2013 . évi szakmai beszámoló
Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kistérségi Egység 7632 Pécs, Anikó u. 5.
Doma Lajos igazgatóhelyettes
1
I. Az ellátási terület bemutatása (statisztikai-, demográfiai mutatók)1 Intézményünk által nyújtott szolgáltatás tekintetében, fontos látni, hogy évről-évre hogyan alakul az egyes településeken élők szociális helyzete, milyen újabb és újabb társadalmi problémákra kell Szolgálatunknak megoldást találnia, az új kihívásokra gyakorlati választ adni. Intézményünk Kistérségi Egysége 38 településen 14 családgondozóval 5 mikroközpontból látja el a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást. Egységünk által ellátott települések összes lakossága megközelítőleg 30.518 fő volt 2013-ban, 2012-ben 30.448 fő, 2011-ben pedig 30.391 fő volt. Ebből az adatból arra következtethetünk, hogy még mindig jellemző az a szuburbanizációs jelenség, ami a Pécs agglomerációs körzetében található településekre a társadalmilag magasabb státuszú családok beköltözését jelenti. Ezt támasztja alá az egyes települések lakosságszámának alakulása is. A városhoz közel elhelyezkedő, intézményekkel, szolgáltatásokkal, infrastruktúrával jobban ellátott települések lakosságszáma emelkedett; pl. Kozármisleny, Nagykozár, Keszü, Kökény, Orfű, Pellérd, míg a nehezebben megközelíthető a fenti szempontok tekintetében hátrányos helyzetű települések lakosságszáma csökkent; pl. Téseny, Gyód, Husztót, Lothárd (1.sz. melléklet). A lakosságszám alakulását befolyásolja továbbá, a
gyermekvállalási
hajlandóság,
ami
az
adott
településen
élő
lakosság
korösszetételére is utal. A kistérségi települések igen eltérőek infrastrukturális, szolgáltatási szempontból, sőt egyes településeken belül is gyakoriak a leszakadó, ill. fejlődő településrészek. A településeken belüli lakóhely elhelyezkedése összefüggést mutat az ott élők társadalmi helyzetével, életmódjával. Ezek a települési adottságok meghatározzák a Szolgálatunk által ellátott ügyfelek alapproblémáit. Egyrészről legnagyobb problémát továbbra is a leszakadó, vagy hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához való hozzájutásának hiányát, gyengülését vagy elvesztését jelenti, mely maga után vonja az anyagi nehézségeket, szenvedélybetegséget, pszichés problémákat. Másrészről a viszonylag jómódú családok eladósodása, az újépítésű családi házakra felvett deviza hitelek miatt, szintén anyagi, párkapcsolati, pszichés problémákat okoznak. 1
A demográfiai mutatók az egyes települési önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján készültek.
2
Egységünk által ellátott településeken élő gyermekek száma évről évre csökken 2013-ban a 18 év alatti lakosok száma 6239 fő volt, 2012-ben 6383 fő 18 év alatti gyermek lakott ezeken a területeken, míg 2011-ben 6454 fő. A rendelkezésünkre álló, egyes településekre vonatkozó adatok alapján egyértelműen látszik, hogy azokban a térségekben, ahol a lakosságszám csökkent, ott magasabb arányban a gyermekek száma is csökkenést mutat. Ez a folyamat a kisebb, hátrányos helyzetű településekre jellemző leginkább. A fenti adatok arra engednek következtetni, hogy ezekből a falvakból többnyire a gyermekes családok költöznek el, az idősebb felnőtt lakosság nem mobilizálódik. Ezek a községek azok, ahol egyre inkább elöregedik a lakosság, így a szociális problémák is inkább az időskorra jellemző egészségügyi problémákban, demenciában, elmagányosodásban mutatkoznak meg. Egyre több településen találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a bejelentett lakosok száma és a településen valóban a mindennapi életben ott élők száma eltér egymástól. Nagyon sok aktív korú személy külföldön vállal munkát, családját hátrahagyva, hogy anyagi helyzetén javítson. Ebből adódóan szolgálatunk párkapcsolati,
kapcsolattartási,
szülői
felügyeleti
jogot
érintő
problémákkal
szembesül.
