2012

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének V-FK-II-B-725/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Közlekedési Biztosító Egyesület számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakcím: ..., továbbiakban: Ügyfél) 2012. március 9-én érkeztetett kérelme alapján a Közlekedési Biztosító Egyesületnél (székhelye: 1108 Budapest Venyige u. 3., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.

A Felügyelet a Képviselő kérelmére lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló jogszabályi rendelkezéseket illetően jogszabálysértést nem tárt fel, a kérelem ezen részét jogszabálysértés megállapítása hiányában elutasítja.

II.

A Felügyelet a Biztosítónak — a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

II/A. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnésével kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2012. március 9-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

A

FOGYASZTÓVÉDELMI

ELJÁRÁS

Ügyfél 2010. november hónapban – a (…) (székhely: ..., továbbiakban: Alkusz) közvetítésével – a Biztosítóval 2011. évre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött. Ügyfél a (…) Ft összegű éves díjat egy összegben 2010. december 9-én készpénzátutalási megbízással befizette. Ügyfél a 2012. évre szóló gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést szintén a Biztosítónál kötötte, valamint a (…) Ft összegű éves díjat ekkor is egy összegben, készpénzátutalási megbízással fizette be. A Biztosító 2012 februárjában tájékoztatta Ügyfelet, hogy probléma merült fel Ügyfél bonusmalus besorolását illetően. Ügyfél ekkor bekérte az (…) (székhelye:.., továbbiakban: Előzménybiztosító) kártörténeti igazolását. A 2012. február 29-én kelt, az Előzménybiztosító által kiállított kártörténeti igazolásban a 2010. évre vonatkozóan B03, valamint a következő biztosítási időszakra – azaz a 2011. évre vonatkozóan – B04 fokozat volt feltüntetve. A beadványban foglaltak szerint a Biztosító a besorolást nem módosította, hanem a szerződést a 2012. évre vonatkozóan B01 fokozatban tartotta nyilván. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.

FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE

A

I. A BONUS-MALUS BESOROLÁSRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

I.1 Tényállás A Felügyelet a 2012. április 2-án kelt 42595/3/2012. számú végzésében felhívta a Biztosítót, hogy az Ügyfél beadványában foglaltakat vizsgálja meg, nyilatkozzon arról, hogy az Ügyfél szerződésén mikor, milyen műveleteket hajtott végre. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a 2012. május 7-én kelt, a Felügyelet által 2012. május 11-én érkeztetett nyilatkozatával tett eleget. A Biztosító 2012. május 7-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél (…)-án kezdeményezte kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötését a (…) forgalmi rendszámú gépjárműre 2011. január 1-jei kockázatviselési kezdettel. A biztosítási szerződést a 2010. november 23-án kelt ajánlat szerint B01-es bonusban, (…) Ft-os éves díjjal vették nyilvántartásba. A Biztosító – az ajánlaton szereplő adatok alapján – az Előzménybiztosítótól megkísérelte beszerezni az előzményszerződés kártörténeti adatait. A Biztosító 2011-ben összesen 13 alkalommal indított lekérdezést az Előzménybiztosító felé, a beérkezett válaszok tanúsága szerint az Ügyfél által megadott előzményszerződés kötvényszáma hibás volt. A Biztosító az Ügyfelet a kártörténeti adatok beszerzésére irányuló kísérlet sikertelenségéről 2011. március 11-én postázott levelében értesítette, amelyben felkérte az Ügyfelet az előzményszerződés kártörténeti igazolásának megküldésére. A Biztosító 2012. május 11-én érkeztetett nyilatkozata szerint, a kártörténeti adatok hiányában Ügyfél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését 2011. március 28-án A00 bonusmalus osztályba sorolta be, amelyről az Ügyfelet levélben értesítette, csatolva a biztosítási szerződésen kialakult hátralék befizetéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást. Ügyfél ezt követően 2012. február 24-én elektronikus levélben kérte a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződésére vonatkozó bonus-malus fokozat felülvizsgálatát. A Biztosító 2012. március 3-án elektronikus levélben tájékoztatta Ügyfelet, hogy a kártörténeti igazolás hiányában a Biztosító bonus-malus fokozatra vonatkozó korábbi álláspontját fenntartja. Ügyfél 2012. március 6-án elektronikus levélben tájékoztatta a Biztosítót, hogy az Előzménybiztosító által kiállított kártörténeti igazoláson B03 bonus besorolás szerepel. A Biztosító 2012. március 7-én elektronikus levélben tájékoztatta Ügyfelet, hogy az Előzménybiztosító által kiállított kártörténeti igazolást a Biztosító nem kapta meg. A Biztosító 2012. május 11-én érkeztetett nyilatkozata szerint Ügyfél 2012. március 9-én juttatta el a 2010. évi előzményszerződésre vonatkozó kártörténeti igazolást, amely alapján megtörtént a Központi Kártörténeti Nyilvántartásból a kártörténeti adatok beszerzése. A Biztosító a kártörténeti adatok alapján megállapította Ügyfél bonus-malus besorolását, majd az Ügyfél általi évfordulóra történő felmondással a szerződést törölte. Az Ügyfél új, (…) kötvényszámon nyilvántartott, 2012. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződését B05 bonus-malus fokozatba sorolta, annak díját az Ügyfél 2012. december 31-ig

rendezte. A Biztosító a módosított adatokat tartalmazó kötvényt és a díjrendezettséget igazoló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolást 2012. április 23-án küldte meg az Ügyfélnek, egyben elektronikus levélben tájékoztatta az ügy eredményes rendezéséről. A Biztosító a szerződésen kialakult (…) Ft-os túlfizetést 2012. április 26-án visszautalta az Ügyfél számlaszámára. I.2. Jogszabályi környezet A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 9. § (1) bekezdése szerint: „az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – a fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.” A 2010. január 1-jétől hatályos, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009 (X.9.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 1. § (4) bekezdése szerint: „a biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonusmalus rendszer szerint nyilvántartani.” A PM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint: „a biztosító az új biztosítási időszakot illető besorolás során az előző biztosítási időszak besorolását, a megfigyelési időszak kártörténeti adatait, továbbá a hozott kárelőzményi igazolásokat veszi figyelembe.” A PM rendelet 4. § (1) (2) bekezdése szerint: „(1) a biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, illetve azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott. „(2) a biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.” A PM rendelet 7. § (1) (2) (3) bekezdése szerint: „(1) a biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, illetőleg a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek bekövetkezéséig - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 8. § (3) bekezdése szerinti, üzemben tartó által benyújtott tájékoztatás, vagy az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ezek hiányában a szerződést előzetesen az A00 bonus-malus osztályba sorolja. (2) Ha az üzemben tartó a Gfbt. 8. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást nem nyújt be, továbbá az előző biztosító megnevezését és a vonatkozó biztosítást igazoló okirat számát nem adja meg, vagy erre vonatkozó valótlan adatot közöl, úgy a biztosító a szerződést az M04 osztályba sorolja. (3) Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb, a (2) bekezdésben meg nem határozott okból kideríthetetlenek, a biztosító a szerződést az A00 osztályba sorolja.”

A 2011. június 15. napjától hatályos, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint: (2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy Biztosító Egyesület első alkalommal 2011. január 27-én, azaz a biztosítási időszak kezdetétől számított 30 napon belül indított lekérdezést a Központi Kártörténeti Nyilvántartás felé, valamint összesen 13 alkalommal kérdezte le az Ügyfél adatait. A Biztosító az Ügyfelet a kártörténeti adatok beszerzésére irányuló kísérlet sikertelenségéről 2011. március 11-én postázott levelében értesítette, amelyben felkérte az Ügyfelet az előzményszerződés kártörténeti igazolásának megküldésére. Az Ügyfél a kártörténeti igazolást nem küldte meg, ezért a 2011. évre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését a Biztosító kártörténeti adatok hiányában 2011. március 28-án A00 bonus-malus osztályba sorolta be, majd az Ügyfél által 2012. március 9-én benyújtott igazolás alapján a kártörténeti adatokat a Központi Kártörténeti Nyilvántartásból beszerezte és a szerződés besorolását és a szerződés megszűnésének jogcímét módosította. Az Ügyfél új, 2012. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződését B05 bonus-malus fokozatba sorolta és a szerződésen mutatkozó túlfizetést az Ügyfél részére visszautalta. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosítót azáltal, hogy a Rendeletben foglalt határidőn belül az Ügyfél előzményszerződésére vonatkozó lekérdezést indított a Központi Kártörténeti Nyilvántartás felé, valamint a kártörténeti adatok hiányában először 2011. március 28-án A00 bonus-malus osztályba sorolta, majd az Ügyfél által 2012. március 9-én eljutatott kártörténeti igazolása alapján a Központi Kártörténeti Nyilvántartásból a kártörténeti adatok beszerzését követően az Ügyfél szerződésén B05 fokozatot rögzítette eleget tett bonus-malus besorolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. II.1. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértésének vizsgálata A Felügyelet a 2012. április 2-án kelt 42595/3/2012. számú végzésében felhívta a Biztosítót, dokumentumokkal alátámasztott módon nyilatkozzon arról, hogy mikor szűnt meg az Ügyfél biztosítási szerződése, igazolható módon küldött-e díjfelszólító és törlésértesítő levelet az Ügyfélnek. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a 2012. május 7-én kelt, a Felügyelet által 2012. május 11-én érkeztetett nyilatkozatával tett eleget.

A Biztosító az Ügyfél számára tájékoztató levelet küldött a visszasorolásról, amelyhez csatolta a biztosítási szerződésen kialakult hátralék befizetéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást is. A Biztosító 2012. május 7-én kelt nyilatkozatában foglaltak szerint, fizetési felszólítást az Ügyfélnek nem küldött, mivel a visszasorolás következtében alakult ki a díjhátralék az első negyedéves díj esedékességét követő 60 napos türelmi idő lejártát követően. A hátralékot az Ügyfél nem rendezte, így a biztosítási szerződés 2011. október 27-ei hatállyal, a díjrendezettség dátumával megszűnt, amelyről a Biztosító az Ügyfelet 2011. november 11-én postázott levelében értesítette. A Biztosító nyilatkozatához mellékelte az Ügyfél részére megküldött törlésértesítő levél valamint a postázást igazoló nyomdai nyilatkozat másolati példányát. II.2. Jogszabályi környezet A Gfbt. 21. § (4)- (5) bekezdése szerint: „(4) ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. (5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.” II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet álláspontja szerint a Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell a törlésértesítőt az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor „igazolható,” ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő – a biztosítón kívül álló személynek minősülő – szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) – a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email-visszaigazolás, fax „OK jelzés,” postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben – bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény – a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is. A Felügyelet álláspontja szerint a Biztosítónak a törlésértesítőt oly módon kell megküldenie az Ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. A Felügyelet álláspontja szerint a Gfbt. hivatkozott rendelkezéseinek nem megfelelő az a gyakorlat, amikor a törlésértesítő levél postázásával összefüggésben a Biztosító csak annak dokumentálásával jár el, hogy adott napon, adott darabszámú levelet adott postára, azonban a Biztosító által bemutatott dokumentum alapján nem azonosítható be sem név, sem szerződésszám alapján a törlésértesítő levél címzettje. Ennek indoka, hogy a jogszabályi előírások szerint a biztosítóra az a kötelezettség hárul, hogy konkrétan azt bizonyítsa, hogy adott ügyfél vonatkozásában eleget tett-e a szükséges értesítési, tájékoztatási kötelezettségének. E bizonyításra

nyilvánvalóan alkalmatlan az az eljárás, amikor a Biztosító csak adott darabszámú levél kiküldését dokumentálja. A törlésértesítő levél (a továbbiakban: küldemény) hagyományos postai küldeményként történő kiküldése esetében olyan dokumentáció rendelkezésre állása biztosítja az igazolhatóságot, amellyel bizonyítható, hogy a posta az értesítéseket kézbesítés érdekében ténylegesen átvette. A dokumentációnak tételesen tartalmaznia kell az ügyfél azonosítását lehetővé tevő adatokat (például név, szerződésszám), illetőleg a kiküldött értesítés fajtáját is. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a Biztosító a 2012. május 7-én kelt nyilatkozata mellékleteként a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta az Állami Nyomda Nyrt. által 2012. május 3-án kelt levelének másolatát, mellyel azt igazolja, hogy az Állami Nyomda Nyrt. a törlésértesítőt előállította és azt a Magyar Posta Zrt. részére átadta, azonban ezen dokumentum nem igazolja, hogy a Magyar Posta Zrt. a törlésértesítőt átvette. A Biztosító nem tudta igazolni, hogy a Magyar Posta Zrt. által átvételre került a 2011. november 11-én kelt törlésértesítő, így megsértette a Gfbt.21. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet az adott kötelezettségről szóló jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában a — az adott kötelezettségről szóló jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Biztosítóval szemben 50.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban

hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 132. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. augusztus 23. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója