2013.
HÁZIREND
Kossuth Lajos Általános Iskola 2086 Tinnye Szabadság tér 3. Tel: 26-630-842, Fax: 26-630-842 Mail:
[email protected]
2
HÁZIREND
I.
AZ INTÉZMÉNY ADATAI Neve:
Kossuth Lajos Általános Iskola
Székhelye:
Tinnye, Szabadság tér 3.
OM azonosítója:
032455
Fenntartó:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
II.
A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
1.
Bevezető A Kossuth Lajos Általános Iskola egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen házirendet a Kossuth Lajos Általános Iskola diákönkormányzatának, szülői szervezetének és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület elé.
2.
Általános elvárások Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja, • hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája múltját, s ápolja annak hagyományait.
3.
•
az iskola használói ismerjék meg, s tartsák be az intézmény szabályzataiban, alapdokumentumaiban megfogalmazott célokat, normákat.
•
tanulóink fegyelmezett, eredményes munkával, tanulással erősítsék iskolánk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált viselkedés szabályait.
•
az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az iskola épületére és vagyonára.
A házirend célja Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amelyek az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják.
4.
A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény
3 •
törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,
•
közösségi életének szervezését,
•
pedagógia programjában megfogalmazott célok megvalósítását,
•
az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,
•
szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát,
•
5.
kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését.
A házirend szabályainak alapjai 5.1
A házirend jogi háttere:
A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről A 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai
5.2.
A házirend egyéb forrásai:
az intézmény korábbi házirendje az intézmény pedagógiai programja a nevelőtestület oktató- nevelő célkitűzései
6.
7.
A házirend hatálya 6.1.
Ez a házirend vonatkozik minden iskolahasználóra (iskolába járó tanulókra, szüleikre, pedagógusokra és iskolai alkalmazottakra).
6.2.
A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra, a tanulók iskolai tevékenységére, iskolai szervezés esetén az iskolán kívüli helyszíneken rendezett programokra vonatkoznak.
6.3.
A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók felügyeletét ellátjuk.
A házirend elfogadásának szabályai 7.1.
A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
7.2.
A házirend tervezetét megvitatja, véleményezi •
a nevelőtestület,
•
az iskolai diákönkormányzat,
4 • 7.3.
a szülői szervezet képviselői.
Ha az egyetértési jog gyakorlói (szülői szervezet, diákönkormányzat) közül bármelyik nem ért egyet a házirend tartalmával vagy annak egyes részeivel, akkor azt írásban meg kell indokolnia. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek 30 napon belül újból kell tárgyalnia, s vagy módosítja álláspontját, vagy pedig fenntartja azt. Vitás esetekben 5 fős bizottságot kell létrehozni (tagot delegál a nevelőtestület, tagot az egyetértési jog gyakorlója, tagot pedig a nevelési oktatási intézmény fenntartója kér fel) a kérdések végleges rendezésére.
7.4.
A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását.
5
8.
A házirend felülvizsgálata, módosítása
8.1.Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani: ha jogszabályi változások következnek be, ha az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat együttesen igényt tartanak erre. 8.2.
Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév dec. 31. napjáig javasolhatja: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az szülői szervezet, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
8.3.
A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának.
8.4.
A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.
9. A tanulók közösségeinek meghatározása 9.1.
Az iskolában a tanulók a következő közösségek munkájában vehetnek részt diákönkormányzat, osztály napközis csoport, tanulószoba (amennyiben az az adott tanévben működik), szakkör, sportkör,
.
9.2.
Diákönkormányzatot és diákkört a tanulók saját maguk is alakíthatnak. Új diákönkormányzat vagy diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell.
9.3.
Az iskolában a tanulók nagyobb közösségét az 1-4. osztályos, az 5-8. osztályos és a napközis gyermekközösségek alkotják.
6
10. A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az elfogadástól számított 30 napon belül az intézmény igazgatója nyilvánosságra hozza.
10.1.
A házirend az alábbi helyeken hozzáférhető:
•
tanári szoba
•
titkárság
•
igazgatóhelyettesi iroda
•
könyvtár 10.3.
A házirendből 1-1 példányt kapnak:, • a diákönkormányzatot segítő felnőtt személy, • a szülői közösség vezetője • osztályfőnökök, • beiratkozáskor az első osztályos tanulók szülei • az iskolába érkező magasabb évfolyamba járó tanulók szülei A házirendet minden tanév elején ismertetni kell
10.4.
osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, illetve szülői értekezleten a szülőkkel.
III.
TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása:
1. 1.1.
•
ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
•
ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel,
•
a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén,
•
ha a tanulmányi idő megrövidül.
A tanuló jogai A beíratás napjától;
1.
hogy információt kapjon az iskola működésével és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. (Eszközei: nyílt nap, óvodai tájékoztató, összevont szülői értekezlet, iskolai kiadványok.)
2.
1.2.
7 megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, házirendjét,
3.
részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken (Eszközei: óvodások látogatása, Ovi-suli, gólyatábor),
4.
előzetes egyeztetés után, az iskola igazgatójának engedélyével használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését (sportlétesítmények, könyvtár),
5.
a szülő gyermeke egyéni ügyeivel az igazgatójához forduljon,
6.
szülője a következő tanévre vonatkozó szociális támogatási kérelmét elindítsa.
Az első tanév megkezdésétől joga; 1.
hogy adottságainak és képességeinek megfelelő színvonalas nevelésben és oktatásban részesüljön,
2.
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, nyelvoktatás, sportkör, könyvtár, , kedvezményes étkezés – amennyiben arra jogosult),
3.
napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,
4. 5.
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
6.
kulturált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről,
7.
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, az értékelés módjáról (ponthatárok, százalékok...) tájékoztatást kérjen és kapjon.
8.
vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hités vallásoktatásban részesüljön,( a hit- és erkölcstan tantárgy bevezetéséig) ha azt a felekezetek az iskolában szervezik meg
9.
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
10.
szóbeli és írásbeli kérdéseire 30 napon belül érdemi választ kapjon,
11.
dolgozatát 10 munkanapon belül értékelve visszakapja,
12.
a dolgozatokat, felmérőket - kivéve az előre nyomtatott feladatlapokat, melyek a következő felmérőket is tartalmazzák - megtekinthesse, hogy szülője fogadóórán tájékozódhasson teljesítményéről.
13.
betegséget, iskolából való engedélyezett távolmaradást, az iskola által elrendelt vagy engedélyezett délutáni programot követően, egy tanévben három alkalommal kérje és kapja meg a felmentést, a számonkérés alól valamennyi tantárgyból a következő szaktárgyi tanóráig.
14.
napközi otthonos vagy tanulószobai ellátásban részesüljön,
15.
szervezze közösségi életét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérje,
16.
8 véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
17.
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
18.
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
19.
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vegyen,
20.
részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken,
21.
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,
22.
egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
23.
családja anyagi helyzetétől függően kérelmére, az iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez - indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,
24.
A tanév végén a következő tanévre döntsön az általa tanulni kívánt, választható tantárgyakról, szakkörről, sportkörről. Választása egy tanévre szól.
25.
rendszeres iskolaorvosi és védőnői felügyeletben és ellátásban részesüljön.
26.
Az iskolai könyvtár használata minden tanuló joga, az érvényben lévő könyvtárhasználati szabályzat betartásával.
