fizikai követelményeknek való megfelelést;


20. oldal

f) felügyelni a fegyelmi és kártérítési eljárások lefolytatását; g) előkészíteni a szakterületre vonatkozó belső szabályozók tervezeteit, napra készen tartani a személyi állomány nyilvántartási és fogyaték anyagait; h) végrehajtani az érintett személyi állomány vagyonnyilatkozat tételével, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzésének kezdeményezésével kapcsolatos személyügyi feladatokat; i) megvizsgáltatni a szolgálati kérelmekben foglaltakat, elbíráltatni a szolgálati panaszokat, javaslatot tesz azok megoldására; j) együttműködni az érdekképviseleti szervekkel; k) figyelemmel kísérni a belső szabályozók jogszabályi megfelelőségét, hatályosságát, véleményezni azok tervezeteit; l) végrehajtani, végrehajtatni a felettes szerv és az igazgató utasításait; m) felügyelni a humánszolgálat szervezetén belül működő esélyegyenlőségi referensi és szociális bizottság titkári feladatok végrehajtását; n) a munkabiztonsági felügyelőn keresztül biztosítani az Igazgatóság egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását; o) együttműködni a gazdasági-igazgatóhelyettesi szervezettel a szakterületet érintő adatszolgáltatási és tervezési feladatok végrehajtásában.

III.7. A megyei főfelügyelő 49.) A megyei főfelügyelő szakterülete vonatkozásában gyakorolja a jogszabályban előírt, vagy az igazgató-helyettes által átruházott szakirányítási és felügyeleti jogköröket, valamint az igazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt– a jelen Szabályzatban foglaltak alapján – felügyeli saját szakterületét. 50.) A megyei főfelügyelő feladata különösen: a) szakmai elöljáróként a helyi szervek tevékenységének szakmai irányítása; b) szakmai állásfoglalás kérése, javaslattétel a központi szerv részére; c) a szabályozási koncepciók, intézkedések, tervezetek véleményezése, javaslat, észrevétel készítése; d) a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök végrehajtásának felügyelete, továbbá az irányításuk alá tartozó szervezeti elemek tevékenységeinek összehangolása; e) a szakterületi irányítása alá tartozók beszámoltatása, valamint a szükséges információkkal való rendszeres ellátása; f) feladatkörébe tartozó kérdésekben a megyei főfelügyelőség, továbbá – felhatalmazás alapján – az FMKI képviselete; g) döntés azokban az ügyekben, amelyeket jelen Szabályzat, illetőleg az igazgató vagy az igazgató-helyettes a hatáskörébe utalt; h) a szakmai felkészültség színvonalának biztosítása; i) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; j) szakirányú továbbképzések szervezése; k) feladatkörében, illetve az igazgató-helyettes megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, kormányzati, önkormányzati, gazdálkodó, társadalmi szervezetekkel.


21. oldal

III. 8. Az osztályvezető 51.) Az osztályvezető – a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint jelen Szabályzatban foglaltak alapján – az igazgató, az igazgató-helyettes, valamint kirendeltség-vezető utasításainak megfelelően vezeti és irányítja az osztály munkáját, abban közvetlenül részt vesz. Felelős annak működéséért, és a feladatkörébe tartozó feladatok határidőben történő teljesítéséért. 52.) Az osztály feladatköréhez kapcsolódó hatáskörének gyakorlását munkaköri leírásban beosztottjaira átruházhatja. 53.) Dönt a szolgálati elöljáró által hatáskörébe utalt ügyekben. 54.) Az osztályvezető feladata különösen: a) a közvetlen alárendeltségébe tartozó ügyintézők feladatkörének megállapítása a munka arányos elosztásával, az ügyintézők folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése, valamint a fontosabb kérdésekről való rendszeres tájékoztatása; b) az elintézendő ügyek kiosztása, az elintézés során érvényesítendő szempontok meghatározása, a feladat végrehajtásának elősegítése és a végrehajtás ellenőrzése; c) az ügyintézők által készített tervezetek felülvizsgálata, a hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozása, a felsőbb szintű döntést igénylő ügyek felterjesztése; d) az osztály feladatkörébe tartozó kérdésekben az osztály képviselete, külön eseti felhatalmazás alapján pedig az FMKI vagy KvK képviselete; e) feladatkörében, illetve felhatalmazás alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; f) javaslattétel az osztály dolgozóinak elismerésére, elmarasztalására; g) a feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztések, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges javaslatok szakmai tervezeteinek kialakítása; h) szakterülete tekintetében fejlesztési koncepciók kidolgozása, belső normák kiadásának, módosításának, visszavonásának kezdeményezése; i) az ügyintézés szakszerűségének és a határidők betartásának ellenőrzése; j) döntés azokban az ügyekben, amelyeket az igazgató vagy az igazgató-helyettes a hatáskörébe utaltak; k) a szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának biztosítása, szakirányú továbbképzések kezdeményezése;

IV.FEJEZET AZ FMKI BEOSZTOTTI ÁLLOMÁNYA IV. 1. A főreferens és ügyintéző 55.) Az ügyintéző a Szabályzatban, a szervezeti elem ügyrendjében, illetve a munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a feladatkörébe tartozó ügyeket. 56.) A főreferens munkaköri leírásában, vagy eseti vezetői döntés alapján, ügyintézői feladatain túl: a) ideiglenesen vagy akár állandó jelleggel - vezetőjének felügyelete mellett - szervezi és irányítja az azonos munkaterületen dolgozó ügyintézők, illetve ügykezelők (a továbbiakban: csoport) munkáját; b) az adott csoportot illetően kialakítja az egységes ügyintézés feltételeit, biztosítja az ügyintézők számára a folyamatos konzultáció lehetőségét; c) a csoport ügyeiben személyesen referál vezetőjének, szükség esetén egyeztet más


22. oldal

hivatali egységek ügyintézőjével, főreferensével; d) a csoport által kiadmányozásra előkészített tervezetet továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz; e) ellenőrzi az iratra feljegyzett kezelői és kiadási utasításokat, valamint az irattári tételszámot. 57.) Az ügyintéző: a) felelős saját tevékenységéért, a részére meghatározott, illetve a vezető által adott feladatok szakszerű, a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; b) köteles tanulmányozni és ismerni azokat a jogszabályokat, szakmai előírásokat, amelyek a színvonalas ügyintézési munka végrehajtásához szükségesek; c) köteles vezetőjét az ügyben folytatott tárgyalásról, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről – emlékeztető vagy feljegyzés készítésével – igény esetén szóbeli jelentés formájában tájékoztatni; d) vezetőjének haladéktalanul jelenteni köteles, ha feladatát határidőre nem tudja teljesíteni. IV. 2. Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott 58.) Az ügykezelő: a) ellátja a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott adminisztrációs feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok, valamint az ügyviteli szabályok ismeretében és megtartásával; b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza. 59.) A fizikai alkalmazott: a) ellátja a munkaköri leírásában meghatározott ellátási és épület-üzemeltetési feladatokat; b) ellátja mindazokat a kisegítő feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

V. FEJEZET A HELYI SZERVEK VEZETŐI ÁLLOMÁNYA V.1. A kirendeltség-vezető 60.) A katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető – a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint jelen Szabályzatban foglaltak alapján – az igazgató közvetlen irányítása alatt, az igazgató-helyettes szakmai irányításával önálló felelősségi körben vezeti a Kvk-t, szolgálati elöljárója a KvK teljes személyi állományának, felelős a feladatkörébe tartozó feladatok határidőben történő teljesítéséért. 61.) Gyakorolja szakterülete vonatkozásában a jogszabályban előírt, vagy az igazgató által átruházott hatósági jogköröket. 62.) Az illetékességi területére vonatkozóan képviseli az FMKI-t, az igazgató előzetes engedélye alapján nyilatkozattételre jogosult. 63.) A kirendeltség-vezető feladata különösen: a) irányítja és koordinálja a vezetése alá tartozó felügyelők, tűzoltóparancsnokok,


23. oldal

osztályvezető és közvetlen alárendeltségében lévő ügyintézők munkáját, folyamatosan tájékoztatja és beszámoltatja őket; b) a feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztések kidolgozása, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges intézkedések megtétele; c) helyi szintű fejlesztési koncepciók kidolgozása; d) belső normák kiadásának, módosításának, visszavonásának kezdeményezése; e) az ügyintézés szakszerűségének és a határidők betartásának ellenőrzése; f) döntés meghozatala azokban az ügyekben, amelyeket az igazgató a hatáskörébe utalt; g) a szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának, emelkedésének biztosítása; h) javaslattétel a kirendeltség létszám-, személyi juttatási keretével való gazdálkodásra; i) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; j) a HTP szakmai tevékenységének irányítása; k) feladatkörében, illetve felhatalmazás alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése a helyi állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; l) az ügyviteli-, adatvédelmi, valamint rezsim előírások betartásának és betartatásának rendszeres ellenőrzése. 64.) Illetékességi területén rendszeres kapcsolatot tart - a katasztrófavédelmi megbízottakon keresztül - a települési közbiztonsági referensekkel, értekezletek összehívásával munkájukat segíti, rendszeres képzésüket szervezi. 65.) Szakmai segítséget nyújt a kirendeltség illetékességi területén működő HVB munkájához, felkérésre előterjesztéseket, beszámolókat készít a HVB ülésekre. 66.) Köteles vonulni a részére előírt káresethez, illetve minden olyan eseményhez, amire az igazgató, vagy az igazgató-helyettes közvetlenül utasítja. V.2. A felügyelő 67.) A felügyelő szakterülete vonatkozásában gyakorolja a jogszabályban előírt, vagy a kirendeltség-vezető által átruházott szakirányítási és felügyeleti jogköröket, valamint végzi a felügyelői tevékenységet. 68.) A felügyelő feladata különösen: a) a szakmai alárendeltségébe tartozók tevékenységének irányítása, szakfelügyelete; b) a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök végrehajtásának felügyelete, továbbá a szakfelügyelete alá tartozók tevékenységének összehangolása; c) a felügyelete alá tartozók szaktevékenységéhez szükséges információk folyamatos biztosítása; d) feladatkörébe tartozó kérdésekben a KvK képviselete; e) folyamatos kapcsolattartás a megyei főfelügyelővel; f) javaslattétel a szakterületén közreműködők elismerésére, elmarasztalására; g) szakirányú továbbképzések szervezése; h) feladatkörében, illetve a kirendeltség vezető megbízása alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése állami, kormányzati, önkormányzati, társadalmi szervezetek megfelelő szintű képviselőivel. V.3. Katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető 69.) Az osztályvezető a kirendeltség-vezető utasítása alapján irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját, abban közvetlenül is részt vesz. Felelős az osztály feladatainak teljesítéséért és a katasztrófavédelmi integrált hatósági tevékenység szakszerűségéért.


24. oldal

70.) Az osztályvezető feladata különösen: a) a közvetlen alárendeltségébe tartozók feladatkörének megállapítása, irányítása, folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése és ellenőrzése; b) a közvetlen alárendeltségébe tartozók rendszeres tájékoztatása a fontosabb kérdésekről; c) az ügyintézők feladatkörének megállapítása a munka arányos elosztásával, az ügyintézők folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése, valamint a fontosabb kérdésekről való rendszeres tájékoztatása; d) az elintézendő ügyek kiosztása, az elintézés során érvényesítendő szempontok meghatározása, a feladat végrehajtásának elősegítése és a végrehajtás ellenőrzése; e) az ügyintézők által készített tervezetek felülvizsgálata, a hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozása, a felsőbb szintű döntést igénylő ügyek felterjesztése; f) az ügyintézés szakszerűségének és a határidők betartásának ellenőrzése; g) szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának biztosítása; h) javaslattétel az osztály szervezetében lévő állomány elismerés adományozására, elmarasztalásra; i) az ügyviteli-, adatvédelmi, valamint rezsim előírások betartásának és betartatásának rendszeres ellenőrzése. V.4. A tűzoltóparancsnok 71.) Vezeti a HTP-t és irányítja az ahhoz tartozó katasztrófavédelmi őrsöt, szakmailag irányítja a működési területén lévő önkormányzati, létesítményi tűzoltó parancsnokságok és az együttműködési megállapodás alapján együttműködő önkéntes tűzoltó egyesületek szakmai tevékenységét. Szolgálati elöljárója a HTP teljes személyi állományának. 72.) A működési területére vonatkozóan képviseli a HTP-t, az igazgató előzetes engedélye alapján nyilatkozattételre jogosult. 73.) Felelős a tűzoltásra és a műszaki mentésre vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a belső normákban meghatározott feladatok végrehajtásáért. 74.) Felelős a HTP szolgálatszervezéséért, ezáltal a zavartalan szolgálatellátásért. 75.) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. 76.) A tűzoltóparancsnok feladata különösen: a) a jogszabályokban, és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközökben, továbbá a belső rendelkezésekben meghatározott feladatok végrehajtása; b) közvetlen alárendeltségébe tartozó beosztottak irányítása, folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése; c) kiemelt figyelemmel kíséri, segíti a katasztrófavédelmi megbízottak tevékenységét; d) az alárendeltségébe tartozó beosztottak rendszeres tájékoztatása, munkájuk koordinálása; e) a feladatkörébe tartozó kérdésekben a HTP képviselete; f) döntés meghozatala azokban az ügyekben, amelyeket a kirendeltség-vezető a hatáskörébe utalt; g) a szakmai felkészültség színvonalának folyamatos szinten tartása, az előírt rendszeres képzések megszervezése; h) javaslattétel a HTP létszám-, személyi juttatási keretével való gazdálkodásra; i) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; j) a katasztrófavédelmi őrs tevékenységének szakmai irányítása; k) feladatkörében, illetve felhatalmazás alapján együttműködés szervezése, fenntartása és fejlesztése helyi állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel;


25. oldal

l) működési területén rendszeres kapcsolatot tart a települési közbiztonsági referensekkel; m) javaslatot tesz a kirendeltség képzési tervéhez, szervezi, végzi a HTP képzési feladatait; n) elkészíti és felterjeszti a HTP éves tevékenységét értékelő beszámoló jelentést; o) irányítja az eszköz-karbantartási feladatokat; p) helyi szinten közreműködik a polgári védelmi szervezetek szervezési, tervezési feladataiban; q) közreműködik a beavatkozás elemzési feladatokban. 77.) Köteles vonulni a részére előírt káresethez, illetve minden olyan eseményhez, amire a kirendeltség-vezető közvetlenül utasítja. VI. FEJEZET A KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG BEOSZTOTTI ÁLLOMÁNYA VI.1. A tűzoltóparancsnok-helyettes 78.) Szolgálati elöljárója – a tűzoltóparancsnok kivételével – a HTP teljes személyi állománynak. 79.) Ellátja a HTP működési területén jelentkező polgári védelmi feladatokat, amelyek megvalósulása érdekében folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a polgári védelmi felügyelővel. 80.) A tűzoltóparancsnok-helyettes feladata különösen: a) A jogszabályokban, és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközökben, továbbá a belső rendelkezésekben meghatározott feladatok végrehajtása; b) közvetlen alárendeltségébe tartozó beosztottak irányítása, folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése; c) az alárendeltségébe tartozó beosztottak rendszeres tájékoztatása, munkájuk koordinálása; d) döntés meghozatala azokban az ügyekben, amelyeket a tűzoltóparancsnok a hatáskörébe utalt; e) a szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának, emelkedésének biztosítása; f) kapcsolatot tart a települési közbiztonsági referensekkel; g) közreműködik a beavatkozás elemzési feladatokban; h) végzi a HTP szolgálatszervezését, felel a zavartalan szolgálatellátásért; i) végzi a részére meghatározott hatósági feladatokat. 81.) Feladat- és hatásköre – a tűzoltó-parancsnok távolléte és megbízása esetén – megegyezik a tűzoltó-parancsnok feladat- és hatáskörével. 82.) Végzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyéb szabályzókban, a KvK Ügyrendjében, valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. VI.2. Az őrsparancsnok 83.) Felelős katasztrófavédelmi őrs tűzoltási és műszaki mentési tevékenységéért. 84.) Szolgálati elöljárója a katasztrófavédelmi őrs teljes személyi állományának. 85.) Koordinálja a polgári védelmi felügyelő által a katasztrófavédelmi őrs számára meghatározott lakosságvédelmi, felkészítési-kiképzési feladatokat.


26. oldal

86.) Végzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyéb szabályzókban, a KvK Ügyrendjében, valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. 87.) A katasztrófavédelmi őrsparancsnok feladata különösen: a) a jogszabályokban, és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközökben, továbbá a belső rendelkezésekben meghatározott feladatok végrehajtása; b) az alárendeltségébe tartozó beosztottak irányítása, folyamatos beszámoltatása, munkájuk figyelemmel kísérése; c) az alárendeltségébe tartozó beosztottak rendszeres tájékoztatása, munkájuk koordinálása; d) döntés meghozatala azokban az ügyekben, amelyeket a tűzoltóparancsnok a hatáskörébe utalt; e) a szakmai felkészültség színvonala folyamatos szinten tartásának, emelkedésének biztosítása; f) javaslattétel elismerés adományozására, elmarasztalásra; g) közreműködik a beavatkozás elemzési feladatokban. 88.) Köteles vonulni a részére előírt káresethez, illetve minden olyan eseményhez, amire a kirendeltség-vezető, vagy a tűzoltóparancsnok közvetlenül utasítja. VI.3. A műszaki-biztonsági tiszt (munkavédelmi) 89.) A műszaki-biztonsági tiszt a Szabályzatban, a KvK ügyrendjében, illetve a munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a feladatkörébe tartozó ügyeket. 90.) Felelős a kárhelyszíni művelet biztonságáért, felügyeli a műszaki, technikai eszközök állapotát, kötelező felülvizsgálatait. 91.) A tűzoltóparancsnok közvetlen alárendeltségébe, a FMKI műszaki osztályvezetőjének szakmai irányításával végzi a HTP ellátási, gépjármű, technikai, ruházati, elhelyezési és ingatlangazdálkodási feladatait. 92.) AZ FMKI munkabiztonsági felügyelőjének szakmai irányításával végzi a HTP munkavédelmi feladatait. 93.) Tűzoltási és műszaki mentési tevékenységében a tűzoltásvezető tevékenységét segítő tűzoltó, a tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje, a tűzoltásvezetővel egyeztetett utasítások végrehajtása során elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak, és más szervezetek helyszínen tartózkodó tagjainak. 94.) A műszaki-biztonsági tiszt: a) felelős saját tevékenységéért, a részére meghatározott, illetve a vezető által adott feladatok szakszerű, a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; b) köteles tanulmányozni és ismerni azokat a jogszabályokat, szakmai előírásokat, amelyek a színvonalas ügyintézési munka végrehajtásához szükségesek; c) köteles vezetőjét tárgyalásról, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről – emlékeztető vagy feljegyzés készítésével – igény esetén szóbeli jelentés formájában tájékoztatni; d) a tűzoltóparancsnoknak haladéktalanul jelenteni köteles, ha feladatát határidőre nem tudja teljesíteni; 95.) A műszaki-biztonsági tiszt feladatai különösen: a. a tárgyi eszközökkel, illetve kis értékű tárgyi eszközökkel, készletekkel kapcsolatos helyi nyilvántartás vezetése, ezekkel összefüggő adatszolgáltatás; b. ideiglenesen átadott, illetve idegen tulajdonú eszközök nyilvántartása; c. az új felszerelőkkel kapcsolatos alapellátás biztosításában való közreműködés;


27. oldal

d. kezdeményezi a tűzoltó parancsnokság védő- és munkaruházatának beszerzését; e. figyelemmel kíséri a védőruhák kihordási idejét; f. kezdeményezi a gépjárműjavításokat, figyelemmel kíséri a gépjárművek műszaki érvényességét és a javítások állását; g. elkészíti a HTP műszaki biztonsági tervét; h. figyelemmel kíséri a beavatkozó állomány bevetési körülményeit; i. ellenőrzési feladatokat lát el az ÖTP-ken és az ÖTE-ken; j. adatot szolgáltat a beavatkozás-elemzéshez, felügyeleti tevékenységében részt vesz az ÖTP felügyeleti ellenőrzésében, a HTP állományának képzésében; k. műszaki tevékenysége körében felügyeli a tűzoltó technikai eszközök és védőfelszerelések napi és heti karbantartását. Kezdeményezi az igazgatóság felé a szükséges javítások, felülvizsgálatok és beszerzések elvégzését, valamint ezek teljesülését nyomon követi; l. rendszeresen ellenőrzi a gépjárművek menetokmányainak helyes vezetését, a gépjárművek tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére; m. a hatályos jogszabályi előírások és a vonatkozó intézkedések alapján negyedévente összesíti valamennyi üzemeltetett gépjármű hajtó- és kenőanyag felhasználását. n. irányítja és felügyeli a tűzoltóság karbantartási, javítási és szolgáltatási tevékenységét; o. összeállítja a tűzoltóság anyagi igényeit; p. végrehajtja a HTP gazdálkodási, raktározási, leltározási, selejtezési, adatszolgáltatási feladatait. VI.4 A szolgálatparancsnok, rajparancsnok 96.) A szolgálatparancsnok és a rajparancsnok a Szabályzatban, a KvK ügyrendjében, illetve a munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a feladatkörébe tartozó ügyeket. 97.) Szolgálati előjárója a szolgálati csoport személyi állományának. 98.) Feladatát váltásos munkarendben végzi. 99.) Felelős a szolgálati csoport kárhelyszíni műveleti tevékenységéért, valamint a laktanyában folytatott tevékenységért. Amennyiben a beavatkozás során veszélyes anyag jelenlétét észleli, köteles azt szolgálati úton haladéktalanul jelenteni. Szolgálatparancsnok 100.) A tűzoltóparancsnok közvetlen alárendeltjeként biztosítja az adott szolgálati napon a tűzoltási és műszaki mentési feladatok szakszerű végrehajtását. Végzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyéb szabályzókban valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Feladatai különösen: a) gondoskodik a szolgálati csoportjára vonatkozóan a szolgálatszervezési feladatok végrehajtásáról, a beosztottai képzéséről; b) biztosítja szolgálati napján az erők-eszközök riaszthatóságát; c) kárhelyszínen a tűzoltás vezetésének magasabb beosztású személy által történő átvételéig végzi az irányítási feladatokat a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, szabályzatokban, szakmai előírásokban meghatározottak szerint; d) köteles együttműködni a parancsnokság másik szolgálati csoportjának


28. oldal

szolgálatparancsnokaival. e) végrehajtja a tűzoltóparancsnokság továbbképzési tervét, ennek keretében elméleti és gyakorlati foglalkozásokat tart 101.) Felelős: a) a készenléti szolgálat ellátásáért; b) a beérkező segélykérő hívások értékeléséért és a megfelelő riasztási fokozat elrendeléséért; c) a szabadságok és távollétek megfelelő ütemezéséért; d) hivatali munkaidőn kívül a laktanyai rendért és fegyelemért. Rajparancsnok 102.) Végzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyéb szabályzókban valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. 103.) Végzi a részére a szolgálatparancsnok által meghatározott feladatokat. 104.) Szolgálati elöljárója a napi szolgálati vezénylésben alá rendelt készenléti szolgálatot ellátó személyi állománynak. 105.) Feladat és hatásköre – a szolgálatparancsnok távolléte és megbízása esetén – megegyezik a szolgálatparancsnok feladat és hatáskörével. VI.5 Katasztrófavédelmi megbízott 106.) A katasztrófavédelmi megbízott a Szabályzatban, az Ügyrendben, illetve a munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el feladatkörét. 107.) Felelős a polgármesterek polgári védelmi hatósági és védelmi igazgatási feladatainak koordinálásáért. 108.) A katasztrófavédelmi megbízott: a) felelős saját tevékenységéért, a részére meghatározott, illetve a vezető által adott feladatok szakszerű, a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; b) köteles tanulmányozni és ismerni azokat a jogszabályokat, szakmai előírásokat, amelyek a színvonalas ügyintézési munka végrehajtásához szükségesek; c) köteles vezetőjét az ügyben folytatott tárgyalásról, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről – emlékeztető vagy feljegyzés készítésével – igény esetén szóbeli jelentés formájában tájékoztatni; d) vezetőjének haladéktalanul jelenteni köteles, ha feladatát határidőre nem tudja teljesíteni. 109.) A katasztrófavédelmi megbízott feladatai különösen: a) kapcsolatot tartani és együttműködni az illetékességi területén a települések polgármestereivel, a szomszédos katasztrófavédelmi kirendeltségekkel, hivatásos tűzoltó parancsnokságokkal, társszervekkel, gazdálkodó és társadalmi, karitatív szervezetekkel; b) felelős a közigazgatási vezetők, közbiztonsági referensek katasztrófavédelmi felkészítéséért, melynek érdekében szervezi a felkészítéseket, koordinálja és szakmailag felügyeli a helyi felkészítéseket; c) felelős az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek katasztrófavédelmi felkészítéséért;


29. oldal

d) felelős a lakosságfelkészítéséért, a helyi mentorok szakmai irányításáért célcsoportonkénti, helyi szintű felkészítések tervezéséért, szervezéséért és lebonyolításáért; e) felelős a helyi szintű megelőzési, védekezési, és helyreállítási feladatok koordinálásért; f) felelős az önkormányzati közbiztonsági referensek szakirányításáért; g) részt vesz a helyi szintű védelmi igazgatási feladatok koordinálásában; h) részt vesz az illetékességi területén lévő települések katasztrófa kockázati helyszíneinek felmérésében; i) közreműködik a jogszabályokban meghatározott, illetve az elöljárók által kiadott belső szabályzó eszközök alapján a települések védelmét szolgáló polgári védelmi tervek kidolgozásában, a polgári szervek polgári védelemre vonatkozó tervei elkészítésében; j) illetékességi területén részt vesz a hatósági ellenőrzések végrehajtásában; k) illetékességi területén részt vesz a vis maior eljárások katasztrófavédelmi feladataiban; l) részt vesz a lakosság széles körét érintő katasztrófavédelmi hatósági tájékoztatás végrehajtásában; m) biztosítja a polgármester első fokú polgári védelmi hatósági eljárásainak szakszerűségét. VI.6. A referens és az ügyintéző 110.) A referens és az ügyintéző a Szabályzatban, a szervezeti egység ügyrendjében, illetve a munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a feladatkörébe tartozó ügyeket. 111.) A referens munkaköri leírásában, vagy eseti vezetői döntés alapján, ügyintézői feladatai mellett: a) ideiglenesen vagy akár állandó jelleggel - vezetőjének felügyelete mellett - szervezi és irányítja az azonos munkaterületen dolgozó ügyintézők, illetve ügykezelők (a továbbiakban: csoport) munkáját; b) az adott csoportot illetően kialakítja az egységes ügyintézés feltételeit, biztosítja az ügyintézők számára a folyamatos konzultáció lehetőségét; c) a csoport ügyeiben személyesen referál vezetőjének, szükség esetén egyeztet más hivatali egységek ügyintézőjével, főreferensével; d) a csoport által kiadmányozásra előkészített tervezetet továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz; e) ellenőrzi az iratra feljegyzett kezelői és kiadási utasításokat, valamint az irattári tételszámot. f) Az ügyintéző munkaköri leírásában és eseti vezetői döntés alapján látja el feladatait, melynek keretében: g) felelős saját tevékenységéért, a részére meghatározott, illetve a vezető által adott feladatok szakszerű, a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; h) köteles tanulmányozni és ismerni azokat a jogszabályokat, szakmai előírásokat, amelyek a színvonalas ügyintézési munka végrehajtásához szükségesek; i) köteles vezetőjét az ügyben folytatott tárgyalásról, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről – emlékeztető vagy feljegyzés készítésével – igény esetén szóbeli jelentés formájában tájékoztatni; j) vezetőjének haladéktalanul jelenteni köteles, ha feladatát határidőre nem tudja teljesíteni.


30. oldal

VI.7. Az ügykezelő 112.) Az ügykezelő: a) ellátja a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott adminisztrációs feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok, valamint az ügyviteli szabályok ismeretében és megtartásával; b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

VI.8. A szerparancsnok, különleges szerkezelő, tűzoltó gépjárművezető, beosztott tűzoltó 113.) A szerparancsnok a) végzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyéb szabályzókban valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat; b) végzi a részére a szolgálatparancsnok által meghatározott feladatokat; c) szolgálati elöljárója a napi szolgálati vezénylésben alá rendelt készenléti szolgálatot ellátó személyi állománynak; d) feladat és hatásköre – a rajparancsnok távolléte és megbízása esetén – megegyezik a rajparancsnok feladat- és hatáskörével. 114.) Különleges szerkezelő, tűzoltó gépjárművezető, beosztott tűzoltó a) végzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyéb szabályzókban valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, ennek keretében: b) felelős saját tevékenységéért, a részére meghatározott, illetve a vezető által adott feladatok szakszerű, a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; c) köteles tanulmányozni és ismerni azokat a jogszabályokat, szakmai előírásokat, amelyek szolgálati feladatainak végrehajtásához szükségesek; d) köteles vezetője irányába jelentési kötelezettségének eleget tenni. VII. FEJEZET AZ FMKI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI VII. 1. Hivatal 115.) A Hivatal az igazgató közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti egység. A Hivatalhoz tartozó ügyintézők szakmai tevékenységüket a hivatalvezető közvetlen vezetésével végzik. 116.) Felelős az FMKI titkársági, szóvivői, jogi, rendezvényszervezési, ügykezelés és adatvédelmi, panaszügyi és igazgatási feladatainak végrehajtásáért. 117.) Titkársági feladatok: a) gondoskodik az FMKI és az igazgatóhoz érkező iratok feldolgozásáról, ügyintézéséről, továbbításáról; b) szervezi az igazgató hivatali programjait, figyelemmel kíséri azok alakulását és a megvalósulásukhoz szükséges feltételek biztosítását; c) továbbítja és figyelemmel kíséri az igazgató által kiadott, vagy felettes szerv által meghatározott feladatok határidőben történő végrehajtását, jogkörében eljárva


31. oldal

tájékoztatást kér a kijelölt felelősöktől; d) végzi a vezetői és a feladat meghatározó értekezletekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat; e) közreműködik az FMKI által kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében, szervezi az együttműködési megállapodások aláíratását; f) összeállítja az FMKI féléves vezetői munkaterveit, a havi naptári és ellenőrzési tervét. 118.) A Hivatal szervezetébe tartozó sajtószóvivő az igazgató közvetlen irányításával, a szakterületek támogatásával az alábbi feladatokat látja el: a) szervezi és előkészíti az igazgató és az általa kijelölt személyek sajtószereplését; b) rendszeres kapcsolatot tart fenn a BM OKF és más államigazgatási és rendvédelmi szervek szóvivőivel; c) folyamatos kapcsolatot tart a médiaszolgáltatók képviselőivel; d) koordinálja a média részéről érkező kérdésekre adandó válaszok összeállítását, jóváhagyását és megküldését; e) kidolgozza az FMKI kommunikációs tevékenységének fő irányait, területeit, módszereit, feladat- és eszközrendszerét; f) felelős az FMKI féléves munkatervei alapján a tájékoztatási és kommunikációs terv összeállításáért, elkészítéséért; g) tervezi és szervezi az FMKI kommunikációs tevékenységét, valamint az időszakos sajtótevékenységet; h) szakterületek kérése alapján közreműködik az FMKI kiadványainak elkészítésében, lakossági tájékoztató kampányok tervezésében; i) közreműködik az FMKI sajtóközleményeinek, sajtómeghívóinak és sajtóháttéranyagainak előkészítésében; j) sajtószervezéssel közreműködik az FMKI által rendezett eseményeken, kiemelt ünnepi rendezvényeken, konferenciákon, szakmai versenyeken; k) a feladat végrehajtást szükség szerint egyezteti a BM OKF, illetve más területi szervek sajtóreferenseivel, valamint az együttműködő, továbbá a társszervek azonos szintű szakterületi munkatársaival; l) felelős az FMKI internetes honlapja folyamatos működésének koordinációjáért; m) koordinálja az infokommunikációs szakszolgálat honlappal kapcsolatos tevékenységet, tematikusan kialakítja az FMKI honlapján a friss információk helyét; n) végzi a Katasztrófavédelem folyóirat terjesztésével kapcsolatos feladatokat; o) vezetői utasításra – a honlapon és a Katasztrófavédelem folyóiratban közzététel céljából – adott eseményről cikket ír, fényképfelvételt készít. p) fotó, szükség szerint videó felvételeket készít az FMKI szervezésében lezajlott eseményekről; q) havi rendszerességgel archiválja a sajtófotókat. 119.) Jogi szakterületen: a) a szakterületek feladatainak ellátásához – szükség esetén – jogi tanácsot és tájékoztatást ad; b) felhívja az igazgató figyelmét a feladatkörében tudomására jutott jogsértésekre és javaslatot tesz azok megszüntetésére; c) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések jogi szempontú előkészítésében; d) felügyeli a helyi szervek jogi természetű tevékenységét; e) indokolt esetben szabályozók kiadását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését


32. oldal

kezdeményezi; f) figyelemmel kíséri a belső normák jogszabályi megfelelőségét, az attól való eltérést jelzi a döntésre jogosult vezetőnek; g) véleményezi, valamint ellenjegyzi az FMKI normatív belső rendelkezéseinek tervezetét; h) félévente előkészíti a belső normatív rendelkezések deregulációját és a hatályos normák címjegyzékének a kiadását; i) gondoskodik a tárgy szerint illetékes szakterületek bevonásával a más szervek által előkészített jogszabályok, kormány-előterjesztések, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök, illetve a nem jogi szabályozásra irányuló kormányelőterjesztések, jelentések és tájékoztatók belső véleményezéséről, a beérkezett vélemények jogi szempontú felülvizsgálatáról, összeállítja az FMKI álláspontját összegző átiratot; j) végzi a feladat- és hatáskör szerint illetékes szervezeti egység által előkészített szakmai tervezet véleményezését; k) véleményezi és ellenjegyzi az FMKI által kötendő szerződések tervezeteit; l) véleményezi az igazgató külső szervekkel kötendő együttműködési szerződéseinek tervezeteit; m) közreműködik a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedettek kártérítésével kapcsolatos ügyintézésben; n) ellátja az FMKI jogi (peres és nem peres) képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét az FMKI működéséből adódó munka- és polgári és közigazgatási jogi ügyekben a szakterületekkel együttműködve végzi; o) igény szerint jogi tanácsadást nyújt az igazgatóság és alárendelt szervei állománya részére. 120.) Ügykezelés és adatvédelmi szakterületen: a) ellátja az FMKI-hoz érkező és az ott keletkező nemzeti és külföldi minősített és nem minősített adat védelméből adódó ügyirat-kezelési feladatokat, szervezi az FMKI minősített és nem minősített adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenységét; b) a kinevezett biztonsági vezető irányításával kidolgozza és karbantartja az FMKI minősített adatok védelméről szóló Biztonsági Szabályzatát; c) gondoskodik a nem minősített adat védelméről szóló Iratkezelési Szabályzat és Irattári Tervben foglaltak érvényre juttatásáról; d) javaslatot tesz az adatvédelemmel kapcsolatos belső szabályozók kibocsátására, módosítására; e) működteti az elektronikus iktatási rendszert, felügyeli és koordinálja a kapcsolódó feladatok ellátását; f) felügyeli az ügyiratkészítés formai követelményeinek érvényesülését, meghatározza az ügyiratforgalom rendjét; g) segíti és ellenőrzi a helyi szervek adatvédelmi és ügyviteli tevékenységét, szervezi az ügyviteli és adatvédelmi képzéseket, továbbképzéseket az FMKI munkatársai részére; h) ellátja a belső adatvédelmi felelős számára a 2011. évi CXII. tv. 24.§ -ában meghatározott feladatokat; i) gondoskodik a BM OKF és az FMKI Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatában foglaltak érvényre juttatásáról, j) teljesíti a ”Személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos” kérelmekkel összefüggő jelentéstételi kötelezettségeket.


