Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY
Brüsszel, 2013. február 26.
2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer gyorsfelmérés (EB flash 371) Lefedett terület: Népesség: Módszertan: Adatgyűjtés:
EU-27 (25 556 európai polgár) 15 éves és annál idősebb európai polgárok Személyes interjú (CAPI) A felmérést a TNS Opinion végezte 2013. február 4. és 7. között
BEVEZETÉS .............................................................................................................................2 1.
A nemi egyenlőtlenségek érzékelése .............................................................................5
2.
A válság nemi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásának érzékelése..............................8
3.
A válság következményeinek érzékelése a munkaerőnél ............................................11
4.
Mely területek kapjanak elsőbbséget a válság idején? ...............................................14
5.
Különböző felvételi követelmények vannak a férfiak és a nők esetében? ..................17
6.
Hogyan kell támogatni a munkát? ..............................................................................23
7.
Melyik egyenlőtlenséget kell prioritásként kezelni a következő, 2014. évi európai választásokon? ............................................................................................................26
A tanulmányt az Európai Parlament és a TNS Opinion & Social közösen készítette Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy +32 2 284 24 85
[email protected] 1
BEVEZETÉS
Az Európai Parlament a 2013. március 8-i nemzetközi nőnapot „a nők válasza a válságra” témájának szenteli.
Ennek kapcsán az Európai Parlament felkérte a TNS Opinion közvélemény-kutató céget, hogy végezzen el egy telefonos gyorsfelmérést. Az adatgyűjtésre 2013. február 4. és 7. között került sor az Unió 27 tagállamában, 25 556 európai polgárt kérdeztek meg.
A kérdések a nők szerepére és a nemek közötti egyenlőtlenségekre vonatkoztak a válság idején. Egyéb témák: felvételi kiválasztási kritériumok és a 2014-es európai választásokkal összefüggésben prioritásként kezelendő intézkedések.
Mielőtt felvázolnánk a felmérésben megvilágított főbb tendenciákat, hangsúlyozni kell, hogy a hat legnépesebb tagállam adja az uniós átlag közel 70%-át. Ezért valamennyi megállapítást meg kell vizsgálni a tagállami eredmények szempontjából is, melyeket az e tanulmányban szereplő táblázatok is tartalmaznak.
Fontos azt is megjegyezni, hogy bizonyos kérdések esetében a nők és a férfiak és/vagy a tagállamok között jelentős különbség lehet.
2
ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK A nemi egyenlőtlenségek érzékelése Az európaiak a keresetek közötti különbséget (38%) jelölték meg, mint a legfontosabb nemek közötti egyenlőtlenség, amelyet együttesen követ a nők elleni erőszak (34%) és a nők számára a magánélet és a munka nehezebb összeegyeztethetősége (34%). Megjegyzendő, hogy sokkal több nő (37%) jelölte be ezt a választ, mint férfi (31%). A válság nemi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásának érzékelése Az európaiak mintegy harmada szerint a válság leginkább a keresetek közötti különbséget súlyosbította (30%), és nehezebbé tette a nők számára a magánélet és a munka összeegyeztetését (30%). Ezeket a nők elleni erőszak követte (23%), amelyet szintén több nő jelölt be (26%), mint férfi (21%). A válság következményeinek érzékelése a munkaerőnél Arra a kérdésre, hogy mely területekre volt legnagyobb hatással a válság, a következő válaszokat adták: - a fiatal végzősök kései belépése a munkaerőpiacra (46%) [több nő (49%) jelölte be, mint férfi (42%)] - a bizonytalan munka növekedése (42%) - az, hogy néhányan olyan munkahelyen dolgoznak, amely nem felel meg a képzettségüknek (37%). Mely területek kapjanak elsőbbséget a válság idején? Az európaiak kétharmada (66%) úgy véli, hogy a munkahelyek és a munkanélküliség elleni harc – különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségére – az a terület, amelyet elsőbbségben kellene részesíteni. Sokkal több nő (72%; +12%) volt ezen a véleményen, mint férfi (60%). A válaszadók többsége ezen a véleményen volt a 27 uniós tagállamban. A következő legmagasabb – noha jóval alacsonyabb – arányban kiválasztott területek az oktatásba és képzésbe való befektetés (42%) és a K+F (27%) voltak.