II. Gyermekjóléti szolgáltatás bemutatása
1. Gyermekek veszélyeztetettségének okai A demográfiai adatokból egy általános problémaleírást kaphattunk. Ügyfeleink gyakran igen sokféle, sokszínű és egyedi élethelyzetbe kerülnek, mely nagy kihívást jelent Intézményünk munkatársai számára. Az elmúlt évben 500 gyermek 251 családból állt Központunk Kistérségi Egységének gondozása alatt. Ez az összes településen élő gyermekek több mint 8%-át teszi ki. A családokat szinte minden esetben több probléma együttes fennállása jellemzi. 2013-ban a legtöbb gyermeket érintő (a gondozott gyermekek 67%-a) probléma anyagi volt, melyhez természetesen egyéb problémák is társultak. Ez alacsonyabb arány a tavalyi évhez képest, amely a gyerekek csaknem 95 % át érintette. Az
általunk
gondozott
gyermekek
családjának
47%-ban
tapasztaltunk
gyermeknevelési problémát. A gyermeknevelési problémák gyakori kiváltói a szülők egymás
közti
konfliktusainak,
valamint
a
nem
megfelelő
gyermeknevelési
módszerek, melyek a gyermek korához, értelmi fejlődési szintjéhez nem igazodnak, 3
gyakran eredményezik szülők és gyermekük közti konfliktusokat. Családi konfliktust 192 gyermek családjában tapasztaltunk ez a gondozott gyermekek 38%-át jelenti. A fenti problémákhoz szorosan kapcsolódnak a szülők, vagy család életvitelében megjelenő nehézségek, mely a gondozott gyermekek 26%-át, 133 gyermeket érintett. A család nem megfelelő életvitele magában hordozza a gyermek helytelen nevelésének problémáját. Leggyakoribb esetek: gyakori párkapcsolati változások, melyek
gyakran
költözéssel
járnak,
a
gyermek
számára
veszélyeztető
életkörülmények, lakáskörülmények, a gyermek korának nem megfelelő napirend, kötelező (iskolai) elfoglaltságaik figyelmen kívül hagyása. Szülői elhanyagolást a gondozott gyermekek 33%-nál tapasztaltunk, ez az egyik leggyakoribb szülők által történő veszélyeztetettség. Ennek megnyilvánulása lehet a gyermek gondozásában megjelenő elhanyagolás (higiénés, táplálás, magára hagyás), de lehet lelki elhanyagolás is. A gondozott gyermekek 15%-a szenvedélybetegségben szenvedő családtagokkal él együtt. A gyermekveszélyeztetettség legsúlyosabb formája a családon belüli bántalmazás, mely a gondozott gyermekek 7%-ának a családjában fordult elő 2013-ban, ez 39 gyermeket jelent. A 39 gyermekből 13 gyermeket bántalmaztak fizikailag, 12 gyermek vált szexuális abúzus áldozatává szülei, vagy testvére által. A szexuálisan bántalmazott gyermekek közül többet fizikailag is bántalmaztak, ezért a bántalmazott gyermekek számánál is megjelennek. A gyermekek fizikai és szexuális bántalmazása mellett lelki bántalmazásnak is ki voltak téve, melyen túl még 19 gyermekről lehetett elmondani, hogy lelkileg bántalmazták a családján belül. A fent leírt problématípusok a legjellemzőbbek a gyermekek veszélyeztetettsége tekintetében. Ezen problématípusokon belül nagyon sokféle és eltérő eseteket tapasztaltak Intézményünk családgondozói.
2. Az alapellátás bemutatása Alapellátás keretein belül az elmúlt évben 380 gyermeket gondoztunk, a gyermekek családjaival végzett tevékenységünk nagyon sokszínű és változatos, mint ahogy az általunk ellátott településeken élők problémái is. Családgondozóink számára nagy felkészülést és állandó jogszabályi ismeretet igényel a problémák felismerése és megoldási lehetőségei.
