2013. január 4. évfolyam 1. szám

2013. január 4. évfolyam 1. szám

Gazdasági évnyitó A 2013-as esztendő valamivel könnyebb lehet a gazdaság számára a tavalyinál – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megyei gazdasági évnyitón. A házigazda város, Gyöngyös polgármestere, a városi fejlesztésekről adott számot, Balázs József országgyűlési képviselő a térség beruházásait ismertette, melyek mintegy 5 milliárdos nagyságrendet képviselnek. Dr. Bánhidy Péter, a megyei kamara elnöke Gyöngyös oktatási, gazdasági jelentőségéről tett történeti kitekintést előadásában. Parragh László kamarai elnök előadásában el-

mondta: rengeteg bizonytalansági tényező van, ezért nehéz megmondani, hogy pontosan mire lehet számítani 2013-ban. A külpiaci előrejelzések is óvatosak, nőnek az adóterhek, az elvonások. Az azonban sejthető, hogy 2013 valamivel könnyebb lesz a gazdaság számára. Fontos kérdés például, hogy az emberek többletjövedelmüket megtakarításra, vagy fogyasztásra fordítják.

A magyar vállalkozások már tavaly túlélésre rendezkedtek be, sok cég zárt be, ezek olyan kisebb cégek, melyek működésével már korábban is nehézségek voltak, s sok új cég is indult, melyek a piaci réseket próbálják kitölteni. A megyei helyzet kapcsán Dr. Bánhidy Péter elmondta: a fejlesztés a legfontosabb feladat. A rendezvényen elismeréseket, díjakat adtak át.

Díjak és díjazottak Magyar Kereskedelmi és Iparkamara emlékplakett: Farkas József úr a Sanatmetál Kft. ügyvezető igazgatója. Heves Megye Gazdaságáért Díj: Balogh László SBS Kft. ügyvezető igazgató, Hegedűs Ferencné Forma Kft. ügyvezető igazgató. Heves Megye Innovatőre Díj: Ifjabb Benus Ferenc, a Mátrai Hegesztéstechnikai és Szakképzés Kft. oktatási vezetője. Kamarai Munkáért Díj (felső képünkön): Szabó Zoltán, az SZ-AUDIT 2000 Bt. vezetője, Lengyel Lajosné, az INNTEK Nonprofit Kft. gazdasági főmunkatársa, Mátrai Géza, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. nyugdíjba vonuló gazdasági ügyvezető igazgatója. Heves Megyei Szakképzési Díj (középső képünkön): Kelemen Miklós, a Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium műszaki oktatója, tanára, Kovács Károly, a hevesi Kovács Pékség szakmai vezetője, Kállay-Pataki Piroska, Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium, Laczik Rudolf, Lőrinci Március 15 Szakiskola, műszaki igazgató, Pálné Ruzsák Mária, Hatvani Céhek Kft. ügyvezető igazgató, Hevér Tibor, gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola és Kollégium szakoktatója „Kézművesek a Karácsonyért”: Dohnál Tiborné a szakmai zsűrinél első helyezést, a közönségnél pedig harmadik helyezést ért el. Vig Orsolya második helyezést ért el. JohannBajzát Orsolya és férje Norbert a szakmai zsűrinél harmadik, a közönségnél pedig az első helyezést érték el. Kuczik Anita a szakmai zsűrinél harmadik, a közönségszavazáson második lett. Bernátné Murányi Zsuzsanna standját a szakmai zsűri szintén díjazásra méltónak ítélte. Korrekt Partner Védjegyet vehetett át (alsó képünkön): Románné Lázár Krisztina BEAUTY-BOX Szépségszalon • Badacsonyi Ferencné idegenvezető • Cseh István háztartási kisgép szerelő • Eger és Környéke Takarékszövet 20 kirendeltsége • Tau-Trade Bt. • Agria Market Kft. • Hotel Korona • Galambos Katalin •Vitál-Fitt Kft. Norbi Update Pékség és Kávézó • Lajos a Faiparos Kft. • A-Z Topker Kft. •Boldizsár Cukrászda • Eurotix Bt. • Dióda Kft. • Duett ’92 Kft. • Apci Hús Kft. • Span Team Kft. • Morzsa ABC. „Gyöngyös Város Gazdaságáért” védjegy Nagyvállalat kategóriában: Schneider Electric Hungária Zrt. Franck de Cocker gyárigazgató • Kis- és középvállalkozás kategóriában: DTS Üzletház, Dér és Társa 95 Kft., Dér Nándor ügyvezető igazgató • Mikrovállalkozás kategóriában Matalik Árpád fodrász egyéni vállalkozó.

2 PÉNZVILÁG

A megyei önkormányzatok is dönthetnek az uniós fejlesztési források elosztásáról Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban egyeztetett a megyei elnökökkel, mely során megerősítette a kormányzat azon terveit, miszerint a fejlesztési források legalább tíz százalékának elosztása a megyei önkormányzatok feladata lesz. A megbeszélésen, melyen részt vett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, a felek konstruktív megbeszélést folytattak a megyék jövőbeni szerepéről. Megvitatták, hogy a megyék milyen forrásokhoz juthatnak a 20132020 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban, a gazdaságfejlesztés, valamint a terület- és vidékfejlesztés terén. A kormány tervei szerint ebben az időszakban a fejlesztési források legalább tíz százalékát a megyei önkormányzatok fogják elosztani. Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az egyeztetést követően elmondta: – Mint ismert, a megyei önkormányzatok a korábbi intézményfenntartói feladatok helyett tavaly január elsejétől területfejlesztési feladatokat látnak el. Stratégiai fontosságú és égetően szükséges döntés volt ez akkor, hiszen a megyei önkormányzat a legalkalmasabb egység a fejlesztéspolitikai célok összehangolására, a megyében tervezett vagy zajló fejlesztések logikai kapcsolatainak, hatásainak erősítésére. Jelenleg rendkívül széles szakmai partneri kör bevonásával a következő hétéves uniós ciklusra vonatkozó Heves megyei területfejlesztési koncepciót készítjük. A tervezési munka során majd száz civil szervezet, kamara, önkormányzat, intézmény, állami szerv álláspontját

A miniszterelnök a megyei elnökökkel találkozott és fejlesztési terveit foglaljuk egységbe. A kormányzati terv logikus összhangban van a jelenlegi tervezési feladatainkkal, hiszen a területfejlesztési koncepció lesz az a stratégiai dokumentum, mely hét évre előre meghatározza Heves megye fejlesztési prioritásait, a forrásokat pedig ennek megfelelően kell majd hatékonyan felhasználni. Az elnök hangsúlyozta: – A tervezési munka komoly feladat és óriási felelősséggel jár. Nem eshet Heves megye még egyszer abba a hibába, hogy egy

rossz koncepció miatt a hétéves fejlesztési ciklus fele környékén elfogy a pénz például a megye alsóbbrendű útjainak felújítására. Ez kizárólag tervezési hiba, hiszen pénz még áll rendelkezésünkre, csupán nem költhetjük arra, amire igazán szükség lenne Heves megyében. Láthatjuk, érezhetjük ennek hatását minden nap, azonban az utak állapota nem csupán a komfortérzetetünket befolyásolja, jelentősen rontja megyénk gazdaság ipartelepítési, munkahely­ teremtési esélyeit is.

