2012

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1103/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Európai Utazási Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: ..., továbbiakban: Ügyfél) 2012. január 27-én érkeztetett kérelme alapján az Európai Utazási Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1132 Budapest, Váci u. 36-38., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I. A Felügyelet a Biztosítónak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 200 000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás

Ügyfél 2012. január 27-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

Az Ügyfél fényképezőgépét külföldi utazása során eltulajdonították, ezért (…) utasbiztosítási szerződése terhére kártérítési igényt nyújtott be a Biztosítóhoz. Az Ügyfél álláspontja szerint a fényképezőgépre a Biztosító kisebb kártérítési összeget állapított meg, mint amennyi a szerződési feltételek szerint jogos lenne. A Biztosító ugyanis a poggyászbiztosításra vonatkozó feltételeket vette alapul a kártérítési összeg megállapításánál, melyek szerint a tárgyankénti limit (…) Ft. Az Ügyfél álláspontja szerint azonban a poggyászbiztosításban szereplő tárgyankénti limit összege a fényképezőgépre nem vonatkozik, mert fényképezőgépre és videókamerára más térítési limit érvényes. A kárbejelentést követően az Ügyfél a Biztosító munkatársától telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy a fényképezőgépre vonatkozó térítési összeg tévedésből maradt fenn a Biztosító honlapján, a kártérítési igény elbírálásánál azt nem lehet figyelembe venni. Az Ügyfél kérte ügye kivizsgálását. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE

A

TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

I. A

GYAKORLAT

TILALMÁNAK

MEGSÉRTÉSÉRE

I.1. Tényállás A Felügyelet a 2012. február 9-én kelt 17963/3/2012. számú végzésében nyilatkozattételre szólította fel a Biztosítót az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmével kapcsolatban.

A Biztosító 2012. március 6-án kelt nyilatkozata szerint a szerződési feltételeknek megfelelően állapította meg a szolgáltatási összeget, amely a (…) biztosítás alapján, számla nélkül 1 db fényképezőgépre (…) Ft (… Ft tárgyankénti limit 50 %-a). A Biztosító fent hivatkozott nyilatkozata szerint számla hiányában az azonos funkciót ellátó, átlagos minőségű termék átlagos magyarországi egyéves használt értéke alapján történik a szolgáltatási összeg megállapítása – függetlenül az eltulajdonított tárgy márkájától, anyagától és egyéb jellemzőitől – legfeljebb a tárgyankénti limitösszegig. Ennek megfelelően műszaki cikkek esetében is az eredeti névre szóló számla hiányában a biztosító szolgáltatása legfeljebb a tárgyankénti limit 50 %-a. A műszaki cikkekre vonatkozóan - amennyiben több darab műszaki cikk érintett a káreset során - összesen legfeljebb a biztosítási összeg (… Ft) 50 %áig terjed a szolgáltatás. A Biztosító nyilatkozatához mellékelte az (…) jelű szerződési feltételeket, a terméktájékoztatót és a biztosítási kötvényt, melyen az Ügyfél aláírásával igazolta, hogy a biztosítási szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást kapott a biztosítási szerződés jellemzőiről, valamint a hatályos utasbiztosítási feltételekről, amelyekre hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött. A Biztosító nyilatkozott továbbá arról, hogy honlapján szerepel az (…) jelű feltétel és a Biztosítónak nincs tudomása arról, hogy téves limitösszegeket tartalmazó feltétel szerepelt volna honlapján. Az Ügyfél által megjelölt telefonszámról a Biztosító rendszere négy telefonhívást rögzített. Mind a négy hívást a Biztosító üzletkötője kezdeményezte a kártérítés benyújtásával és kifizetésével kapcsolatban. A beszélgetések alkalmával nem került szóba az Ügyfél által kifogásolt, a honlapon fennmaradt hibás információ, erre vonatkozó telefonos tájékoztatás nem hangzott el. A Felügyelet 17963/6/2012. számú 2012. március 13-án kelt végzésében felhívta az Ügyfelet arra, hogy jelölje meg, hogy a Biztosító honlapján hol található a beadványában hivatkozott téves limitet tartalmazó feltétel. Az Ügyfél a Felügyelet felhívására 2012. március 22-én kelt levelével válaszolt és csatolta a (…) oldalt, amely az online szerződéskötési folyamat során érhető el, és az utasbiztosítási termékek szolgáltatásainak összehasonlítására vonatkozik. A beküldött oldalon a Biztosító (…) utasbiztosításainak szolgáltatásai olvashatóak. A poggyászbiztosításra valamint a videókamerára és fényképezőgépre vonatkozóan a kifogásolt oldal a következő tájékoztatást adja: (…) Poggyászbiztosítás – össz. Limit … Tárgyankénti limit … Útiokmány térítése … Útiokmány eltűnése miatt külföldi költségek … térítése Videókamera, fényképezőgép …

(…) … … … …

(…) … … … …

…

…

A Biztosító 2012. április 10-én kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy a fenti, az online biztosításkötés folyamatában megjelenő táblázat célja nem a részletes tájékoztatás, hanem a termékek áttekintő jellegű, vázlatos összehasonlítása. Részletes tájékozódásra lehetőség van a szerződéskötési folyamat azon lépésében, ahol a biztosítási feltételek teljes szövege megtekinthető.

A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél szerződését nem közvetlenül kötötte az online kötési felületen, hanem az üzletkötő kötötte számára az értékesítők számára létrehozott felületen. A biztosítási feltételekben a poggyászbiztosításra vonatkozó szabályozás megtalálható, így a tárgyankénti limit fogalma és összege is meghatározásra került. A feltételek (…) (…) (…) és (…) pontja kimondja, hogy műszaki cikkekre vonatkozóan (pl. videokamera, fényképezőgép) a Biztosító összesen legfeljebb az „Útipoggyász vagy útiokmány eltulajdonítása vagy baleset miatti sérülése esetén” meghatározott biztosítási összeg 50 %-áig vállal szolgáltatást, azaz több műszaki cikk eltulajdonítása esetén maximálisan (…) Ft összeghatárig (2012. március 22-től … Ft), ezen belül egy műszaki cikkre eredeti névre szóló számla benyújtása esetén a tárgyankénti limitösszeg erejéig, mely (…) Ft, számla hiányában ennek 50 %-áig, (…) Ft-ig. Ügyfél beadványának azon részét, mely a Biztosító honlapján megjelent félreérthető tájékoztatásra vonatkozott, a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg. I.2. Jogszabályi környezet Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6.§ (1) bekezdése i) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az „ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” I.3. A tényállás minősítése

A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján az, hogy az Ügyfél azon jogának gyakorlása, hogy melyik biztosító, melyik biztosítási termékét válassza, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. A Biztosító által megküldött (…) jelű szerződési feltételek 5. oldalán található az a táblázat, amely az utasbiztosítások (…, …, …, …, …) szolgáltatási összegeit hasonlítja össze. A táblázat E) pontjában szerepelnek a poggyászbiztosítás és az útiokmányok pótlása kapcsán fizetendő szolgáltatási összegek. A tárgyankénti limit összegeként (…) biztosítás esetén (…) Ft került feltüntetésre. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a szerződési feltételek (amelyek a Biztosító honlapján és az online szerződéskötés folyamatában is olvashatóak) alátámasztják a Biztosító érvelését, miszerint a (…) utasbiztosításba bevont poggyászbiztosítási fedezet szolgáltatási maximumát a Biztosító tárgyanként (…) Ft-ban határozta meg. A szerződési feltételek szöveges részében - feltételek (…) (…) (…) és (…) pontja - is az szerepel, hogy a videókamerára és fényképezőgépre vonatkozóan is hasonló limit érvényes. Az online szerződéskötés folyamatában megnyitható Termékek szolgáltatásainak összehasonlítása című táblázat – amelyre beadványában az Ügyfél hivatkozik, és amelynek kinyomtatott változatát a Felügyelet részére megküldte – azonban a poggyászbiztosításokra vonatkozó feltételek után új rovatban tünteti fel a videókamerára, fényképezőgépre vonatkozó feltételeket, (…) Ft-ban határozva meg a szolgáltatási összeget. Arra vonatkozóan nincs utalás a táblázatban, hogy az összeget tárgyanként, vagy több tárgyat érintő kárbejelentés esetén összesítve kell-e érteni. Ezért a Felügyelet álláspontja szerint a szerződő értelmezheti úgy az adatokat, hogy a videókamerára és fényképezőgépre nem a poggyászbiztosítás feltételei vonatkoznak, ezért a tárgyankénti limit sem érvényes ebben a kategóriában. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy mind a „Poggyászbiztosítás-össz. Limit”, mind a „Videókamera, fényképezőgép” szavak és a hozzá tartozó szolgáltatási összegek kiemelten, vastagon szedett betűtípussal szerepelnek, amely az olvasó számára azt jelzi, hogy ezek főkategóriák, szemben például a poggyászbiztosítás alatt felsorolt alkategóriákkal. A szerződő tehát a táblázatot értelmezheti úgy, hogy a poggyászbiztosítás és a videókamerára és fényképezőgépre vonatkozóan feltüntetett szolgáltatási összegek egymástól függetlenek, a tárgyankénti (…) Ft-os limit kizárólag a poggyászbiztosításokra vonatkozik. A Felügyelet megállapította, hogy a szerződési feltételekben a videókamerára és fényképezőgépre vonatkozóan nem szerepel olyan rendelkezés, amely arra utalna, hogy ezekre a poggyászbiztosítástól eltérő szolgáltatási összegek lennének érvényesek. Az online szerződéskötési folyamatban megjelenő Termékek szolgáltatásainak összehasonlítása táblázatban megjelenő adatok azonban alkalmasak az ügyfelek megtévesztésére. A szerződéskötés folyamatában megjelenő tájékoztatás ugyanis a szerződési feltételekkel egyenértékű, jelentős információ, amely az ügyfelek ügyleti döntését befolyásolja. Az ügyfelek a szerződés megkötésére vonatkozó döntésük meghozatala előtt – feltételezhetően – mind a szerződési feltételeket mind az összehasonlító táblázat adatait tanulmányozzák, és az a tény, hogy az összehasonlítható táblázat adatai nem támasztják alá a szerződési feltételeket, az ügyfelek számára a szolgáltatási összegek értelmezését megnehezíti és félreérthetővé teszi.

A Felügyelet álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy az Ügyfél szerződését nem az online felületen kötötte meg – az online szerződéskötés során megjelenő Termékek szolgáltatásainak összehasonlítása című táblázatban megjelenő adatok alkalmasak voltak arra, hogy a szolgáltatási összegekre vonatkozó információ félreérthető módon történő rendelkezésre bocsátásával az ügyfelek szerződéskötéssel kapcsolatos ügyleti döntését befolyásolják, még az ügyfelek kellően gondos, ésszerű eljárása mellett is. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító kereskedelmi gyakorlatának, kereskedelmi kommunikációjának minden eleme meg kell feleljen az Fttv. követelményeinek. Ebből a szempontból a Biztosító honlapján közölteknek is a szolgáltatás valós tulajdonságainak megfelelő tájékoztatással kell szolgálniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók ügyleti döntéseire ne gyakoroljanak az Fttv. alapján tiltott hatást. Ennek kiemelt jelentősége amiatt van, mert ügyleti döntésnek nem csupán a fogyasztó azon magatartása minősül, amikor a szerződés aláírására kerül sor, hanem az is, amikor a fogyasztó a kapott tájékoztatás alapján arról dönt, hogy a Biztosítót felkeresi szerződés megkötése céljával. A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert honlapján megjelenő Termékek szolgáltatásainak összehasonlítása című táblázat alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének hátrányos befolyásolására. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító fentiek alapján megsértette az Fttv. 3.§ (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontját. A Felügyelet ugyanakkor a téves tájékoztatás súlyának megítélése során figyelembe vette azt, hogy a szerződéskötés során az ügyfeleknek aláírásukkal kell igazolniuk azt, hogy a szerződési feltételeket megismerték és átvették. A Biztosító - 2012. április 10-én kelt nyilatkozata szerint - az Ügyfél észrevételei alapján a Termékek szolgáltatásainak összehasonlítása című táblázatban a félreérthető adatokat kijavította. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását annak érdekében, hogy a Biztosító a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel járjon el a továbbiakban.

A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Biztosítóval szemben 200 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. Az online szerződéskötés folyamatában megjelenő, a szolgáltatási összegeket összehasonlító táblázatban szereplő félreérthető adatok alkalmasak voltak arra, hogy a Biztosító az ügyfeleket a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozza, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a szolgáltatási összegeket összehasonlító táblázat a Biztosító a honlapján szerepelt, ezáltal a megtévesztő tájékoztatás a fogyasztók széles körét érintette. A Felügyelet álláspontja szerint ugyanis még az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel

eljáró fogyasztótól sem elvárható, hogy a Biztosító honlapján, az online szerződéskötés folyamatában megjelenő adatok hitelességében kételkedjen, és az adatokat tételesen összevesse a szerződési feltételekben foglaltakkal. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-II-623/2012. számú végzéssel az Ügyfél 2012. január 27-én érkeztetett beadványa alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kártérítési összeg felülvizsgálata tekintetében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. július 12. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója