2012

2012. január 18.

1/2012.

Jövedéki Hírlevél Mi található a 1/2012. számban? I. A természetes személy által adómentesen előállítható sör, bor és pezsgő termékekkel kapcsolatos szabályozás, illetve ezen termékekhez kapcsolódó egyéb változások II. A bejegyzett kereskedőkre, valamint a tároló adóraktárakra vonatkozó jövedéki biztosíték előírások változása III. Egyéb bejelentési kötelezettség IV. Jogkövetkezményekben bekövetkezett változások

Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy – mint ahogy azt már az előző számban is említettük – 2011. november 29-én a Magyar Közlöny 140. számában kihirdetésre került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény. E törvény módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) egyes rendelkezéseit. Jelen hírlevelünkben a 2012. január 1-jén hatályba lépő – a 11/2011. számú Hírlevélben nem szereplő - változásokról kívánunk tájékoztatást adni. I. A természetes személy által adómentesen előállítható sör, bor és pezsgő termékekkel kapcsolatos szabályozás, illetve ezen termékekhez kapcsolódó egyéb változások a) Adómentesen előállítható sör, bor és pezsgő termékekkel kapcsolatos szabályok A jövedéki adótörvény 76. § (4) és (5) bekezdése, a 80. § (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdése, továbbá a 89. § (3) bekezdése megteremti annak a lehetőségét, hogy a természetes személy sört, egyéb bort és pezsgőt adómentesen állítson elő kizárólag saját fogyasztásra, háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési kötelezettség mellett. A bejelentést előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig kell megtenni a vámhatóság részére. A bejelentésnek tartalmaznia kell:  az előállító nevét,  az előállító lakcímét,  az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér,  az előállítani kívánt sör, egyéb bor, pezsgő mennyiségét. A fentiek szerint adómentesen előállított sör, egyéb bor és pezsgő értékesítésére nincs lehetőség, azt kizárólag az előállító és/vagy annak családtagjai, vendégei fogyaszthatják el.

2012. január 18.

1/2012.

A jövedéki adótörvény 114. § (2) bekezdés l) pontja alapján adózás alól elvont jövedéki terméknek kell tekinteni a fentiek megsértésével előállított, értékesített vagy bejelenteni elmulasztott sört, egyéb bort és pezsgőt. b) Sörrel kapcsolatos egyéb változások A jövedéki adótörvény 78. § (1) bekezdés a) pontja szerint a sörfőzde adóraktári engedély a sör előállítását végző, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, 8 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre adható. A fentiekkel összefüggésben tekintettel változik a sörfőzde adóraktár engedélyes tekintetében meghatározott nyilvántartás vezetési kötelezettség is. A jövedéki adótörvény 40. § (15) bekezdése szerint a sörfőzde adóraktár engedélyes a korábban vezetni rendelt termékmérleg nyilvántartás helyett olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható a felhasznált alapanyag mennyisége, az előállított sör mennyisége és az adó alapját képező alkoholfoka, valamint a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számviteli törvényben előírt számviteli bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásoknak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és értékesítési műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A nyilvántartást havonta le kell zárni és meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét. Az előzőekkel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartás mintát készített, amely elérhető a vámszerveknél. A fentieken túlmenően – jövedéki adótörvény 41. § (3) bekezdése értelmében – a sörfőzde adóraktár engedélyesnek a vevőnyilvántartást nem kell külön számítógépes adathordozón tárolni. Változik továbbá a sör adóalapjának meghatározása, illetve annak adómértéke is. A jövedéki adótörvény 76. § (1) bekezdése szerint az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és alkoholfokban mérve. Az adó hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1470 forint, a sörfőzdében előállított sör adómértéke – az előzőekben ismertetett adóalapra vetítve – 735 forint. A jövedéki adótörvény szerint annak a 2012. január 1-jét megelőzően sörfőzde adóraktárat üzemeltető engedélyesnek, aki ezt a tevékenységét 2011. december 31-ét követően is folytatni kívánja, 2011. december 28-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kellett benyújtania a vámhatósághoz a jövedéki adótörvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő jogi és gazdasági függetlenség követelményének történő megfelelésről, továbbá arról, hogy nem licencia alapján működik. A jövedéki adótörvény 78. § (8) bekezdése értelmében sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, értékesíteni, valamint – a 76. § (4) bekezdésben meghatározott tevékenységhez (természetes személy által 1000 liter mennyiségig történő adómentes előállításhoz) használt berendezés kivételével – birtokolni. c) Szőlőborral kapcsolatos változások 2012. január 1-től megváltozott a jövedéki adótörvény 7. § 48. pontjában a termelői borkimérés fogalma. Az előzőekben ismertetett időponttól az egyszerűsített adóraktár mellett, az adóraktár

2012. január 18.

1/2012.

engedélyes tulajdonában vagy használatában lévő üzlethelyiségben is lehet – az egyszerűsített adóraktár által termelt – szőlőbort elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra – nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében – értékesíteni. Termelői borkimérés szempontjából üzlethelyiségnek minősül a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. További változás, hogy a jövedéki adótörvény 85. § (3) bekezdése szerint hivatalos zár alkalmazása nélkül megengedett a hordós és kannás kiszerelésű bor szabad forgalomba bocsátása:  szőlőbornak termelői borkimérés keretében borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,  az egyszer használatos záró eszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű szőlőbornak és egyéb bornak. II. A bejegyzett kereskedőre, valamint a tároló adóraktárakra vonatkozó jövedéki biztosíték előírások változása Az elmúlt években tapasztalt visszaélésekre tekintettel a jövedéki adótörvény módosítása szűkíti annak a lehetőségét, hogy a bejegyzett kereskedők az adó megfizetése nélkül fogadhassanak közösségi adófelfüggesztési eljárásban a jövedéki biztosíték összegét többszörösen meghaladó mennyiségben jövedéki termékeket. A jövedéki adótörvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a bejegyzett kereskedő által nem teljesített adófizetési kötelezettség összege 50%-kal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni. A jogszabályváltozás a bejegyzett kereskedőkhöz hasonlóan a tároló adóraktárak esetében is módosítja a jövedéki biztosítékra vonatkozó szabályokat oly módon, hogy az adóraktár engedélyes által nem teljesített adófizetési kötelezettség összege 50%-al, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni:  az alkoholtároló adóraktár,  a sörtároló adóraktár,  az egyéb bor-tároló adóraktár, és  a pezsgőtároló adóraktár esetén esetében. III. Egyéb bejelentési kötelezettség 2012. január 01-től a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10 és 3403 19 99 vámtarifaszám alá tartozó, ömlesztetten szállított ásványolaj beszerzését és szállítását a terméket beszerző, szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon bejelenteni.

2012. január 18.

1/2012.

Figyelem! A jövedéki adótörvény 62/A. §-a szerinti bejelentési kötelezettség kizárólag azokra az esetekre alkalmazandó, amikor az ásványolajat közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy egyéb olyan hordóban, tartályban szállítják, ahol a ténylegesen betöltött termékmennyiség a 210 litert meghaladja. Az egyéb bejelentési kötelezettséggel érintett ásványolajok az alábbiak: 2710 19 81 motorolaj, kompresszor – kenőolaj, turbina- kenőolaj, 2710 19 83 hidraulikus célú folyadék, 2710 19 87 differenciálolaj és reduktor olaj, 2710 19 91 keverék fémmegmunkáláshoz, formaelválasztó olaj, korrózió gátló olaj, 2710 19 93 villamos szigetelési olaj, 2710 19 99 másféle kenőolaj és más olaj, 3403 19 10 rozsda gátló, koróziógátló készítmények, 3403 19 99 más rozsda gátló, koróziógátló készítmények. A bejelentést a terméket beszerző, szállító személy a jövedéki adótörvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles  magyarországi felhasználási céllal történő beszerzés esetén a felhasználás,  más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba történő, belföldön áthaladó (tranzit) szállítás esetén a belföldre történő belépés helye szerint illetékes vámszervhez írásban (például: postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) benyújtani. A fentiek alapján az egyéb bejelentési kötelezettség alá esik a jövedéki adótörvény 62/A. §-a alá tartozó ásványolaj más tagállamból vagy belföldről magyarországi felhasználási céllal történő beszerzése, valamint más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba történő, belföldön áthaladó tranzit szállítás. Magyarországi felhasználásnak minősül a jövedéki adótörvény 62/A. §-ában nevesített ásványolajok más tagállamban vagy belföldön – magyarországi – továbbértékesítési céllal történő beszerzése is. Ebben az esetben a továbbértékesítést végző gazdálkodó köteles megtenni a bejelentést a fentiek szerint. Esetpélda: Más tagállamból vagy belföldről a nagykereskedő megvásárolja a jövedéki adótörvény 62/A. §-a alá tarozó ásványolajat továbbértékesítési céllal. A nagykereskedő az ásványolaj beszerzését köteles legkésőbb az azt megelőző napon bejelenteni az értékesítés helye szerint illetékes vámszervhez. Amennyiben a nagykereskedő kiskereskedő(k)nek értékesíti ömlesztett kiszerelésben az ásványolajat a kiskereskedő(k) is köteles(ek) megtenni a bejelentést az előzőek szerint. A kötelezettség kiterjed továbbá a végső felhasználóra is, aki köteles a nagykereskedőtől vagy a kiskereskedőtől belföldi felhasználási céllal megvásárolt ömlesztett ásványolaj beszerzését előzetesen a fentiek szerint bejelenteni.

2012. január 18.

1/2012.

Abban az esetben, ha a végső felhasználó tagállami vagy belföldi előállítótól vásárolja meg közvetlenül az ömlesztett ásványolajat, a bejelentési kötelezettség kizárólag a felhasználóra terjed ki. Belföldi továbbértékesítés esetén a végrehajtási rendelet 29. számú melléklete szerinti bejelentés nyomtatványt „II. A Jöt. 62/A. § szerinti ásványolaj beszerzésére vonatkozó adatok” részét értelemszerűen, a rendelkezésre álló adatok alapján kell kitölteni, melynek során:  az „1. Beszerző üzem (raktár) címe:” rovatban az értékesítést végző gazdálkodó telephelyét (az értékesítés helyét),  a „2.3. A Beszerzés célja:” rovatba az „értékesítés” szöveget,  a „3. Beszerző üzembe (raktárba) érkezés várható időpontja:” rovatban az értékesítést végző gazdálkodó telephelyére érkezés várható időpontját,  a „4. Fuvarozó neve:” rovatban a szállítást végző egyéni vállalkozó vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét (nem a gépkocsivezető nevét),  a „7. A beszerzett termék felhasználásának célja:” rovatban az ásványolaj általános felhasználási célját (például turbina kenőolaj,kenőolaj-alapanyag, trafóolaj),  a „8. A beszerzett termék felhasználásának időpontja:” Ha ismert, a felhasználás időpontját, időszakát (például: 2012. első negyedév), ha nem a „nem ismert” szöveget kell feltüntetni. A magyarországi felhasználási célú beszerzés Belföldi értékesítés esetén a végrehajtási rendelet 29. számú melléklete szerinti bejelentés nyomtatvány I-II. pontját kell kizárólag kitölteni a beszerzőnek. Figyelem! A fuvarozónak külön bejelentési kötelezettsége (III. pont kitöltése) nincs. A végrehajtási rendelet 29. számú melléklet I. és III. pontját kell kitölteni az ömlesztett ásványolaj tagállamból tagállamba vagy harmadik országba belföldön áthaladó bármilyen fuvareszközzel történő tranzit szállítása esetén. Az előzőeket a szállítást végző személy a belföldre történő belépés helye szerint illetékes NAV megyei/fővárosi vám- és pénzügyőri igazgatóságához, legkésőbb a szállítást megelőző napon köteles bejelenteni. A bejelentésben megadott adatok változását legkésőbb a változás napján, a szállítóeszközre vonatozó adatok változását annak elindulását megelőzően – a fentiek értelemszerű alkalmazásával – be kell jelenteni az illetékes vámszervhez. Az érintett gazdálkodói kör részére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bejelentés nyomtatványt és annak kitöltését elősegítő tájékoztatót készített, melyek elérhetők, letölthetők a vámhatóság internetes honlapján, az alábbi útvonalon: http://www.vam.gov.hu/viewBase.do?elementId=13790 Az illetékes vámszerv hivatali idején kívül (például telefaxon, vagy elektronikus levél formájában) benyújtott bejelentéssel a jövedéki adótörvény 62/A. §-a szerinti kötelezettség teljesítettnek minősül. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – a jövedéki adótörvény 113. § (2) bekezdése c) pontja alapján – a jövedéki adótörvény hatálya alá tartozó:  természetes személy 300 ezer forintig,  gazdálkodó szervezet 600 ezer forintig

2012. január 18.

1/2012.

terjedő mulasztási bírsággal sújtható. IV.

Jogkövetkezményekben bekövetkezett változások

a) Bírságok A jövedéki adótörvény 114. § (2) bekezdés k) és l) pontjai alapján adózás alól elvont terméknek kell tekinteni azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a jövedéki adótörvény 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít. A jövedéki adótörvény 114. § (3) bekezdése szerint – az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogénekkel kapcsolatos visszaélések esetén () – a jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék mennyisége és a jövedéki adótörvény 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómérték alapján számított adó. b) Lefoglalás A jövedéki adótörvény 2012. január 1-jétől hatályos 119. § (2) bekezdés e) pontja szerint az alkoholtermékek és dohánygyártmányok előállítására alkalmas berendezésekhez hasonlóan a vámhatóság lefoglalja a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt sör előállítására alkalmas berendezéseket (főzőüst és komlóforraló üst). Annak érdekében, hogy a jövedéki adótörvény 114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárás be tudja tölteni tényleges szerepét, 2012. január 1-től lefoglalással kapcsolatos kifogást már nem lehet előterjeszteni ezekben az eljárásokban.

Tisztelt Ügyfeleink! Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan észrevételek, kérdések fogalmazódtak meg Önökben, úgy kérjük, hogy forduljanak hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeinken: NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Hivatal Jövedéki Főosztály telefon: 06-1/428-7800, email: [email protected]