1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm . rendelethez Javaslat a
„Márton napi lampionos felvonulás Mez őberényben” ltelepülési/táje2vsé2iJmeveiJküIhoni magyarsági értéktárba történő felvétel éhez
A
kiichoi i
Nnt N
h inI!\u Nm
Niuitiw Óvodt, 7ctiul ()nkin’invzit MczbL’1 n\.
a i\iezábcinvi K
IClLLU
‚\liilno kkoia.
Nnc I lin\ a OIii Pc1iic Sonii Kiill
i
EuLüIct. Kipon
ii!i
tisztelettel meghívják Ont és kedves ismerőseit hagy omán őrző proglamj ukra a
L1LTkiJIUJ 12. flOV(111”
Készítette:
Hanó Krisztina Mezőberény, 2014. november 14.
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI
I. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szcrvezet/vállalkozá s) neve:
„Katicabogár” Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda 2. A javaslatot henyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Levelezési cím: Telefonszám: E-mail cím:
FreíZita 5650 Mezőberény Luther utca 9. 66/352-803
katícaovi@lutheran. hu
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése
Márton napi lampionos felvonulás Mezőberényben 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besoro lása o agrár- ás élelmiszergazdaság
o egészség és életmód
o ipari és műszaki megoldások
örökség
.-
[itermészeti környezet
o épített környezet sport
o turizmus
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Mezőberény
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
x települési
x tójegységi
x megyei
o külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid. szöveges bemutatása, egyedi jellemz őinek és történetének leírása
Márton, az egykori Római Birodalom területén, Savariába n (ma Szombathely) született a 4. században. A kereszténységet már 12 évesen felvette, 9 pedi szülei nem támogatták döntésében. 371-ben Tour s püspökévé akarták választani,. mely ellen szerényen tiltakozott. A legen da szerint egy liba ólban próbált elrejtőzni, de a ludak gágogásukkal elárulták, (gy mégis rátaláltak. Innen származik a naphoz kötődó’ libakultusz. 371-ben püspökké szentelték, és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. Fontos hittérítő munkát végzett, éle tét csodák, gyógyulá sok kísérték. Halála után, a tours-i zsínat 461-ben ünnepet rend elt számára. Tisztelete egyre fokozódott, népszerűvé vált az emberek köré ben az egész világon. Sírja felett 476 -ban bazílikát építettek, holtt estének maradványait ereklyeként tisztelik ma ís. Az ereklyék a 5aint-at ien katedrálisban, a tours-i Szent Márton -bazilikában és egy kisebb koponyacsont Magyarországon, a szombathelyi székesegyházban talál ható. Szent Mártonról már életében is legendák keringtek , tisztelete halála után ís csak egyre nőtt és gyorsan terjedt. Szent Márton halálának emléknapja; november 11 -e, jeles nap volt a régi ember életében. Libát sütöttek ekkor, jósol tak annak csontjából, megkóstolták az újbort, fáklyás felvonulásokat szerv eztek és Mártontüzeket gyújtottak, hosszú estéjén pedig, egyes terül eteken először az évben, meggyújtották a lámpákat. A lampionos felvo nulósokat a XIX. század elején egyházi rendeletre vezették be, hogy a fény, mely a jó cselekedeteket Jelképezi,. mindenkihez eljuthasson. Mivel a Márton nap korábban a karácsonyt megelőző böjti időszak előn apja volt, a Márton napi megemlékezés után, -hogy a bójt előtt még egyszer Jót egyenek, igyanak-, sok helyen táncos mulatságot csaptak, ahol az asztalról nem híányozhatott a Mártont e/áruló libák sültje és az újbor sem. A mezőberényi, Márton napí lampionos felvonulás rövid törté nete: 2001-ben, az akkori Luther utcai „német” óvoda nem zetiségi óvónői: Frei Zíta és Balázs Mihá/yné, egy továbbképzés során , 6yulán találkoztak a Márton napi felvonulás hagyományával. Ők, és az óvoda akkori óvodapedagógusai: Ramosné Botyánszki Edit, Píkó né Kovács Ilona, Braun Mihólyné és Hoffmann Szilvia Úgy gondolták, hogy mive l Mezőberényben igen kevés Jellegzetes német hagyomány él, ezért városunk ban is fele/e venítik és megszervezik a német nyeivterületeken is közkedve lt, Márton napjához kapcsolódó lampionos felvonulást. 2002-ben megrendezésre is került Mezóberényben az első ilyen rendezvény.
Az óvodában az óvónŐk, a gyermekekkel és a szülőkkel együtt lómpásokat készítettek, az épületet -az eseménynek megfelelően- libákkal, lámpósokkal, Őszi dekorációkkal díszítették fel. A felvonulás kezdetén a résztvevők megismerhették Szent Márton legendáját ás a naphoz fűződő szokásokat, a szülők felaján/ásával mézes süteményt, teát és forralt bort kóstolhattak, majd világító lámpásokkal, a gyermekek, a szülők és a pedagógusok együtt vonultak a három nemzetíséget jelképező szoborhoz. A következő évben már a német nemzetiségi osztályok ig csatlakoztak a menethez, és együtt énekelték az óvodásokkal a német dalokat. Harmadík alkalommal már a Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközség templomában, Lázárné, Skorka Katalin lelkésznő szavain keresztül ismerkedhettek az ide látogatók Márton püspök szent cselekedeteivel. Az érdeklődés egyre nőtt a rendezvény iránt. 2005-ben bekapcsolódott a szervezésbe az iskola, a művelődési központ a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület ás a Mezőberényi Német Önkormányzat is. Az iskola néhány tanulója műsort adott az érdeklődőknek, a művelődési központ a szökőkútnál felállított színpaddal, tábortűzzel, német zenével segítette fokozní a hangulatot. Ekkor már hosszabb útvonalon haladt a lampionos menet, melyet a német önkormányzatnak ás az egyesületnek köszönhetően egy autó kísért, ahonnan kihangosítva szóltak a Márton napí dalok. Az uticél a piactér volt, ahol újra műsor fogadta a felvonulókat ás a nézelődőket, újdonságként pedig a sátrakban líbazsíros kenyeret ás teát osztottak. 2007-ben a felvonulás az esős idő miatt elmaradt, talán ennek köszönhetően 2008 -ban, minden korábbinál nagyobb számú érdeklődő volt jelen. Abban az évben a lietig vonult a tömeg, ahol egy kívetítőn megtekinthették az odaérkezők az iskolások előkészületeit ís. Azóta évrói évre megrendezésre kerül, 2014 novemberében lesz a tizenkettedík alkalom, hogy Mezőberényben, a „Katícabogár” Evangélikus Német Nemzetiségi Ovoda, (2011 előtt Széchenyi .Tstvón Német Nemzetiségi Óvoda, 2005 előtt Luther úti óvoda) a Mezőberényi Általános Iskola, (2005. augusztus 31-vel jött létre a 44ezőberény Bé/megyer Kistérségi A’ltalónos Iskola, Alapfokú Zene- és ‚1’lűvészetoktatósi Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, a mezőberényi 1. Sz. Általános Iskola, az Orlai Petrics Soma Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgólat, az Alapfokú Zene- és Művészetoktatási Iskola, valamint a bélmegyeri A’ltalános Iskola jogutódjaként. 2011. szeptember 1-jével az intézményfenntartó társuláshoz csatlakozott Murony Község Önkormányzata. Ettől kezdve az intézmény neve Mezőberényi Kistérségi A’ltalános Iskola, Alapfokú A4űvészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. 2013. Január 1-től augusztus 3 l-’g az intézmény 4’1ezőberényi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat néven működött.) a Mezőberényi -
Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület ás az Orlaí Petrics Soma Kulturális Központ -’g 2008 Petőfi Sándor (
Művelődési Központ) közös szervezésében sor kerül a Márton napi lampionos
felvonulásra. A Márton napi menet gyülekező helye minden alkalommal a „Katic abogár” Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda. Az útvonal: L.uther utca Kossuth tér Fő út Szent István utca; cél pedig 2009 óta, a Piac tár. A felvonulás előttí napokban munkálkodás folyik. Az óvodában űz óvó nénik, a szülők ás a gyermekek közös munkájával elkészülnek a lampionok, ás űz eseményre érkezők is hoznak magukkal általában Saját készítésű lámpás okat. Az anyukák és nagymamák űz alkalomra liba formájú mézes sütemé nyeket készítenek, kínálják űz indulókat. Zeneszóra, színes, világító lampionokkal indul el a menet. A Piac téren minden alkalommal műsor fogadja a felvonulókat. Az ovisok vagy iskolás ok műsora mellett, megismerkedhetünk Szent Márton legendáival, hallhatunk szent cselekede teirói, csodatételeírói, életéről. gyakran a „Leg a láb” Alapfokú Művészeti Iskola táncosainak köszönhetően táncos előadás, vagy táncház is kapcsolódik űz eseményhez, a rendezők teával, forralt borral, zsíros kenyérrel várják a Piac térre érkezőket. Az esemény vidáman, Jó hangulatban telik, síkeréhez évről évre hozzáj árul a DEMÁSZ, a Polgárőrség, a Mezőberényi Katasztrófavédelmi Őrs, a Mezőberényi Rendőrőrs, a Mezőberény Vadásztársaság, és a Városi Közszolgáltató Intézmény. -
-
-
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A „Katicabogár” Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda óvodapedagógusai, a német nyelv megismertetése mellett töreked nek a német nemzetíségi hagyományok ápolására is. Ők űz ötletadók, a kezdeményezők, de az esemény mára mór a többi, a szerve zésbe bekapcsolódó intézmény szívúgye ís lett. A Márton napi lampionos felvon ulás egész várost érintő esemény, több száz vonuló vesz rajta részt, gyerek ek, felnőttek, családok, barátok, de sok a járdákon nézgelődó űz utcáko n sétáló kíváncsiskodó ís. Az elmúlt évek alatt túlnőtte magát hiezőberénye n, az eseményre nem csak a szomszédos településekről, de távolab bról is érkeznek p1. Békésrói, Almóskamarósról, Biharból; nem csak azért, hogy velünk ünnepeljenek, hanem azért is, hogy tapasztalatot gyútsenek, hogy a Márton napi hagyományokat saját városukban felélesszék, tovább vigyék, hogy ott is ünnepeljék. Kellemes időtöltést jelent valamennyi korosztály számára, a hagyom ányok tiszteletére, annak megőrzésére nevel, közösséget épít és formái kulturá , lt szórakozási lehetőséget nyújt. Megőrzendő értékünk.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő forráso k listája (bibliográfia. bonlapok, mult iméd iás források)
httpJ/www mciobcrcny. hutsiindcx .
pjLw’ww.rnezobereny.hu/ajf!Kozerdcku/hirmondo201 31206
1 .pdf
http://www. rnezobereny. l!!o7[Iirmondo 20 12121 .pdf http://www. mezobereny. huladattar!hirmondo/hirmondo 201112. pdf http://www.rnezoberenyiattar/hirmondo/hirrnondo20 101 2.pdf
http:!/www.mezoberenyhu!adattar/hirmondo!hirrnoiic1o 2009 I 2.pdf bttp:Mwww.mezobeiyJwadattar!hiumondo!hirmondo2008 I 2.pdf 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III.
M ELLÉKLETEK 1. Az értéktárba fe1vételrejavasoh nemzeti érték fnyképe vagy audiovizuá1is ciok LImentációja
1 Q 0t%
zőbeJi 20i1.