33. oldal

Igazgatási szakterületen: a) figyelemmel kíséri, segíti és ellenőrzi a helyi szervek igazgatási feladatait; b) karbantartja az FMKI Határidős Jelentések Táblázatát; c) vezeti a belső szabályozó eszközök elektronikus nyilvántartását (belső informatikai hálózat); d) koordinálja az állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel fennálló együttműködésekkel összefüggő feladatok ellátását, vezeti az adatbázist; e) elkészíti a hivatásos katasztrófavédelmi szervek pályázati tevékenységéről szóló éves jelentést; f) összeállítja az FMKI éves tevékenységét értékelő beszámoló jelentést a szakterületi beszámolók alapján; g) részt vesz az FMKI által tartott átfogó és utóellenőrzéseken; h) javaslatot tesz a belső szabályozók módosítására, szakterülete vonatkozásában véleményezi az intézkedés- és jogszabálytervezeteket. 121.) A Hivatal működteti az FMKI Ügyfélszolgálati Irodáját, ennek keretében feladatai: a) lefolytatja a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokat; b) szervezi, illetve végzi az ügyfélszolgálati elektronikus postafiókra érkező levelekkel kapcsolatos teendőket; c) közreműködik a bejelentések, panaszok kivizsgálásában; d) értékeli, elemzi az előző évi közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat, erről a BM OKF részére jelentést készít. 122.) A rendezvényszervezés és a társadalmi kapcsolatok szervezése tekintetében feladatai: a) koordinálja az FMKI ünnepeinek, belső és külső rendezvényeinek lebonyolítását, felügyeli azokat, illetve részt vesz a szervezésükben; b) elkészíti a rendezvények, ünnepségek, állománygyűlések forgatókönyvét, berendelőjét és megküldi az érintett szakterületeknek; c) közreműködik a szakterületek rendezvényeinek szervezésében; d) közreműködik külső rendezvényeken, kiállításokon az FMKI megjelenésének szervezésében; e) felügyeli a csapat-emlékszobák kialakítását, fenntartását. 123.) Működteti a minőségirányítási rendszert, koordinálja a kapcsolódó feladatok ellátását. 124.) Minőségirányítási vezetőként ellátja az Igazgatóság Minőségirányítási Rendszerének (a továbbiakban: MIR) működtetésével járó irányítói, vezetői feladatokat; 125.) Irányítja és beszámoltatja a minőségirányítási felelőst a tevékenységéről; 126.) Szervezi a Magyar Rendvédelmi Kar és a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos feladatokat. 127.) Részt vesz az FMKI által tartott átfogó-, utó- és célellenőrzéseken. VII.2 Ellenőrzési Szolgálat 128.) Az Ellenőrzési Szolgálat tevékenységét az igazgató közvetlen alárendeltségében végzi. 129.) Feladatkörében eljárva a BM OKF Ellenőrzési Szolgálata felügyelete és irányítása alatt együttműködik az állami és kormányzati ellenőrző szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, valamint a rendvédelmi szervek ellenőrző szerveivel.


34. oldal

130.) Az Ellenőrzési Szolgálat vezetője az igazgatóság belső ellenőrzési vezetője. 131.) Az Ellenőrzési Szolgálat feladatai végrehajtásához személyeket vonhat be az FMKI valamennyi szervezeti elemétől és helyi szerveitől. 132.) A szakmai ellenőrzési feladatok követelményrendszerét, általános rendelkezéseit, végrehajtási szabályait, módszertanát a BM OKF ellenőrzési szolgálatvezetője által kidolgozott és a Főigazgató által jóváhagyott BM OKF Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzat tartalmazza. 133.) A költségvetési szervek belső ellenőrzésének igazgatóságra vonatkozó szabályait, módszertanát, az ellenőrzések során követendő eljárás rendjét, a követelmények rendszerét a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és az igazgató által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. 134.) Az Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzési tevékenységében: a) az ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a jogszabályi és belső normák előírásainak megsértése ellen, amelynek keretében javaslatot tesz a jogszabályoknak, a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint az ügyintézés rendjének módosítására, szükség esetén – az igazgató megbízásából – az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását; b) az ellenőrzések tapasztalatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását; c) az ellenőrzések tapasztalatai alapján szükség szerint javaslatot tesz a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint a belső normáknak kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére; d) kezdeményezi a szervek vezetőinél belső normák kiadását, ha az a jogszabályok egységes végrehajtása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése, a meglévő szabályozás elégtelensége miatt szükségessé vált; e) nyilvántartja és nyomon követi a külső ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéseket, az ellenőrzéseket követő intézkedéseket és azok végrehajtását, valamint elkészíti az intézkedési tervek végrehajtásáról szóló éves beszámolót; f) külön intézkedésben meghatározottak szerint kiadmányozásra előkészíti a Kvk-k éves tevékenységének minősítését; g) szakirányítja a helyi szervek ellenőrzési tevékenységét. 135.) Az Ellenőrzési Szolgálat revizori tevékenységében: a) ellenőrzési feladatait az éves belső ellenőrzési tervben foglaltak, illetve főigazgatói, igazgatói normák alapján végzi; b) végrehajtja a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, az államháztartási és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, továbbá az igazgatóság Belső Ellenőrzési Kézikönyvében foglalt szakirányú feladatokat; c) összeállítja a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves belső ellenőrzési terveket, végrehajtja – szükség szerint szakértők bevonásával - a jóváhagyott tervfeladatokat, nyomon követi a megvalósítás folyamatát; d) biztosítja az ellenőrzések minőségének, hatékonyságának megfelelő színvonalát; e) ellenőrzi és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének és működésének helyzetét; f) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; g) vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások valódiságát;


35. oldal

h) a szabályszerűség mellett vizsgálja az ellenőrzött tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét; i) a mulasztások, hiányosságok feltárásával segíti a személyes felelősség érvényesítését és a hibák ismétlődésének megakadályozását; j) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a szerv működése eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében; k) figyelemmel kíséri az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; l) büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság esetén haladéktalanul tájékoztatja a szerv vezetőjét és javaslatot tesz a megfelelő eljárás megindítására; m) a belső ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupciós jelenségekkel szemben, megelőzése érdekében javaslatokat tesz, szükség esetén kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását; n) az ellenőrzések során érvényesíti a belső ellenőr és az ellenőrzött jogait, illetve kötelességeit; o) elkészíti, összeállítja és felterjeszti az FMKI belső ellenőrzési tevékenységről szóló éves ellenőrzési jelentést. 136.) Az Ellenőrzési Szolgálat szakmai belső ellenőrzési és felügyeleti tevékenységében: a) tervezi és összehangolja az FMKI ellenőrzési tevékenységét; b) összeállítja az FMKI féléves vezetői munka- és ellenőrzési terv ellenőrzési részét, gondoskodik annak végrehajtásáról; c) szervezi, és szakterülete vonatkozásában végrehajtja az átfogó-, irányítószervi-, utó-, cél-, és témavizsgálati ellenőrzéseket, valamint a szakterületek képviselőinek bevonásával végrehajtja a soron kívüli ellenőrzéseket; d) a szolgálat tevékenységével kapcsolatosan beszámoló jelentéseket készít, a középirányító részére adatot szolgáltat; e) szakmai felügyeletet gyakorol a helyi szervek szakmai ellenőrző tevékenysége felett; f) ellenőrzi az FMKI szervezeti egységeinél, valamint a közvetlen irányítás alatt álló szerveknél a szakmai irányítási és szakmai felügyeleti tevékenység végzését, vizsgálja annak érvényesülését, hatékonyságát; g) az ellenőrzési és szakmai felügyeleti tevékenység tapasztalatainak elemezésével, és feldolgozásával közreműködik a KvK-k különböző szakterületi továbbképzéseiben; h) az igazgató által kijelölt ügyekben végzi a panaszok, állampolgári bejelentések kivizsgálását. 137.) Az Ellenőrzési Szolgálat fővizsgálói tevékenységében: a) az ellenőrzési hatásköre kiterjed az FMKI szervezeti elemeire és helyi szerveire, valamint az önkormányzati és létesítményi tűzoltó-parancsnokságokra, önkéntes tűzoltó egyesületekre; b) az ellenőrzési feladatok követelményrendszerét, általános rendelkezéseit, végrehajtási szabályait, módszertanát a BM OKF ellenőrzési szolgálatvezető által kidolgozott és a főigazgató által jóváhagyott Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzat tartalmazza; c) feladatait az igazgató által jóváhagyott havi mobil ellenőrzési terv alapján végzi; d) biztosítja az ellenőrzések minőségének, hatékonyságának megfelelő színvonalát; e) érvényesíti az ellenőrzés segítő és megelőző jellegét, biztosítja az általánosítható tapasztalatok közreadását, széleskörű hasznosítását;


36. oldal

f) a mulasztások, hiányosságok feltárásával segíti a személyes felelősség érvényesítését és a hibák ismétlődésének megakadályozását; g) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít az ellenőrzött szerv működése eredményességének növelése érdekében; h) figyelemmel kíséri az ellenőrzött szerv által megtett intézkedéseket; i) büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt, mulasztást vagy hiányosságot haladéktalanul jelenti a szolgálati út betartásával az igazgató részére, és az általa meghatározottak szerint jár el; j) az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok, törvénysértések tapasztalataira figyelemmel az ellenőrzött szervek vonatkozásában átfogó ellenőrzést vagy témavizsgálatot kezdeményez. VII.3. Humán Szolgálat 138.) Felelős az FMKI humán stratégiája és a humán erőforrásokkal való gazdálkodás elveinek kidolgozásáért, a személyügyi és állományszervezési munkáért, ezzel kapcsolatos nyilvántartásokért, a feladatkörébe tartozó (személyügyi, munkaügyi, szociális, fegyelmi valamint oktatási és képzési) ügyek törvényes rendezéséért, az állomány egészségügyi és mentális állapotáért, valamint a munkavédelmi feladatok végrehajtásáért. 139.) Személyzeti szakterületen: a) részt vesz a hivatásos állományúak, a közalkalmazottak és a munkavállalók szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyára és munkaviszonyára vonatkozó szabályozás előkészítésében, a jogszabályok végrehajtása során – a kirendeltségek kiemelt főelőadója (humán-gazdasági) felett – szakirányítást gyakorol; b) előkészíti az igazgató személyügyi, munkaügyi, szociális és kegyeleti döntéseit, javaslatait; c) szervezi és végzi az FMKI létszám- és státuszgazdálkodásával kapcsolatos személyügyi feladatokat; d) elkészíti az FMKI létszámkimutatását, gondoskodik annak naprakészen tartásáról; e) végzi a szociális helyzet elemzését, értékelését, javaslatot tesz a szociális jellegű döntésekre, ellátja az FMKI - n működő szociális bizottság titkári feladatait; f) kidolgozza és irányítja az állománykiegészítési, pályára irányítási és toborzási feladatokat, végzi a vezető állomány utánpótlásának tervezését, a vezető állomány minősítésével és utánpótlásának kiválasztásával kapcsolatos feladatokat, tervezi, szervezi a jutalmazási keret felhasználását és előkészíti az elismerési ünnepségeket; g) képesítési követelmények alapján tervezi és szervezi az állomány beiskolázását; h) végzi az állomány biztonsági ellenőrzésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat; i) végzi az érintett hivatásos, közalkalmazott és munkavállalói állomány vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos személyügyi feladatokat; j) végzi a rehabilitációs tevékenységgel kapcsolatos előkészítő munkálatokat; k) végzi a munkáltatói jogok gyakorlását érintő személyügyi és munkaügyi tárgyú panaszok ügyintézését, nyilvántartását; l) végzi a gondozási körbe tartozó nyugállományúakkal, szolgálati járandóságban részesülőkkel kapcsolatos feladatokat; m) ellátja a személyügyi és munkaügyi nyilvántartások, adattárak kezelését és védelmét; n) nyilvántartja az igazgató, igazgató-helyettesek, kirendeltség-vezetők szabadságát;


37. oldal

o) nyilvántartja az igazgatóság állományának szabadságát. 140.) Fegyelmi munka terén: a) az igazgató hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben lefolytatja az első fokú fegyelmi eljárásokat, hatáskörét meghaladó esetekben javaslatot tesz a fenyítés kiszabására; b) az FMKI hivatásos állománya által szolgálati helyen, vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértések fegyelmi jogkörben történő elbírálása során lefolytatja az eljárást; c) az igazgató fegyelmi ügyben hozott első fokú érdemi határozata ellen benyújtott panaszt az elöljáró parancsnokhoz 3 napon belül felterjeszti; d) az állomány kötelezettségeinek és jogainak ismertetésével kapcsolatosan jogpropaganda tevékenységet végez, e) együttműködik a területileg illetékes igazságügyi szervekkel, az NVSZ és a rendvédelmi szervek érintett vezetőivel; f) folyamatosan gyűjti a fegyelmi helyzetre vonatkozó szolgálati adatokat, havi adatszolgáltatást végez a BM OKF Humán Szolgálata felé, adatszolgáltatással segíti a vezetői munkát és a belső tájékoztatást g) éves szinten átfogóan elemzi az FMKI állományának fegyelmi helyzetét, szükség szerint javaslatokat tesz a fegyelmi megelőző munka hatékonyságának javítására. 141.) Oktatási, képzési szakterületen: a) közreműködik a szakképzéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását; b) közreműködik a katasztrófa- és tűzvédelmi ágazatba tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések oktatásszervezési feladatai ellátásában; c) koordinálja állománya polgári védelmi, iparbiztonsági és tűzvédelmi képzésének, továbbképzésének végrehajtását; d) koordinálja és felügyeli az önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok tagjainak képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatait; e) közreműködik az területi szintű közigazgatási szervekkel, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, a társadalmi és karitatív szervezetekkel megkötendő együttműködési megállapodások kidolgozásában; f) részt vesz a polgári közoktatási intézmények katasztrófavédelmi témájú versenyeinek szervezésében; g) koordinálja az FMKI esélyegyenlőségi tevékenységét; h) végzi a közösségi szolgálat ellátásával kapcsolatos feladatokat. 142.) Kiképzési és sport szakterületen: a) koordinálja a gépjármű-vezetéstechnikai képzéseket az FMKI állománya részére; b) szervezi a személyi állomány testnevelési képzését, fizikai felkészítését, sport életét; c) szervezi a hivatásos állományba jelentkezők fizikai alkalmassági felmérését, valamint az állományban lévők fizikai alkalmassági vizsgálatát; d) tervezi, szervezi, koordinálja a sportrendezvényeket; e) szervezi a belügyi és más szervezetek rendezvényein az FMKI csapatainak és versenyzőinek részvételét. 143.) Egészségügyi és pszichológiai szakterületen:


38. oldal

a) Végzi az FMKI gyógyító-megelőző alapellátó szolgálatának feladataiból adódó tevékenységet; b) az alkalmassági vizsgálat egységes rendszeréhez igazodva, szervezi és a szomszédos megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szervezetében lévő, illetékes Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja (TEPMEK) útján végrehajtja az állományába jelentkezők munkaköri egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, az állományban lévők időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, valamint az állomány foglalkozás-egészségügyi alapellátását; c) a TEPMEK útján a rendszeres időközökben végrehajtott egészségügyi szűrővizsgálat alapján tervszerű gondozási, rehabilitációs programot állít össze; d) szervezi az állomány egészségügyi intézetekben történő gyógykezelését, rehabilitációját, rekreációját és a beutalásokat; e) fejleszti az állomány egészségügyi kultúráját; f) szervezi és a TEPMEK útján végzi az állományába jelentkezők elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatát, valamint az általános és célzott, rendszeres és időszakos alkalmassági vizsgálatokat; g) részt vesz a vezetők pszichológiai, pedagógiai ismereteinek, vezetői készségeinek fejlesztésében, igény szerint az oktatásban; h) a TEPMEK útján végzi a deviáns jelenségeket szűrő és megelőző krízisintervenciós, valamint az egyéni és szervezeti tanácsadói tevékenységet; i) kapcsolatot tart az együttműködő szervek megfelelő szintű szakmai szervezeti elemeivel. 144.) Munkavédelmi szakterületen: a) végzi a munkavédelemi tevékenység szakmai feladatait; b) szakmailag ellenőrzi a helyi szervek munkavédelmi tevékenységég; c) szükség szerint tájékoztató jelentést készít a munkavédelemmel kapcsolatos lényeges kérdésekről, problémákról a szolgálatvezetőnek; d) az adott év július 15-ig a megadott szempontok alapján statisztikailag értékeli az állományában illetve az illetékességi területén működő, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál bekövetkezett szolgálati- és munkabaleseteket; e) évenként a megadott szempontok alapján összegző értékelő jelentést készít az állománya, és az illetékességi területén működő önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok munkavédelmi helyzetéről, melynek 1 példányát felterjeszti a BM OKFhez; f) az állományában és az önkormányzati tűzoltóságok személyi állományát ért a Munkavédelmi Törvényben meghatározott súlyos munkabalesetekről a BM OKF Személyügyi Főosztályt munkaidőben bekövetkezett balesetek esetén azonnal, munkaidőn túl bekövetkezett balesetek esetén, az első munkanapon telefonon tájékoztatja, a balesetek kivizsgálásáról készített jelentést a megadott szempontok alapján annak lezárása után írásban felterjeszti; g) munkavédelmet érintő jogszabályok, szabályzatok, utasítások, intézkedések előkészítésében részt vesz; h) kidolgozza az egyes munkakörökre vonatkozó egyéni védőeszköz juttatás rendjét; i) megszervezi az állományának munkavédelmi oktatását és a vizsgáztatásokat, vezeti a vizsgabizonyítványok nyilvántartását, végrehajtja a katasztrófavédelem hivatásos szervei által szervezett munkavédelmi vizsgáztatását és erről tájékoztatja a munkavédelmi főfelügyelőt;


39. oldal

j) elkészíti az FMKI kockázatértékelését, rendszeresen ellenőrzi az abban meghatározottak végrehajtását; k) végzi az FMKI-n valamennyi baleset kivizsgálását; l) megtartja az állományába felvételre kerülők előzetes munkavédelmi oktatását, megszervezi az állomány ismétlődő és rendkívüli munkavédelmi oktatását; m) ellátja a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi feladatait.

VII.4. Igazgató-helyettesi Szervezet VII.4.1. Megyei Tűzoltósági Főfelügyelő 145.) A megyei tűzoltósági főfelügyelő: a) meghatározza, szakmailag irányítja, ellenőrzi a szakmai alárendeltségében lévő tűzoltóságok és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) tevékenységét; b) kapcsolatot tart szakmai szövetségekkel, félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; c) koordinálja, irányítja katasztrófaveszély, kihirdetett veszélyhelyzet esetén az FMKI-ra háruló tűzoltási, műszaki mentési tevékenységekkel kapcsolatos feladatot; d) kapcsolatot tart a Tűzvédelmi és a Tűzvizsgálati Tanácsadó Testületekkel; e) szakterületét érintően végzi az adatszolgáltatás szakmai igényeinek kidolgozását; f) közreműködik a szervezeti eleme által döntésre előkészített iratok véglegesítésében; g) a szakterületét érintően a hivatásos katasztrófavédelmi szervek területi, helyi szerveire kiterjedő hatályú szakmai állásfoglalást ad ki. 146.) Felügyeleti, ellenőrzési terület vonatkozásában: a) ellenőrzi a tűzoltási szakterületen és a KMSZ-en keresztül a tűzoltóságok készenléti szolgálatellátását, szakmai felkészültségét, a szolgálatszervezési és ügyeleti okmányok vezetését; b) részt vesz a társszervekkel és karitatív szervekkel meglévő együttműködési megállapodások felülvizsgálatában, javaslatot tesz azok módosítására; c) közreműködik a bajbajutott légi járművek felkutatásával és mentésével kapcsolatos hazai tervezési, szervezési és mentési feladatok összehangolásában; d) szakterületén közreműködik az FMKI által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; e) félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; f) ellenőrzi a KMSZ-en keresztül a helyi szintű gyakorlatok végrehajtását, a parancsnoki irányító, ellenőrző tevékenységet; g) szakterületét érintően a tűzoltóságok részére továbbképzést, tájékoztatót szervez; h) KvK-n keresztül ellenőrzi, koordinálja a hivatásos, önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok szolgálati létszámhelyzetét, technikai eszköz ellátottságát, a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságok felszereléseinek, eszközeinek műszaki állapotát, működésük megbízhatóságát, személyi és tárgyi feltételeit; i) a katasztrófavédelem helyi szervein keresztül ellátja a hivatásos, az önkormányzati, valamint a létesítményi tűzoltóságok és tűzoltó egyesületek tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti az önkéntes tűzoltó egyesületek munkáját;


40. oldal

j) részt vesz a helyi szervek és a rendvédelmi szervek, a védelmi bizottságok, és az önkormányzatok által szervezett kárelhárításra és mentés végrehajtására történő felkészülés felügyeletében, ellenőrzésében; k) szakterületén közreműködik az FMKI által tartott különböző típusú ellenőrzéseken; l) szakfelügyeleti ellenőrzést végez a helyi szerveknél, az önkormányzati, létesítményi tűzoltó-parancsnokságoknál, önkéntes tűzoltó egyesületeknél; m) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a megyei Műveletirányító Tervek és Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek kidolgozásával kapcsolatos feladatok teljesítését. 147.) A tűzoltási terület vonatkozásában: a) végzi a jogszabályokban részére meghatározott felügyeleti, továbbképzési, szabályzat kidolgozási, szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat a KMSZ-en keresztül; b) felülvizsgálja, jóváhagyásra felterjeszti a tűzoltóságok éves gyakorlatterveit, ellenőrzi azok végrehajtását a KMSZ-en keresztül; c) a kirendeltségek tűzoltósági felügyelőin és a KMSZ-en keresztül vizsgálja és értékeli a tűzoltóságok szolgálatszervezési helyzetét, javaslatot készít a szükséges módosítások végrehajtására; d) tervezi és szervezi a tűzoltósági felügyelők továbbképzését, irányelveket készít elő a tűzoltásban és műszaki mentésben részt vevő állomány éves felkészítési tervéhez; e) a megye területén bekövetkezett jelentősebb tűz- és káresetek felszámolásánál segítséget nyújt a tűzoltóságok részére, szervezi a hatáskörébe tartozó feladatok végzését; f) szervezi a megyei tűzoltósport és szakmai versenyeket, részt vesz a BM OKF által rendezett országos és nemzetközi tűzoltósport versenyeken és szakmai vetélkedőkön; g) jelentéseket állít össze a szakterületét érintő eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére; h) a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végzése során kapcsolatot tart a segítséget nyújtó szervekkel, személyekkel; i) a megyei polgári védelmi főfelügyelőséggel közösen szervezi a katasztrófavédelmi, tűzoltó és polgári védelmi szervek terrorcselekmények következményei felszámolásában való részvételét; j) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében; k) részt vesz az MVK működtetésében; l) részt vesz a tűzoltói beavatkozásokat érintő esemény-kommunikáció folyamatában; m) az aktualitások figyelembevételével tűzoltási, a megyei polgári védelmi és megyei iparbiztonsági főfelügyelőkkel egyeztetve mentési és katasztrófa felszámolási gyakorlatokat tervez és szervez; n) részt vesz a társszervekkel és karitatív szervekkel meglévő együttműködési megállapodások felülvizsgálatában, javaslatot tesz azok módosítására; o) végzi a bajbajutott légi járművek felkutatásával és mentésével kapcsolatos megyei tervezési, szervezési és mentési feladatok összehangolását; p) a helyi szervek szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat bocsát ki; q) közreműködik a szakterületét érintő szakmai vizsgáztatások lefolytatásában; r) szakterületét érintően a helyi szervek részére továbbképzést, tájékoztatót szervez; s) javaslatot tesz az önkormányzati tűzoltóságok elsődleges műveleti körzetének kijelölésére és véleményezi azok költségvetési támogatását;


41. oldal

t) indokolt esetben kezdeményezi a tűzoltóságok rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelését, végrehajtja az elrendelésre kiadott döntéseket, ellenőrzi azok végrehajtását; u) közreműködik a tűzoltóságokra vonatkozó tűzoltási mentési és katasztrófavédelmi elemzések, értékelések elkészítésében, előkészíti a szakterületére vonatkozó vezetői döntések tervezetei; v) szervezi az esetenként szivattyú és kisgépkezelői tanfolyamokkal kibővített tűzoltó szakképzéseket, a képzés helyszínén tűzoltási szakterületen keresztül ellenőrzi és felügyeli szakmai színvonalát, megfelelőségét, w) közreműködik a szakképzéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását; x) javaslatot tesz az egyes tűz- és káresetek, katasztrófahelyzetek felszámolását követően a részletes elemzésre, tanulmány készítés elrendelésére; y) közreműködik, illetve segítséget nyújt a korszerű tűzoltási és mentési taktikai elvek kidolgozásában, adaptálásában, hasznosításában; z) részt vesz a szakterületét érintő gyakorlatok szakmai előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében; aa) végrehajtja a gyakorlatok szemlézését, a gyakorlaton résztvevők értékelését; bb) a KAP-Online rendszert illetően az adatszolgáltatáshoz megfogalmazza a szakmai igényét; cc) tűzoltás, műszaki-mentéssel kapcsolatos statisztikát készít; dd) Javaslatot tesz és koordinálja a szerek, felszerelések átcsoportosítását. 148.) Tűzvizsgálat és művelet-elemzés vonatkozásában: a) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében; b) közreműködik a szakmai versenyek és vetélkedők lebonyolításában; c) jelentéseket állít össze a tűzvizsgálattal kapcsolatos a szakterületét érintő eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére; d) közreműködik az országos erdőtűz adattárhoz meghatározott adatok szolgáltatásában; e) kezdeményezi a megye területét érintően tűzgyújtási tilalom elrendelését, visszavonását; f) gondoskodik a munkájával összefüggő szakirodalmak feldolgozásáról, azok publikálásáról; g) szakterületén közreműködik az BM OKF által tartott különböző típusú ellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; h) közreműködik a KAP-Online rendszer működtetésében; i) Műveletek-elemzéssel összefüggésben: – a szakmai tapasztalatok összefoglalása érdekében javaslatot tesz az egyes tűz- és káresetek, katasztrófahelyzetek felszámolását követően eseti műveleti-elemzés elkészítésének elrendelésére; – figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a tűzesetekről, műszaki mentésekről készült műveleti-elemzéseket, jelentéseket és a levont tapasztalatok alapján intézkedik a hiányosságok megszüntetésére, illetve azok közreadására; – műveleti-elemzés keretében összegzi a statisztikai adatokat, elemzést készít, javaslatot tesz további intézkedésekre; – értékeli az FMKI katasztrófavédelmi operatív tevékenységét, annak színvonalát, hatékonyságát, költségeit;


42. oldal

– közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében; – a beavatkozások során tapasztaltak alapján jogszabályok, belső szabályozók módosítását kezdeményezi. VII.4.2. Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség 149.) Védelmi Igazgatás területén: a) kapcsolatot tart az MVB titkárságával és a katasztrófavédelem állományából vezényelt titkár-helyettessel; b) biztosítja a katasztrófavédelem állományából vezényelt titkár-helyettes szakmai támogatását; c) figyelemmel kíséri az MVB feladattervében meghatározottak végrehajtását; d) részt vesz a megyei veszélyhelyzet-kezelési központ (a továbbiakban: MVK) katasztrófavédelmi feladatokat ellátó munkacsoport munkájában. 150.) A megyei polgári védelmi főfelügyelő szervezi, tervezi és irányítja a szakterület megelőzési, felkészülési és beavatkozási feladatait. 151.) Ellátja az MVK vezetői feladatait területi szinten gyűjti a védelmi igazgatással kapcsolatos katasztrófavédelmet érintő MVB és HVB előterjesztéseket; 152.) A polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatok szakterületen: a) a kirendeltség útján biztosítja a kockázatazonosítás, kockázatelemzés, értékelés elvégzéséhez szükséges szakmai támogatást; b) a települések megfelelő védelme érdekében biztosítja a veszélyelhárítási tervek elkészítésének szakmai támogatását; c) a kirendeltség útján figyelemmel kíséri a települési, valamint a kirendeltségi összesített veszélyelhárítási tervek elkészítését, a jogszabályban meghatározott elégséges védelmi szint biztosítását; d) elkészíti és naprakészen tartja a területi veszélyelhárítási tervet; e) gyűjti és feldolgozza a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos információkat, jelentéseket állít össze, javaslatokat készít elő a döntések meghozatalához, tájékoztatja a katasztrófavédelemben együttműködő szerveket, szervezeteket; f) tervezi, szervezi a polgári védelmi felügyelők továbbképzését; g) végzi a polgári védelmi feladatokkal kapcsolatos megelőzési, beavatkozási feladatokat; h) meghatározza a polgári védelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit; i) szakterületét érintően felügyeli a kirendeltségek polgári védelmi tevékenységét; j) közreműködik a szakterülethez utalt együttműködési megállapodások kidolgozásában; k) koordinálja a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének, befogadásának, visszatelepítésének, szükségellátásának tervezését; l) koordinálja a vizek kártételei elleni megelőzési, felkészülési, védekezési szakmai feladatokat; m) koordinálja a rendkívüli időjárási körülmények hatásaira történő katasztrófavédelmi reagálást és annak felkészülési feladatait; n) koordinálja az influenza pandémiával és egyéb biológiai védelemmel kapcsolatos területi szintű feladatokat; o) koordinálja a migrációval kapcsolatos területi feladatokat; p) részt vesz a szakterületét érintő gyakorlatok szakmai előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében;


43. oldal

q) részt vesz a terrorizmus elleni küzdelem polgári védelmi feladatainak tervezésében és végrehajtásában; r) részt vesz a polgári védelmi közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciói kidolgozásában; s) szakmailag felügyeli a polgári védelmi adattárat; t) közreműködik az FMKI és a kirendeltség különleges jogrend idején történő továbbműködésével és felkészítésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában; u) közreműködik az FMKI és a kirendeltség értesítésével és készenlétbe helyezésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában; v) ellátja a lakosság riasztásával és veszélyhelyzeti tájékoztatásával kapcsolatos tervezési és szervezési feladatokat; w) elkészíti és naprakészen tartja a Megyei Bevetésirányítási Tervet; x) vezeti és naprakészen tartja a lakosságvédelmi adatbázisokat. 153.) Hatósági szakterületen: a) koordinálja és szükség szerint szervezi az ágazati hatósági feladatokat ellátó szervezetek hatósági ellenőrzéseit a katasztrófaveszély megelőzése és a lakosság védelme érdekében; b) irányítja és felügyeli a kockázati helyszínek azonosításának eljárását; c) felügyeli a szakterületét érintő szakhatósági feladatokat; d) a katasztrófavédelmi hatósági osztály polgári védelmi hatósági, szakhatósági ügyei tekintetében iránymutatást ad ki, tájékoztatást kér; e) végzi a polgári védelmi feladatokkal kapcsolatos tervezési, szervezési és koordinációs feladatokat; f) vezetői döntés előkészítéséhez a főfelügyelőség tevékenysége vonatkozásában szakmai elemzéseket, értékeléseket készít; g) végzi az önkormányzatok vis maior pályázatával kapcsolatos helyszíni ellenőrzési feladatokat, valamint azok területi szintű koordinációját. h) figyelemmel kíséri az ebr42 rendszeren a vis maior előlegkérelmeket, végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat i) végzi a vis maior támogatássokkal kapcsolatos jelentések összeállítását, vis maior események időrendi és tematikus nyilvántartását. 154.) A mozgósítási és szakirányítási feladatok szakterületén: a) koordinálja az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek kialakítását, felszerelését; b) összehangolja az önkéntes és a köteles polgári védelmi szervezetek megalakítását (létszám, eszköz, szakfeladat); c) területi szinten koordinálja a köteles polgári védelmi szervezetek (területi, települési, munkahelyi) megalakítását, felszerelését, kiképzését; d) végzi a polgári védelmi szervezetek létrehozásával, megalakításával és alkalmazásával kapcsolatos feladatokat, vezeti az összesített létszám adatokról készített adatbázist; e) javaslatot tesz a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére és megalakítására; f) részt vesz a polgári védelmi szervezetek felkészítésében; g) részt vesz az önkéntes mentőszervezetek, területi polgári védelmi szervezetek hazai minősítésén, rendszerbeállító gyakorlatain; h) végzi a területi mentőszervezet felkészítését tevékenységének koordinációját; i) végzi a polgári védelmi tevékenységgel kapcsolatos beavatkozási feladatokat;


44. oldal

j) közreműködik a megye területén bekövetkezett jelentősebb káresetek felszámolásánál, segítséget nyújt a kirendeltség részére; k) koordinálja a polgári védelmi szervezetek mozgósítását, alkalmazását; l) területi szinten koordinálja a köteles polgári védelmi szervezetek mozgósítását, bevetését; m) nyilvántartást vezet a megalakított polgári védelmi szervezetek beavatkozásairól; n) koordinálja, összehangolja a köteles polgári védelmi szervezetek tevékenységét, az Infokommunikációs Egység, a Lakosságvédelmi Egység, az Egészségügyi Egység, Logisztikai Egység és a Műszaki Egység tevékenységét, készenlétbe helyezését, mozgósítását; o) koordinálja a polgári védelmi szervezetek mentésbe történő bevonását, azok kárterületi tevékenységét; p) együttműködik a katasztrófa-elhárításba bevonható társadalmi és karitatív szervezetekkel; q) vezeti a területi mentőszervezet vezetői törzsét; r) nyilvántartást vezet a mentésbe bevonható önkénes mentőszervezetek, valamint az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezet erő-eszközeiről, azok alkalmazásáról; s) koordinálja a helyi szerveken keresztül az önkéntes mentőszervezetek tevékenységét, a szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodások megkötését, mentési igazolások kiadását; t) koordinálja a megyei humanitárius segítségnyújtást u) részt vesz a lakosság légiriasztásával kapcsolatos, katasztrófavédelmet érintő feladatok végrehajtásában. v) szervezi a járási önkéntes mentőszervezetek felkészítését és Nemzeti Minősítését 155.) Általános lakosságfelkészítés szakterületén: a) megszervezi a közigazgatási vezetők (MVB tagok, HVB elnökök, polgármesterek, jegyzők, katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők) katasztrófavédelmi felkészítését, melynek érdekében szervezi a megyei felkészítéseket, koordinálja és szakmailag felügyeli a helyi szervek tevékenységét; b) speciális felkészítési feladatok körében tervezi, koordinálja, ellenőrzi a veszélyes ipari létesítmények környezetében élők katasztrófavédelmi felkészítését, ellátja a végrehajtás szakmai felügyeletét, valamint ellátja a honvédelmi típusú polgári védelmi felkészítésekkel kapcsolatos feladatokat; c) ellátja a köznevelésben részt vevők (óvodai, általános iskolai, középiskolai pedagógusok, óvodások, általános és középiskolás diákok, felsőoktatási intézmények hallgatói, sajátos nevelési igényű gyermekek) katasztrófavédelmi felkészítésének célcsoportonkénti, helyi szintű felkészítések tervezésének, szervezésének és lebonyolításának szakmai felügyeletét; d) végzi az egyéb lakosság felkészítési feladatokat. e) szervezi a hazai katasztrófák elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő megyei különleges mentőszervezetek tevékenységének védekezésbe történő bevonását és igénybevételét; f) szervezi és végrehajtja a közbiztonsági referensek képzését; g) szervezi és végzi a közösségi szolgálattal kapcsolatos mentori és irányítási feladatokat.


45. oldal

VII.4.3. Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség 156.) A Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelő irányítja és felügyeli a helyi szervek, valamint az Igazgatóság szervezeti elemeinek iparbiztonsági tevékenységét, ennek keretében a) elkészíti az iparbiztonsági szakterülettel kapcsolatos jelentéseket; b) szakmailag irányítja a Katasztrófavédelmi Mobil Labor működését; c) kapcsolatot tart az FMKI Polgári Védelmi Főfelügyelőjével, a Tűzoltósági Főfelügyelővel és a társszervek hasonló jogállású képviselőivel d) részt vesz az MVK működésében. 157.) A veszélyes üzem felügyeleti és iparfelügyeleti szakterületen: a) eleget tesz a jogszabályban rögzített nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségeinek, adatszolgáltatásra kötelezi a szabályozás alá nem tartozó dominóhatás miatt érintett veszélyes üzemeket; b) hatósági ellenőrzési ütemterv szerint szervezi és végzi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jogszabályban meghatározott időközönkénti ellenőrzéseit; c) a külső védelmi tervezéshez, a lakossági tájékoztatáshoz adatot szolgáltat a megyei polgári védelmi főfelügyelő részére; d) a Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemek tekintetében gyűjti és értékeli a súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos műszaki, szervezeti és vezetési információkat; e) segíti az önkormányzatok súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységét; f) közreműködik a BM OKF által tartott átfogó- és utóellenőrzéseken, témavizsgálatokat és célellenőrzéseket végez; g) évente a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos feladatai teljesítéséről beszámolót készít; h) ellátja a KvK-k küszöbérték alatti üzemek azonosításához, súlyos káreseményelhárítási terv gyakorlatok és belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzéséhez, valamint iparbiztonsági feladatok ellátásához kapcsolódó feladatai végrehajtásának irányítását és felügyeletét; i) szakmai információ és adat szolgáltatásával közreműködik az ipari baleset-megelőzési igazságügyi szakértői tevékenységhez kapcsolódó véleményezési eljárásban; j) közreműködik a Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemek területén bekövetkezett veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos balesetekkel és üzemzavarokkal kapcsolatos vizsgálatokban és az azokról készített üzemeltetői jelentések feldolgozásában; k) szakmai információ és adat szolgáltatásával közreműködik a létfontosságú rendszerek Kat. tv. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemeit érintő katasztrófavédelmi feladatainak ellátásában; l) folyamatos kapcsolatot tart a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésében, elhárításában érdekelt társszervekkel, szakmai és gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal, figyelemmel kíséri a védekezésben érintettek együttműködésének helyzetét, közreműködik a közös feladatok ellátására való felkészülés feladatainak időszakos egyeztetésében; m) a Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában végzi az egységes iparbiztonsági hatósági koordinációs, kapcsolattartási, illetve az információcserére, adatgyűjtésre és nyilvántartásra kiterjedő feladatokat;


46. oldal

n) végzi az egységes iparbiztonsági hatósági ellenőrzési feladatokat, amelynek keretében irányítja és felügyeli a KvK-k által végzett társhatóságokkal és az önkormányzatokkal közös hatósági ellenőrzések előkészítését, lebonyolítását és az eredmények értékelését; o) a súlyos balesetek elleni védekezés területén az aktuális szakmai feladatok egységes értelmezése érdekében az érintett üzemeltetők, önkormányzatok, a helyi katasztrófavédelmi szervek szakemberei részére továbbképzéseket, szakmai tájékoztatókat szervez; p) a szakterülete vonatkozásában közreműködik a települések katasztrófa veszélyeztetettségének felmérésében, pontosításában, javaslatot tesz a települések katasztrófavédelmi besorolásának szükség szerinti módosítására; q) közreműködik a területi veszély-elhárítási terv elkészítésében; r) felügyeli a Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemek katasztrófavédelmi engedélyezésével, felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos I. fokú hatósági feladatokat; s) javaslatot tesz a hatósági osztályvezető felé veszélyes tevékenység korlátozására vagy megtiltására, a katasztrófavédelmi bírság alkalmazására, illetve az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez és elhárításához szükséges intézkedések megtételére történő kötelezésre; t) ellátja a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat; u) felügyeli a veszélyes katonai objektum engedélyezési eljárásával kapcsolatos szakhatósági feladatokat; v) felügyeli és végzi a veszélyes üzemek adatainak gyűjtéséhez szükséges szoftver (IBIR) naprakészen tartását. 158.) A létfontosságú rendszerek és létesítmények (a továbbiakban: LÉT) szakterületen: a) végzi a létfontosságú rendszerek és létesítmények vizsgálatával és védelmével kapcsolatos katasztrófavédelmi koordinációs feladatokat; b) ellátja az igazgatóság folyamatos működésének biztosításához szükséges infrastruktúra elemek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, az észlelt hiányosságokat az elhárításukra irányuló javaslataival együtt jelenti az elöljárónak; c) végzi a LÉT-et érintő veszély-elhárítási tervek felülvizsgálatával kapcsolatos területi szintű feladatokat; d) felügyeli a rotációs kikapcsolási renddel, valamint az alapvető és létfontosságú elektromos felhasználók kijelölési eljárásával kapcsolatos hatósági feladatokat, felügyeli és ellenőrzi a helyi szervek ez irányú tevékenységét és nyilvántartásaikat; e) naprakészen tartja az alapvető és létfontosságú elektromos felhasználók adatait; f) gondoskodik a LÉT-ek katasztrófák elleni fokozott védelmének megszervezéséről; g) tervezi a LÉT-el összefüggő katasztrófavédelmi tárgyú megyei szintű és jóváhagyja a helyi szintű LÉT gyakorlatokat; h) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében koordinálja és javaslatot tesz a szükséges szabályozások kidolgozására a LÉT-ek katasztrófák elleni védelme tekintetében; i) kapcsolatot tart a LÉT tulajdonosával, üzemeltetőjével, a kiemelt informatikai és távközlési szolgáltatókkal, valamint a nemzeti hálózatbiztonsági feladatokat ellátó szervezetekkel; j) támogatja a megyei védelmi bizottságokat a LÉT-kel kapcsolatos feladataik végrehajtásában;


47. oldal

k) figyelemmel kíséri a szakterületre vonatkozó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket; l) véleményével, javaslataival, valamint háttéranyagok összeállításával segítséget nyújt a vezetői döntések meghozatalához. 159.) A nukleáris biztonság szakterületén: a) közreműködik a KML nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos tevékenységének szakmai felügyeletében, valamint ezen anyagok jelenlétében történő beavatkozások elemzésében, részt vesz a technikai korszerűsítésre irányuló javaslatok kidolgozásában, továbbképzésük végrehajtásában; b) közreműködik a lakosság normál és rendkívüli időszaki tájékoztatásában az ország háttérsugárzási adatairól, és a megyei sugárzási helyzetértékelésben; c) adatot szolgáltat az országos iparbiztonsági főfelügyelőség nukleáris biztonsággal és a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos bizottságok munkájához; d) részt vesz a hazai és nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatokon, továbbképzéseken és konferenciákon az országos iparbiztonsági főfelügyelőség felügyelete mellett; e) részt vesz a területi veszély-elhárítási terv részét képező Megyei Nukleárisbalesetelhárítási Intézkedési Terv kidolgozásában és karbantartásában. 160.) A Veszélyes Szállítmányok szakterületen: a) felügyeli a veszélyes áru közúti, vasúti szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatokat; b) ellátja és felügyeli a veszélyes áru közúti, vasúti szállítása során bekövetkezett balesetek kivizsgálásával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatok végrehajtását; c) végzi a veszélyes áru közúti, vasúti szállítása során bekövetkezett balesetekre vonatkozó jelentések feldolgozását, valamint gyűjti és összesíti a KvK-k által a veszélyes áru szállítása közúti, vasúti és telephelyi ellenőrzéseivel kapcsolatban felterjesztett adatokat; d) felügyeli a veszélyes áru szállításának közúti, vasúti és telephelyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok katasztrófavédelmi szankcionálásával kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat; e) részt vesz a veszélyes áru szállításának közúti, vasúti, vízi és telephelyi katasztrófavédelmi ellenőrzéséhez szükséges ellenőri segédlet szoftver (Statinfo szoftver) időszakos frissítésében, naprakészen tartásában, változtatási igények jelentésében és a módosítás kezdeményezésében; f) felügyeli és végzi a veszélyes áru szállításának közúti, vasúti és telephelyi katasztrófavédelmi ellenőrzése, valamint szankcionálása során keletkezett adatok gyűjtéséhez szükséges adatbázis szoftver (VÁSZIR) naprakészen tartását; g) gyűjti és összesíti a KvK-k részéről felmerült, az ellenőrzés végrehajtásához szükséges technikai eszközökre, felszerelésekre vonatkozó igényeket és véleményezés után továbbítja azt az illetékes szakterület felé; h) folyamatosan kapcsolatot tart a veszélyes áru szállításának ellenőrzésében érintett társszervekkel; i) szükség esetén tájékoztatást ad a veszélyes áru szállítás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásához a KvK-k számára; j) figyelemmel kíséri a veszélyes áru szállítás ellenőrzésével kapcsolatos szakterület jogalkalmazási gyakorlatát és javaslatot tesz – szükség esetén – annak fejlesztésére;


48. oldal

valamint más szervezeti egységgel közreműködve elősegíti a KvK-k egységes jogalkalmazási gyakorlatát; k) felügyeli a vasúti veszélyes áru szállítmányok bejelentését. VII.4.4. Katasztrófavédelmi Mobil Labor 161.) A KML az iparbiztonsági főfelügyelő közvetlen alárendeltségében, szakmai irányításával látja el feladatát. 162.) A KML feladatai: a) a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelmének érdekében a b)- h) pontokban felsorolt feladatok ellátása, illetve közreműködés azok végrehajtásában; b) a veszélyeztetett terület felderítése; c) a beavatkozói állomány, a lakosság, valamint az anyagi javak veszélyeztetettségének felmérése és a változások figyelemmel kísérése, a veszélyeztetésről szóló adatok, információk gyűjtése és továbbítása; d) alaprendeltetésből fakadóan - a kárhely-parancsnok döntéseinek előkészítéséhez – javaslattétel a beavatkozás biztonságának, hatékonyságának elősegítése érdekében; e) a lakosság gyors helyszíni riasztásának elősegítése, illetve szükség esetén közreműködés a feladat végrehajtásában; f) a mentesítési (fertőtlenítési) feladatok tervezése, megszervezése, illetve közreműködés annak végrehajtásában; g) veszélyes anyagok kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, katasztrófák esetén, valamint vegyi-, sugár- és biológiai anyagokkal szennyezett területen történő munkavégzés során együttműködés a tűzoltóságokkal és az egyéb beavatkozó szervekkel, szükség esetén a területileg illetékes műszaki-mentő bázis állományával; h) szakmai segítségnyújtás a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, illetve a társ- és együttműködő szervezetek részére; i) veszélyes áru közúti (ADR), vasúti (RID), vízi (ADN) és légi (ICAO) szállításával kapcsolatos ellenőrzés végrehajtása; j) veszélyes áru közúti (ADR), vasúti (RID), vízi (ADN) és légi (ICAO) szállításával kapcsolatos balesetek és rendkívüli események kivizsgálása; k) a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, valamint a küszöbérték alatti üzemek időszakos hatósági ellenőrzéseinek végzése; l) a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek belső védelmi terv gyakorlatainak helyszíni ellenőrzéseinek és minősítésének végzése; m) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, valamint küszöbérték alatti üzemekben bekövetkező balesetek, üzemzavarok körülményeinek kivizsgálása; n) közreműködés a veszélyeztetettség felmérésében és adatszolgáltatásban az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, valamint a polgármesterek és a védelmi bizottságok számára; o) kapcsolattartás és együttműködés a létesítményi és önkormányzati tűzoltóságokkal. A kárterületen a tűzoltás- vagy mentésvezető irányításának megfelelően feladatvégzés a Kat. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996.évi XXXI. törvény, valamint a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011.(XI.15.) BM rendelet szerint;


49. oldal

p) kapcsolattartás és együttműködés más, veszélyhelyzeti felderítéssel, kárelhárítással, környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekkel; q) a KML beavatkozó egységeinél szolgálatot ellátó állomány hetenkénti váltással munkaidőben készenlétet ad- a munkaköri leírásukban meghatározott egyéb feladatok ellátása mellett; r) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, valamint küszöbérték alatti üzemekben bekövetkező balesetek, üzemzavarok körülményeit a baleset helye szerint illetékes KML köteles kivizsgálni; s) a KML végzi a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, belső védelmi terv gyakorlatainak helyszíni ellenőrzéseit és minősítését a vonatkozó hatályos BM OKF főigazgatói intézkedésben szabályozott eljárásrend szerint; t) a KML végzi a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek valamint a küszöbérték alatti üzemek időszakos hatósági ellenőrzéseit a vonatkozó hatályos BM OKF főigazgatói intézkedésben szabályozott eljárásrend szerint. VII.4.5. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 163.) A Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az igazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti egység. 164.) A Tűzvédelem területén: a) figyelemmel kíséri a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, továbbá az engedélyezés és a szolgáltatás felügyelet alapjául szolgáló szabványok, előírások műszaki követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra; b) szakterületét érintően továbbképzést, tájékoztatót szervez az FMKI állománya és a helyi szervek részére, részt vesz a szakterületet érintő központi, vagy regionális továbbképzéseken, szakmai konferenciákon, rendezvényeken; c) a tűzvizsgálati szakterület kivételével gyakorolja a tűzvédelmi szervi szakértői jogköröket; d) irányítja a KvK-k hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenységét; e) kidolgozza a szakterületét érintő hatósági, szakhatósági, valamint a megelőző katasztrófavédelmi tevékenységre vonatkozó területi érvényű szabályozások, irányelvek, ajánlások tervezeteit, közreműködik a katasztrófavédelmet, tűzvédelmet érintő jogszabályok, szabványok, direktívák kidolgozásában; f) segíti a területi, és helyi hatáskörű szervek, valamint az önkormányzatok megelőző katasztrófavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységét; g) figyelemmel kíséri a tűzvédelem komplex követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra, részt vesz a szakterületét érintő és jogalkotási ideiglenes bizottságok munkájában; h) részt vesz a megyei tűzmegelőzési bizottság munkájában; i) a jogszabályban foglalt tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatosan nyilvántartást vezet, ellenőrzést végez; j) kontrollálja, majd felterjeszti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programmal összefüggő, katasztrófavédelmi kirendeltségektől beérkező és tevékenységére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásokat. 165.) Hatósági szakterületen: a) gyakorolja a jogszabályban meghatározott elsőfokú tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szakhatósági jogköröket;


50. oldal

b) ellátja a jogszabályban meghatározott másodfokú tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szakhatósági feladatokat; c) a tűzvizsgálati hatósági jogkör kivételével gyakorolja a jogszabályban meghatározott első- és másodfokú integrált hatósági jogköröket; d) jelentéseket állít össze a szakterületét érintő ellenőrzésekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére; e) hatáskörébe utalt ügyekben a vonatkozó rendeletben meghatározott szankciót előkészíti; f) ellátja a hivatásos állománycsoportúak tűzvédelmi szakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő jogkörének feladatait, valamint az FMKI hatáskörébe tartozó szakértői feladatokat; g) végzi az osztály tevékenységi körét érintő, jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat. h) szakterületeit érintően továbbképzést, tájékoztatót szervez az FMKI állománya és a helyi szervek részére, részt vesz a szakterületet érintő központi, vagy regionális továbbképzéseken, szakmai konferenciákon, rendezvényeken; i) supervisor-hatósági jogkörben adatszolgáltatást kér a társhatóságoktól, illetve a megindított eljárásba más hatóságokat von be és tevékenységüket összehangolja; j) supervisori ellenőrzéseken vesz részt és lefolytatja az eljárásokat az ezeken feltárt hiányosságok szankcionálására a hatáskörébe tartozó ügyekben az FMKI illetékességi területén, szükség szerint az intézkedésre jogosult hatóságoknál eljárást kezdeményez; k)az iparbiztonsági, polgári védelmi és a tűzoltósági megyei főfelügyelőség feladatkörébe tartozó közigazgatási eljárások lefolytatása során, a vonatkozó főigazgatói intézkedés szerint az átadott dokumentumok alapján elkészíti a hivatalos iratokat. 166.) Szolgáltatás felügyeleti szakterületen: a) kérelemre a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetekben igazolást ad ki; b) a jogszabályban foglalt tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatosan hatósági (előírás alapján elektronikus) nyilvántartást vezet, ellenőrzést végez; c) a hatáskörébe tartozó szolgáltatások felügyelete során külön rendeletben meghatározott szankciót alkalmaz, d) ellátja a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) használatával kapcsolatos feladatokat; e) végzi a tűzvédelmi tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartásával, felügyeletével, ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat; f) a jogszabályban foglalt tűzvédelmi technikák felülvizsgálatával és javításával kapcsolatos szolgáltatási tevékenység ellenőrzését végzi és nyilvántartást vezet. 167.) Művelet-elemzési feladatkörében: a) adatgyűjtést végez a művelet-elemzési tevékenységéhez; b) biztosítja a területi és helyi szervek közötti információ megosztást, a szakmai dokumentumok hozzáférhetőségét; c) a kijelölt időszakra történő felkészülés, a várható eseményekre irányuló hatékony reagálás képesség biztosítása érdekében részt vesz a negyedéves veszélyhelyzeti prognózis elkészítésében; d) a prognózisban meghatározottak és a tárgyidőszakban bekövetkezett események, valamint a végrehajtott műveletek összevetésével és értékelésével részt vesz a beválás vizsgálat elkészítésében;


51. oldal

e) a művelet-elemzéssel kapcsolatos tevékenységet végző területi és helyi állomány részére továbbképzést szervez. VII.4.6. Megyei Főügyeleti Osztály 168.) A Megyei Főügyeleti Osztály az igazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti elem.

169.) Feladatai: a) működteti az FMKI Megyei Főügyeletét, Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatát, és a műveletirányítási ügyeletét, irányítja az alárendelt katasztrófavédelmi szervek (a hivatásos, önkormányzati, létesítményi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek) ügyeleti szolgálatainak tevékenységét. b) ellátja az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek ügyeleti tevékenységének szakmai irányítását és felügyeletét; c) az FMKI Megyei Főügyelete útján biztosítja a jelentések megtételének rendjét és teljesíti jelentési kötelezettségeit; d) végzi a jogszabályokban részére meghatározott továbbképzési, szabályzat kidolgozási, valamint az osztály feladatkörébe tartozó közigazgatási, szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat; e) véleményezi az FMKI-ra érkező jogszabályokat, közjogi szervezetszabályzó eszközöket, belső normákat és más szakmai anyagokat; f) az igazgatói értekezleten beszámol a Megyei Főügyelet szakterületi munkájáról; g) jelentéseket állít össze és továbbít a bekövetkezett eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat és továbbítja az érintett szervek részére; h) gondoskodik az ügyeleti nyilvántartások vezetéséről; i) az Ellenőrzési Szolgálat felkérésére ellenőrzi a katasztrófavédelmi szervek ügyeleti szolgálat ellátását, az ügyeleti okmányok vezetését valamint az informatikai eszközök és technikai, szervezeti feltételek teljesülését, a gazdasági osztály bevonásával; j) betartja, valamint szakterületét érintően betartatja a katasztrófavédelem ügyeleti szolgálatai és azok közreműködésével teljesítendő jelentési kötelezettség rendjéről szóló jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályzó eszközökben foglaltakat; k) a helyi szervek ügyeletei által felterjesztett és az FMKI szervezeti egységei által készített jelentések alapján Napi jelentést készít, melyet az igazgató jóváhagyása után felterjeszt a BM OKF központi főügyelete részére; l) gyűjti és értékeli a helyi szervek által készített napi jelentéseket; m) fogadja és összesíti a helyi katasztrófavédelmi szervek jelentéseit, összegzett jelentést tesz a BM OKF központi főügyeletnek; n) vezényli és irányítja a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (a továbbiakban: KMSZ), a) ügyeletes szolgálatot a főfelügyelőségek bevonásával; o) kapcsolatot tart a területi társszervek ügyeleteivel; p) kapcsolatot tart - első sorban ügyeleteik valamint a szóvivő útján - a meghatározott területi hatáskörű szervekkel, a közszolgálati médiaszolgáltatókkal és más együttműködő szervekkel; q) végzi a közérdekű közlemények aktualizálását az eseménytérképen, együttműködik a szóvivővel;


52. oldal

r) a szóvivővel együttműködve végzi a közérdekű közlemények médiaszolgáltatókhoz való eljuttatását; s) részt vesz a lakosság légi- és katasztrófa riasztási rendszerének létrehozásával, fejlesztésével, működtetésével összefüggő feladatok elvégzésében; t) a megyei légi-riasztásra szóló jelzést továbbítja a BM OKF főügyeletére, szervezi és nyilvántartja a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos végrehajtott és további intézkedést igénylő feladatokat; u) rögzíti a terroristák által fegyverként alkalmazott polgári légi járművel kapcsolatos (RENEGADE) információkat, haladéktalanul tájékoztatja az HMRFK Ügyeleti Szolgálatát; v) ellátja a bajba jutott légi járművek megsegítését szolgáló Kutatás - Mentést Koordináló Területi működésével kapcsolatos ügyeleti feladatokat; w) elkészíti, naprakészen tartja a műveletirányító tervek működtetési feladatait, végzi a területi riasztású különleges szerek riasztását, szükség esetén azok átcsoportosítását; x) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében, azok érintett szervek részére történő továbbításában, részt vesz a beérkezett „vis maior” jelentések feldolgozásában, részt vesz az esemény – kommunikáció folyamatában; y) szervezi a Megyei Főügyeleten szolgálatot ellátók és a megyei KMSZ ügyeleti szolgálatot ellátók továbbképzését, tematikát készít elő az ügyeleti szolgálatot ellátó állomány éves felkészítési tervéhez; z) részt vesz a helyi szervek és a rendvédelmi szervek, védelmi bizottságok, önkormányzatok által szerevezett kárelhárításra és mentés végrehajtásra történő felkészülés felügyeletében, ellenőrzésében; aa) a helyi szervek szakterületre vonatkozó jelentései alapján az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében útmutatókat, tájékoztatókat bocsát ki; bb) a sajtó- és tömegtájékoztató tevékenység során együttműködik a BM OKF, és az FMKI katasztrófavédelmi szóvivőjével; cc) közreműködik az FMKI és helyi szervei értesítésében és készenlétbe- helyezésében, a különleges – jogrend életbe léptetése esetén a működésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában; dd) végrehajtja az értesítési, készenlétbe helyezési tervekben foglaltakat; ee) a polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása során együttműködik a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek parancsnokságaival, kapitányságaival, egyéb szerveivel, az önkormányzatokkal, a területi (megyei) illetékességű, központi irányítású közigazgatási szervekkel, társadalmi és kreatív szervezetekkel; ff) a szakmai igények figyelembe vételével végzi a szakmai adatszolgáltatás szabályozásának előkészítését; gg) az igazgatói és igazgató-helyettesi értekezleteken beszámol az ügyelet szakterületi munkájáról; hh) összeállítja a bekövetkezett eseményekről szóló jelentéseket, közreműködik az információs anyagok készítésében, azok érintett szervek részére történő továbbításában, részt vesz az esemény-kommunikáció folyamatában; ii) feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos anyagokat, elemzés alapján előkészíti a szükséges intézkedéseket, a tapasztalatok közreadását; jj) ellátja az MF 15 „Katasztrófavédelmi ügyelet működtetése” című folyamatleírás folyamatgazdai feladatait és felügyeletét, javítja azok változásait, gondoskodik az azokban foglalt feladatok végrehajtásáról;


53. oldal

kk) ellátja az MVB feladataival kapcsolatos 24 órás ügyeleti feladatokat; részt vesz a MVK működtetésében. VII.4.7. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat 170.) A katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (a továbbiakban: KMSZ) a megyei főügyeleti osztályvezető közvetlen alárendeltségében, a megyei tűzoltósági főfelügyelő és a megyei iparbiztonsági főfelügyelő szakmai irányításával látja el feladatát.

171.) A KMSZ feladatai: a) a káresemény során a KMSZ elsődleges feladata a tűzoltás-vezetésre jogosult vezetők irányítással összefüggő önálló tevékenységének megfigyelése, szükség esetén a káreset irányításának átvétele; b) a kárhelyszínre történő kiérkezés után a KMSZ vezetője dönt, a tűzoltás-vezetés átvételéről. Amennyiben nem veszi át az irányítást, akkor tanácsaival segíti a tűzoltásvezetőt a káresemény felszámolásában, valamint figyelemmel kíséri a beavatkozói állomány tevékenységét; c) amennyiben dönt a tűzoltás vagy műszaki mentés irányításának átvételéről, az alábbi szolgálati beosztást ellátó személyektől veheti át: szerparancsnok, rajparancsnok, szolgálatparancsnok, tűzoltóparancsnok-helyettes, tűzoltóparancsnok, katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető; d) katasztrófa esetén a KMSZ helyszínre érkező állománya azonnal megkezdi a katasztrófa komplex felszámolásának irányítását; e) folyamatosan figyelemmel kíséri a területén történt tűzoltói beavatkozásokat. Az eseményekkel összefüggésben a beavatkozók (hivatásos, önkormányzati, létesítményi és önkéntes tűzoltók), az együttműködők tevékenységére, a felhasznált eszközökre, védőfelszerelésekre, oltóanyagokra, a megvalósított taktikára vonatkozóan információkat gyűjt, elemez; f) értékeli a jogszabályokban, belső szabályozókban foglaltak végrehajthatóságát, az alkalmazott tűzoltási terv, tűzriadó terv, műveleti terv megfelelőségét; g) hasznosítható tapasztalatait jelentés formájában felterjeszti a megyei tűzoltósági főfelügyelőnek; h) figyelemmel kíséri a biztonságos beavatkozáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek meglétét. Különösen figyelmet fordít veszélyes vegyi anyagok jelenlétében, valamint mélyből-, magasból történő mentéssel kapcsolatos beavatkozásokra; i) adatokat gyűjt az egyéni védőeszközök használatával, beválásukkal, esetleges hiányosságaikkal, sérülésükkel kapcsolatban. A beavatkozás biztonságával kapcsolatban tapasztalt hiányosság esetén azonnal intézkedik annak elhárítására. Tűzoltó sérülése esetén a körülményeket és a tapasztalatait jelentésben rögzíti; j) a tűzoltóságok számára előírt szerelési, tűzoltótechnika kezelői, szituációs begyakorló, valamint ellenőrző gyakorlatok ellenőrzése, végrehajtásának értékelése; k) a tűzoltási, műszaki-mentési szituációs gyakorlatok szervezése, végrehajtásának ellenőrzése; l) megszervezi és ellenőrzi a megyei vagy fővárosi szintű gyakorlatokat; m) vezetési törzsgyakorlatok, tűzoltási gyakorlatok, katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlatok megszervezésében, lebonyolításában, koordinálásában, végrehajtásának ellenőrzésében, értékelésében történő közreműködés;


54. oldal

n) félévente a KMSZ működési területén található tűzoltóságok mindhárom szolgálati csoportjánál szolgálat-ellenőrzést kell végrehajtani; o) nagy kiterjedésű, bonyolult nagy erőket igénylő káresetek során a KMSZ részt vesz a vezetési törzs megszervezésében és irányításában; p) szolgálatparancsnoki továbbképzéseken prezentációk tartása a tanulságos káreseményekkel kapcsolatban; q) iparbiztonsági szempontból információt gyűjt a káreset helyszínére vonatkozóan, hogy az szerepel-e az iparbiztonság nyilvántartásában, illetve rendelkezésre állnak-e védelmi tervek. Amennyiben szükséges, tájékoztatja a katasztrófavédelmi igazgatóság iparbiztonsági főfelügyelőjét; r) a szolgálatváltás végén a KMSZ kijelölt gépjárművezetője végrehajtja a rádiópróbát 07.30 percig; s) káresettől történő bevonulás után, 2 órán belül a KAP-online rendszerbe rögzíti az adatokat, és kitölti az adatlapokat; t) halaszthatatlan esetben az arra jogosult személyek akadályozatása esetén elvégzi a káreseti helyszíni szemlét; u) működési területe megegyezik az FMKI illetékességi területével. Működési területét a BM OKF Központi Főügyelet utasítására, illetve a katasztrófavédelmi igazgató engedélyével hagyhatja el; v) munkaidőn túl elvégzi az elsődleges tűzvizsgálati cselekményeket; w) kéménytűz és szén-monoxid szivárgással összefüggő káreseményt követően végzi a helyszíni ellenőrzést; x) szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket; y) ideiglenes intézkedésről szóló végzést közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal; z) amennyiben dönt a tűzoltás vagy műszaki mentés irányításának átvételéről, az alábbi szolgálati beosztást ellátó személyektől veheti át: a. Szerparancsnok; Rajparancsnok; Szolgálatparancsnok b. Tűzoltóparancsnok; Tűzoltóparancsnok-helyettes c. Tűzoltósági felügyelő d. Katasztrófavédelmi kirendeltségvezető, vagy az általuk megbízott személy aa) továbbképzéseken, ifjúság és lakosságfelkészítéseken vesz részt, előadásokat tart; bb) tűzvédelmi-, iparbiztonsági-, polgári védelmi eseti bejárásokon, adatgyűjtésekben vesz részt; cc) a média tájékoztatását a hatályos normatívák szerint teljesíti. Média tájékoztatása esetén a meghatározott formanyomtatványt a főügyeletre eljuttatja, a nyilatkozat tényét és tartalmát az eseménynaplóban rögzít; VII.4.8. Megyei Műveletirányítási Központ 172.) A megyei műveletirányítási feladatok: a) a megyei műveletirányítás által felügyelt területen bekövetkezett tűzesetekről és műszaki mentésekről, rendkívüli eseményekről érkezett bejelentések, jelzések értékelése, a szükséges további adatok bekérése és összegzése; b) a szükséges intézkedések megtétele, az erők, eszközök riasztásának, esetleges átcsoportosításának biztosítása, a tűzesetekkel és műszaki mentésekkel kapcsolatos hírforgalom, valamint egyéb szolgálati hírkapcsolat biztosítása;


55. oldal

c) kapcsolattartás és szükség szerinti közös intézkedések biztosítása az együttműködő szervek ügyeleteivel, a rendkívüli események, illetve tűzesetek és műszaki mentések hatékony felszámolása érdekében, továbbá segítségnyújtás és segítség igénybevétele az érvényben lévő együttműködési megállapodások alapján; d) a jelentési kötelezettségbe tartozó tűzeseteket és műszaki mentéseket, valamint a tett intézkedéseket a megyei főügyeletesnek jelenteni, aki az illetékes vezetőknek és a BM OKF Központi Főügyeletének jelenti tovább azokat. e) az alárendelt híradó szolgálatok tevékenységének irányítása, felügyelete; f) intézkedni köteles a tűzeseti és műszaki mentési tevékenység, a területvédelem, illetve szolgálat ellátás érdekében a szükséges és lehetséges szer- és létszám átcsoportosításokra, 4 órát meghaladó működés esetén a váltás megszervezésére; g) gondoskodik abban az esetben, ha a tűz- és káreseti tevékenység előre láthatóan a 4 órát meghaladja, továbbá ha a tűzoltás vezető kéri, védőital elkészíttetéséről, illetve helyszínre szállíttatásáról. VII. 5. Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet 173.) A Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet az igazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elem. 174.) A gazdasági igazgató-helyettes látja el a költségvetési-, a műszaki-, és az informatikai osztály tevékenységének irányítását, valamint működteti a kockázatkezelési rendszert. 175.) A Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet ellátja az FMKI logisztikai biztosítását. 176.) A Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet: a) részt vesz a döntések előkészítésében; b) gazdálkodik a jóváhagyott előirányzatokkal; c) irányítja az FMKI költségtakarékos gazdálkodását; d) részt vesz az átfogó- cél- és utóellenőrzéseken, elkészíti a szakterületét érintő részjelentéseket, elkészíti a szakterületet munka és ellenőrzési tervét, javaslatot tesz a munkajavítására; e) javaslatot dolgoz ki a takarékossági intézkedések bevezetésére; f) véleményezi a szakterületet érintő anyagokat, előterjesztéseket; g) kapcsolatot tart a gazdasági feladatokhoz kapcsolódó szervezeti egységek, elemek hasonló jogállású vezetőivel, ügyintézőivel, részt vesz a szakterületet érintő továbbképzéseken, szakmai konferenciákon, rendezvényeken; h) gazdálkodás vonatkozásban továbbképzéseket szervez és tart; i) ellenőrzi az FMKI Informatikai Biztonsági Szabályzat előírásainak betartását; j) gondoskodik az FMKI szerződéses kötelezettségeinek betartásáról, az abban foglaltak végrehajtásáról; k) gondoskodik az FMKI közbeszerzési eljárásainak megindításához szükséges ellenőrzésről és engedélyezésről; l) gondoskodik a hivatalos közbeszerzési tanácsadók szerződésének előkészítéséről, megkötéséről; m) az FMKI által kezdeményezett és jóváhagyott közbeszerzési eljárások lefolytatása során együttműködik a szerződött hivatalos közbeszerzési tanácsadóval; n) az igazgató erre vonatkozó utasítása alapján közreműködik az egyes projektek, beruházások megvalósulási szakaszában; o) közreműködik a különböző szerződések, megállapodások előkészítésében, érvényesíti az ezekből származó vagy egyéb igényeket, képviseli az igazgató felhatalmazása esetén az FMKI-t;


56. oldal

p) részt vesz a katasztrófa-és polgári védelmi szervezetek minősített időszaki anyagi, technikai, pénzügyi szükségleteit tartalmazó igény- bejelentési tervek összeállításában; q) elkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a minősített időszaki Logisztikai biztosítási terveket; r) veszélyhelyzet kezelési időszakban gondoskodik a feladatok ellátásához szükséges logisztikai biztosításról; s) tevékenyen részt vesz az FMKI munka és tűzvédelmi ellenőrzéseiben és gondoskodik a gazdálkodási körbe tartozó hiányosságok megszüntetésről; t) ellátja az FMKI Minőségirányítási Rendszer követelményeiből adódóan a gazdasági szervezetre háruló feladatokat, folyamat leírásokat készít, aktualizál; u) végzi az FMKI pályázatainak gazdasági feladatait. VII.5.1. Költségvetési Osztály 177.) Közgazdasági szakterületen: a) a jogszabályok alapján összeállítja az FMKI költségvetési tervjavaslatát, kincstári és elemi költségvetését, és javaslattal él az előirányzat gazdálkodás, módosítás végrehajtására; b) előkészíti a költségvetési előirányzatok felosztását, módosításokat hajt végre a gazdálkodó szervekre vonatkozóan; c) gondoskodik a költségvetési szervekre vonatkozóan jogszabályban, valamint felügyeleti szerv részéről előírt adatszolgáltatások elkészítéséről, összeállításáról; d) igazgatóság szinten végrehajtja a személyi juttatás előirányzat és a kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok monitoring rendszerével kapcsolatos feladatokat, valamint elemzéseket, prognózisokat készít; e) elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, beszámolókat, javaslatokat készít a döntések előkészítéshez; f) felelős a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos belső normák kialakításáért, folyamatos karbantartásáért, betartásáért; g) javaslatot tesz az önkormányzati tűzoltóságok működéséhez szükséges normatív állami támogatások elosztásával kapcsolatos, kompetenciájába tartozó feladatokra, végzi a kapcsolódó elemzési, értékelési és elszámolási feladatokat; h) végzi az FMKI előirányzataival kapcsolatosan a kompetenciájába tartozó feladatokat; i) nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat, kötelezettségeket; j) gondoskodik az FMKI pénzgazdálkodásáról, bankszámla vezetéséről, pénzellátásról, pénzkezelésről; biztosítja a szabályszerű pénzforgalmat, ellátja a helyi szervek pénzügyi ellátását és elszámoltatását, működteti az FMKI házipénztárát; k) közreműködik az illetmény és egyéb járandóságok folyósításában, melyhez adatot szolgáltat BM OKF GEK és MÁK részére; nyilvántartja a személyi állomány bér és béren kívüli járandóságait; l) határidőben teljesíti a jogszabályokban előírt bevallási és befizetési kötelezettséget; végrehajtja a MÁK-kal szükséges egyeztetéseket; m) végrehajtja a főkönyvi könyvelést, az egyeztetéseket, feladásokat; n) elemzi és értékeli az FMKI gazdálkodását, havonta jelentést készít a gazdasági igazgató-helyettes részére az adott állapotról; o) végzi a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedettek kártérítésével kapcsolatban a pénzügyi vonatkozású feladatokat; p) végrehajtja kötelező közzététellel kapcsolatos adatszolgáltatásokat;


57. oldal

q) gondoskodik a pénzügyi és számviteli szakterülethez tartozó állomány továbbképzéséről és tájékoztatásról, közreműködik az FMKI rendezvényein annak logisztikai biztosításában; r) végzi az adományokkal kapcsolatos feladatokat; s) végzi a közmunka programban foglalkoztatottak ellátását és elszámoltatását; t) közreműködik pályázatok, közbeszerzések pénzügyi vonatkozású előkészítésében, nyilvántartásokban, elszámolásokban; u) elkészíti és évente felülvizsgálja az FMKI Számviteli Politikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről; v) részt vesz a Szociális Bizottságnak a lakáskeretre, a lakáscélú munkáltatói támogatásra és a szociális segélykeret felosztására vonatkozó döntéseinek előkészítésében, és végrehajtja mindezek pénzügyi rendezésével kapcsolatos feladatokat. 178.) Számviteli szakterületen: a) összeállítja az FMKI beszámolási kötelezettsége szerinti mérlegjelentéseket, beszámolókat, zárszámadást; b) végzi az FMKI számviteli tevékenységét; c) gondoskodik az FMKI-ra vonatkozó jogszabályban, valamint felügyeleti szerv részéről előírt adatszolgáltatások elkészítéséről, felülvizsgálatáról, összesítéséről; d) elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, beszámolókat, javaslatokat készít a döntések előkészítéshez; e) végzi az FMKI bevételeire vonatkozó adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat; f) elkészíti a kimenő számlákat, arról analitikus nyilvántartást vezet, figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, a kintlévőségek behajtásáról gondoskodik; g) felelős a számvitellel kapcsolatos belső normák kialakításáért, folyamatos karbantartásáért, betartásáért; h) kötelezettségvállalási szabályzat alapján gondoskodik a kötelezettségvállalásról, utalványozásról, kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzéséről, érvényesítésről, és teljesítések igazolásáról; i) gondoskodik a bizonylati rend és fegyelem betartásáról; j) gondoskodik a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer – igazgatóság szintű – szakmai irányításáról, és végrehajtásáról; k) gondoskodik az analitika mennyiségi és értékben való nyilvántartásról, értékcsökkenés elszámolásról, feladások, egyeztetések végrehajtásáról, ellenőrzéséről; l) szervezi az éves vagyonfelmérő leltározást, végrehajtja az engedélyezett és végrehajtott selejtezés következtében a nyilvántartás módosításokat; m) nyilvántartja a szigorú számadású nyomtatványokat; n) elemzéseket, kimutatásokat készít belső használatra, a felügyeleti szerv és az ellenőrző szervek részére, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához a jogosult szervek számára; o) végzi a kiemelt projektekkel kapcsolatos számviteli feladatokat. VII. 5.2. Műszaki Osztály 179.) Szakterületet érintően részt vesz az FMKI alaprendeltetéséből adódó feladatainak előkészítésében, tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében; 180.) A feladatainak ellátásához szükséges adatokat bekéri a kirendeltségektől. 181.) Az ellátási területen:


58. oldal

a) tervezi és a BM OKF részére felterjeszti az FMKI technikai eszköz és anyagszükségletét; b) végrehajtja az FMKI szintű technikai eszköz- és anyagellátásával kapcsolatos feladatokat; c) tervezi és végzi az irodabútor ellátást; d) részt vesz az FMKI béke és különleges jogrendi feladatainak, anyag- és eszközigényének megtervezésében; e) javaslatot tesz a tűzoltó- és polgári védelmi technikai eszközök és anyagok rendszeresítésére, valamint rendszerből történő kivonására; f) végrehajtja a hatáskörébe tartozó beszerzéseket, a raktározással kapcsolatos feladatokat, valamint a készlet és eszköznyilvántartást; g) intézi az állomány ruházati alapellátásával, utánpótlásával kapcsolatos ügyeket, a munka- és védőruházattal, védőeszközökkel történő ellátását, vezeti ezek nyilvántartásait, közreműködik a kártérítési ügyek rendezésében; h) részt vesz az FMKI tűzvédelmi tevékenységében; i) utasítás alapján végzi a tűzoltótechnika javítóműhelyek megfelelőségének ellenőrzését; j) végzi a megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésével és engedélyeztetéssel kapcsolatos adatszolgáltatásokat és feladatokat; k) előkészíti jóváhagyásra a gazdasági főigazgató-helyettesi hatáskörbe tartozó selejtezési javaslatokat. 182.) A technikai szakterületen: a) összeállítja az FMKI és helyi szervei technikai eszközeinek és anyagainak fejlesztési és beszerzési terveit; b) végrehajtja az FMKI hatáskörébe tartozó polgári védelmi- és tűzoltó technikai eszközök beszerzését, nyilvántartását, üzemeltetését és üzemben tartását, valamint selejtezését és értékesítését; c) szervezi az erre kötelezett polgári- és tűzvédelmi eszközök és anyagok időszaki ellenőrzését, felülvizsgálatát; d) végrehajtja a tűzoltóságnál készenlétben tartott tűzvédelmi technika műszaki állapotának ellenőrzését; e) felügyeli és ellenőrzi a hivatásos, önkormányzati tűzoltóságok járműállományának nyilvántartását; f) végrehajtja az FMKI járműállományának üzemeltetési és üzemben tartási feladatait, valamint hatósági engedélyeivel, időszakos műszaki vizsgáztatásával, környezetvédelmi ellenőrzésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, azok előkészítését és végrehajtását; g) szabályozza a járműfenntartó rendszert; h) végzi a megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésével kapcsolatos hatósági ügyintézést; i) folyamatosan adatokat szolgáltat a díjmentes úthasználatra jogosult járművekről. 183.) Az elhelyezési és ingatlangazdálkodási szakterületen: a) végzi az FMKI használatában lévő ingatlanok nyilvántartását, felterjeszti a BM OKF részére az ingatlanok bérbeadásával és egyéb hasznosításával kapcsolatos szerződéseket; b) végzi a területi lakásgazdálkodási feladatokat;


59. oldal

c) előminősíti és véleményezi a munkáltatói kölcsön igényléseket, és felterjeszti a BM OKF-re; d) végzi az FMKI és felújításait, karbantartásait, előkészíti a szükséges szerződéseket, felügyeli, ellenőrzi, illetőleg igazolja azok teljesülését; e) közreműködik a BM OKF által központilag lebonyolításra kerülő laktanya építési- és felújítási munkában; f) végzi az energetikusi feladatokat, az ezzel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet, valamint a közmű elszámolásokat; g) részt vesz az intézményi beruházások és felújítások üzembe helyezési és átadásátvételi eljárásain. 184.) Ruházati gazdálkodási szakterület: a) koordinálja a ruházattal kapcsolatos valamennyi feladatot, az állomány részére naprakész információkat biztosít a ruházattal kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) kiállítja és vezeti az állomány részére a ruházati könyveket; c) intézkedik a ruházattal kapcsolatos szabályzókban foglaltak végrehajtására; d) végzi a ruházati ellátással kapcsolatos szükségletek felmérését; e) jelzi az BM OKF műszaki főosztály részére az újonnan felszerelt hivatásos állomány próbaidejének lejártát és a véglegesítés tényét az alapellátás-kiegészítés kifizetése céljából; f) végzi a szolgálati célra alkalmatlan ruházat anyagok bevonását, cseréjét, a készletfeleslegek átcsoportosítását, vagy hasznosítását, gondoskodik a raktári készletek előírásszerű tárolásáról, karbantartásáról, a leszerelők elszámoltatásáról; g) összeállítja a „készpénzfizetési jegyzéket" a személyi állomány részére járó mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmányról, kifizeti a járandóságokat; h) ellenőrzi az alap- és utánpótlási ellátmány összegének elszámolását; i) évente két alkalommal ruházati szemle keretén belül ellenőrzi a személyi állomány öltözködésének színvonalát, valamint a kifizetett ruházati illetmények felhasználását és elszámolását; j) kezdeményezi a szakterületét érintően keletkezett károk kivizsgálását és a kártérítési eljárás lefolytatását; k) végzi az FMKI védő- és munkaruházatának beszerzését, az ezzel való készletgazdálkodást; l) gondoskodik az FMKI állományának öltözködési színvonalának szinten tartásáról; m) ismeri a rendszeresített egyenruházati termékeket, az alapanyagtól függő tárolási szabályokat, gondoskodik a tárolás megfelelő biztosításáról; n) végzi az FMKI részére biztosított ruházati és felszerelési anyagok mennyiségi és minőségi átvételét; o) intézkedik az FMKI raktárában tárolt készlet folyamatos karbantartásáról; p) végrehajtja a használatból bevont, használatra alkalmatlan, vagy gazdaságosan nem javítható termékeket elkülönítését, és javaslatot tesz azok használatból való kivonására. VII. 5.3. Informatikai Osztály 185.) Végzi az FMKI és a helyi szervek informatika, térinformatikai és távközlési szakmai felügyeletét. 186.) Végzi mindazon távközlési, térinformatikai, informatikai tervezési, szervezési és menedzselési feladatokat, melyek az FMKI, valamint a helyi szervek hírközlési és az informatikai tevékenységének biztosításához szükségesek.


60. oldal

187.) Előkészíti, és javaslatot tesz – az elöljáró, valamint a szakmai szervek ajánlásainak figyelembevételével – az FMKI és helyi szervei rövid- és középtávú informatikai, térinformatikai és távközlési koncepciójára, végrehajtja, illetve végrehajtatja a benne foglaltakat. 188.) Szervezi, illetve végrehajtja a távközlési és informatikai szakterülettel összefüggő képzéseket és továbbképzéseket. 189.) Szakterületét érintő kérdésekben közreműködik az FMKI-nál végrehajtott közbeszerzési eljárások előkészítésében és végrehajtásában. 190.) Saját szakterületet érintően tervezi az éves beszerzéseket, elkészíti a szükségleti terveket. 191.) Szakterületére vonatkozóan összeállítja, és jóváhagyásra előterjeszti az éves beszerzési tervet, adatokat szolgáltat az FMKI éves központosított közbeszerzési tervének összeállításához, jogszabályi változás esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását. 192.) Adatot szolgáltat a szakterülete vonatkozásában az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez, a törvényi szabályozásnak és határidőknek megfelelően. 193.) A gazdasági igazgató-helyettes erre vonatkozó utasítása alapján közreműködik az informatikai szakterületet érintő egyes projektek, beruházások megvalósításában. 194.) A feladatainak ellátásához szükséges adatokat bekéri a KvK-któl. 195.) Informatika és távközlési szakterületen: a) javaslatot készít az FMKI-t érintő infokommunikációs és információ technológiai eszköz és készlet beszerzési eljárásokra; b) nyilvántartást vezet az FMKI információs rendszereiről, azokat folyamatosan aktualizálja; c) gondoskodik az informatikai szolgáltatások felügyeletéről, üzemeltetéséről; d) folyamatosan biztosítja az FMKI főügyeleti osztály feladatai ellátásához szükséges távközlési kapcsolatokat, infokommunikációs hálózatokat és központi információtechnológiai szolgáltatások elérhetőségét, valamint a működési helyén lévő informatikai eszközök karbantartását, javaslatot készít annak fejlesztésére; e) biztosítja az FMKI és helyi szervei ügyeleti rendszerének távközlési és informatikai feladatainak ellátását; f) biztosítja az FMKI részére a költségvetési, az egységes humánerőforrás-gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazások működési feltételeinek megteremtését; g) gondoskodik a jogtiszta szoftver környezet rendelkezésre állásáról; h) végzi az FMKI, valamint helyi szerveinél a Nemzeti Távközlési Gerinchálózattal kapcsolatos informatikai és távközlési feladatokat; i) végzi az FMKI információtechnológiai szolgáltatások jogosultság függő elérésének biztosítását, biztosítja az FMKI informatikai hálózata üzemeltetéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állását; j) gondoskodik a MARATHON TERRA rendszer Igazgatósági szintű üzemeltetéséről; k) biztosítja az FMKI információbiztonsági követelményeihez szükséges feltételeket; l) biztosítja az informatikai rendszerek üzemeltetését, a hardver és szoftver ellátást, a rendszeres vírusvédelmet, végzi a rendszergazdai feladatokat; m) végzi az Információbiztonsági Szabályzatból rá háruló feladatokat; n) végzi a hálózatok és számítástechnikai eszközök karbantartását, ellenőrzését, szükség esetén gondoskodik a javításukról; o) segítséget nyújt a személyi állománynak számítógépek mindennapos használata során felmerülő problémák megoldásában, szervezi és tevékenyen részt vesz az állomány informatikai képzésében;


61. oldal

p) irányítja és ellenőrzi az informatikai eszközök készletek tárolását, karbantartását, műszaki kiszolgálását, szakmai segítséget nyújt a szakanyagok nyilvántartásához, szakmailag dönt a szakanyag selejtezési javaslatokról; q) elvégzi a BM OKF és az FMKI elektronikus ügyviteli rendszerével kapcsolatos helyi szintű feladatokat; r) biztosítja az adatszolgáltatási, tevékenységjelentési és statisztikai rendszerek elérhetőségét; s) archiválja az elektronikusan tárolt adatokat; t) folyamatosan felügyeli és biztosítja az FMKI ügyeleti és az ideiglenesen felálló operatív törzs feladatai ellátásához szükséges távközlési kapcsolatokat; u) ellátja az FMKI és a helyi szervei frekvencia felhasználásával kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítását; v) az FMKI működési területén felügyeli, koordinálja az Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) 52-s virtuális magánhálózatban (VPN-ben) lévő szervezetek felhasználási jogosultságait, végrehajtja a reá háruló feladatokat; w) végzi mindazon távközlési tervezési, szervezési feladatokat, amelyek az FMKI távközlési tevékenységének biztosításához szükségesek; x) javaslatokat, ajánlásokat készít az FMKI által igénybe vehető vezetékes és vezeték nélküli infokommunikációs és információ technológiai (a továbbiakban: IKT) szolgáltatásokra; y) Végzi az FMKI-t érintő IKT beszerzési eljárásokat; z) havonta ellenőrzi a vezetékes és a szolgálati mobil telefonszámlákat, meghatározza az elöljáró utasítása alapján az éves, havi telefon felhasználási keretet; aa) vezeti a szolgálati mobiltelefonok nyilvántartását, intézkedik az igazgató által történt engedélyeztetésről, figyelemmel kíséri az intézkedésekben meghatározott feladatok betartását; bb) üzemelteti az FMKI telefonhálózatát, javaslatot tesz a telefonköltségek racionalizálására, kidolgozza a telefonhasználat igazgatóság szintű szabályozását, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását; cc) minősített időszakban biztosítja a veszélyhelyzet részére a távközlési eszközöket, megszervezi azok kiszállítását a helyszínre; dd) tervezi és szervezi a katasztrófavédelmi gyakorlatok híradó biztosítását; ee) megtervezi és megszervezi az FMKI állományának riasztásával kapcsolatos technikai feladatok végrehajtását, ellenőrzi a híradó berendezések működőképességét; ff) közreműködik a katasztrófariasztásához szükséges riasztó eszközök működésének biztosításában, technikai felügyeletében és fejlesztésében. gg) nyilvántartja a KEAR rendszerben az FMKI működési területén lévő lakossági légi és katasztrófavédelmi riasztási eszközeinek adatait; 196.) A térinformatikai szakterületen: a) alkalmazza, és naprakészen tartja a térinformatikai adatbázist; b) javaslatot tesz a katasztrófavédelmi térinformatikai rendszer fejlesztésére, biztosítja annak működését, végzi a hatáskörébe tartozó adatfrissítéseket; c) szükség esetén térinformatikai adatrögzítéshez terepi felméréseket és egyéb adatgyűjtéseket végez, térképeket állít elő, térinformatikai támogatást nyújt szervezési, veszélyhelyzet- kezelési és hatósági feladatok ellátásához; d) a rendelkezésre álló adatok alapján térinformatikai elemzéseket végez, továbbá térinformatikai támogatást nyújt a helyi jogállású szervek részére szervezési, veszélyhelyzet-kezelési és hatósági feladatok ellátásához;


62. oldal

e) javaslatot készíti és felterjeszti a térinformatikai szakterület működését érintő szabályozók vonatkozásában; f) működteti a BM OKF-től kapott térinformatikai eszközöket, gondoskodik a központilag biztosított digitális térképek letöltéséről, valamint a szakterületi igények és rendelkezésre álló adatok alapján a térképek publikálásáról; g) koordinálja, szervezi az FMKI szakmai főfelügyelőségekkel közösen a katasztrófa elhárítási és minősített időszak informatikával kapcsolatos feladatokat.

VIII. FEJEZET A KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG FELADATAI 197.) A KvK az igazgató közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti egység. A KvK-hoz tartozó vezetők és ügyintézők szakmai tevékenységüket a kirendeltség-vezető közvetlen vezetésével végzik. VIII.1 Tűzoltósági Felügyelő 198.) Irányítja a KvK illetékességi területén a tűzoltósági szakterületet, amelynek keretében: a) végzi a jogszabályokban részére meghatározott felügyeleti, továbbképzési, szabályzat kidolgozási, szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat; b) ellátja a tűzoltóságok és önkéntes tűzoltó egyesületek tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek munkáját; c) meghatározza, szakmailag irányítja, ellenőrzi a tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységét; d) kapcsolatot tart a megyei tűzoltósági főfelügyelővel, félévente szakterületének megfelelően beszámolót készít; e) koordinálja a kirendeltségre háruló tűzoltási, műszaki mentési tevékenységekkel kapcsolatos feladatot; f) iránymutatásokat, tájékoztatásokat ad ki a tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek megelőző katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatban; g) szakterületét érintően végzi az adatszolgáltatást; h) tervezi és szervezi a tűzoltóságok és önkéntes tűzoltó egyesületek szakmai irányítóinak továbbképzését, irányelveket készít elő a tűzoltásban és műszaki mentésben részt vevő állomány éves felkészítési tervéhez; i) a KvK illetékességi területén bekövetkezett jelentősebb tűz- és káresetek felszámolásánál segítséget nyújt a tűzoltóságok részére, szervezi a hatáskörébe tartozó feladatok végzését, tűzoltás vezetői feladatot lát el; j) szervezi a tűzoltósport és szakmai versenyeket, szakmai vetélkedőket; k) jelentéseket állít össze a szakterületét érintő eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat; l) a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végzése során kapcsolatot tart a segítséget nyújtó szervekkel, személyekkel; m) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében; n) részt vesz a tűzoltói beavatkozásokat érintő esemény-kommunikáció folyamatában;


63. oldal

o) részt vesz a tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek, a helyi védelmi bizottságok és az önkormányzatok által szervezett kárelhárításra és mentés végrehajtására történő felkészülés felügyeletében, ellenőrzésében; p) az aktualitások figyelembevételével gyakorlatokat szervez a tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek részére; q) szakfelügyeleti ellenőrzést végez a tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületeknél; r) részt vesz a társszervekkel és karitatív szervekkel meglévő együttműködési megállapodások felülvizsgálatában, javaslatot tesz azok módosítására; s) végzi a bajbajutott légi járművek felkutatásával és mentésével kapcsolatos helyi tervezési, szervezési és mentési feladatok összehangolását; t) közreműködik a szakterületét érintő szakmai oktatásokban, vizsgáztatások lefolytatásában; u) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a HTP-k Műveletirányító Tervek kidolgozásával kapcsolatos feladatok teljesítését; v) javaslatot tesz a tűzoltóságok elsődleges vonulási területének módosítására, kijelölésére; w) indokolt esetben kezdeményezi a tűzoltóságok rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelését, végrehajtja az elrendelésre kiadott döntéseket, ellenőrzi azok végrehajtását; x) közreműködik a tűzoltóságokra vonatkozó tűzoltási mentési és katasztrófavédelmi elemzések, értékelések elkészítésében, előkészíti a szakterületére vonatkozó vezetői döntések tervezeteit; y) vizsgálja és értékeli a tűzoltóságok szolgálatszervezés helyzetét, javaslatot készít a szükséges módosítások végrehajtására; z) közreműködik, illetve segítséget nyújt a korszerű tűzoltási és mentési taktikai elvek kidolgozásában, adaptálásában, hasznosításában; aa) részt vesz a szakterületét érintő gyakorlatok szakmai előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében, végrehajtja a gyakorlatok szemlézését, a gyakorlaton résztvevők értékelését; bb) a KAP-Online rendszert illetően az adatszolgáltatáshoz megfogalmazza a szakmai igényét; cc) közreműködik a KAP-Online rendszer működtetésében, a statisztikai rendszer naprakészen tartásában; dd) jelentéseket állít össze a tűzvizsgálattal kapcsolatos eseményekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az FMKIra; ee) közreműködik az országos erdőtűz adattárhoz meghatározott adatok szolgáltatásában. 199.) A beavatkozás-elemzéssel összefüggésben: a) a szakmai tapasztalatok összefoglalása érdekében javaslatot tesz az egyes tűz- és káresetek, katasztrófahelyzetek felszámolását követően szakterületi, vagy komplex tanulmány elrendelésére; b) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a tűzesetekről, műszaki mentésekről készült tanulmányokat, jelentéseket és a levont tapasztalatok alapján intézkedik a hiányosságok megszüntetésére, illetve azok közreadására; c) beavatkozás-elemzés keretében összegzi a statisztikai adatokat, elemzést készít, javaslatot tesz további intézkedésekre; d) értékeli a HTP, ÖTP, ÖTE katasztrófavédelmi operatív tevékenységét, annak színvonalát, hatékonyságát, költségeit;


64. oldal

e) közreműködik a bekövetkezett eseményekről szóló jelentések összeállításában, az információs anyagok készítésében; f) a beavatkozások során tapasztaltak alapján jogszabályok, belső szabályozók módosítását kezdeményezi; g) részt vesz a tűzoltói beavatkozásokat érintő esemény-kommunikáció folyamatában.

VIII.2. Polgári Védelmi Felügyelő 200.) Irányítja a KvK illetékességi területén a polgári védelmi szakterületet, amelynek keretében: a) irányítja a HTP és a katasztrófavédelmi őrs ez irányú feladatot ellátókat; b) szakmailag felügyeli a polgári védelmi feladatokkal kapcsolatos ellenőrzéseket; c) szervezi, tervezi, irányítja és végzi a megelőzés, felkészülés és beavatkozás feladatait; d) közreműködik a valós kockázatokon alapuló, települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásához alkalmazandó szakmai szempontrendszer kialakításában; e) biztosítja a kockázatbecslések elvégzéséhez szükséges szakmai támogatást; f) a települések megfelelő védelme érdekében biztosítja a veszélyelhárítási tervek elkészítésének szakmai támogatását; g) elkészíti a kirendeltségek veszély-elhárítási terveket; h) szervezi a munkahelyi, települési veszélyelhárítási tervek elkészítését, a jogszabályban meghatározott elégséges védelmi szint biztosítását; i) gyűjti és feldolgozza a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos információkat, jelentéseket állít össze, javaslatokat készít elő a döntések meghozatalához, tájékoztatja a katasztrófavédelemben együttműködő helyi szerveket, szervezeteket; j) részt vesz a megyei polgári védelmi főfelügyelő által szervezett továbbképzéseken; k) szakterületét érintően felügyeli a közbiztonsági referensek polgári védelmi tevékenységét; l) közreműködik a szakterülethez utalt együttműködési megállapodások kidolgozásában; m) végrehajtja, szervezi az ár- és belvizek elleni védekezés szakmai feladatait; n) végrehajtja, szervezi a rendkívüli időjárási körülmények hatásaira történő katasztrófavédelmi reagálást és annak felkészülési feladatait illetékességi területe tekintetében; o) végrehajtja, szervezi az influenza pandémiával és egyéb biológiai védelemmel kapcsolatos központi és területi szintű feladatokat; p) végrehajtja, szervezi a migrációval kapcsolatos központi és területi feladatokat; q) részt vesz a szakterületét érintő gyakorlatok szakmai előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében; r) részt vesz a terrorizmus elleni küzdelem polgári védelmi feladatainak tervezésében és helyi szintű végrehajtásában; s) részt vesz a polgári védelmi szervezetek felkészítésében; t) közreműködik a helyi szervek különleges jogrend idején történő továbbműködésével és felkészítésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában; u) közreműködik a helyi szervek értesítésével és készenlétbe helyezésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában;


65. oldal

v) ellátja a lakosság riasztásával és veszélyhelyzeti tájékoztatásával kapcsolatos tervezési és szervezési feladatokat; w) vezeti és naprakészen tartja a lakosságvédelmi adatbázisokat; x) végzi a különleges jogrend, a veszélyelhárítási és a súlyos balesetekkel kapcsolatos külső védelmi tervekben a felügyelő hatáskörébe utalt feladatokat, gondoskodik azok koordinálásáról, végrehajtja a kapcsolódó szervezési feladatokat, koordinálja és ellenőrzi a HTP ez irányú munkáját; y) tervezi és szervezi a lakosság, valamint a katasztrófa- és polgári védelmi szervezetek egyéni védőeszközzel való ellátását; z) koordinálja a lakosság légzésvédő eszközzel történő ellátását, a központi készletből biztosított légzésvédő eszközök szétosztását; aa) koordinálja és szükség szerint szervezi az ágazati hatósági feladatokat ellátó szervezetek hatósági ellenőrzéseit a katasztrófaveszély megelőzése és a lakosság védelme érdekében; bb) ellenőrzi a kockázati helyszínek azonosításának eljárását; cc) közreműködik a szakterületet érintő szakhatósági feladatokban; dd) helyi szinten koordinálja az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek kialakítását, felszerelését; ee) helyi szinten összehangolja az önkéntes és a köteles polgári védelmi szervezetek megalakítását (létszám, eszköz, szakfeladat); ff) helyi szinten koordinálja a köteles polgári védelmi szervezetek (központi, területi, települési, munkahelyi) megalakítását, felszerelését, kiképzését; gg) végzi a polgári védelmi szervezetek létrehozásával, megalakításával és alkalmazásával kapcsolatos feladatokat, vezeti az összesített létszám adatokról készített adatbázist; hh) közreműködik a helyi szervei értesítésével és készenlétbe helyezésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában és végrehajtja a vezetői döntés alapján meghatározott feladatokat; ii) meghatározza a polgári védelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit; jj) javaslatot tesz a települési polgári védelmi szervezetek felépítésére és megalakítására; kk) részt vesz a polgári védelmi szervezetek felkészítésében; ll) koordinálja a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének, befogadásának, visszatelepítésének, szükségellátásának tervezését; mm) részt vesz a társszervekkel és karitatív szervekkel meglévő együttműködési megállapodások felülvizsgálatában, javaslatot tesz azok módosítására; nn) végzi a polgári védelmi feladatokkal kapcsolatos beavatkozási feladatokat; oo) koordinálja az ár- és belvizek elleni védekezés műveleti beavatkozási feladatait; pp) közreműködik az illetékességi területén bekövetkezett jelentősebb káresetek felszámolásánál, segítséget nyújt a területi szervek részére; qq) nyilvántartást vezet a megalakított polgári védelmi szervezetek beavatkozásiról; rr) koordinálja, összehangolja a köteles polgári védelmi szervezetek tevékenységét, mozgósítását; ss) koordinálja a települési polgári védelmi szervezetek megalakítását és mentésbe történő bevonását, azok kárterületi tevékenységét; tt) nyilvántartást vezet a mentésbe bevonható önkénes mentőszervezetek, valamint az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezet erő-eszközeiről, azok alkalmazásáról; uu) részt vesz a lakosság légiriasztásával kapcsolatos, katasztrófavédelmet érintő feladatok végrehajtásában. 201.) A helyi védelmi bizottságokkal kapcsolatos feladatok szakterületén:


66. oldal

a) szakmai segítséget nyújt a HVB katasztrófavédelmi elnökhelyettesének a védelmi igazgatási feladatainak ellátásában; b) tárolja a HVB-k üléseinek iratait, gondoskodik azok felterjesztéséről. 202.) Lakosságfelkészítés szakterületén: a) közreműködik a közigazgatási vezetők (polgármesterek, jegyzők, katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők) katasztrófavédelmi felkészítésében; b) ellátja a köznevelésben részt vevők katasztrófavédelmi felkészítésének célcsoportonkénti, tervezését, felkészítését; c) szervezi a katasztrófavédelmi ifjúsági verseny helyi fordulóit; d) tervezi és megvalósítja az értelmi és testi fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek katasztrófavédelmi felkészítését; e) speciális felkészítési feladatok körében végzi a nukleáris, valamint veszélyes ipari létesítmények környezetében élők katasztrófavédelmi felkészítését, valamint ellátja a honvédelmi típusú polgári védelmi felkészítésekkel kapcsolatos feladatokat, melynek érdekében: i) kiadványt készít a speciális célcsoportok tájékoztatására; ii) nyomon követi a külső védelmi terv elkészítését és ellátja a terv alapján kiadásra kerülő lakosságtájékoztató kiadványok készítését; iii) közreműködik a nukleáris létesítmény környezetében élők, valamint veszélyes ipari létesítmények miatt I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések lakosságának évenkénti aktív lakosságvédelmi módszerrel történő felkészítésében; iv) közreműködik a veszélyes ipari létesítmények miatt II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések lakosságának 3 évente történő aktív tájékoztatásában; f) felügyeli és ellenőrzi a passzív lakosságvédelmi módszerek alkalmazását; g) közreműködik a honvédelmi törvény és annak végrehajtási rendelete alapján a kirendeltség állományának honvédelmi típusú polgári védelmi feladatainak felkészítésében; h) az általános felkészítés keretében ellátja a lakosság honvédelmi típusú polgári védelmi felkészítésének feladatait. VIII.3 Iparbiztonsági felügyelő 203.) Irányítja a KvK illetékességi területén az iparbiztonsági szakterületet, amelynek keretében: a) a LÉT feladatrendszerén belül képviseli a katasztrófavédelmi szempontrendszer érvényesítését; b) végzi a létfontosságú rendszerelemek vizsgálatával és védelmével kapcsolatos feladatok katasztrófavédelmi koordinációs feladatokat; c) végzi a KvK folyamatos működésének biztosításához szükséges infrastruktúra elemek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, az észlelt hiányosságokat az elhárításukra irányuló javaslataival együtt jelenti az elöljárónak; d) végzi a LÉT-et érintő veszély-elhárítási tervek felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat; e) ellátja a rotációs kikapcsolási renddel, valamint az alapvető és létfontosságú elektromos felhasználók kijelölési eljárásával kapcsolatos feladatokat; f) tervezi a LÉT-tel összefüggő katasztrófavédelmi tárgyú gyakorlatokat;


67. oldal

g) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében létfontosságú rendszerelemek katasztrófák elleni védelme tekintetében javaslatot tesz a szükséges szabályozások kidolgozására; h) kapcsolatot tart a létfontosságú rendszerelemek tulajdonosával, üzemeltetőjével, az informatikai és távközlési szolgáltatókkal; i) támogatja a helyi védelmi bizottságokat a LÉT-tel kapcsolatos feladataik tervezésében, szervezésében és a végrehajtásában; j) részt vesz a Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség általi létesítményi ellenőrzések tervezésében és végrehajtásában, a helyszíni ellenőrzésen; k) részt vesz a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, létesítmények és küszöbérték alatti üzemek katasztrófavédelmi engedélyezési és a biztonsági jelentések, elemzések és súlyos káresemény elhárítási tervek elfogadásával, időszakos felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokban; l) javaslatot tesz a súlyos káresemény-elhárítási terv elkészítésére, a veszélyes tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére, valamint a katasztrófavédelmi bírság alkalmazására, illetve az üzemeltetőt kiegészítő intézkedésekre kötelezésére; m) részt vesz a belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban; n) eleget tesz nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségeinek; o) figyelemmel kíséri a veszélyes üzemek által veszélyeztetett települések településrendezési és településfejlesztési terveit; p) részt vesz a hatósági ellenőrzési ütemterv szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőinek ellenőrzésében, figyelemmel kíséri, a településrendezési tervezéshez kapcsolódó intézkedések megvalósulását; q) közreműködik a települések katasztrófa veszélyeztetettségének felmérésében, pontosításában, javaslatot tesz a települések polgári védelmi besorolásának szükség szerinti módosítására; r) közreműködik a veszélyes anyagok előállításával, felhasználásával és tárolásával, illetve a veszélyes hulladékokat érintő veszélyeztető hatásokkal kapcsolatos veszélyelhárítási és az általános polgári védelmi tervrendszerek felülvizsgálatában; s) a Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemek tekintetében gyűjti és értékeli a súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos műszaki, szervezeti és vezetési információkat; t) közreműködik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén bekövetkezett súlyos balesetekkel és üzemzavarral kapcsolatos vizsgálatokban; u) közreműködik a létfontosságú rendszerelemek védelem Kat. tv. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemeit érintő katasztrófavédelmi feladatainak ellátásában; v) folyamatos kapcsolatot tart a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésében, elhárításában érdekelt helyi szervekkel, szakmai és gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal, figyelemmel kíséri a védekezésben érintettek együttműködésének helyzetét, közreműködik a közös feladatok ellátására való felkészülés feladatainak időszakos egyeztetésében; w) a Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában végzi az egységes iparbiztonsági hatósági koordinációs, kapcsolattartási, illetve az információcserére, adatgyűjtésre és nyilvántartásra kiterjedő helyi szintű feladatokat, x) a súlyos balesetek elleni védekezés területén az aktuális szakmai feladatok egységes értelmezése érdekében az érintett üzemeltetők, önkormányzatok, részére továbbképzéseket, szakmai tájékoztatókat szervez;


