1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez
Javaslat a
„Csipkeház” települési értéktárba történő felvételéhez
Készítette: Szabóné Gőgh Henriett
…………………………………………………….
Kiskunhalas, 2014. január 6.
Javaslat a Kiskunhalasi Települési Értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy/intézmény/szervezet/vállalkozás neve: Szabóné Gőgh Henriett 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Szabóné Gőgh Henriett Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím:
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése CSIPKEHÁZ 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság o egészség és életmód o épített környezet o ipari és műszaki megoldások o kulturális örökség o sport o természeti környezet o turizmus 3. A nemzeti érték fellelhetőségének a helye Kiskunhalas, Kossuth u. 37/a. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: o települési o tájegységi o megyei o külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „ L „ alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún.
csipkeszobában üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat, 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi tájház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia-és kiállító termet. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett. Kiskunhalas a csipke városa, a halasi csipke a város védjegye. A halasi csipke fennmaradásának lehetősége adatott meg az épület, és ezen belül a csipkevarró műhely megépítésével. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információit megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Szűcs Károly – Szakál Aurél: Kiskunhalas Építészeti emlékei 1770-1945, 2001. 57-58. László Emőke – Pásztor Emese – Szakál Aurél: Halasi csipke, 1996. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.muzeum.halasicsipke.hu www.halasicsipke.hu
III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja
A Csipkeház épülete 1963-ban. Korabeli fotó: Ternyák Jenő
A Csipkeház bejárata 1963-ban. Korabeli fotó: Ternyák Jenő
Fotó: Ferincz János
A Csipkeház főbejárata.
Fotó: Ternyák Jenő
A Csipkeház előtere.
Fotó: Ternyák Jenő
A Csipkeház kiállítóterme.
Fotó: Ternyák Jenő
