2013. június 27. Jegyzői Értekezlet
1. Szilárd települési hulladékkezelés a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. (Htv.) 2013. január 1. 2. Szippantott szennyvíz díja 1995. évi LVXX. törvény (Vgt.) 3. Kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. tv. (Kt.)
13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok, illetve településüzemeltetési feladatok különösen: hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása.
A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás. Hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.
A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval írásban legfeljebb tíz évre kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.
meglévő begyűjtésre és tárolásra szóló engedélyek kettő évig hatályosak, ezt követően hatályukat vesztik. A Htv. szerint, ha a közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel 2013. június 30-ig nem rendelkezik, a települési önkormányzat a 2013. július 30-ig hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A
A T/11206 törvényjavaslat módosító rendelkezés célja, hogy az átmeneti szabályok egyértelmű rendelkezéseket tartalmazzanak arra vonatkozólag, hogy a közszolgáltatóknak 2013-ban milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy 2014. január 1-jével a működésükhöz szükséges valamennyi feltétellel rendelkezhessenek, és az új közszolgáltatási rendszer országosan egységes képet mutasson.
2014. január 1-jétől csak az a gazdálkodó szervezet végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, az OHÜ által kiadott minősítő okirattal, valamint a települési önkormányzattal a törvény hatálybalépését követően megkötött érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, kivéve azt a speciális esetet, amikor a Htv. hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes szerződése van. Ebben az esetben a közszolgáltatónak a megkötött szerződés időbeli hatályának lejártáig, de legkésőbb 2014. június 30-ig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul el kell látnia.
•
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit; továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit*; f) az üdülőingatlanokra és „az időlegesen használt ingatlanokra*” vonatkozó sajátos szabályokat; g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. T/11206 változásai
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselőtestülete, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat; c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.
egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 196. § (2) bekezdése a 2012. január 1-jétől kiegészítette a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (Hgt.) az alábbi szakasszal: „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. Az
A hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj mértéke 2012. évre, ha 2011. évre az egyszeri ürítési díj mértéke a) meghaladta a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, nem haladhatja meg a 2011. évre megállapított egyszeri ürítési díj mértékét, b) nem haladta meg a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, önkormányzati rendeletben legfeljebb 650 Ft-ig, vagy ennek arányos mértékéig emelhető. Ha 2012. évre a közszolgáltatási díj alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj megállapításával történik, a közszolgáltatási díj egyszeri ürítésre eső mértéke nem haladhatja meg a nettó 650 Ft-ot.
Főszabályként a miniszter díjmegállapító rendeletének hatálybalépéséig a közszolgáltató a 2012. december 31én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2012. december 31-én hatályos települési önkormányzati rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a 2012. december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhatja.
Ha a 2012. december 31-ig létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a települési önkormányzat vagy a törvény hatálybalépésekor működő települési önkormányzati társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos beruházás finanszírozásához ISPA vagy Kohéziós Alap társfinanszírozású projekt, illetve a KEOP keretében támogatást vett igénybe, és ilyen támogatásból megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert fejleszt vagy üzemeltet, a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló költségeket a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján a díjba beépítheti, és a főszabály szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat is alkalmazhat. Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013. április 4-től az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközműszolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi LIV. törvény 12. §-a módosította 2013. május 10-kei hatállyal a Htv. 91. §át: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét 2013. július 1-jétől 2014. december 31-éig az e §ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani. A természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.
Ha
a szolgáltatási, illetve műszaki tartalom változása vagy a közszolgáltató döntése folytán a 2012. április 14-ét követően 2013 . június 30-ig alkalmazott díj a 2012. április 14-én alkalmazott díjnál alacsonyabb ezt – több alacsonyabb alkalmazott díj esetén a legalacsonyabbat – kell a rezsicsökkentés számítási alapjául venni .
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező társasházat és lakásszövetkezetet a díjcsökkentés a társasházban, illetve lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek vonatkozásában illeti meg. A társasház, illetve a lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a közszolgáltatót az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követő hónapban esedékes számlájában érvényesíti az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető tulajdoni hányadok aránya alapján kell elszámolni. A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a díjcsökkentés teljesüléséről.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi. A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVXX. törvény (Vgt.) rendelkezik a folyékony hulladékkezelésről a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről. Vgt. 44/C. § rendelkezik az önkormányzati rendeleti szabályozás tartalmáról; az alkalmazható díj legmagasabb mértékéről
A vízgazdálkodásról szóló 1995 . évi LVII . törvény (a továbbiakban : Vgt.) 44/B. § (1 ) bekezdésében meghatározott ingatlantulajdonosok közül a természetes személy ingatlantulajdonos részére a Vgt. 44/C . § (1) bekezdésében meghatározott közszolgáltatás tekintetében a Vgt . 44/D. § szerint megállapított számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) a 2013 . július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013 . január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 %-át .
Kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. tv. (Kt.) Kötelező feladat: megyei jogú város Önként vállalhatja: települési önkormányzat Az ellátásért felelős önkormányzat rendeletben állapítja meg a) a közszolgáltatás díját a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek véleményének kikérésével, b) a közszolgáltatás helyi ellátásának, igénybevételének részletes szabályait, c) a közszolgáltatást végző közszolgáltató megnevezését. A törvény hatálybalépését megelőzően kötött közszolgáltatási szerződéseket a felek a törvény hatálybalépést követő egy éven belül felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják annak érdekében, hogy a szerződés megfeleljen a törvényben meghatározott, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályoknak. A törvény hatálybalépését megelőzően kötött közszolgáltatási szerződéseket a lejáratuk előtt felmondani csak közös megegyezéssel vagy abban az esetben lehet, ha a szerződött gazdálkodó szervezet az e törvény hatálybalépését követő egy éven belül nem teljesíti a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.
