Szikszó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete az azt módosító 14/2015.(VI.12.) számú rendelettel egységes szerkezetben az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Szikszó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörébe, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdése i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdésében, 5 § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: 1. Szikszó Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre. (2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban. (3) Az Önkormányzatra, továbbá az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: Intézmények). II. fejezet Az önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezések Az önkormányzati vagyon 2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
(2) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a forgalomképtelen vagyontárgyak, a rendelet szerint a forgalomképtelen vagyonelemek a rendelet 1. sz. mellékletében vannak felsorolva. Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a járdák, terek és parkok, c) a köztéri műalkotások, d) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, e) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai, f) a védett természeti területek, g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. (3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. (4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges. (5) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: a) közművek, b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, c) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok), d) a közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is, e) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. (6) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem idézheti elő, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátáshoz feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította. (7) A (6) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(8) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó költségvetési szervek (intézmények), illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek. (9) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. (10) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe (1. számú függelék). (11) Az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik. III. Fejezet Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása 3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testülete. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt vagyonkezelési szerződést kell kötni. (3)A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal látja el. (4) A (3) szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az Önkormányzatot illetik meg. (5) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Szikszó Város Polgármestere képviseli. (6) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. (7) Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. (8) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az Önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak. (9) a Képviselő-testület kizárólagosan jogosult a) 1.000.000 forint feletti vagyontárgy vásárlása,
b) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, c) a vagyonkezelési szerződés jóváhagyására, d) a 300.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, e) az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére, f) az Önkormányzat javára – ingyenesen – felajánlott vagyon elfogadására, g) az önkormányzati igények érvényesítése, az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nem peres eljárás megindítására, h) vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések előzetes jóváhagyására, i) a 300.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével), j) a 300.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására, k) az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül), l) értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására, m) az ingatlanok tekintetében az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére (pld.: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, stb.), n) kezesség vállalására, o) egy évet meghaladó futamidejű értékpapír vásárlására, p) hitel felvételére, kötvény kibocsátására, q) biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására, r) gazdasági társaság alapítására, abban tulajdon szerzésére, s) gazdasági társaságban fennálló részesedés értékesítésre történő kijelölésére, t) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezésére, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra, azok támogatására. (10) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel: a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására, b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása, c) az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása, d) a 300.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyása (az ingatlanok kivételével), e) a 300.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyása, f) a 300.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, g) az egy évet meg nem haladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
h) az egy évet meg nem haladó futamidejű értékpapír vásárlás, i) a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések megkötése, j) a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével a biztosítási szerződések megkötése. (11) A képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának hatáskörébe tartozik: a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának, működtetésének ellenőrzése, b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése. (12) A Polgármester a zárszámadási rendelet tárgyaláskor beszámol a Képviselő-testületnek a 3. § (10) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló, a beszámolási időszakra vonatkozó tevékenységéről. (13) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok tulajdonosi joggyakorlására az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működű költségvetési szervek vezetőit, valamint a vagyonkezelő szervezet vezetőjét hatalmazza fel: a) a 150.000 Ft egyedi bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszköz értékesítés, b) a 150.000 Ft egyedi bruttó értéket meg nem haladó eszközök selejtezése és az azt követő értékesítés (az ingatlanok kivételével). IV. Fejezet A vagyonkezelés szabályai 4.§ (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet. (2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: a Polgármesteri Hivatal, Szikszó Város Önkormányzatának gazdasági társaságai, az Önkormányzat intézményei, valamint e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő. (4) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét
d) e) f) g)
h) i) j) k)
értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, az Önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, a vagyonkezelési szerződés időtartamát
(5) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelő szerződés időtartama alatt évente ellenérteket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos – önkormányzati támogatás nélkül számított – saját bevételének 2 %-a. (6) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor. (7) Az Önkormányzat költségvetési szervei (intézményei) a működésükhöz szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, jármű, felszerelés stb.), készlet megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog (a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja) az Önkormányzat tulajdonába, és a tulajdonosi joggyakorló (a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 17. pontja), valamint az adott önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) között megkötött vagyonkezelői szerződés alapján az adott önkormányzati költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. (8) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladat kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról. (9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét. (10) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetői felelnek. (11) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(12) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg. V. fejezet A vagyonhasznosítás szabályai 5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Szikszó Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő. (3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára. (4) Az 1 év időtartamot meg nem haladó idejű bérleti szerződés megkötésére (vagyonkezelői jog gyakorlása esetén is) az adott eszközt használó önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működű költségvetési szerv vezetője jogosult. (5) Az 1 év időtartamot meghaladó, de a 2 év időtartamot meg nem haladó idejű bérleti szerződés megkötéséhez (vagyonkezelői jog gyakorlása estén is) a Polgármester hozzájárulása szükséges. (6) A 2 év időtartamot meghaladó idejű bérleti szerződés megkötéséhez (vagyonkezelői jog gyakorlása estén is) a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. (7) A bérbeadásból származó bevétel minden esetben a bérbeadó önállóan működő és gazdálkodó vagy az önállóan működű költségvetési szervet illeti meg. VI. fejezet A vagyon hasznosításának, átruházásának szabályai 6. § (1) A 10.000.000 Ft egyedi (bruttó) értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, használatát, illetve hasznosításának jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) A versenyeztetés mellőzhető a Nvtv. 11. § (17) bekezdésében foglaltak szerint.
VII. fejezet Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 7. § (1) Az önkormányzati vagyon értékét fő szabály szerint az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ingatlan vagyon: beszerzési (bruttó) értéken, b) az ingó vagyon: beszerzési értéken, c) értékpapír vagyon: beszerzési értéken, (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján, b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján, c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján. (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni. (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (5) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. (6) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
VIII. fejezet Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai 8. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról a Képviselőtestület határoz. (3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes. IX. fejezet Gazdasági társaságban való részvétel 9. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat, illetve a már működő gazdasági társaságban tulajdont szerezhet. (2) Amennyiben a Képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az Önkormányzat tulajdoni aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet. (3) A nem kizárólag Szikszó Város Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságban az Önkormányzatot a Polgármester képviseli. (4) A kizárólag Szikszó Város Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságban a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. (5) A gazdasági társaságban az Önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a (6) bekezdésben foglaltak kivételével. (6) A Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (5) meghatározott szavazati jog gyakorlásához a következő ügyekben: a) gazdasági társaság átalakulása, megszűnése, b) az Önkormányzat költségvetését, vagyonát terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntés c) az Önkormányzat tagsági jogait érintő döntés. (7) Az Önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
X. fejezet Leltározás, vagyonkimutatás 10. § (1) Az Önkormányzatnak és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. Ennek figyelembevételével – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján a leltározási kötelezettség évenként kerül végrehajtásra. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván. (3) Az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) minden évben a zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testület részére be kell mutatni. A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatást az államháztartási szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni, azt nem kell tovább részletezni, alábontani. (4) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik. XI. fejezet Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Szikszó Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló a 37/2011. (XII. 20.) számú, a 2/2012. (II. 17.) számú, valamint a 11/2012. (VI. 21.) számú rendeletekkel módosított 2/2004. (II. 15.) számú önkormányzati rendelet. Szikszó, 2012. november 30. Dr. Ronyecz Róbert sk. Jegyző A rendeletet kihirdettem: Szikszó, 2012. november 30. Dr. Ronyecz Róbert sk. jegyző
Füzesséri József sk. Polgármester
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: Szikszó, 2015. június 12. Polgáriné Dsupin Dóra s.k. jegyző 1. A 2. számú mellékletet módosította a 14/2015.(VI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. június 15. napjától 2. A 3. számú mellékletet módosította a 14/2015.(VI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. június 15. napjától