Épül a Márai látogatóközpont A tervek szerint április végére elkészül a szabadtéri színpad felújítása a Szépasszonyvölgyben. Ezután indulhat el a használatbavételi eljárás, amely a remények szerint augusztusban zárulhat le. Mostanra lebontották a tetőt és a feleslegessé vált válaszfalakat, jelenleg a szerkezetépítést és a nézőtér támfalának földmunkálatait végzi a kivitelező. A beruházás közel 380 millió forintba kerül, amelyhez 323 millió forintnyi tá-

mogatást nyert el az önkormányzat az Észak-magyarországi Operatív Programból. A szabadtéri színpad különféle fesztiváloknak ad majd otthont. A beruházás részeként kibővítik a nézőteret, átépítik a jelenlegi vizesblokkokat és az öltözőket. Az új épületegyüttesben emlékszoba készül Márai Sándor írónak, akinek az egyik kedvenc témája volt a jó bor és az egri nedűk élvezete.

Az emlékszobában a látogatók az író életével, műveivel – például a borokra vonatkozó írásaival – ismerkedhetnek meg. Az épületben emellett kiállítóhely és gyermek játszósarok is lesz. A fejlesztéstől azt várják, hogy meghosszabbodik az idegenforgalmi szezon és a vendégek tartózkodási ideje. A színpad a tervek szerint már augusztustól helyet adna az előadóművészeti programoknak. PÉNZVILÁG 3

Munkahelyvédelmi akcióterv a gazdasági fellendülésért A munkások, az alkalmazottak és a kisemberek boldogulását, megélhetését segítik elő a Munkahelyvédelmi Akcióterv rendelkezései, amelyek új adókedvezményeket tartalmaznak a foglalkoztatás bővítésére és a munkahelyek megőrzésére. A részletekről Horváth László országgyűlési képviselőt, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat kérdeztük. –  Mi a legfontosabb célja a Munkahelyvédelmi Akciótervnek? –  A Munkahelyvédelmi Akcióterv a gazdasági fellendülést célozza, hatékony adópolitikai eszközök alkalmazásával. Ezek az eszközök a munkahelyek megvédésével és újak teremtésével, s

az adórendszerben a kiszámíthatóság és az egyszerűség szerepének erősítésével járulnak hozzá a kitűzött célok eléréséhez. –  Milyen esetekben számíthatnak kevesebb teherre a munkáltatók? –  A program azokban a munka-

vállalói csoportokban kínál kedvezményeket, ahol Magyarországon nagyságrendileg alacsonyabb a foglalkoztatási szint, mint az Európai Unióban. Ezek a csoportok a 15–24 évesek, az 55–64 évesek, az alacsony képzettségűek, valamint a kisgyermekes nők. Ha figyelembe vesszük az is, hogy a hazai teljes munkanélküliség 47 százalékát a 6 hónapon túli tartós munkanélküliség teszi ki, ebbe az utóbbi körbe tartozók is egy külön hátrányos munkavállalói csoportnak tekinthetők. –  Konkrétan melyek ezek a kedvezmények? –  A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból lehet az idei esztendőtől, 2013. január 1-jétől új, akár 28,5 százalékos kedvezményeket igénybe venni. Ilyen a 25 év alatti munkavállalók után járó, az 55 év feletti munkavállalók utáni, a szakképzetlen munkavállalók utáni, a tartósan álláskeresők utáni és a kisgyermekes munkavállalók után járó kedvezmény. Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és az új dolgozók felvételét egyaránt segítik. Természetesen a fog-

Több mint egymilliárd forint Heves megyének, külön egymilliárd Egernek A kormány döntése értelmében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására több mint egymilliárd forint érkezik Heves megyébe – jelentette be a 2012-es esztendő végén, dr. Nyitrai Zsolttal és Habis Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján Horváth László. Az úgynevezett ÖNHIKI-s segítségből szűkebb hazánkban 67 település részesül. Az eseményen Nyitrai Zsolt honatya, választókerületi elnök a kormány pozitív döntései kapcsán a lengyel Szolidaritás legendás alakját, Lech Wałęsát

4 PÉNZVILÁG

idézte: „Győztünk, és erről papírunk is van”. Horváth László országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott elmondta, hogy a polgármesterek leggyakrabban az ÖNHIKI-s támogatások felől érdeklődnek. A települések jelentős része került ördögi körbe, maguk előtt görgetik a tartozásukat. Régóta látszik, hogy az eddigi formájában az önkormányzati finanszírozás fenntarthatatlan. Az első igazán lényeges, tartalmi lépés az volt, amikor a kormány a közelmúltban beje-

lentette, hogy átvállalja az önkormányzatok adósságát: ezzel felszabadulhat az önkormányzati rendszer belső életereje. A mostani támogatás pedig azonnali segítséget jelent, nem csupán a helyhatóságok, hanem a közösségek számára, hiszen az ÖNHIKI-s igények elbírálásánál a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó működési forráshiány fennállása volt az egyik legfontosabb szempont. Persze azt is figyelembe vették, hogy melyik önkormányzat mit tett a működés racionalizálása, a hiány csökkentése érdekében.

lalkoztatás logikájából az következik, hogy az 55 év felettieknél a munkahelyek megtartása a fontosabb, míg a többi kategóriában elsősorban az új munkahelyek teremtését segítheti az akció. Az adócsökkentés közvetlenül az említett munkavállalókat alkalmazó foglalkoztatókat érinti, de pozitív hatása – a munkahelyek megőrzésén, a munkahelyteremtés ösztönzésén keresztül – a munkavállalókra, a munkát keresőkre is jelentős hatással lehet. A kedvezmény alapja a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részre már az általános szabályok vonatkoznak. Fontos tudni,

hogy az új könnyítések a Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze. –  Milyen más eszközökkel igyekszik még a kormányzat segíteni a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű embereken? –  Az Új Széchenyi Terv keretében 2011. május 1-jén indult el a 2011 és 2015 között zajló Társadalmi Megújulás Operatív Programnak (TÁMOP) az az intézkedése, amely a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására irányul. A Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja ennek keretében összesen 4312 hátrányos helyzetű álláskereső, illetve inaktív szeKedvezmény mértéke (100 000 Ft-os bruttó havi bérig)

mély programba vonását tervezi, akik hagyományos eszközökkel úgymond nehezen aktivizálhatók. Hat célcsoportról beszélünk, az alacsony iskolai végzettségűekről, a pályakezdő és 25 év alatti fiatalokról, az 50 év felettiekről, továbbá azokról, akik a GYES-ről, GYEDről vagy ápolási díjról térnek vissza a munkaerő-piacra, akik bérpótló juttatásban vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek, s végül, akik tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek. Ők többek között képzési- és bértámogatásban, munkába járáshoz útiköltség-térítésben, lakhatási támogatásban részesülhetnek. A kedvezmény mértéke az alábbiak szerint alakul: Fizetendő közteher (100 000 Ft-os bruttó havi bérig)

Kedvezményezett csoport

Szociális hozzájárulási adóból

Szakkép­ zési hozzá­ járulásból

25 év alattiak

14,5%

0%

14,5%

12,5%

1,5%

14%

55 év felettiek

14,5%

0%

14,5%

12,5%

1,5%

14%

Szakképzetlenek

14,5%

0%

14,5%

12,5%

1,5%

14%

27%

1,5%

28,5%

0%

0%

0%

27%

1,5%

28,5%

0%

0%

0%

14,5%

0%

14,5%

12,5%

1,5%

14%

első két évben

27%

1,5%

28,5%

0%

0%

0%

3. évben

14,5%

0%

14,5%

12,5%

1,5%

14%

Pályakezdők (legfeljebb első két 180 nap munkaviszony) évben első két évben Tartós álláskeresők 3. évben Kisgyermekes munkavállalók

Kedvezmény Szociális Szakképzési összesített hozzájárulási hozzájárulás mértéke adó

Közteher összesített mértéke

Néhány példa a megyei támogatások összegére vonatkozóan: 785 000 Ft (Bodony) és 50  693  000  Ft (Füzesabony) közötti összegekről döntött a belügy­miniszter és a nemzetgazdasági miniszter. Harmincegy település részesül 15  000  000 forinttól, hat pedig 30 000 000 forinttól is magasabb támogatásban. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a város biztonságos működtetése végett Eger külön egymilliárd forint támogatást kap a kormánytól. Habis László országgyűlési képviselő, a megyeszékhely polgármestere hangsúlyozta: 22 esztendeje részt vesz az egri költségvetés elkészítésében, de ilyen kedvező központi döntés ezidáig még egyetlenegyszer sem született. PÉNZVILÁG 5

Fókuszban a munkhelyteremtés és a gazdaságélénkítés A Heves Megyei Közgyűlés Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága januári ülésén határozatot fogadott el, mely szerint a következő hét év összes fejlesztésének a munkahelyteremtést és a gazdaságélénkítést kell szolgálnia. A területfejlesztési koncepció a következő uniós pénzügyi ciklus, a 2014–2020 közötti időszak regionális fejlesztéseit határozza majd meg. A fejlesztési bizottság ülésével a tervezés új szakasza, az átfogó, ágazati és horizontális célok kijelölése kezdődött el. Oroján Sándor, a bizottság elnöke elmondta: a következő hét évben Heves megye számára a legfontosabb a munkahelyteremtés és a gazdaságélénkítés. A

térségben többek között az idegenforgalomnak és az agráriumnak is növekedésre képes ágazatai vannak. A gazdaságélénkítés, a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a megye tartós fejlődését eredményezheti. A koncepcióalkotás folyamatában a bizottság legközelebbi ülésén gazdasági, civil és önkormányzati szereplőkkel vitatja meg a lehetséges fejlesztési irányokat, stratégiai célokat.

Gazdasági kapcsolatok A Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesületének igazgatóját, José Luis Osete-t fogadta Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a Megyeházán. A felek a két ország közötti gazdasági együttműködésének lehetőségeiről tárgyaltak. José Luis Osete az egyeztetésen elmondta: a szervezet célja a francia– magyar kapcsolatok erősítése, a két ország önkormányzatain keresztül a gazdasági élet szereplői közötti kooperáció, tapasztalatcsere elősegítése. Keresik, mely gazdasági területeken valósulhat meg partnerkap-

csolat. Szabó Róbert a megbeszélés végén hangsúlyozta, a megyei önkormányzat nyitott az együttműködésre, ennek jeléül 2013. elejére Heves megyei kapcsolatépítésre invitálta Lotharingia régió döntéshozóiból, és a helyi gazdasági élet szereplőiből álló delegációját.

Szabó Róbert Heves megyébe invitálta a francia vállalkozókat

6 PÉNZVILÁG

Tartaléklistás fejlesztések  Az Új Széchenyi Terv több mint 14,5 milliárd forinttal segíti a gazdaságban, a közlekedés, illetve a humán és szociális szolgáltatás területén megvalósuló fejlesztéseket. Öt régióban – köztük Észak-Magyarországon is – a korábban forráshiány miatt tartaléklistára került pályázatok támogatásáról döntött a kormány, melynek következményeképpen  réginkóba mintegy 2 milliárd forintnyi, az Európai Unió és a Magyar Állam által biztosított támogatás áramlik.  Szügyön új, 1,11 milliárd forintos ipartelepítési projektet  támogatnak 555 millió forinttal. A beruházás keretében egy 8.682 négyzetméteres szintterületű könnyűszerkezetes épületegyüttes készül, ahol elsősorban BMW, Volkswagen, Porsche, Ferrari és Volvo márkájú autók kabrió tetejét gyártják majd. Hevesen az  iparterületet fejlesztik 370 millió forintnyi segítséggel. Itt egy 3298 négyzetméter hasznos alapterületű épület jön létre. Nyolc település – Hatvan, Sajó­kereszt­ úr, Mátraszőlős, Szuhakálló, Tolcsva, Patvarc, Nagyréde, Bogács – valósíthatja meg vízvédelmi fejlesztéseit több mint egymilliárd forintnyi támogatással. A beruházások közvetlenül 10 ezer 535 főt érintenek,  az épített/felújított vízelvezető árok, csatornák hossza pedig mintegy 18,5 kilométer lesz.

Lengyel szaklap díja az egrieknek

Az Év borvidéke –  A lengyelekkel hagyományosan jó a kapcsolatunk. Nekik nem kell magyarázni, mint a távoli földrészen élőknek, hogy országunk fővárosa Budapest és azt is tudják, hogy kiválóak a boraink. Bemutatkozáskor elég csak annyi: magyarok vagyunk Egerből. Ez üzleti előny – mondta dr. Gál Lajos főiskolai docens, az egri Borászati Klaszter szakmai vezetője. A közelmúltban még szorosabbakká váltak az együttműködést erősítő szálak: Varsóban a Wino Magazyn 10. jubileumi Grand Prix gáláján az Egri Borvidék nyerte el a borászati szaklap által alapított és első alkalommal az egrieknek átadott az Év borvidéke díjat. A Wino Magazyn Lengyelország legtekintélyesebb borászati szaklapja. Szerkesztői és újságírói fáradhatatlanul járják a világot, bemutatják a technológiai újdonságokat, írnak az országok és régiók fejlődéséről, hírét viszik a borok készítésének, s a legjobb boroknak. –  Éppen egy évtizede kezdődött el a személyi, szakmai és kereskedelmi kapcsolat a lengyelekkel. Az egri és tokaji termelők kezdeményezésére ugyanis először 2002-ben tartottunk borbemutatót Krakkóban – emlékezett a kezdetekre dr. Gál Lajos, aki akkoriban a HNT alelnöke és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke volt. – Az eseményre a helyi újságokon Grand Prix díj az Egri Borvidéknek

kívül felfigyelt az országos szaklap a Wino Magazyn. A promóciót Varsóban újabb követte, majd mi is vendégül láttuk őket Egerben, a sajtó jelenlétében. 2003-ban pedig a lengyel szakújságírók egy csoportja is részt vett az első Egri Bormustrán. Azóta felgyorsult, dinamikus lett a Magazyn és az Egri Borvidék közötti sajtó-borász kapcsolat. Az újságírók folyamatosan értékelik szakmai munkánkat, fejlődésünket. Egerben nem múlik el Bikavér-ünnep, Egerszóláton Aranytőke-verseny a lengyel újságírók részvétele nélkül. Cikkeket közölnek pincészeteinkről, a nemzetközi borversenyre, a Pannon Bormustrára is ellátogattak. Lapunk kérdésére, hogy konkrétan mit tartanak előrelépésnek az Egri Borvidéken, a szakember azt válaszolta, hogy legfőképpen az eredetvédelmi törekvéseinket és az ennek nyomán bekövetkezett változásokat. A tavaly életbe lépett eredetvédelem szerint ugyanis a termelők választhatnak: a klasszikus, a superior, vagy a grand superior egri borkatagóriák szerint szüretelnek, készítik boraikat. Választásuk természetesen kihat a szőlő mennyiségére, a termék minőségére, az árakra is. A bor sokféle. Olyan, mint az ember. Nagyon sokszínű, nagyon változatos. A Grand Prix díj indoklása szerint „A borok minősége, a borászatok technológiája, s a vidék borkultúrája az elmúlt 10 év alatt az Egri Borvidéken fejlődött a legtöbbet.” Dr. Gál Lajos elmondta: a lengyel borfogyasztók jobbára csak kétféle magyar bort ismertek valamikor: az olcsó egrit és tokajit. Most az a legfontosabb, hogy – a borbemutatók és a díj hatására – megváltozzon a lengyel fogyasztók szemlélete. Szeretnék tudatosítani, hogy az olcsóbb, alsó kategóriás termékek mellett és helyett most már a jó minőségű, színvonalas magyar és egri borokat fogyaszthatják nagy választékban. Olyan imázs kialakítása a cél, amely a technológiai fejlődés, s a termelési kultúra változásaival egyidejűleg az egri borokat kedveltté, népszerűvé teszi Lengyel honban – hangsúlyozta. A kitüntető elismerés azt is jelenti, hogy áttörést érjenek el az igazi élvezeti értéket nyújtó, magasabb árfekvésű, magasabb minőségű borok kategóriájában. –  A lengyelek borfogyasztási kul-

Dr. Gál Lajos, az Egri Klaszter vezetője: elismerték az eredetvédelmet is túrája óriási fejlődésben van, egyre másra nyílnak a borszaküzletek, a borbárok, szerepet kap a borgasztronómia is. Ez kedvező számunkra, mert a lengyel felvevőpiacon jelentős helyet foglal el a magyar export. Több száz kis volumenű borkereskedésük van, ahol a magas árfekvésű, prémium szegmensbe tartozó borokat vásárolják. Az üzletláncokat mindössze néhány nagykereskedő látja el termékkel. Van tehát helyünk a lengyel piacon – mutatott rá. A Grand Prix díj átadásán dr. Gál Lajos vette át a lap szerkesztőségétől az elismerést. A gálavacsorán a 27 féle bor között 8 az egriek – dr. Gál Lajos, Gál Tibor, Kovács Nimród, dr. Lőrincz György, Sike Tamás, Thummerer Vilmos és Tóth Ferenc nedűit dicsérte. „Megálltuk a helyünket az olasz, argentin, a bordeaux-i és a világ más tájairól bemutatott borok között”. Ezt hangsúlyozták a másnapi mesterkurzuson részt vett szakújságírók és borkereskedők is, akiknek – dr. Pók Tamás egri borásszal kiegészülve – egyenként mutatták be a régebbi évjáratú, egyedi boraikat a szakemberek. –  A lengyel szaklap elismerése vízválasztó az Egri Borvidék életében. Nem csak a borászoké a díj, hanem mindazoké a szőlőtermesztőké, vendéglátósoké, idegenforgalmi vállalkozóké,akik munkájukkal sokat tesznek Eger jó híréért – összegezte a díj erkölcsi nyereségét dr. Gál Lajos. Mika István PÉNZVILÁG 7

A mezőgazdasági foglalkoztatás kulcskérdés A Vidékfejlesztési Minisztérium a 2007-2013-as programozási időszak végéhez közeledve térségi fórumsorozatra és az eredményeket összegző országos konferenciára hívta a szakembereket. A fórumsorozat miskolci állomásán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a vidékfejlesztés Heves megyei sajátosságait taglalta, valamint a megyei konzultációs fórumokon szerzett tapasztalatairól számolt be. Az elnököt a szakmai rendezvényen tárgyalt témákkal kapcsolatban kérdeztük. – A következő évtized hazai mezőgazdaságát alapjaiban határozza meg az unió agrárpolitikájának előttünk álló 7 éves ciklusra vonatkozó felépítése, finanszírozása. Mi lehet a legnagyobb változás? – A 2014–2020 közötti programozási terminus nagyban különbözik az előzőtől. A következő ciklusban jóval szorosabb ágazati egyeztetésre, együttműködésre lesz szükség. Mint ahogyan a miskolci fórumon elhangzott, a stratégiai irányok között szerepel, hogy a minden eddiginél szorosabb ágazati egyeztetésen túl szükség van a jelenleginél fokozottabb területi együttműködésre is. Ebben kiemelt jelentőségük van a megyei önkormányzatoknak. –  A megyei önkormányzat legfontosabb feladata a területfejlesztés, területi tervezés és a vidékfejlesztés. A következő időszakban milyen intézkedésekre van szükség a megyében? –  Heves megye települései közt jelentős különbségek figyelhetők meg fejlettségüket és foglalkoztatási mutatóikat tekintve egyaránt, éppen ezért fontos célkitűzés a területi egyenlőtlenség csökkentése. Egy példát említve, Heves megye déli és északi perifériaterületein magas a szakképzetlen munkanélküliek száma, akik körében az alacsony mobilitási hajlandóság is tovább rontja a munkaerő-piaci helyzetet. A következő programozási időszakban

tehát elsősorban olyan fejlesztésekre kell koncentrálni, amelyek növelik a helyben történő foglalkoztatás arányát. Erre jó megoldás lehet a munkaerő-igényes mezőgazdasági ágazatok támogatása. –  Mi lehet az oka, hogy a már létező mezőgazdasági támogatási programok ellenére is ilyen problémákkal kell szembenéznünk? –  A mezőgazdasági támogatási programok rendszere passzivitásra ösztönzi a

A helyi termékek mellett a helyi munkaerő is fontos

adósságoktól, s meg tudjon felelni az új szabályozási rendszer elvárásainak. Az állam egyébként csak a bankoktól kapott önkormányzati hiteleket vállalja át. A konszolidáció nem vonatkozik a társasági, intézményi, az egyéb jogi személyektől vagy más szervezetektől felvett, illetve a támogatás-megelőlegező és a víziközművektől átvett hitelekre. A konszolidáció újabb eszköz az államadósság elleni harcban. Az intézkedés kiszámíthatóvá teszi az önkormányzatok gazdálkodását, hiszen megszabadulnak azoktól a többletterhektől, amelyeket állami feladatok ellátása közben, a szükséges forrás hiányának okán halmoztak fel. Az állam teljes egészében átvállalja az adósságot azokon településektől, ahol a lakosság száma nem haladja meg az ötezret.

Heves megyében 115 ilyen település van, közülük 63-at érintett a még tavaly végrehajtott adósságrendezés. Itt ös�szesen 3,3 milliárd forintról van szó. Az ötezernél nagyobb lakosságszámú városoktól a helyi adóbevételi képességtől függően, sávos rendszerben veszi át az adósságot az állam. Megyénkben ez mind a hat, ötezernél több lakossal rendelkező települést érinti. Esetükben az adósságátvállalás mértéke 7,3 milliárd forint. Megyénkben Poroszló és Bükkszék különleges helyzetben van. Itt az egy főre eső önkormányzati adósság a megvalósult nagy beruházások miatt (ökocentrum és termálfürdő) kiemelkedően magas, így a két településen az adósságátvállalás tekintetében külön eljárás indul, várhatóan az év első felében.

Törvény készül a Tisza-tóról Még ebben a ciklusban elfogadhatja az Országgyűlés a Tiszatóról szóló törvényt – jelentette be Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő a Tiszafüreden megrendezett Tisza-tó – az összehangolt fejlesztések célterülete című konferencián. A honatya kifejtette: szeretné, ha párbeszéd alakulna ki az érintett turisztikai szakemberekkel, vállalkozókkal, társadalmi szervezetekkel, hiszen az ő véleményük, ötleteik segíthetnek abban, hogy együtt rajzolják meg a Tisza-tó jövőjét, s határozzák meg a fejlesztési elképzeléseket. Véleménye szerint a fő kitörési pont az ökoturizmus lehet, ezt mutatja a poroszlói Ökocentrum sikere, és a szálláshelyek folyamatos bővülése is. További lehetőségek kihasználásával olyan átgondolt cselekvési tervre van szükség, amely EU-s források bevonásával tovább javítja a turisztikai szolgáltatások színvonalát, és ez-

A „KOCKERD” kérdőív vissza nem küldése esetén alkalmazható szankciók kapcsán

8 PÉNZVILÁG

A konszolidációra azért van szükség, hogy az önkormányzati rendszer megtisztuljon a pénzintézetekkel szembeni

gazdákat. Ezen kell változtatni a jövőben, hiszen ez is a foglalkoztatás rovására megy. A termelés intenzitásának növelése, a piacra jutás elősegítése, a termékpályák kiszélesítése, a hozzáadott érték növelése a cél. Azokat az ágazatokat kell preferálni, melyeknek nagy munkaerőigénye van, melyek fel tudják szívni a szakképzetlen munkaerőt. Kulcskérdés, hogy a munkaerőt igénylő termelés preferálásában a gazdákat is érdekeltté tegyük.

Változások Az adózás rendjéről szóló törvény korábban hatályos szabályai szerint az állami adóhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámát törölte, ha az adózó a kockázatelemzési eljárás részeként kiküldött kérdőívre határidőn belül nem válaszolt. A szabályok 2013. január 1-jétől enyhültek, így a kiküldött kérdőív kitöltésének elmulasztása a továbbiakban nem

Megszabadulnak az adósságtól

vonja maga után az adószám azonnali, felszólítás nélküli törlését, hanem annak elmaradása esetén az állami adóhatóság elsőként mulasztási bírságot szab ki a teljesítésre történő felszólítás mellett. A teljesítésre felhívó határozatban megadott határidő eredménytelen elteltét követően azonban az adóhatóság az adószámot törli.

A szabályozás enyhítésére tekintettel azok az adózók, akiknek az adószámát a 2012. december 31-ig hatályos szabályok alapján az állami adóhatóság azonnal, felszólítás nélkül jogerősen törölte, kérhetik az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. Az erre irányuló kérelmüket az adózók 2013. február 15-ig nyújthatják be az állami adóhatósághoz.

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A határozat visszavonásáról az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Az adózóknak a kérelemhez – az adószám törlésről hozott határozat vis�szavonásnak feltételeként – az aktuális adatokat tartalmazó, kitöltött kérdőívet is csatolniuk kell. A kérdőív csatolása minden esetben szükséges, ez alól az adózó abban az esetben sem mentesül, ha azt az adószám törlést eredményező kockázatelemzési eljárás során pótlólag már

zel együtt növeli a munkahelyek számát is. A 2014-től 2020ig szóló tervezési időszakra vonatkozó elképzeléseket pedig hamarosan meg kell határozni ahhoz, hogy sikeres legyen a Tisza-tó térsége, a környező települések és az itt élő emberek egyaránt.

benyújtotta. A KOCKERD kérdőív nyomtatványa letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapjáról (http:// www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. A kérelmet benyújtó adózók a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül pótolhatják a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségeiket. A bevallási kötelezettségeknek a megjelölt 15 napos határidőn belüli teljesítése esetén a bevallás késedelmes benyújtása miatt az adóhatóság mulasztási

bírságot nem szab ki. A módosításhoz kapcsolódik továbbá, hogy azon cégek tulajdonosai, képviselői, amelyeknek az adószámát az állami adóhatóság a 2012. december 31-ig hatályos szabályok alapján a KOCKERD kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt törölte, az adószám törlésről hozott határozat visszavonására irányuló kérelem benyújtásától függetlenül a jövőben a cégalapításból nem lesznek kizárva. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-Magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság PÉNZVILÁG 9

Nemzeti Lovas Program

A munka folytatódik Magyarország kormánya 2012. február 29-én a lovas ágazat működőképességének fenntarthatósága és jelenlegi állapotának javítása érdekében megtárgyalta és elfogadta a Kincsem – Nemzeti Lovas Programot. A program kidolgozásával és végrehajtásának koordinálásával a miniszterelnök Horváth Lászlót bízta meg. A Kincsem – Nemzeti Lovas Program a magyar kormány támogatásával a magyar lovas ágazat működtetését, jövőjét és feladatait tekintve az első és egyetlen olyan átfogó program, amely az ágazat egészére vonatkozik. Egy év eltelte után Horváth László miniszterelnöki megbízott a január 9-i kormányülésen adott számot a Kincsem – Nemzeti Lovas Program végrehajtásáról. A jelentést a kormány megtárgyalta, elfogadta, illetve újabb feladatokat határozott meg. Az elmúlt esztendőben a Nemzeti Lovas Program elfogadását követően komoly eredményeket sikerült elérni. Soha nem látott széles körű szakmai összefogás és egyetértés jött létre a szakmai  szervezetek között, a program társadalmilag elfogadottá vált. A Nemzeti Lovas Program egyik legfontosabb eleme a nemzeti lovaskultúra oktatás bevezetése a köznevelés rendszerébe, az egész napos iskola és a mindennapos testnevelés keretei között, az általános iskola 3., 4., és 5. évfolyamain, felmenő rendszerben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel folytatott egyeztetések után a nemzeti lovaskultúra kifejezés belekerült a Nemzeti Alaptanterv tervezetébe. A tárgyhoz szükséges kerettanterv elkészült, megtörtént az iskolák és a lovardák regisztrációja, a rájuk vonatkozó információk rend-

szerezése és a programba kapcsolódásuk feltételeinek kidolgozása. A lovaskultúra oktatás alatt nem csak magát a lovaglást értjük, hanem a magyar hagyományokat ismertető elméleti képzést is. A lóval való kapcsolat pozitív irányba befolyásolja gyermekeink személyiségfejlődését (együttműködő készség, pozitív énkép, empátiás készség, stb.) nagy segítséget nyújt a kisebb–nagyobb részképességek, problémák kezelésében, segíti a környezettudatos és az egészséges életmódra történő nevelést. Valódi, a gyermekek érdekeit szolgáló együttműködés alakult ki az iskolák és a lovardák között. A Nemzeti Lovas Program Kabinet felmérést végzett a lovas szolgáltatók és az iskolák körében. A felmérés alapján jelenleg 189 iskola és hozzájuk kapcsolódóan 86 lovas szolgáltató jelezte, hogy részt kíván venni a programban. A 2013. szeptemberi kezdési időpontra az iskolák száma elérheti a 300-at, ami azt jelenti, hogy közel 10.000 gyerek lesz érintve különböző módokon a lovaskultúra oktatásban.

A program többek közt azt tűzte ki céljául, hogy Magyarország szabadon belovagolható legyen. Megkezdődött az Eurohorse lovastúra-útvonalak kialakítása, kijelölése, bejárása. A „Magyarország, a szabad tereplovaglás európai régiója” program keretein belül elkészült az a minőségbiztosítási rendszer, illetve annak továbbfejlesztett változata, amely a lovasturizmusban részt vevő szolgáltatókat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat minősíti. A program elindítása óta eltelt egy esztendőben a hatósági előírásoknak eleget tevő lovas szolgáltatók száma 60 százalékkal nőtt, s az év végéig további 5-10 százalékos növekedés várható. A minősítésben részt vevők szakmai felkészítése is elindult. Szintén megtörtént a programban megfogalmazott címek (lovasbarát település, családbarát lovarda) adományozásáról szóló konkrét feltételrendszer kialakítása. A munka nem ért véget, hiszen folyamatban vannak a lovarda-minősítések, zajlik az ágazat támogatási rendszerének kidolgozása, a kiemelt létesítményfejlesztések megvalósítása, valamint az ágazati országmarketing megtervezésének előkészítése is.

Pályázati felhívás Az Egri Városfejlesztési Kft., mint Közvetítő Szervezet pályázatot hirdet a „Dobó tér – Eger patak – belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációja” című projekt keretében helyi környezettudatosságot erősítő akciók és helyi kötődést, identitást erősítő akciók célterületekre elkülönített programalap felhasználásával megvalósuló társadalmi célú, non-profit mini-projektek támogatására két fő pályázati témakörben: 1. ÉMOP-2009-3.1.2./C-PA-1. – Biztonságos, környezetbarát városi közlekedés elősegítése, népszerűsítése, szemléletformáló akciók Egerben; 2. ÉMOP-2009-3.1.2./C-PA-2. – Közösségi programok, akciók az egriek helyi kötődésének erősítése és vonzóbb, élettelibb belvárosi közösségi terek kialakítása érdekében. A részletes Programalap Pályázati csomag elérhető a www.eger.hu és a www.heol.hu honlapokon. A Pályázati felhívás és a Pályázati Útmutató nyomtatott formában átvehető a Közvetítő Szervezet Irodájában, cím: Egri Városfejlesztési Kft., 3300 Eger, Dobó tér 8. A pályázatok benyújtása 2013. január 2. és 2013. március 31. között folyamatosan lehetséges.

Kötelező cégmódosítás Legkésőbb február elsejéig kell a cégjegyzékben szereplő adataikat kiegészíteniük vagy módosítaniuk azoknak a cégeknek, amelyek a tavaly márciusi törvénymódosítás óta ezt nem tették meg. A bejelentési kötelezettség a cég képviseletére jogosult személyekre, valamint a cég tulajdonosaira, tagokra, bizonyos esetekben pedig a részvényesekre vonatkozó adatokat érint. A törvény szerint be kell jelenteni a cég képviseletére jogosult személyek

10 PÉNZVILÁG

– például ügyvezető, igazgatósági tag, vezérigazgató, cégvezető – születési idejét. Szintén be kell jelenteni például kft. esetében valamennyi tag születési idejét. Közös tulajdonú üzletrésznél pedig valamennyi tulajdonostársat szerepeltetni kell a cégjegyzékben, születési idejüket is megadva. A cég székhelye (illetve fióktelepei és telephelyei) használatának jogszerűségéről szintén be kell nyújtani a cégbírósághoz a cég képviselője által alá-

írt nyilatkozatot. Módosult ugyanakkor a jogszabály: többé nincs szükség például a bérbeadó nyilatkozatára vagy a bérleti szerződésre, elég, ha maga a cég nyilatkozik a kérdésben és erősíti meg írásban, hogy jogszerűen használja a megadott címet vagy címeket. Valamennyi változás bejegyzési eljárásban kötelező a jogi képviselet, azaz a kötelezettség teljesítéséhez ügyvéd vagy a cég jogtanácsosának közreműködése szükséges.  (MTI)

Heves Megyei Pénzvilág  Kiadja a Média Eger Nonprofit Kft., 3300 Eger, Törvényház u. 15. • Telefon (06 36) 419 999 • E-mail: penzvilag@mediaeger. hu • www.mediaeger.hu • Felelős kiadó: Bérczessy András főszerkesztő • Marketing munkatárs, hirdetésfelvétel: Major Ildikó, telefon: (06 30) 254-0755 • A szerkesztőség az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget! • A lap megjelenik 10 000 példányban, ingyenes terjesztésben • ISSN 2062-3054 • Tördelés: Tömösközi Péter • Nyomdai munkák: Paus-Print Kft. 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 18. • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! PÉNZVILÁG 11

Hirdetésfelvétel: (06 30) 254 0755

HANNA Tisztánlátó jósnő!

(+36 30) 439 2069 Eger, Kossuth L. u. 22.

Hulladéklerakók rekultivációja

Nyisd ki a világot! Legyél Te / Legyen Ön a régió legaktívabb olvasója! A „Nyisd ki a világot!” pályázat keretében a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár meghirdeti a „A régió legtöbbet olvasó iskolája/települése” versenyt. A három megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) kiterjedő versengés a Régiós Hírlapjátékkal indul 2013. február 2-ától. A Legtöbbet olvasó… verseny a pályázatban részt vevő könyvtárak javaslata alapján kiválasztott TOP 30-as könyvlistára épül, mely elérhető az iskolai és települési könyvtárakban. A versenyre benevezni egyénileg a Régiós Hírlapjátékkal lehet: a három megye helyi hírlapjaiban és az interneten 10 alkalommal közzétett játék kéthetente megjelenő fordulóinak megoldásával, beküldésével. A hírlapjáték feladatai a 30-as könyvlista szerzőinek életrajzához, műveihez kapcsolódnak. Már egyetlen forduló megoldása is feljogosít a versenyben való részvételre. (Ám az egyes fordulók helyes megfejtéseit külön is díjazzuk). A verseny gerincét a „30-as toplista” könyveinek elolvasása képezi. Az egyes művek olvasottságának ellenőrzése rejtvénylapokkal történik. Minden egyes elolvasott könyvért 1 pontot kap az az olvasó, aki a rejtvénylap kérdéseinek 80%-át megválaszolja. Egy személy természetesen több könyvet is elolvashat, akár mindet is. Lehetőség van további 5 szabadon választott könyv elolvasására is. Ezek olvasottságáról „mini olvasónaplók” írásával és a könyvtárba beküldésével lehet számot adni. A fenti módon megszerzett pontok jóváírása egy kuponfüzetben történik (a rejtvénylapok és az olvasónaplók ellenőrzése után), abban a könyvtárban, ahol ezeket az olvasó leadja. A pontszerző versenyben extra pontokat lehet gyűjteni a kuponfüzetben: • a részvételért a könyvtár rendezvényein. A programokon való megjelenést a rendező könyvtár igazolhatja a dátum bevezetésével és saját pecsétjével. A legtöbb rendezvényen részt vevők a verseny külön díjáért is versenghetnek. • továbbá: a versenyzők plusz pontokat kaphatnak minden egyes könyvtári tagságért, s azért is, ha új beiratkozót hoznak az általuk látogatott könyvtárba. A pályázók kuponfüzeteket igényelhetnek iskolájuk/településük könyvtárától. Díjazáskor külön kerül díjazásra: • a legtöbbet olvasó iskola: ahol – az iskola létszámához viszonyítva – a legtöbb tanuló vesz részt legalább egy könyv elolvasásában, az lesz a verseny győztese. Hasonló kritériumok alapján díjazzuk a 2. és 3. helyezett iskolát is, egy-egy kis házi könyvtárral 70 000, 50 000 és 30 000 Ft értékben. A legtöbb könyvet elolvasó diákok közül az első tíz különdíjban részesül, 5-5000 Ft értékű ajándékkönyvet kap. • a legtöbbet olvasó település: ahol – a település létszámához viszonyítva – a legtöbb lakos vesz részt legalább egy könyv elolvasásában, az a település lesz a verseny győztese. A településnek a verseny által hírnevet hozó, legtöbb könyvet elolvasó versenyzői kerülnek jutalmazásra (egy 30 000, egy 20 000 és 2 db 10 000 Ft-os kiskönyvtár formájában). • 3 db 10 000 Ft-os különdíjban részesülnek azok, akik a legtöbb rendezvényt látogatják meg a könyvtárakban. A díjak átadására az „Észak-Magyarország, szeretlek!” projektzáró rendezvényen kerül sor 2014 februárjában.

A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társu­lás működési területén számos bezárt kommunális hulladék­lerakótalálható. Ugyan a lerakókat a lakosság már nem hasz­nálja, mégis komoly környezeti kockázatot jelentenek a környező területekre. A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációját megvalósító projekt célja, hogy: • csökkentse hulladéklerakásra használt területek kiterjedését a ré­gió­ban (jelenleg összesen kb. 782 000 m2 területen kb. 3 775 000 m3 hulladék található), • mérsékelje az hulladéklerakók környezeti kockázatát, óvja a felszíni és a felszín alatti vizeket és megelőzze a talaj elszennyeződését. A projekt keretében összesen 38 bezárt lerakó rekultivációjára kerül sor. A munkálatok Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 36 települését érintik, 2012 nyarán kezdődtek az előkészítő munkák, és várhatóan 2014-ben fejeződnek be. A rekultiválandó lerakók a kiterjedésüket, a bennük elhelyezett hulladék mennyiségét, a környező területek védettségét és érzékenységét tekintve nagyon eltérők. Ebből adódóan a területek rehabilitációját nem lehet azonos módszer alkalmazásával megvalósítani. A fenti szempontokat figyelembe véve a hulladéklerakók rekultivációja háromféle módon történhet. 1. A lerakók teljes felszámolásával Ez azt jelenti, hogy a lerakóban található összes hulladék felszedésre kerül (a hulladékon megtelepedett növényzet irtását követően). A felszedett hulladékot átválogatják és átrostálják. Az így képződő egyes frakciókat hasznosítják, míg a hasznosításra alkalmatlan hulladékot engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítják, hogy jogszabályokban megfelelő ártalmatlanítása biztosított legyen. A felszámolás végeztével tehát a területen szennyezést okozó hulladék nem marad, a megtisztított területen humuszt terítenek szét, majd füvesítik azt.Ebbe a kategóriába megyénkből Istenmezeje tartozik. 2. Együtemű, végleges, helyben történő rekultivációval A viszonylag kisméretű lerakókon – ahol a depónia süllyedése, konszolidációja már nem várható – alkalmazható a végleges lezárás. Első lépésben a lerakók lehető legkisebb méretű depóniába való rendezése történik meg. Majd a kiegyenlítő réteg felhordása és tömörítése után kialakítják az előírás szerinti vastagságú szigetelő réteget (ez agyagból készül, tömörítéssel). A szigetelő rétegnek köszönhetően csapadékvíz nem fog bejutni a hulladéktestbe, így akadályozva meg, hogy szennyező anyagok oldódjanak ki a hulladékból. A növényzet megtelepedését fedőréteg felhordásával biztosítják, melyet füvesítenek is. Megyénkből a következő települések lerakói tartoznak ebbe a kategóriába: Andornaktálya, Bodony, Csány, Ecséd, Eger egyik lerakója, Egercsehi, Feldebrő, Hort, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Mátraballa, Noszvaj, Ostoros, Parád, Recsk, Sirok, Szarvaskő és Tarnaméra. 3. Kétütemű, helyben történő rekultivációval (átmeneti lezárás megvalósítása jelen projektben) Azokon a lerakókon, ahol az elhelyezett hulladék mennyisége meghaladja a 10 000 m3-t, ott intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlása, rothadási folyamatai miatt. Mivel ennek eredményeként a lerakó sül�lyed, így lezárása csak átmeneti záróréteggel lehetséges. Az átmeneti zárórétegrendszer kialakításával az a cél, hogy a bomlási folyamatok lejátszódásához éppen elegendő nedvesség jusson a hulladéktestbe és emellett a képződő gáz is ki tudjon jutni a felszínre. A nagy lerakók stabilizációja több éves, évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor. Az átmeneti lezárás során szintén alkalmaznak kiegyenlítő réteget, melyet gázelvezető réteg egészít ki. Ezt megfelelő vastagságú ásványi agyag vagy geoszintetikus szigetelőréteg, szivárgó-szűrő réteg. valamint fűvel vetett fedőréteg egészíti ki. Heves megyében a következő települések lerakói tartoznak ebbe a kategóriába: Apc, Boldog, Eger másik lerakója, Hatvan, Kisköre és Verpelét. A rekultiváció jelentősen megváltoztatja majd a lerakók korábbi környezetét. Megszűnik a környezeti kockázat és a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének veszélye, javul a levegő minősége, gazdagodik a természeti környezet, javul az érintett települések tájképe is. Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló pályázat 100%-os finanszírozás mellett összesen több mint ötmilliárd forintot biztosít a 36 önkormányzat tulajdonában lévő lerakók rekultiválására.

TAKARÍTÓszOlgálAT egeR

(06 20) 9359 211

ÖKO TAKARÍTÁS szalagfüggöny-, szőnyeg-, kárpittisztítás és épülettakarítás. Magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.

Lichtmatrix Technológia felhasználásával

Országszerte megkezdődnek az agrárkamarai választások Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke bejelentette: az Átmeneti Elnökség elfogadta a 2013-as agrárkamarai választások eljárási szabályzatát, amelyet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is jóváhagyott. A kamarai küldöttek listáira az „egy tag-egy szavazat” elve alapján voksolhatnak a választásra jogosultak február 1 és 21. között, a megyéjükben meghirdetett választási helyszínek bármelyikén. A törvény által előírt határidőig közel 200 ezer leendő tag jelentkezett be érvényesen az új kamarába, és szerzett ezáltal jogot a kamarai választásokon való részvételre. Előzmények Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A minden eddiginél szélesebb bázison megalakuló új köztestület kiterjed a teljes élelmiszerelőállítási láncra, azaz alanyi jogon tagja lesz a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az agráripar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője - az őstermelőktől a nagyvállalatokig, a termelőktől a kereskedőkig. A jogalkotó célja: erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozni a magyar agrárium támogatására, versenyképességének erősítésére és érdekeinek hatékony védelmére. A törvény szerint az új kamarának az országos kamarai választásokat követően, legkésőbb 2013. március 31-ig kell megalakulnia. Küldötteit, testületeit és tisztségviselőit 5 évre választják, az „1 tag – 1 szavazat” elve alapján. A jelenlegi megyei agrárkamarák a megalakulással egyidőben egyetemleges jogutódlással beolvadnak az egységes országos kamarába. A vidékfejlesztési miniszter a 2013. február 1–21. közötti időszakot jelölte ki az országos agrárkamarai választásokra, amelynek előkészítéséért és lebonyolításáért a Magyar Agrárkamara 20 tagú Átmeneti Elnöksége a felelős. Választói névjegyzék A választói névjegyzékre a törvény szerint azok a tagságra kötelezettek kerülhettek fel, akik 2012. november 30-ig bejelentkeztek az agrárkamarai nyilvántartásba, és megfizették az 5.000,- Ft-os egyszeri regisztrációs díjat. Ennek közel 200 000 leendő tag tett határidőig érvényesen eleget, és szerzett ezáltal jogot a kamarai választásokon való részvételre.

14 PÉNZVILÁG

(A kamarai tagság természetesen alanyi jogon automatikusan jár azon tagságra kötelezettek számára is, akik november 30-ig nem regisztráltak. A bejelentkezési lehetőség továbbra is folyamatosan él a kamara honlapján, azonban a 2013-as választásokon való részvételre nézve a november 30-i határidő jogvesztő volt.) A regisztrációs adatok ellenőrzése és a megfelelő adategyeztetések elvégzése után az Átmeneti Elnökség 2013. január 9-i ülésén elfogadta a 2013-as választások választói névjegyzékét, és megállapította a megyénként megválasztható kamarai küldöttek számát. 19 megyében összesen 1230 kamarai küldöttet fognak megválasztani február 1–21. között. A névjegyzék a törvény szerint nyilvános, és 2013. január 18-tól megtekinthető a Magyar Agrárkamara székhelyén. A választói névjegyzékre felkerültek valamint a megválasztható kamarai küldöttek megoszlása megyénkénti bontásban elérhető az Agrárkamara honlapján (www.agrarkamara. hu). Az Átmeneti Elnökség január 25-ig levélben értesíti a választókat, illetve azokat is, akik valamilyen okból (téves, érvénytelen vagy valótlan adatok megadása miatt) nem kerültek fel a választói névjegyzékre. Ez utóbbiak február 5-ig jogorvoslatért folyamodhatnak az Országos Kamarai Választási Bizottsághoz. Választási szabályok A választások előkészítéséért felelős agrárkamarai Átmeneti Elnökség 2013. január 9-i ülésén elfogadta a 2013-as választások eljárási szabályzatát, amely az „1 tag – 1 szavazat” elvre épül. A dokumentumot Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter január 10-én hagyta jóvá és látta el kézjegyével. A szabályzat teljes terjedelmében letölthető az Agrárkamara honlapjáról. A voksolás listás rendszerű lesz, azaz a megyei küldött-jelölteket tartalmazó listákra lehet szavazni. Jelöltlista állítására az országos ágazati érdekképviseleti szervezetek és azok országos szövetségei jogosultak (közös lista is állítható). A jelöltállító szervezeteknek megyei küldöttlistáikat 2013. január 21-én kell leadniuk a Magyar Agrárkamara hivatalos helyiségében. A listákat úgy kell összeállítani, hogy az új kamarában összefogott különböző ágazatok érdekeinek arányos képviselete biztosított legyen. A megyei küldöttválasztásokat február

