10/14/2013
Az Egészségügy
Dr. Dombi Ákos (
[email protected])
1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny és hatékonyság az egészségügyben 5. A magyar egészségügy: tendenciák, dilemmák
A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
1
10/14/2013
Az Egészségügy szerepe a gazdaságban és társadalomban • Foglalkoztatás (2012): ~266.000 fő (egészségügyi/szociális ellátás), az összes foglalkoztatott 6,9 %-a ~ 106.000 fő (kórházak/szakrendelők létszáma) • Egészségbiztosítási Alap (2005) Kiadás: ~ 1580 milliárd Ft Bevétel: ~ 1204 milliárd Ft Hiány: ~ a GDP 1,7 százaléka (Államháztartás hiánya: a GDP 7,5 százaléka)
• Egészségbiztosítási Alap (2011) Kiadás: ~1460 milliárd Ft (~ a GDP 5,3%-a) Bevétel: ~1371 milliárd Ft • Hatás a társadalomra
Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája Pénz (közvetlen)
PÁCIENS (fogyasztó)
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK
Szolgáltatás
yl és
j) dí
Pé nz kü fina (szo lö ns lg nb zí á l öz ro tat ő zá ók te sá ch na ni k ká i)
Ig én
si ítá os nz zt Pé bi ó, ad
s ítá os zt Bi
k, lé ru -j á (tb
HARMADIK FÉL (finanszírozó)
• Az egészségügyi rendszer szereplői: szolgáltatók, finanszírozók, szakember képzés, szakmai szervezetek, az egészségpolitika intézményei és a páciensek
A teljes és a közösségi egészségügyi kiadások alakulása (Forrás: WHO)
Teljes egészségügyi kiadások a GDP %-ban
Közösségi egészségügyi kiadások a GDP %-ban
1995
2010
1995
Ausztria
9.6
11.0
7.1
2010 8.4
Egyesült Királyság
6.8
9.6
5.7
8.0
Egyesült Államok
13.6
17.6
6.1
8.5
Finnország
7.8
9.0
5.6
6.7
Franciaország
10.4
11.7
8.3
9.0
Hollandia
8.3
12.1
5.9
10.3 6.4
Írország
6.6
9.2
4.8
Németország
10.1
11.5
8.2
8.8
Norvégia
9.1
9.3
7.3
8.0
Olaszország
7.2
9.5
5.1
7.4
Spanyolország
7.4
9.6
5.3
7.1
Magyarország
7.3
7.8
6.1
5.1
2
10/14/2013
Egészségügyi rendszerek
A finanszírozás domináns jellege Közfinanszírozás (társadalombiztosítás vagy/és költségvetés)
A szolgáltatók domináns tulajdonformája
OECD-országpéldák
Köztulajdon
Svédország, Norvégia, Egyesült Királyság
Közfinanszírozás
Vegyes (köz- és magántulajdonú szolgáltatók hasonló fajsúllyal)
Vegyes finanszírozás (magán- és közfinanszírozás hasonló fajsúllyal)
Magántulajdon
Németország, Franciaország
Egyesült Államok, Hollandia
Az egészségügy piacának sajátosságai • Piaci kudarcok – – – – – –
A verseny hiánya Tökéletlen informáltság Aszimmetrikus informáltság Heterogén jószágok Externáliák Az egészségügyi szolgáltatások egy része tiszta közjószág, illetve vegyes jószág – A beteg kiszolgáltatottsága – A származékos, kínálat vezérelte kereslet
• Az egészség unikális értéke: specifikus egalitarizmusnak és a „a gazdasági totálkár” értelmezhetetlensége
• Third-party payment és a moral hazard
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSTEREMTÉS
3
10/14/2013
A forrásteremtés módozatai • Közösségi finanszírozás: – Állami költségvetés (Beveridge-i modell) – Társadalombiztosítás (bismarcki modell)
• Magánfinanszírozás: – Magánbiztosítás – Out-of-pocket payment – MSA- medical saving accounts
2. ábra A forrásteremtés módozatai Forrásteremtés az egészségügyben
közösségi finanszírozás
társadalombiztosítás
magánfinanszírozás
állami költségvetés
magánbiztosítás
MSA
out-of-pocket payments
third-party payment rendszerek
A közösségi finanszírozás két típusa Társadalombiztosítás
Állami költségvetés
Emberi jog
Életmentő, sürgősségi ellátás
Emberi jog
Biztosítási jogviszony alapján
Nem sürgősségi ellátás
Állampolgári jog
Járulékalapú Társadalombiztosító(k)
Finanszírozás (forrásteremtés) A forrásallokációért felelős intézmény
Adóalapú Nemzeti Egészségügyi Hatóság/Szolgálat
4
10/14/2013
Az egészségügyi magánbiztosítás • Típusai/funkciói: – – – –
elsődleges magánbiztosítás (primary PHI) kiegészítő magánbiztosítások (complementary PHI) pótlólagos magánbiztosítások (supplementary PHI) duplikációs szerepet betöltő magánbiztosítások (duplicate PHI)
• Az OECD-országok magán egészségbiztosítási piacai igen heterogén képet mutatnak a piac mérete és a biztosítók által betöltött funkció alapján
A magánbiztosítók részesedése az összes egészségügyi kiadásból és a magánbiztosítással rendelkezők aránya a népességen belül (Forrás: Colombo – Tapay 2004) PHI: Private Health Insurance TEH: Total Expenditure on Health Magánbiztosítással rendelkezők aránya
2000
Magánbiztosítással rendelkezők aránya
PHI/TEH (1) a népességen belül (2) (%)
Ausztrália Ausztria Kanada Dánia Finnország Franciaország Németország Magyarország Írország Japán
2000
(%)
7,3 7,2 11,4 1,6 2,6 12,7 12,6 0,2 7,6 0,3
44,9 31,8 65 (e) 28 (1998) 10 86 18,2 <1% 43,8 <1%
PHI/TEH (1) a népességen belül (2) (%)
(%)
8,7 Korea 0,6 Mexikó 15,2 Hollandia 6,3 Új-Zéland 0 Norvégia 1,5 (1997) (2) Portugália n. a. Svédország Egyesült Királyság 3,3 (1996) (2) 35,1 Egyesült Államok 10,5 Svájc (4) 6,4 OECD átlag
n. a. 2,8 92 33–37 (3) <1% 14,8 <1% 10 71,9 80 –
A magánbiztosítások részesedése az összes egészségügyi kiadásból (PHI/TEH) (Forrás: WHO) %
1995
2011
Ausztria
6.2
4.6
Egyesült Királyság
3.2
3.3
Finnország
2.5
2.1
Franciaország
11.9
13.9
Hollandia
14.3
5.2
Magyarország
NA
2.5
Németország
7.6
9.6
Olaszország
1.0
1.0
Spanyolország
3.4
5.6
USA
32.6
32.1
5
10/14/2013
• Az egészségbiztosítási piac sajátosságai (kudarcai) – információs aszimmetria – lefölözés/kockázatszelektálás – kontra-, avagy káros szelekció
• A magánbiztosítás vélt előnyei, hátrányai és a nemzetközi tapasztalatok – Költségáthárítás (vélt) – Hatékonyság (vélt) – Az ellátáshoz való hozzáférés javítása és a fogyasztói preferenciák jobb kielégítése (valós) – Kontraszelekció és lefölözés (valós) – „Kétszintű ellátás” (valós)
• Out-of-pocket payments
• Medical Saving Accounts (egészségügyi előtakarékossági számlák rendszere)
• Horizontális és/vagy vertikális kockázatmegosztás az egészségügyi kiadások finanszírozásában
A magán egészségügyi kiadások tételes megoszlása (2010) (Forrás: WHO) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
Out-of-pocket payment
Magánbiztosítás
USA
Spanyolország
Olaszország
Németország
Magyarország
Írország
Hollandia
Franciaország
Finnország
Egyesült Kir.
Ausztria
0%
Egyéb
6