Mag L’Y0
MÓiito
A “KwicLiboQá” Eobs Jei 0.Yodi2,
MzetiSéi
.it 9 Mzőbe JAJ$,i Ooíizw i Q
vUQtSÓ fdc.je 12. 10,00 óca
2011
Mezőbj ki1sii Átaos Isoa, 4e9e Tóoii CVc.déő o
)J® aQ9oÓjÓpoó EsiQ,ei, Ö1dRö
Oz OAQ IkiCS
zetIe kít
R
Soíso kiiQiuóQis Közpo
Moiwe..se- MÓi.tot Zc. kc.p
Rijó. Ot s edes iszösei oiÖ2Ö pkoQOj(kO.
2500.- 5-t.
Miito ttQp
c.s PÓ s zc.c.QKO
4zj
tatazza c3
OP.OM
iQ,0 MÓ.toto Szöté MÓMoL botjÓia ŰkefJéI€S ŐtQdÓQ
QpoLkoS
M1ox
‘katic.abogái”
Euéis
féwzt Jséi Ouodo 20,00 Yac.so,a Ei őtöv (ÖRc. Ít9
20z1. RoUbu 11. 1700 óa
be4öje
Qzö, kfieaboÓJ Ewéu ‚kfwt )zsé Óod
Lwie u. Sle4d
kOSSUIR téj. ISt1k (L
-
-
O
koicoboó”
Ozk3 DWbO
sÓo.Rcktó oLewbti 7-g Qiis
JJéwct Jfezc.tisri 000d.óbak, )Ii Qo9poó Eskt3e1. a Meöbeji tisbi 4 tWoS [s)coa Jtöbi ú űbM Qz SotOÓ1kŐL Oz 0iai Peic.s Sowo KutuŐis zpOidbGi.
‚Jö í
Piac.
9-
Qa4jű wáQiozui
%\QO c)
Mezob€9 -
rdc.jc. 20:1. obc. 12. 10 6 c)
fópO v’cJkci.9(ő
Ák:
pcies Pó s z€JkaO 2500 3t wz. W Ojz
Mo
o
asoÖ
NAPJA MEZŐBERÉNYQ i
A Mzbréni Nut ksIhsc Onkrmn\ zat. Nic, berv I lmyc kkk ti’io 1skI3, 3 ‘/UhL’fl\ i ktin Ntm. L Ni .ikéi T3vod. —
a Ninct Hagyon nvapth FgycüIet a Peif ánJor \IúveIodéi Kzpni.
D
tkiteleitcl rnehí\ják
Ont és kedv. s ismerőseit
két liag\omán\ző programjukrt
MÁRTON NA Pl LÁM PION OS FELVONULÁS 2006. november I 0—én I 7 órától (;\üIekeiő: Széchen)i István Német Ncmzelkégi Igó\Oda [tvonI: Luther LItcLl Puskin utca Kossuth Tér —
—
—
Fő Út Szent István utca Piac tér \1 uior: szent Márton Iegendáának bemuiatási -
-
MARTONNAPII\IULATSAG 2006. november ii—én I 9 órától
a Mezőberény Béimegyer Kistérségi Ahalános Iskola Petőf Uti Tagintézniényéhen -
Fővédnök: Szahados Márton A zenét a Karcri,anka Zenekar (Mo/?es) szolgáltatja
Belépő: 2.000,-Ft, mely tartalmazza a vacsorát (vUotot1 ]jbfktio Marton 1ár hiknozva. dt’szeFt
Program: 19.30 \ csora 20.30 Múrtonok k’izütnése: T\ úrton hotink 1nnpIves átadúa Bi’ény svabok rnúsora rúi 4övei’n h..1;c ‘ggeii,i.., J’:Ln ÍQJ’flk)/Q
1siaItohi1ís’. I)ckf)űj i’ vgísárolha!o noVe,llhCr J—i: a NéIL[ 1—13g\onlún\ Oi3 Et\ L’SL,bfl. Fetöfl Súndc’i’ N’1iőd.’ Közpnnibin. a ‘ ‘1Cfl\ IS\ i \érn1 NCmZ’t .123 T3LVOd1bafl és a N zot’,’r2nv I312IYn12VLr kré’ AhaInos Iskoli 1’cofl i. Tagi 1znén\ crk’k ski Lkúrúnál. —
Reméljük. köszönthetjük ()nöket rendezvénveinken!
2. A Hiv. 1. (1) bekezdés támogató és ajánló levelek
Mellék/e tek:
j)
pontjának való rneglelelésl valószínűsítő dokumentumok,
Ajánló levél
Wagner Márton
-
Szent Márton
Szerkesztette: Hoffmann Szilvia (38 old.)
-
A lúdsütés mellett még az újbor születésére is emlékeznek LEOENOA
-
Ittigj’/tt\’i.ii’(úk
Fi ii(i/iiilii li,tttiiisiinvai * siivivil. \lark.,i iwtil.it ..iki ‚lvii ik. ‘4s,*n-oi II. a lelik halila sis t, 1 liii,
1
pl’édbká(’i(l ment’Íé,
lv.i ivii. iii tsr ‘,‚lvi.. I.-. viii l’ns vl,vk 15,1— j,’i viseli Ii 5,5,1 ‚s,,s.it, iv 1 S,v’vvl lsisivvsvi 3ijj t.siriil
‚vii.
vi
evvili’ív’Il 55 riirnsvi tHi,i,,jil;i
Is 5sv irt ‚di issaisir, ni_vi 5k—iii i—vi ‘—‘‘i’i.i -Ó 1,1,11 _i ‚liiC *‚.s,-ii aL-l ik vIii ‚viii ‚tik ‘v ivavillik káli 5,a, fll5t’iIiiiI ill.,. ivi-sezt-I,’ses, hites i rsvs_is-, k kiírt,’ v’e--. J’irv.ülvk avla iiiuiviil’,i,_,in ki Liii\ lnr Tl7.i’iiIvII’iv%,v i hii’ahll lii viilsiisis vivlsi’rSgtir’. v,’ivv,-%ii 5 ilvv.gev wl, tiavipitt stis
Mu.in.il,,i:ávtö
‘
.5
ri-.i
;.ki. hets Máiuw
sek, ‘‘ii\ -v,i’fl dara ‚ t’,itliivii ‚ isis, ii-l ‚lviii ‚—,iv ‘1. ‚ik,,, I iiilv Cliii lvsussayvsqáhan. ‚‚viiI .ivi’jlii,svil liii iili,,iii A lvsvi;sli ‚‘isa ‚‘;is,iii,in ci— iii till ‚5’v ‚irt I-—ját, l-iii
siici
I’’ ‘s: ii ii
5 Ii. ‘cviii I* 41 *?tIsl—
—,is
lvZi’ihiiik vvisv’l’l Ilisliik VstrkA;
ris7’.i 5 n 5 ,-, 5 vii ..I us,i,l -es. -itt-Iii Itt 51:,. liii k’tv-l lista i, ii lwkű*i lI[It v vvjvhvitIvv
szel isiS
Irárliksiin I.izti€vv ast
rrieg a
Ni hitlap.liu
p
—
iliit
I
ír
isiS.
liii v-,u,’til,-,vl’,,,vv,vv lvi. Ii., Ivarnák vS.s ‚játl,vlhi_uji’.s,s v,,-v,hti,vtsivi 115 ‘Is-lI. lb_Is,,r s,,-’. hit’ i,s 5111— s-l. his,s-.i snv ‚is-I. ‚I jisvilvti-n,ssvl es, khshv ir 6s’stak, (151v mm, ‚a ‚‘lkiisi’lb.i sÓ ‚i j,ir,stiv liii: liv,; nis-te i,ivss,ij.njá’,v, kj,zs-jvt,,sj í «‘,tIbi k, v I lsv’l:iv’-.,vl, uh,— Lv, _ nt lvi nwo.s-i, elli ‘svv,vlv,k ivuslvvv’k, li_s,le,v: liv Is tvviisjii:vt, ‘a lv’ilrItÓrel: lI’koi ib-,srilvsvr kt’Il 11 usssl,ht,,,,vI. Ici, i’mr,, i-II’sv--ck ‘lvi- i-ii, ii.viívi’sv,is-- 5 ni v,lI,,vl, l—tv ‚‘
‘,
4
:
s5k*iapvmfiwtőaimat*ai lQP9ikti,,vcauek ‚‘vtyiks,’, ‚rttakatwjmp,1a sskotrbqai. -I 555
‚‘wmuk 21)014155 nií.alhvess, i di .‘‘si,,vI em2uv’aI lujza-’
-
dvi ‘által vtvvl:ll-tt kumplrirns jh-Iivnsukisual bsleslllek siTbrIt raes Szi’a:vsatÓjáaÁbsti L’v’iró iK
itt, alkot
‘
airlpiori,
-
1111
.-
—a,—
vlv-l’b,-vs ui,,
‘1.11
1l
v- ls5i,-.,v:svi Ii-ii -c
-
iv
..
555
-
flhi,fli,-flllvlt lv’- „v eti, az szz,’I ki
5.51111 \lart’i,i is.4I *tvlká’s,vi.sat S ‘Sav 101v-
vi ‚tvii vi’üvls
Márton-napi lampionos felvonulás Nyomtatás
I
I’ ti I Ivtlsiv’istjz vi niissI kikirisvssi lvi Sz hlhve lv iv-i c,l.’-vá*-e esik egy
.‘
‘
is
-
J,is’evvtitk
‘
W,róse,iti’.k_
iimr ‚-a,,, i’IIiiíui’* ‘cSilI lillájkOti 55ii”iivsviIk ‘nis a slz,s-ievu,
klilviri
flvi,Lihi5i, Su’,á SI iicivv .isavvv ivÓ—
oto
-
tflp’,,-Irv
—
ii i’11105T.iIli%.
ké,Imam.y- Isir, ‚ik kos *55,1cm iici,,ii
S
2009-11-15 7 134 : 32
Ciisilék: Blog, Már lun-ilápi esidtisir , 1
Hn ttiárton tudja Jégbe
-
ilvulni:’a1i s 5 ikökiniealt ‚ir.i vur’fssijrvd_ ‚Itá,-a a-dn kkitss; (,711
1,—IIi.-,.
i
Muktsagotszerwzteli$ezoberenyben Ijez’iiu-jevisS.eu kikjavies mviő‚es ns’siutcysc’k tkssz ti stíárto,mnapit’-nvikzt6n)rk. A rirná
azt—
‚vsa.,k.s-,v,k,,i
-
riosSalása
insdcisítvin
rjiti-r’
-
O gúgtigó
is-i ‘es .‚r:t.’si’liur, ivvvi lvi .htsc
.‘
—‚_
NAPLÓ A MINDENNAPOKRÓL Utolsó
\lárton jiiispiik I intetésíl I Is-s ugat UI
e/.ii’t
krr-a,otit
‘
óstágokat kssitus, a kezdeir-kisti ILus-ti c ‚ui—t lakrsts u leS. -sIÓ» isis volt ni’li,r’rt, edit jelentős ssáb S. i’sdvsegtt rtvndelks,ii, peldánt Grula 6* iii vi-ik —
i’s ri
iii
ttiogemhs4scznek
sacutil. is vlsi
\e v,ettaftivl ctsuda már . lv,,u, %1,ii -‘i-napOt tartják liv I ‚I sdne’lS,ii,’II Ai ititéi’ mvnr stsart,,,, ccliv inni 1*5 ti ttiialvval ilvIlsr az tttds’kIiSdb ket. 17,’,vlvi’-iil tssm1,kttii.e. lvii’ iv-iii.
III
‚v--c--v-i
i’sl
tss s
fels-otstilácsaf,
*‘tlmifli
itapi tőrtetvetvikkel Is s. s-,rr*eaóri,5 Szent ii’irnlvan 1 józsi 1- sv ánnepi Ii.:vviui-I’.,:i, I uh a, kIlIti T.— n-vti ‘esa’os Kir státw,i
lv
hu’hiatyomtatas.php?hId 1749
Forrás: E. Kiss
Aisdi
est
Hír webcime: www.bb ar lap.hu/hir/l 749
Mezőbereny, s-enriees49. ivaricci: luvliyck
Evek óta hallottam a hangulatos beszámolót a rnezöberényi Márton-napi ünnepségről. A lampionos felvonulásról, a libazsíros kenvérről, és a német énekekről. Egy volt gimnáziumi osztálytá’sE’ n ól ott, tőle tudtam az eseményről. Az idén időben üzent, és családommal együtt elmentünk a békési kisvárosba 5 ‚. v c-zé E-.
November 13-án, pénteken, sok-sok embe gyü:ake:etr a mezóberényi Széchenyi István í-Jén’ret Nemzetiségi Taaós’oda épülete előtt, Gyerekek, felnőttek egyaránt. Szinte mindenki hozott valamilyen lampiont. Volt, aki sajátkészítésűt, mások boRból vásároltat. Természetese n mi is vittünk magunkkal, hogy részt tudjunk venni a felvonuláson. Az óvoda ablaka, kerítése alkaiomhoz ihóen vo;t díszítve: libakka, [ők:éi-pásokl-al A rendezők iba alakú mézeskalácsckkal, zietes tuával ós nor.-avt barral inálták a gyülekezőket. Aztán elinduk a törne-g. Nem mindennapi látvány volt, ami-t töuiiszaz, vagy talan ezer ember vonult lampionnal a kézben a mezőherényi utcákon. A ‘-e- y ek ős az éttazék s csoclálattal nézték a lampionos felvonulást. A piaccsamok volt. a Ci, ahol ‘negtucirattuk a ience:cé:y múltját. Többek között azt, begy 2002 óta a Mezőberényi iémet Ónkornsányzat, a W-ezőberér-7se egyel iösté:Ségi Aöaiaros Iskola, a Nemet Hagyományápoló Egyes’,let az ös etr:s :-°a :‚ts K::p:t es a ar emiitett német :em:et’ség. fagóvoda évrdl evre niegrenclez:k ezt a szép, nztya—á--vbrzb p.-ogramot. Azt ‘s ‘-iegt öhst hogy a e’-cezvéry eSte több embeit. nczgat .e. A híre é’ tulnőtt NezrsIJeie’IL’s-iíh, Igy ulracob lS 01 l’uztck mos telepüc’sc-kről. A bevezető után az óvoöászk előadták zcnt .V-t.c’- törté’eta’t. aki a ‘I. zJ:adban funtos hitte.-ié munKát vég:ett, ős sokakon sas e.r. A legenda szer nt i:-cn áss: sznz:ii. hírére a [ibnóWan bajt eb de a sző- -‘vasas gőg-agasukkal ámes k. Innen arab s Márton-raphoz aspmn.a:u öbakutusz. Az óvodások után az iskolások adtak eb német nyelven egy mesét. Á !is -tzr--’npi 6—la-c-ra.- e’zc-nu,ást Lihs:r:’-os kenyér ós forró te-a közös 5 s:iasa zárta, ahol sz -smevósua találkozhattí-k, heszélgethettek. Többen is a másnapi Márton napi mulatságról bzs:elge’ttek, aminek helyszíne a Beré:y fzó-.Ló. itt adják át Marton bcias, van m—:cs:rr:’:E 5, és te”meszeteser tánc “Ck2 C. 5 -
.‘zlrta-i kellemes elmeny volt vaekurik, hajdu.bihariakriak, hcg rés:ts ehettünk a m--:sv település ha-uát:i. «r.z-’ vs-r:-a proi - amján. Javaslom. aki teheti, id- ore uts:z:’r cl Me:öberérv.Dv., és ünnepolje Márton napját Ott előkkel
Ajánlás
Tárgy: Márton-napi lainpionos felvonulás helyi értéktárba történő felvétele
Atulírott Wagner Márton (Lakcím: 5650 Mezőberény,Báthory utca 88/A, Tel: 06 20 474 5678 a Mezőberényi Német Nemzetiségi Önkormányzat és Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület elnöke támogatásra javaslom a “Katicabogar” Evangehkus Nemet Nernzetisegi Óvoda óvodapedagógusai által 2002-ben kezdeményezett Márton napi lampionos felvonulás hagyományának megőrzését és a rendezvény Helyi Ertéktárba való felvételét. Indoklás:
A helyi németségriek igen kevés hagyománya él, ezért fontosnak tartom, hogy a Márton napi rendezvény fennmaradjon és színesítse a város életét. A felvonulás jó alkalom az emberek találkozására, ahol felelevenítik Márton legendáját, ezzel felhívják az emberek figyelmét az egymás iránti szeretetre, az elesettek, rászonilók segítésére. Jó dolognak tartom, hogy a hűvösebb évszakban is adódik alkalom a városban arra, hogy a lakosság kimczduljon otthonából, találkozzon, jól érezze magát. A résztvevők egyre növekv ő száma megsokszorozta a szervezési és lebonyolítási feladatokat, ezért a helyi német szerve zetek, az általános iskola és a művelődési központ is minden évben segíti a rendez vény sikerét. Mellette több támogató is részt vesz a lebonyolításban. Fontosnak érzem továbbvinni a szervezők összefogását, együttmunkálkodását a rendezvény sikeréért. A lampionos felvonulás sok embert vonz, a résztvevők száma évről-évre növekszik. A legkisebb gyermekek számára is élményt nyújt, a résztvevők között minden korosztályt megtalálunk. Hangulatos a hosszan kígyózó, világító lámpások sorát látni, és a Piac-téren elfogyasztott libazsíros kenyér is sokaknak jól esik. Úgy érzem, hogy a rendezvény összehozza az embereket, érdemes továbbvinni a hagyományt.
Városunkban a nemzetiségek összetartanak, az emberi kapcsolatok ápolásához e rendezvény is alkalmat ad. A német nemzetiség hagyományának ápolás a mellett ebben látom értéket,
ezért isjavaslom, hogy bekerüljön városunk értéktárába.
Mezőberény, 2014. november 11. Tisztelettel:
7 ‚y,
Waer Márton ajánló
Szent Márton Szent Márton élete, legendája Szent Márton nevéhez fűződő népszokások, hagyományok Márton-napi misztériumjáték Márton-napi dalok Márton-napi mondókák Lampiorikészités Mandalák Receptek
___)
—
‘
LJ
J
.tI
—
.1 gűjIeiik/flí ö.sea1Iíioiia ci n1c(/x’reI1’I
Lc.IieJili J’,/ ii \‘cinei Veiii:eiíscgt 1 ug() vocia Sze,kes:íeiíe. Hof/imíiz,z S:ili ja 2008
A’e ‘e/őkö:ö.scge
Szent Márton élete „Szent Márton Savaria dicső szülöttje, ki a Szegény koldussal megosztottad palástodat” könyörögj érettünk! Ezt imádkozzuk a Szent Márton-litániában. Mártont a továbbiakban a litánia úgy említi, mint a valódi tökéletesség mintáját, a katonák dicsőségét, a szerzetesek példaképét, a bálványok bátor lerombolóját, az igaz katolikus hit terjesztőjét. Erényei között szerepel mélységes alázata. Olyan ember volt, aki hitből élt. Eletéről krónikák, legendák, himnuszok emlékeznek meg, hirdetik munkásságát, ismertetik csodás cselekedeteit. Tiszteletére kápolnák, templomok épülnek. Települések neve őrzi emlékét, városok választják védőszentjükké. Franciaország pártfogóját tiszteli benne. -
Márton gyermek és itjúkora Márton Kr. u. 316-ban vagy 317-ben született Savariában. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. A források tanúsága szerint édesapja és édesanyja valószínűleg szláv eredetű volt, bár egyes történetírók kelta származásukat is lehetségesnek tartják. Márton apja jutalmul Itáliában földbirtokot kapott, így a család Itáliába költözött. Gyermekkorát Márton Ticinum (Pavia) városában töltötte. Alig 12 éves, amikor azzal a gondolattal foglalkozik, hogy keresztény lesz és remeteként éli le életét. Szülei akarata ellenére, azok beleegyezése nélkül kérte felvételét a keresztények közé. A püspök kézrátétele a 12 éves Mártont hittanulóvá, katekumenné avatta. A pogány szülők nem nézték jó szemmel, hogy gyermekük az Új vallást követi, igyekeztek ettől eltéríteni. Egy római rendelet értelmében a katonák fiainak be kellett lépniük a légióba és ott meghatározott ideig szolgálatot teljesítettek, vagy valamilyen hivatalt kellett vállalniuk.
Márton a katonaságná’
Márton 15 éves korában apja kívánságára jelentkezett katonai szolgálatra. Egy gyakorló lovascsapathoz került, mivel nagyon fiatal volt. 19 éves korában lett ténylegesen katona. Szolgálatának éveiben magatartása példamutató volt, méltó egy katekumenhez. Mindig talált lehetőséget erények gyakorlására. Katonaéveiről szóló feljegyzések megemlítik szerénységét és szolgálatkészségét. Mint katona kivívta társai megbecsülését. Légióját Galliába, Franciaországba küldték, ahol Amiensben teljesített szolgálatot. Az Amiensben töltött évek egyik eseményéről, amely még megkeresztelkedése előtt történt, minden életrajzírója megemlékezik. Különösen kemény tél volt Galliában, sokan meghaltak a nagy hidegtől. Márton minden ruháját elajándékozta a szegényeknek, Csupán a rajtalévő ruhadarabok maradtak meg. Egy napon késő este, járőrszolgálatból hazatérőben didergő koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettéhasította és az egyik felét a koldus vállára borította. Másnap álmában Krisztust látta abban a köpenydarabban, amelyet a fázó
2
koldusra terített. Krisztus így szólt a fiatal katonához: „Márton, a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe.” 339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg, szolgálati helyén, Amiensben. A kereszténnyé lett fiatal katona parancsnoka kérésére még két évig szolgált a légió kötelékében. A hadseregből való távozása előtt, 341-ben barbárok támadtak Galliára. A császár Constans az ütközet előtt személyesen buzditotta katonáit. Név szerint szólította őket és ajándékot adott át nekik. Márton nem akarta az ajándékot elfogadni és ennek okát közölte is az uralkodóval: a császárt szolgálta eddig, ezután Istent kívánja szolgálni. O viszont a csatától való félelemmel vádolta meg Mártont és ezzel magyarázta a seregből való kilépésének okát is. Márton a méltatlan vádat visszautasította és a császárnak azt válaszolta, hogy másnap a hadi felszerelés nélkül, Isten nevével az ajkán és a kereszt jelének a védelme alatt megy majd a csatába. Az ütközetre azonban nem került sor, mert a barbár frank sereg követeket küldött a császárhoz és békét kért. Az ellenség kérése, békeajánlata a császárnak is meglepetést okozott. A csodának is nevezhető fordulat egy súlyos veszteséggel járó csatát akadályozott meg. Márton miután elhagyta a katonaságot, felkereste a szentéletű poitiers-i püspököt Hiláriust és felajánlotta neki szolgálatát. Hilárius kitűnő segítséget kapott Márton személyében, akit hamarosan diakónussá akart szentelni. Márton azonban alázatosságból méltatlannak tartotta magát erre a tisztségre. Az egyházi rangfokozatok legalsó lépcsőjén kezdte szolgálatát és csak később vette fel a diakonátust a poitiers-i püspök kezéből. -
-
Márton hazatérése Pannóniába Márton nem töltött hosszabb időt Poitiersben. Álmában utasítást kapott, hogy térjen vissza szülőföldjére, Pannóniába és ott hirdesse Krisztus igazságát. Szülei Itáliából már korábban visszatértek Savariába. A fiatal diakónus 355-ben hagyta el Poitierst. Utközben hirdette az evangéliumot, térítette a pogányokat. Pannóniába történő útja során számos viszontagság érte. Egy alkalommal rablók támadták meg, de látva bátorságát, nem bántották, sőt egyik támadóját meg is térítette. Eletrajzírói másik eseményt is feljegyeztek, amely útja során történt vele. Utközben Mártonnak többször megjelent egy alak, aki újból és újból közölte vele, hogy bármerre megy, bármit cselekszik is, az ördög mindenütt ott lesz, kíséri mindenhová. Hazatérése után Savariában megkezdte térítő munkáját. Edesanyját is a keresztény hitre vezette és megkeresztelte. A hagyomány szerint az egykor a szombathelyi Domonkos templom előtt álló kút vizével keresztelte meg. A kút helyén ma Rumi Rajki István szép Szent Márton szobra áll. Apja továbbra is a pogány hit követője maradt. Missziós munkája szülőföldjén nem volt zavartalan. A 4. században erősen fellángolt az eretnek ariánus mozgalom. Az ariánusok a keresztény hitet bátran hirdető Márton ellen támadtak. Elfogták, megvesszőzték és elkergették Saváriából.
3
Az Itáliában töltött évek
Útját
Itália felé vette, hogy onnét Poitiersbe menjen Hilárius püspökhöz. Útközben értesült róla, hogy az ariánusok Hiláriust is elűzték Galliából. Márton Milánóban maradt, ahol térítő munkáját folytatta. Milánóban is az ariánusok akarata érvényesült, kikergették a városból, mint lázítót. Márton már kora gyermekkorában foglalkozott a gondolattal, hogy remete lesz. Milánóból történt elűzése után magányba vonult. Egy szigetre ment. Insula Gallinariának, Tyúk-szigetnek nevezték azt a kietlen, kopár földdarabot, ahol másodmagával egy buzgó pap társával bűnbánó, szemlélődő életet kezdett. Elelmüket nagyrészt a szigeten található növények biztosították. Márton egy alkalommal mivel nem ismerte jól a növényeket mérges gyökeret evett és halálosan megbetegedett tőle. Nagy fájdalmában Isten segitségét kérte és betegségéből csodával határos módon felépült. Szigeti magányában értesült arról, hogy Hilárius száműzetését Constantius Császár megszüntette, így a püspök visszatérhetett székvárosába, Poitiersbe. Márton 360-ban útra kelt, hogy Galliába menjen és Hiláriusnak térítő munkájában segítségére legyen. -
-
-
-
Remeteélet Galliában Visszatérése után azt tapasztalta, hogy a kereszténység Galliában csak a városokban vert gyökeret, a falvakban továbbra is a pogány hit maradt az uralkodó. Az eredményes térítőmunkához segítőtársakat keresett. Poitierstől alig két kilométernyire fekvő kis település, Ligugé környékén remeteségbe vonult. Sokan csatlakoztak hozzá és követőivel hamar benépesült a domboldal. Márton összefogta, szervezte a remeték életét. Naponta közös imára gyűltek össze. Remetetársait és a keresztény hitre készülőket nap mint nap oktatta. Egy idő után felvette a szerpapi rendet, mert az egyház megkövetelte, hogy egy közösség vezetője diakónus vagy áldozópap legyen. Ligugében kialakult egy szerzetesi közösség, amely pontos szabályok szerint működött. Ruházatuk egyszerű volt, személyes tulajdonnal nem rendelkeztek. Imával és munkával teltek napjaik. A ligugéi szerzetesi közösség szemináriumnak tekinthető, itt készítették elő a hittérítő munkára a szeminárium lakóit. Márton élete legfőbb céljának a keresztény hit terjesztését tartotta. Sokat utazott, térítette a pogányokat, megszervezte a h itközségeket. Egyházközségeket létesített, amelyek később vallási központokká váltak. A megtérített vidékekre elküldte tanítványait, hogy folytassák a keresztény hit megszilárdítását. Márton csodái Életét csodák kísérték. Isten így nyilvánította ki, hogy Márton az Ő kiválasztottja. Első csodája Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanuíót. Másik halott feltámasztását is feljegyezték a krónikák. Lupicinusnak egy jómódú polgárnak fiatal rabszolgáját támasztotta fel imájával. -
-
4
Tours városának püspöke Apostoli buzgósága, példamutató alázata révén Gallia-szerte ismerték és tisztelték. Hilárius püspök, akit az egyház később szentté avatott, 368-ban meghalt. Utódául a poitiers-i püspöki székbe Pascentius került. Három év múlva, 371-ben Mártont Tours püspökévé választották meg. A püspöki hivatalt alázatossággal viselte, bár megválasztása ellen tiltakozott. Csellel hívták el szerzetesi közösségéből és szinte az egész Tours óhajára került a püspökség élére. Püspökként is egyszerű életmódot folytatott. A 4. század végén a Római Birodalom hatalma meggyengült és az erős barbár támadások ellen már nem tudott kellő védelmet biztosítani. Belső ellentmondások Is gyengítették a birodalom erejét. A félelemtől rettegő és megélhetéséért küzdő lakosság az Egyházban látta megmentőjét, tőle várta sorsának jobbulását. Nagy tiszteletnek örvendtek az egyház püspökei, híveik atyjuknak tekintették őket. Márton szerénysége, egyszerűsége és az általa véghezvitt csodák következtében különös tiszteletnek örvendett. Az Új toursi püspök székhelyén Is a régi csendes életmódot kívánta folytatni. Eredménytelenül. Ezért elhagyta székvárosát és Marmoutierben telepedett le, ahová csakhamar több fiatal szerzetes követte.
Hittérítő tevékenysége Márton új helyén folytatta hittérítő munkáját, járta a falvakat, lerombolta a pogány bálványokat, helyükön templomot épített. Sorra alapította a kolostorokat, amelyeknek tagjai szintén a kereszténység terjesztésén munkálkodtak. A kitartó apostoli munka eredményeként Márton püspök elérte, hogy a toursi egyházmegye területén egyetlen pogány falu sem akadt. Az egyes falvak lakóit felkeresték és megtérítették őket. Az Isteni Gondviselés csodák tételével segítette őt munkájában. Ilyen volt az amboisei pogány templom lerombolása. A kőből épített templom lerombolását az ezzel megbízott pap nem tudta végrehajtani. Márton püspök egész éjszaka imádkozott, hogy a pogányságnak ez a szimbóluma megsemmisüljön. Kérése meghallgatásra talált, a vihar reggelre ledöntötte a templomot. Máskor egy pogány isten szobra dőlt le közbenjárására. A pogány szentélyek helyén emelt a templomokat egy-egy keresztény szent pártfogása alá helyezte, akiknek tiszteletét meghonosította és elterjesztette. Igy lett Márton püspök Gallia apostola. Lelkipásztori munkája nem szorítkozott csupán egyházmegyéje területére. Térített az angersi és lemansi egyházmegyékben Is. Emlékét a mai napig őrzik. Számos helység viseli nevét. Járt Normandiában, Picardiában és Flandriában is. Az írott források megtörtént tényként említik, hogy térítő útja során Chartres környékén meggyógyított egy 12 éves néma leányt. Trierben is járt, átutazott Párizson, ahol ölelésével egy bélpoklost tisztított meg. Sens vidékén pedig imájával elhárította a jégesőt. Látogatásánakegyik vidéke Burgundia volt. Dél-Galliában kevesebb helyen járt, de ismert, hogy részt vett a bordeauxi zsinaton és Vienneben is időzött. itt gyógyította meg Paulinusnak, a későbbi nolai püspöknek a Szemét.
S
Imájával meggyógyította Lycontius birodalmi helytartó ragályos betegségben szenvedő családtagjait. A helytartó hálából felajánlott adományát sem saját céljára, sem kolostora részére nem fogadta el. Erre Lycontius az összeget rabok kiváltására utalta. Rabokat engedett el Márton imájára Avitianus, az egyik galliai provincia zsarnok helytartója is. Istentől álmában kapott intésre kegyelmezett meg a halálra ítélt foglyoknak. A püspök eljutott a császár udvarába is. I. Valentinianus nem akarta fogadni, megtiltotta, hogy színe elé bocsássák. Márton a tilalom ellenére is bejutott a palotába. A Császár trónjából lángok csaptak ki, mire az uralkodó felugrott, a főpap elé sietett és kérését teljesítette.
Szent Márton halála és temetése Csodák sora kísérte Márton püspök működését: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása volt a bizonyítéka az ő isteni kiválasztottságának. Fáradhatatlanul dolgozott a hit terjesztésén még idős korában is. Nyolcvan éves elmúlt, de még járta a vidéket, látogatta az egyházközségeket. Munkája mellett készült a nagy útra, várta halála közeledését. Nem a kedves marmoutieri kolostorában érte a halál, hanem vidéki munkája során Candesben, ahová az egyházközségben jelentkező viták elsimítására utazott. Visszatérése előtt gyengének érezte magát, tudta, hogy el kell hagynia szerzetestársait. Több napig magas lázzal feküdt hamuból készített fekhelyén. Nem engedte, hogy szalmából vessenek ágyat számára. Szép imával búcsúzott el az őt körülállóktól. Halála óráján így imádkozott Istenhez: Uram, ha népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától.” Az Úr azonban szólította és magához hívta egy vasárnapi napon, 397. november 8-án. Halálhíre futótűzként terjedt el, Gallia-szerte hatalmas részvétet váitva ki. Néhány nap alatt nagy tömeg gyűlt össze Candesban. Holttestét több város is magának követelte. Poitiers és Tours egyaránt azon volt, hogy náluk helyezzék nyugalomra a püspököt. A holttestet vigyázva őrizték. A toursiak az őröket kijátszották, és az ablakon kiemelték Márton földi maradványait. A Loire folyón csónakban vitték székvárosába, Toursba. A város előtti keresztény temetőben temették el november lién. Temetésére közel 2000 szerzetes érkezett Toursba és hatalmas tömeg vett búcsút püspökétől, akit évtizedek alatt szívébe zárt. Sírja fölé tanítványa, Brictius kápolnát emeltetett. -
6
Szent Márton legendája Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. 15 éves volt, amikor a császár rendeletére apja helyett kellett lovagi szolgálatba lépnie. Lovag korában történt, hogy Amiens városába kellett lovagolni kis csapatával. Hideg tél volt, a sűrű hóhullásban késő este érkeztek a város falaihoz. (Megzörgették a kaput) Engedjetek be’ Fontos levelet hoztunk. -
Márton nyöszörgésre lett figyelmes. A kapuban egy koldus didergett. Segítsetek, vitéz urak. Éhes vagyok, napok óta koplalok, a hidegben majd meg fagyok. Szánjátok meg a nyomorult koldust. -
A lovagtársak csúfolódni kezdtek: -
-
Majd bizony a palástunkat adjuk oda!
Mi is éheztünk, fáztunk, ne állj az utunkba!
Hallgassatok! Bizonyosan azért került ez a szerencsétlen a mi utunkba, mert Isten nekünk rendelte, hogy segítsünk rajta. -
-
Hogy akarsz segíteni, hisz a mi élelmünk is elfogyott!
Valóban, szegény ember, kenyerem nekem sincs, de a köpenyem megosztom veled, legalább a hidegtől védve légy! -
-
Ostoba vagy! Hosszú még a tél, most Te fogsz megfagyni fél köpenyben.
Nem, barátaim, a jótett melege átjárja a szívet. Aki másokon Segít, meg nem rövid ülhet.
-
Azon az éjszakán Márton különös álmot látott. Ott állt az Úr trónusánál, körül a fényes angyali sereg. Az Ur vállán Márton megpillantotta azt a fél köpenyt, amelyet az este adott a szegény koldusnak. Az Ur pedig így szólt: Tudd meg, Márton, ha bármi jót teszel a legkisebb testvéreddel is, azt mindig velem teszed. -
Mikor Márton reggel felébredt, szilárd elhatározás született szívében: Nem akarok katona lenni, Jézus barátja vagyok. Nem kell a kard, a páncél, ami eddig védett. Nincs rá szükségem, mert tudom, hogy engem Jézus segít és erősít. Elmegyek és a szegényeket, árvákat, gyengéket fogom védeni. -
Isten kegyelmet adott szolgájának, védte a gyengéket, szegényeket, sok barátot szerzett magának, mindenki szerette. Vándorlásai során Toursba érkezett. A városban akkor halt meg a püspök. A nép Mártont kérte:
7
-
Légy a püspökünk! Légy a mi vezetőnk!
Nem akarok püspök lenni. Én az rang, méltóság!
-
Úr
alázatos szolgája vagyok, nekem nem kefl
Nagyon megijedt Márton és elmenekült a város szélére, Ott bebújt a legkisebb ház liba-óljába. A városlakók egész nap keresték, nagy szomorúsággal kutatták.
Ő a szegények gyámolítója, egyszerű, püspökünk!
-
-
-
-
-
-
igazságos pap.
Ő
legyen a
mi
Meg kell találnunk! Végtelen szeretete, jósága áldást hoz városunkra! Igazságos, megvédi az ártatlanul üldözötteket. Keressük! Meg kell találnunk! Figyeljetek! Ott, a ludak óljában éktelen gágogás van, nézzük meg! Ide bújt a ludak közé, de azok elárulták rejtekhelyét.
Látom, nem bújhatok el a püspöksé elől, a feladatot vállalom, ha egyszerű remete életemmel együtt elfogadtok. Igérem, az Ur hűséges pásztora leszek, őrzöm a hit tisztaságát. -
Ettől kezdve Márton a nép szeretett és hűséges pásztora lett. Mindenki tisztelte és szerette. A Márton-napi lovaglás a köpenyét megosztó katonát idézi, a ludakkal történő ábrázolás a püspökség elől bujkáló szerzetes árulóira emlékeztet. A történelem lapjai úgy emlékeznek meg róla, mint aki a legnagyobb külső és belső szorongatásban is a testvéri szeretetet tette meg Isten szeretetének mércéjévé!
8
Szent Márton a néphagyornányban Népszokások A magyar nép hitvilága, népszokásai, nagyrészt jeles napokhoz kötődnek. Ilyen sok szempontból Is jeles nap november ii—e, Szent Márton ünnepe. állomása volt ez a nap. Ekkor hajtották fontos év gazdasági a helyen Sok be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre Is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették. A pásztoroknak Rábagyarmaton minden háztól Márton-rétes járt, amelynek összeszedése újévig Is eltartott. A hosszúperesztegi gazdaasszony azonban azért sütött rétest Márton napkor, hogy Szent Márton köpenyét kinyújtsa, s így a család ne nélkülözzön és másokon is segíteni tudjon. 1649-ben Nádasdy Ferenc utasítja pásztorait egy Vas megyei pásztor-céh szabályzatban, hogy Szent Márton napján a régi szokásokat megtartsák...”egy böcsületes személyt magok között bíróvá tenni és megesküdtetni” kötelesek. Szent Mártont már a középkorban Is a jószág védőszentjeként tisztelték. A Répce vidéken élő hagyomány szerint disznóvész idején egy pásztor Szombathelyre jött Márton hoz segítséget kérni. Almában egy fehér nyírfaágat adott neki a püspök, hogy azzal vesszőzze meg az állatokat, s meggyógyulnak. Ez az eredete a vesszőzésnek nevezett, különösen nyugati megyékben (Vas megyében: Acsádon és Vépen) ismert népszokásnak. A pásztorok frissen vágott, zöld ággal amely archaikus gonoszűző eszköz végigjárták a falut, köszöntőt mondva: -
—
—
—
—
„Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét, A szokást nem mi kezdtük, s nem mi végezzük, Allataiknak annyi szaporodása legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek.” A vesszőzés végén a gazdának adták az ágat, s ezzel hajtották ki a következő tavasszal a jószágot először a legelőre. Márton napja gonoszjáró, időjós negyvenes nap, rámutató és tiltó-nap is. Göcsej, Baranya és a Mura-vidék lakói szerint ezen a napon nem szabad mosni, teregetni, libatojást ültetni, mert odasiet a „dög” és elpusztul a jószág s ruha helyett az állat bőrét teríthetik ki. Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél. Márton jósolták meg a Márton-napi napi esőre fagy, szárazság következik időből. Baranyában azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. S mivel ez a nap többnyire ködös, azt mondták: „Eljött Márton szürke lovon”, ha havazott, Márton fehér lovon nyargalt.” —
9
A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon, viszont a téli időjárás az ellentéte lesz. Ugyanitt a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő meleg napokat Márton—nyarának emlegetik. A karácsonyi időre is következtettek az e napi időből, mert ha Mártonnapján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár.” Ilyenkor előkerül Márton madara, a holló is, amelyik eddig az erdőben lakozott, most már mindenfelé lehet látni a mezőkön. Márton-napkor libát illik enni, mert „aki ludat nem eszik, egész évben éhezik”, vagy ahogyan Zalalövőn mondják: „aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik.” A Márton-napi lúd fogyasztásának az eredete egy legenda. Márton, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani, a ludak óljában bújt el, de az állatok gágogása elárulta. Ekkor az emberek kérésére elvállalta a püspökséget. Az elfogyasztott liba mellcsontja megmutatta, hogy milyen lesz a tél. Azt tartották, hogy a fehér mellcsont havat, esőt jósol, ha vörösesbarna, akkor kemény hideget. A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kellett, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték. Innen ered a „püspökfalat “szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot. A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral megtöltött Márton poharával öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés, mert a „bornak Márton a bírája.” A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Márton napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, de máshol is sok helyen búcsút, bált tartanak. -
—
Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. „Sok Márton lúdja telt már el azóta” mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, „közjóra világol, mint Márton grammatikája” a közmondás szerint. Nevét falvak, városok neve is őrzi, templomok védőszentje. Kádár, csapó, takács céhek patrónusa. Keresztnévként is szívesen adták nevét, különösen Kalotaszeg környékén. Márton-napkor aztán az alábbi köszöntő rigmussal kopogtattak be az ünnepelthez: —
—
-
„Derő dicső estére Sok Szent Márton nevére. Mi is tehát tisztelni, Jöttünk téged áldani. Csillagod tündököljön, Míg végórája eljön. Végre fuss a mennyekbe, Szentek seregébe.
10
Kívánunk Szép időket, Sok számas esztendőket. Mely életed vidítja, Köztünk tovább újítja.” Sokszor érd nevednapját, Elhesd boldog óráját, Te szép úri házaddal Es minden magzatoddal.” Márton Népi ünnepeinknek, hagyományainknak se szeri, se száma. Szent fűződő, az emlékét úgy is őrízzük, ha vigyázunk arra, hogy jeles napjához emberek iránta érzett szeretetét és tiszteletét kifejező szokások, hagyományok ne vesszenek feledésbe. at Márton napjára kiforrt az Új bor, ekkor már le lehetett zárni a hordók
Márton-napi óslatok j
A bor, u lúd, az LdŐjúni és rnds népszokások A néphit szerint Márton napján, november l1-éii mutatkozik meg, hogy milyen lesz a (éj. „Fia fehér szakállt lenget a szél, hosszú lesz és kemény a tél” tartja a német paraszti naptár. fehér lesz a Másképpen mondva:,, Márton-napi havazás karácsony és nem más”. —
—
MAJNA-FRNKFUFiT
ELlI ternió viilekckc’ii iiiar rcgen lng’ T’.’tivinn ott, ;sha napkin ihltcnek első ízben az ót orhúl niivel azt tartia a :niie T.1 toii nénh r. hogy vnecike,rii, iiiiiJei ijiust iiiai borrá érerr. Azt azért elismeri a itephagveinány is. hogy rtovcm ber 11 -re a bornak tn. távolról
Ha Marton idoiaiasa küziátt ‚i lihak kÍrcsÚl\’aziiak. akkei kji,isűi’:kor hí’vast hang ..‚
iii,OK
iflOfld,iS.
„
SIIIIS flh’ít az Igazi bukéia, S nem
tagaráák. hegy Márton napa orral ugan(.53k savanykás étkezik. Ep(E azonban még szokás maradi a középkori ni togva, hagy e napon Szent k’árinra óritették poharu kit a kolostoroK szerzees kikói. A néphit szerint összefüggés ‘ali Szent Mártoa és ‘i libák, amint 3 kracsonviinncpek
Is
11
a Mátoii-napi liba a ‘clciéig’ meteorológus: mell 5001)3 ilgyarus kiváló időlós. I Es O I1L’F, migv t?. keIuOiI\ telet. és kevés havat ígér, Ha ellenben barnás színű, akkor nagyobb lesz a hó, mini a hideg a télen a LIOE[. hogy aztán mit Hoz a ‘nagvar idötárás, azt csak a ludak tidják...
