2012. TANÉVBEN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

ÉVES JELENTÉS A 2011/2012. TANÉVBEN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

EGER, 2012

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság Tagjai: Dr. Csutorás Csaba, elnök Dr. Koncsos Ferenc Dr. Tóth Antal Minczér Tímea Dr. Horváth Ágnes Lengyelné Dr. Molnár Tünde Titkár: Király Istvánné

Elfogadva a Szenátus 79/2012. (XII.19.) sz. határozatával

2

Eszterházy Károly Főiskola Szenátusa

A Szenátus 79/2012. (XII. 19.) sz. határozata az éves Minőségügyi jelentés és éves Minőségfejlesztési terv elfogadásáról

1.

A Szenátus elfogadja az Éves Minőségügyi Jelentést és az Éves Minőségfejlesztési Tervet.

2.

A Szenátus határozatát nyílt szavazással, 21 igen szavazattal, egyhangú szavazással hozta.

K. m. f.

Dr. Hauser Zoltán a Szenátus elnöke

3

TARTALOM Minőségfejlesztési tevékenységek és eredmények

4

Az Eszterházy Károly Főiskolán a 2011/2012-es tanévben végzett minőségfejlesztési tevékenységek rövid összefoglalása………………………...

4

II.

Szervezeti önértékelés kézikönyve és tesztlapjai

10

III.

Kurzusértékelések tesztlapjai, Szakjelentések és Kari jelentések készítésének formanyomtatványai

47

Karok értékelése

55

I.

IV.

1. sz. mellékletben

4

I. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS EREDMÉNYEK

BESZÁMOLÓ AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLÁN A 2011/2012 TANÉVBEN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MUNKÁRÓL Az elmúlt évben az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság lebonyolította a kari és intézményi minőségügyi önértékelést, melynek részeként új tesztlapok kidolgozása is megtörtént, melyeket jelen anyaghoz mellékeltünk. Alapvető változás volt a korábban a Hefop 1.3.1 pályázat keretében kidolgozott rendszerértékeléshez képest, hogy intézményi szintű általános elégedettségmérés, valamint kísérleti jelleggel a Természettudományi Karon a kutatás-fejlesztési tevékenység átfogó értékelésére is sor került. A továbbiakban is a Főiskolai Minőségbiztosítási Szabályzatban rögzített elvárásokhoz kívánunk igazodni, illetve azoknak megfelelni. A főiskolai Minőségbiztosítási Bizottság éves tevékenysége Az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság rendszeres időközönként ülésezett (kb. 2-3 havonta, dokumentált időpontokban), az időszakos feladatok határozzák meg az ülések számát. Minden bizottsági ülésről pontos jegyzőkönyv készül, ami az ülések dokumentáltságát biztosítja. A Bizottság éves elvégzett feladatai: – A hallgatói kurzusértékelések koordinációja (2011/2012. I-II. félévében). – Minőségfejlesztési tevékenységek koordinációja. – Az intézmény minőségpolitikájának és minőségcéljainak folyamatos követése, kidolgozása. – Formanyomtatványok átdolgozása a szakjelentések készítésének kivitelezéséhez. – Formanyomtatványok átdolgozása a kari éves jelentések készítésének kivitelezéséhez. – A kari önértékelések koordinációja, lebonyolítása, kiértékelése. – Az intézményi általános értékelés tesztlapjának kidolgozása, lebonyolítása és kiértékelése. – A kutatás-fejlesztési tevékenységek értékelésének tesztalapú kidolgozása, lebonyolítása és kiértékelése. A folyamatok fejlesztése a 2011/2012 tanévben A főiskola törvényes működése érdekében a folyamatgazdák 2012-ben is folyamatosan figyelemmel kísérték a jogszabályi változásokat, és szükség szerint javaslatot tettek az intézményi szabályzatok módosítására, illetve új szabályzatok elfogadására. 2012ben a megváltozott körülmények következtében teljes átdolgozásra került a gyakorlati képzés eljárása felsőfokú szakképzésben és felsőoktatási szakképzésben, valamint az alapszakokon, illetve a mestertanár szakokhoz kapcsolódó gyakorlatok tekintetében. Az év folyamán a Szenátus négy új szabályzatot fogadott el, valamint 12 alkalommal tárgyalt főiskolai szabályzat-módosításokat. A rektor két témakörben rektori utasítást adott ki. Az új Munka törvénykönyve hatályba lépése utáni egyeztetések és intézményi érdekegyeztető tanácsülésen folytatott megbeszélés után a szakszervezet és a rektor november 30-án aláírta a főiskola új Kollektív Szerződését, amely 2012. december 3-án lépett hatályba. A folyamatgazdák 5