68. oldal

y) a veszélyes áru szállításával kapcsolatos balesetek megelőzésének hatékonyságának növelése érdekében intézkedéseket, egyéb belső szabályozó eszközök készítésére javaslatot tesz z) végzi a veszélyes áru közúti, vasúti szállításának, továbbá e szállítások telephelyi előkészítésének, ellenőrzésével kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatokat; aa) felterjeszti, az ellenőrzés végrehajtásához szükséges technikai eszközökre, felszerelésekre vonatkozó igényeket; bb) folyamatosan kapcsolatot tart a veszélyes áru szállításának ellenőrzésében érintett helyi társszervekkel; cc) részt vesz a veszélyes áru közúti, vasúti szállítása során bekövetkezett balesetek kivizsgálásában. dd) havonta jelentést készít a végrehajtott ellenőrzések tapasztalatairól. VIII.4. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 204.) A Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály a kirendeltség-vezető közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti egység. Az osztályhoz tartozó ügyintézők szakmai tevékenységüket az osztályvezető közvetlen vezetésével végzik. 205.) Feladatai különösen: a) teljes körűen ellátja az elsőfokú integrált hatósági engedélyezési, szankcionálási és szakhatósági tevékenységet; b) I. fokú polgári védelmi hatósági eljáráshoz a polgármesterek részére szakmai iránymutatást ad az illetékes hivatásos tűzoltóparancsnok útján; c) a tűzvizsgálati hatósági jogkör kivételével gyakorolja a jogszabályban meghatározott első fokú integrált hatósági jogköröket; d) végzi az osztály tevékenységi körét érintő, jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat; e) jelentéseket állít össze a szakterületét érintő ellenőrzésekről, feldolgozza, értékeli, elemzi és archiválja az azzal kapcsolatos anyagokat, és továbbítja az érintett szervek részére; f) figyelemmel kíséri a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, továbbá az engedélyezés alapjául szolgáló szabványok, előírások műszaki követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra, részt vesz a szakterületét érintő szabványosításban, a nemzeti szabványosítási állandó és ideiglenes bizottságok munkájában; g) figyelemmel kíséri a tűzvédelem műszaki követelményrendszerét, javaslatot tesz módosításukra, részt vesz a szakterületét érintő szabványosításban, a nemzeti szabványosítási állandó és ideiglenes bizottságok munkájában; h) végzi és döntésre előkészíti a tűzvédelmi hatósági jogköréből a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos feladatokat; i) előkészíti a KvK hatáskörébe tartozó jogszabályban előírtaktól történő eltérési engedélyezési ügyeket. VIII.5. Hivatásos tűzoltóparancsnokság 206.) A HTP a kirendeltség-vezető közvetlen alárendeltségében működő önálló szervezeti egység. 207.) A HTP fő feladatai: a) felkészülés a tűzoltási-műszaki mentési tevékenységre;


69. oldal

b) a működési területén végzi a tűzoltási, műszaki mentési valamint lakosságvédelmi feladatait; c) értékeli és elemzi a beavatkozási, lakosságvédelmi tevékenységet; d) adatszolgáltatást végez az elvégzett tevékenységről; e) működési területén ellátja a tűzoltási, műszaki mentési kárelhárítási feladatokat; f) irányítja a működési területén lévő önkormányzati, létesítményi tűzoltó parancsnokságok és az együttműködési megállapodás alapján együttműködő tűzoltó egyesületek szakmai tevékenységét; g) a műveletek, beavatkozások után költség-haszonelemzést, költséghatékonyság vizsgálatot hajt végre; h) megyei működési területén rendszeres kapcsolatot tart a települési közbiztonsági referensekkel, munkájukat segíti, közreműködik képzésükben; i) elkészíti a munkatervezés és az éves tevékenység értékelés rendjének szabályozásáról szóló szabályozás szerinti, valamint a HJT-ben szereplő terveket, jelentéseket; j) biztosítja a tűzoltóság személyi állományának és technikai eszközeinek hadrafoghatóságát, a szakmai fegyelmet és az elvárható szakmai felkészültséget; k) intézkedik a személyi állomány szociális ellátottságának javítására, a kulturált elhelyezési és működési körülmények megteremtésére, illetve fenntartására. Biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket; l) fokozott figyelemmel kíséri a szolgálatteljesítési és az egyéb munkavégzések során a munkaegészségügyi és biztonságtechnikai feltételek meglétét. Intézkedik az esetlegesen előforduló munkavédelmi hiányosságok mielőbbi felszámolására; m) gondoskodik rendszeres munkavédelmi oktatások megtartásáról és vizsgákon való megjelenésről. Rendszeresen ellenőrzi az oktatások menetét és a rendszeresített, előírt nyilvántartások naprakész vezetését; n) intézkedik a védőfelszerelések és a felsőbb szintű utasításokban, intézkedésekben és parancsokban meghatározott technikai eszközök időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatáról, szükség esetén kezdeményezi a soron kívüli terhelési próbák és revíziók megtartását; o) a működési terület létesítményeinek katasztrófavédelmi szempontból való megfelelését gyakorlatok során vizsgálja. Kezdeményezi az esetleges szankciókat; p) szükség szerint részt vesz a működési területet érintő tervkonzultációkon; q) a tűzoltóparancsnok a szolgálat-parancsnokokon keresztül, illetve közvetlenül végzi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakmai kiképzést, továbbképzést, a meghatározott napirend betartását. A kiképzés részeként felügyeli a hivatásos tűzoltók szakmai versenyfelkészítését, és biztosítja a felkészülés feltételeit. Ellenőrzi a személyi állomány felkészültségét; r) gondoskodik a jogszabályokban a tűzoltóság számára meghatározott technikai felszerelési minimum szint biztosítására; s) a vonatkozó utasításoknak és intézkedéseknek megfelelően ellenőrzi a készenléti szolgálat váltásának rendjét; t) felügyeli és ellenőrzi a személyi állomány egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeknek történő megfelelését. Intézkedik az előírt rendszeres időszakos orvosi vizsgálatok végrehajtására; u) készíti, ellenőrzi illetve jóváhagyja a gyakorlatterveket, a jogszabályokban és utasításokban meghatározottak szerint ellenőrző gyakorlatokat tart; v) irányítja és felügyeli a tűzoltóság karbantartási, javítási és szolgáltatási tevékenységét; w) összeállítja a tűzoltóság anyagi igényeit, folyamatos kapcsolatot tart a KVK gazdasági kiemelt főelőadójával;


70. oldal

x) végrehajtja a HTP gazdálkodási, raktározási, leltározási, selejtezési, adatszolgáltatási feladatait; y) gondoskodik a ruházati szemlék végrehajtásáról; z) kezdeményezi a tűzoltó parancsnokság védő- és munkaruházatának beszerzését; aa) gondoskodik a rendszeresített egyenruházati termékeket, az alapanyagtól függő tárolási szabályokat, a tárolás ezeknek megfelelő biztosításáról; bb) rendszeresen vizsgálja a - gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a KRESZ által előírt felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetésére; cc) végzi a gépjárművezetők szakmai továbbképzési tervében a részére előírt feladatokat; dd) rendszeresen ellenőrzi a gépjárművek menetokmányainak helyes vezetését, a gépjárművek tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére; ee) a hatályos jogszabályi előírások és a vonatkozó intézkedések alapján negyedévente összesíti valamennyi üzemeltetett gépjármű hajtó- és kenőanyag felhasználását. VIII.6. Katasztrófavédelmi őrs 208.) A katasztrófavédelmi őrs (a továbbiakban: KÖ) feladatait a katasztrófavédelmi kirendeltség ügyrendje részletesen szabályozza. 209.) A KÖ feladatai különösen: a) felkészülés a tűzoltási-műszaki mentési tevékenységre; b) a tűzoltási, műszaki mentési valamint lakosságvédelmi feladatok ellátása; c) adatszolgáltatás az elvégzett tevékenységről; d) a tűzoltási, műszaki mentési kárelhárítási feladatok ellátása a működési területén; e) a műveletek, beavatkozások utáni költség-haszonelemzés, költséghatékonyság vizsgálat végrehajtása; f) az őrsparancsnok a rajparancsnokon keresztül, illetve közvetlenül végzi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakmai kiképzést, a meghatározott napirend betartását, ellenőrzi a beosztott állomány felkészültségét; g) a vonatkozó utasításoknak és intézkedéseknek megfelelően ellenőrzi a készenléti szolgálat váltásának rendjét; h) összeállítja a tűzoltóság anyagi igényeit, folyamatos kapcsolatot tart a katasztrófavédelmi kirendeltség gazdasági kiemelt főelőadójával; i) végrehajtja a HTP gazdálkodási, raktározási, leltározási, selejtezési, adatszolgáltatási feladatait; j) gondoskodik a ruházati szemlék végrehajtásáról; k) rendszeresen ellenőrzi a gépjárművek menetokmányainak helyes vezetését, a gépjárművek tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére.

IX. FEJEZET AZ FMKI MŰKÖDÉSE IX. 1. A működés alapjai, legfontosabb szabályai


71. oldal

210.) AZ FMKI folyamatos működését az Alapító Okirat, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső normák, a Szabályzat, valamint az egyes szervezeti egységek ügyrendjei és a munkaköri leírások határozzák meg. 211.) Az ügyrend – a feladatok elosztására alkalmas módon – tartalmazza a szervezeti egységeknél jelentkező feladatokat, hatásköröket, illetékességet, a működés rendjét, szabályait, a szervezeti egységeknek a szervezeti tagozódásban elfoglalt helyüket. 212.) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására alkalmas módon – többek között tartalmazza az egyes beosztásokban, illetve munkakörökben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a beosztás, illetve munkakör alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb sajátos előírásokat. 213.) Az alá- és fölérendeltségi viszonyok keretei között végzett irányítás és vezetés szolgálati, illetve szakmai elöljárói rendszerben történik. 214.) A szervezeti egységek tevékenységük során kötelesek egymással együttműködni. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek tevékenységi körét is érintő ügyekben az érdekeltekkel egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért annak a szervezeti egységnek a vezetője a felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat, illetőleg az ügyrendje szerint a feladatkörébe tartozik. 215.) A hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonnyal, valamint a közalkalmazotti és a munkajogviszonnyal összefüggő beadványokkal, kérelmekkel, szolgálati panaszokkal kapcsolatos döntések előkészítését az a szervezeti egység végzi, amelynek a kérelem, a beadvány, vagy a szolgálati panasz tárgya a Szabályzat szerinti feladatkörébe tartozik. 216.) A szolgálati elöljáró utasítása alapján az alárendeltek (beosztottak) - szakmai képzettségükre, a feladat jellegére is figyelemmel - kötelesek olyan ügyek eseti, illetve ideiglenes jellegű intézésére is, amelyek a belső normák, illetve a Szabályzat szerint más szervezeti egység feladatkörébe tartoznak. 217.) A szolgálati út a szolgálati ügyek intézésének azon módja, mely során az utasítások, szolgálati ügyiratok a szolgálati elöljárótól az alárendelthez vagy a jelentések, kérelmek és panaszok az alárendelttől az alá-fölérendeltségi viszonynak megfelelő egymásra épülő rendben az intézkedésre jogosult elöljáróhoz jutnak. 218.) Az alárendeltek részére a szolgálati út betartásával adható utasítás. Amennyiben a szolgálati érdek sérelmet szenvedne vagy a szolgálati elöljáró akadályoztatása, az ügy sürgőssége, illetve jellege miatt erre nincs mód, a szolgálati út betartásától el lehet tekinteni. A nem közvetlen szolgálati elöljárótól kapott utasítást végre kell hajtani, de arról haladéktalanul jelentést kell tenni a közvetlen szolgálati elöljárónak. IX. 2. Az ügyintézés folyamata 219.) AZ FMKI munkatársa köteles a katasztrófavédelemmel kapcsolatos, tudomására jutott hivatalos információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség szerint az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni. 220.) Az igazgató, az igazgató-helyettesek, a hivatalvezető, a megyei főfelügyelők, a szolgálatvezetők, az osztályvezetők és a kirendeltség-vezetők (a továbbiakban: vezetők) – jogszabályban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és e Szabályzatban foglaltak kivételével –, ha felettesük másként nem rendelkezik: a) a feladat- és hatáskörüket az alárendeltségükbe tartozókra átruházhatják; b) az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységektől, vezetőktől és ügyintézőktől bármely ügyet magukhoz vonhatnak; c) alárendeltjeik felé az ügyek intézésére érdemi és eljárási utasítást adhatnak;


72. oldal

d) megsemmisíthetik, vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetőleg kezdeményezhetik a megsemmisítést, vagy a megváltoztatást az illetékes vezetőnél. 221.) A pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szervezeti egység kijelölésére. 222.) A felettes vezető rendelkezése alapján a szervezeti egységek, azok vezetői és ügyintézői esetileg kötelesek olyan ügynek az elintézésére is, amely a Szabályzat, az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más szervezeti egység, vezető vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik. 223.) Az ügyintézésért felelős személy az eljárás során: - áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére; - amennyiben az ügyben más szervezeti egység vagy szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben a felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi; - az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít, a résztvevőkkel azt aláíratja, és az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat az ügyiratra (előadói ívre) vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi; - megállapításait, javaslatait az ügyiratban rövid feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét; - az ügyiratot továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz; - az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot. 224.) Az ügyintézés során meg kell tartani az ügykezelésre (iratkezelésre) vonatkozó szabályokat. 225.) A kiadmányozó, az ügyintéző és az ügykezelő a munkavégzés során tudomására jutott minősített adatot-, magán- és üzleti titkot, valamint személyes adatot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen személy tudomására vagy nyilvánosságra. IX. 3. A kiadmányozási jog gyakorlása 226.) A kiadmányozás a döntés meghozatala, e jog az adott ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást és gyakorlása az ahhoz kapcsolódó, az iratkezelési szabályzat hatálya alá tartozó irat aláírásával történik. a) az igazgató kiadmányozza: aa) a főigazgatóhoz, főigazgató-helyettesekhez, valamint országos főfelügyelőkhöz, szolgálatvezetőkhöz, hivatalvezetőhöz címzett iratokat, tartalmuktól függetlenül; ab) a szervezet egészét érintően készített jelentéseket, előterjesztéseket; ac) azokat a hatósági határozatokat, amelyek kiadmányozását a Szabályzatban nem ruházta át; ad) azokat az iratokat, amelyek kiadmányozásának jogát – jogszabály szerint – nem ruházhatja át, illetőleg magához von; ae) a helyi szervek részére készített berendelőket, feladatszabásokat; af) a társszervek azonos szintű vezetői részére küldött megkereséseket; ag) a közvetlen alárendeltségébe tartozók szabadságainak engedélyezését.


73. oldal

b) az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot az igazgató hatáskörébe tartozó ügyekben - az igazgató helyett és nevében - helyettese gyakorolja; c) az igazgató-helyettes gyakorolja a kiadmányozási jogot: ca) az igazgatói aláírásra nem tartozó - jelen Szabályzat által hatáskörébe utalt – ügyekben; cb) az országos főfelügyelők alárendeltségébe tartozó főosztályvezetőkhöz címzett adatszolgáltatásokat, tájékoztatásokat, cc) a helyi szervek részére készített a szakterületeit érintő iratokat, adatbekérőket, cd) azokban az ügyekben, amelyekben a döntést és a kiadmányozás jogát az irányítása alá tartozó megyei főfelügyelőktől, illetve osztályvezetőktől magához vonta; d) a gazdasági igazgató-helyettes gyakorolja a kiadmányozási jogot: da) az igazgatói aláírásra nem tartozó - jelen Szabályzat által hatáskörébe utalt ügyekben, db) a gazdasági főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó főosztályvezetőkhöz címzett adatszolgáltatásokat, tájékoztatásokat dc) a helyi szervek részére készített a szakterületeket érintő iratokat, adatbekérőket, dd) azokban az ügyekben, amelyekben a döntést és a kiadmányozás jogát az irányítása alá tartozó osztályvezetőktől magához vonta; e) a kirendeltség-vezető gyakorolja a kiadmányozási jogot: ea) az igazgatói aláírásra nem tartozó - jelen Szabályzat által hatáskörébe utalt ügyekben, eb) az igazgatóhoz címzett iratokat, tartalmuktól függetlenül; ec) a helyi szerv által készített jelentéseket, előterjesztéseket; ed) a helyi katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe tartozó ügyekben kiadott hatósági határozatokat, szakhatósági állásfoglalásokat; ee) a tűzvizsgálat, illetve a gázvezeték sérülésével járó káresetek során keletkező rendőrségi feljelentések kiadmányozása; f) a megyei főfelügyelők gyakorolják a kiadmányozási jogot az általuk irányított megyei főfelügyelőség jogkörébe tartozó ügyekben, melyeknek kiadmányozási joga nincs az igazgató és az igazgató-helyettesek részére fenntartva, g) a szolgálatvezetők gyakorolják a kiadmányozási jogot a szolgálat jogkörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben a kiadmányozás joga nincs az igazgató, az igazgató-helyettesek, vagy a megyei főfelügyelők részére fenntartva. h) a hivatalvezető gyakorolja a kiadmányozási jogot a hivatal jogkörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben a kiadmányozás joga nincs az igazgató, az igazgató-helyettesek részére fenntartva. Kiadmányozza a közérdekű bejelentések, panaszok válaszleveleit. i) a katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető gyakorolja a kiadmányozási jogot az általa irányított szakterület hatáskörébe tartozó ügyekben, melyeknek kiadmányozási joga nincs az igazgató és az igazgató-helyettesek részére fenntartva. Kiadmányozási joga kiterjed az osztály ügykörébe tartozó közigazgatási hatósági döntésekre (szakhatósági állásfoglalásokra); j) a katasztrófavédelmi hatósági főreferens kiadmányozza az érdemi döntést nem tartalmazó, szerven belüli, ügyviteli jellegű iratokat (adatkérés, iratanyag megküldése stb.); k) az érdemi ügyintéző kiadmányozási joga az osztály ügykörébe tartozó olyan ügyekre terjed ki, amelynek kiadmányozására a szervezeti egység ügyrendje, illetőleg közvetlen elöljárója felhatalmazást ad. l) a hivatásos tűzoltóparancsnokok gyakorolják a kiadmányozási jogot az általuk


74. oldal

irányított hivatásos tűzoltóparancsnokság jogkörébe tartozó ügyekben, melyeknek kiadmányozási joga nincs a kirendeltség-vezető részére fenntartva; m) a katasztrófavédelmi őrsparancsnok gyakorolja a kiadmányozási jogot az általa vezetett katasztrófavédelmi őrs jogkörébe tartozó ügyekben, melyeknek kiadmányozási joga nincs a hivatásos tűzoltóparancsnok részére fenntartva; n) a megyei munkabiztonsági felügyelő gyakorolja a kiadmányozási jogot munkavédelmi ügyekben, a határozatok, valamint a BM OKF Humán Szolgálat vezetőjéhez címzett, munkavédelmi tárgyú iratok kivételével; 227.) Helyszíni kiadmányozásra feljogosítottak a KMSZ, a KML beosztotti állománya, megyei főfelügyelők, megyei Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály állománya, a katasztrófavédelmi kirendeltségek Hatósági Osztályának vezetője, iparbiztonsági felügyelő. 228.) A Tűzoltósági Felügyelők és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat és a KML, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály állománya kiadmányozási joga kiterjed az ideiglenes intézkedések meghozatalára, amelynek hiányában a késedelem elhárítatlan kárral, vagy veszéllyel járna, illetve kiadmányozza mindazokat az iratokat, amelyek kiadmányozására az igazgató felhatalmazta. 229.) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési jog gyakorlása a BM OKF Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak szerint történik, illetve a jogszabály által előírt követelmények biztosítására területi szintű normatíva kibocsátására - kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzat - kerül sor. 230.) A belső szabályozó eszközök előkészítésének és kiadásának rendjét külön főigazgatói belső normatíva szabályozza. 231.) Minden vezető ügyrendben feladat- és hatáskörén belül köteles írásban szabályozni a kiadmányozási jogot, konkrétan megjelölve, hogy mely feladatkörön belül milyen esetekben tartja azt fenn magának.

IX. 4. Vezetői utasítás végrehajtása 232.) Az ügy elintézéséért az ügyintéző és a kiadmányozó egyaránt felelős. 233.) Az ügyintéző köteles a felettes vezető utasításai szerint eljárni. Ha az ügyintéző a felettes vezető rendelkezéseivel nem ért egyet, köteles azt a felettes vezetőjének szóban megindokolni, ezt követően ellenvéleményét az előadói íven jogosult feltüntetni, a tervezetet azonban felettesének utasítása szerint köteles elkészíteni. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett véleményéért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások megtagadására. 234.) Az intézkedésnek a felettes vezető által módosított részéért vagy az olyan intézkedéséért, amellyel az ügyintéző (felülvizsgáló) nem ért egyet, és amely kifejezetten a felettes vezető utasítására készült, kizárólag a felettes vezető a felelős. 235.) Az FMKI-ra érkezett minden ügyben a jogszabályok által vagy egyéb módon meghatározott határidők megtartásával kell választ adni. 236.) Az ügyiratok nyilvántartásának, kezelésének és védelmének szabályait belső normatíva részletezi.


75. oldal

IX. 5. A feladatok meghatározása 237.) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek célkitűzéseit, a vezető-irányító munka, a szakmai, gazdálkodási, humán és ellenőrzési szakterületek éves fő feladatait a főigazgató határozza meg az Éves Munkaprogramban, amely a tervezés, értékelés és minősítés alapja. 238.) Az Éves Munkaprogram megvalósítása érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv valamennyi szintjén a tervezett feladatokat a Féléves Vezetői Munka és Ellenőrzési Terv, illetve a Havi Naptári és Ellenőrzési Terv tartalmazza. 239.) A munkatervezés és az éves tevékenység értékelésének rendjét külön intézkedés szabályozza.

IX. 6. A szolgálati beosztások átadásának rendje 240.) A szolgálati beosztások átadása történhet végleges, illetve 60 napot meghaladó távollét esetén ideiglenes jelleggel. A végleges jellegű átadás-átvételre biztosítandó időtartamok: - igazgató-helyettesi, kirendeltség-vezetői, megyei főfelügyelői beosztások esetén: 3- 4 hét 3 hét - szolgálat-, hivatal-, osztályvezetői, felügyelői beosztások esetén - csoportvezetői beosztások esetén (a nagyságtól függően): 1 - 2 hét - ügyintézői, ügykezelői beosztások esetén (a feladat mértékétől függően): 1 hét 241.) Az ügykörök átadásának főbb szabályai: a) a szervezeti egységek vezetőinek személyében bekövetkezett változás esetén az ügykörök átadás-átvételéről ütemtervet kell készíteni a közreműködők nevesítésével. Az eljárásban részt vesz az átadó, az átvevő, a Hivatal e feladattal megbízott képviselője, valamint mindazok, akiket erre esetenként az igazgató vagy az általa felhatalmazott helyettese kijelöl, továbbá osztályvezető vagy annál magasabb munkakör átadás-átvétele esetén az Ellenőrzési Szolgálat; b) az ütemtervet az elkészítésért felelős személy terjeszti elő jóváhagyásra az igazgatóhoz, a szolgálati út betartásával. Az átadás-átvételről az ügykör nagyságrendjétől függően témánként részjegyzőkönyvek és összefoglaló (egyszerűbb esetben jegyzőkönyv) készül. Az átadás-átvételről készítendő dokumentum előírását az ütemterv tartalmazza; c) az a) pontba nem tartozó ügyintézői, ügykezelői munkakörökben a függőben lévő ügyeket az átadó a vezetője által kijelölt átvevő, ennek hiányában a szervezeti egység vezetője részére adja át. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni; d) az ügyiratok átadás-átvételére vonatkozó részletes szabályok tekintetében a hatályos Iratkezelési Szabályzat előírásai az irányadóak. 242.) Az összeférhetetlenség vonatkozásában (bejelentés, engedélyezés stb.) a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni. IX. 7. A munkáltatói jogkör gyakorlása 243.) A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályairól külön főigazgatói illetve igazgatói belső normatíva rendelkezik.


76. oldal

IX. 8. AZ FMKI szervezeti egységeinek ügyrendje 244.) A hivatásos katasztrófavédelemi szervek folyamatos működését a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, saját szervezeti és működési szabályzatuk, illetve az ezekre épülő ügyrendek és a felettes vezető utasításai határozzák meg. 245.) A jóváhagyások rendje: Az igazgató hagyja jóvá: • az Igazgató-helyettesi Szervezet • a Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet • Hivatal • Ellenőrzési Szolgálat • Humán Szolgálat • Katasztrófavédelmi Kirendeltség ügyrendjét. X. FEJEZET FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE X. 1. A gazdálkodási feladatok végrehajtása 246.) AZ FMKI gazdálkodási feladatait jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső normák, valamint a Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet ügyrendje határozza meg. X. 2. Az adatvédelmi tevékenység irányítása 247.) AZ FMKI adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét külön belső normák szabályozzák. AZ FMKI belső adatvédelmi felelőse, valamint biztonsági vezetője az igazgató által kijelölt személy. X.3. Az ellenőrzések rendje 248.) AZ FMKI hatáskörébe tartozó ellenőrzések rendjét a Katasztrófavédelem Hivatásos Szervei Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzata, az FMKI Belső Ellenőrzési Kézikönyve, az igazgató által jóváhagyott éves belső ellenőrzési terv, féléves vezetői munka és ellenőrzési terv, valamint a havi naptári és ellenőrzési terv határozza meg. 249.) A szervezeti egységek vezetői kötelesek az általuk irányított szervezet munkáját folyamatosan ellenőrizni, ennek keretében az ügyintézőket a kiadott feladatok végrehajtásáról beszámoltatni. X.4. A szakmai továbbképzés rendje 250.) AZ FMKI hatáskörébe tartozó szakmai továbbképzések rendjét az igazgató határozza meg. X.5. A nemzetközi kapcsolatok általános rendje 251.) A nemzetközi kapcsolatok rendje:


77. oldal

a) az FMKI szervezi a nemzetközi együttműködést a határmenti és szomszédos területekkel, szolgálati kiutazás esetén a fogadókészség megteremtése és az utazás megszervezése az adott szerv feladata; b) engedélyeztetni kell a szolgálati céllal, bármely rövid időre érkező külföldi személyek vagy delegációk fogadását, illetve a hazánkban akkreditált külföldi diplomaták, diplomáciai és konzuli képviselők fogadását is; c) a külföldi szervezetektől, személyektől, diplomáciai vagy konzuli képviselőktől származó megkereséseket, találkozókra tett javaslatokat szolgálati úton jelenteni kell BM OKF Nemzetközi Főosztály felé; d) az FMKI és helyi szervei a következő évi kiutazási és fogadási igényeiket minden évben október 15-ig megküldik a BM OKF Nemzetközi Főosztálynak, amelyet az az éves kiutazás és fogadási tervbe foglal. Az éves kiutazási és fogadási tervet a főigazgató hagyja jóvá; e) külföldi szervezettel, személlyel bel - vagy külföldön folytatott hivatalos tárgyaláshoz előzetesen (15 nappal előbb) tárgyalási tervet, külföldi kiutazásról a hazaérkezést, illetve a hazai találkozót követő 15 napon belül jelentést (fogadási jelentés, úti jelentés) és elszámolást kell készíteni. A tárgyalási tervet, a jelentést és az elszámolást a Nemzetközi Főosztályon útján jóváhagyásra fel kell terjeszteni a kiutazást/fogadást engedélyező vezetőnek; f) a nemzetközi kapcsolattartás, munkavégzés valamint a katasztrófa segítségnyújtás és segítségkérés rendjéről külön szabályzat szól.

X. 6. A sajtó- és tömegtájékoztatás rendje 252.) A sajtó- és tömegtájékoztatás rendje: a) AZ FMKI tevékenységéről, szervezetéről, időszerű feladatairól, a katasztrófavédelem megyei helyzetéről, stratégiai koncepciókról, közép és hosszú távú tervezésről az igazgató, igazgató-helyettesek, vagy az általuk kijelölt személyek nyilatkoznak; b) AZ FMKI napi feladatairól, megyei szintű gyakorlatairól, rendezvényeiről és a nemzetközi szakmai kapcsolatokról a szóvivő - az internet, a sajtó, illetve a műsorszolgáltatók közreműködésével - tájékoztatja a közvéleményt; c) A katasztrófa, katasztrófaveszély, valamint tűzoltás és műszaki mentés helyszínén a sajtószervek képviselőit a katasztrófavédelem helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású képviselője vagy az FMKI szóvivője, illetve annak akadályoztatása esetén a kijelölt helyettesítője tájékoztathatja; d) Az igazgató által kijelölt személyek hatáskörükbe tartozó szakmai kérdésekről teljes felelősséggel nyilatkozhatnak. A nyilatkozattételre kijelölt személy előzetesen egyeztet az igazgatóval, vagy a szóvivővel, és a nyilatkozat tényét és tartalmát utólag jelenteni / tájékoztatni köteles; e) A tájékoztatási tevékenység során a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára, az üzleti titok megőrzésére és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat be kell tartani; f) A média tájékoztatásának rendjét külön belső normatíva szabályozza. A nyilatkozatok során a hatályos normákat be kell tartani, a nyilatkozat nem járhat a tűz-, polgári-, és katasztrófavédelmi szakmai érdekek és mások jogainak sérelmével.


78. oldal

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK az igazgatóság Szabályzatához Az igazgatóság irányítási rendje I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. II. 1. 2. 3. 4. 5. III.

Az igazgató közvetlen alárendeltségébe és irányítása alá tartozik: Igazgató-helyettes Gazdasági Igazgató-helyettes Titkárnő Humán Szolgálat Ellenőrzési Szolgálat Hivatal Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Az igazgató-helyettes alárendeltségébe és irányítása alá tartozik: Megyei Tűzoltósági Főfelügyelőség Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Megyei Főügyeleti Osztály A gazdasági igazgató-helyettes alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:

1. Költségvetési Osztály 2. Informatikai Osztály 3. Műszaki Osztály IV.

A humán szolgálat vezetője alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:

1. Területi Egészségügyi, Pszichológiai, Munkabiztonsági Ellátó Központ∗ V.

Székesfehérvári katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:



1. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 2. Székesfehérvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság * Kialakítására a későbbiekben kerül sor

2

VI.

Dunaújvárosi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:

1. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 2. Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 3. Sárbogárdi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság VII.

Megyei főügyeleti osztály vezetője alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:

1. Megyei Műveletirányítási Ügyelet 2. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat 3. Katasztrófavédelmi Mobil Labor VIII. Székesfehérvári hivatásos tűzoltóparancsnok alárendeltségébe és irányítása alá tartozik: 1. Katasztrófavédelmi Iroda (Mór) 2. Katasztrófavédelmi Iroda (Bicske) 3. Katasztrófavédelmi Iroda (Gárdony) IX.

Dunaújvárosi hivatásos tűzoltóparancsnok alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:

1. Katasztrófavédelmi Őrs (Pusztaszabolcs)∗ X.

Sárbogárdi hivatásos tűzoltóparancsnok alárendeltségébe és irányítása alá tartozik:

1. Katasztrófavédelmi Őrs (Lajoskomárom)∗ XI.

Megyei főügyelet vezetője irányítása alá tartozik:



1. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat 2. Katasztrófavédelmi Mobil Labor 3. Megyei Műveletirányítási Ügyelet

* Kialakítására a későbbiekben kerül sor


2. SZÁMÚ FÜGGELÉK az FMKI SZMSZ-hez

Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezeti felépítése

Igazgató titkárnő

Igazgató-helyettesi Szervezet

Gazdasági Igazgatóhelyettesi Szervezet

Megyei Főfelügyelőség

Költségvetési Osztály

Megyei Tűzoltósági Főfelügyelő Megyei Polgári Védelmi Főfelügyelő Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelő

Informatikai Osztály

Megyei Műveletirányítási Ügyelet

Hivatal

Ellenőrzési Szolgálat

Területi Egészségügyi, Pszichológiai, Munkabiztonsági Ellátó Központ

Műszaki Osztály Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Megyei Főügyeleti Osztály

Humán Szolgálat

Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály

Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály

Székesfehérvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

Sárbogárdi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

Pusztaszabolcsi Katasztrófavédelmi Őrs

Lajoskomáromi Katasztrófavédelmi Őrs

Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat Katasztrófavédelmi Mobil Labor

3. SZÁMÚ FÜGGELÉK az igazgatóság Szabályzatához

VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

Jogszabályban meghatározott munkakörök: Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1. Igazgató 2. Igazgató-helyettes 3. Igazgató-helyettes (gazdasági) 4. Hivatalvezető 5. Szolgálatvezető (humán) 6. Szolgálatvezető (ellenőrzési) 7. Megyei tűzoltósági főfelügyelő 8. Megyei polgári védelmi főfelügyelő 9. Megyei iparbiztonsági főfelügyelő 10. Katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető 11. Megyei főügyeleti osztályvezető 12. Költségvetési osztályvezető 13. Informatikai osztályvezető 14. Műszaki osztályvezető 15. Főelőadó (revizor) 16. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály állománya Helyi szervek: 17. Katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető 18. Tűzoltósági felügyelő 19. Polgári védelmi felügyelő 20. Iparbiztonsági felügyelő 21. Hatósági osztályvezető 22. Tűzoltóparancsnok 23. Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály állománya 24. Parancsnok-helyettes (hatósági) 25. Katasztrófavédelmi megbízott

Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 4.sz. Függelék

BELSŐ KONTROLLRENDSZER

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár

BELSŐ KONTROLLRENDSZER A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belső kontrollrendszerét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló többször módosított 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ber.) alapján a következők szerint határozom meg. A BELSŐ KONTROLLRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat is. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: − a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, − teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, − megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, − megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, valamint folyamatosan alkalmazkodik a szervezetet érintő változásokhoz. A vezetésnek és a dolgozók minden szintjének részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy a kockázatokat meghatározzák, és ésszerű biztosítékot biztosítsanak a szervezet kitűzött céljainak eléréséhez. A belső kontroll műveletek sora, amelyek beleszövődnek a szervezet minden tevékenységébe, folyamatosan végbemennek azokban, szerves részét képezik annak a módnak, ahogyan a vezetés a szervezetet működteti. A belső kontrollrendszer összefonódik a szervezet tevékenységeivel, és akkor a leghatékonyabb, ha teljesen beépül a szervezet struktúrájába. A szervezet dolgozói állománya a vezetésből és a többi dolgozókból tevődik össze. Bár a vezetés elsődleges feladata a felügyelet, a vezetés határozza meg a célokat és általános felelősséget visel a belső kontrollrendszerért.

2/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A belső kontroll biztosítja azokat a mechanizmusokat, amelyek a szervezet céljait veszélyeztető kockázatok megismeréséhez szükségesek, a vezetésnek kell meghatároznia a belső kontrolltevékenységeket, valamint figyelemmel kísérni és értékelni azokat. A belső kontroll kialakítása a vezetők részéről jelentős kezdeményező magatartást és intenzív kommunikációs tevékenységet követel meg a dolgozókkal. A belső kontroll közvetlenül a szervezet céljaihoz kapcsolódó, vezetés által használt eszköz, ugyanakkor a többi dolgozók is fontos szerepet játszanak bármiben, ami a szervezetben történik. A belső kontroll öt, egymással összefüggő eleme: − a kontrollkörnyezet, − a kockázatkezelés, − a kontrolltevékenységek, − az információ és kommunikáció, − a monitoring. A költségvetési szerv vezetője köteles a belső kontrollrendszer minőségét értékelni a Ber. 11. § (1) bek. szerint.

3/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár I. FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

1) A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszere A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: − a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), − az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, − a gazdasági események elszámolásának könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.

(a

hatályos

jogszabályoknak

megfelelő

Ezek az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok. A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy − a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; − az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; − megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan; − a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével. 2) A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős.

4/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 3) Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok a FEUVE rendszerében Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: •

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

•

az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

•

a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy •

a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,

•

az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

•

megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan,

•

a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,

•

a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

4) A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárás rendek A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott költségvetési szerv működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, hogy a költségvetési szerv dolgozói számára biztosítsa •

a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét,

•

a belső szabályzatokhoz való hozzáférést.

A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: Gondoskodni kell a költségvetési szervet közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről. 5/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést. A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: •

előzetes vezetői ellenőrzéssel,

•

egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével,

•

utólagos vezetői ellenőrzéssel,

•

független belső ellenőrzéssel.

A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását.

Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy a költségvetési szerv működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének a feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy a költségvetési szerv •

mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen,

•

a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről,

•

a belső szabályozásnál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott útmutatások, célkitűzések is,

6/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár •

a költségvetési szerv helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat.

A szabályozottság érdekében a költségvetési szerv vezetőjének meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. A belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint az irányító szervi, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszámelőirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. A gazdaságosság biztosítása érdekében a költségvetési szerv vezetőjének az alábbi feladatokat kell elvégezni, az eljárás rendet kialakítani:

Gazdaságossági számításokat kell végezni •

a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat.

•

a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembe vételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg.

•

A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon.

7/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének a feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszámelőirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a költségvetési szerv a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez. A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni az költségvetési szerv vezetőjének •

a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában,

•

Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni.

•

a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében,

•

A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre.

•

Az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni.

•

vagyongazdálkodás során,

•

A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat arra terjed ki, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. A feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi a költségvetési szerv hatékony működését.

Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a költségvetési szerv tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. 8/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár Az eredményesség azt mutatja, hogy a költségvetési szerv működése, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki.

feladatellátása,

A költségvetési szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. II. Kontrollkörnyezet 1) Kontrollkörnyezet Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben •

világos a szervezeti struktúra,

•

egyértelműek a hatásköri viszonyok és feladatok,

•

meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,

•

átlátható a humán erőforrás kezelés.

A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A kontrollkörnyezet a teljes kontrollrendszer alapja. Biztosítja a fegyelmet és a szervezeti felépítést, valamint azt a légkört, amely befolyásolja a belső kontroll általános minőségét. Átfogóan hat arra, hogyan határozzák meg a stratégiát és célokat, a kontrolltevékenységek strukturáltságát. A kontrollkörnyezet alapozza meg a belső kontroll összes többi elemét a fegyelem és a struktúra biztosítása által. A kontrollkörnyezet összetevői: •

A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást a teljes szervezet folyamatos belsőkontrolljához;

•

Az elkötelezettséget a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt,

•

A vezetés hozzáállása, vagyis a vezetési filozófia és stílus,

•

A szervezeti felépítés,

•

Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat (humánpolitika).

2) A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje A vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, az általuk vallott etikai értékek meghatározzák, hogy ők mit részesítenek előnyben, milyen az értékítéletük, amelyek végül is viselkedési normákban jelennek meg. A vezetésnek és dolgozóknak támogató hozzáállást kell tanúsítania a teljes szervezet folyamatos belsőkontrollja iránt. 9/83


A szervezet minden dolgozójának – beleértve a vezetést és az alkalmazottakat – fenn kell tartania és demonstrálnia kell a személyes és szakmai becsületességet és az etikai értékeket és mindig meg kell felelnie a vonatkozó magatartási szabályoknak. Például fel kell tárniuk a személyes pénzügyi érdekeltségeiket, máshol betöltött állásaikat, jelenteniük kell az összeférhetetlenséget. Ezen túl tevékenységeiknek etikusnak, szabályszerűnek, gazdaságosnak, hatékonynak és eredményesnek kell lenniük. 3) Elkötelezettség a szakmai hozzáértés iránt Az elkötelezettség a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt magában foglalja azt a tudás- és készségszintet, amely hozzájárul a szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes teljesítéshez, továbbá a személyes felelősség megfelelő megértését a belső kontroll tekintetében. A vezetőknek és a dolgozóknak fenn kell tartania a megfelelő kompetenciaszintet, amely biztosítja, hogy megértsék a jó belső kontroll kialakításának, fejlesztésének és fenntartásának fontosságát, és feladataikat úgy hajtsák végre, hogy teljesítsék az általános kontroll célokat, valamint a szervezet feladatát. A szervezet bármely dolgozója a saját felelősségi körében részese a belső kontrollnak, ezért a vezetés és a dolgozók kötelesek fenntartani és bizonyítani a kockázatok értékeléséhez szükséges hozzáértési szintjüket és elősegíteni a hatékony és eredményes teljesítés biztosítását, és saját feladataik hatékony teljesítéséhez megfelelően megérteni a belső kontroll szerepét. Egy továbbképzés például megnövelheti a közalkalmazott, hivatásos állomány tagjainak tudatosságát a belső kontroll céljaival, és ezen belül az etikus tevékenységgel kapcsolatban, segíthet a kontroll célok megértésében és az etikai kétségek kezelésének gyakorlatában. 4) A vezetés hozzáállása A vezetés szemléletét, hozzáállását, vagyis a vezetési filozófiát és stílust tükrözi: •

a folyamatos belső kontrollhoz való támogató hozzáállás, függetlenség, kompetencia és példás vezetés;

•

a vezetés által meghatározott magatartás-szabályok, valamint tanácsadás és teljesítményértékelések, amelyek támogatják a belső kontroll célkitűzéseket és ezeken belül az etikus tevékenységet.

A vezetés példamutatása, és az etikus magatartás folyamatos hangsúlyozása alapvetően fontos a belső kontrollcélok megvalósításához és ezen belül az etikus tevékenység, mint cél teljesítéséhez. Feladatai teljesítése során a vezetésnek saját tevékenységén keresztül kell példát mutatnia és magatartásának sokkal inkább azt kell tükröznie, hogy mi a helyes, mint azt, hogy mi a hasznos, vagy a még elfogadható. Vagyis a vezetői politikáknak, eljárásoknak és gyakorlatnak kezdeményezőnek kell lennie a szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes munkavégzés megvalósításában.

10/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 5) Szervezeti felépítés Az egység szervezeti felépítése biztosítja: •

a felhatalmazás és felelősség felosztását;

•

hatáskör és elszámolási kötelezettség meghatározását;

•

megfelelő beszámolást.

A szervezeti felépítés lényegében tükrözi a szervezetben a felelősségek (feladat- és hatáskörök) legfontosabb területeit. A hatáskör és az elszámolási kötelezettség megjelölése a felhatalmazás és a felelősség felosztásának a módját képezi a teljes szervezet tekintetében. Hatáskör és elszámolási kötelezettség nem létezhet a beszámolás különböző formái nélkül. Ezért meg kell határozni a beszámolás, számadás megfelelő útjait. Kivételes körülmények között szükséges lehet más – alternatív – beszámolási, jelentéstételi utak meghatározása is a normális körülmények közötti jelentéstételi utakon túl, például olyan esetekben, amikor a vezetés is részese a szabálytalan műveleteknek. A szervezeti felépítés magában foglalhatja a belső ellenőrt, amelynek függetlennek kell lennie a vezetéstől, és jelentéstételi kötelezettségét közvetlenül a szervezet legfelső vezetője (az igazgató) felé kell teljesítenie. Egy szervezetben mindenki visel valamilyen felelősséget a belső kontroll iránt: A vezetők közvetlenül felelősek a szervezetben folyó minden tevékenységért, beleértve a tervezést, megvalósítást, a belső kontrollrendszer megfelelő működésének, karbantartásának és dokumentálásának felügyeletét. A vezetők felelőssége a szervezetben betöltött beosztásuktól és a szervezet jellemzőitől függően változó. A belső ellenőrök vizsgálják és értékeléseik és ajánlásaik segítségével támogatják a belső kontrollrendszer folyamatos eredményességét, ez által jelentős szerepet játszanak a belső kontroll eredményességében. A belső ellenőrök ugyanakkor nem viselnek elsődleges vezetői felelősséget a belsőkontroll kialakításáért, megvalósításáért, karbantartásáért és dokumentálásáért. A szervezet dolgozói szintén hozzájárulnak a belső kontrollhoz. A belső kontroll minden dolgozó feladatkörének egy konkrétan meghatározott, (vagy hallgatólagosan hozzá tartozó, magától értetődő) része. A dolgozói állomány minden tagja szerepet játszik az eredményes kontrollban, és felelősnek kell lennie a műveletekben jelentkező problémák, a kialakított belső szabályzatoknak való nem megfelelés, vagy az elvek megszegésének a jelentéséért. A belső kontroll megvalósításában a szervezet minden dolgozója fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a vezetés viseli az átfogó felelősséget a belső kontrollrendszer kialakításáért, megvalósításáért, megfelelő működésének és karbantartásának felügyeletéért és dokumentálásáért.

11/83


6) Humán erőforrás politika és gyakorlat A humán erőforrás politika és gyakorlat magában foglalja a dolgozók felvételét, eligazítását, oktatását (formális képzési kereteken belül és a gyakorlatban), továbbképzését, az értékelést és tanácsadást, előléptetést és javadalmazást, valamint a fegyelmező intézkedéseket. A belső kontroll egyik fontos aspektusa a dolgozói állomány. A hatékony kontroll biztosításához hozzáértő, megbízható dolgozókra van szükség. Ezért a dolgozók felvételének, képzésének, értékelésének, javadalmazásának és előléptetésének módszerei alapvetően fontos részét képezik a belső kontrollkörnyezetnek. A dolgozók állományba vételével kapcsolatos döntéseknek ezért arra a bizonyosságra kell alapoznia, hogy az alkalmazott személyek becsületesek, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal feladatuk végrehajtásához, és biztosított a szükséges tanfolyami és gyakorlati, valamint etikai oktatásuk. A humán-erőforrás gazdálkodásnak szintén lényeges szerepe van egy megfelelő etikai környezet kialakításában a szakmai hozzáértés és az átláthatóság megkövetelésével a napi gyakorlatban. Ez láthatóvá válik a teljesítményértékelési és előléptetési folyamatokban, amelyeknek az érdemeken kell alapulnia. A kiválasztási folyamat nyíltságának biztosítása az üres álláshelyek nyilvánosságra hozatalával szintén elősegíti az etikus humánerőforrás gazdálkodás megvalósítását. 7) Az ellenőrzési nyomvonal Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal a szervezet tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, mely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 8) A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 9) Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: •

a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét,

12/83


kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor,

•

valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,

•

megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.

10) Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik. 11) Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától. Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze. 12) Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat. A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet. 13) Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során a működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése a költségvetési szerv vezetőjének a felelőssége és kötelezettsége. 13/83


14) Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása A költségvetési szerv gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembe vételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. Az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért a költségvetési szerv vezetője a felelős. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása. A költségvetési szerv működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják a költségvetési szerv rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg. Az ellenőrzési pontok lehetnek •

vezetői ellenőrzési pontok

•

szervezeti ellenőrzési pontok

•

jóváhagyási ellenőrzési pontok

•

működési ellenőrzési pontok

•

hozzáférési ellenőrzési pontok

•

megszakítási ellenőrzési pontok

A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a költségvetési szervre vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalának táblázatba (táblarendszerbe) történő foglalására. 15) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: •

sorszám

•

tevékenység, feladat

•

jogszabályi alap 14/83


előkészítés

•

keletkező dokumentum

•

felelős/kötelezettségvállaló

•

határidő

•

ellenőrzés/érvényesítés

•

utalványozás/ellenjegyzés

•

pénzügyi teljesítés

•

könyvvezetésben való megjelenés

A táblázatok elkészítése során hivatkozni kell az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket. A gazdasági eseménycsoportok, mint alapfolyamatok esetében az egyes szakaszokhoz hozzárendelhető az adott tevékenység felelőse (ellenőrzési pont), a beérkező dokumentum típusa, valamint a tevékenység következtében előálló és már a következő feladat inputját képező dokumentum jellege. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, táblarendszerét a szabályzat melléklete tartalmazza. III. KOCKÁZATKEZELÉS 1

Kockázatkezelés A Ber. 7. § (1) bekezdés alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja. A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik.

15/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 2

A kockázat fogalma Kockázat a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata. Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.

3

A kockázatkezelés, a kockázat kezelő A kockázatkezelésért felelős költségvetési szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a költségvetési szerv vezetője intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni.

4

A kockázatkezelési hatókör A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése. A költségvetési szerv vezetője elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. A költségvetési szerv vezetője felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázatnagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.

5

Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata A költségvetési szerv működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. A költségvetési szerv a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül.

16/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A költségvetési szerv vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel érheti el a költségvetési szerv. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek: •

véletlenszerű események,

•

hiányos ismeret vagy információ,

•

ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.

A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:

6

•

a kockázatok felmérése,

•

a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása,

•

a kockázatok értékelése,

•

az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára),

•

a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása,

•

a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról,

•

a válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

A kockázatok felmérése A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a költségvetési szervre ha valóban felmerülnek. A költségvetési szerv vezetője évről évre köteles meghatározni és aktualizálni a költségvetési szerv előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitűzéseket az éves tervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani. A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a költségvetési szervre, ha valóban felmerülnek.

7

A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a költségvetési szerv célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.

17/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A kulcsfontosságú kockázatok azonosítása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ennek alapján lehet meghatározni azokat a területeket, ahol a kockázatértékelési forrásokat biztosítani kell, hanem azért is szükséges, hogy ennek alapján legyen meghatározva az egyes vezetők felelőssége az adott kockázatokért. A kockázat azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a költségvetési szerv vezetője végzi. A két leggyakrabban alkalmazott módszer a kockázatvizsgálat vagy a kockázati önértékelés. A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez többféle módon történhet: −kérdőívek segítségével, −interjúk, vagy −tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során. A kockázatok forrása lehet külső eredetű kockázat, vagy a szervezet saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat.

KÜLSŐ KOCKÁZATOK Infrastrukturális

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.

Jogi és szabályozási

A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.

Jogi és szabályozási

A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét.

Környezetvédelmi

A környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek.

Elemi csapások

Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére.

PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK Költségvetési

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.

Csalás vagy lopás

Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.

Biztosítási

Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.

Felelősségvállalási

A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni. 18/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Működési

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.

Információs

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.

Kockázat-átviteli

Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.

EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK Személyzeti

A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.

Egészség és biztonsági

Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. A költségvetési szerv a kockázatazonosítás során a kockázati önértékelés módszerét alkalmazza. A kockázatvizsgálat során a szabályzat 2 – 3. sz. mellékletét kell alkalmazni.

8

A kockázatok értékelése A kockázatértékelés a szervezet céljai elérésével kapcsolatos kockázatok azonosításának és elemzésének, valamint a megfelelő válaszok meghatározásának folyamata. A folyamat magában foglalja •

A kockázatok azonosítását: o amelyek a szervezet céljaival kapcsolatosak; o amelyek átfogóak; o amelyek magukban foglalják a külső és belső tényezőkből eredő kockázatokat mind a szervezet, mind pedig egyes tevékenységek szintjén;

•

A kockázatok kiértékelését: o a kockázat jelentőségének megbecslését; o a kockázatos esemény megtörténése valószínűségének értékelését;

•

A szervezet kockázatokra való hajlamosságának (kockázatérzékenységének,

kockázattűrésének) értékelését; •

A válaszok kialakítását a kockázatokra.

A kockázatokra való válaszadás négy alapvető típusát kell mérlegelni: •

kockázat átadása (biztosítás révén);

•

kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt);

•

kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése);

•

kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható). 19/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 9

Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat a költségvetési szerv által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért az költségvetési szerv vezetője a felelős. A kockázati szint azt jelenti, ami felett a költségvetési szerv mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. (A kockázattűrő képesség meghatározása meglehetősen szubjektív, azonban a megfelelő kockázati stratégia kialakításának elengedhetetlen feltétele.

10 A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás A költségvetési szerv kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázat-nyilvántartást. A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően •

a bekövetkezés valószínűségét,

•

az esetleg felmerülő kár mértékét,

•

a kockázat kezelésére javasolt intézkedést,

•

a felelős munkatárs nevét,

•

azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek,

•

illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz a költségvetési szerv az adott konkrét területen.

A kockázatkezelési eseteket a költségvetési szerv vezetője elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. 11 Beépítés és felülvizsgálat A költségvetési szerv céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak a költségvetési szerv legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem. 12 A kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. 20/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 13 Az elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működése során végzendő kockázatelemzési feladatok figyelemmel a Ber-ben definiált fogalmakra 14 Gazdaságosság A kockázatelemzés során fel kell tárni •

az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik,

•

a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására,

•

a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a költségvetési szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani.

A kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. 15 Eredményesség A kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. IV. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK 1. Kontrolltevékenységek A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, amelyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezet belső szabályzataiban az alábbiakat szabályozni: •

engedélyezési és jóváhagyási eljárások,

•

az információkhoz való hozzáférés,

•

fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz)

•

beszámolási eljárások.

21/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A kontrolltevékenységek azok az elvek és eljárások, amelyeket a kockázatok meghatározása és a szervezet céljainak elérése érdekében alakítanak ki. Ahhoz, hogy a kontrolltevékenységek hatékonyak legyenek, megfelelőnek, az adott időszakra vonatkozó tervnek megfelelően funkciójukat tekintve következetesnek, valamint költség-hatékonynak, átfogónak, ésszerűnek, továbbá közvetlenül a kontroll célokra vonatkozónak kell lenniük. A kontrolltevékenységek jelen vannak az egész szervezetben, annak minden szintjén. Magukban foglalják a különböző megelőző és feltáró kontrollok egész sorát, mint: •

az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat;

•

a feladat- és felelősségi körök elhatárolását;

•

a forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrollját;

•

az igazolást;

•

az egyeztetéseket;

•

a működési teljesítmény vizsgálatát;

•

a műveletek, folyamatok, tevékenységek vizsgálatát;

•

a felügyeletet (feladatkijelölést, engedélyezést, felülvizsgálatot és jóváhagyást (útmutatást és képzést).

A szervezetnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a megelőző és feltáró kontrolltevékenységek között. A célok elérése érdekében a kontrolltevékenységekhez szükségszerűen helyrehozó műveleteknek kell kapcsolódnia. 2. Engedélyezési és jóváhagyási eljárások A tranzakciók és események engedélyezését és végrehajtását a személyek csak felhatalmazottságuk keretein belül teljesíthetik. Az engedélyezés a fő eszköz annak biztosítására, hogy csak a vezetés szándékának megfelelő, indokolt tranzakciókat és eseményeket kezdeményezzenek. Az engedélyezési feltételeknek való megfelelés azt jelenti, hogy az alkalmazottak az utasításoknak és a vezetés, vagy a jogszabályok által szabott korlátozásoknak megfelelően cselekszenek. 3. A feladatkörök elhatárolása (engedélyezés, feldolgozás, nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat) A hiba, vagy hibás műveletek kockázatának, valamint annak a kockázatnak a csökkentése, hogy az ilyen problémákat nem észlelik, nem valósítható meg az események minden fontos szakaszának egyetlen személy, vagy csoport általi kontrollja által. A feladatkörök, és a felelősségek több személyre történő felosztása biztosítja a hatékony és kiegyensúlyozott kontrollt. Az ezzel kapcsolatos fő feladatkörök keretébe tartozik a tranzakciók kezdeményezésének és nyilvántartásba vételének engedélyezése, a feldolgozás, a felülvizsgálat, vagy a tranzakciók ellenőrzése.

22/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A személyek közötti összejátszás csökkentheti, vagy teljesen megszüntetheti az ilyen kontrolltevékenységek hatékonyságát. Egy kis szervezetben lehet, hogy túl kevés az alkalmazott ahhoz, hogy a feladatkörök elhatárolása teljességgel megvalósítható legyen. Ilyen esetekben a vezetésnek különösen figyelnie kell a kockázatokra, és gondoskodnia kell a hiányzó kontrollok helyettesítéséről (kompenzálásáról). Az alkalmazottak időszakonkénti rotációscseréje hozzájárulhat annak biztosításához, hogy ne egy személy foglalkozzon túlságosan hosszú ideig a tranzakciók, események lebonyolításának minden lényeges szakaszával. Az éves rendes szabadságok igénybevételének támogatása, vagy kötelezővé tétele csökkentheti a kockázatot azzal, hogy időlegesen másnak kell ellátnia az adott feladatot. 4. A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrolljai A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést korlátozni kell az arra felhatalmazott személyekre, akik egyben elszámolási kötelezettséggel tartoznak a források megőrzéséért és/vagy felhasználásáért. A megőrzéssel kapcsolatos elszámolás bizonyítékaként szolgálnak az átvételi elismervények, nyugták, leltározási listák, vagy más nyilvántartások a megőrzésbe adásról, illetve a megőrzési kötelezettség átadásáról. A forrásokhoz való hozzáférés korlátozása csökkenti a felhatalmazás nélküli használat, vagy a költségvetési veszteségek lehetőségét, és elősegíti a vezetés utasításainak végrehajtását. A korlátozás foka a forrás sebezhetőségétől és az eltulajdonítás, vagy rendeltetés ellenes használat kockázatától függ és ezeket időnként ki kell értékelni. A vagyontárgy sebezhetőségének értékelése során az értékét, hordozhatóságát, kicserélhetőségét kell mérlegelni. 5. Igazolások A gazdasági eseményeket, folyamatokat igazolni kell. (szakmai teljesítés igazolása) Az ügyrendben kerül meghatározásra a szakmai teljesítés igazolásának szabályai. 6. Egyeztetések A nyilvántartásokat rendszeresen egyeztetni kell a megfelelő dokumentumokkal. Például a pénzforgalmi számlával kapcsolatos könyvelési nyilvántartásokat egyeztetni kell a számlakivonatokkal. Az analitikus nyilvántartások adatait a főkönyvi könyvelés adataival. A szervezet Számlarendje részletesen tartalmazza a gazdálkodás során szükséges egyeztetési feladatokat. 7. A működési teljesítmény vizsgálata A működési teljesítményt rendszeresen, meghatározott normákkal (standardokkal) összevetve rendszeresen értékelni kell a hatékonyság és eredményesség szempontjából. Ha a teljesítményvizsgálat megállapítja, hogy az aktuális teljesítés nem felel meg a meghatározott céloknak, vagy normáknak (standardoknak), a célok elérésére létrehozott folyamatokat és tevékenységeket meg kell vizsgálni a szükséges javítások meghatározása céljából.

23/83


8. A műveletek, folyamatok és tevékenységek felülvizsgálata A műveleteket, folyamatokat és tevékenységeket időnként felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a hatályban lévő szabályozásoknak, irányítási elveknek, eljárásrendeknek és más követelményeknek. A szervezet tevékenységeinek az ilyen típusú felülvizsgálatát világosan meg kell különböztetni a belső kontroll monitoringjától, amelyet a VI. fejezet tárgyal. 9. Felügyelet (feladatkör meghatározás, felülvizsgálat és jóváhagyás, útmutatás és képzés) A hozzáértő felügyelet segítséget nyújt a kontroll célok eléréséhez. Egy dolgozó feladatkörének meghatározása, munkájának felülvizsgálata és jóváhagyása felöleli a következőket: •

A dolgozói állomány minden egyes tagja feladatkörének, felelősségének és elszámolási (számadási) kötelezettségének világos meghatározása és tudomására hozatala;

•

Minden dolgozó munkavégzésének időszakonkénti felülvizsgálata a szükséges mértékben;

•

Az elvégzett munka jóváhagyása (igazolása) a kritikus pontokon annak biztosítása érdekében, hogy az a szándékolt irányban folyik.

A munka kiosztása (feladat- és felelősségi körök delegálása) a felügyeletet ellátó személy által nem csökkentheti a felügyelő személy elszámolási kötelezettségét ezekért a feladat- és felelősségi körökért. A felügyeletet ellátó személyeknek emellett biztosítania kell az alkalmazottak számára a szükséges útmutatást és a továbbképzést, hogy csökkentse a hibák, veszteségek, rossz műveletek lehetőségét, és biztosítsa, hogy a dolgozók megismerjék, megértsék és végrehajtsák a vezetés utasításait. V. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 1. Információs és kommunikációs rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a meglévő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához. 1.1. Információ A megbízható információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali nyilvántartásba vétele és megfelelő osztályozása. A vonatkozó információt azonosítani kell, meg kell szerezni és közölni kell abban a formában és időben, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára a belső kontrollal és más feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését (időbeni információ a megfelelő embereknek). Ezért a belső kontrollrendszert magát is, és az összes tranzakciókat és eseményeket is teljes mértékben dokumentálni kell.

24/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek mind pénzügyi, mind nem pénzügyi információkat tartalmaznak. Ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. Nemcsak a szervezeten belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem a szervezeten kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek. A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információnak megfelelőnek, időben rendelkezésre állónak, aktuálisnak, pontosnak és elérhetőnek kell lennie. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll célok megvalósításához. Például, a belső kontroll egyik célja teljesíteni az államháztartási elszámolási kötelezettséget. Ez megbízható és vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információ biztosításával és ennek az információnak a megfelelő bemutatását és időbeni rendelkezésre bocsátását biztosító kommunikációs eszközökkel érhető el. A szervezet teljesítményével kapcsolatos információ és kommunikáció ad lehetőséget a műveletek szabályszerűségének, etikusságának, gazdaságosságosságának, hatékonyságának és eredményességének értékelésére. Számos esetben bizonyos információt kell biztosítani, illetve közölni a törvényeknek, szabályozásoknak való megfelelés érdekében. Az információra a szervezet minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és a szervezet céljainak elérése érdekében. Ezért meg kell határozni, meg kell szerezni a vonatkozó és megbízható információt, és olyan formában és abban az időben kell az alkalmazottak tudomására hozni, hogy az lehetővé tegye a belső kontrollal kapcsolatos és más kötelezettségeik teljesítését. A megbízható és vonatkozó információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali, helyes nyilvántartásba vétele (rögzítése). A tranzakciókat és eseményeket azonnal, megtörténtüket követően rögzíteni kell, ha az információ releváns és értéket hordózó marad a vezetés számára a műveletekkel kapcsolatos kontrolltevékenység és döntéshozatal szempontjából. Ezt alkalmazni kell a tranzakciók és események teljes folyamatára, beleértve azok kezdeményezését, engedélyezését, a feldolgozási folyamat minden lépését, és a végső osztályozást az összesítő nyilvántartásokban. Az azonnali könyvelést az összes dokumentáció napra készen tartása érdekében is el kell végezni a relevancia biztosítása érdekében. A tranzakciók és események megfelelő, helyes osztályozása ahhoz is szükséges, hogy a vezetés megbízható információhoz jusson. Ez az információ megszervezését, kategorizálását, megfelelő formájúvá alakítását jelenti, amelyből a jelentések, ütemtervek és pénzügyi beszámolók készülnek. Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek mind pénzügyi, mind nem pénzügyi, többek között megfeleléssel kapcsolatos információkat tartalmaznak, ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. Nemcsak a szervezeten belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem a szervezeten kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek.

25/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információ legyen: − megfelelő (azt az információt kapja, amire szükség van); − időben rendelkezésre álló (akkor biztosított, amikor szükség van rá); − aktuális (ez a legutolsó megszerezhető információ); − pontos (korrekt, hibátlan); és − elérhető (az érintett személyek könnyen hozzájuthatnak). Az információ és a jelentéstétel, a belső kontrolltevékenységek és felelősségek, a hatékonyabb és eredményesebb monitoring megfelelő minősége biztosításának elősegítése érdekében magát a belső kontrollrendszert, valamint az összes tranzakciót és eseményt teljesen és világosan dokumentálni kell. 1.2. Kommunikáció A hatékony kommunikáció lefelé, horizontálisan és felfelé vertikálisan irányuló információ áramoltatást jelent a szervezetben, annak minden részében és teljes struktúrájában. A szervezet minden alkalmazottjához el kell jutnia a vezetés világos üzeneteinek arról, hogy a kontroll iránti felelősségeket komolyan kell venni. Minden alkalmazottnak tisztában kell lennie saját szerepével a belső kontrollrendszerben, valamint azzal, hogy saját tevékenysége hogyan viszonyul mások munkájához. Hatékony kommunikációra van szükség a külső partnerekkel is. A kommunikáció kiindulópontja az információ, amelynek ki kell elégítenie az egyes csoportok, vagy személyek azon várakozását, hogy az információ tegye lehetővé feladatkörük eredményes végrehajtását. Hatékony kommunikációt kell biztosítani minden irányban, lefelé, (horizontálisan) és felfelé (vertikálisan) a költségvetési szerv minden egységében és a teljes struktúrában. Az egyik legkritikusabb kommunikációs csatorna a vezetés és az alkalmazottak közötti kommunikáció. A vezetésnek naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről. A vezetésnek is közölnie kell az alkalmazottakkal, hogy milyen információra van szüksége, és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat. A vezetésnek specifikusan és célzottan biztosítania kell a magatartással kapcsolatos elvárásokra vonatkozó kommunikációt is. Ez magában foglalja a szervezet belső kontroll szemléletével és a felelősségek megosztásával kapcsolatos világos megfogalmazását. A kommunikációnak rá kell irányítania a figyelmet a hatékony belső kontroll fontosságára és elválaszthatatlanságára minden tevékenységtől; a szervezet alkalmazottainak tudomására kell hozni a szervezet kockázatérzékenységét és kockázattűrő képességét, fel kell hívni az alkalmazottak figyelmét szerepükre és felelősségükre a belső kontroll elemeinek működtetése és támogatása vonatkozásában. Túl a belső kommunikáción a vezetésnek biztosítania kell a megfelelő eszközöket a külső partnerekkel való kommunikációhoz mind az információk adása, mind az információk megszerzése tekintetében, mivel a külső kommunikáció olyan inputot biztosíthat, amely különösen nagy hatást gyakorolhat arra, hogy a szervezet milyen mértékben éri el céljait.

A belső és külső kommunikáció révén megszerzett információ (input) alapján a vezetésnek végre kell hajtania a szükséges műveleteket, és időben gondoskodnia kell azok hatásának nyomon követéséről. 26/83


VI. MONITORING 1. A monitoring rendszer A költségvetési szerv köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. A belső kontrollrendszer teljesítmény-minőségének időnkénti kiértékeléséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell (együtt: monitoring) a rendszert. A monitoring rutintevékenységek, (folyamatos monitoring) vagy külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg. A belső kontroll monitoring arra irányul, hogy biztosítsa a kontrolloknak a létrehozásuk szándékának megfelelő működését és a működés megfelelő módosítását a körülmények változása esetén. A monitoringnak értékelnie kell azt is, hogy vajon a szervezet feladatának teljesítése során a belső kontroll definiálása keretében meghatározott általános célok hogyan teljesülnek. Ezt a folyamatos monitoring, a külön értékelések, és e két megközelítés kombinációja valósítja meg annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontroll folyamatos legyen a szervezet egészét és minden szintjét tekintve, és hogy a belső kontroll elérje az elvárt eredményeket.

1.1. Folyamatos monitoring A belső kontroll folyamatos monitoringja lényegében beépül a szervezet normális, ismétlődő működési tevékenységeibe. Magában foglalja a vezetés rendszeres felügyelet ellátó tevékenységét, valamint más műveleteket, amelyeket az alkalmazottak hajtanak végre feladatkörük ellátása keretében. A folyamatos monitoring tevékenységek kiterjednek az össze kontroll elemekre és magukban foglalják a szabályellenes, etikátlan, gazdaságtalan, nem hatékony és eredménytelen belső kontrollrendszer ellen irányuló műveleteket. A belső kontroll folyamatos monitoringja a szervezet normális, ismétlődő műveletei során történik meg. Végrehajtása folyamatosan, a történésekkel egy időben valósul meg, dinamikusan reagál a változó feltételekre, ezért hatékonyabb, mint a külön elvégzett értékelések, és a helyrehozó intézkedések feltételezetten kisebb költségekkel járnak. Mivel a külön értékelésekre a tényeket követően kerül sor, a problémák feltárása, azonosítása sokszor gyorsabban megtörténik a folyamatos monitoring által.

1.2. Külön értékelések A külön értékelések gyakorisága és hatóköre elsősorban a kockázatértékeléstől és a folyamatos monitoring tevékenységek hatásosságától függ. A külön értékelések a belső kontrollrendszer eredményességének kiértékelésére irányulnak és céljuk biztosítani, hogy a belső kontroll az előre meghatározott módszerekkel és eljárásokkal elérje a kívánt eredményeket. A belső kontroll hiányosságait jelenteni kell a vezetés megfelelő szintjének. A monitoring által biztosítani kell, hogy az ellenőrzési megállapítások és ajánlások megfelelően és azonnal végrehajtásra kerüljenek. 27/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A külön értékelések elvégzésének eldöntéséhez a szervezetnek mérlegelnie kell mind a külső, mind a belső eseményekből eredő változások jellegét és nagyságát, és a változásokkal összefüggő kockázatokat; a kockázatokra válaszokat kialakító alkalmazottak hozzáértését és tapasztaltságát és a vonatkozó kontrollokat, valamint a folyamatos monitoring eredményeit. A kontrollok külön értékeléseit hasznos lehet közvetlenül a kontrollok eredményességére koncentrálni egy meghatározott időszakban. A külön értékelések megvalósíthatóak önértékelés formájában, vagy a kontrollok kialakításának felülvizsgálata és közvetlen tesztelése révén. A külön értékeléseket elvégezheti más külső szolgáltató, illetve belső ellenőr is. Általában a folyamatos monitoring és a külön értékelések egy bizonyos kombinációja elősegíti, hogy a belső kontroll hosszabb időn át megőrizze eredményességét. Minden eltérést, amelyet a folyamatos monitoring és a külön értékelések feltárnak, jelenteni kell annak a személynek, aki döntési pozícióban van a szükséges intézkedések megtétele tekintetében. Az „eltérés” fogalma magában foglalja az érzékelt potenciális, vagy tényleges hiányosságokat, vagy a belső kontroll megerősíthetőségét annak a valószínűségnek a megnövelése érdekében, hogy a szervezet elérje az általános célokat. A belső kontroll hiányosságairól szóló információ megfelelő személy számára történő biztosítása egy kritikus pontot képez. Listát, jegyzéket kell kialakítani arra, hogy az egyes szinteken milyen információra van szükség a hatékony döntéshozatalhoz. Az ilyen listáknak tükrözniük kell, hogy az adott szintű vezetőnek miről kell információkat kapnia, ami az irányítási felelőssége alá tartozó alkalmazottak műveleteire, vagy magatartására hatást gyakorol, valamint amely információk szükségesek a specifikus célok eléréséhez. A tevékenységek végzése során keletkező információ jelentése általában a normális csatornákon keresztül történik, ami lényegében azt jelenti, hogy egy adott funkció teljesítéséért egy meghatározott személy, valamint legalább az e személy felett közvetlenül álló vezető felelős. Mindamellett alternatív kommunikációs csatornáknak is léteznie kell az érzékeny (bizalmas, fontos, stb.) információk jelentésére, mint például a szabálytalan, helytelen cselekedetek. A belső kontroll monitoringjának ki kell terjednie azokra az elvekre, és eljárásrendekre, amelyek az ellenőrzések és más vizsgálatok megállapításai és ajánlásai haladéktalan megoldásának biztosítását szolgálják. A vezetők kötelesek − haladéktalanul kiértékelni az ellenőrzésekből és más vizsgálatokból származó megállapításokat, beleértve a szervezet tevékenységeit értékelő ellenőrök, vagy mások által jelentett hiányosságokat és ajánlásokat; − meghatározni a megfelelő intézkedéseket az ellenőrzésből, vagy más vizsgálatokból eredő megállapítások és ajánlásokra adandó válasz (probléma megoldás)tekintetében; − és meghatározott időkereteken belül teljes tájékoztatást adni mindazokról a műveletekről, intézkedésekről, amelyek kijavítják, megoldják a tudomására hozott ügyeket. A megoldás folyamata akkor kezdődik, amikor az ellenőrzés, vagy más vizsgálat eredményeit jelentik a vezetésnek, és csak akkor fejeződik be, amikor a foganatosított intézkedések: − kijavították az azonosított hiányosságokat; − fejlődést eredményeztek, vagy − azt mutatják, hogy a megállapítások és ajánlások nem indokolnak vezetői intézkedéseket. 28/83


VII. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

A Ber 6. § (2) bekezdéséenek megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. A szabálytalanságok fajtáira néhány példát a szabályzat 5. sz. melléklete tartalmaz. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: −a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) −a

nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

(Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

29/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. tv. kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt., a Hszt. megfelelő rendelkezései az irányadók.) 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy: −a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a költségvetési szerv, −a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, − szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: −megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) −keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. (A szabálytalanságok kezelése - az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása - a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.) 3. A szabálytalanságok észlelése a belső kontroll rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés során történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot a költségvetési szerv valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén az irányító szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 30/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 3.2. A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot A költségvetési szerv vezetője illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a Ber rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. (A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.) 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetője: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

31/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár 6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A költségvetési szerv vezetőjének feladata: −a

szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

(jogszabály

szabályozza)

−egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; −nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; (Ajánlás a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjével kapcsolatos gyakorlati megvalósítási formáihoz: A költségvetési szerv vezetője eljárásrendet ad ki a költségvetési szerv teljes tevékenységével kapcsolatosan a szabálytalanságok kezeléséről, amely a 4., 5., és 6. pont elemeit tartalmazza. Az eljárásrend kiadmányozása mellett a költségvetési szerv vezetője dönthet úgy, hogy:

−szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell.

−szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket.

−az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.

32/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

BELSŐ KONTROLLRENDSZERE 2012. április 01. napjától lép hatályba.

Ezzel egyidejűleg az igazgatóság 4/2011. parancscsal kiadott SZMSZ-ében szereplő Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, A kockázatkezelési szabályzat, valamint az Ellenőrzési nyomvonal hatályát veszti. A szabályzatot jogszabályváltozás, belső szervezeti változás vagy feladatváltozás során módosítani kell. Székesfehérvár, 2012. március 29.

Készítette:

Váli Ágnes Judit tű.őrnagy gazdasági igazgató-helyettes

Jóváhagyom:

Magosi Lajos tű.alezredes igazgató

33/83


MELLÉKLETEK 1. Az FMKI gazdasági folyamatábrái 2. Az FMKI szabályozás ellenőrzési nyomvonala 3. Minősített időszaki igénybejelentés ellenőrzési nyomvonala 4. Ruházati ellátás ellenőrzési nyomvonala 5. A selejtezés ellenőrzési nyomvonala 6. Költségvetési tervezési folyamat ellenőrzési nyomvonala 7. Közüzemi díjak, fenntartási díjak ellenőrzési nyomvonala 8. Közbeszerzések ellenőrzési nyomvonala 9. Beszerzések ellenőrzési nyomvonala 10. Felújítások ellenőrzési nyomvonala 11. Számlázási rend ellenőrzési nyomvonala 12. Eszközök hasznosításának ellenőrzési nyomvonala 13. Átadott pénzeszközök kezelésének ellenőrzési nyomvonala 14. Leltározási folyamat ellenőrzési nyomvonala 15. Illetmény-és TB számfejtés ellenőrzési nyomvonala 16. Kockázatelemzés 17. Kockázatelemzési módszerek 18. Kockázatok és intézkedések nyilvántartása 19. Köckázatelemzés összesítése 20. Kockázatkezelés 21. Szabálytalanságok fajtái 22. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása

34/83


1.sz.melléklet

Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság gazdasági folyamatábrái

35/83


Költségvetési tervezés Folyamatok: - előkészítő munka Költségvetési koncepció

Vezetői döntés a tartható fejlődés koncepcióról

A gazdasági igazgatóhelyettes köteles áttekinteni az FMKI feladatait és bevételi lehetőségeit

Célok meghatározása Feltételek és jogszabályok figyelembe vétele

Részletes költségvetési tervezet

Saját bevételek - törvény alapján

Felelős/ellenőrzést végző: költségvetési osztályvezető

FMKI tervezése

Kiadások- kötelező/önként vállalt feladatok Intézményi kiadások Fennálló pénzügyi kötelezettségek Fejlesztések felújítások Személyi juttatások Dologi Egyéb folyó kiadások Végleges pénzeszköz átadás Felhalmozási kiadások

Saját tevékenységhez kapcsolódó bevételek Intézményi bevételek Vagyonhasznosítási bevételek Bírság bevételek Felhalmozási célú bevételek Átvett pénzeszköz Működési célú átvett pénzeszköz Központi költségvetési támogatás + bevételek

Kiadások - kötelező feladatok - önként vállalt feladatok

Ellenőrzés: Nyomtatvány ellenőrzés Számítástechnikai program Vezetői ellenőrzés

36/83


Költségvetési féléves és éves beszámoló A féléves és éves, jogszabályban meghatározott határidőre elkészítendő beszámoló ellenőrzési folyamatai: • a főkönyvi könyvelés ellenőrzése • egyeztetés analitikus nyilvántartásokkal • egyeztetés üzemeltetéssel • egyeztetés a szervezeti egységekkel • pénzforgalmi jelentés és tájékoztatás elkészítése, ellenőrzése • főkönyvi és elő irányzati számlák zárása, ellenőrzése • mérlegkészítés és ellenőrzése Módszertana: Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata. Informatikai támogatottság, K11 program. Pénzügyi, számviteli, és statisztikai adatok, költségvetés, beszámolók, szerződések, programok elemzése és értékelése.

A beszámolási időszakra Pénzeszköz, vevőszállító, Költségvetési osztály: vonatkozó banki, pénztári és bankszámla, ingatlan és adósok készletek és tárgyi eszközök vegyes bizonylatok leltárának feladása leltárkészítés analitika alapján könyvelése a felelős osztálynak

Főkönyvi és pénzforgalmi táblák elkészítése

A főkönyvi könyvelés vezető ellenőrzése

Egyeztetés analitikus nyilvántartásokkal

Egyeztetés üzemeltetéssel

Egyeztetés a szervezeti egységekkel

Analitikus feladások könyvelése

37/83


Az FMKI szabályozás ellenőrzési nyomvonala 2.sz. melléklet Sor sz.

Tevékenységek

Jogszabályi alap

1.

Szabályzatok elkészítése

Áht, Sztv., Vhr., Hszt, Kjt

2.

Szabályzatok megismerése


3.

Szabályzatok aktualizálása


Előkészítés

SZMSZ gazdálkodási szabályozók, Belső ellenőrzési kézikönyv, FEUVE A szabályzatokat minden dolgozónak a munkája elvégzéséhez szükséges mértékben meg kell ismernie és az abban foglalt előírásokat alkalmaznia kell A jogszabályból következően a meghatározott határidőn belül végre kell hajtani a helyi szabályzatok aktualizálását.

Keletkező dokumentum

Felelős, Kötelezettségvállaló

Határidő

Ellenőrzés, Érvényesítés

Utalványozás Ellenjegyzés

Pénzügyi teljesítés

Könyvvezetésben való megjelenítés

Szabályzat

hivatalvezető

folyamatos

igazgató

A szabályzatokban foglaltak szerint

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Megismeri nyilatkozat

hivatalvezető

folyamatos

igazgató


Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Szabályzat

hivatalvezető

folyamatos

igazgató


Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

38/83


Minősített időszaki igénybejelentés ellenőrzési nyomvonala 3.sz. melléklet

Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap

Előkészítés ill. az egyes feladatok tartalmi leírása

Keletkező dokumentumok

Felelősök /kötelezettség vállaló

Határidő

Ellenőrzés/érvényesítés Utalványozás/ellenjegyzés

OKF Mű Főo.



Minősített Időszaki igénybejelentés

1.

megyei igazgatóságok igény-bejelentési terveinek elkészítése

18/2009. ÖM utasítás, 10/2010. OKF Intézk.

alapadatok pontosítása, számvetés készítése

Igény bejelentési Terv

megyei igazgató

február 28-ig

2.

megyei tervek összesítése

18/2009. ÖM utasítás 10/2010. OKF intézk.

adatok pontosítása, összegzés

Összesített Minősített Időszaki Igénybejelentés

főigazgató

március 31-ig

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

39/83


Ruházati ellátás ellenőrzési nyomvonala 4.sz.melléklet Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap




Létszám adatok kérése

névjegyzék

Humánszolgálat

intézkedés szerint

Humánszolgálat vezető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Költségvetési osztályvezető

Kötelezettségvállalási Szabályzat szerint

ellenőrzést követően

Költségvetési Osztály vezető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Kötelezettségvállalási Szabályzat szerint

utalványozást követően

OKF

Határidő

Ellenőrzés/ érvényesítés

Utalványozás/ ellenjegyzés



Ruházat

1.

létszám pontosítás

HSZT, KTV,

2.

utánpótlási jegyzék elkészítése, RUSZ összeg kifizetése

Létszám adatok Pontosítása, jogosultság megállapítása

Kifizetési jegyzék

Műszaki Osztály vezető

június 30-ig

3.

hivatásos állomány elszámolásának ellenőrzése

SZJA tv, Gazd. Szabályzat, RUSZ

Leadott számlák ellenőrzés

feljegyzés az elszámolásról


október 31ig

4.

Alap felszerelési ellátás

RUSZ

RUSZ utasítás szerint

személyzeti parancs

Humán szolgálat vezető

parancs szerint

Költségvetési Osztály vezető

nem értelmezhető

40/83


Selejtezés ellenőrzési nyomvonala 5.sz. melléklet Jogszabályi alap


1.

selejtes eszközök feltárása

Gazd. Szabály.

minőségi, mennyiségi ellenőrzés, számbavétel,

javaslat

Műszaki Osztály vezető, Informatikai Osztály vezető, KvK vezetők

február 28.

igazgató, igazgatóhelyettes gazdasági

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

2.

elkülönítés a raktárban

Gazd. Szabály.

nem értelmezhető

Nem értelmezhető


selejt javaslat elkészítése előtt

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

3.

selejtezendő eszközök jegyzékbe (javaslatba) foglalása

Gazd. Szabály.

javaslat összeállítás

selejtezési javaslat

javaslattevő bizottság

március 31-ig


nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

4.

selejtezés engedélyezése

Gazd. Szabály.

selejt javaslat és mellékletei meglétének ellenőrzése

selejtezést engedélyező gazdasági főigazgatóirat helyettes

kérelem beérkezése után

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

5.

selejtezés lefolytatása

Gazd. Szabály.

selejtezési jegyzőkönyv

önálló terv szerint, május 31-ig


nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Sorszám

Tevékenységek



Határidő

Ellenőrzés/érvényesítés




Selejtezés

Selejtezési Javaslat alapján

selejtezési bizottság

41/83


Tevékeny-ségek

Jogszabályi alap


haszonanyag és hulladék hasznosítása, értékesítése

Gazd. Szabály.

Értékesíthető haszonanyag és hulladék megállapítása

bizonylatok, számlák, szállítólevelek




7.

megsemmisítés

Gazd. Szabály.

Megsemmisítésre kerülő anyagok megállapítása

megsemmisítési jegyzőkönyv




8.

selejtezési jegyzőkönyv elkészítése, jóváhagyása

Gazd. Szabály.

Teljes selejt jkv. összeállítása

selejtezési jegyzőkönyv


Május 31-ig

9.

haszonanyag és hulladék raktárra vétele

Gazd. Szabály.

anyagok számbavétele

jegyzőkönyvek, bizonylatok

selejtezési bizottság,


Sorszám

6.



Határidő





nem értelmezhető

Vevő analitika

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető


nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető


nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

42/83


Költségvetési tervezés folyamat ellenőrzési nyomvonala 6.sz. melléklet Sorszá m

Tevékenységek

Jogszabályi alap




Határidő





nem értelmezhető

1.

Intézményi költségvetéshez javaslatok

Tervezési körirat, FMKI és OKF Intézkedés a gazd. viteléről

Szakmai főfelügyelőségek osztályoktól és kirendeltségektől adatok bekérése

Igényekről összesítő kimutatás

FMKI Igazgató, igazgató-helyettes (gazdasági)

A fejezet által mega.lead.hat.idő elött 8 nap

igazgató-helyettes (gazdasági), költségvetési osztályvezető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

2.

Saját működ. bevétel körének tervezése


Saját bevételre vonatkozó szerződések áttekintése

Kimutatás a várható bevételekről

FMKI Igazgató, igazgató-helyettes (gazdasági)


igazgató-helyettes (gazdasági), költségvetési osztályvezető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

3.

Kiemelt kiadási előirányzatok számítása


Az előző évi tapasztalat adatainak áttekintése és a saját bevételekhez kapcsolódó kiadási előirányzatok elkészítése

Kimutatás a tárgyévi és tervévi kiemelt előirányzatokról

költségvetési osztályvezető, referens


igazgató-helyettes (gazdasági)

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

4.

Feladat és teljesítménymutató k kialakítása

Tervezési Körirat, Számviteli Szabályzat

Gazdasági igazgatóhelyettes és Humán szolgálat vezető alakítja ki a feladatokat

nem értelmezhető

nem értelmezhető

5.

Kincstári költségvetés elkészítése

nem értelmezhető

nem értelmezhető

továbbítva BM OKF felé

nem értelmezhető

A fejezetésrt felelős vezető jóváhagyása után az elemi költségvetésből kell az előirányzatokat a főkönyvi könyvelésben rögzíteni.

6.

Elemi költségvetés elkészítése

Tervezési körirat, OKF Intézkedés

Megadott keretszámok

Áht, Vhr

A költségvetési törvény elfogadását követően a fejezet által megadott szempontok alapján a költségvetési szervnek el kell készítenie az elemi költségvetést. Ebben a megadott keretszámok szigorú betartása mellett az egyes kiemelt előirányzatok kialakítását a rendelkezésre álló előző évi tapasztalati adatok(bázis év), valamint a törvényben meghatározott feladatok alapján kell elvégezni.

Kimutatás

A MÁK által megküldött program alapján elkészített költségvetés

A MÁK által megküldött program alapján elkészített elemi költségvetés.

Igazgató-helyettes (gazdasági), Humán szolgálat vezető FMKI igazgató, gazdasági igazgató-helyettes


A fejezet által megad. lead.hat.idő költségvetési előtt 8 nap osztályvezető

A fejezet által megadott leadási határidő előtt 5 nappal

A fejezet által megadott időpontban.

gazdasági igazgatóhelyettes, költségvetési osztályvezető

gazdasági igazgatóhelyettes

nem értelmezhető

43/83


Közüzemi díjak, fenntartási kiadások ellenőrzési nyomvonala 7.sz. melléklet Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap




Határidő





Közüzemi díjak és igénybe vett szolgáltatások

1.

2.

3.

4.

Számla érkezése

OKF Gazdálkodási Szabályzata, éves gazdálkodás viteléről szóló FMKI intézkedés

Az adott előirányzathoz kapcsolódóan nyilvántartásba vétel

Igazgató-helyettes kötelezett-ség (gazdasági) Költségvetési vállalás osztályvezető

Számla átadása teljesítés igazolásra


Az adott előirányzathoz kapcsolódóan nyilvántartásba vétel

átadó könyv

Számla teljesítés igazolása


Az adott előirányzathoz kapcsolódóan számla szakmai teljesítésének ellenőrzése

Pénzügyi rendezés


utalványozás előkészítése

Számla beérkezését követően azonnal.

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető, itt az iktatás, irattározás a helyes megjelölés


Számla beérkezését követően azonnal.

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető


Záradék lap

főfelügyelők, kirendeltségvezető k, osztályvezetők

átvételt követően azonnal


Nem értelmezhető

Nem értelmezhető


utalványrendelet

Költségvetési osztályvezető, referens, főkönyvi könyvelő

azonnal

FMKI igazgató, igazgató-helyettes Referens, főkönyvi (gazdasági), könyvelő költségvetési osztályvezető, referens

utalványozást követően

Szállítói napló

44/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap

5.

Összeg kiutalása


6.

Számlaforgalom könyvelése

OKF Gazdálkodási Szabályzata, éves gazdálkodás vitelére szóló FMKI intézkedés




Elektronikus átutalási megbízás elkészítése az ELEKTRA programban

Elektronikus átutalási megbízás

Költségvetési osztályvezető, főkönyvi könyvelő

Kincstár által küldött kivonatok felülvizsgálata és gépi könyvelése

Kincstári egyenlegközlő


Határidő





azonnal

FMKI igazgató, igazgató-helyettes Referens, főkönyvi (gazdasági), könyvelő költségvetési osztályvezető, referens

ellenőrzést követően

banknapló

minden hó 10., 20., 30.

Költségvetési osztályvezető, költségvetési dolgozói

Nem értelmezhető

banknapló

Nem értelmezhető

45/83


Közbeszerzések ellenőrzési nyomvonala 8.sz. melléklet Tevékenység/feladat

Jogszabály alap

Előkészítés


Felelős/ kötelezettségvállaló

Határidő


Szakmai Főfelügyelőségek, osztályok, szolgálatok és kirendeltségek beszerzési keret igény benyújtása

intézményi éves költségvetés, Gazdálkodási Szabályzat

körlevél alapján az elemi költségvetés szintű igénybejelentés, kiadás ütemezésének meghatározása

Kötelezettségvállalásra vonatkozó igény és szerződés tervezet továbbítása a Gazdasági IgazgatóHelyettesi Szervezet felé, ellenjegyzés

Gazdálkodási Szabályzat

rendelkezésre álló előirányzat felülvizsgálata, terhelendő keret megállapítása

szolgálati jegy, megrendelő

Igazgató-helyettes (gazdasági)

Fedezet rendelkezésre állásának igazolása

Gazdálkodási szabályzat

éves keretek ellenőrzése

ellenjegyzett fedezetigazolás


szállítólevél, megrendelés alapján teljesítés ellenőrzése

bevételi bizonylat

áru átvételére feljogosított ügyintéző, szolgáltatást megrendelő ügyintéző

szakmai osztály vezetője költségvetési osztályvezető, referens, főkönyvi könyvelő, főelőadók, előadó

Áru beérkezése, szolgáltatás teljesítése

Számla beérkezése és előzetes rögzítése

Záradéklappal ellátott számla továbbítása a Gazdasági IgazgatóHelyettesi Szervezethez


Gazdálkodási szabályzat

azdálkodási Szabályzat

részletes éves költségvetés


számla ellenőrzése a megrendelés és teljesítés alapján

záradéklapon teljesítés igazolása

költségvetési osztály főelőadói, előadói

a szükséges mellékletek, aláírások ellenőrzése

záradék lapon a teljesítés igazolása

költségvetési előirányzattal rendelkező főfelügyelőség, kirendeltség, szolgálat osztály vezetője

kiadott körlevél szerint



igazgató, igazgatóhelyettes (gazdasági), költségvetési osztályvezető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult

nem értelmezhető

Könyvvezetésben való megjelenés

nem értelmezhető

kötelezettségvállalás nyilvántartás

3 nap

eszköz és készlet nyilvántartás

Kötelezettség vállalásra és ellenjegyzésre jogosult

iktatott számla

46/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár Tevékenység/feladat

Jogszabály alap

Előkészítés



Határidő



Számla beérkezése, keret nyilvántartásban történő rögzítése

számla ellenőrzése OKF Gazdálkodási a megrendelés és Szabályzat teljesítés alapján

záradék lapon teljesítés igazolása

szakmai osztály ügyintézője

Költségvetési osztályvezető, költségvetési osztály dolgozói

nem értelmezhető

Számla ellenőrzése a Költségvetési osztályon

a szükséges mellékletek, aláírások ellenőrzése, OKF Gazdálkodási számszaki, alaki, Szabályzat formai kellékek meglétének felülvizsgálata, kontírozás

utalványrendelet


Érvényesítésre kijelölt személyek

utalványozásra, ellenjegyzésre kijelölt személyek

Átutalási megbízás elkészítése elektronikus úton

számlák alapján átutalási megbízás OKF Gazdálkodási előállítása az Szabályzat ELEKTRA programban

átutalási megbízás


Elektronikus átutalási megbízás Kincstárhoz történő benyújtása

Csoportos átutalási OKF Gazdálkodási megbízás Szabályzat elektronikus elküldése

elektronikusan aláirt csoportos átutalási megbízás


Átutalások teljesítésének feldolgozása a Kincstár által megküldött számlakivonat alapján

átutalt számlák és OKF Gazdálkodási számlakivonat Szabályzat alapján

Bank napló


Igazgatóhelyettes (gazdasági), Költségvetési osztályvezető, Főkönyvi könyvelő Igazgatóhelyettes (gazdasági), Költségvetési osztályvezető, Főkönyvi könyvelő Igazgatóhelyettes (gazdasági), Költségvetési osztályvezető, Főkönyvi könyvelő



nem értelmezhető

iktatott számla

számla alapján

FORRÁS SQL programban való megjelenítés

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Bank napló

47/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár Tevékenység/feladat

Feladás főkönyv felé

Jogszabály alap

Előkészítés

OKF Gazdálkodási Folyószámlában Szabályzat, rögzített átutalt Számviteli Politika tételek alapján


Főkönyvi kivonat



Határidő

Ellenőrzés/ érvényesítés Igazgatóhelyettes (gazdasági), Költségvetési osztályvezető, Főkönyvi könyvelő




főkönyvben könyvelt bizonylat

48/83


Beszerzés ellenőrzési nyomvonala 9.sz. melléklet Tevékenység/feladat

Jogszabály alap

intézményi éves Főfelügyelőségek, költségvetés, kirendeltségek, szolgálatok OKF és osztályok beszerzési keret Gazdálkodási igény benyújtása Szabályzat

Keretek jóváhagyásáról értesítés

OKF Gazdálkodási Szabályzata,

Előkészítés


Felelős/kötelezettségvállaló

Határidő

körlevél alapján az elemi költségvetés szintű igénybejelentés, kiadás ütemezésének meghatározása

részletes éves költségvetés


kiadott körlevél szerint

visszaigazolás előkészítése

értesítő levél

költségvetési osztályvezető

benyújtás, ellenőrzés után

Ellenőrzés/ érvényesítés igazgatóhelyettes (gazdasági), költségvetési osztályvezető/ költségvetési osztály kijelölt dolgozói

Főfelügyelőségek, kirendeltségek, szolgálatok és osztályok igényeinek begyűjtése


pénzügyi keret meglétének előzetés felülvizsgálata


Gazdasági Igazgató -Helyettesi Szervezet

igazgatóhelyettes (gazdasági), műszaki osztályvezető, költségvetési osztályvezető, informatikai osztályvezető

Kötelezettségvállalásra vonatkozó igény és szerződés tervezet továbbítása a Gazdasági Igazgató-Helyettesi Szervezet felé, ellenjegyzés


rendelkezésre álló előirányzat felülvizsgálata, terhelendő keret megállapítása



nem értelmezhető

Ellenjegyzett dokumentum fogadása a Költségvetési osztályon


Megrendelés, vagy OKF szerződés szállítóhoz történő Gazdálkodási továbbítása Szabályzata



nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

kötelezettség-vállalás ellenjegyzésére jogosult

nem értelmezhető

aláírt szolgálati jegy, megrendelő

iktatás, postázás

megrendelő, vagy Igazgató-helyettes (gazdasági) szolgálati jegy


engedélyezett kötelezettség-vállalás

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

49/83


Tevékenység/feladat

Jogszabály alap

Szállító visszaigazolása

Előkészítés


nyilvántartásba vétel

visszaigazolt megrendelés


Határidő




nem értelmezhető

nem értelmezhető

műszaki osztályvezető, informatikai osztályvezető

Kötelezettség-vállalási nem Szabályzat szerint értelmezhető

eszköz és készletnyilvántartás


Kötelezettség-vállalási nem Szabályzat szerint értelmezhető

iktatott számla


OKF Gazdálkodási Szabályzata

megrendelés, szállítólevél alapján teljesítés ellenőrzése

bevételi bizonylat

áru, szolgáltatás átvételére feljogosított ügyintéző, szolgáltatást megrendelő ügyintéző



számla ellenőrzése a megrendelés és teljesítés alapján

záradék lapon teljesítés igazolása

Főfelügyelők, kirendeltségvezetők, szolgálatvezetők, osztályvezetők

Záradéklappal ellátott számla továbbítása a Költségvetési osztálynak


megrendelő, szolgálati jegy


Számla ellenőrzése


a szükséges mellékletek, aláírások ellenőrzése, számszaki, alaki, formai kellékek meglétének felülvizsgálata, kontírozás

utalvány-rendelet

Költségvetési osztályvezető és dolgozói

átvételt követően

ellenőrzésre, érvényesítésre kijelölt személyek

Átutalási megbízás elkészítése


számlák alapján átutalási megbízás előállítása elektronikusan

elektronikusa átutalási megbízás ELEKTRA programban


számla beérkezést követő 8 munkanap


Átutalási megbízás Kincstárhoz történő benyújtása


ELEKTRA programban cégszerű aláírás

elektronikusan aláirt csoportos átutalási megbízás


számla beérkezést követő 8 munkanap

számla ellenőrzés után


nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető


számla alapján

szállító analitikában való megjelenítés

nem értelmezhető

50/83




Jogszabály alap


Előkészítés

átutalt számlák és számlakivonat alapján


banknapló



Határidő

Minden hó 10., 20. 30.


költségvetési osztály dolgozói


nem értelmezhető



Bank napló

51/83


Felújítás ellenőrzési nyomvonala 10.sz. melléklet Tevékenység/feladat

Jogszabály alap

Előkészítés


intézményi éves költségvetés Gazdálkodási Szabályzat

Körlevél alapján az elemi költségvetés szintű részletes éves igénybejelentés, költségvetés kiadás ütemezésének meghatározása


szervezeti egységen belüli összesítés

Árajánlatok kérése

Árajánlatok elbírálása

Felügyelőségek, kirendeltségek, szolgálatok és osztályok, felújítási keret igény benyújtása

Felújítási terv összeállítása


Határidő






Kiadott körlevél szerint

igazgatóhelyettes (gazdasági), költségvetési osztályvezető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

feljegyzés

Költségvetési- , műszaki-, informatikai osztályvezetők

benyújtás ellenőrzés után

igazgatóhelyettes (gazdasági)

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető


rendelkezésre álló előirányzat felülvizsgálata, iktatás, terhelendő keret megállapítása

megkereső levél

Igazgató-helyettes (gazdasági), Műszaki-, informatikai osztályvezető

15 nap

kötelezettségvállalá nem nem értelmezhető s ellenjegyzésére értelmezhető jogosult

nem értelmezhető


bizottság összehívása

jegyzőkönyv

Igazgató-helyettes (gazdasági), Műszaki-, informatikai osztályvezető

30 nap

iktatás, postázás

megrendelő


Megrendelés, vagy FMKI Kötelezettségszerződés szállítóhoz történő vállalási Szabályzat továbbítása

engedélyezett kötelezettségvállalás

nem értelmezhető nem értelmezhető

nem értelmezhető

kötelezettség nyilvántartásba vétel

52/83



Jogszabály alap

Szállító visszaigazolása

FMKI Kötelezettségvállalási Szabályzat





Záradéklappal ellátott számla továbbítása a Költségvetési osztályra.


Számla ellenőrzése.


Előkészítés

nyilvántartásba vétel


visszaigazolt megrendelés


Határidő

Műszaki-, Informatikai osztályvezetők




nem értelmezhető nem értelmezhető

nem értelmezhető

Nem értelmezhető

raktári utalványozásra, ellenjegyzésre jogosult megyei igazgató, igazgató-helyettes (gazdasági), műszaki-, informatikai osztályvezetők

nem értelmezhető

FORRÁS SQL programban rögzítés, mennyiségben és értékben.

nem értelmezhető

nem értelmezhető

iktatott számla

nem értelmezhető

igazgatóhelyettes, műszaki-, informatikai osztályvezetők

megrendelés, szállítólevél bevételi alapján teljesítés bizonylat ellenőrzése

áru, szolgáltatás átvételére feljogosított ügyintéző, szolgáltatást megrendelő ügyintéző

számla záradék lapon ellenőrzése a teljesítés megrendelés és igazolása teljesítés alapján


azonnal


azonnal


nem értelmezhető

Költségvetési osztályvezető, költségvetési osztály kijelölt dolgozói

azonnal



a szükséges mellékletek, aláírások ellenőrzése, számszaki, alaki, formai kellékek meglétének felülvizsgálata, kontírozás

érvényesítő


Szállítói analitika

53/83




Átutalási megbízás Kincstárhoz történő benyújtása elektronikusan




számlák alapján átutalási megbízás előállítása elektronikusan


Csoportos átutalási megbízás ELEKTRA programban



8 banki nap

Csoportos átutalási megbízás


Aktuális átutalási igazgatómegbízás helyettes elkészítése (gazdasági) után az nap

banknapló

Költségvetési osztályvezető, költségvetési osztály dolgozói



számla alapján

FORRÁS SQL

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Szállítói analitika

54/83


Számlázási rend ellenőrzési nyomvonala 11.sz. melléklet Sorszám

1.

2.

Tevékenységek

Számlázás

Bank

Jogszabályi alap




Szerződések, javítóműhelyi és bérmunkák munkalapjai alapján a számlák számlák elkészítése, valamint eseti számlázási kérelmek alapján történő kiszámlázások

Számviteli törvény

Számlák banki jóváírását követően csatolva a kivonathoz

Számviteli törvény

Előkészítést az analitikus könyvelők végzik.


3.

Főkönyv

4.

ÁFA analitika vezetése és bevallások elkészítése

ÁFA törvény, Gazdálkodási Szabályzat

ÁFA analitika vezetése és bevallás elkészítése

Analitika, bevallás

5.

ÁFA Befizetés

ÁFA törvény, Gazdálkodási Szabályzat

Elektronikus átutalási megbízás kiállítása

Csoportos átutalási megbízás


ügyintézési határidőn (15 nap) belül


folyamatos



folyamatos

kötelezettség vállalási szabályzat szerint


ÁFA törvény szerint


felszerelt banki jóváírások, Igazgató-helyettes számlák, munkalap, (gazdasági), Költségvetési érvényesítő, osztályvezető utalvány

Főkönyvi kivonat

Határidő

Költségvetési osztályvezető, ÁFA törvény referens szerint


FMKI Kötelezettségvállalási Szabályzat szerint.



8 banki napon belül

Vevő analitikában való megjelenítés.

nem értelmezhető

analitika

FMKI KötelezettségVállalási Szabályzat szerint

Nem értelmezhető

könyvvezetés

kötelezettség vállalási szabályzat szerint

FMKI Kötelezettségvállalási Szabályzat szerint.

nem értelmezhető

Vevő analitikában való megjelenítés.


Utalványozásra ellenjegyzésre kijelölt személy

Könyvvezetés

55/83


Eszközök hasznosításának ellenőrzési nyomvonala 12.sz. melléklet Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap



Felelősök/ kötelezettség vállaló

Határidő





Sátor és vendégszoba eseti bérbeadása,

Gazd. Szabályzat Számvit.. Politika

1.

Térítési díjak meghatározása

2.

Megrendelés

Gazd Szabályzat, Számvit. Politika

3.

Számla készítés

Gazd .Szabályzat Számvit. politika

4.

Gazd. Szabályzat Eszköz bérbeadása Számvit. Politika

Előző évi rendelkezésre álló adatok áttekintése, önköltség számítás

Parancs, Intézkedés és megállapodás bárbeadásról és térítési díjról

Igazgatóhelyettes (gazdasági), Műszaki osztályvezető

Tárgyév Márc.31.

Költségvetési osztályvezető, referens, főkönyvi könyvelő

nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Megrendelés előkészítése, nyilvántartásba vétele

Megrendelő

FMKI igazgató, igazgatóhelyettes (gazdasági)

igény szerint


nem értelmezhető

nem értelmezhető

nem értelmezhető

Megrendelés alapján számla készítés

Számla


Igénybevételkor.


FMKI Kötelezettség Vállalás szerint

8 banki nap

Megrendelő, megállapodás

Igazgatóhelyettes (gazdasági), Költségvetési osztályvezető

igénybevételkor


nem értelmezhető

nem értelmezhető

Megállapodás

Vevő analitikában való megjelenítés

nem értelmezhető

56/83


5.

Eszköz visszavétele

Sorszám

Tevékenységek

13.

Víz szállítási feladatok

14.

Térítési díj meghatározása

15.

Víz szállítási munka végzés

16.

Számla készítés

Gazd. Szabályzat Számvit .Politika

Jogszabályi alap

A kiadott eszköz állapotának vizsgálata

Jegyzőkönyv


visszavételkor





Határidő


42/2011. (XI.30.) BM rendelet, Gazd. Előző évi rendelkezésre Szabályzat álló adatok áttekintése, Számvit. Politika költség számítás

42/2011. (XI.30.) BM rendelet, 26/2012. (II.22.) BM OKF Intézkedés


Az elvégzett munka után a beküldött megállapodás, menetlevél és elszámoló lap ellenőrzése és számla készítése

Műszaki osztályvezető

Megrendelő, megkeresés

Adott egység kirendeltségvezető

Számla



Jegyzőkönyvben meghatározottak alapján kártérítés esetén

Kártérítés esetén Vevő számla elkészítése






57/83


17.

Autódaru igénybevétele

18.

Térítési díj meghatározása

19.

Autó daruzási feladatok végzése

20.

Számla készítés

42/2011. (XI.30.) BM rendelet, Gazd. Előző évi rendelkezésre Szabályzat álló adatok áttekintése, költség számítás Számvit. Politika

42/2011. (XI.30.) BM rendelet, 26/2012. (II.22.) BM OKF Intézkedés


Az elvégzett munka után a beküldött megállapodás, menetlevél és elszámoló lap ellenőrzése és számla készítése

Műszaki osztályvezető

Megrendelő, megkeresés

Adott egység kirendeltségvezető

Számla





58/83


Átadott pénzeszköz kezelésének ellenőrzési nyomvonala 13.sz. melléklet Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap




Határidő




1.

BM OKF Vezetői döntés Gazdálkodási Szabályzat

2.

A döntés alapján a megállapodás elkészítése

368/2011. (XII..30.) Korm. rendelet

megállapodás tervezet elkészítése aláírása

A kedvezményezett Költségvetési megállapod részére osztályvezető ás szerint kiértesítési javaslat


3.


BM OKF Gazdálkodási Szabályzat

számlák alapján átutalási megbízás előállítása

átutalási megbízás

referens, főkönyvi könyvelő

4.

Átutalási megbízás Kincstárhoz történő benyújtása


5.



Főkönyvi könyvelő



számla alapján

szállító analitikában való megjelenítés





59/83


6.

Feladás főkönyv felé

BM OKF Gazdálkodási Szabályzat, Számviteli Politika

folyószámlában rögzített átutalt tételek alapján

főkönyvi kivonat


költségvetési osztályvezető,

főkönyvben könyvelt bizonylat

60/83


Leltározási folyamat ellenőrzési nyomvonala 14.sz. melléklet Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap


Leltárkörzetek kijelölése, Leltározók kijelőlése, leltárak időpontjának kijelölése, leltárkiértékelés kijelölése Leltárkörzetek kijelölése, Leltározók kijelőlése, leltárak időpontjának kijelölése, leltárkiértékelés kijelölése



Intézkedés és ütemterv

Intézkedés és ütemterv





Műszaki OKF által osztályvezető közölt


igazgató

Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető



igazgató

Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető



Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető

nem értelmezhető

Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető

Határidő

1.

A leltározási intézkedés és ütemterv előkészítése

Számviteli politika

2.

A leltározási intézkedés és ütemterv aláiratása


3.

leltáregyezteté s előkészítése


egyeztető leltárívek kinyomtatása és az egyeztető anyaggazdák részére leltárívek történő átadása

költségvetési minden év osztályvezető szeptember

4.

leltárban résztvevők felkészítése


Megbízólevelek átadása és a leltár lebonyolításának oktatása

leltározási költségvetési ütemtervben költségvetési osztályvezető meghatásozot osztályvezető t időpontban

megbízólevelek

OKF által közölt

61/83





Határidő






leltár felvétele

leltárfelvételi ív és leltárösszesítő

leltározási csoportok vezetői

leltározási ütemtervben meghatásozot t időpontban

leltárcsopotok vezetője és költségvetési osztályvezető

nem értelmezhető

Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető

6.

leltárak értékelése


A kitöltött és ellenőrzött leltáreltérési leltárbizonylatok kimutatás adatainak rögzítése a leltárprogramban

leltározási költségvetési ütemtervben leltárellenőrök osztályvezető meghatásozot t időpontban

nem értelmezhető

Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető

7.

Különbözetek okainak vizsgálata


ki kell vizsgálni a leltáreltérések okait, felelőseit

leltárjegyzőköny v


leltározási ütemtervben leltárellenőrök meghatásozot t időpontban

nem értelmezhető

Nem értelmezhet ő

Nem értelmezhető

8.

Leltározás eredményének és javaslatok jóváhagyása


Határozat a különbözetek rendezésének módjáról

Kompenzációs jegyzőkönyv


leltározási ütemtervben leltárellenőrök meghatásozot t időpontban

Nem költségvetési értelmezhet osztályvezető ő

Nem értelmezhető

9.

Leltározás alátámasztó bizonylatok megőrzése


Bizonylatok iktatása, leltárjegyzőköny irattározása, v megőrzése

leltározási költségvetési ütemtervben leltárellenőrök osztályvezető meghatásozot t időpontban

Nem költségvetési értelmezhet osztályvezető ő

Nem értelmezhető

Sorszám

5.

Tevékenységek

Jogszabályi alap

leltár felvétele

62/83


Illetmény –és TB számfejtés ellenőrzési nyomvonala 15.sz. melléklet Sorszám

Tevékenységek

1.

Bérgazdálkodás (bérek alakulásáról nyilvántartás vezetése)

2.

A havi rendszeres és nem rendszeres járandóságok számfejtésének előkészítése

2/b

Rendszeres és nem rendszeres bér adatszolgáltatások beküldése minden hó 08-ig

2/c

A begyűjtött adatszolgáltatások ellenőrzése rögzítése az informatikai rendszerben, továbbítása OKF GEK felé

2/d..

Számfejtések egyeztetése, utalás előkészítése, utalás

Jogszabályi alap

17/2012 OKF int.

Hszt., Kjt., Mt.,

17/2012 OKF int.

17/2012 OKF int.

Előkészítés ill. az egyes Keletkező feladatok dokumentumok tartalmi leírása Előkészítő: KGOV Koordináló: GIGH Bérgazd. tábla Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Előkészítő: KGOV Parancsok, Koordináló: határozatok, GIGH változóbér Végrehajtó: jelentés Bérgazdálkodási főelőadó Előkészítő: KGOV Koordináló: GIGH Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Előkészítő: KGOV Koordináló: GIGH Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Előkészítő: KGOV nincs Koordináló: GIGH


Felelős: Bérgazdálkodási főelőadó


Felelős: Katasztrófavédelmi kirendeltségek, Humán Szolgálat



Határidő


Ellenőrzés: költségvetési Folyamatos osztályvezető





nincs

nincs

nincs

nincs

Ellenőrzés: igazgató-helyettes költségvetési gazdasági Folyamatos osztályvezető költségvetési osztályvezető



Nincs

Beszámolás: igazgató-helyettes gazdasági Elszámolás: nincs

Nincs


Nincs


Nincs


van

Beszámolás: igazgató-helyettes gazdasági Elszámolás:

63/83


3.

4.

5.

6.

7.

8.

Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó 1997. évi Előkészítő: NYENYI lapok Nyugdíjbiztosítási Egyéni LXXXI. tv. KGOV Nyilvántartólapok Koordináló: elkészítése, GIGH továbbítása Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Cafetéria juttatások 18/2012. OKF Előkészítő: átvételi listák biztosítása intézkedés KGOV Koordináló: GIGH Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Levonások 17/2012. OKF Előkészítő: nincs egyeztetése, utalása intézkedés KGOV Koordináló: GIGH Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Dolgozók Hszt, Kjt, Mt. Előkészítő: tájékoztató KGOV tájékoztatása (szóban és írásban) Koordináló: GIGH Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó Közfoglalkoztatottak 178/2011. Előkészítő: jelenléti ív, számfejtési Korm. KGOV munkaidő és alapbizonylatainak rendelet, Koordináló: távollét összegyűjtése, 17/2012. OKF GIGH kimutatás továbbítása az OKF int. Végrehajtó: GEK felé Bérgazdálkodási főelőadó Személyi 1995. évi Előkészítő: Szja jövedelemadó CXVII. tv. KGOV elszámolások

nincs


Folyamatos

Ellenőrzés: költségvetési osztályvezető


Folyamatos


Folyamatos

Felelős: költségvetési osztályvezető

Folyamatos

Ellenőrzés: Igazgatóhelyettes gazdasági


Folyamatos

Felelős: Bérgazdálkodási

Folyamatos

nincs

Nincs


Ellenőrzés: igazgató-helyettes gazdasági költségvetési osztályvezető költségvetési osztályvezető t

van


Ellenőrzés: Szabályzat szerint költségvetési osztályvezető

van


nincs

Nincs


Ellenőrzés: költségvetési osztályvezető

nincs

nincs


Ellenőrzés: költségvetési

nincs

Nincs

Beszámolás: igazgató-helyettes

64/83

Fejér Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár elszámolása dokumentumainak továbbítása

Koordináló: GIGH Végrehajtó: Bérgazdálkodási főelőadó

főelőadó

osztályvezető

gazdasági Elszámolás: nincs

65/83

Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvár

16.sz. melléklet KOCKÁZATELEMZÉS A kockázat értékelési folyamatoknál meg kell határozni a pontos kritériumokat, amelyek a céloknak való megfelelést biztosítják. Meg kell határozni, hogy: -

mely kockázatok jelentősek, mely kontrollok fogják csökkenteni a kockázatot, milyen további kiegészítő kontrollok szükségesek, milyen jellegű nyomon követés szükséges?

Egy terület tényleges vagy potenciális kockázatának értékeléséhez véleményt kell alkotni az adott terület kulcsfontosságú tényezőinek meghatározása és mérlegelése alapján, amelyek az elvégzett tevékenységekkel, a létező kontroll rendszerekkel, múltbéli és valószínűsíthető jövőbeli eseményekkel, a működési környezettel stb. kapcsolatosak. A pénzügyi és gazdasági tényezők ebben a folyamatban általában nagyobb hangsúllyal jelennek meg, hiszen általában a pénzügyi kockázatot és a műveletek nagyságrendjét jól jellemzik. A kockázati tényezők a következőképpen osztályozhatók: Pénzügyi és gazdasági bevétel volumene, kiadások, készpénz összege, likviditás és forgóilletve tőkeeszközök értéke, egyéb befektetett erőforrások értéke, a művelet értéke a szervezet számára. Magatartási a vezetőség és a munkatársak személyes tulajdonságai és értékei; szerepek és helyzetek; tisztesség, megbízhatóság, motiváció; a belső ellenőrzéssel szemben tanúsított hozzáállás, elszámoltathatóság és kontroll. Történeti múltbéli veszteségek, hibák, szabálytalanságok, kontroll vétségek stb. volumene, gyakorisága és oka. Ez a fennálló aggályokat is magában foglalja. Működési műveletek mérete, komplexitása, műszaki jellege, láthatósága, érzékenysége, stabilitása; változás mértéke és valószínűsége (a műveletekben, munkatársak személyében és folyamatokban); rejlő inherens kockázat; elhelyezkedés, delegálás. Környezeti külső tényezők: pénzügyi, gazdasági, jogi stb.; a környezet dinamizmusa; kapcsolódások más rendszerekhez, más műveletektől való függés (pl. informatika); vezetőség, közvélemény aggályai stb.

66/83


Belső kontrollhoz kapcsolódó a problémák megelőzésére, észlelésére és korrigálására, a rendszerek gyengeségeinek kiemelésére és kijavítására, a kellemetlen események kezelésére és a célkitűzések elérésének elősegítésére tervezett belső kontrollok megléte és eredményessége. A műveletek és pénzügyi kontrollok, illetve az átruházott kontrollok és delegált hatáskör terjedelme hatást gyakorol majd.

Közvélemény a közvéleményre gyakorolt hatás.

A vezetőség véleményét, megítélését figyelembe kell venni arra vonatkozóan, hogy mely területeket kell nagy kockázatúnak tekinteni. A kockázat értékelése alapvetően a fent említett, különféle tényezők kvalitatív minősítésére alapul, amely a tapasztalatokra és a rendelkezésre álló információkra támaszkodó megítélést eredményez.

67/83


17. számú melléklet KOCKÁZATELEMZÉSI MÓDSZER

A kockázatelemzés és felmérés célja megállapítani a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kockázatának mértékét, jelentőségük szerinti sorba állítását annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek. A magas kockázatú rendszereket gyakrabban kell ellenőrizni. Az ellenőrzések tekintetében magas prioritású rendszerek beazonosításához nemcsak a kockázatértékelést kell figyelembe venni, hanem más lehetséges tényezők hatását is értékelni kell. (pl: a vezetőség kérései stb.) A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kockázatelemzését a kockázati tényezők és azok súlya alapján kell elvégezni. 10 olyan tényező került meghatározásra, amely hatással lehet a rendszer működésére. Minden egyes szervezeti egységnek legalább 7 tényezőt ki kell választani és az értékelést el kell végezni, meg kell határozni az egyes kockázati tényezők rendszerekre gyakorolt hatását (súlyként kifejezve). Kockázati tényezők: 1. 1) 2) 3)

Bevételek Alacsony Közepes Magas

Súly: 6 2. 1) 2) 3)

Informatikai támogatottság Rossz Közepes Kitűnő

Súly: 5 3. Szabályozás összetettsége 1) Kicsi 2) Közepes 3) Nagy Súly: 5 4. 1) 2) 3)

Változás / Átszervezés Stabil rendszer, kis változások Kis változások, de nem rendszeresek vagy jelentősek A munkatársak személyét, a szabályozást és a folyamatokat érintő, jelentős változások

Súly: 4

68/83


5. Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége − Kicsi − Közepes − Nagy Súly: 4 6. 1) 2) 3)

Csalás, hamisítás Adott területen alacsony mértékű a bekövetkezésének valószínűsége Adott területen közepes mértékű a bekövetkezésének valószínűsége Adott területen magas mértékű a bekövetkezésének valószínűsége

Súly: 3 7. 1) 2) 3)

Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően Alacsony szintű Közepes szintű Magas szintű

Súly: 3 8. Munkatársak tapasztalata és képzettsége −Nagyon tapasztalt és képzett −Közepesen tapasztalt és képzett −Kevés vagy semmilyen tapasztalat és képzettség hiánya Súly: 3 9. 1) 2) 3)

Tévedések valószínűsége Kicsi Közepes Nagy

Súly: 3 10. Előző ellenőrzés óta eltelt idő 1) 1 évnél kevesebb 2) 1-2 év 3) 2-4 év 4) 4-5 év 5) 5 évnél több Súly: 2 A 7. „Vezetőség aggályai” tényezőt illetően a z igazgató véleményét is ki kell kérni. E szakasz végére kockázati tényezőjének mértékét – magas, közepes, alacsony- meg kell állapítani.

69/83


Kockázati tényezők és alkalmazott súlyozás

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kockázati tényező

Bevételek Informatikai támogatottság Szabályozás összetettsége Változás / átszervezés Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Csalás, hamisítás Vezetőség aggályai Munkatársak képzettsége és tapasztalata Tévedés valószínűsége Előző ellenőrzés óta eltelt idő

MINIMÁLIS PONTSZÁM: 38

Kockázati tényező terjedelme

Alkalmazott súly

Ponthatár

1-3 1-3 1-3 1-3 1-3

6 5 5 4 4

6-18 5-15 5-15 4-12 4-12

1-3 1-3 1-3

3 3 3

3-9 3-9 3-9

1-3 1-3

3 2

3-9 2-10

MAXIMÁLIS PONTSZÁM: 118

A kockázatok bekövetkezésének valószínűségét a kockázati tényező terjedelme és az alkalmazott súly szorzataként kapjuk meg. A szorzat összegét elosztjuk a kockázati tényező maximális ponthatár összegével és a kapott eredmény alapján besoroljuk a bekövetkezés valószínűségét alacsony, közepes illetve magas osztályokba.

70/83


18. számú melléklet

KOCKÁZATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

Sorszám

Kockázat

Bekövetkezés Felmerülő valószínűsége kár mértéke

Kockázat kezelésre javasolt intézkedés

Felelős munkatárs neve

71/83


19. számú melléklet KOCKÁZATELEMZÉS ÖSSZESÍTÉSE 20….. év Jelen melléklet tartalma ajánlás jellegű.

Folyamat megnevezése

Összesített kockázatfelmérés

Folyamat jelentősége

kockázatossága

Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Készletek nyilvántartása

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Jelölések: Magas (3) Közepes (2) Alacsony (1)

72/83


20. sz. melléklet

KOCKÁZATKEZELÉS KÜLSŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Infrastrukturális kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség Kockázat

Kockázat viselés

A számítógép Adatfeldolgozá meghibásodik s késedelmes. Az adatállomány törlődik, megsérül.

M

A

áthárítás

K

megelőzés X Karbantartási szerződés

Folyamat szabályozottsága igen nem X

Szállításból eredő kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

A számlalevél nem érkezik meg időben Pénzszállítás Tárgyi eszközök szállítása

A kifizetés késedelmes, késedelmi kamat Az ellátmányt ellophatják Az eszköz sérülhet, rongálódhat

áthárítás

megelőzés

Folyamat szabályozottsága igen nem

A

M

K

X

X

M

A

K

X

X

K

A

A

X

X

73/83


Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Alkalmazási jogviszonyt megszüntető és egyéb bérszámfejtéshe z kapcsolódó iratok nem érkeznek meg határidőben az intézményhez Szállítás, rakodás során a tisztítószerek csomagolása sérül A tisztítószer kiömlik

Nem történik meg időben a bér kifizetése

Rakodás

A dolgozó izomzata, dereka sérülhet baleset

Közúti közlekedés

A dolgozót sérülés érheti

egészségkároso dás

K

A

A

K

A

A

K

K

K

A

A

A

A

A

A

áthárítás

megelőzés X Alapdokumentumok nélkül nincs kifizetés

X Munkaruha beszerzése

X Védőeszköz biztosítás


X

X

X X Foglalkozásegészségügyi vizsgálat

X

74/83


Elemi csapások, meghibásodások Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Tűz, csőtörés A egyéb külső tevékenységet meghibásodás átmenetileg nem tudja ellátni az intézmény

M

A

áthárítás

megelőzés

K

X Biztosítás kötése


Jogi és szabályozási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

A dolgozó nem szerez tudomást időben a jogszabályi változásokról

A munka során hiba következik be.

M

A

K

áthárítás

megelőzés X Közlönyök, szakmai lapok beszerzése


75/83


TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZAT Információs kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Az információ Adminisztráció áramlás lassú, ügyintézés vagy az több hibás lépcsőben jut el a végrehajtóhoz.

K

A

áthárítás

A

megelőzés X A vezető kötelessége a dolgozók tájékoztatása


EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZAT Személyi kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

A dolgozó iskolai végzettsége az ellátandó feladatnak nem felel meg

A teljesítés hibás, vagy a dolgozó nem tud teljesíteni

A

A

A

áthárítás

megelőzés X Munkakör betöltéséhez szükséges végzettség meghatározott


76/83



Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

A dolgozó figyelmetlen

A munka során hibázik

A személyi Az intézmény állományban túllépi a váratlan bérkeretet változás következik be, a feladatellátás miatt magasabb bérrel tudunk alkalmazni helyettesítőt, mint a költségvetésbe n tervezve van. A beérkező irat elkallódik

A

A

A

M

A

K

M

A

K

X

áthárítás

megelőzés X Tételes számszaki ellenőrzés


X

X Bejövő posta iktatása

X

X

77/83


Pénzügyi kockázat Csalás, lopás kockázata Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

Az iroda ajtaját nem zárják be

A pénz befizetése hamis bankjeggyel történik

Az irodában lévő értéktárgyat, esetleg műszaki cikket eltulajdonítják Anyagi és erkölcsi kár

K

K

K

M

A

K

áthárítás

X

megelőzés X Az irodahelyiségek zárhatóak

X


X

Felelősségvállalási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

A dolgozó nem számol el határidőben az ellátmánnyal vagy az előleggel

Az intézmény nem tudja határidőre elvégezni a könyvelést

K

A

A

áthárítás

megelőzés X A határidő pontos figyelése


78/83



Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

Bevételek befizetése a pénzforgalmi számlára nem a szabályzatnak megfelelően történik Az ellenjegyzés nem történik meg a gazdasági vezető részéről

Késve érkezik be a bevétel a számlára

Késik a kifizetés

A

K

A

A

áthárítás

A

megelőzés X A munkaköri leírásban foglaltak betartása

X A munkaköri leírásban foglaltak betartása

A


X

X

Biztosítási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Nem történik Késik a kér helyreállítása tájékoztatás időben a káreseményről

A

A

A

X

áthárítás

megelőzés X A határidő pontos betartása


79/83


21. sz. melléklet SZABÁLYTALANSÁGOK FAJTÁJA Szabálytalanság fajtája Szabályozottságbeli

Lebonyolítással kapcsolatos

Pénzügyi

Számviteli

Irányítási-vezetési

Példa a szabálytalanság fajtára • az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; • a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; • az előírt határidők be nem tartása; • pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; • uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; • pénztárban jelentkező pénztárhiány, • jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása); • a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; • a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; • a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; • olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; • az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; • az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; • a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;

80/83


Szabálytalanság fajtája Informatikai

Dokumentációs, nyilvántartásbeli

Közbeszerzéssel kapcsolatos

Példa a szabálytalanságfajtára • az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; • adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; • az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; • számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; • késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; • a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; • az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; • nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció • a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; • hibás előkészítés; • a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása; • egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállítóspecifikus feltételek kiírása); • megfelelő dokumentálás elhanyagolása

81/83


Szabálytalanság fajtája Ellenőrzéssel összefüggő

Monitoringgal összefüggő Összeférhetetlenséggel kapcsolatos

Titoktartással kapcsolatos

Tájékoztatással kapcsolatos

Példa a szabálytalanságfajtára • a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; • kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása • elfogultság • vonatkozó szabályok megsértése • a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása • ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés • belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása • függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység • intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása • kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; • elfogultság • az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; • a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; • az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; • a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; • szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; • a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;

82/83


22. számú melléklet A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Sorszám

Kapcsolódó írásos dokumentum

Megtett intézkedés

Határidő

83/83


KOCKÁZATELEMZÉS A kockázat értékelési folyamatoknál meg kell határozni a pontos kritériumokat, amelyek a céloknak való megfelelést biztosítják. Meg kell határozni, hogy: -

mely kockázatok jelentősek, mely kontrollok fogják csökkenteni a kockázatot, milyen további kiegészítő kontrollok szükségesek, milyen jellegű nyomon követés szükséges?

Egy terület tényleges vagy potenciális kockázatának értékeléséhez véleményt kell alkotni az adott terület kulcsfontosságú tényezőinek meghatározása és mérlegelése alapján, amelyek az elvégzett tevékenységekkel, a létező kontroll rendszerekkel, múltbéli és valószínűsíthető jövőbeli eseményekkel, a működési környezettel stb. kapcsolatosak. A pénzügyi és gazdasági tényezők ebben a folyamatban általában nagyobb hangsúllyal jelennek meg, hiszen általában a pénzügyi kockázatot és a műveletek nagyságrendjét jól jellemzik. A kockázati tényezők a következőképpen osztályozhatók: Pénzügyi és gazdasági bevétel volumene, kiadások, készpénz összege, likviditás és forgóilletve tőkeeszközök értéke, egyéb befektetett erőforrások értéke, a művelet értéke a szervezet számára. Magatartási a vezetőség és a munkatársak személyes tulajdonságai és értékei; szerepek és helyzetek; tisztesség, megbízhatóság, motiváció; a belső ellenőrzéssel szemben tanúsított hozzáállás, elszámoltathatóság és kontroll. Történeti múltbéli veszteségek, hibák, szabálytalanságok, kontroll vétségek stb. volumene, gyakorisága és oka. Ez a fennálló aggályokat is magában foglalja. Működési komplexitása, műszaki jellege, láthatósága, műveletek mérete, érzékenysége, stabilitása; változás mértéke és valószínűsége (a műveletekben, munkatársak személyében és folyamatokban); rejlő inherens kockázat; elhelyezkedés, delegálás. Környezeti külső tényezők: pénzügyi, gazdasági, jogi stb.; a környezet dinamizmusa; kapcsolódások más rendszerekhez, más műveletektől való függés (pl. informatika); vezetőség, közvélemény aggályai stb.

Belső kontrollhoz kapcsolódó a problémák megelőzésére, észlelésére és korrigálására, a rendszerek


gyengeségeinek kiemelésére és kijavítására, a kellemetlen események kezelésére és a célkitűzések elérésének elősegítésére tervezett belső kontrollok megléte és eredményessége. A műveletek és pénzügyi kontrollok, illetve az átruházott kontrollok és delegált hatáskör terjedelme hatást gyakorol majd.

Közvélemény a közvéleményre gyakorolt hatás.

A vezetőség véleményét, megítélését figyelembe kell venni arra vonatkozóan, hogy mely területeket kell nagy kockázatúnak tekinteni. A kockázat értékelése alapvetően a fent említett, különféle tényezők kvalitatív minősítésére alapul, amely a tapasztalatokra és a rendelkezésre álló információkra támaszkodó megítélést eredményez.


17. számú melléklet KOCKÁZATELEMZÉSI MÓDSZER

A kockázatelemzés és felmérés célja megállapítani a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kockázatának mértékét, jelentőségük szerinti sorba állítását annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek. A magas kockázatú rendszereket gyakrabban kell ellenőrizni. Az ellenőrzések tekintetében magas prioritású rendszerek beazonosításához nemcsak a kockázatértékelést kell figyelembe venni, hanem más lehetséges tényezők hatását is értékelni kell. (pl: a vezetőség kérései stb.) A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kockázatelemzését a kockázati tényezők és azok súlya alapján kell elvégezni. 10 olyan tényező került meghatározásra, amely hatással lehet a rendszer működésére. Minden egyes szervezeti egységnek legalább 7 tényezőt ki kell választani és az értékelést el kell végezni, meg kell határozni az egyes kockázati tényezők rendszerekre gyakorolt hatását (súlyként kifejezve). Kockázati tényezők: 1. 1) 2) 3)

Bevételek Alacsony Közepes Magas

Súly: 6 2. 1) 2) 3)

Informatikai támogatottság Rossz Közepes Kitűnő

Súly: 5 3. Szabályozás összetettsége 1) Kicsi 2) Közepes 3) Nagy Súly: 5 4. 1) 2) 3)

Változás / Átszervezés Stabil rendszer, kis változások Kis változások, de nem rendszeresek vagy jelentősek A munkatársak személyét, a szabályozást és a folyamatokat érintő, jelentős változások

Súly: 4


5. Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége − Kicsi − Közepes − Nagy Súly: 4 6. 1) 2) 3)

Csalás, hamisítás Adott területen alacsony mértékű a bekövetkezésének valószínűsége Adott területen közepes mértékű a bekövetkezésének valószínűsége Adott területen magas mértékű a bekövetkezésének valószínűsége

Súly: 3 7. 1) 2) 3)

Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően Alacsony szintű Közepes szintű Magas szintű

Súly: 3 8. Munkatársak tapasztalata és képzettsége −Nagyon tapasztalt és képzett −Közepesen tapasztalt és képzett −Kevés vagy semmilyen tapasztalat és képzettség hiánya Súly: 3 9. 1) 2) 3)

Tévedések valószínűsége Kicsi Közepes Nagy

Súly: 3 10. Előző ellenőrzés óta eltelt idő 1) 1 évnél kevesebb 2) 1-2 év 3) 2-4 év 4) 4-5 év 5) 5 évnél több Súly: 2 A 7. „Vezetőség aggályai” tényezőt illetően a z igazgató véleményét is ki kell kérni. E szakasz végére kockázati tényezőjének mértékét – magas, közepes, alacsony- meg kell állapítani.


Kockázati tényezők és alkalmazott súlyozás

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kockázati tényező

Bevételek Informatikai támogatottság Szabályozás összetettsége Változás / átszervezés Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Csalás, hamisítás Vezetőség aggályai Munkatársak képzettsége és tapasztalata Tévedés valószínűsége Előző ellenőrzés óta eltelt idő

MINIMÁLIS PONTSZÁM: 38

Kockázati tényező terjedelme

Alkalmazott súly

Ponthatár

1-3 1-3 1-3 1-3 1-3

6 5 5 4 4

6-18 5-15 5-15 4-12 4-12

1-3 1-3 1-3

3 3 3

3-9 3-9 3-9

1-3 1-3

3 2

3-9 2-10

MAXIMÁLIS PONTSZÁM: 118

A kockázatok bekövetkezésének valószínűségét a kockázati tényező terjedelme és az alkalmazott súly szorzataként kapjuk meg. A szorzat összegét elosztjuk a kockázati tényező maximális ponthatár összegével és a kapott eredmény alapján besoroljuk a bekövetkezés valószínűségét alacsony, közepes illetve magas osztályokba.


18. számú melléklet

KOCKÁZATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

Sorszám

Kockázat

Bekövetkezés Felmerülő valószínűsége kár mértéke

Kockázat kezelésre javasolt intézkedés

Felelős munkatárs neve


19. számú melléklet KOCKÁZATELEMZÉS ÖSSZESÍTÉSE 20….. év Jelen melléklet tartalma ajánlás jellegű.

Folyamat megnevezése

Összesített kockázatfelmérés

Folyamat jelentősége

kockázatossága

Tárgyi eszközök nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Készletek nyilvántartása

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás

M/K/A

M/K/A

M/K/A

Jelölések: Magas (3) Közepes (2) Alacsony (1)


20. sz. melléklet

KOCKÁZATKEZELÉS KÜLSŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Infrastrukturális kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

A számítógép Adatfeldolgozá meghibásodik s késedelmes. Az adatállomány törlődik, megsérül.

M

A

áthárítás

K

megelőzés X Karbantartási szerződés


Szállításból eredő kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

A számlalevél nem érkezik meg időben Pénzszállítás Tárgyi eszközök szállítása

A kifizetés késedelmes, késedelmi kamat Az ellátmányt ellophatják Az eszköz sérülhet, rongálódhat

áthárítás

megelőzés


A

M

K

X

X

M

A

K

X

X

K

A

A

X

X



Hatás


Kockázat viselés

Alkalmazási jogviszonyt megszüntető és egyéb bérszámfejtéshe z kapcsolódó iratok nem érkeznek meg határidőben az intézményhez Szállítás, rakodás során a tisztítószerek csomagolása sérül A tisztítószer kiömlik

Nem történik meg időben a bér kifizetése

Rakodás

A dolgozó izomzata, dereka sérülhet baleset

Közúti közlekedés

A dolgozót sérülés érheti

egészségkároso dás

K

A

A

K

A

A

K

K

K

A

A

A

A

A

A

áthárítás

megelőzés X Alapdokumentumok nélkül nincs kifizetés

X Munkaruha beszerzése

X Védőeszköz biztosítás


X

X

X X Foglalkozásegészségügyi vizsgálat

X


Elemi csapások, meghibásodások Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Tűz, csőtörés A egyéb külső tevékenységet meghibásodás átmenetileg nem tudja ellátni az intézmény

M

A

áthárítás

megelőzés

K

X Biztosítás kötése


Jogi és szabályozási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

A dolgozó nem szerez tudomást időben a jogszabályi változásokról

A munka során hiba következik be.

M

A

K

áthárítás

megelőzés X Közlönyök, szakmai lapok beszerzése



TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZAT Információs kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Az információ Adminisztráció áramlás lassú, ügyintézés vagy az több hibás lépcsőben jut el a végrehajtóhoz.

K

A

áthárítás

A

megelőzés X A vezető kötelessége a dolgozók tájékoztatása


EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZAT Személyi kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

A dolgozó iskolai végzettsége az ellátandó feladatnak nem felel meg

A teljesítés hibás, vagy a dolgozó nem tud teljesíteni

A

A

A

áthárítás

megelőzés X Munkakör betöltéséhez szükséges végzettség meghatározott




Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

A dolgozó figyelmetlen

A munka során hibázik

A személyi Az intézmény állományban túllépi a váratlan bérkeretet változás következik be, a feladatellátás miatt magasabb bérrel tudunk alkalmazni helyettesítőt, mint a költségvetésbe n tervezve van. A beérkező irat elkallódik

A

A

A

M

A

K

M

A

K

X

áthárítás

megelőzés X Tételes számszaki ellenőrzés


X

X Bejövő posta iktatása

X

X


Pénzügyi kockázat Csalás, lopás kockázata Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

Az iroda ajtaját nem zárják be

A pénz befizetése hamis bankjeggyel történik

Az irodában lévő értéktárgyat, esetleg műszaki cikket eltulajdonítják Anyagi és erkölcsi kár

K

K

K

M

A

K

áthárítás

X

megelőzés X Az irodahelyiségek zárhatóak

X


X

Felelősségvállalási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

A dolgozó nem számol el határidőben az ellátmánnyal vagy az előleggel

Az intézmény nem tudja határidőre elvégezni a könyvelést

K

A

A

áthárítás

megelőzés X A határidő pontos figyelése




Hatás

Valószínűség

Kockázat

Kockázat viselés

Bevételek befizetése a pénzforgalmi számlára nem a szabályzatnak megfelelően történik Az ellenjegyzés nem történik meg a gazdasági vezető részéről

Késve érkezik be a bevétel a számlára

Késik a kifizetés

A

K

A

A

áthárítás

A

megelőzés X A munkaköri leírásban foglaltak betartása

X A munkaköri leírásban foglaltak betartása

A


X

X

Biztosítási kockázat Lehetséges ok Lehetséges okozat

Hatás


Kockázat viselés

Nem történik Késik a kér helyreállítása tájékoztatás időben a káreseményről

A

A

A

X

áthárítás

megelőzés X A határidő pontos betartása



21. sz. melléklet SZABÁLYTALANSÁGOK FAJTÁJA Szabálytalanság fajtája Szabályozottságbeli

Lebonyolítással kapcsolatos

Pénzügyi

Számviteli

Irányítási-vezetési

Példa a szabálytalanság fajtára • az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; • a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; • az előírt határidők be nem tartása; • pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; • uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása; • pénztárban jelentkező pénztárhiány, • jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása); • a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; • a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; • a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; • olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; • az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; • az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; • a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;


Szabálytalanság fajtája Informatikai

Dokumentációs, nyilvántartásbeli

Közbeszerzéssel kapcsolatos

Példa a szabálytalanságfajtára • az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; • adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; • az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; • számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások; • késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; • a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege; • az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; • nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció • a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; • hibás előkészítés; • a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása; • egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállítóspecifikus feltételek kiírása); • megfelelő dokumentálás elhanyagolása


Szabálytalanság fajtája Ellenőrzéssel összefüggő

Monitoringgal összefüggő Összeférhetetlenséggel kapcsolatos

Titoktartással kapcsolatos

Tájékoztatással kapcsolatos

Példa a szabálytalanságfajtára • a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; • kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása • elfogultság • vonatkozó szabályok megsértése • a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása • ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés • belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása • függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység • intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása • kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; • elfogultság • az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; • a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; • az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; • a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok; • szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; • a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;


22. számú melléklet A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Sorszám

Kapcsolódó írásos dokumentum

Megtett intézkedés

Határidő

2013. számú igazgatói intézkedéssel közzétett Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents