2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
Szarvas, 2014.05.29
Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Szakmai koncepció •
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megalakulásakor egy középtávú szakmai koncepcióban határozták meg a Balatonon történő halgazdálkodás feladatait. •
Feladatok:
•
III. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. fő feladatai a Balaton és a Kis‐Balaton halászati vízterein és a kívánt célállapot elérése érdekében szükséges intézkedések:
• • • • • •
az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése természetes szaporodó helyek fenntartása, fejlesztése (élőhely‐rekonstrukcióval is) közreműködés a vízi, vízparti környezet jó ökológiai állapotának fenntartásában havaria helyzetek kezelése (pl. halpusztulás esetén) idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, eltávolítása (a kivett hal további kezelésével, értékesítésével) a halállomány monitorozása, állománybecslés, adatgyűjtés, változások nyomon követése, ökológiai állapotelemzés (az MTA BLKI bevonásával) a kutatások, tapasztalatok révén szerzett információk értékelése alapján a telepítések szerkezetének átalakítása minőségi és biztonságos haltelepítési anyag előállítása/beszerzése és telepítése fajta‐fenntartás (pl. balatoni fogas, balatoni nyurgaponty, kis‐balatoni nyurgaponty) balatoni hal, mint különleges helyi ételspecialitás biztosítása az idegenforgalom részére (balatoni süllő, keszeg) horgászati kínálat fejlesztése turisztikai lehetőségek, szolgáltatási színvonalának fejlesztése halászati hagyományok ápolása, bemutatása
• • • • • • •
A fogási eredmények ismeretének szükségessége • Természetes vizeken halállományról (nagyságáról, összetételéről, változásáról) elsősorban a fogási eredményekből lehet információkat kapni. Ezek az információk szükségesek a halgazdálkodás egyes lépeseinek meghatározásánál annak érdekében, hogy egy egészséges halállomány hosszabb távon kialakítható és fenntartható legyen. (fogási korlátozások, felszaporodó állományok halászata, telepítések meghatározása, stb.)
A Balatonon 2013.‐ban alkalmazott halászati módszerek: • csapdás angolna halászat (Sió zsilip) • varsás angolna halászat • vontatott hálós halászat • állított hálós busa halászat
Balatoni halászfogás nagysága és összetétele Ponty Amur Busa Süllő Kősüllő Harcsa Csuka Angolna Ön Compó Keszeg Garda Ezüstkárász Fogás összesen
kg 8 437 3 434 131 629 2 651 0 477 7 55 302 22 0 97 508 918 13 738 314 123
ebből idegenhonos:
204 103
Angolna csapda A csapdás angolnafogást befolyásoló tényezők: •‐ angolna állomány nagysága •‐ vízeresztés mértéke, időpontja, időtartama •‐ meteorológia tényezők
halfaj
mennyiség
arány
kg fogas
24
0,05%
harcsa
14
0,03%
ponty
4 729
10,25%
csuka
2
0,00%
27 875
60,45%
balin
1
0,00%
busa
212
0,46%
amur
18
0,04%
keszeg
423
0,92%
ekárász
12 818
27,80%
összesen
46 116
angolna
Varsás angolna fogás • •
•
•
Alkalmazott eszközök a nagyobb szárnyas angolna varsák a befolyók környékén és a kisebb angolna varsák a kövezések előtt. Vízjárás lehet nagy hatással rá. A legnagyobb fogások általában a Zala torkolatában vannak, kivétel 2012‐ben, amikor a varsázás idejében nagy szárazság miatt a befolyókon alig volt víz. Ekkor a kövezések elé telepített varsák fogtak inkább. Szelektivitás. Nagyon jó, az esetleges egyéb fajok élve kiszedhetők. Az őshonos fajokat (keszeg fajok, harcsa, stb.) elengedjük, az idegenhonosakat (törpeharcsa, naphal, ezüstkárász), kivesszük. Összehasonlíthatóság. A varsák száma az elmúlt években állandó volt. Új területeket vontunk be 2012‐ben (Nyugati‐övcsatorna, sikeres, Keleti‐Bozót‐csatorna, eredménytelen)
angolna nagy varsa kis varsa kg db db Keszthely 5 735 0 110 Zala‐torok 12 344 4 0 Bmária 2 466 2 0 Szigliget 6 503 2 45 összesen 27 048
Vontatott hálós halászat • • • • • •
Módszer: két hajóval vontatott zsákháló, melynek munkaszélessége 30 m Egész évben alkalmazható, nem szelektív módszer Az éves fogások összehasonlíthatóak A Balaton nyugati medencéjében alkalmazzuk Keszeg halászat, elsősorban balatoni étkezési hal biztosítása céljából Keszegfogás nagysága a Balaton keszeg állományához viszonyítva hozzávetőleg 2‐4 % lehet
Az elmúlt évek vontatott hálós fogásai halfajonként év
halászat alkalom 2005 88 2006 124 2007 124 2008 116 2009 99 2010 42 2011 97 2012 96 2013 96
Ponty Amur Busa kg kg kg 613 29 672 1 226 38 357 1 102 7 300 1 155 13 138 389 0 95 345 34 56 3 796 46 78 4 356 80 189 2 069 22 197
Süllő Kősüllő Harcsa Csuka Angolna Ön Keszeg Garda E.kárász Összesen kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg 2 144 0 644 11 0 23 92 586 3 742 1 334 101 798 2 345 0 436 14 0 6 93 605 55 4 666 102 748 3 883 0 330 0 0 8 89 526 331 83 95 570 4 368 0 366 3 0 3 122 975 20 4 224 133 265 2 035 0 53 0 0 0 66 740 2 212 69 526 1 290 0 215 0 0 0 42 668 130 520 45 258 93 605 2 330 0 79 3 0 3 84 425 517 2 328 2 358 0 58 18 0 45 81 647 1 004 914 90 669 2 611 0 463 2 379 16 97 069 918 920 104 666
Vontatott hálós halászat útvonala és adatai halászat, 2013.10.24 kezdet vége sebesség (km/h) megtett út (km) háló szélesség (m) meghalászott terület (ha) fogás (kg) keszeg fogas ponty 1248 29 2
6:36 8:29 4 7,53 30 22,6
Állított hálós busa halászat •
•
•
Módszer leírása: multi‐monofil PA háló 130 mm csomó‐csomó távolság, halászok, halászhajó, halászcsónak, háló hossz. Ennek a fogásnak a legnagyobb részét állított hálóval fogtuk, de korábban más módszerekkel is sikerült időnként busát fogni (nagyháló, felfutó busa) Halászatok dokumentálása (bizonylati rendszer a fogásról és a hajó közlekedéséről, események naplózása, háló pozíciók GPS adatai, járműkövető rendszer)
Állított hálós busa fogási adatok év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
lehalazás alkalom 492 497 462 466 256 240 337 323 347
fogas harcsa kg kg 303 1 059 61 302 0 316 0 28 0 0 0 0 157 87 143 0 16 0
ponty csuka kg kg 1 598 0 342 0 932 0 625 0 994 0 410 0 3 308 0 3 790 0 1 639 3
balin kg 1 0 0 1 0 0 0 17 5
busa kg 231 958 335 731 289 352 268 628 111 133 167 757 129 980 131 199 131 220
amur kg 1 222 959 666 919 413 781 3 234 2 255 3 394
Össz. hal átlag busa kg kg/alk. 236 141 471 337 395 676 291 266 626 270 201 576 112 540 434 168 948 699 136 765 386 137 404 406 136 277 378
Az állított hálós halászatok területi megoszlása 2013‐ban
keleti m. középső m. nyugati m.
fogas harcsa kg kg 10 0 6 0 0 0
ponty csuka kg kg 137 0 677 3 825 0
balin kg 1 2 2
busa kg 63 404 53 309 14 507
amur Össz. hal kg kg 509 64 061 2 604 56 601 281 15 615
szel. % 98,75% 99,79% 99,57% 99,76% 99,12% 99,76% 97,40% 97,13% 98,78%
Hálók elhelyezése áprilisban és novemberben.
Néhány következtetés a fogási adatokból • Az angolna varsák fogásai kezdetben folyamatosan csökkenést mutattak, de egy optimális hidrológiai helyzet meg fordítja a trendeket. Ez nem elegendő információ az angolna állomány méretének megbecslésére • Az angolna csapda fogása is még jelentős angolna állományra utal • A vontatott hálós halászat alapján a keszeg állomány nem mutat csökkenést, ha a halászatok számát nézzük, azoknak arányában könnyen megfogható a kívánt mennyiség, ráadásul nyári időszakokban is meg lehet fogni halakat • A busa fogás nehézkesebb, a halászat intenzitásának növelésével épp hogy szinten tudjuk tartani a fogást. Elmaradtak a 30‐40 q‐s kiemelkedő fogások. • Az utóbbi években emelkedett a pontyok száma a vontatott hálós és az állított hálós fogásban, ez utóbbi a pontyállomány nagyobb egyedei számának növekedésére is utalhat.