tevékenységének eredményeképpen a főiskolai szabályzatok frissítése rendszeresen megtörtént, és rugalmasan követte a rendkívül gyors jogszabály-változásokat. A minőségirányítási rendszer fejlesztése A minőségfejlesztési programban meghatároztuk, hogy figyeljük az oktatási folyamatot, gyűjtjük, és napra készen tartjuk a főiskola működését szabályozó törvényi rendelkezéseket és más jogszabályokat, és elérhetővé tesszük a főiskolai belső hálózaton. 2007-ben a jogszabályok megjelenéséről szóló tájékoztatás céljából már létrehoztuk a „Jogszabályfigyelő” című szükség szerint megjelenő értesítőt, melyben nemcsak a megjelent jogszabályra hívjuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy milyen új rendelkezéseket tartalmaznak a jogszabályok. A jogszabályok elektronikus formában megtalálhatók a CD jogtárban, de a főiskola minőségirányítási rendszerének honlapján is megjelenítjük az új jogszabályokat. Az egész évben megjelent új jogszabályokat a következő év elején bevezetjük a kézikönyv megfelelő fejezetéhez. A folyamatosan megjelenő jogszabályok jegyzékét és a jogszabályok szövegét is elérhetővé tettük minden dolgozó számára elektronikus formában a minőségirányítási rendszerben. A Minőségirányítási Kézikönyv elektronikus változata elérhető minden dolgozó számára felhasználónév és jelszó megadásával. Kezelését eddig nehézkessé tette, hogy az egyes részekhez az anyag görgetésével lehetett eljutni. A klikkeléssel történő elérést az elmúlt évben pályázati forrásból sikerült megvalósítanunk, mely lehetővé teszi a kézikönyvben való könnyebb és gyorsabb eligazodást. Ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatok eredményeinek bemutatása Hazánk Európa Unióba lépését követően a minőségügy szerepe jelentősen nőtt, az új értelemben vett minőségkultúra kialakítása, elterjesztése számos akadályba ütközött, jelentős ellenállást leküzdve valósul meg. Nem volt – nincs – ez másképp a felsőoktatásban sem: miközben az európai környezetben természetes elvárás lett a felsőoktatási intézmények minőségügyének egységes rendezése, Magyarországon mintha nem történt volna számottevő előrelépés. Ennek legnyilvánvalóbb okai a feladat nehézsége és kényes volta. A korábbi években rendszeresen vizsgáltuk az államvizsga bizottságok eredményességét, valamint a főiskolai alapszakok működését, a következő 3 kérdéskör vonatkozásában: 1. Teljesülnek-e a képesítési követelmények és a MAB akkreditációs követelményei; az intézményi minőségellenőrzés tárt-e fel, és ha igen, mely képzéseknél és milyen hiányosságokat? 2. Milyen változások következtek be a működésben, az eredményességben a korábbi tanévhez képest? 3. Melyek a negatív hatások belső működésből, külső hatásokból fakadó okai, az elhárításukra tervezett intézkedések? A korábbi tapasztalatok alapján ezen vizsgálatokat sikerült az elmúlt tanévben megújítanunk, illetve újra elindítanunk.

6

A kutatási eredmények hasznosulása, illetve beépítése a tananyagokba A felsőoktatás működésének mozgatórugója az oktatók aktív részvétele a tudományos kutatásokban. Az utóbbi években a kutatások támogatása átalakulóban van, így az alapkutatások mellett mindenképpen alkalmazott kutatásokban való részvétel is kívánatos. Ezt jó iránynak tartjuk, mert így a kutatási eredmények jobb hasznosulása felé változik a rendszer, azaz a kutatási eredmények az iparban, mezőgazdaságban közvetlenül hasznosulhatnak. A pályázati szisztéma átalakulásával a kutatásban résztvevő oktatók rá vannak kényszerülve az ipari, mezőgazdasági kutatási partnerekkel való közvetlen együttműködésre, ami az eredmények hasznosulásának további záloga. Az oktatók kutatómunkája természetesen alapvetően meghatározza oktatói teljesítményüket is, megfigyelhető, hogy a kutatásokban aktívan résztvevő oktatóink jobb teljesítménnyel tűnnek ki az oktatómunkájukban is. A kutatómunkákban való sikeres részvételük nagyobb szakmai biztonságot kölcsönöz nekik, így folyamatosan jobban tudnak összpontosítani aktuális oktatási feladataikra. A tudományos kutatásokban való részvételükkel nagyobb rálátásuk lesz a nemzetközi kutatási-oktatási trendekre, így biztosítva hazai oktatómunkájuk igen magas színvonalát. A tananyagokban is megjelennek a legújabb kutatási eredmények akár közvetlenül is, vagy közvetve a tudásátadás legfelső szintjein. Tudományos diákkörökben való részvételükkel a hallgatók is aktívan bekapcsolódhatnak a tudományos kutatómunkába ezzel mélyítve el elméleti és gyakorlati tudásukat. Folyamatos fejlesztés és fenntarthatóság A folyamatos fejlesztés a minőségirányítási rendszer működtetésének alappillére, ez a minőségirányítási rendszer működésének záloga. A minőségirányítási rendszer fenntarthatósága elképzelhetetlen folyamatos fejlesztés, folyamatos fejlődés, a változó vevői igényekhez való hozzáigazítás nélkül. A főiskolánkon az éves rendszerességgel készülő szakjelentések és kari jelentések, valamint intézményi jelentések részét képezi az irányítás megfelelő szintjein a fejlesztési javaslatok megfogalmazása, melyre a felső vezetőség hatékony akciótervek kidolgozásával válaszolhat a fejlesztések megvalósításához. Ezen folyamatok egymásra hatása nélkül nem működtethető hatékonyan a minőségirányítási rendszer. A 2007-ben zárult Hefop-3.3.1. pilot programban való részvételünk hatása a jelenlegi minőségirányítási rendszerünkre A 2005-2006-os esztendő a HEFOP projektben való részvételünkkel új utat nyitott meg a minőségirányítási rendszerünk fejlesztésében. Elkezdtük a minőségirányítási kézikönyvünk átdolgozását a FOI modellben szereplő folyamatok adaptációjával. A folyamatok szerteágazósága miatt a lépcsőzetes elven történő bevezetés mellett döntöttünk, nem kívántunk a dolgozóinkra nagyszámú új folyamatot „ráerőltetni”, a működéskorszerűsítés maximális szem előtt tartásával. A korábbi 4 minőségi kör helyett a folyamataink rendszerezését a modell 3 fő folyamata köré csoportosítottuk. Ennek megfelelően megalakult az új, három minőségi kör:  Intézményi stratégiai és irányítási folyamatok,  Alapfolyamatok,  Támogató folyamatok.

7

Új folyamatok adaptációjával fejlesztettük a főiskolai működésünk teljesebb leírását. Első körben a FOI modell „Stratégiaalkotás és működésfejlesztés”, valamint „Hallgatói kapcsolatok gondozása” köré csoportosított folyamatait adaptáltuk. A teljeskörű folyamatleírásokat folyamatirányítási rendszer keretein belül működtetjük, távlati célunk teljes körű PQM (Process Quality Management) megvalósítása. A projektben kidolgozott fejlesztéseink egyik részét képezik a folyamat-fejlesztések, másik igen fontos fejlesztési területünk a mérési módszerek fejlesztése a folyamatok jobb kontrolljának megvalósítása érdekében. A HEFOP projekt UNI alprogramja keretében kidolgozott teszt alapú értékelési módszerek kitűnő alapot szolgáltatnak a főiskola oktatási és kutatási folyamatainak (alapfolyamatok) kézben tartására. Ezen mérési módszerek alkalmasnak bizonyultak az intézményi önértékelés kidolgozására, így az intézményi MAB akkreditációkhoz is alkalmazni tudjuk. Az új folyamataink adaptációja során megerősödött az az elképzelésünk, hogy a folyamatok szerteágazósága miatt is az adaptációt több lépésben célszerű megvalósítani. A folyamatok kontrollálására folyamatgazdák felelősségi körének pontos tisztázását valósítottuk meg, a folyamatműködtetés számottevően hatékonyabbá vált a folyamatgazdák munkájának nyomonkövetésével. A folyamatgazdák segítségével az adaptált és korábban bevezetett folyamataink esetében is sikerült eredményes folyamat-irányítást (PQM) bevezetnünk. A főiskola minőségirányítási rendszerében további fejlesztési irányokat határoztunk meg. Legfontosabb alapelvként mindennemű fejlesztés megvalósításakor minél teljesebb mértékű folyamat-irányítást kell megvalósítani, ez a hatékony működés alappillére. Az intézményi működés teljeskörű leírása további folyamatok adaptációjával lehetséges. Új mérési módszereket vezettünk be a HEFOP projekt futamideje során, ezen módszerek további fejlesztése, tökéletesítése is szükséges lehet. A HEFOP 3.3.1. projekt sikeres zárása után alaposan elemeztük a projekt keretében kidolgozott önértékelési eljárásokat, megvizsgáltuk az önértékelési eljárás alkalmazhatóságát a Főiskola szervezeti egységei értékelésében. Először a Természettudományi Főiskolai Karon történt meg az önértékelési eljárás próba jellegű lebonyolítása 2007 elején, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján a többi kar esetében is megtörtént az első önértékelési eljárás megvalósítása 2007 végére. Az eredmények kiértékelése 2008-ban megtörtént. Jelen időszakban az önértékelési eljárás lebonyolítása megtörtént, így a korábbi adatokkal összevetve átfogó képet kaphattunk a minőségfejlesztési tevékenységekről. A munka tulajdonképpen 3 fő részből tevődik össze, egyrészt az önértékelési eljárás a vezetés oktatói elégedettségmérésével kezdődik, amely kiegészül a hallgatói elégedettségmérési tesztekkel, valamint a végzett diplomások esetében történő nyomonkövetéssel. Az eljárás második fázisában következik a szöveges önértékelés elkészítése, amelyben részletes szöveges anyagot kell elkészíteni pontosan vezetett kérdések alapján az adott szervezeti egység (pl. karok) működéséről, a minőségirányítási rendszer alkalmazásáról. Az eljárás harmadik fázisában történik a szöveges önértékelések és tesztalapú értékelések RADAR eljárással történő kiértékelése, amely %-os formában értékeli a szervezeti egység működését a működés teljes vertikumán, sok oldalról. Az önértékelési eljárás zárásaként történik meg a folyamatos fejlesztés biztosítására tett javaslatok megfogalmazása és közzététele minőségfejlesztési akciótervek formájában. Az önértékelési eljárás a Minőségirányítási Rendszerünk legfőbb kiértékelési eljárása lesz a jövőben, illetve ezt kívánjuk elérni. Ehhez megfelelő rendszerességgel kell elvégezni a jövőben a szervezeti önértékelési eljárásokat, az így kapott eredmények lesznek aztán összehasonlíthatóak, így lehet mind a Minőségirányítási Rendszer, mind a működés folyamatos fejlesztésére javaslatot tenni.

8

A Hefop 3.3.1. projekt keretében kidolgozott folyamatok, folyamatmodellek alkalmazhatósága kétségtelen a Minőségirányítási Rendszerünk fejlesztésére. Ennek eredményeként 2009-ben felülvizsgáltuk és átdolgoztuk a Főiskola Minőségbiztosítási Kézikönyvét a 2007-ben zárult HEFOP 3.3.1. „A felsőoktatás minőségkultúra váltásának pilot modellje” című projekt eredményeinek felhasználásával. A kézikönyv átdolgozása rendszeres időközönként elkerülhetetlen, mivel a jogszabályok, szabályzatok változását a Minőségirányítási Kézikönyvben is követnünk kell. A folyamatokat, folyamatleírásokat a HEFOP tapasztalatok alapján újragondoltuk és átalakítottuk új csoportosítási elvek szerint, az új minőségi köröknek megfelelően. Új folyamatok bevezetésével bővítettük a meglévő folyamatainkat, a korábbi 24 helyett az új kézikönyvben 47-re emelkedett az irányítás alá vont folyamataink száma. Véleményünk szerint a hatékony Minőségirányítási Rendszer működéséhez átláthatóbb, a projektben alkalmazottnál sokkal egyszerűbb folyamatokra, folyamatmodellekre van szükség. Ennek megvalósításához újabb pályázati forrásra van szükségünk, így a Főiskola Minőségirányítási Rendszeréhez lehet a jövőben igazítani a HEFOP projekt eredményeit, ami feltétlenül kívánatos lenne. Az intézményi akkreditációhoz is nélkülözhetetlen az átfogó kurzusértékelések lebonyolítása, ami az oktatói munka hallgatói véleményezését teszi lehetővé. A zökkenőmentes lebonyolításhoz megfelelő informatikai háttérre van szükségünk, mivel a HEFOP projektben használt rendszert alkalmassá kell tennünk nagyobb számú kurzus, illetve adatlap kezelésére. A hallgatói kurzusértékelések félévi rendszerességgel kerülnek lebonyolításra, a HEFOP projektben kidolgozott teszt továbbfejlesztett változata alapján, a kari bizottságok és a hallgatói önkormányzat együttműködésével. A szervezeti önértékelési eljárás lebonyolításának 4-5 éves időközönként van funkcionálisan hasznosítható értelme. Minőségtervezés 2012 tavaszán átfogó kari és intézményi önértékelési eljárások lebonyolítását valósítottuk meg (2. sz. melléklet), melyre a felkészülést már a múlt év végén elkezdtük. Korábban egyszer került sor ilyen átfogó önértékelés lebonyolítására, először a Természettudományi Főiskolai Karon próba jelleggel 2007 elején. Az ott szerzett tapasztalatok alapján a többi kar esetében is megtörtént az első önértékelési eljárás megvalósítása 2007 végére. Ezen eredmények kiértékelése 2008-ban megtörtént. A munka tulajdonképpen 3 fő részből tevődik össze, egyrészt az önértékelési eljárás a vezetés oktatói elégedettségmérésével kezdődik, amely kiegészül a hallgatói elégedettségmérési tesztekkel, valamint a végzett diplomások esetében történő nyomon követéssel. Az eljárás második fázisában következik a szöveges önértékelés elkészítése, amelyben részletes szöveges anyagot kell elkészíteni pontosan vezetett kérdések alapján az adott szervezeti egység (pl. karok) működéséről, a minőségirányítási rendszer alkalmazásáról. Az eljárás harmadik fázisában történik a szöveges önértékelések és tesztalapú értékelések RADAR eljárással történő kiértékelése, amely %-os formában értékeli a szervezeti egység működését a működés teljes vertikumán, sok oldalról. Az önértékelési eljárás zárásaként történik meg a folyamatos fejlesztés biztosítására tett javaslatok megfogalmazása és közzététele minőségfejlesztési akciótervek formájában. Az önértékelési eljárás a Minőségirányítási Rendszer legfőbb kiértékelési eljárása, illetve ezt kívánjuk elérni a jövőben. Ehhez megfelelő rendszerességgel kell elvégezni a jövőben a szervezeti önértékelési eljárásokat, az így kapott eredmények lesznek aztán összehasonlíthatóak, így lehet mind a Minőségirányítási Rendszer, mind a működés folyamatos fejlesztésére javaslatot tenni.

