Gáborján Község Önkormányzat Képviselő-Testületének 5/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Gáborján Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (2), (4) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed: mindazokra a dolgokra, melyek Gáborján Község Önkormányzata tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). II. Az önkormányzati vagyon Az önkormányzati vagyon besorolása 2. § (1)
Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(2)
A törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyon teljes körűen forgalomképes.
(3)
Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. 3. §
Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvt.) 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg. 4. § Forgalomképtelen törzsvagyon a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon körbe tartozó ingatlanokat az 1. melléklet tartalmazza. b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon:
ba) tervtári terv- és iratanyagok, bb) többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések, bc) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy képviselő-testületi rendelet annak nyilvánít. 5. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: a) az Önkormányzat tulajdonában lévő és közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is, b) az önkormányzati intézményekre rábízott ingó- és ingatlan vagyon, c) a sportpálya és sportcélú építmények, d) művészeti alkotások (a közterületeken található műalkotások kivételével), e) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy képviselő-testületi rendelet annak nyilvánít. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körbe tartozó ingatlanokat a 2. melléklet tartalmazza. 6. § Az üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az Önkormányzat üzleti vagyoni körbe tartozó ingatlanokat a 3. melléklet tartalmazza. 3. Vagyonnyilvántartás és leltár 7. § (1)
Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2)
Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal a Képviselő-testületnek be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
III. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai 4. A tulajdonosi jogok gyakorlása 8. § (1)
A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
(2)
A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet szerint saját szerveire ruházza át.
9. § (1)
A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére a Képviselő-testület az Nvt. előírásainak figyelembevételével: a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy intézményt alapíthat, vagy b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át, c) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát használatba adhatja.
(2)
A közművagyon működtetését az Önkormányzat nevében a Képviselő-testület szerződéssel adja használatba. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a szerződés elfogadásáról határozattal dönt. 10. §
(1)
Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a Képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel a Ptk. és az Nvt. szabályainak megfelelően megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Képviselő - Testület esetenként is dönthet arról, hogy mely ingó – és ingatlanokat ad vagyonkezelésbe, egyebekben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – vagyonkezelésbe az önkormányzat tulajdonában lévő ingó –és ingatlanok adhatóak.
(2)
Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az Önkormányzati Hivatal. A vagyonkezelő szervek a vagyon elidegenítését a Képviselő Testület vagy a polgármester beleegyezése nélkül nem hasznosíthatják, nem adhatják el, nem terhelhetik meg, nem adhatják sem bérbe, sem használatra. Az intézmények ingó – és ingatlanaikat ingyenesen használják.
(3)
A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. 11. §
(1)
Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(2)
Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abban tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az Önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(3)
Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Képviselőtestület nyilatkozatával lehet.
(4)
Az Önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(5)
Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselőtestület, az Önkormányzati Hivatal, az Önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaság(ok), vagy törvény által elrendelt vagyonkezelő (utóbbi a továbbiakban: külsős vagyonkezelő) útján gondoskodik. Külsős vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe adott ingó és ingatlanokról az Mötv. 109. §ában foglaltakat betartani, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően gondoskodni, azokat karbantartani, pótlásáról, állagának megóvásáról, a vagyonvédelemről teljes körűen, saját költségére a rendeltetésszerű működtetésről gondoskodni, továbbá köteles valamennyi kiadást rendezni, saját költségvetésének terhére. A külsős vagyonkezelővel kötendő szerződés tartalmai elemeit a polgármester határozza meg az önkormányzati vagyon kezelésének legjobb vagyonvédelmi és vagyonhasznosítási módszereinek garantálásával. Tulajdonosi ellenőrzést a polgármester végez, a vagyonkezelő előzetes értesítése alapján.
(6)
A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. 5. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 12. §
(1)
Az önkormányzati vagyont 25.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján az összességében legjobb ajánlatot tevő részére lehet, melyet a Képviselő-testület határozatával erősít meg.
(2)
Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján az Önkormányzati Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(3)
A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(4)
Az Önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
(5)
Az 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket kötelező közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik. 6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 13. §
(1)
A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2)
Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) ingó vagyon esetén selejtezési jegyzőkönyvben javasolt ár alapján, c) ingatlanvagyon esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján, melytől eltérni lefelé az érték 10%-ával lehet, viszont az eladási ár nem lehet kevesebb a nyilvántartási értéktől.
(3)
Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4)
Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. 7. Eljárás a tulajdonos képviseletében 14. §
Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. 15. § Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. 8. A felajánlott vagyon elfogadása 16. § (1) (2)
Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására. 9. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 17. §
A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, értékesítése, c) gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása. 18. § (1)
Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések ((3)-(6) bekezdések) értékhatártól függően az Önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak, ha arról a Képviselő - Testület nem dönt, de elsődlegesen ezen döntéseket is indokolt a Képviselő – Testületnek meghoznia.
(2)
A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a) az 1 millió forint feletti értéket képviselő ingatlanvagyon hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, b) az 1 millió forint feletti értéket képviselő ingó vagyon vásárlása, értékesítése, c) behajthatatlan követelések törlése.
(3)
A polgármester jogosult: a) b) c) d) f) g)
(4)
a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, megkötni a biztosítási szerződéseket. az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése, javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ingó és ingatlan vagyonok megvásárlására, elidegenítésére, használatának illetve hasznosítási jogának átengedésére, biztosítékul adására, egyéb módon történő megterhelésére. 100.000 Ft-tól 1.000.000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése.
A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Polgármester jóváhagyásával a) b)
a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása, a használatában, kezelésében lévő, 30.000 – 100.000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.
(5)
A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a 30.000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítése. IV. Záró rendelkezések 19. §
(1)
Ez a rendelet 2013. április 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)
A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Gáborján Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól 4/2005. (III.31) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Majosi Gyula polgármester
Jenei Attila jegyző
A jelen rendeletet 2013. április 25.napján kihirdettem. Jenei Attila jegyző