Kormányrendelet állapítja meg a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét. 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet (Vhr.) 3. § (2) bekezdés 2013. január 1-től: A Vhr. 1. melléklet 2. pontjában megadott sormunka tevékenységek esetében 1 egységnyi munkaráfordítást a 2013. évi díjak kialakításánál legfeljebb nettó 4000 forinttal lehet figyelembe venni. A tevékenységek munkaráfordításai az égéstermék-elvezető típusának jele szerint kerülnek meghatározásra, a jelölések magyarázatát az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza. 166/2013. (V. 28.) Korm. rendelet 2013. július 1-jei hatállyal a Vhr. 3. § (2) bekezdés szerint: a 2013. évi díjak kialakításánál legfeljebb nettó 2000 forinttal lehet figyelembe venni.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012 . évi XC . törvény (a továbbiakban : Kstv.) 5. alcíme a következő 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki
„10/A. § A természetes személy tulajdonában lévő, lakhatás célját szolgáló ingatlanok és természetes személy tulajdonában lévő, időlegesen használt ingatlanok esetében a közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az alacsonyabb legyen a 2012 . december 31-én alkalmazott közszolgáltatási díj 90 %-nál és a 2013 . június 30-án alkalmazott közszolgáltatás díj 90 %-nál . „16. Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjakat tartalmazó rendeleté t felülvizsgálja és szükség szerint módosítja annak érdekében, hogy az 2013 . július 1-jén megfeleljen a 10/A. §-ban foglaltaknak és az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályoknak .”
Mulasztásban
megnyilvánuló jogsértés önkormányzati rendeleti szabályozás hiánya miatt Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az érintett Önkormányzat nem tett eleget a Hgt. 23. § h) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének, mert az Ör.ben nem szabályozta a gazdálkodó szervezetek kötelező közszolgáltatás igénybevételének helyi sajátosságokon alapuló feltételrendszerét, ezért felhívta e mulasztás pótlására.
Rendeletalkotási eljárás megsértése miatt az Ör hatályon kívül helyezése Az SZMSZ. alapján a képviselő-testületi ülések összehívása során a meghívóban nemcsak az ülés helyét, napját, és napirendjét kell szerepeltetni, hanem meg kell jelölni az ülés kezdő időpontját is. Az ülés kezdő időpontjának adott napon belüli megváltoztatására - különösen az előre meghirdetettnél korábbi időpontban történő megtartására - is csak az SZMSZ.-be foglalt szabályok betartása útján van lehetőség, azaz módosított meghívó, a lakosság újbóli tájékoztatása és az újból kezdődő határidők betartása mellett. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága tehát a demokratikus önkormányzati működés előfeltétele. Sérül ezen működési elv akkor, ha a lakosságot nem tájékoztatják az SZMSZ.-be foglalt módon a képviselő-testületi ülés megtartásának helyéről és idejéről. Jelen ügyben a polgármester az Ötv.-ben és az SZMSZ.-ben meghatározott módon 2011. december 15-én 18 órára (és nem reggel 7 órára) hívta össze a képviselőtestület ülését. A reggel 7 órai ülés képviselő-testületi ülésként történő megtartása törvénysértő volt.
Jogszabálysértő rendelkezés miatti megsemmisítés Az önkormányzatok a település tisztaságát közszolgáltatásként biztosítják, de az ahhoz kapcsolódó önkormányzati szabályozást nem helyi közügyként, hanem törvényi felhatalmazás alapján alkotják meg. A tárgykörben szabályozó törvények és más jogszabályok pedig megadják az önkormányzati jogalkotó szabadságának kereteit. Valamennyi hivatkozott jogszabályi rendelkezésből egyértelmű, hogy a kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán. Ebbe a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már nem tartozik bele. Az érintett Önkormányzat tehát túllépte a Htv. 21. §-ában, a Hgt. 31. § (2) bekezdésében és a R. 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás kereteit akkor, amikor a tisztán tartáson túl, egyéb, a tisztaság megteremtéséhez és fenntartásához képest további kötelezettségeket rótt a lakóközösségekre.
A Kúria Önkormányzati Tanácsának állandó gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. A Kúria Önkormányzati Tanácsának - az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva - az Alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni. (Ez alól a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf. 5083/2012/4. határozatában azt a kivételt tette, hogy a már nem hatályos önkormányzati rendelet vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés esetén az önkormányzati rendelet egykori megalkotásakor fennálló idősíkot veszi figyelembe a magasabb jogi szabályozás viszonyítási alapjaként.)
Jogalkotói jogkör hiányában alkotott szabályozás
2013. január 1-jét megelőzően a Hgtv. 23. § f) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapította meg az alkalmazható díj legmagasabb mértékét. 2013. január 1-jével a Hgtv. egészét hatályon kívül helyezte a Htv., s ettől az időponttól hatályosan új szabályt alkotott. A Htv. kihirdetéskori 47. § (4) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. 2013. január 1-jétől jogalkotói hatáskörrel nem a települési önkormányzat képviselő-testülete,hanem a miniszter rendelkezik. Tehát az érintett önkormányzat, amikor 2012. év végen megalkotta az Ör.-t, ezt annak tudatában tette, hogy 2013. január 1-jétől ebben a tárgyban a rendeletalkotási hatásköre úgy szűnik meg, hogy más – a miniszter kap – erre felhatalmazást.
Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály
