Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész alperes (székhelye: 9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) ellen, a Tisztelt Törvényszék előtt 1.K.20.099/2012 számon az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt folyamatban lévő eljárásban az alábbi előkészítő iratot terjesztjük elő: I. Keresetlevelünkben alapvetően két szempontból támadtuk alperes határozatát; egyrészről azért, mert álláspontunk szerint tájképvédelmi övezetben szélerőmű tornyok nem helyezhetők el (a H1 jelű torony pedig, alperes 2013.01.21-én kelt előkészítő irata által is elismerten a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetbe tartozik). Másrészről több szempontból is támadtuk a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2262-1/1/2012 számmal megadott szakhatósági hozzájárulását, mivel az álláspontunk szerint megalapozatlan a keresetlevelünkben részletesen kifejtett indokok alapján. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdése alapján alperesnek a szélerőmű park területi elhelyezéséhez kérelmezett térségi terület-felhasználási engedély kiadását meg kellett volna tagadnia, azon az alapon, hogy a térségi terület-felhasználási kérelemben szereplő javaslat nem volt összhangban az országos területrendezési terv előírásaival. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2.§ 33. pontja szerint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: „kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók”. Vas Megye Közgyűlésének 19/2010.(XI.29.) számú rendelete Vas Megye Területrendezési Tervének módosításáról III. fejezetében a térségi övezetek között sorolja fel a „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét”. Vas Megye Közgyűlésének 193/2010.(XI.26.) számú határozata Vas megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásairól 18. pontjában, „Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” címszó alatt az övezetre vonatkozó településrendezési irányelvek között a szélerőművek elhelyezését kizáró okok között sorolja fel az országos és térségi tájképvédelmi övezet kategóriát. Mindez azt eredményezi álláspontunk szerint, hogy, ismerve a szélerőművek EOV koordináták és helyrajzi számok szerinti pontos elhelyezkedését is, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szélerőművet nem lehet elhelyezni, hiszen maga a megyei rendezési Oldal 1 / 5
terv jelöli ki azt, az egyetlen övezeti kategóriát (Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete) ahol szélerőművek elhelyezhetők. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint: „5. § A törvény alkalmazásában: c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét” „23. § (1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv. (2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját. (3) A területrendezési terv tartalmazza a) a térségi szerkezeti tervet, b) a térségi övezeti tervlapokat és c) a területrendezési szabályozási előírásokat. (6) A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.” A területrendezési szabályozási előírások, amelyek egyébként közgyűlési határozat formájában jelennek meg, részét képezik a törvény idézett szakasza alapján is a területrendezési tervnek és ténykérdés, hogy a hasonló szabályozási előírásokat (amelyek a megye közgyűlése által a rendeletbe foglalt rendezési tervvel együtt kerülnek elfogadásra) az eljáró hatóságok is alkalmazzák adott beruházások engedélyezhetőségének eldöntése során. E helyütt hivatkozunk a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 70182/2012. iktatószámú, 2012.08.14-én kiadott határozatára (beadványunkhoz F/13. számon csatoljuk ). Ebben a Pusztamiske község közigazgatási területére tervezett 8 db-os szélerőmű-park létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban az eljárt környezetvédelmi hatóság természetvédelmi kizáró okokra hivatkozással, az eljárásban jogsegélyt adott illetékes nemzeti park igazgatóság állásfoglalása alapján megtagadta a szóban forgó szélerőmű park környezetvédelmi engedélyének megadását. A határozat 8. oldalán a nemzeti park igazgatóság részletesen hivatkozik Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 15/2011 (II. 24.) MÖK határozatára Veszprém megye területrendezésének tervének megyei szabályozásáról, mint amely határozat a létesítést kizárja, valamint a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium által 2004-ben kiadott táj- és természetvédelmi szakmai anyagra, amely szintén alkalmazandó szabályokat tartalmaz a szélerőművek elhelyezésével kapcsolatban.
Oldal 2 / 5
Álláspontunk tehát változatlan abban a tekintetben, hogy keresetlevelünkben részletesen kifejtettük, alperesnek meg tagadnia a terület-felhasználási engedély kiadását.
amint azt a kellett volna
II. Ami a keresetlevelünk másik részét, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását illeti, előadjuk, hogy a Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 1.K.20.097/2012. iktatószámon folyamatban van az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, mint másodfokú környezetvédelmi hatóság 14/6321-30/2011. iktatószámú határozatának bírósági felülvizsgálata iránti eljárás. Ezen eljárás tárgya ugyanaz az előzetes vizsgálati eljárásban született, a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előzetes vizsgálati eljárásban meghozott határozat, amelyre jelen eljárásban a szakhatóságként eljárt Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozott hozzájáruló szakhatósági állásfoglalásának alapjaként, amikor szakhatósági állásfoglalását kikötés nélkül megadta. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása a jelen per tárgyát képező eljárásban a következőképpen hangzott (határozat 4.o.):
Előadjuk, hogy a már hivatkozott, a Tisztelt Bíróság előtt 1.K.20.097/2012. iktatószámon folyamatban lévő eljárásban 2013 év január hónap 10. napján kelt előkészítő iratunkban igazságügyi zajszakértő kirendelését indítványoztuk, tekintettel arra, hogy a felügyelőség (mint ügydöntő hatóság és jelen ügyben, mint szakhatóság) döntésének megalapozottságát alapvetően befolyásolja, hogy a beruházó által az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott zajszámítások álláspontunk szerint megalapozatlanok és hibásak. Mindezen okokra hivatkozással, indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság a per tárgyalását a Pp. 152.§ (2) bekezdése alapján függessze fel Oldal 3 / 5
mindaddig, amíg a Tisztelt Bíróság előtt 1.K.20.097/2012. iktatószámon folyamatban lévő, az előzetes vizsgálati eljárásban született környezetvédelmi hatósági határozat felülvizsgálata iránti per jogerősen le nem zárul. Ebben, az előzetes vizsgálati eljárásban született környezetvédelmi hatósági határozat felülvizsgálatára irányuló eljárásban született döntés ugyanis gyakorlatilag jelen per kimenetelét is eldöntené, hiszen a jelen per tárgyát képező hatósági eljárásban született környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás megalapozottságáról is döntene egyben. Amennyiben a Tisztelt Bíróság úgy ítéli meg, hogy a jelen per tárgyalásának felfüggesztése mégsem indokolt a fenti érveink fényében sem, úgy indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság azon tényállításunk igazolására, mely szerint az előzetes vizsgálati eljárás során benyújtott zajszámítások a zajterhelés várható mértékét érintően megalapozatlanok (és ez a körülmény a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megalapozatlanságát eredményezte), rendeljen ki igazságügyi zajszakértőt, ugyanazon szempontok alapján, mint amelyeket a Tisztelt Bíróság előtt 1.K.20.097/2012. iktatószámon folyamatban lévő, az előzetes vizsgálati eljárásban született környezetvédelmi hatósági határozat felülvizsgálata iránti eljárásban már előterjesztettünk, nevezetesen: Az igazságügyi zajszakértő kirendelését a következő szempontoknak való megfelelése alapján javasoljuk: a) angol nyelvtudás (a vonatkozó szabványok, illetve a szakirodalom egy része angol nyelvű) b) szabadtéri hangterjedésben való jártasság. Indítványozzuk, hogy a kirendelt igazságügyi zajszakértőnek a Tisztelt Bíróság tegye fel a következő kérdéseket: 1. A zajszámításban a szélerőmű tornyok és a zajtól védendő objektumok közötti távolságokat a kérelemben szereplő koordináták nem állítják elő. Ezek alapján nem világos, hogy a kérelmező által felkért zajszakértő milyen koordinátákat használt a zajhatás meghatározásakor. Kérjük, nyilatkozzon a kirendelt igazságügyi szakértő arra vonatkozóan, hogy releváns-e a zajszámítás eredménye a hatósági döntéshozatal szempontjából? 2. A zajszámítás egyik alapvető fontosságú bemenő adata a szélerőműveknek a gyártó által megadott zajkibocsátási teljesítménye, a megfelelő biztonsági tényezőkkel kombinálva. Álláspontunk szerint az előzetes vizsgálati eljárás során benyújtott zajszámítás nem a gyártó által garantált, hanem annál alacsonyabb értékekkel számolt, biztonsági tényezők nélkül. Kérjük, nyilatkozzon a szakértő arra vonatkozóan, hogy ennek a körülménynek van-e jelentősége a szélerőmű park számítással meghatározott zajvédelmi megfelelősége szempontjából? 3. A zajszámítás szintén alapvető fontosságú bemenő adata a védendő objektumok, mint megítélési pontok helyzete, mert a hangterjedés jellegéből fakadóan a hangforrásokhoz közelebb eső lakóházakat kell mértékadó helyzetűnek tekinteni. Álláspontunk szerint a Répceszentgyörgy déli részén fekvő egyik lakóház védendő homlokzatától 2 méterre délre felvett megítélési pont helyzete (EOV X:2250338, EOV Y Oldal 4 / 5
483874) mértékadó lenne, ugyanakkor a zajszámítás ennek a megítélési pontnak a helyzetét nem vizsgálta. Kérjük, nyilatkozzon az igazságügyi zajszakértő arra vonatkozóan, hogy ennek a pontnak a figyelembe vétele releváns-e a szélerőmű telep zajvédelmi megfelelősége szempontjából? 4. Álláspontunk szerint a zajszámítás - ugyanezen tervezőktől származó, a Fejér megyei Válra tervezett szélerőmű zajszámításához hasonlóan - az ún. ’irányítási tényező’ és ’talajközeli csillapítás’ nevű korrekciók értékét tévesen határozta meg. Ezt az álláspontunkat az említett ügyben kirendelt igazságügyi zajszakértő is osztotta, azzal, hogy a zajszámítás által alkalmazott MSZ 15036 szabvány - e korrekciók tekintetében - a szélerőművekre nem alkalmazható, mert a biztonság rovására tévedne. Ez utóbbi megállapítást egy másik igazságügyi szakértő és számos magánszakértő is osztotta. Természetesen, szükség esetén az általunk hivatkozott - ugyancsak szélerőművek engedélyezésével és a kapcsolódó zajszámítások megfelelőségével kapcsolatos - igazságügyi zajszakértői véleményeket a jelen ügyben kirendelt igazságügyi zajszakértő rendelkezésére tudjuk bocsátani. Kérjük, nyilatkozzon a szakértő arra vonatkozóan, hogy a zajszámításban szereplő korrekciók alkalmazása releváns-e a zajszámítás eredményének a szempontjából? 5. Álláspontunk szerint az előzetes vizsgálati eljárás során becsatolt zajszámítás ugyancsak hiányos a szélerőművek kellemetlen zaját figyelembe vevő pszicho-akusztikai korrekciók tekintetében. Ezt a kérdést több, a részvételünkkel zajló, szélerőművek létesítésével kapcsolatos perben tüzetesen vizsgálták a kirendelt igazságügyi szakértők és magánszakértők, akik arra a következtetésre jutottak, hogy a szélerőművek esetében az MSZ 1996-1:2009 szabvány szerinti pszichoakusztikai korrekciók mindenképpen indokoltak. Megjegyezzük, hogy éppen a szélerőművek zajának jellege az a környezeti hatás, amely miatt a szélerőművek és a lakóházak közötti megfelelő (esetünkben az ÁNTSZ által is javasolt legalább 1500 méter) védőtávolságot előírni, illetve javasolni szoktak. Kérjük, nyilatkozzon a szakértő arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó beruházás esetében ezek a korrekciók indokoltak-e és ha igen, úgy ez a körülmény releváns-e a tervezett szélerőmű park zajvédelmi megfelelősége szempontjából?
Kelt Budapesten, 2013 év január hónap 08. napján Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes
Oldal 5 / 5