4
2013-ben a kistérség területén dolgozó gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó 8 családgondozó, összesen 2069 alkalommal tett családlátogatást az ügyfelek otthonában. Az ügyfelek számára leggyakrabban információt nyújtottunk ezt 2013-ban 2524 alkalommal tettük. Információt általában a következő témákban nyújtottunk: segélyekhez való hozzájutás; munkahelykeresés; adósságok rendezése, közüzemi tartozás miatt; élelmiszer,- ruházat,- egyéb gyermekek ellátásához, gondozásához szükséges felszerelésekhez való hozzájutás; szolgáltatások igénybevételének lehetőségei (szakorvosi ellátások, védőnői szolgáltatás, iskola, óvoda, stb.). Gyakori szolgáltatási formánk a tanácsadás, melyet 2013-ban 384 alkalommal kaptak az ügyfelek családgondozóinktól. Legtöbbször az alábbi ügyekben volt szükség tanácsadásra:
gyermekelhelyezés,
válás,
kapcsolattartás,
nevelési-gondozási
problémák, életviteli problémák. Családgondozóink a szociális munka eszközeivel tudnak a családoknak segítséget nyújtani. Ezen belül segítő beszélgetésekkel próbálják a krízishelyzetben lévő családokat segíteni. Fontos feladatuk, hogy a gyermekekre vonatkozó jelzésekben leírt problémák mögött („tüneti probléma)” feltárják a családi rendszerben megtalálható valódi problémákat. A szociális munka eszközei közé sorolandó a különböző konfliktuskezelő módszerek, melyeket gyakran kell alkalmazniuk a munkatársaknak, kapcsolattartások, szülők, rokonok közti feldolgozatlan konfliktusok esetén. 2013-ban a Kistérségi Egységben dolgozó családgondozók 1431 alkalommal folytattak segítő beszélgetést az ügyfelekkel. A családgondozónak a családon belüli problémák beazonosítása után kell döntenie, annak lehetséges megoldásairól, vagyis, milyen szolgáltatásba kell delegálnia a családtagokat,
gyermeket
(pszichológus,
jogász,
pedagógus,
egészségügyi
intézmény stb.) Elengedhetetlenül fontos a különböző intézmények által nyújtott szolgáltatások ismerete, az ott dolgozókkal való szakmai kapcsolat. Intézményünk által az ügyfelek számára ingyenesen biztosítunk pszichológiai ellátást, jogi tanácsadást, mediációt. Családgondozóinknak gyakran kell hivatalos ügyekben közreműködniük klienseink érdekében, ezt a szolgáltatást 2013-ban 228 alkalommal nyújtották. Hivatalos ügyeknél leggyakrabban támogató leveleket készítettünk személyes okmányok, iratok illetékmentes kiállításához. Emellett rendszeresen segítettünk ügyfeleinknek intézményekbe való elhelyezést segítő kérelmek, hatósági eljárásokhoz szükséges 5
beadványok elkészítésében. Átmeneti gondozásba 2013-ban 25 gyermek került 14 családból, 1 gyermek került a gyermekek átmeneti otthonába, a többi családjával családok átmeneti otthonába került.
3. Hatósági intézkedések 2013-ban 70 gyermeket gondoztunk védelembe vétel keretein belül a kistérségi településeken. A gyermekek védelembe vételére többek között iskolai hiányzások miatt, illetve együttműködés hiányában került sor. A gyermekek nagy része már 2 éven túl állt hatósági intézkedés alatt. A védelembe vett gyermekekkel és családjukkal a családgondozó kéthetente tartotta a kapcsolatot, figyelemmel kísérve a nevelési-gondozási tervben előírt feladatok megvalósulását. A veszélyeztetettség megszűntetése érdekében rendszeresen tájékozódott a gyermekkel kapcsolatban álló intézményeknél, a gyermek fejlődéséről, a család együttműködéséről, szükség esetén esetkonferenciát szervezett, hogy tisztázza a gyermekkel kapcsolatos feladatokat. A védelembe vétel felülvizsgálatára évente kerül sor, szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet a családgondozó. Szakellátásból hazakerült, utógondozás alatt álló gyermekek száma mindösszesen 5 volt az elmúlt évben. Utógondozás alatt álló gyermek esetében az illetékes gyámhivatal rendel ki családgondozót, a gyermek családjába történő beilleszkedés segítése céljából. A családgondozó feladata a család és gyermek segítése a gyermek családban történő nevelkedése céljából. Ideiglenes hatályú elhelyezésre tavalyi évben 2 alkalommal került sor, amely 7 gyermeket érintett. 2013-ban 38 gyermek volt átmeneti nevelésben, akik szülei kistérségi településen éltek. Velük a családgondozó havonta tartott kapcsolatot, figyelemmel kísérve az átmeneti nevelt gyermek és szülei közti kapcsolat alakulását, segítve a családot a gyermek kiemelésére vezető okok megszüntetésében.
6
1. Gyermekjóléti Szolgáltatást igénybevevő gyermekek száma 2013-ban korcsoportos megosztásban 0-2 éves
3-5 éves
6-13 éves
14-17 éves
összesen
48
77
204
171
500
2. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott gyermekek száma 2013-ban ellátási típus szerint alapellátás
védelembe vétel
utógondozás
380
70
5
gyermekek száma
ideiglenes hatályú elhelyezés 7
átmeneti nevelt
összesen
38
500
3. A gyermekjóléti szolgálat által leggyakrabban kezelt problématípusok 2013-ban Probléma típusok
kezelt problémák száma (halmozott adat) 338
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési
236
Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti)
192
Szülői elhanyagolás
168
Szülők vagy család életvitele
133
Magatartászavar, teljesítményzavar
120
Szenvedélybetegségek
77
Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség
75
Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki)
39
Fogyatékosság, retardáció
15
4. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2013-ban Gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységei
Szakmai tevékenységek száma (halmozott adat) 2069
Családlátogatás Információnyújtás
2524
Segítő beszélgetés
1434
Tanácsadás
384
Hivatalos ügyekben való közreműködés
228
Közvetítés más szolgáltatásba
96
7
III. Családsegítő szolgáltatás bemutatása
1. A szolgáltatást igénybevevők számának alakulása A következő adatok bemutatják a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők arányának alakulását. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma az ellátási területünkön 2013-ban 331 fő volt. Ebből 221 fő régi ügyfél volt és 110 fő került új ügyfélként Szolgálatunkhoz. Ez az adat tartalmazza az egyszeri ügyintézést is. Gondozási folyamatban 296 ügyfél vett részt. Az ügyfelek 55 %-a volt nő, 45%-a pedig férfi. Az életkori vonatkozásban a 18-34 éves korú kliensek száma 46 fő, a 35-49 éves ügyfelek száma 59 fő, az 50-61 éves korú szolgáltatást igénybe vevők száma 179 fő, míg a 62 év és ennél idősebb ügyfelek száma 54 fő volt. Az ügyfelek életkori jellemzőiről elmondható, hogy legmagasabb
arányban
52%-ban
az
50-60
év
közöttiek
jelentek
meg
Szolgálatunknál. A gazdasági aktivitás tekintetében az aktív kereső ügyfelek aránya az összes ügyfélhez viszonyítva 9 %, mely nagyon alacsony, az álláskereső ügyfelek aránya közel 60%, míg az inaktív, de nem nyugdíjas ügyfelek aránya 11%. Az összes megjelenő ügyfelek közül az inaktív nyugdíjasok aránya 17%. Összességében megállapítható hogy az aktív korú munkahellyel nem rendelkező kliensek aránya 7%kal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ugyanakkor az aktív keresők aránya a tárgyévet megelőző időszakhoz képest közel azonos (1%-kal csökkent). Fontos megjegyezni, hogy az életkori sajátosságok, valamint a gazdasági aktivitás bemutatásánál megjelenő adatokat nagyban befolyásolja a rendszeres szociális segélyezettek aránya. Ezért nagyon magas az 50-60 év közöttiek és az aktív korú álláskeresők aránya. A családi összetétel tekintetében az ügyfelek 47%-a él egyedül, ez az arány nagyon magas, az elmúlt évekhez képest is. Ezt követi az „egyéb” kategória, amely közel 25%. Ide sorolandók a különböző nem „hagyományos” együttélési formák, például testvérek, egyéb rokonok együttélése. Legkisebb arányban az egyszülős gyermeket nevelők jelentek meg a családsegítő szolgálatnál, melynek oka az, hogy ebben az 8
együttélési formában élők problémáit többnyire a gyermekjóléti szolgáltatás keretében kezeljük. Az ügyfelek iskolázottsági adatait áttekintve látható, hogy a hozzánk forduló ügyfelek 41%-a általános iskola 8 osztályával rendelkezik. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 45 fő, ami az összes ügyfél 15%-a. Ez az arány is szintén magas, tekintve, hogy az ő munkaerő-piaci helyzetük reménytelen. Szakmunkásképző iskolát befejezett ügyfelek száma 91 fő ez az összes ügyfél 30%a. Érettségivel rendelkezők aránya 12,5 %, diplomával rendelkezők aránya pedig 1%.
Az alacsony iskolai végzettségből fakadóan még mindig magas az aktív korú inaktívak aránya, akik anyagi problémákkal küzdenek, így a kliensek körében az életszínvonal is alacsony. Ennek következtében, foglalkoztatással kapcsolatos problémákat, klienseink közel 46%-a fogalmazott meg 2013-ban. Ezt követően életviteli, anyagi problémák miatt kellett az ügyfeleknek a legtöbb segítséget nyújtani, ami az ügyfelek 47%-át érintette. Azoknak a klienseknek, akik munkahely keresés céljából is érdeklődtek a Szolgálatnál, email-es formában napi rendszerességgel juttatunk el információt az aktuális álláshirdetésekkel kapcsolatban. Továbbá hozott problémaként az alábbi problémák merültek még fel: az ügyfelek és családtagjaik több mint 13%-ka szenved lelki-mentális problémáktól, 12%-a jelzett családi-, kapcsolati problémákat, melyhez gyakran társult családon belüli bántalmazás vagy gyermeknevelési probléma. Az év folyamán rendszeresen kértek az ügyfelek ügyintézéshez segítséget, illetve információkérés céljából is több alkalommal jelentek meg Szolgálatunknál.
9
5. A családsegítő szolgáltatásban ellátottak száma nem és korcsoport szerint (fő) 2013-ban 18-34
35-49
50-61
62 és idősebb
összesen
Férfi
19
30
79
20
148
Nő
27
29
93
34
187
Összesen:
46
59
172
54
331
6. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma gazdasági aktivitás szerint 2013-ban összesen A szolgáltatást igénybevevők száma
296
Foglalkozatott
27
Munkanélküli
175
Inaktív
86
ebből nyugdíjas
52
Eltartott
8
ebből gyermek és fiatalkorú
4
7. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma család összetétele szerint 2013-ban összesen Házastárs/élettárs + gyermek
36
Házastárs/élettárs
43
Egy szülő+gyermek
25
Egyedül élő
141
Többgenerációs család
18
Egyéb
33
Összesen
296
8. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2013ban Iskolai végzettség
összesen
Tanköteles kornál fiatalabb
0
Ált. iskola 8 oszt. kevesebb
45
Ált. iskola 8 oszt.
123
Befejezett szakmunkásképző, szakiskola
91
Befejezett szakközépiskola
19
Befejezett gimnázium
14
Felsőfokú iskola
4
összesen:
296
10
9. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2013-ban Probléma típus
összesen
Életviteli
62
Családi –kapcsolati
36
Családon belüli bántalmazás
9
Lelki-mentális
41
Gyermeknevelési
5
Anyagi
78
Foglalkoztatással kapcsolatos
136
Egészségkárosodással kapcsolatos
21
Ügyintézéshez segítségkérés
77
Információkérés
38
Egyéb:
13
Összesen:
427
2. Aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett tevékenység értékelése A pécsi kistérség területéről a tavalyi évben összesen 115 fő aktív korúak ellátásában részesülő ügyfél volt. Ez a korábbi évhez képest 22,3 százalékos ügyfélszám csökkenést mutat. Ennek hátterében a 2012-es évben bekövetkező törvényi változások állhatnak, miszerint azon személyeknek, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltik be 5 éven belül, foglalkoztatást helyettesítő támogatás kerül megállapításra, így a kötelező együttműködésre kijelölt szerv esetükben a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Ez alól kivétel, ha a személynek egészségkárosodás jogcímén állapítják meg a rendszeres szociális segélyt, illetve ha 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, valamint ha a települési önkormányzat helyi rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel, meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre válhat jogosulttá. A 2013-es évben 6 fő volt a 18-34 éves korosztályhoz tartozó csoportban, és 10 fő a 35-49 év közötti korcsoportban. A két korosztályhoz tartozó ügyfelek száma kis mértékben nőtt az előző évhez képest, mivel egészségi és mentális, illetve családi
11
körülményeik miatt megfeleltek a települési önkormányzatok helyi rendeletében foglaltaknak, így rendszeres szociális segélyre váltak jogosulttá. Koreloszlás szempontjából az adatok hasonlóak a 2012-es év számarányaival. Mindkét évben az 50-61 év közöttiek adták klienseink zömét. Míg 2012-ben az ügyfeleink 91 %-a tartozott az említett korcsoportba, addig 2013-ra kisebb csökkenés volt tapasztalható (81,5%). A nemek aránya is közel egyforma. A 2012-es évben a férfiak és nők aránya 43%:57%, míg a 2013-as esztendőben a nők aránya gyarapodást mutat (63%). Elmondható, hogy még mindig magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma. 2013-ban ügyfeleink 48,6 százaléka rendelkezett az általános iskolai 8 osztállyal, illetve 13 százalékuk még azt sem fejezte be. Több analfabéta ügyfelünk is van, akik csak a nevüket tanulták meg aláírni. A 115 főből mindösszesen 2 személy rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Klienseink 64 százaléka egyedül él. Társas kapcsolataik általában szegényesek, nem áll mögöttük támogató háttér. Az elmagányosodás problémája már az 50-61 év közötti ügyfeleink között is megjelenik. 10. Aktív korúak ellátásában részesülő ügyfelek száma mikroközpontokra lebontva 2013-ban
összesen
Orfűi Mikroközpont
Görcsönyi
Mikroközpont
Kővágószőlősi
Mikroközpont
Meszesi
Mikroközpont
Kertvárosi
Mikroközpont
Aktív korúak ellátása
Igénybevevők száma
27
14
20
49
5
115
Ebből új:
4
3
5
10
1
23
Ebből régi:
23
11
15
39
4
92
Esetkezelések száma:
150
73
97
222
28
570
12
IV. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében történő feladatok ismertetése
1. Preventív tevékenységek 2013-ban a már állandó rendezvénynek mondható kézműves foglalkozások ismét megvalósításra kerültek, melyek különböző ünnepekhez kapcsolódtak. Húsvéti játszóházakat a következő településeken tartottunk. Romonya 35 gyermekkel Kővágószőlős 23 gyermekkel Kökény 20 gyermekkel Bakonya 12 gyermekkel Gyód 14 gyermekkel Bogád 24 gyermekkel Karácsonyi játszóházaink a következő településeken valósultak meg. Téseny 23 gyermekkel Kővágószőlős 7 gyermekkel Kökény 19 gyermekkel Bakonya 20 gyermekkel Kozármisleny 7 gyermekkel Egerág 120 gyermekkel Gyód 14 gyermekkel Bogád 40 gyermekkel Orfű 9 gyermekkel Romonya 43 gyermekkel Kisherend 22 gyermekkel Birján 10 gyermekkel A fenti kézműves foglakozásokon túl Romonyán részt vettünk a falu családi napján, ahol bogádi és romonyai családok vettek részt, nagy számban. 2013. nyarán a kozármislenyi Művelődési Ház épületében hirdettünk prevenciós programot „Nem mind
1” címmel.
A csoport
célja
az volt,
hogy Pécs
vonzáskörzetéhez tartozó kisebb településeken élő, kamasz fiataloknak nyújtson szabadidős programot a nyári szünetre. A heti rendszerességgel megrendezett 13
kétórás csoportokon a fiatalok játékos feladatokon keresztül fejleszthették tudásukat és készségeiket olyan területeken, mint például érdekérvényesítő kommunikáció, párkapcsolatok-családi
élet,
stressz
kezelés,
agresszivitás,
előítéletesség,
környezettudatosság, vagy függőségek. 2013.
augusztus
29.-én
„Közlekedj
biztonságosan”
prevenciós
programunk
keretében a kistérségből számos általános iskolás gyermeket vittünk el az uránvárosi „Drótszamár” KRESZ-parkba. A program célja az volt, hogy a biztonságos közlekedés feltételeit, a közlekedési táblák jelentését már fiatalkorban megtanulják a gyermekek. A biztonságos közlekedésről a gyermekek a Free Mobility Egyesület tagjaitól hallhattak. Az Egyesület tagjai felszerelt oktatótermükben interaktív módon tanították meg a fiataloknak a kerékpáros közlekedés legfontosabb eszközeit és szabályait. Az elméleti oktatás után a résztvevők kipróbálhatták a speciális és hagyományos kerékpárokat, továbbá megtapasztalhatták, hogy kerekesszéket használók milyen akadályokkal küzdenek meg nap, mint nap a közlekedésben.
2. Adományozás, természetben nyújtott támogatások 2013-ban több felajánlás is érkezett Központunkhoz, melyeket továbbítani tudtunk ügyfeleinknek. Magánszemély felajánlása kapcsán 50 db új Mustang farmernadrág került kiosztásra ügyfeleink körében. Az
Erzsébet-program
keretében
4
családnak
tudtunk
segítséget
nyújtani
kedvezményes nyaraláshoz. A Vidékfejlesztési Minisztérium jóvoltából 146 család részére, családonként 25 kg vetőburgonyát osztottunk ki. Szolgálatunk a tavalyi évhez hasonlóan vetőmag akciót hirdetett azzal a céllal, hogy rászoruló
családok
számára
segítséget
nyújtsunk
a
napi
élelmiszerek
megtermelésében, így motiválva őket az öngondoskodásra, kereset kiegészítésre. Az akció keretében 6 település adott településenként 10.000 Ft támogatást, amelyekből vetőmagot vásároltunk és ügyfeleinknek kiosztva próbáltunk újabb segítséget nyújtani. A Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritasz, akciónkat követően 30 csomag vetőmaggal támogatta a kistérségben élő családokat, amelyeket alapvetően olyan
14
települések lakói között osztottuk ki, ahol a helyi önkormányzat egyéb okok miatt az intézményünk által szervezett akcióban nem tudott részt venni. 2013 októberében ellátási területünkön belül 15 családnak juttattuk el a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas által adományozott 5000/10.000 Ft-os beiskolázási utalványt 100.000 Ft értékben. Egyéni krízishelyzetekben élelmiszer csomagot kaphattak a rászorulók, az Intézmény saját költségén. Minden hónapban ruhabörzét tartottunk Kertvárosi Egységünkben. Görcsönyben 3 alkalommal, Kővágószőlősön 1 alkalommal, Orfűn pedig 2 alkalommal szerveztünk hasonló akciót. A
kővágószőlősi
ajándékcsomagokból
Csipkebogyó 41
család
Egyesület (69
gyerek)
által részesült
gyűjtött
karácsonyi
Bakonya,
Cserkút,
Kővágószőlős és Kővágótöttös településeken. Karácsony előtt a Magyar Vöröskereszt Baranyai Megyei szervezetének felajánlása során tartós élelmiszerekből állítottunk össze élelmiszercsomagot, amelyből a kistérség területén 7 családnak tudtunk segítséget nyújtani. Több család számára volt lehetőségünk bútort, gyermek ellátáshoz szükséges eszközöket adományozni a civil lakosság részéről felajánlott adományokból.
V: Kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagokkal
Intézményünk feladata a jelzőrendszer működtetése, koordinálása. Az ezzel kapcsolatos, törvényben meghatározott feladatunk az évente legalább öt alkalommal megszervezett és lebonyolított szakmaközi megbeszélés, ahol alkalmanként egy-egy szakmához tartozó intézmények képviselőivel értékeljük az elmúlt év közös munkáját és igyekszünk évről-évre hatékonyabbá tenni együttműködésünket. Az elmúlt évben az iskolákkal, védőnőkkel valamint a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központtal egyeztettünk szakmaközi megbeszéléseken. Minden hatósági intézkedést megelőzően esetkonferenciát szervezünk a gyermekkel kapcsolatban álló intézmények képviselőivel. Az esetkonferenciák megszervezése, lebonyolítása, koordinálása az ügyben érintett családgondozó feladata volt. Az esetkonferenciák alkalmával tisztázzuk a gyermeket érintő problémák megoldásához szükséges feladatokat, azok felelőseit.
15
Kistérségi településeken a jelzések többnyire szóban történtek/történnek, mivel a családgondozók rendszeres személyes kapcsolatban álltak/állnak a települések tisztségviselőivel, illetve a településeken található intézmények munkatársaival. Ennek előnye, a gyors és azonnali információhoz jutás, ugyanakkor hátránya, hogy gyakran többszöri kérésre kapunk csak írásbeli jelzést az ügyekben, melyet a jogszabályi előírások alapján az ügyben keletkezett dokumentumokhoz csatolnunk kell.
VI: Ellátási feltételek
Az
elmúlt
évben
lezajlott
közigazgatási
reform
következtében
a
Járások
megalakulásával egyes gyermekvédelmi intézkedések hatásköre megváltozott, a korábban a jegyzői hatáskörbe tartozó védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés hatósági intézkedések a Járási Gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. Ez a gyakorlatban sok változást okozott az ügyfelek és a családgondozók számára. Korábban a helyi településen működő önkormányzatokon, vagy jegyzőségeken tartották a védelembe vételi tárgyalásokat, így az ügyfeleknek nem kellett Pécsre utazniuk.
Az
ideiglenes
hatályú
elhelyezéseknél
a
jegyző
gyorsabban
és
hatékonyabban tudott határozatot hozni, hiszen általában ismerte a család helyzetét, a probléma súlyosságát. A családgondozók gyakrabban tudtak személyesen találkozni a helyi szociális ügyintézőkkel, gyámügyi előadóval vagy a jegyzővel. A hatáskörök szűkítésével tulajdonképpen a jelzési kötelezettségen kívül más gyermekvédelmi tevékenységben nincs együttműködésre kötelezve a családgondozó és a helyi hatóság. A Járások megalakulásával az általunk ellátott települések közül 1 település közigazgatásilag a Sellyei Járási Hivatal hatáskörébe került. Az elmúlt évben több családgondozó váltásra került sor, a fiatal munkavállalók családalapítása, illetve nagyobb anyagi megbecsülés miatti munkahely váltás okán. A Kistérségi Egységben 8 családgondozó látja el a gyermekjóléti szolgáltatást és 5 családgondozó a családsegítő szolgáltatást, ebből egy családgondozó vezető családgondozóként segíti az egységvezető munkáját. Az egység szakmai munkáját egy egységvezető irányítja.
16
A családgondozók többnyire saját gépkocsi használatával tudják a terepen történő feladataikat ellátni, mert egyes településeken a buszközlekedés nagyon ritka, illetve egyik településről a másikra való közlekedés tömegközlekedéssel nem megoldható. A családokkal általában a családgondozók az otthonukban tudnak találkozni. Az irodákban van lehetőség az adminisztratív feladatok ellátására. A mikroközpontok közül csak az Orfűn található iroda akadálymentesített, a többi helyiséget mozgáskorlátozottak kerekes székkel nem tudják megközelíteni, illetve babakocsival is csak segítséggel lehet az irodákba bejutni.
VII. Jövőre irányuló célok, fejlesztések A
jövőben
szeretnénk
fejleszteni,
bővíteni
prevenciós
tevékenységeinket.
Programjainkat az illetékességi területünkön élő minden lakos számára elérhetővé kívánjuk tenni. Célunk a helyi közösségek fejlesztése, a helyi önsegítő hálózatok kialakítása, a reciprocitás elvének mentén. Ennek megvalósítása érdekében a jövőben elkezdjük a települések szociális feltérképezését. Az öngondoskodás, keresetkiegészítés erősítése céljából, folytatjuk a vetőmag és palánta akciónkat, bevonva több települést. Igyekszünk megoldást találni, a minden évben problémát jelentő tűzifa hiányra. Egységünk feltérképezte azokat a családokat, ahol várhatóan problémát fog jelenteni a téli tüzelő beszerzése. Így már egész évben próbáljuk a családokat felkészíteni, segíteni a tüzelőanyag beszerzéséhez szükséges források előteremtésére és előrelátóan
ösztönözni
őket
a
havi
szintű,
kis
mennyiségű
tüzelőanyag
megvásárlására. Intézményünk pécsi egységeiben működő csoport foglakozásokat szeretnénk a Pécsi Kistérségi településeken is megvalósítani, akár iskolákban, vagy helyi intézményekben, drog prevenciós, pénzkezelési témákban. Folytatni kívánjuk a Kistérségi Összefogás Napja rendezvényünket, ezzel erősítve a kistelepülések összefogását. Tapasztalatunk
szerint
nagy
igény
lenne
az
adósságkezelési
szolgáltatás
bevezetésére a kistelepüléseken is. Ezért jövőre irányuló cél lehet ennek a szolgáltatásnak a bevezetése a kistérségi településeken.
Készítette: Deák Lívia 17
Melléklet 1.Kistérségi települések lakosság száma 2012-ben és 2013-ban összes lakos
18 év alatti lakosok
veszélyeztetett gyerek
település neve 2013 1 Baksa
2012
2013
2012
2013
2012
805
797
140
151
71
74
1607
1609
229
220
86
106
3 Ócsárd
458
449
81
82
19
22
4 Regenye
184
166
26
26
19
22
5 Szőke
153
144
34
30
22
6 Tengeri
67
93
101
89
91
91
84
2 Görcsöny
70
10
6
7 Téseny
338
8 Bogád
1111
275
491
104
28
240
9
9
9 Romonya 10 Ellend 11 Magyarsarlós
330
332
56
56
18
12
12 Kozármisleny
6150
6120
1475
1449
230
240
13 Nagykozár
2010
2003
530
525
71
89
14 Keszü
1349
1301
329
325
67
80
15 Gyód
671
687
129
135
39
59
16 Kökény
681
666
128
126
23
24
17 Abaliget
657
657
210
212
61
53
18 Husztót
68
73
9
13
19 Kovácsszánéja
67
82
7
11
7
8
20 Orfű
1022
968
177
171
35
32
21 Kővágószőlős
1312
1316
238
246
26
92
22 Kővágótöttös
368
371
88
83
56
78
23 Cserkút
603
588
117
123
5
30
24 Bakonya
372
378
78
79
8
47
2312
2306
481
455
106
82
391
387
105
107
55
67
27 Áta
202
210
36
36
28 Birján
522
555
1
1
1047
1061
200
61
61
30 Kisherend
217
214
24
38
12
23
31 Pécsudvard
801
793
148
148
1244
1232
233
239
38
48
33 Szemely
477
487
93
93
34 Szőkéd
408
398
70
70
35 Lothárd
248
278
24
24
25 Pellérd 26 Aranyosgadány
29 Egerág
32 Pogány
36 Bosta 37 Szalánta 38 Szilvás Összesen:
200
149
150
31
31
17
28
1224
1243
238
211
78
95
165
165
25
25
15
21
30518
30436
6280
6239
1469
1712
18
2. számú melléklet játszóházak
3. számú melléklet „Kresz Park”
19
4. számú melléklet vetőmag akció
5. számú melléklet „turkálók”
20