—
Szent Márton-napi lúd Európában elterjedt népszokás Szent Márton napján, november 11 -én libát sütni. A valószínű és kissé prózainak tűnő ok, hogy a régi paraszti gazdaságokban ekkorra nőtt meg és bízott sütbető állapotúvá az “idei’, tehát fiatal liba. Csakhogy az emberiség istenadta ínyes érzéke mindig kitalált valami nemesebb indokot arra. hogy a lehetőséget szokássá, a szokást pedig Ünnepélyes eseménnyé léptesse elő. Igy választották ki Szent Márton napját, s így került kapcsolatba a Pannónia területén született és Franciaországban püspökké lett Márton a ludakkal. A legenda szerint, amikor püspökké akarták szentelni, a szerény természetű férfiú elrejtőzött rajongói elől, és hollétét a gágogó libák árulták cl. (Köztudott, hogy a lúd nemcsak konyhai felhasználásra és paplanfeltöltésre, de házőrzésre is alkalmas.) Ez a népszokás a franciáknál régóta elteijedt, olyannyira, hogy Párizsban például a Saint-Martin-des-Champs apátság közelében egy egész utcát elfoglaltak a libasütők, akiknél készen vehették meg a csemegét a lusta vagy sütőkemencével nem rendelkező háziasszonyok. Az utca most is megvan, de egy nyelvi félreértés következtében ina már Medve utcának nevezik, de medvét nem sütnek benne. A fránya angolok, akik mindent másként csinálnak, mint a kontinens lakói, Szent Mihály napján sütik a libát, állítólag azért, mert amikor nagy győzelmet arattak a spanyol hadiflotta, a rettenthetetlen ármádia’ fölött, éppen Mihály napja volt, és Erzsébet királynő éppen sült libát evett, amikor jelentették a.z örömhírt. A királynőnek már ekkorra is volt hízott libája, és mi mást tehet egy trónusához bű nép: maga is ilyenkor eszi meg a ludat. A mellcsont megcsontosodott hagyománya
De térjünk át szép hazánkra! Mint a keresztény kultúra minden áldása, a Márton-napi lúdsütés Magyarországon is elteijedt, de valószínűleg lakomá.ztak már libát a pogány időkben is, némi pogány beütéssel. A fiatal libát megtisztítják, friss meghintik és besózzák kibelezik, kemencét, a Befűtik kívül-belül. l, majorannáva majd amikor már forró, kicsuniiszolják (nedves rongyseprűvel kihúzzák a faszenet). és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben betolják a libát. Szép pirosra, ropogósra sütik. Amikor és fektetik fatáblára kiszedik, elkészült, feldarabolják. A melle csontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülriie az állarnak, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a mellcsontot, hogy rnegjósolják belőle, milyen ]S lesz a tél. Ha a mellcsont fehér: kemény, havas tél várható. Ha szürkés, akkor latyakos, enyhe télre kell számítani. Meg kelt jegyeznem, hogy Zalában magam is részt vettem egy Ilyen szertartáson, és a mellcsont helyenként fehér volt, helyenként szürke. Mint általában. Ebből pedig az következett, hogy a tél egy része keménynek és havasnak, más része latyakosnak és enyhének ígérkezett. Ugyancsak mint általában. Igy aztán elmondhatjuk, hogy hajó a lúd és meleg a kemence, akkorjó lesz a libapecsenye, és sikerül megjósolni egészen pontosan azt is, hogy milyen lesz a tél...
12
Lúd, bor, időjárás, álmok Szent Márton-napi hiedelmek -
November i. jeles dátum a népi kalendáriumnkban: ekkora bíznak meg a tataI libák, énk meg az ubor, ez az utolsó vásán nap. ás ekkor jártak le a munkaszerzfldések. Ke7dödhetetett a vigasság, a püspöktalatröl azonban nem llett elfeledkezni! Elterjedt népszokás Szent Márton napján. november ii-én libát sötni. De miért pont Szent Márton hoz kapcsolják a ludat? Szent Márton ás a liba ól A kissé prózrvnak túnő ok, hogy a régi paraszti gazdaságokban ekkorra nőtt meg és hizott siithető állapotúvá az “idei”, a fiatal liba. A közmondás Úgy tartja, ‘aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Hogy Márton napra Igencsak meghlznak a hidak jól jelzi sz elhízott emberekre használt hasonlat: “ofyan kövér, mint Szerit Márton ládja” Ennél emelkedettebb magyarázat Szent Márton tisztelete. A legenda szerint, amikor Szent Mártunt Tours püspökévé akarták szenfelní, a szerény termós7etű ÍÚI1iII elrejtözott rajongói elől egy libaólba. ám hollétét a gágogó tbák elárulták. (Köztudott, hegy a lud nemcsak konyhai felhasználásra ás paplanfeltőltésre. de házörzésre Is alkalmas.) A Épszoks Franciaország egyes régióiban is Ismert, Párizsban például s Saint meg a csemegét a lusta Martin dos Clramps apátság közelében egy egész utcát elfoglattak a libasútök, akiknél készen vehették félreértés következtében ina már vagy sutőkemencévet nem rendelkező háziasszonyok. Az utca most is megvan de egy nyelvi Medve utcának nevezrk, de medvét nem sütnek benne. Szent Mihály napján sütik a libát, A lúdsufést az angolok ismerik. ám ök mindent másként csinálnak, mint a kontinens lakói: ök fölött, éppen Mihály napja éliltólag azért, mert amikor nagy győzelmet arattak a spanyol hadiflotta, a “rettenthetetlen ármádia örömhirl. az jelentették evett. auákor üit flbát éppen királynő Erzsébet volt, ás Szent Márton, az idöjós
, kihelezik, besózzák ás A Márton-napi lúdsütés Magyarországon Is elterjedt. A hagyomány szerint a tiatal libát megtisztítják tepsiben betollák a libát, meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befútik a kemencét, ás lehetőleg nagy cserép. vagy öntöttvas Szép pirosra, ropogósra sütik. Amikor elkészült, kiszedik, faláblára fektetik és feldarabolják. legyen), ás szemügyre A melle csontjáról óvatosan lefejk a höst (úgy át kell sülnie sz állatnak, hogy ez könnyen elvégezhető várható. Ha szürkés, veszik a meflcsorilot, hogy inegjósolják belőle, ríllyen lesz a tél. Ha a mellcsont fehér; kemény, havas tél akkor latyakos, enyhe télre kell számitani, lovon jön. enyhe tél, ha barnán. Ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: “Eljött Márton szürke lovon.””Ha Márton fehér kemény tél vártiató. Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Szent Márton, a borász már kiforrott újborral Márton az új bor birája ís, ilyenkor ugyanis már ható sz új bor. A Márton napi lúdpecsenyés vacsora végén szokás koccintani, ezt hivják Márton poliarának.
mert a jószág Márton napján rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Dologtittó nap volt. Tilos volt mosni, leregetni, eddig a napig pusztulását okozta volna. A néphit szerint Márton napján kelt lezárni a gazdasági évet. A munkaszerződések
szútnak, ekkor hajtják be a jószágot, ős ekkor számolnak el a pásztorok. Az utolsó piaci nap is ekkor varr az évben. A püspökfalat és a Márton-napi álmok
is. A liba húsábril szokás volt küldeni a papnak is, mégpeclg az állat hátsó észéból, Innen ered “püspbkfalat” szavunk a következő az n. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Aki sprcces lesz a bortól Márton-napjá lesz. vizelő ágyba eszik repát napján csak fejfálastól. Márton Aki ás l a gyomorfáástó a évben megmenekül
13
Márton napi lúd
-
időjósló regulák
November Ii-én a Máitonokat köszönthetjiik. Több téljósló regula Is fűződik ehhez a neves naphoz. A Márton napi lúd a költők fantáziáját Is megmozgatta.
•1’
1 *‚;‚ .í
Szent Márton 3 16-ban Pannóniában születctt. a mai Szombathelv területén egy római katonatiszt flaként. O maga is katona lett. Egy napon a legenda szerint kettévágta a köpenyét. hog felét egy fázó koldusnak adhassa. A következő ójszaka megjelent előtte Krisztus. a fél köpenyben ő mutatkozott meg koldusként. Márton erre kilépett a hadseregből. megkeresztclkcdctt ás téríteni kezdeti 371 -ben Tours polgárai püspökké választották -
-
M árton hagyom ánvos időjósló nap Szent Márton steiriálvét már a korai középkorban Is a jószágok patrónusaként tisztelték. Ezen a napon tömött libát vágtak, mondván: “Aki Márton napján libát nem eszik. egész évben éhezik.” A liba csontjából az időjárásra következtettek. Ha fehér és hosszú volt a mellcsontja. akkor Havas telet vártak. Ha rövid és barna. akkor sárost. Az aznapi időből Is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon ön. enyhe tél lesz, Ha barnán kemény tél várható.” Az I 860-as nagvszombati kalendárium szerint: Szent Márton nap lásd meg a lúd mellve csontját. Akarván követni falusi regulát: S Ha szép fejér lészen: havas üdőt áuhatsz. Ha pedig fekete. esső-viztül tarthatsz. Egy Csokonainak tulajdonított tréfás ersike íg adja elő a “n’ársra ítéltetett Márton-napi lúd” Ii attvúd al át: “Már liba koromban hallottam e napnak Hírét. hogy innepe volt Mártony papnak. Rég tudom. hog\ ilykor a torkos babona Eleitől fogva n ársra ludat vona. Mert apám. anyám Is mikor megölettek. E nyalánk szokásnak áldozati letiek” Ezen a napoii a céhmesterek is nagy vacsorákat adtak a legénveik tiszteletére, ás a fő fogás a “líkprádlinak” nevezett libapecsenve volt. Mivel a boltokban ezen a napon gyújtottak először gertát. az ínv csiklandozó sültet “gvert apccsen\ ének” is mondtak. A szőlősgazdák ekkor kóstoltatták meg eg mással a kiforrt termést, ás az Új borriak. miként emlegették: Márton volt a bírálója. A Szent áhalábati gallusok Martini”. jégen...”
Márton lúdja elnevezés egy régi római étkezési szokásból ered. Ugaiiis ezen a napon libát ettek annak az emlékére. hog hidak mentették meg hang,jukkal a római Capitoliumot a támadásától. Innen a ludak megtisztelő “avis Martis” neve. mehből könnyen vált “avis Régen. Ha az asszony csalta a férjét úgy mondták. hogy: “Lúdnyom nem láccik meg a
A rendet parancsoló szent neve napja összeforrt az évzárás. az elszámolás időpontjával is. Ilyenkor kaptak a pásztorok. kanászok. kondások éves járandóságot. ünnepélyesen bírót választottak maguk közül az Új évre. Megkapták a járandóságukat is. a “Mártongarast”. a bocskorpénzt. meg a természetbeni juttatásokat. hogy megteljen télre a kamrájuk
14
Márton-napi misztériumjáték I)a!:
Szent Mártonnak ünnepén..
AícsIő:
Egyszer régen, nagyon régen, még a középkor elején. a mai Magyarország területén, egy Szombathely nevű városkában egy fiú született, akit Mártonnak neveztek el. I 5 éves korában apja kívánságára belépett a hadseregbe és lovas katona lett. Mivel jól szolgált és Ügyes katona volt, hamar kitüntették és tiszti rangot szerzett. Teltek múltak az évek. Gallia földjére érkeztek a római seregek, ami a mai Franciaországban van.
Dal:
Katonák menetelnek Mártonnal az élen. Aki nem lép egyszerre...
Ivicsélő:
Éppen a város kapuja előtt állt meg a csapat, amelyet Márton vezetett. A kapu előtt egy koldus feküdt a hóban és így könyörgött.
Koldus:
Szegény ember vagyok, nincsen semmi enmvalóm, Kérlek, segíts rajtam! Adj nekem egy kis pénzt!
/Uá,ion:
Nincs nekem semmim sem ezen a darab kenyéren kívül, de ezt megosztom veled.
nagyon
fázom.
Nayon köszönöm a jósáodat. de még mindig nagyon fázom. Hát senki sem tud rajtam segíteni? Marton:
Tudom. hogy mit kell tennem. Kettévágom a köpenyemet és a felét neked adom.
Kolclzus:
Köszönöm neked, te kedves, jószívű lovas. Milyen jó meleg a köpenyed. Már nem is fázom és már nem vagyok éhes sem. Hogy hívnak téged?
Márton:
Márton a nevem és katona vagyok. De most már sietek, mert várnak a katonáim.
Katonák:
Gyi, paci paripa, nem messze van Kanizsa...
Mesélő:
Ezzel tovább lovagoltak, míg egy nagy városkapuhoz értek. A várkaput őrök vigyázták.
Őrök dala:
Hej vára, vára, Nada vára, vára...
Márton:
Jó
Őr 1:
Nem úgy van az! Előbb meg kel! fizetned a kapupénzt!
napot!
Engedj etek be a városotokba.
15
őr 2:
Ha nem lzetsz, akkor kinn maradsz a katonáiddal!
Márton:
állok helyettetek. Útközben már mindent odaadtam, nincs pénzem, de őrt
őrök:
Azjó lesz, már
Mesélő:
Márton és a katonái végre bejutottak a városba. Eppen a piactérre érkeztek, ahol árusok kínálták a portékájukat.
J’szonár,,s:
Vásznat vegyenek! Vásznat vegyenek! , olcsón adom! itt a szép selyem, tessék, tessék! Vegyél tőlem te is katona
Márioj,:
vinni a nehéz Én már mindent odaadtam, nincs pénzem, de segítek neked vásznat.
J’ás:onárus és
Elmentem a piacra..
nagyon
fáradtak vagyunk.
Maiioii együtt:
Vegyél Cserepet, kancsót vegyenek! Szép mázas csuprot vegyenek! tőlem te is katona, olcsón adom!
(‘serépáriis:
árulni! Én már mindent odaadtam, nincs pénzem, de segítek neked
Márton: (‘serépárus
és
Cserepet vegyenek! Kancsót vegyenek!
Márton eg.j üti:
Dal:
Elmentem a vásárba...
Pék:
is most Kiflit, zsemlét vegyenek! Friss kenyeret vegyenek! A sós perec sült ki! Vegyél tőlem katona, olcsón adom!
Márton:
Pék
és
Alá non:
árulni. Én már mindent odaadtam, nincs pénzem, de segítek neked Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet...
Polgárné 1:
kin segít. Hallottátok? A városba érkezett egy derék katona, aki minden Honnan jöhetett és vajon hogy hívják őt?
Polgárné 2:
A koldusnak Úgy hallottam Márton a neve. Ő a katonák parancsnoka. kenyeret és köpenyt adott, a.z őröket is leváltotta.
Polgárné 1:
Az árusokon is segített. Igazi jótevő!
J’o/gárné 2:
Valóban igazi jótevő!
Libapászlor
Egyél libám, egyél már... te is katona, Libát vegyenek! Kövér libát vegyenek! Vegyél tőlem libát finom pecsenye lesz belőle! Olcsón adom!
dala:
16
En már mindent odaadtam, őket.
Mário,z:
nInCS
pénzem, de segílek neked az ólba terelni
Libák:
Gá-gá-gá! Ehesek vagyunk, enni akarunk..
Libapaszlor:
Későre jár, a nap lemenőben, gyertek haza libuskáim.
Lihapásztor és Márton együtt:
Nincs szebb madár, mint a lúd, tündöklik a gyalogút. letelepedett Márton megkedvelte ezeket az embereket, a városban maradt, a és kolostort alapított. Sok jól cselekedett, mindenét megosztotta Őt! ék tisztelt és erették szegényekkel. Az emberek Is megsz
AÍcscÍő:
Polgarne
1:
Hallottátok? Márton a szegényeknek kenyeret adott.
Pokárné 2:
A péknek is ő segített kenyeret sütni.
Polgárné 1:
Válasszuk meg őt püspökünknek, legyen ezután ő a vezetőnk!
Meselo:
Polgárok együtt: (katonák, koldus.
és Márton azonban szerény volt, nem akarta elvállalni ezt a tisztséget ezért a legközelebbi liba-ólba bújt az emberek elől. Nemsokára egy csillag sugarai bevilágítottak mindent, de Márton búvóhelyére nem ért el a fénye.
Márton hol vagy? Márton hol vagy? Gyere elő! Bújj elő! Légy a püspökünk!
polgárok)
Libák:
!tIc.véIő:
Dal.
Gá-gá-gá! Itt van Márton, ide bújt el az ólunkba! Gá-gá-gá! csillag A libák gágogásukkal elárulták Márton búvóhelyét. Ekkor már a tt. fénye is bevilágított Márton rejteklielyére, ő pedig némán előlépe kán. homlo a ott ragyog gár fénysu Elámulva nézték a.z emberek, amint egy . avatták szentté pedig Igy lett Márton végül mégis Tours püspöke, később
Szent Mártonnak ünnepén... (gyertyákkal vagy mécsesekkel a kézben)
17
Márton napi dalok Lieder zu Sankt Martin Sankt Martin
A
aijil
I’ar
Rc,
sj
-
liii.
rT
a rikt !\4ar
-
foil
hri
jii
Sa nkl Tial
tin.
-
-
tlii
c- uIi;-tnít -
4k
diuch
iitt
Sankt
:Tu u
TjTa
—
—
t.ri
1 nii
—
t
—
tin
jTut
-
n
-
t1
c1ckL
ihn
rm
hu Schnee saI3, im Scbnee saI3, im Schnee, da saí3 ein armer Mann, hat Kleider nicht, hat Lumpen an: ‚Oh helf’t mir doch in meiner Not, sonst ist der bittre Frost mein Tod!” Sankt Martin, Sankt Martin, Sanki Martin zieht die Zügel an, sem Ross steht still beim braven Marm. Sanki Martin mit dem Schwerte teilt den warmen Mantel unverweilt. Sankt Martin, Sanki Martin. Sankt Martin gibi den halben still, der Bettier rasch ibm danken wiJI. Sankt Martin aber ritt in EiJ hinweg mit seinem Mantelteil.
18
uncL
it
ncT -i:ic!
Itl
Ich geh mit meiner Laterne
A
L
I
#i--J:--_::ii
)I.,
tti1
Fa
r
E.tn Liíb
Em Ldi
cint InC
nn
ben leicit-len
-
Ln
ciic
-
te
Ster
-
ne
-
ne,
und
hier
inei
un
-
L-
-ne
cia
len
te
teu
ne
-
h
mit imi
len
-
wir
m -
te -nieci
zu Mar- kns E1a
Ra
t
zu !\‘1ar ltrs EhI
Fa
-
ijim—mej
n-ii
-
-
ra
-
bam-mci
-
Ich geb mit meiner Laterne und nieine Latene mit mir. Don oben leucbten die Sierne und unten. leuciMen wir. Latcrnenlicht. vcrlöscb mir nicbt! rabimmel— rabamniel—rabum Ich geb mit meiner Latenne und meine Laterne mit mir. Dort oben leucbten die Stenne und unten, leucbten wir. Mein Licht ist aus, ich geb naeb Ilaus. rabiinmel rabammel —rabum —
19
-
ra-hunini
‘j
Laterne, Laterne
i L
—
La
—
—
—
Sün
ne.
—nü
I’icnd
unrl Stür
—
ne!
B-ne ijf irie:r Lirlit.
Q ‘III
breri
-
ne
aiif,
a
nuan Liciit.
b
nur
rnei
-
he
ne
La
Ie
-
-
ne
rncht
Laerne, Laterne, Sonne, Mond und Steme, sperri ihn ein, den Wind, sperrt ihn ein, den Wind, er solt warten, bis wir zu Hause sind. Latenie. Lateme. Sonjie. Mond und Sterne. bleibe heti. mein Licht. bieibe beli. mein Licht. sonst strahit meine liebe Laterne nicbt.
Durch die StraIe auf und nieder
Vi S:iiníb
the
Stia
jej
auf
und
mc
-
clci
leuch l -
die
La
-
1cr
lien
WiC
-
I
pJ ta-e.
Li.üj-.
—
20
er J..i:r
—
tin
h:ein: jnci ian
-
)9pUoJA
Libuskáim, evetck, mindjárt hazarnchettek, mire a nap leflyugS7ik, is otthon lehettek.
22
JUb[) (‘y 1L’IdI)\’1k, Tíi tűk ykní1!
23
Ii
Réce, ruca, vadliha, jjjenck a lagziba. Kést, kanalat hozzanak, hogy éhen ne haljanak! Ha jinnek, lesznek, ha hoznak, esznek.
Ej, haj, vadliba, mit ettél a lagziba? Tekintetes káposztát. méltóságos rántottát!
Ő
24
Elesett a lúd a )égen, majd tolkel a jövő héten.
---
I
-k
i
/
)
J
S,
VI
1’
2S
•
.S
/4
25
‚I (
SLS
1’
(y
j
lel,
fl21),
fényes nip!
Kertek a1a a ludaiin igfgvnak!
I (f 4
Süss ü1, nip, Fényes n3p! Kertek alatt egy kishirny
‘4
majd ITlegiagy!
)
‚
I
;
26
•
—
—
(ivcrtek 1iiz, ltiiaiin! Nem merunk.
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
-
Pelünk. Mitől? Farkast1. Ilol a Bokorban. Mit ciná1? Mosdik. Mibefl mosdik? Arany mcdenc’ben. Mibe tbrülkizik? Kis cica farkáha.
L.. . 27
!\v
ji.
ül h
T —
T
28
I. tilí,i.
I szebb madár, mint nem kell neki gvalogut. Ic1en—nvjron mezitláb, nem a csizmát. Nincs
T
L.
a
hid.
/
/
29
11Ml
Lampion készítés Készítsünk I ampiont sajtosdobozból Eszközök, kellékek: üres kerek sajlosdoboz (például Mackó vagy Medve sajt), drót, pálcikák, teamécses, pauszpapír, ohó.
Vágjunk egy olyan bosszú csíkot az átlátszó papírból, mint a sajtosdoboz kerülete. A papír szélessége legyen kb. 15-20 cm. A sajtosdoboz alsó részére ragasszuk rá az átlátszó papírt.
Rögzítsük a lainpion alján a teamécsest. A doboz felső részének vágjuk ki a közepét, mert csak a doboz szélére lesz szükségünk. Majd ezzel a csíkkal szegélyezzük a lampion tetejét. Egy darabka drótból vagy buzalból készítsük cl a lampion fülét. A drót két végét rögzitsük a lanipion szegélye alatt egymással szemben. Végül kötözzük a lampiont a fülénél fogva egy pálcikára.
Készítsünk minél színesebb lampionokat! Ha nem találunk színes átlátszó papírt, magunk ís festhetünk vagy ragasztbaturik rá.
30
További ötletek lampionkészítéshez
4 J TojásaióhóI
Békegaambok
Sajtos dobozból
„Dörzsivel” díszitve
Tejes dobozból
31
Jégkrémes pálcikából
Nyárias stílusban
Madár-l ámpás
Galóca-lámpás
)PT1PU1MN
17
Liba receptek Libapástétom Hozzái’alók: I szép, friss libamáj, 1 liter tej, I pohár édes tokaji bor, só, bors, szerecsendió, fahéj, porcukor
Elkészítés: Tisztítsuk le a libamájat és 12 órára áztassuk be 1liter hideg víz és 1liter hideg tej keverékébe lefedve tegyük hűtőbe. Másnap a masszává alakult, inaktól megfosztott májat öntözzük meg tokajival. Hagyjuk állni még egy órát. A sütőt melegítsük elő l30 fokra. I kg májhoz 12 g sót, 3 g borsot, csipetnyi szerecsendiót, késhegynyi fahéjat és csipetTlyi porcukrot szórjunk mindkét oldalára. A májdarabokat szorosan egymás mellé illesztve tegyük egymás mellé egy üveg vagy cserépedénybe. majd fedjük le. Tegyük be a sütőbe. (1kg máj sütési idejel óra). Hagyjuk kihűlni, majd I napra tegyük hűtőbe. Másnap szedjük 1e a fagyott zsírt, olvasszuk fel, majd kanalazzuk vissza a pástétomra. 3-7 napig pibentessük a hűtőben, a megkezdett májat 48 órán belül fogyasszuk cl! -
-
-
-
Libahússal töltött padlizsán Hozzái’alók: 4 kisebb padlizsán, 20 dkg darált libahús, I evőkanál zsír, 2 evőkanál Olaj, 5 dkg rizs, 5 dkg mandula, só, őrölt bors, 5-6 szem egész bors, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, I csokor petrezselyem, I kiskanál cukor, 2 evőkanál chromlé. Elkészítés: A megmosott padlizsánok tetejét levágjuk, magházukat kikapaijuk, majd kívülbelül szárazra töröljük. A húst a rizzsel, a zsiradékkal, cukorral, fúszerekkel, a fnomra vágott petrezselyemmel, az őrölt mandulával összekeveijük. A padlizsánokat a keverékkel megtöltjük, egy lábasba szorosan egymás mellé rakjuk. Felöntjük annyi vízzel, hogy majdnem ellepje, a szemes borssal, citromlével, olajjal ízesítjük. Fedő alatt lassú tűzön addig forraljuk, amíg a padlizsánok meg nem főttek és a lé be nem sűrűsödött.
Libacomb aszalt szilvával Hozzávalók: 4 db libacornb, 2 paprika, 2 paradicsom, 10 dkg vegyes zöldség, 3 gerezd fokhagyma, 20-25 szem aszalt szilva, 1 dl vörösbor, cukor, fahéj, olaj, só, bors, majoránna Elkészítés: A libacombokat sózzuk, borsozzuk, majd szórjuk meg a majorannával. A tepsibe rakott libacombok mellé szeletekre vágott zöldséget, I paprikát, I paradicsomot és fokhagymát teszünk, kevés olajat és vizet is öntsünk rá. Közepesen meleg sütőben, alufólia alatt I óva alatt puhára pároljuk, majd pirosra sütjük. Az aszalt szilvát beáztatjuk, serpenyőben, kevés vajon egy evőkanál cukrot karamellizálunk. Ehhez bozzáadjuk a szilvát, őrölt fahéjjal megszóiuk, és azonnal felengedjíik vörösborral. Rövid ideig pároljuk.
35
Vadas libamell zsemlegombóccal Hozzóvalók: 2 dh libamellfilé, 30 dkg sárgarépa. fehérrépa, zeller, I fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, 8 dkg cukor, I evőkanál mustár, kakukkfű, borókabogyó, fél citrom, 2 dl tejföl, I babérlevél FIkzíís: A libamelleket lebőrözzük, sózzuk, borsozzuk, kevés libazsíron elősütjük majd kivesszük. A visszamaradt zsírban megpirítjuk a cukrot, beletesszük a felszeletelt hagymát, a zöldségeket, kakukkfűvel, borókabogyóval, babérlevél lel, fűszerezzük, kevés vízzel mindezt összefőzzük. A citrom levét belefacsarjuk, héját belereszeljük. A félretett libamelleket beletesszük és puhára pároljuk. Kiemeljük a libamelleket, az alapot összeturmixoljuk, tejfölös habarással sűritjük mustárral, sóval. cukorral, citrommal ízesítjük. Forrón, zsemlegombóccal vagy kagylótésztával tálal juk. -
-
Ropogós Iibacomb lfozzai’alok: 4 db libacomb, 3 fej fokhagyma, só, bors, libazsír, 1 kg burgonya, 1 fej
vöröshagyma iIkészílés: A fűszerezett libacombokat kiolvasztott bő libazsírba tesszük, és hozzáadunk 3-4 dl vizet. Letakarva félpuhára pároljuk, majd fedő nélkül készre sütjük. Hagymás tört burgonya: Megfőzzük a megpucolt burgonyát, leöntjük róla a vizet és megtörjük. A fnomra vágott vörösliagymát lepi rítj uk, sózzuk. borsozzuk, a fokhagymát pedig áttörve adjuk hozzá. Kiliűlés után összekeveijük a burgonyával és gombócokat fonriázunk belőle. Sütőben átsütjük, míg a teteje szép piros lesz.
Töltött libanyak Hozzái’a/ók: 2 libanyakbőr, 30 dkg darált libahús, 3 zsömle, pirospaprika, őrölt gyömbér, lbkhagyma, só, bors EIkészííts: A hozzávalókból (a zsömlét előtte beáztatjuk, kinyomkodjuk) fasirtszerű masszát készítünk, ízlés szerint tehetünk bele még apróra vágott petrezselyemzöldet is. A nyakbőrök egyik végét zsineggel összekötjük. A tölteléket habzsák segítségével a nyakbőrbe töltjük. A töltött nyakak végét hústűvel összezárjuk és kizsírozott tepsibe tesszük. A nyakakat kiolvasztott zsírral megkenjük, alufóliával letakarjuk és 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük. A 2-3 órás sütés közben többször szurkáljuk meg hústűvel, hogy a pára eltávozzon és a nyak ne hasadjon ki. Az utolsó negyedórát már alufólia nélkül süssük, hogy szépen megpirosodjon. Könnyebb felszeletelni, ha negyedórát pihentetjük. Különféle köretekkel Pl.
sólettel tálalhatjuk.
36
Mézes Jibapecsenye Elkészítési idő: 3 óra 30 perc Hozzói’aIók: (6 személyre) I konyhakész fiatal liba, I 5 dkg méz, 1 kiskanál majoránna, 3 savanykás alma, 2 hagyma, só, bors, 5 dl húsleves
Elkészítés: A libát megmossuk, leitatjuk róla a nedvességet, majd kívül-belül sózzuk, borsozzuk és bedörzsöljük majoránnával. A hagymát és az almát meghámozzuk, négybe vágjuk és a liba hasüregébe tesszük. A nyílást összetűzzük f’ogvájóval és a libát tepsibe tesszük. Aláöntünk negyed liter vizet és a sütő közepes fokozatán két óráig sütjük. Ezután felemeljük a hőmérsékletet 200°C-ra és a libát megkenegetjük mézzel. 60 perc után újra bekenjük mézzel és még egy óráig sütjük. Közben saját levével is locsolgatjuk és pirosra sütjük. A fölösleges zsiradékot leöntjük, a pecsenyelevet átpasszírozzuk és tálaláskor a felbontott liba alá öntjük. Pezsgős káposztával a legfinomabb.
Márton Lúdja
-
boros Jibapecsenye
Hozzá valók (4 szeniélyre): I db libaniell, 2 db comb, 5 dkg gomba. 2-3 db sárgarépa, I nagy fej vöröshaLyma. S dl. Szt. Márton bora. 3 evőkanál olaj, 2 evőkariál liszt, rozmaring. fokhagyma, só, feketebors
Elkészítés: A libadarabokat megsózzuk, borsozzuk, és hirtelen, forró olajban mindkét oldalát átsütjük. Ezután megtisztítjuk és felszeleteljük a gombát, apróra vágjuk a hagymát, és karikákra vágj uk a sárgarépát. Mindezeket Forró olajban enyhén megpi rítj uk, liszttel megszórjuk, sóval, borssal, fokliagymával. rozmaringgal ízesítjük, majd hozzáadjuk a bort és a mártást ráöntjük a megpirított libahúsra, Kezdetben erős lángon, majd később lassú tűzön lefedve addig pároljuk, amíg a liba puha lesz. Ekkor a libabúst elhelyezzük a sütőedénybe, és melegen tartjuk. A levét leöntjük, a gombát, hagymát szitán áttörjük és a sűritményt a lével együtt még egyszer felforraljuk. Az így nyert mártást ráöntjük a libahúsra. Végül előmelegitett sütőben kb. 15 percig sütjük. Bármilyen kőrítés illik hozzá, kivéve a tésztaféle. Italajánlat: Szent Márton bora Villányi kékoportó. -
Sült liba vadasan Hozzá valók 4
szeniélyre:
1/2 db pecsenyeliba, 80 g füstölt szalonna, só, őrölt fekete és fehér bors. borókabogyó, 60 g vaj, I db hagyma, I db babérlevél, kakukkfű, ecet, I pohár tejfel, 30 g liszt, cukor, citromlé Elkészítés: A liba bőrét lef’ejtjük, és megtűzdeljük füstölt szalonnával, sózzuk, őrölt fekete és fehér borssal. borókabogyóval fűszerezzük. A vajban üvegesre pirítjuk az apróra vágott
37
sütőben készre hagymát, beletesszük a megfűszerezett libát, babérlevelet, kakukkfüvet, és a boljuk. sütjük. Időnként ecetes vízzel locsolgatjuk. A megsült libát kivesszük és feldara k. ízesítjü al cukorr lével, citrom Levéhez hozzáöntjük a liszttel elkevert tejf’ölt, f’elforraljuk, és és rizzsel A feldarabolt pecsenyét tálra rakjuk, és leöntjük az átszűrt mártással. Párolt áfonyakompóttal tál alj uk
Tepsis Iibacomb Liozzávalók: 4 libacomb, 4 paprika, hegyes erős paprika, 2-2 paradicsom és vöröshagyma. I kg krumpli, 1 ek. liszt, I tk. pirospaprika, I mk. bors, 1 csapott ek. só, 4 gerezd fokhagyma A krumpiit Elkészítés: A combokat sózom, borsozom (a recepten kívüli mennyiséggel). egy nagy karikára vágom és összevegyítem a paprikás-lisztes- sós-borsos keverékkel. Ezt beborítom. tepsibe terítem, rákarikázom a hagymát, sózom, majd a paprika szeletekkel ymát fokhag Zúzott Ráfektetem a combokat, a tetejére, karikára vágott paradicsom kerül. lángon s szórok rá, majd aláöntök 2 dl vizet. Fóliával lezárom és előmelegített sütőben, közepe combokat cirka másfél órát sütöm. (bőrös felük lefelé legyen) Leveszem a fóliát, a ás tört hagym yát, burgon pirított megfordítom, és a bőrkéjüket pirosra pirítom. Lehet hozzá kruniplit és sok salátát adni.
Finom mézeskalács 10 dkg 25 dkg mézet és S dkg vajat langyosíts meg. Egy másik edénybe tegyél 3 egész tojást, , 1 szeget) szegfű porcukrot, I evőkanál fahéjat, I kávéskanál „mézes” fűszerkeveréket (vagy . Ujból kávéskanál szódabikarbónát, jól dolgozd össze, majd öntsd bele a langyos mézbe dolgozd össze. Gyúrjál bele kézzel 70 dkg sima lisztet. n süsd Nyújtsd ki kb. 2-3 mm vékonyra, szaggatás után tedd sütőlemezre. Forró sütőbe mogyoróbamára (kb. 4-5 perc).
Díszitő cukormáz (nem fon/os, csak ha van kedved hozzá,): sűrű anyagot Tojásfehérjéhez annyi jól átszitált porcukrot rakjál, hogy összekavarva igen Kicsi lyukat a. kapjái (Habverővel nem szabad verni!) Kanállal rakd kicsi nejlonzacskób vágjál a sarkára és így rajzolhatsz vele, mint a ceruzával.
38
3. A javaslathoz csatolt saját készítésű ínyképek és Himek iIhasznáIásáia vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
Hozzójór’ulásí nyilatkozat Alu/írott Frei Zita hozzájárulok, hogy az ínformációkat ás fényképeket, melyeket a Javaslat a
„Márton napi lampionos felvonulás Mezőberényben” települési értéktárba történő felvételéhez című adatlap tartalmaz, a Mezőberény Települési Ertéktár Bizottság (egyéb értéktárba kerülés esetén az aktuális értéktári bízottsóg) az ide vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett szabadon felhasználhatja. Hozzájárulok továbbá, hogy az érték valamely értéktárba történő felvétele esetén, az értéktárak számára készített internetes oldalon és a TV-csatornák által felvett, vágott anyagokban, valamint az értékeket bemutató reklámokban megjelenjen.
Mezőberény, 2014. november 14.
Frei Zíta német nemzetiségi óvodapedagógus