1–15. között, megyénként több meghirdetett időpontban és helyszínen, közjegyző jelenlétében tartják meg. A szavazás megkönnyítése érdekében a választók az adott megyében bármelyik meghirdetett helyszínen leadhatják szavazatukat. Február 21-én minden megyében pótszavazást tartanak, ahol viszont már csak a választási névjegyzékre pótlólag (fellebbezés után) felkerültek voksolhatnak. A Heves megyei küldöttválasztó szavazások időpontjai és helyszínei: 2013. február 4. 10.00–11.00 3300 Eger, Kossuth út 9. Heves Megyei Önkormányzat Barkóczy terem 2013. február 4. 11.00–18.00 3300 Eger, Kossuth út 9. Heves Megyei Önkormányzat Eszterházy terem 2013. február 6. 14.00–18.00 3250 Pétervására, Keglevich út 19. VM ASZK Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 2013. február 7. 10.00–18.00 3390 Füzesabony, Rákóczi út 50. Művelődési Ház Füzesabony 1. sz. terem 2013. február 11. 09.00–17.00 3000 Hatvan, Kossuth tér 3. Ady Endre Könyvtár Aula 2013. február 13. 10.00–18.00 3360 Heves, Erkel F. út 2. Hevesi Kulturális Központ Művelődési Központ Tagintézmény Tükrös terem 2013. február 15. 10.00–18.00 3200 Gyöngyös, Barátok tere 3. Gyöngyös Mátra Művelődési Központ Zalár József terem Az egyes megyékben meghirdetett szavazási helyszínek és időpontok január 20-tól az Agrárkamara honlapján (www. agrarkamara.hu) is megtekinthetők. A választások után a megyékben 2013. március 9-én tartják majd meg a megyei alakuló küldöttgyűléseket, ahol megválasztják az országos kamarai küldötteket és a megyei kamarai tisztségviselőket. Az új nemzeti agrárkamara országos alakuló küldöttgyűlésére 2013. március 28-án kerül majd sor, ahol az alapszabály elfogadásával és az országos tisztségviselők megválasztásával jogilag is létrejön az új kamara. A választásokkal kapcsolatos kérdésekben az érdeklődők hívhatják az Agrárkamara telefonos választási ügyfélszolgálatát a 06-80-911-078-as zöld számon, illetve írhatnak a valasztas@agrarkamara. hu e-mail címre.

Előremutató IKT-kutatások az EKF-en Az Eszterházy Károly Főiskola 2012 áprilisában pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 4.2.2.C-11/1/KONV jelű, Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember-utánpótlás biztosítása című pályázati konstrukcióra. Az októberig elhúzódó értékelési szakasz végére kiderült: az „IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés” címen beadott pályázati anyagot támogatásra méltónak ítélte a szakmai grémium. A pályázat megvalósítása 2012. november 1-jével indult és 2014. október 31-ével zárul. A projekt interdiszciplináris szemléletű, hiszen a legkülönfélébb tudományterületeket fogja át, illetve integrálja az infokommunikációs technológiák gyűjtőfogalma alá. Ezek a következők: 1. A kulturális örökség digitális átalakulása (közgyűjtemények, kulturális örökség) 2. A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata (tanárképzés, oktatástechnológia) 3. Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai (elektronikus tanulási környezetek, digitális írástudás, mobiltanulás) 4. Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel (pszichológia, mozgóképkultúra, tanulásmódszertan) 5. Hálózati kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói (pszichiátria, személyiség-lélektan, szociál­ pedagógia) A kiinduló hipotézis szerint a humán teljesítménytechnológiai megközelítés – a tanított információ- és tudásközvetítő szakmák területén – az IKT-kutatás és -értékelés 4 szintjét jelöli ki. Ezek: • a hallgatói reakciók, vélemények; • a megszerzett IKT-kompetenciák mennyisége és minősége; • a terepen hasznosítható teljesítményképes tudás; • a tudás alapján létrejövő tényleges teljesítmény. Jelen kutatásunk azonban, ezen túlmenően, arra fókuszál, hogy az IKT teljes hatásmechanizmusát feltárja, tudományosan megalapozza a képzésfejlesztés irányát. Legjobb tudásunk és feltételezésünk szerint, az IKT által jelentősen determinált tudásszerkezet a tacit tudásból, az információháztartásból és a deklarált tudásból felépülő tudás-átalakító, egyéni műveletrendszer, kognitív stratégia. Ennek megfelelően öt kutatási terület (modul) indokolt, amelynek koherenciáját az adja, hogy kulturális örökségünk jellemzően közgyűjteményekben őrződik, az intézményesített tudásátadás letéteményese az iskola (amely egy tanulási

környezetet definiál), valamint a tanár és a tanuló (teljes tudásával és személyiségével), s mindebben az IKT, különösen az internet játssza a főszerepet, amely új helyzetet generál.

Kiindulópontunk az EKF hagyományainak és eddigi tapasztalatainak megfelelően az e-tananyag mint humán teljesítménytámogató technológia. Ugyanakkor ez a projekt határozottan nem új elektronikus tananyagok létrehozására törekszik. Azt akarja értelmezni, hogyan működnek ezek az anyagok a mai IKT körülményei között. Ehhez értelmezi az e-tananyagokat mint humán teljesítménytámogató technológiai megjelenéseket. Feltárja, hogyan keletkezik a hagyományos kultúrahordozókból digitális kultúrahordozó. Felméri, milyen típusú digitális írástudások léteznek, milyen az IKT tanulási és tudásterjesztési használatának leíró szociológiája. Vizsgálja a tanulót, a digitális anyagok és az IKT használóját is. Mind használati szokásait, mind ezek személyi (mentális, érzelmi) meghatározóit és következményeit. Mivel a következmények egy része társas, és minden tudásterjedés és -átadás társas közegben történik, kutatásunk során azt is értelmezzük, hogyan alakítja a mai IKT ezeket a társas közegeket, s az IKT teremtette kapcsolatok milyen viszonyban vannak a valós kapcsolatokkal. A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 jelű projekt teljes költségvetése 574 687 874 Ft (100%-os támogatási intenzitás). A projekt szakmai vezetését a kutatási terület nemzetközileg is elismert szakértője, Dr. Kárpáti Andrea látja el. Dr. Verók Attila, főiskolai docens (EKF) projektmenedzser

PÉNZVILÁG 15

Tájékoztatjuk Önöket – számítunk a figyelmükre!

WWW.EGER.HU

WWW.MEDIAEGER.HU 3300 Eger, Törvényház u. 15.  Tel.: (+36 36) 419-999 HÍREK  INFORMÁCIÓK  PROGRAMOK  ESEMÉNYEK  GAZDASÁG  PÉNZÜGYEK  REKLÁM  HIRDETÉS