3
Különböző felvételi követelmények vannak a férfiak és a nők esetében? Megkérdezték az európaiakat, hogy véleményük szerint mely szempontoknak tulajdonítja a legnagyobb fontosságot egy munkáltató, amikor egy férfit vagy nőt felvételiztet. Érdekes megjegyezni, hogy a kiemelt kritériumok jelentősen eltérnek attól függően, hogy a felvétel férfira vagy nőre vonatkozik. -
A három leggyakrabban bejelölt kritérium nő felvétele esetén: vannak-e gyermekei (49%), rugalmasság a munkaidő tekintetében (35%) és a kinézete (33%).
-
férfi felvétele esetén a három leggyakrabban bejelölt kritérium a szakmai tapasztalat (40%), a képzettség szintje (38%) és a mobilitási képesség (31%). Hogyan kell támogatni a munkát?
Megkérdezték ezután a válaszadókat, hogy szerintük melyek a munkához jutást vagy a munkahely megtartását előmozdító leghatékonyabb intézkedések. A válaszok a következő prioritásokat jelölik meg: -
„rendszeres képzés biztosítása a dolgozók embereknek” (50%)
-
„a gyermekgondozási lehetőségek jobb megfizethetősége” (45%)
-
„könnyebb hozzáférés a gyermekgondozási lehetőségekhez” (44%)
-
„azoknak az embereknek a támogatása, akik saját vállalkozást akarnak indítani” (42%)
-
„a külföldi munkavállalás megkönnyítése az emberek számára” (17%)
Megjegyzendő, hogy a dolgozó fiatal (25–39 év közötti) nők érdeklődnek leginkább a gyermekgondozási kérdések iránt. Mely egyenlőtlenséget kell prioritásként kezelni a következő, 2014. évi európai választásokon? A válaszadók szerint a jelölteknek az alábbiakat kellene prioritásként kezelniük a következő, 2014-es európai választások során: -
a keresetek közötti különbség (21%) [legfontosabb prioritás tizenöt tagállamban]
-
a nők elleni erőszak (16%) [legfontosabb prioritás négy tagállamban]
-
a nők számára a magánélet és a munka nehezebb összeegyeztethetősége (16%)
4
1. A nemi egyenlőtlenségek érzékelése 1. EU27
5
2. Nemzeti eredmények
6
3. Szocio-demográfiai eredmények
7
2. A válság nemi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásának érzékelése 1. EU27
8
2. Nemzeti eredmények
9
3. Szocio-demográfiai eredmények
10
3. A válság következményeinek érzékelése a munkaerőnél 1. EU27
11
2. Nemzeti eredmények
12
3. Szocio-demográfiai eredmények
13
4. Mely területek kapjanak elsőbbséget válság idején? 1. EU27
14
2. Nemzeti eredmények
15
3. Szocio-demográfiai eredmények
16
5. Különböző felvételi követelmények vannak a férfiak és a nők esetében? 1. EU27
17
2. Nemzeti eredmények
18
3. Szocio-demográfiai eredmények
19
5. Különböző felvételi követelmények vannak a férfiak és a nők esetében? 1. EU27
20
2. Nemzeti eredmények
21
3. Szocio-demográfiai eredmények
22
6. Hogyan kell támogatni a munkát? 1. EU27
23
2. Nemzeti eredmények
24
3. Szocio-demográfiai eredmények
25
7. Melyik egyenlőtlenséget kell prioritásként kezelni a következő, 2014. évi európai választásokon?
1. EU27
26
2. Nemzeti eredmények
27
3. Szocio-demográfiai eredmények
28