A választható tantárgyak választásának szabályai: Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a beiratkozók, illetve a 4. évfolyamon tanulók választhatnak. A választás mindkét esetben négy évre szól. Az igazgató írásban értesíti a szülőket a választhatóság feltételeiről, kötelezettségeikről, a választás évenkénti módosításának lehetőségeiről és feltételeiről. A leendő első osztályosok szülei a beiratkozáskor kapják meg a tájékoztatót, a negyedik évfolyamosok maguk viszik haza. Választásaikat a tanulók osztályfőnöküknek.
minden
év
május
20-ig
leadják
A választást ezt követően nem lehet módosítani. A választott foglalkozásokon egy évig kötelező részt venni. A tanuló szülője tanév végén írásban jelezheti az igazgatónak, ha gyermeke a következő tanévben nem kíván részt venni a választható foglalkozásokon, amelyekre addig járt, vagy ha a helyi tanterv kínálatából mást választ. A tanév utolsó szülői értekezletén és a májusi osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök minden évben felhívják a szülők és a gyerekek figyelmét a módosítás lehetőségére.
9 A módosítást ugyanazokkal a feltételekkel kezdeményezheti a foglalkozást tartó pedagógus vagy az osztályfőnök a pedagógiai programban leírt esetekben.
Diákközgyűlés összehívása: Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. (Ekkor küldöttgyűlés a neve). A közgyűlés időpontját a tanév helyi rendjében kell meghatározni. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgató 30 napon belül érdemi választ ad. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az iskola vezetése és a diákönkormányzat a tanulókat a diákküldötteken keresztül tájékoztatja.
2.
Tanulói jogok érvényesítése az iskolában
2.1.
A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából az igazgatóhoz. A felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni, s arról írásban értesíteni a tanulót.
2.2.
Jogszabálysértés esetén a tanuló vagy törvényes képviselője törvényességi kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre.
2.3.
A tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diák önkormányzati SZMSZ tartalmazza.
2.4.
Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni.
2.5.
A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.
10
3.
A tanuló kötelessége 1.
hogy tiszteletben tartsa az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és tanulótársait,
2.
úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában,
3.
szorgalmasan tanuljon, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el,
4.
figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon.
5.
a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését és tájékoztató füzetét mindig magával hozza, ezeket foglalkozás előtt előkészítse, ha van felelős, annak megmutassa.
6.
ismerje meg, és az iskolában vagy az iskola által más helyszínen szervezett minden programon tartsa be a házirend előírásait, az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát,
7. 8.
vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg,
9.
óvja társai és a saját egészségét, testi épségét, tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat,
10.
azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket,
11.
osztályterme dekorálásában, rendben tartásában, a növények gondozásában, (az elektromos berendezések kivételével) az eszközök, szemléltető anyagok tisztán tartásában részt vegyen. Maga után szemetet ne hagyjon! Részt vegyen a foglalkozás előtt a terem rendbe tételében.
12.
a tanítási órákon felkészülten jelenjen meg. (A házi feladat(ok) és a felszerelés hiányát a pedagógus az üzenő füzetbe dátummal és aláírásával jegyzi. 3-nál több bejegyzés esetén az osztályfőnök írásban osztályfőnöki fokozat beírásával értesíti a szülőket.)
13.
ellenőrzőjét az óra elején tegye ki a tanári asztalra. Teremváltásnál a hetes viszi a következő órára. (Meglétét az órát tartó pedagógus ellenőrzi, hiányát az üzenő füzetbe dátummal és aláírásával bejegyzi. 5-nél több bejegyzés esetén az osztályfőnök fokozatot ír be.)
14.
a tanórán figyelni,
15.
kézfelemeléssel jelezni, ha szólni kíván,
16.
az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített tájékoztató füzetet és az üzenő füzetet a tanuló köteles naponta magával hozni, a kapott osztályzatokat a tanárokkal beíratni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket másnapra (iskolaotthonos osztályok esetén a bejegyzést követő hét hétfőjére) szüleivel aláíratni.
11
IV.
A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról A diákönkormányzat: a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, a tájékoztató füzeten és üzenő füzeten keresztül írásban tájékoztatják. 3. A szülők a Netnaplón keresztül is tájékozódhatnak gyermekük előmeneteléről, a napi tananyagról, házi feladatokról. A hozzáférést írásos igénylésre, emailben kapják meg az igazgatóhelyettestől. 4.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója: •
a szülői közösség választmányi ülésén minden félév elején,
•
a hirdetőtáblán keresztül,
•
az honlapján folyamatosan tájékoztatja,
az osztályfőnökök: •
4.
az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
A nevelők a szülőket a tanulók egyéni haladásáról: szóban: • a családlátogatásokon, •
a szülői értekezleteken,
•
a nevelők fogadó óráin,
írásban: •
a tájékoztató füzetben és az üzenő füzetben
•
az üzenő füzet mellékletében tájékoztatják.
12 5. A szülői értekezletek, az általános fogadóórák és a nevelők egyéni fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a Szülők .Közösségének választmányával
Fogadóórák, szülői értekezletek és nyílt napok rendje 1. Heti rendszerességgel állandó fogadóórát tartunk, időpontjáról a tájékoztató füzetben és a honlapon tájékoztatjuk a szülőket. Ezen túl előre egyeztetett időpontban is a szülők rendelkezésére állunk. 2. A fogadóórákon a pedagógus szülői kérésre megmutatja tanítványa iskolában tartott dolgozatfüzetekbe írt felméréseit, egyéb típusú, szülő által még nem látott, értékelt munkáit. 3. A szülők, valamint a gyermeküket a következő tanévtől első évfolyamba írató szülők számára az éves munkatervben meghatározott időpontban tartunk nyílt napot. 4. Egy tanévben három 1-8. évfolyamot érintő szülői értekezletet tartunk. Ezek a tanév indításához, féléves, év végi lezárásához kapcsolódnak. 5. Kiemelt évfolyamok számára szervezett szülői értekezleteink: o A 8. évfolyam tanulóinak szülei számára szervezett továbbtanulási értekezlet, o
A leendő első évfolyamos gyerekek szülei számára tartott tájékoztató, melynek célja az iskolai sajátosságok bemutatása, az emelt szintekről, választható foglalkozásokról és speciális oktatási formákról adott tájékoztatás.
6. A védőnő, iskolaorvos, pszichológus elérhetősége, tájékoztatásának módjai: •
A faliújságon meghirdetett időpontban és helyen áll a hozzá forduló gyerekek vagy felnőttek rendelkezésére. Telefonos vagy személyes időpont egyeztetést követően más időpontokban is megkereshető.
•
Az iskola egészét vagy tanulók csoportjait érintő ügyekben fogadóidőpontjától eltérő határidőket is megszabhat (Például: kedvezményekhez igazolások bemutatása).
•
Döntésekről, megindított eljárásokról hivatalos levélben értesíti a családokat, közérdekű hirdetményeit az iskola kapujánál elhelyezett hirdetőtáblán teszi közzé, a tájékoztató füzetbe bejegyzi általános jellegű üzeneteit, a felteteti a honlapra.
7. Tájékoztatás a tankönyvekről, taneszközökről: o
A pedagógusok a tankönyvjegyzék megjelenését követő két héten belül, de legkésőbb a KELLO által megjelölt időpontig tantárgyanként kiválasztják a következő tanévben használatos tankönyveket, munkafüzeteket, tanulási segédleteket. Döntést hoznak a következő tanévben szükséges
13 taneszközökről, tanulói ruházatról. Az iskola mindezeket eljuttatja a szülői közösség vezetőségéhez, a diákönkormányzat vezetőjéhez, kifüggeszti a hirdetőtábláira, felteszi a honlapra. o
Az iskola a normatív támogatási igényt felmérő levélben a szülő tudomására hozza a tankönyvtámogatás módját, a jogosultak körét.
o
A szülői közösségi, diákönkormányzati véleményezést követően a felelős a KELLO által megjelölt időpontig elkészíti a tankönyvrendelést, az egyéni megrendelőlapot a szülőkkel aláíratja.
o
A könyvtáros a hirdetőtáblára június 10-éig kifüggeszti az állományában meglévő ajánlott és kötelező olvasmányok listáját és példányszámát.
o
A normatív kedvezményt csak az időben és szabályosan benyújtott igazolások esetében tudjuk érvényesíteni.
V. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1.
Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől-péntekig, 7 15 órától 1600 óráig tart nyitva. Az iskola szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon, valamint az iskolai szünetek idején - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt eseti kérelem alapján.
2.
Az iskolában mindenki addig tartózkodhat, míg feladatát ellátja, ügyeit intézi, iskolai foglalkozáson vagy az iskolában tartott nem iskolai szervezésű foglalkozáson vesz részt.
3.
Az iskola a napközis és iskolaotthonos,és egyéb foglalkozások végéig 1600-ig biztosít felügyeletet.
4.
A nem iskola által szervezett, de az iskola területén tartott délutáni foglalkozásokra várakozóknak - ha nem napközisek vagy iskolaotthonosok - az iskola felügyeletet biztosítani nem tud. Az előbb érkezők, várakozók az épület előtti fedett téren tartózkodhatnak, vagy nyitva tartási időben igénybe vehetik az iskola könyvtárát.
5.
Az iskola épületében és az udvaron a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.
6.
A tanulóknak és a nevelőknek tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezniük. A tanulók óráról való késését a pedagógus köteles bevezeti az osztálynapló hiányzás rovatába. A tanuló 5 igazolatlan késés esetén osztályfőnöki figyelmeztetést kap. A késő tanuló akkor is köteles bemenni a tanórára, ha abból már csak percek vannak hátra.
7.
Az osztálytermeket szaktantermeket az ügyeletes nevelő és a szaktanár nyitja ki az első foglalkozás előtt. A szaktantermeket a szaktanár minden óra elején kinyitja, a végén pedig bezárja.
8.
A folyosón 7.15-től kezdődik a tanári ügyelet.
9.
A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak a tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.
10.
Tanuló az iskolát kizárólag a szülő előzetes írásbeli kérésére hagyhatja el az órarendje, foglalkozási rendje, napirendje szerinti távozási időtől eltérő időben az osztályfőnöke, illetve a részére órát/foglalkozást tartó pedagógus tudtával
14 és engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyezhetik az iskolából való eltávozást. 11.
Ha valamelyik csoport elhagyja az iskola területét, azt köteles előre jelenteni az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
12.
Ha a szülő a foglalkozási idő megkezdését követően gyermeke után az iskolába hoz otthon felejtett dolgot (uzsonna, órai felszerelés...), azt átadja a portásnak, technikai dolgozóknak, vagy lyukas órás pedagógusnak, aki maga keresi meg a tanulót a szünetben a küldeménnyel.
13.
Épületek, tantermek zárását követően az iskolában maradt felszerelésekért a termekbe nem lehet visszamenni.
14.
A tanítási órákat zavarni nem szabad. A tanítási órák látogatására a tantestület tagjai jogosultak. Az óralátogatásra egyéb esetben az órát tartó nevelő az igazgató tudtával, illetve az igazgató adhat engedélyt.
15.
A szülők a gyermekeiket csak a főbejáratig kísérhetik. A foglalkozás végén a főbejárat előtti udvarrészen, várhatják őket.
16.
Az iskolában az alábbi csengetési rend alapján folyik az oktatás: 1.óra
800-órától
845 óráig
15 perc
szünet
2.óra 3.óra 4.óra 5.óra 6.óra
900 órától 1000 órától 1055 órától 1150 órától 1245 órától
945 óráig 1045 óráig 1140 óráig 1235 óráig 1330- óráig
15 perc 10 perc 10 perc 10 perc
szünet szünet szünet szünet
17. A tanítási órák ideje: 45 perc. A testnevelés óra ideje 5 perccel megrövidülhet a tornaterembe való átjárás és az öltözködés miatt. 18.
Rendezvények idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosulhat. 19. A szünetek rendje: •
A tízórai étkezés a tízórai szünetben, történik.
•
Az tízórai elfogyasztása a tanteremben, ebédlőben ülve történik. A könyvtárban, a testnevelés öltözőkben, a számítástechnika termekben étkezni tilos.
•
Az iskolaotthonban órát tartó pedagógus ügyel a szünetben a következő óra kezdetéig vagy az őt váltó pedagógus megérkezéséig.
•
Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezései és a kulturált magatartás szabályai szerint kell viselkedni. Futkározni kizárólag az udvaron lehet, a termekben, a folyosón a balesetveszély miatt tilos. Mivel több mint száz tanuló van egyszerre kinn a szünetben, fokozottan kell ügyelniük saját és társaik testi épségére. A szüneti tartózkodás helyét az ügyeletes nevelő dönti el. Az udvarra kimenni csak akkor szabad, ha az ügyeletes nevelő jelen van
•
Az iskola udvarát, a sportpályákat a tanulók szünetben is csak pedagógus engedélyével hagyhatják el.
•
15 A tanulókat rendkívüli indokolt esetben, az osztályfőnök vagy valamelyik vezető jóváhagyásával lehet a szünetekben szülőknek, hozzátartozóknak megkeresni.
20. A tanítási órákat és egyéb foglalkozásokat az órarendben előírt helyen, és időben kell megtartani. Ettől való eltérés csak az igazgatóhelyettes vagy az igazgató előzetes jóváhagyásával történhet. 21. A tornaterembe kizárólag nevelői felügyelet mellett lehet átjárni. 22. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók, a tanár (esetleg az órát látogató személy) köszöntik egymást. 23. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat, a tűzriadóval kapcsolatos valamennyi tudnivalót minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Az oktatás megtörténtét naplóbeli bejegyzésével igazolja. 24. A tanóráról, iskolai foglalkozásról tanulót kérésére kiengedni vagy pedagógus kezdeményezéseképpen kiküldeni kizárólag akkor lehet, ha a teremben maradás nagyobb erkölcsi vagy anyagi kárral, veszéllyel jár a tanuló(k) számára, mint amekkora a kockázata annak, hogy a tanuló ideiglenesen felügyelet nélkül marad. 25.Tanóráról, foglalkozásról rendkívüli esetben kiengedett tanulót egy osztálytársával el kell kísértetni. A pedagógusnak, aki a tanulót kiengedte vagy kiküldte, világosan meg kell fogalmaznia, hogy hol találnak intézkedésre képes felnőttet. 26.A mosdók használata elsősorban a szünetekben történik. 27.Fegyelmezetlenség miatt tanulót az osztályteremből kiküldeni tilos. 28.Az iskolában az alábbi a tanulói felelősök feladatai: Hetesek: (Megbízatásuk egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni.) az osztályba érkezést követően észlelt hibát, hiányosságot, rongálást jelentik az ügyeletes nevelőnek vagy az órára érkező szaktanárnak, szünetben gondoskodnak a foglalkozás helyének foglalkozásra való előkészítéséről (pl.: tábla, kréta, stb.), a szünetekben a termet kiszellőztetik, ablakot csak a tanár nyithat vigyáznak társaik felszerelésére, a szünetekben felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, szükség esetén jelentik az ügyeletes nevelőnek, a foglalkozást tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét, ha a foglalkozást tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak, óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, a tanítás kezdetén lerakatják, végén felrakatják társaikkal az asztalokra a székeket, stb.).
16 felelősek a folyosói öltözőszekrények és környékének rendjéért. A hetesek tevékenységét az osztály és az osztályfőnök hetente értékeli, a jól végzett munka elismerése osztályfőnöki dicséret, a kötelességszegésért járó elmarasztalás: osztályfőnöki intő. A hetesek munkáját mindenki köteles segíteni.
VI.
A TANÉV RENDJE 1. Az igazgató készíti el a helyettes és a munkaközösség-vezetők közreműködésével a tanév munkatervét, mely a feladat- és időterv is egyben. 2.
VII.
Az öt tanítás nélküli munkanap felhasználását is tartalmazza a munkaterv.
HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA, AZ IGAZOLATLAN MULASZTÁS MIATTI INTÉZKEDÉSEK RENDJE, KÖVETKEZMÉNYEI
1. A szülő a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesíti a tanuló osztályfőnökét. 2. A mulasztás igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni, leadni a tanuló iskolába jövetelének első napján. 3. A tanuló köteles a tanítási órákról, tanórán kívüli foglalkozásokról és a tanítás nélküli munkanapok programjairól való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. 4. A tanuló tanítási óráról való igazolatlan késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését, igazolását az osztályfőnök végzi. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő előtt nem igazolja távolmaradását. A késések perceiből összeadódhat egy órányi vagy akár annál több igazolatlan óra is. 5. A késéseket, igazolatlan órákat az osztályfőnök nyomon követi és felhívja a tanuló figyelmét a várható következményekre. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el. Kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást is. Az 1. igazolatlan óra után értesítik a szülőket, a 2. igazolatlanul mulasztott alkalom után az iskola igazgatója a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást kezdeményez a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál. 6. A szülő egy tanévben legfeljebb három napról való távolmaradást igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra - a szülő írásbeli kérelmére, az osztályfőnök javaslata alapján - az iskola igazgatója adhat engedélyt. Döntésekor figyelembe veszi a tanuló tanulmányi előmenetelét, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló tájékoztató füzetébe kell beírni. A többi hiányzást csak orvos igazolhatja, de a szülőnek aláírásával ezt is el kell látnia. 7. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a pedagógus(ok) által megszabott határidőn belül.
17 8. Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke együttesen nem haladhatja meg a Közoktatási törvényben foglaltakat (együttesen maximum 250 óra, tantárgyanként az óraszám 30 %-a). 9. A gyógytestnevelésről, a választható tanórán kívüli foglalkozásokról, a kötelező iskolai rendezvényekről (pl.: ünnepélyek, előzetesen vállalt fellépések) történő távolmaradást is igazolni kell a foglalkozások vezetőinél. 10. Mindezek igazolatlannak minősülnek, ha a tanuló az előírt határidőig nem igazolja távolmaradását. 11. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt: Az osztályfőnök a mulasztást a tájékoztató füzeten keresztül, formanyomtatványon illetve személyesen a szülő tudomására hozza, s felhívja a figyelmét a következményekre. Az iskola igénybe veszi a családsegítő szolgálat közreműködését.
VIII.
FELMENTÉSEK 1. Az egy-egy tantárgy tanulása alól mentesített tanulók, ha a tantárgy, melyből felmentést kaptak, vagy amelyet kisebb óraszámban tanulnak az első, vagy az utolsó óra, később jöhetnek, illetve előbb távozhatnak az iskolából. 2. Amennyiben nem élnek az érkezésre és a távozásra vonatkozó kedvezménnyel, vagy a tantárgy napközben van, bent tartózkodnak az órán vagy az iskola által szervezett más foglalkozáson. 3. Felmentő határozatot az igazgató hozhat a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. Ha a felmentést szakértői bizottság javasolja, a tanulónak kötelező a szakvéleményben előírt számú és típusú fejlesztő foglalkozásokon részt vennie. Mulasztását a tanórai mulasztással azonos módon kell igazolnia. 4. Egy tanévben testnevelésből felmentés három alkalommal adható szülői kérésre, egyébként csak orvosi igazolással. Amennyiben ez utóbbi meghaladja az 1 hónapot, az igazgató adhat felmentést szakorvosi javaslat alapján. 5. A fejlesztő foglalkozáson részt vevő tanulók a fejlesztő pedagógus és a tanulók órarendje alapján készülő egyéni órarend szerint meghatározott időpontokban kötelesek megjelenni a fejlesztő foglalkozáson. 6. Az igazgató más iskolából átvett vagy a hosszabb ideig beteg tanulót a megkezdett tanév első félévére - a felzárkózás időszakára - szülői kérésre felmentheti a tantárgy(ak) érdemjeggyel való értékelése, a félév osztályzattal való minősítése alól. A tanuló a felzárkózás első féléves időszakáról szöveges értékelést kap.
IX.
A TANULÓK JUTALMAZÁSA, DICSÉRETEK Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
18 Iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: o
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
o
kimagasló sportteljesítményt ér el,
o
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,
o
megyei szintű tanulmányi versenyen I-X. helyezést ér el,
o
országos tanulmányi versenyig eljut, és ott helyt áll,
o
a tőle elvártnál jobb teljesítményt nyújt.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos és egyéni dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni. A tanulók tanulmányi munkájának jutalmazása részben az intézmény forrásaiból, részben a diákönkormányzat támogatásával történik.
X.
A JUTALMAZÁS ELVEI ÉS FORMÁI A tanulók egyéni jutalmazásának, elismerésének alapja: tanulmányi téren elért eredményei; példamutató magatartása, embersége; közösségért végzett tevékenysége; iskolai programok létrehozásában való aktív részvétel; diákmozgalomban végzett munkája; a különböző versenyeken elért eredményei.
XI.
AZ EGYÉNI JUTALMAZÁS FOKOZATAI Tanulmányi munkáért kaphat a tanuló: o
Tantestületi dicséretet, amelyet az osztályozó konferencia ad az egész éves kiemelkedő munkáért.
o
Igazgatói dicséretet félévi kiemelkedő teljesítményéért.
o
Szaktanári dicséretet kaphat a hosszabb időszakon át végzett szorgalmas tanórai munka értékeléseként, vagy versenyen, ill. vetélkedőn elért eredményért.
Közösségi munkáért kaphat: • Igazgatói dicséretet valamely területen szerzett kiemelkedő teljesítményért. • Osztályfőnöki dicséretet az osztályban vagy a diákönkormányzati életben mutatott példamutató viselkedésért. Magatartásért kaphat: o
Igazgatói dicséretet, ha magatartása a teljes tanuló közösség elé példaként állítható.
o
Osztályfőnöki dicséretet, ha tartósan példás a magatartása és a szorgalma.
19
XII.
A JUTALMAZÁS, ELISMERÉS SZÍNTEREI o
Osztályfőnöki órák, csoportos rendezvények, iskolavezetés, ill. igazgató előtt, iskolai rendezvényeken.
o
Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba kell bejegyezni:
nevelői, szaktanári, osztályfőnöki, diákönkormányzati, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, 1. Az osztályközösségben egész évben kiemelkedő szorgalmú, magatartású, kiváló tantárgyi munkát végzett tanulók nevelőtestületi dicséretét a bizonyítványba, törzslapba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, tárgyjutalommal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - az osztályfőnökök döntenek. 2. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, iskolai szintű kiemelkedő közösségi munka, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságán, a honlapon, is kihirdetjük. 3. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 4. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. 5. Nevelői, szaktanári dicséret adható szertárosi munkáért, szakköri teljesítményekért, szertár fejlesztéséért, gyűjtőmunkáért, környezet szépítéséért, iskolai versenyen való részvételért. Az elismerést a tanuló tájékoztató füzetébe kell beírni. 6. Osztályfőnöki dicséret adható hetesi munkáért, ügyeleti munkáért, iskolai szaktárgyi verseny 4., 5., 6. helyezéséért, ünnepélyen való szereplésért, 3 nevelői/szaktanári dicséret után, valamint egyéb kiemelkedő munkáért. Az osztályfőnök az értékelő naplóba és a tanuló tájékoztató füzetébe is beírja a dicséretet. 7. Dicséretben részesítheti a tanulókat különféle teljesítményekért a diákönkormányzat, és ez 2 osztályfőnöki dicsérettel egyenértékű. A dicséretet a tájékoztató füzetbe a diákönkormányzat vezetője, az értékelő naplóba az osztályfőnök jegyzi be. 8. Igazgatói dicséret adható iskolai, körzeti szaktárgyi verseny 1. helyezettjének, megyei (1-3. hely), országos (1-10. hely) szintű versenyen nyújtott különösen jó
20 teljesítményért, félévkor kitűnő, ill. jeles (2 db jó vagy 1 db közepes osztályzat) tanulmányi munkáért, az iskola jó hírét erősítő iskolán kívüli szereplésért, valamint minden olyan esetben, amikor az iskola dolgozója, a diákönkormányzat, a szülői közösség vagy hiteles külső személy ezt javasolja. A dicséretet a tájékoztató füzetbe az igazgató, az értékelő naplóba az osztályfőnök jegyzi be. 9. Nevelőtestületi dicséretben részesíthető az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló kimagasló tanulmányi munkáért (minden tantárgyból jeles, vagy legfeljebb 2 jó osztályzata, vagy egy közepes osztályzata van), és/vagy közösségi munkáért, és/vagy példamutató magatartásáért és/vagy szorgalmáért. A nevelőtestület szavazással dönt a dicséret megadásáról az osztályfőnök előterjesztése alapján. Az osztályfőnök a dicséretet a törzslapba, a naplóba és a bizonyítványba is bevezeti. A nevelőtestületi dicséretben részesült tanulók oklevéllel és könyvvel is jutalmazhatóak. 10. Azokon az évfolyamokon, amelyeken a tanulók értékelése szövegesen történik, nevelőtestületi dicséretben az részesíthető, aki minden értékelt tantárgyból „kiválóan megfelelt" minősítést, illetve legfeljebb két „jól megfelelt" minősítést ért el. 11. A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók nevelőtestületi dicséretben, a ballagáson értékes könyv ajándékban részesülhetnek, melyet a ballagáson az iskola közössége előtt vehetnek át. 12. Az iskola minden év végén jutalomkirándulásban részesítheti a legtöbb igazgatói dicséretet elért tanulókat, illetve - ha az osztályból egyetlen tanuló sem kerülne ez alapján a kirándulók közé - az osztályfőnök javaslatára egy tanulót, aki a tanévben kiemelkedő teljesítményt nyújtott. (1-4 évfolyamig és 5-8. évfolyamig 10-10 fő).
XIII. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 1. Az a tanuló, aki kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a Házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, árt az iskola jó hírének, fegyelmi intézkedésre, büntetésre számíthat. A fegyelmi intézkedés nem megtorol, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál. A fegyelmező intézkedések szóban és írásban - a fokozatok egymásra épülésével -a következők lehetnek: *
nevelői, szaktanári figyelmeztetés szóban,
*
nevelői, szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás írásban,
*
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás,
*
igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás,
*
nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás.
2. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. 3. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót; kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli fegyelmező intézkedését az osztályfőnök kezdeményezi.
21 4. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. 5. Nevelői/szaktanári figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, ha beszélget az órán, elvonja társai figyelmét, szemtelen, csúnyán beszél, firkálja, rongálja a bútorzatot, verekszik, nincs felszerelése, ellenőrzője, nincs kész a házi feladata, nem hozza vissza és/vagy nem íratja alá a kiadott dolgozatot, vagy nem a kiadott állapotban hozza vissza, nem dolgozik az órán, veszélyezteti maga és társai épségét. A nevelői/szaktanári figyelmeztetést csak a tanuló üzenő füzetébe kell bejegyezni. 6. Osztályfőnöki figyelmeztetést kell kapnia annak a tanulónak, akinek magatartásból, szorgalomból 3 nevelői/szaktanári figyelmeztetése van. Az osztályfőnök az értékelő naplóba és a tanuló tájékoztató füzetébe is beírja a figyelmeztetést. A tanuló havi magatartás, illetve szorgalom jegye: 4. 7. Három osztályfőnöki megrovás után - a fokozatosság megtartásával -igazgatói figyelmeztetést, intést, megrovás következik. A tanuló havi illetve félévi magatartás és/vagy szorgalom osztályzata: rossz illetve hanyag. 8. Súlyos, vagy ismétlődő igazgatói megrovás után nevelőtestületi megrovás következik, mely szintén rossz osztályzatot von maga után, és a bizonyítványba, törzslapra is bejegyzésre kerül. 9. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. Fegyelmi eljárás: 1. Ha a tanuló súlyos jogellenességnek minősített cselekedetet követ el, ellene - a jogszabályokban meghatározott módon - fegyelmi eljárás indítható a büntetési fokozatok betartásának mellőzésével. Az iskola közössége által súlyosan jogellenesnek tartott cselekedetekről a Házirend rendelkezik. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Az eljárás során a tanuló fegyelmi büntetésben részesíthető. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: •
szigorú megrovás,
•
kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,
•
áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába,
•
eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén),
•
kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén),
1. Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától, s büntetésről a tantestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek: súlyos agresszivitás mással szemben, alkohol, drogfogyasztás,
22 társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek. 2. A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal és a diákönkormányzattal. 3. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra alapozva. (Felülvizsgálati kérelem, Törvényességi kérelem)
XIV. EGYEZTETŐ ELJÁRÁS 1.
Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítjuk az iskolában - a tanulóval szembeni fegyelmi eljárást felfüggesztve - az egyeztető eljárást.
2.
Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez, fegyelmi vétséghez vezető események feltárása, feldolgozása, értékelése.
3.
Az egyeztető eljárás az iskolának nem feladata, csak a szülői szervezet, és a diákönkormányzat kezdeményezheti.
4.
Az egyeztető eljárás szabályai: az egyeztető eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha az eljárással a kiskorú sértett (nevében eljáró szülője), valamint a kötelességszegő (nevében eljáró szülője) is egyetért.
5.
A fegyelmi eljárás megindítása előtt a kiskorú tanuló figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás lehetőségére.
6.
Az egyeztető eljárás rendje: cél a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása.
7.
A sérelem orvoslása: olyan megállapodást kell keresni, amely mindkét fél számára elfogadható.
8.
A szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha - a másik fél egyetértését is bírva - kéri az egyeztető eljárást.
9.
A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha a szülők vagy a tanulók valamelyike nem kéri az egyeztető eljárást, továbbá, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. A felfüggesztés ideje legfeljebb három hónap lehet.
10.
Az egyeztető eljárás eredményessége esetén, amennyiben a sértett és a kötelességszegő, fegyelmi vétséget elkövető között az eljárás során megállapodás született, akkor a fegyelmi eljárást felfüggesztjük.
11.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást megszüntetjük. A sérelem orvoslására kötött megállapodást, melyet az egyeztető eljárásban résztvevők aláírásukkal hitelesítenek, megismertetjük, megvitatjuk a tanulóközösséggel.
12.
13.
XV.
Az egyeztető eljárás az alábbi esetekben nem alkalmazható: Amennyiben a kötelességszegő az intézmény pedagógusait, alkalmazottait emberi méltóságukban súlyosan megsértette, akkor az egyeztető eljárás kezdeményezésére nincs lehetőség.
KÁROKOZÁS
23 1. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. 2. A kár-térítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskolaigazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. 2. Ha a kár olyan természetű, melyet a tanuló maga helyre tud hozni (Pl.: Törött virágcserép pótlása, virág elültetése.), a kár elhárítását elsősorban a tanulótól várjuk. 3. Ha a kár a tanuló által nem hozható helyre, de hozzátartozója képes erre, a kár elhárítását tőle várjuk.
XVI.
A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1.
A térítési díjak fizetéséről a Közoktatási törvény rendelkezik. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint.
2.
Az önkormányzat által megállapított étkezési térítési díj befizetéséről a szülő gondoskodik a konyhai dolgozó által meghatározott időpontokban és módon. A hiányzó tanuló étkezési díját csak akkor tudják a következő havi étkezés befizetésekor jóváírni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést legalább egy nappal előre lemondja.
3.
A normatív alapon ingyenes vagy kedvezményes étkezést a szülő a megfelelő igazolások benyújtásával igényelheti az önkormányzatnál.
4.
A térítési díj mérséklését vagy elengedését, segély iránti kérelmet - a szülőnek - írásban kérvényeznie kell az Önkormányzatnál. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, nyugdíjasok számát és az egy főre jutó kereset átlagát. A szülők, tanulók tájékoztatásában az iskola az osztályfőnökök útján közreműködik.
XVII. A NAPKÖZI OTTHON ÉS TANULÓSZOBAI FELVÉTEL RENDJE 1.
A szülők kérésétől függően, igényeiket felmérve szervezünk az 1-4. évfolyamon iskolaotthont vagy napközi otthont, 5-6. évfolyamon tanulószobát, vagy napközi otthont Így biztosítjuk a nyitvatartási rendhez igazodva tanítványaink délutáni elfoglaltságát. A pénteki foglakozást kellő számú igénylő esetén szervezzük meg.
2.
A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: A szülő igénye alapján minden, felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba (igény szerint tanulószobára) való felvétel.
24
XVIII.
3.
Felvételkor előnyt élvez a tanulóknak az a köre, melyet az érvényes jogszabály megnevez.
4.
A szorgalmi időszak végéig kérheti a szülő a következő évre a napközi otthonba való felvételt. (Indokolt esetben évközi jelentkezést is elfogadunk, ha ezzel nem lépjük át azt a létszámot, mely már veszélyezteti a rendeltetésszerű működést.) Első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. Az előzetes felmérés az osztályfőnökök feladata.
5.
A napközis, tanulószobás ellátás 16 óráig tart
6.
A jelentkezők kis száma esetén napközi és tanulószoba egyaránt szervezhető akár egy, akár több évfolyam tanulóiból összevontan is.
7.
A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
8.
A tanulót kizárólag az viheti el a foglalkozásokról, akit a szülő felhatalmaz erre, és ezt év elején írásban közli a pedagógussal.
9.
Az önkormányzat a tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít.
A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE 1. Az iskola a tanórai foglakozások mellett - igény szerint - tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: •
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódóan segítjük.
•
Iskolai sportkör Az iskola a ISK keretében is tart sportfoglalkozásokat, amelyekre a tanulók a tanév végén május. 31-ig a testnevelő tanároknál jelentkezhetnek. Ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára ingyenes. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Megállapodás alapján a ISK feladataiban részt vállalhatnak szakedzők is. Az iskolai és iskolán kívüli szervezésű sportversenyekre való felkészítés, sportszer, ruházat, nevezés, utaztatás a tanulók számára ingyenes. Az iskola csak abban az esetben utasítja el új sportcsoport alakulását, ha a rendelkezésre álló heti időkeretet már működő sportcsoportok igénybe vették, s ezért nincsen szabad hely, vagy a költségvetés nem teszi lehetővé.
•
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő
25 igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - az adott tanévet megelőző szorgalmi időszak végéig - az igazgató dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. •
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
•
Kirándulások. A tanulók önkéntes részvételével évente egy alkalommal kirándulást szervezünk, ha a diákönkormányzat úgy dönt, hogy a rendelkezésére álló egy tanításnélküli munkanapot erre használja fel. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
•
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Ismereteket kiegészítő, tantervi követelményekben nem szereplő témákhoz kapcsolódó, elsősorban tehetséggondozó jellegű foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik.
•
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánjuk a tanulókat felkészíteni az igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodó szabadidős programok szervezésével (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.
• Fakultatív hit-és vallásoktatás. A hitoktató a helyben szokásos módon (Az egyes számú megfogalmazás ellenére az itt leírtak természetesen valamennyi felekezetre igazak.) tájékoztatja a szülőket az iskolában folyó hitoktatás gyakorlatáról. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésének szabályai: 1. Tanórán kívüli foglalkozások, iskolai rendezvények csak pedagógusi részvétellel szervezhetők és bonyolíthatók. 2. A tanórán kívüli foglakozásokra a tanulók szüleik írásos engedélyével jelentkezhetnek. 3. A tanórán kívüli foglalkozások délután 12 óra és 16 óra között kerülnek megszervezésre. 4. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A jelentkezés egy tanévre szól. 6. Diákkört szabadon alakíthatnak a tanulók, amennyiben támogatónak megnyerik az iskola egy pedagógusát vagy olyan felnőttet, aki a tanulók felügyeletét a diákköri tevékenység közben ellátja. Ha a felügyeletet ellátó személy nem az iskola dolgozója, meg kell ismernie és el kell fogadnia azokat a dokumentumokat, amelyek az iskola életét és az itt folyó munkát szabályozzák.
26 7. A diákkörök működéséhez ingyenesen biztosítja a helyiségeket és az eszközöket az iskola. A közben felmerülő eseti költségek a diákköri tagokat terhelik. 8. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. 9. A diákönkormányzat működését diákönkormányzatot segítő kijelölésével, eszközei, helyiségei ingyenes rendelkezésre bocsátásával támogatja az iskola. 10. Az évente kétszer tartott papírhulladék gyűjtés az alma-bál és a farsang szervezése, rendezése diákönkormányzati tevékenység. A teljes bevétel minden esetben az övék, azt szabadon használhatják fel Szervezeti és működési szabályzatukban megjelölt célokra. 11. A felnőtt segítő tagja nevelőtestületnek, a döntések meghozatalakor a diákság érdekeit képviseli. 12. Az iskola tanulóközösségei az életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton keresztül is érvényesíthetik jogaikat.
XIX. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA 1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja. 2. Az szaktermek és tantermek kizárólag a pedagógus jelenlétében használhatók. 3. Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit, valamint 16 óráig a sportpályákat csak pedagógusi felügyelettel használhatják. 4. Az iskolába érkezés a főbejáraton történik. A tanulók és a felnőttek kizárólag ezen keresztül közlekedhetnek. 5. Az iskola kapujától a kerékpárt csak tolni szabad. A balesetek elkerülése végett motorkerékpárral és gépkocsival behajtani kizárólag a lekerített gazdasági udvarra szabad. A tanulók által használt udvarrészekre történő szállítás esetén felügyelni kell a gépkocsi mozgást. Előzőleg az udvarrész kiürítéséről az ügyeletes nevelő gondoskodik. 6. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. 7. A pedagógus a szaktantermeket, tornatermeket az óraközi szünetek idejére, a testnevelés öltözőket a foglalkozás idejére bezárja. 8. Az intézmény helyiségei az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók vagy használatra átengedhetők. A bérleti szerződésben, a
27 használatra való átengedés esetén kötött megállapodásban meg kell határozni a használat rendjét és idejét. 9. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe vagy engedhetők át másnak, ha a bérbeadás nem gátolja az iskolai testnevelés órákat, a sportkörök működését, a mindennapos testnevelést.. 10. A termekből bármit másik terembe vinni, tönkrement bútort a gondnokkal elvitetni kizárólag az igazgatóhelyettessel történt egyeztetést, teremleltárokon való átvezetést követően lehet. Az étkező használata, az étkezés rendje 1. A napközi otthonos, iskolaotthonos és étkező tanulók a számukra kidolgozott ebédelési sorrend szerint vehetik igénybe az ebédlőt. 2. A csoportok tanulói közösen, tanítói felügyelettel étkeznek. 3. Az a csak étkező tanuló, aki nem tartja be a kulturált étkezés szabályait, kizárólag a számára kijelölt napközis csoporttal ebédelhet. 4. Kabátot, sapkát a tanulók ne vigyenek magukkal az étkezőbe! 5. A táskát a táskatartó szekrényben kell elhelyezni! 6. Az étkezőben ebédidőben csak az tartózkodhat, aki étkezik. 7. Az étkezés önkiszolgáló rendszerrel történik. Az étkezőnek ki kell várnia, míg a sor rákerül, étkezés után pedig vissza kell vinnie a mosogatóhoz a tányért, rendet kell hagynia maga után! 8. Az étkezést felügyelő felnőttek irányítását az étkezőknek el kell fogadniuk!
A technika termek használatának rendje 1. A technikateremben tanuló - balesetvédelmi okokból - tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A termeket becsengetéskor a tanár nyitja, a tanóra végén bezárja. 2. A munkahelyet csak indokolt esetben, tanári engedéllyel szabad elhagyni. 3. Valamennyi elektromos gépet, eszközt kizárólag tanári engedéllyel, a szaktanár utasításainak megfelelően szabad működésbe helyezni és használni. 4. Valamennyi eszközt és szerszámot kizárólag az év elején történt balesetvédelmi oktatás és a szaktanár utasításainak megfelelően szabad használni. 5. Ha a diák bármiféle rendellenességet észlel, veszélyforrást fedez fel, köteles haladéktalanul jelezni a szaktanárnak. 6. Ha a technikatermekben nem technika óra folyik, az eszközökhöz nyúlni, az elektromos berendezéseket üzembe helyezni tilos! A termekbe ekkor is csak tanári felügyelettel lehet belépni, a szünet ideje alatt bent tartózkodni tilos! A számítástechnika terem használatának rendje
28 1. A számítástechnika termekben tanuló tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A termeket becsengetéskor a tanár nyitja, a tanóra végén bezárja. 2. A számítógépeket kizárólag a tanár engedélyével szabad be-, illetve kikapcsolni. 3. A munka közben tapasztalt rendellenességeket, programhibákat, hiányokat azonnal jelenteni kell a tanárnak! 4. A számítógépek burkolatát megbontani, az elektromos vezetékekhez nyúlni tilos, mert balesetveszélyes! 5. A teremben étkezni tilos! 6. A táskát , kabátot az osztály öltözőszekrényében kell tartani még akkor is, ha a számítástechnika az utolsó óra. A testnevelés termek és öltözők használatának rendje 1. A tornateremben és a csarnokban csak a foglalkozást vezető felügyelete mellett szabad tartózkodni. 2. A testnevelés foglalkozások fokozottan balesetveszélyesek, ezért a foglalkozás vezetőjének utasításait minden esetben be kell tartani. 3. Aki bármilyen baleseti forrást észlel, azonnal szóljon a foglalkozás vezetőjének! 4. A foglalkozásokon a higiénia, a balesetek megelőzése és a vagyonvédelem miatt csak a vezető által meghatározott felszerelésben vehetnek részt. Lányok: tornadressz, fiúk: rövid tornanadrág, atléta, melegítő. A felszerelés meghatározása mindig szorgalmi év végén történik. 5. A testnevelés foglalkozásokon tilos ékszert, karórát hordani, mert súlyos balesetek származhatnak belőle. Ezeket az értéktárgyakat a foglalkozás vezetőjének megőrzésre át kell adni! 6. Tartsuk szem előtt, hogy a többiek testi épsége és a sajátunk a játék közben is fontosabb a győzelemnél! 7. Felmentett tanuló kizárólag az osztály, csoport foglalkozási helyén tartózkodhat. 8. Igyekezni kell a felöltözéssel, hogy a következő csoport időben hozzáfoghasson az átöltözéshez. 9. Az öltözőt a foglalkozást tartó kötelessége bezárni a foglalkozás idejére. 10. A testnevelés és sportfoglalkozásokat követően tisztálkodni szükséges!
Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A szabályzat a könyvtárban található.
XX.
AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:
29 o o 2.
Az iskolában heti egy alkalommal évente szeptemberben megállapított időpontban védőnői szolgálat működik. Az iskolaorvosnak külön megállapított rendelési ideje nincs Beteg tanuló kizárólag szülője vagy az iskola felnőtt dolgozója kíséretében hagyhatja el az iskolát, indulhat állapotától függően haza vagy orvoshoz, kivéve, ha szülője írásban vagy telefonon kéri, hogy egyedül elmehessen.
3.
Beteg tanuló állapotától függően vagy a tanári szoba előtt vagy az orvosi szobában (ez utóbbi esetben felnőtt felügyelettel) várakozik, míg jobban lesz, vagy az ellátása megkezdődik, vagy szülei megérkeznek.
4.
Az orvosi beavatkozással járó iskolaorvosi ellátásokat (például oltás, fogászati kezelés) az osztályfőnök minden esetben előre beírja a tanulók tájékoztató füzetébe az ellátás fajtájának megnevezésével, időponttal.
5.
Amennyiben a szülő a kezeléssel, beavatkozással, ellátással kapcsolatosan bármiféle kéréssel, kifogással, felszólamlással él, ezt írásban az orvosnak kell eljuttatnia. A levélben foglaltakat az orvos mérlegeli.
6.
Az osztályfőnök vagy a felügyeletet ellátó pedagógus, amennyiben diákja hozzá fordul bármely orvosi ellátással kapcsolatos vitás kérdésben, minden esetben a tanuló érdekében, képviseletében jár el. Ha szükséges, a tanuló orvosi ellátásának felfüggesztését kéri, míg a szülőnek nincs módja eljárni gyermeke képviseletében.
7.
A tanuló egészségi állapotában bekövetkezett átmeneti változásokról, gyógyszer szedéséről, a tanuló egészségi állapotával kapcsolatos tudnivalókról, ha ezek az iskolától speciális eljárást, viszonyulást igényelnek, a szülőknek értesíteniük kell az iskolát, ellenkező esetben a pedagógusok nem tudnak minden tőlük elvárhatót megtenni a gyermek érdekében.
8.
A gyermek egészségi állapotával kapcsolatos minden információ kizárólag a gyermek érdekében használható fel! Csak olyanoknak adható tovább, akik szükség esetén ügyében intézkedni kötelesek.
9.
Az intézményben vagy intézményen kívüli iskolai programon történő minden balesetről, sérülésről, még a legkisebb, látszólag következmény nélküliről is a kísérő pedagógusnak a legrövidebb időn belül értesítenie kell a szülőt és az iskolai balesetvédelmi felelőst, aki a történtekről baleseti jegyzőkönyvet vesz fel.
10.
A tantermekben és a folyosókon tilos a szaladgálás! Ügyelni kell a saját és a társak testi épségére, egészségére!
11.
Jó idő esetén a szüneteket lehetőleg az udvaron kell tölteni!
12.
Aki veszélyt vagy balesetet észlel, azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek, ill. bármely közelben tartózkodó felnőttnek!
13.
A mosdókban és a WC-n is szükséges betartani az egészségügyi szabályokat!
14.
Tilos az iskolában a dohányzás, az alkohol, mindenféle serkentő, izgató és kábító hatású szer (energiaital) fogyasztása!
15.
Olyan testékszert, ékszert, ruhát, amelyek az iskolai foglalkozások, a szabadidő vagy a játék alkalmával sérülést okozhatnak, betegséghez vezethetnek, az iskolában és az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon tilos viselni!
30
XXI.
XXII.
16. 17.
Tilos az iskolában rágógumizni. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert, fegyvernek minősülő eszközt vagy olyan eszközt, tárgyat, amely fokozottan balesetveszélyes (éles, hegyes...).
18.
A felnőtt dolgozók kizárólag a kijelölt helyen dohányozhatnak, a szülők vagy hivatali ügyben járók az iskola területén nem dohányozhatnak.
ÉRTÉKTÁRGYAKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1.
Tilos az iskolai munkához szükségtelen tárgyakat az iskolába behozni!
2.
Pedagógus kizárólag olyan dolog iskolába hozatalát kérheti a tanulótól vagy szülőtől, melynek megrongálódása, elvesztése nem ró aránytalan anyagi terhet az intézményre.(Például nem hozatható be pótolhatatlan emlék, régiség, érme- vagy bélyeggyűjtemény, stb.)
3.
A talált, gazdátlan tárgyakat haladéktalanul át kell adni az órát tartó nevelőnek, vagy az ügyeletes pedagógusnak!
4.
A talált tárgyak, ruhák, a szülői értekezletek előtt az iskola folyosóján megtekinthetők, átválogathatók. Mivel az iskola ezeket hosszú távon nem képes raktározni, az el nem vitt talált tárgyakat, ruhákat átadjuk a vöröskeresztnek.
5.
A mobiltelefon és elektronikus hanghordozó kikapcsolva, a táskában tartható, kizárólag a tanítási és foglalkozási időn kívül rendkívüli esetben használható! Óraközi szünetekben sem használható. Érte anyagi felelősséget az iskola nem vállal.
6.
A kerékpárt lezárva, a kijelölt helyen kell tartani! A kerékpárokért az iskola anyagi felelősséget nem vállal.
7.
Az iskola gazdasági udvarában csak az intézmény dolgozói parkolhatnak. Mivel a gazdasági udvar őrzése nem megoldható, a parkoló autókért, a bennük hagyott értékekért az iskola felelősséget nem vállal.
8.
Az iskolába hozott pénzért az iskola nem vállal felelősséget.
9.
Mindenki óvja az iskola rendjét és tisztaságát: vigyázzon a folyosók és a tantermek dekorációjára, virágokra, bútorokra és egyéb berendezési tárgyakra!
10.
A tanulók részére kijelölt öltözőszekrény használata kötelező! Zárásáról az tanulók gondoskodnak, mindenki kap egy kulcsot az osztályfőnökétől A szekrényekben kell elhelyezni a kabátokat, sapkákat, ernyőket, minden olyan ruházati tárgyat, melyet a tantermekbe nem vihetnek magukkal a tanulók. Az elvesztett kulcsot a tanulónak kell pótolnia.
A TOVÁBBTANULÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 1. A továbbtanulásra készülő 8. évfolyamos tanulónak három nap áll rendelkezésére - a szülők által minden évfolyamon igazolható évi három napon felül - középiskolák, szakiskolák látogatására.
31 A középiskola, szakiskola nyílt napjain való részvételt a szülőnek minden esetben előre, írásban kell jeleznie az osztályfőnöknek. Ha a tanuló az iskolalátogatásra külön engedélyezett három napot felhasználta, még rendelkezésére áll a szülő által igazolható három alkalom, ha ezt is kimerítette, az iskola nem fogadja el a nyílt napon való részvételt igazolt mulasztásnak.
2.
XXIII.
ÖLTÖZKÖDÉS
1.
Ünnepélyeken a szülők közössége és a diákönkormányzat egyetértésével meghatározott öltözékben kell részt venni, mely iskolánkban: sötét alj, fehér blúz, ing.
2.
Az iskolában vagy az iskola által szervezett rendezvényen tilos olyan öltözéket hordani, jelképet viselni, a fizikai megjelenést olyanná alakítani, amely tiltott politikai csoportokhoz vagy extrém csoportokhoz tartozást fejez ki; vagy a szexualitást, brutalitást, agresszivitást, hangsúlyozza; élettagadó, a rajta található szöveg, ábra, egyéb megjelenítés megbotránkozást keltő; alkalmas a másik megfélemlítésére vagy önérzetének megsértésére; vallási, világnézeti meggyőződésének kigúnyolására.
XXIV. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA 1.
3.
Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő rászoruló diákok =
étkezési támogatásban,
=
ingyenes tankönyv ellátásban,
Étkezési támogatás: => A mindenkor érvényes jogszabályok alapján illeti meg a tanulót. = Egyéb esetben egyedi elbírálás alapján az önkormányzat döntése alapján részesülhet kedvezményben.
4.
Tankönyvtámogatás: == Minden tanévben az iskola levélben értesíti a családokat a normatív tankönyvtámogatással kapcsolatos valamennyi tudnivalóról. A megadott határidőig a családok igazolják a jogosultságot. = Azoknak a családoknak, akik a határidőig, későbbi jogosulttá válás esetén igazolják a jogosultságot, az iskola kölcsönzött tankönyveket biztosít ingyenesen. = A következő tanév első évfolyamára beiratkozóknak a normatív kedvezmény megítéléséhez szükséges igazolást legkésőbb beiratkozást követő két héten belül kell leadniuk. == Az iskola a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésére álló keret 75%ából az évfolyamoknak rendelt tankönyvekből, munkafüzetekből könyvtári példányokat vásárol. A tanév közben érkezőknek, a tankönyvüket elvesztőknek, a költségvetés beadását követően normatív támogatásra
=
32 jogosulttá válóknak könyvtári példányt biztosítunk a szükséges könyvekből, munkafüzetekből. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztéséért, megrongálódásáért a kölcsönző anyagi felelősséggel tartozik. Rongálódásnak számít a tankönyv firkálása, nem használatból eredő gyűröttsége, szakadása. A könyvtári könyvbe írni, jelölni nem szabad.
XXV.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1.
Hivatalos ügyek intézése: = Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az irodában történik 8 óra és 15 óra között. =
A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a hirdetőtáblán keresztül szerezhetnek tudomást.
2.
A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletében szereplő szabályzatokban leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején osztályfőnöki órán a tanulókkal ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni.
3.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamelyik intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
4.
A tanulói jogviszony keletkezése, megszüntetése, megszűnése a helyi pedagógiai program és a törvényi rendelkezések szerint történik.
5.
Az osztályozó- és javítóvizsgák a helyi pedagógiai program és a törvényi rendelkezések szerint történnek.
6.
Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze. Iskolai rendezvénynek minősül: == Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró) =
Nemzeti ünnepek
=
Helyi rendezvények
=
Diák és sport napok
=
Iskolai kirándulások
=
Iskolai napok
=
Megyei versenyek
33
HÁZIREND XXVI. KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉS
Az iskola beiskolázási körzetén kívüli tanulók felvételéről
A sorsolással eldöntendő felvétel szabályozása: •
A köznevelésről § -51§
•
20/2012.
szóló 2011. évi CXC. törvény 49
(VIII.31.) EMMI rendelete 22.-25.§ (R)
A felvétel rendje: Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat R:24.§ •
halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat ( előnyben vannak a kerületiek)
•
sajátos nevelési igényű tanulókat ( ha az intézményünk a kijelölt iskola )
•
különleges
helyzetű tanulókat ha
o
szülője, testvére fogyatékkal élő
tartósan
beteg
vagy
o
testvére az adott intézmény tanulója
o
munkáltatói igazolás alapján a szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy
o
az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található
Abban az esetben, ha az általános iskola igazgatója valamennyi különleges helyzetű tanuló fölvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben részesíteni, aki a különleges helyzetek közül legalább két pontban érintett. Azonos számú föltétel esetén sorsolás útján kell a döntést meghozni. A különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk.
34
HÁZIREND
A sorsolás időpontja: A beiratkozás eljárásrendje alapján. A sorsolás helyszíne: Az iskola titkársága.
A sorsolásban közreműködők: •
A
•
A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, a, leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető
sorsolás az érintett szülők számára nyilvános.
A sorsolás menete: A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A sorsolás megkezdése előtt a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről , valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki ( fel kell olvasni a névsorokat ), majd ezeket is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során. Értesítési kötelezettség:
HÁZIREND
A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján, ill. a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban (tértivevényes levélben) értesítjük a sorsolás eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. (Lásd: A jogorvoslat rendje pontot ). A jogorvoslat rendje: A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője hoz döntést. ( Köznevelési tv. 37.§ 38.§ és 40.§)
35
36
37
38
39
