Miskolci hatósági iroda
Iktatószám: CM/19207-13/2012 Tárgy: MVM NET Zrt. építési engedélyezési ügye
HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) MVM NET Zrt. (1031 Budapest, Szentendrei út. 207-209.), a továbbiakban: Építtető) részére a Galambos József (Személyes adat ) által készített, HHT-20/11-02 számú kiviteli terv alapján MVM optikai kábel építése Ságújfalu-Kishartyán között elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek helyrajzi száma: Ságújfalu: 022; Kishartyán: 08, 38/1. az építési engedélyt megadja, az alábbi feltételek betartása mellett: Ezen építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 évig hatályos. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést az Építtető két éven belül megkezdte és az építményre az építés megkezdésétől számított 5 éven belül használatbavételi engedélyt szerez. Az Építtető kérelme alapján, az építési engedély érvényének lejárta előtt, lehetőség van az építési engedély érvényének meghosszabbítására, ha az engedély megadásakor fennállott körülmények nem változtak meg. A kivitelezés megkezdése csak jogerős építési engedély alapján történhet. Az Építtető köteles a kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját, a kivitelezés megkezdését követő 8 napon belül - a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal bejelenteni és mellékelni az építésfelügyeleti hatóságnak (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Felügyeleti főosztály 1376 Budapest Pf. 997.) A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait. A kiviteli munkák végzése során az Építtető köteles betartani a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakat, annak hiányában a vele legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia. Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, a jogerős építési engedélyt és a szabályszerűen vezetett építési naplót az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni. Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére. Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 30 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építményt használatbavételi engedély nélkül nem lehet használni.
2 Szakhatóságok állásfoglalásai: −
a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2012. augusztus 10-i keltű, KTVF: 46294-1/2012. számú szakhatósági hozzájárulásában foglalt előírásai: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CM/19207-5/2012. számú megkeresésre szakhatósági állásfoglalást adok. A Ságújfalu – Kishartyán között optikai kábel építési engedélyének (Engedélyes: MVM NET Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út. 207-209.) kiadásához hozzájárulok. Főbb műszaki adatok: Alépítmény: Megszakító létesítmény: Tartószerkezet Optikai kábel: Kötésszerelvény: Tartaléktartó:
2 db LPE40 védőcső 1 db üzemi 1 db tartalék N1 tip. 2 db 7 m-es fa oszlop 48 szálas hő és UV álló műanyag tüzihorganyzott vasszerkezet
Kikötéseim: 1. Az építés során ideiglenesen nyitott árokba bekerült (csapdázódott) állatokat naponta és betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni. 2. A vezetékkel párhuzamos és keresztező vezetékeknél a vonatkozó szabvány szerinti védőtávolságot és csővédelmet biztosítani kell. 3. Az építés során a csapadékvíz elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet. 4. A vezetéképítés befejezése után a csapadékvíz elvezető rendszert – szükség esetén – az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. 5. A kivitelezési munkálatok során az építtetőnek megfelelő intézkedéseket kell tenni a diffúz levegőterhelés minimalizálása érdekében ( szükség esetén locsolással). 6. Az építési hulladékot, talajt, illetve egyéb porképződést okozó anyagok szállítását kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel kell végezni. 7. A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, illetve, hogy az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályiról szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban : 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírt mértéke. 8. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arrais, hogy az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnekhasznosításra elszállították. 9. A munkák befejezése után a területet rendezetten kell hátrahagyni. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható. -
a Budapesti Bányakapitányság 2012. augusztus 03-i keltű, BBK/2406-2/2011. számú nyilatkozata: Szakhatósági állásfoglalás. A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi építési engedély jóváhagyásához hozzájárul. A szakhatóság szakhatósági állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
−
a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 2012. augusztus 02-i keltű XIV-P001/1984-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: Végzés. A tárgyi ügyben a szakhatósági eljárást megszüntetem. Az érintett területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában régészeti lelőhely nem található. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. augusztus 06. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.
3 −
A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 2012. július 27-i keltű, 4007-1/2012/hho. számú végzése: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (3501 Miskolc Pf. 391) CM/19207-6/2012 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Ságújfalu - Kishartyán között MVM optikai kábel építése tárgyában az alábbi végzést hoztam: A megkeresés szerinti ügyben indított szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntetem. Ezen végzés ellen Önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
−
Nógrádmegyer-Kishartyán Községek Körjegyzőjének 2011. szeptember 13-i keltű, K-292-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: Nógrádmegyer-Kishartyán Községek Körjegyzőjéne nyilatkozom, hogy a HHT’98 Hírközlési Hálózat Tervező, Építő és Szolgáltató Kft. (1107 Budapest, Ceglédi út 30.) által Kishartyán belterületén a 38/1 hrsz. Tugár út végén egy oszloppal induló, majd földkábelként Ságújfalu felé épülő, a külterületén a 08-as helyrajzi számú önkormányzati úton a település határát elérő optikai hálózat kiépítése Kishartyán területén, a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. Ezt a nyilatkozatot a HHT’98 kft. kérelmére, a 362/2008.(XII.31.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontja értelmében adtam ki.
hozzájárult. A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak: -
Kishartyán Község Polgármesterének 2011. szeptember 13-i. keltű, K-292-2/2011. számú tulajdonosi, kezelői hozzájárulása; Ságújfalu Község Polgármesterének 2011. szeptember 23-i. keltű, 394-2/2011. számú tulajdonosi hozzájárulása és jegyzői nyilatkozata; ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Salgótarjáni Régió 2012. július 18-i szám nélküli közműnyilatkozata;
Az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett kivitelezés engedély nélküli építésnek minősül és a Hatóság az Építtetőt jogszabály szerint meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Engedélytől eltérő kivitelezés esetén a Hatóság az Építtetőt a jogszabály szerint meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Jelen határozatot a Hatóság közzéteszi. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci hatósági irodájához (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság a fellebbezést 45 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS Az Építtető meghatalmazása alapján eljáró HHT’98 Hírközlési Hálózat Tervező, Építő és Szolgáltató Kft. (1107 Budapest, Ceglédi út 30.) építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet előírásainak. Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy: − − −
a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta, a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek, az Építtető építési jogosultsága fennáll,
4 −
az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.
Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással: Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: felügyelőség) 2012. augusztus 6. napján érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CM/192075/2012. számú szakhatósági megkeresése. A megkeresést, valamint a csatolt, a HHT’98 Hírközlési Hálózat Tervező, Építő és Szolgáltató Kft. (1107 Budapest, Ceglédi út 30.) által készített 2012. februári keltezésű HHT-20/11-02 tervszámú engedélyezési tervdokumentációt átvizsgáltam. A tárgyi tervezési terület országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az ingatlanon folytatott tevékenység táj- lés természetvédelmi érdekeket nem sért. A távközlési hálózat üzemeltetése normál üzemmódban a környezetre semmilyen hatást nem gyakorol. A tervezett távközlési kábel építése illetve üzemelése légszennyező anyag kibocsátással nem jár, csak a kivitelezés során kerülhet szilárd anyag (por) a környezeti levegőbe, mely a háttérszennyezést nem változtatja meg jelentősen. Száraz szeles időben a kiporzás ellen locsolással kell védekezni. A munkaterület vízbázist nem érint, a kábelárok és az oszlopok alapozási mélysége alapján megállapítható, hogy a mélyebb felszíni rétegeket a munkálatok nem veszik igénybe. A tevékenység során a munkaterület és a tevékenység jellege miatt élővízbe szennyezőanyag nem kerülhet. A tevékenység szennyvízkeletkezéssel nem jár. A felügyelőségnek a terület szennyezettségéről nincs tudomása, a kiemelt föld részben visszatöltésre kerül. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. § és 6/A. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági eljárásokért a rendelet 1. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. A KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 9. pontjában megállapított 7000.- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmező megfizette. Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy az alábbi szakaszt közölje határozatában: -
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet) 13. § (3) bekezdésének j) pontja alapján, a felelős műszaki vezetőnek az építmény használatbavételi engedélyezéséhez a 14. § szerinti tartalmú nyilatkozatot kell tennie.
5
-
-
-
-
-
A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének i) pontja értelmében, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor,- az építési napló alapján – az építési és bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a felelős műszaki vezetőnek el kell készíteni az 5. számú melléklet szerinti I. illetve II. jelű építési/bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a hulladék kezelését igazoló dokumentumokkal (14. § g) pont) együtt be kell nyújtani a használatbavételi engedélyezési eljárás során a felelős műszaki vezetői nyilatkozatához csatolva. A felelős műszaki vezetőnek a 191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet 13. § (3) bekezdés n) pontja alapján értesíteni kell a Felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési és bontási hulladék mennyisége eléri a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében előírt mennyiségi küszöbértéket. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építkezés során keletkezett hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVm együttes rendelet 1. sz. mellékletében előírt mennyiségi küszöbértéket, a felelős műszaki vezető használatbavételi engedélyezéséhez megtett nyilatkozatának erre is ki kell térnie. Az építés során keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerinti minél nagyobb arányú hasznosítását biztosítani kell. A szelektíven gyűjtött hulladék esetében előnyben kell részesíteni a hulladékhasznosítást az ártalmatlanítással szemben. Az építés során keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel remdelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adható át (hasznosításra, ártalmatlanításra). Az építési tevékenység során keletkezett hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint be kell tartani.
Szakhatósági állásfoglalásomat a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § és az 1. számú melléklet 3. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25., 28., 28/A. és 32. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A Kr. 39. § (1) bekezdése értelmében, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakítására a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc nap áll rendelkezésre. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat - vagy az eljárást megszüntető végzés ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet. Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát a Ket. 78. § (1) bekezdése értelmében szíveskedjék a Felügyelőségre megküldeni. Budapesti Bányakapitányság : A címzett a tárgyi építési engedélyezési eljárása során, a 362/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 10. pontja alapján szakhatóságként megkereste a Miskolci Bányakapitányságot szakhatósági állásfoglalás kiadására; az pedig továbbította a megkeresést a területileg illetékes Bányakapitányságra (levelük kelt ez év július 24-én, Budapestre érkezett 30-án). A tárgyi nyomvonal sem bányatelket, sem megkutatott, nyilvántartott ásványvagyont, sem földalatti közművet nem érint. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: A Nemzed Média- és Hírközlési Hatóság (3501 Miskolc, Pf.: 391.) Irodámhoz érkezett megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Ságújfalu - Kishartyán között MVM optikai kábel építési engedélyezési eljárása során. Megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre. (Illetékességem az idézett Korm. rendelet 1. sz. melléklet 4. pontja szerint fennáll.) A. közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 45./A § (2) — (3) bekezdése értelmében a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 98. § (2) bekezdése rendelkezik.
6 Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CM/19207-6/2012 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Ságújfalu - Kishartyán között MVM optikai kábel építése tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 6. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza. Nógrádmegyer-Kishartyán Községek Körjegyzője: Kikötés nélkül. Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat az Építtető megfizette. A Hatóság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 114. § (2) bekezdése alapján az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 10. -11. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta. A kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 30. §-án alapul. Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. A határozatot a Hatóság az Eht. 43. § (2) bekezdése alapján közzéteszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés da) pontja szerinti tájékoztatás a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozóan a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály tekintetében a Ket. 101. § (1), a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének, igazgatási szolgáltatási díjának lerovására vonatkozóan a Ket. 104. § (2) bekezdésén alapul. A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 5. § (11) bekezdése határozza meg. M i s k o l c , 2012. szeptember 04. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Farkas Zoltán hatósági irodavezető