9

Az intézmény minőségi működéséhez is nélkülözhetetlen az átfogó kurzusértékelések lebonyolítása, ami az oktatói munka hallgatói véleményezését teszi lehetővé. A kurzusértékelések szemeszterenkénti bontásban kerülnek lebonyolításra, azonban továbbra is problémát jelent az elektronikus űrlapok esetében, hogy a hallgatók igen kis arányban töltik ki a kérdőíveket, így azok sokszor értékelhetetlenek. A Minőségirányítási Rendszer fejlesztéséhez szükség lenne a Minőségbiztosítási Iroda állandó működésére, pontosabban egy legalább 4 órás főállású alkalmazott adminisztratív személyzetre. Így válna lehetővé a rendszer hatékony működtetése, az adatlapok, űrlapok állandó felügyelete, elkészítése.

10

II. A SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS TESZTLAPJAI, FORMANYOMTATVÁNYAI

 Szervezeti önértékelési kézikönyv tesztanyaga: Melyik karhoz tartozik szervezetileg? Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Természettudományi Kar Egyik sem

    

 1. VEZETÉS A kérdéscsoport a vezetői csoportok és valamennyi vezető (dékán, tanszékvezetők, stb) magatartását és tevékenységét értékeli név nélkül. A modul azt vizsgálja, hogy a vezetői beosztásban lévők milyen módon támogatják, inspirálják és segítik elő a kar célkitűzései elérésének módját. Az Ön személyes véleménye szerint: A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli (1-2 év) irányvonalakat fogalmaznak meg az oktatói állomány számára a munkavégzés minőségének fejlesztése érdekében? 2. A vezetők által kialakított szervezeti struktúra és működési rend megfelelően szolgálja-e a jövőbeli irányvonalak megvalósítását? 3. Ebben a szervezetben a hatalmi pozícióban lévő emberek nem növelik-e társadalmi távolságukat a kevesebb hatalommal bírókkal szemben? 4. A vezetők törekednek saját személyes teljesítményük javítására (például: szakmai fórumokon való részvétel)? 5. A vezetők arra serkentik-e a munkatársaikat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, és jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket? 6. A vezetők oktatási tevékenysége példamutató-e? 7. Ismerik-e a vezetők a kari szervezeti egységek működését? 8. A vezetők meghallgatják-e mások ötleteit; és segítik-e azok megvalósulását? 9. A vezetés elkövet-e mindent, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki az oktatókkal és munkatársakkal? 10. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásában a tárgyalásos kompromisszumokra törekednek-e? 11. A vezetés megfelelően működteti-e kapcsolatrendszerét, képviseli-e az intézmény, a kar érdekeit? 1.

11

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

12. A vezetők képesek-e hozzáigazítani a külső változásokhoz a kar/szak jövőképét és értékrendjét, illetve képesek-e a 0 korrekciók végrehajtására? 13. A vezetők figyelembe veszik-e a hallgatók visszajelzéseit, az 0 oktatási programok kialakításában és módosításában?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Kérjük, tegyen javaslatot a vezetési tevékenység minőségi színvonalának javítására!

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

4 jó

5 kiváló

 2. A STRATÉGIA A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy a kar hogyan fogalmazza meg a saját stratégiáját, hogyan alkalmazza a kar egyes szintjein. 1.

A vezetők folyamatosan kutatják-e, ismerik-e a jelenlegi, és 0 jövőbeli külső és belső elvárásokat?

1

2

3

4

5

2.

Létezik-e a karon stratégia-alkotási folyamat (ez lehet akár formális stratégiai tervezési rendszer, akár informális stratégia- 0 alkotás)?

1

2

3

4

5

3.

A vezetők biztosítják-e az Ön és/vagy szervezeti egysége 0 számára azt a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell?

1

2

3

4

5

4.

Megkérdezik-e a dolgozókat a kari stratégia kialakításánál, 0 elfogadásánál?

1

2

3

4

5

5.

A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít-e ki a hosszú és rövid távú célkitűzések, a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások 0 között?

1

2

3

4

5

6.

A vezetők biztosítják-e azt, hogy a célokat és terveket mindazok 0 megismerjék, akiknek szerepük van a sikeres végrehajtásban?

1

2

3

4

5

7.

A stratégiai programok, illetve a napi feladatok időbeli 0 kapcsolata koherens és átlátható-e?

1

2

3

4

5

8.

A vezetők biztosítják-e az érintettek megfelelő tájékoztatását, és 0 a stratégiai célokkal való azonosulását?

1

2

3

4

5

9.

A vezetés figyelemmel kíséri-e a külső/belső változásokat és a 0 változásoknak megfelelő intézkedéseket vezet-e be?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. Biztosítják-e a vezetők, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban 0 ismertté váljanak? 11. Törekszik-e a vezetés arra, hogy a folyamatos fejlődés melletti 0

12

elkötelezettség és az ez irányú teljesítmény összhangban álljon az erkölcsi-anyagi elismeréssel? Kérjük, tegyen javaslatot a Kar stratégiai vezetésének javítására!

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

13

4 jó

5 kiváló

 3. A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy a Kar és szervezetei hogyan hasznosítják a személyi állomány, a humán erőforrás képességeit, ismereteit, adottságait. 1.

A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és a személyekkel 0 szembeni kompetencia követelményeket?

1

2

3

4

5

2.

A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és személyekkel 0 szembeni teljesítmény elvárásokat?

1

2

3

4

5

3.

A vezetés rendszeresen elemzi-e az emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen 0 működhessen?

1

2

3

4

5

4.

A vezetés pontosan meghatározza-e a munkatársai feladatait, 0 hatáskörét és felelősségi körét?

1

2

3

4

5

5.

A teljesítmény értékelés alapján a vezető kezdeményez-e változtatásokat a szervezet működésében és humán- 0 erőforrásában?

1

2

3

4

5

6.

Az Ön szervezeténél karriertervezést?

lebontott 0

1

2

3

4

5

7.

Az Ön szervezeténél készítenek-e személyzetfejlesztési tervet?

0

1

2

3

4

5

8.

Az Ön szervezeténél mennyire érvényesülnek az érdekeltségi, ösztönzési rendszer működtetésénél a teljesítmény értékelés 0 eredményei? 0 A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít-e a karon?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

12. A vezetés mennyire fejleszti, erősíti a kar munkaerő megtartó 0 képességét?

1

2

3

4

5

13. Az új alkalmazottak számára mennyire fogalmaznak meg 0 értékeket és adnak mintákat?

1

2

3

4

5

9.

végeznek-e

személyre

10. A kar támogatja-e a kommunikációra és a párbeszédre épülő 0 szervezeti kultúra kialakítását? 0 11. Mennyire elégedett a kétirányú kommunikációval?

Kérjük, tegyen javaslatot a humánerőforrás gazdálkodás javítására!

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

14

4 jó

5 kiváló

 4. ERŐFORRÁSOK KIÉRTÉKELÉSE A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy a Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony működés érdekében. A szervezet milyen intézkedéseket tesz a kulcsfontosságú kapcsolatok működtetése és fejlesztése érdekében? Megfelelő-e a szervezet információs rendszere, és a 0 1 2 3 szervezeten belüli információ-áramlás? 2. Megtörténik-e a kari adatállományok rendszeres frissítése? 0 1 2 3 3. A kezelt információk, adatok összhangban vannak-e a kar 0 1 2 3 működésével és stratégiai céljaival? 4. Biztosított-e a technikai eszközök, berendezések 0 1 2 3 karbantartása, felújítása, fejlesztése? 5. A szervezet infrastruktúrája megfelel-e a működési és 0 1 2 3 stratégiai céloknak, és hatékony-e a kihasználása? 6. Biztosított-e a szellemi értékek védelme, belső kiaknázása, 0 1 2 3 fejlesztése? 7. Biztosított-e a szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, 0 1 2 3 együttműködés? 8. Biztosított-e az intézményi és kari szervezeti egységek 0 1 2 3 közötti együttműködés? 9. Biztosított-e az intézményen belül más karokkal való 0 1 2 3 együttműködés? 10. Átláthatóak-e a pénzügyi és költségvetési viszonyok a kari 0 1 2 3 szervezeten belül? 11. A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások szétosztása hatékonyan támogatja-e a stratégiai célkitűzések 0 1 2 3 megvalósítását? 12. A szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri-e a pénzügyi 0 1 2 3 helyzetét? 13. A kar a pénzügyi erőforrásokat költséghatékony módon 0 1 2 3 használja-e fel? 14. Megvalósul-e a pénzügyi döntéshozatal decentralizációja a 0 1 2 3 karon? 15. Rendelkezik-e a kar a stratégiai és rövid távú céljaival 0 1 2 3 összhangban álló pénzügyi tervvel? Kérjük, tegyen javaslatot az erőforrásokkal való gazdálkodás és a partnerkapcsolatok fejlesztésére! 1.

0 nincs

1 nagyon

2 gyenge

3 közepes

15

4 jó

5 kiváló

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

4

5

információ

gyenge

 5. FOLYAMATOK KIÉRTÉKELÉSE A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy a Kar és szervezetei hogyan szabályozzák a változások folyamatait, és hogyan tartják kézben a működés folyamatait. 1. Biztosítottak-e a stratégia tervezésének és megvalósításának 0 szabályozott folyamatai?

1

2

3

4

5

2. Alkalmaznak-e a kar és szervezetei olyan rutinszerű módszereket, amelyek a szervezet tevékenységét szabályozzák 0 és ellenőrzik?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5. A kar és szervezetei az erőforrásokat úgy rendelik-e a folyamatokhoz, hogy azok kielégítően segítsék a stratégiai 0 célok elérését?

1

2

3

4

5

6. A szervezet meghatározza-e a folyamatokban résztvevőket és 0 felelősségi körüket?

1

2

3

4

5

7. Optimalizálják-e alapján?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3. Megfelelően dokumentáltak és ellenőrzöttek-e a támogató 0 tevékenységek (hivatalok működése)? 0 4. Felhasználja-e a kar a szervezeti önértékelések eredményeit?

8. Összehasonlítják-e teljesítményével?

a

folyamatokat a

kar

a

hatékonyság-mérések 0

teljesítményét

más

karok 0

9. Biztosítja-e a kar a szükséges erőforrásokat a változások 0 megvalósításához? 10. A változások bevezetését követően értékelik-e a folyamatokat? 0 11. A változások bevezetése után szükség esetén megtörténnek-e a korrekciók? 12. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az elméleti képzés színvonalát a karon? 13. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a gyakorlati képzés színvonalát a karon? 14. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az oktatott tananyag leendő gyakorlati alkalmazhatóságának fokát? 15. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az oktatók szakmai konzultációs lehetőségeit? 16. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az intézetek / tanszékek és a hallgatók közötti kapcsolat minőségét? 17. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a Kar vezetése és a hallgatók közötti kapcsolat minőségét?

16

18. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az 0 oktatásszervezés színvonalát? 19. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a 0 számítástechnikai ellátottság fokát? 20. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a laboratóriumok felszereltségét? 21. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az oktatástechnikai eszközökkel való ellátottságot? 22. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a TDK aktivitást? 23. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a szakkönyvtári szolgáltatást? 24. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a kari tudományos közéletet? 25. Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a munkahelyi légkört a karon?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Véleménye szerint mi jellemzi a Karon/Szakon érvényesülő hallgatói követelményrendszert? 26. Egy-egy témakör ismeretrendszerén belül a főbb összefüggések 0 1 2 3 4 5 megértését várják el. 27. Alapvetően a logikus problémamegoldás képességének 0 1 2 3 4 5 kialakítására törekszenek. 28. A gyakorlatorientált követelményrendszer, az 0 1 2 3 4 5 alkalmazásorientált ismeretek elsajátítását preferálja. 29. Milyennek ítéli az oktatók tudományos közéleti tevékenységét? 0 1 2 3 4 5 30. Milyennek ítéli a tudományos tevékenység értékelésének 0 módszertanát? 0 31. Hogyan minősíti az oktatók publikációs aktivitását a karon? 32. Hogyan értékeli a külső kutatási és technológia fejlesztési 0 források megszerzésének eredményességét?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Miként osztályozná eddigi tapasztalatai alapján az alábbi személyek/szervezeti egységek tevékenységét? 0 1 2 3 4 5 33. Szenátus 0 1 2 3 4 5 34. Humán Erőforrások Osztálya 0 1 2 3 4 5 35. Gazdasági Főigazgatóság 0 1 2 3 4 5 36. Nemzetközi Kapcsolatok Központja 0 1 2 3 4 5 37. Tanulmányi és Információs Központ 0 1 2 3 4 5 38. Kari Tanács 0 1 2 3 4 5 39. Kari Bizottságok 0 1 2 3 4 5 40. Dékán 0 1 2 3 4 5 41. Dékánhelyettes

17

0 0 0

42. Kari titkár/Dékáni hivatalvezető 43. Dékáni hivatal 44. HÖK elnök

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

Kérjük, tegyen javaslatot a változási folyamatok és a működési folyamatok fejlesztésére!

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

4 jó

5 kiváló

 6. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSÉRE A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy milyen eredményeket ért el a kar a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében.

2.

Hogyan minősíti a munkatársak bevonását a szervezet 0 működésébe és küldetésének megvalósításába? 0 Hogyan értékeli a karon a feladatok összehangolását?

3.

Hogyan jellemezhető a kar folyamatainak tervezése?

0

1

2

3

4

5

4.

Milyennek ítéli a kar vezetésének a változáshoz való 0 hozzáállását?

1

2

3

4

5

5.

1

2

3

4

5

6.

Milyen az Ön szervezeti egységének munkahelyi légköre, a 0 munkatársak együttműködése? 0 Milyennek ítéli meg Ön a munkakörülményeit?

1

2

3

4

5

7.

Tisztességes bánásmód jellemzi-e az Ön szervezeti egységét?

0

1

2

3

4

5

8.

Hogyan értékeli a kar személyügyi problémákhoz való 0 hozzáállását?

1

2

3

4

5

9.

Milyen színvonalúnak ítéli humánerőforrás-gazdálkodását?

egységének 0

1

2

3

4

5

10. Milyen színvonalúnak ítéli szervezeti egységének oktatási, 0 kutatási eszközellátottságát?

1

2

3

4

5

11. A döntés-előkészítési folyamatokba a munkatársait az Ön szervezeti egységében?

bevonja-e 0

1

2

3

4

5

12. Mennyire motiválja Önt az intézmény a magasabb oktatói- 0 kutatói teljesítményre?

1

2

3

4

5

1.

szervezeti

vezető

13. Mennyire van összhangban az oktatói-kutatói teljesítmény az intézményi elismeréssel? 18

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

14. Hogyan minősíti a karhoz és egységeihez köthető társadalmi, 0 szakmai, kulturális eseményeken való részvételt?

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

19

4 jó

1

2

3

5 kiváló

4

5

 7. HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG Képzéssel kapcsolatos elégedettség: Tantervi struktúra 1. Szükség volt-e megalapozó tárgy(ak)ra a tananyag 0 megértéséhez? 2. Milyen jellegű a tantárgy kapcsolata más tárgyak jellemző témaköreivel (csak megismételt korábbi ismereteket, más aspektusból mutatta be a korábbi ismereteket, épített a 0 korábban megtanult ismeretekre és azok felhasználásával újakat adott, teljesen új ismereteket adott)

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5. Mennyire tartja fontosnak a tantárgyakat szakmai céljai 0 megvalósítása szempontjából?

1

2

3

4

5

6. Mennyire találta hasznosnak a tárgyakat a jövendő 0 szakmájára való felkészülésben? Szakmai gyakorlat

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

8. Mennyire működött jól a szakmai tréningeken a saját 0 élményű tanulás? Tanterv rugalmassága

1

2

3

4

5

9. Mennyire kezelik rugalmasan az oktatók a hallgatói 0 kéréseket?

1

2

3

4

5

10. Mennyire vette figyelembe az oktató az oktatás során a 0 hallgatók észrevételeit?

1

2

3

4

5

11. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a megvásárolható 0 szolgáltatások megfelelőek, rugalmasak. (pl.: fénymásolás)

1

2

3

4

5

12. Milyen(ek) a kollégium(ok) színvonala?

0

1

2

3

4

5

13. Milyen(ek) az épületek külleme?

0

1

2

3

4

5

14. Milyen(ek) az intézményen belüli étkezési lehetőségek?

0

1

2

3

4

5

15. Milyen(ek) a hallgatói önkormányzat tevékenysége?

0

1

2

3

4

5

3. Hogyan értékeli a gyakorlat/szeminárium és az előadások 0 összhangját? 4. Tapasztalatai alapján mennyire mutat rá az oktató a tárgyon belüli, illetve a saját tárgya és a többi tárgy közötti 0 összefüggésekre? Képzési célok

7. Mennyire találja jónak a gyakorlati képzés színvonalát?

Az elégedettséget befolyásoló egyéb tényezők: Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra (kollégium, menza, stb.)

20

Szociális juttatások, támogatások 16. Mennyire találja jónak hallgatói önkormányzat tevékenységét a szociális juttatások és egyéb, hallgatóknak 0 nyújtandó támogatások terén?

1

2

3

4

5

17. Mennyire érzi igazságosnak a tanulmányi ösztöndíjak 0 rendszerét?

1

2

3

4

5

18. Mennyire érzi igazságosnak a szociális alapú támogatások 0 1 2 3 rendszerét? Kulturális lehetőségek, programok, tudatos egészséges életmód és sport lehetőségek

4

5

19. Milyen(ek) a kulturális és szórakozási lehetőségek a Karon 0 belül?

1

2

3

4

5

20. Milyen(ek) a sportolási lehetőségek a Karon belül?

0

1

2

3

4

5

21. Milyen(ek) a városban található egyéb kulturális és 0 szórakozási lehetőségek?

1

2

3

4

5

22. Milyennek találja a Karon a környezettudatosságra való 0 nevelés színvonalát? Elhelyezkedési, munkaerő-piaci lehetőségek

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

25. Ha lehetősége lenne, szívesen visszajönne az intézménybe 0 második diplomát szerezni?

1

2

3

4

5

26. Mennyire tartja megfelelőnek az intézmény színvonalát?

0

1

2

3

4

5

27. Mennyire találja jónak általában a főiskolai légkört?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

29. Mennyire ért egyet azzal, hogy a kívülállókban az 0 intézményről kialakult image kiváló?

1

2

3

4

5

30. Mennyire látja zavartalannak a város/régió és az intézmény 0 együttműködését?*

1

2

3

4

5

31. Mennyire igyekszik az intézmény Ön szerint a város/régió 0 oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kiszolgálni?*

1

2

3

4

5

32. Mennyire igyekszik Ön szerint a város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeinek kiszolgálását az 0 intézménnyel végeztetni?*

1

2

3

4

5

33. Mennyire könnyű más intézményekben vagy ugyanazon 0 intézmény más képzéseiben szerzett kreditek elismertetése?

1

2

3

4

5

34. Mennyire vannak tisztában az oktatók a kredittranszfer 0

1

2

3

4

5

23. Milyen(ek) a végzés utáni elhelyezkedés segítése? 24. Milyen(ek) a képzés alatti munkalehetőségek biztosítása? Összességében milyennek ítéli meg az intézményt

28. Mennyire találja fejlettnek az intézményi demokráciát? Milyennek látja az intézmény külső megítélését

Kreditrendszer

21

lehetőségeivel? Az oktatási infrastruktúrával való elégedettség: Oktatáshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 35. Milyen(ek) az épületek állapota?

0

1

2

3

4

5

36. Milyen(ek) az épületek megközelíthetősége?

0

1

2

3

4

5

37. Milyen(ek) az intézmény/kar adottságai, városon belüli 0 elhelyezkedése?

1

2

3

4

5

38. Milyen(ek) az oktatás tárgyi feltételei?

1

2

3

4

5

0

39. Milyen(ek) a tantermek az óra és a létszám tekintetében? 0 1 2 3 4 5 Tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége (könyvtár, számítógép-ellátottság, stb.) 0 1 2 3 4 5 40. Milyen(ek) a számítógéppel való ellátottság? 0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

43. Milyen(ek) az egyéni szakmai érdeklődés kielégítésének 0 lehetősége?

1

2

3

4

5

44. Milyen(ek) a szakmai önképzési lehetősége?*

0

1

2

3

4

5

45. Milyen(ek) a szakmai konferenciákon való részvételi 0 lehetőségek?*

1

2

3

4

5

46. Milyen(ek) a kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége?*

1

2

3

4

5

41. Milyen(ek) a könyvtár színvonala? 42. Milyen(ek) a tantermek felszereltsége? Szakmai továbbfejlődés, egyéni tehetséggondozás lehetőségei

0

47. Milyen(ek)gyakran kapott segítséget problémái 0 1 2 3 4 5 megoldására?* A nem oktató dolgozó-hallgató viszony (nem oktató dolgozók és hallgatók közötti viszony) 48. Mennyire segítőkész és udvarias a nem oktató dolgozók (pl. a tanulmányi osztály adminisztrátorai) hozzáállása a 0 hallgatókhoz és problémáikhoz?. 49. Mennyire színvonalas, rugalmas és hallgató-centrikus a 0 hallgatói ügyintézés a karon/az intézményben? 0 50. Mennyire tartja be a kar/az intézmény a kiírt határidőket?

0 nincs információ

*

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

választható

22

4 jó

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5 kiváló

A végzett hallgatók elégedettség mérése A diplomás pályakövetési rendszerben történik ezen tesztalapú értékelés felmérése, az alábbi kiegészítő tesztlap alapján. 1.

Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? (Több indok is jelölhető.) [1. ] [2. ] [3. ] [4. ] [5. ] [6. ] [7. ] [8. ] [9. ] [10. ]

2.

Ha újrakezdhetné tanulmányait: [1. ] [2. ] [3. ] [4. ] [5. ]

3.

A közelben lakom Ide vettek fel Tetszik a város Csak itt hirdették meg az általam megpályázni szándékolt szakot/szakpárt Rokoni/baráti/ismeretségi körben ajánlották ezt a főiskolát Barátom/élettársam/házastársam is itt tanult A főiskola jó híre miatt Korábbi diplomámat itt szereztem meg Munkahelyem javasolta. Egyéb: ………………………………..

Ugyanezt a szakot(szakpárt), és főiskolát/várost választanám. Ugyanezt a főiskolát/várost, de más szakot(szakpárt) Ugyanezt a szakot(szakpárt), de más várost választanám. Nem tanulnék a felsőoktatásban Egyéb, éspedig: ………………………….

Jelenlegi élet és munka körülményéhez mérten mennyire tartotta jó döntésnek, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? (1–5-ig értékeljen; 1=nagyon rossz döntés volt …, 5=a legjobb döntés) 1

4.

5

2

3

4

képest

5

2

3

4

5

Milyen minősítésű a diplomája ? 2

7.

4

Mennyire elégedett a jelenlegi helyzetével? (1–5-ig értékeljen; 1=nagyon csalódott vagyok …, 5= nagyon elégedett vagyok ) 1

6.

3

Hogyan ítéli meg jelenlegi helyzetét az évfolyamtársaihoz (1–5-ig értékeljen; 1=sokkal rosszabb …, 5=sokkal jobb) 1

5.

2

3

4

5

Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Értékelje 1-től 5-ig, ahol az 1-es jelentése: egyáltalán nem ért egyet, az 5-ös jelentése: teljesen egyetért.

A munkahelyi szabályok csak nehezítik a munkámat. A munkahelyi szabályok csak papíron léteznek, de nem tartja be őket senki. A munkahelyemen a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be. A jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen

23

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

Ha még többet tanulok, sikeresebb leszek az életben. A jövőt nem látjuk előre, ezért a ma problémáit kell megoldanunk. A bajban csak magamra számíthatok. A vezetőim többségét tisztelem A diploma a fontos, nem a tudás Az érvényesüléshez nagyon fontos a jó fellépés Határozottabb cél nélkül az ember folyamatosan fejlessze önmagát Az ember baráti-rokon-családi környezete általában elvárja, hogy az ember diplomás legyen.

8.

Általános iskola, vagy alacsonyabb Szakmunkás bizonyítvány Érettségi Főiskolai végzettség Egyetemi végzettség

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

Édesapjának/ Nevelőapjának X X X X X

Édesanyjának/ Nevelőanyjának X X X X X

Édesapja/ Édesanyja/ Nevelőapja Nevelőanyja X X X X X X X X X X X X X X X X .............................. ..............................

Diplomája megszerzését követően változott-e a jövedelme, (1–5-ig értékeljen; 1= sokat csökkent …, 5=jelentősen megemelkedett) 1

11.

3 3 3 3 3 3 3

Mi az Ön édesapjának/nevelőapjának és édesanyjának/nevelőanyjának jelenlegi (ill. legutolsó) foglalkozása? Mindkettőjükre vonatkozóan karikázza be az X-et a megfelelő helyen, illetve írja be a megfelelő választ!

Segítő családtag, háztartásbeli Önálló vállalkozó, nincs alkalmazottja Önálló vállalkozó, van alkalmazottja Alkalmazott, fizikai munkakörben Alkalmazott szellemi munkakörben Vezető Nyugdíjas Munkanélküli Egyéb, éspedig:

10.

2 2 2 2 2 2 2

Mi az Ön édesapjának/nevelőapjának és édesanyjának/nevelőanyjának a legmagasabb iskolai végzettsége? Mindkettőjükre vonatkozóan karikázza be az X-et a megfelelő helyen! Legmagasabb végzettség

9.

1 1 1 1 1 1 1

2

3

4

ha

igen:

5

Jelenlegi munkahelyét milyen információk alapján találta? [1. ] rokoni, baráti körből kapott tanácsok alapján magam kerestem [2. ] Ismerősök, barátok kerestek nekem munkát. [3. ] a főiskolán kapott információk alapján [4. ] a nyomtatott sajtóban megjelent álláshirdetés útján [5. ] elektronikus információs hálózatok (internet) figyelése alapján [6. ] a szakmai gyakorlat végzésének helyszínén érdeklődtem [7. ] állásbörzén kapott információk segítségével [8. ] állásközvetítő irodák/cégek segítségével [9. ] állás ajánlatot egyéb éspedig:

24

kaptam.

Kérdések nem nappali tagozatos hallgatók részére 12.

Diplomája megszerzéséhez (Többet is megjelölhet) 1. 2. 3. 4. 5.

mit

szóltak

a

munkahelyén

Meg voltak lepődve Jutalmat kapott Előléptették Fizetésemelést adtak Megerősítették a beosztásában

8. TÁRSADALMI HATÁS 1. Milyen gyakran alkalmaztak/alkalmaznak Önök szakmai gyakorlat keretében Eszterházy Károly Főiskolán tanuló hallgatókat? (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!) A. rendszeresen B. alkalmanként C. csak egyszer fordult elő D. soha 2. Amennyiben alkalmaztak/alkalmaznak szakmai gyakorlat keretében Eszterházy Károly Főiskolán tanuló hallgatókat, mennyire elégedettek a munkájukkal? (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!) A. igen, mindegyik B. a legtöbben igen C. többnyire nem D. egyáltalán nem E. még nem alkalmaztunk az EKF-en végzett diplomás pályakezdőt 3. Új dolgozóik kiválasztásánál mennyire fontosak a következő szempontok? Értékelje 1-6-ig terjedő skálán! (6=elengedhetetlen; 5=nagyon fontos; 4=fontos; 3=igen is, nem is; 2=nem igazán fontos; 1=egyáltalán nem fontos) (Kérjük, karikázza be a megfelelő számokat!) Egyáltalán nem fontos

Elengedhetetlen

Önöknél végezze a jelölt a szakmai gyakorlatát

1

2

3

4

5

6

Önöknél írja szakdolgozatát

1

2

3

4

5

6

mindenképp rendelkezzen már diplomával

1

2

3

4

5

6

költséghatékonyság

1

2

3

4

5

6

25

mely felsőoktatási intézményben tanult a jelölt

1

2

3

4

5

6

szakmai tapasztalat

1

2

3

4

5

6

diploma minősítése

1

2

3

4

5

6

a felsőfokú intézményben tanult szak(ok)

1

2

3

4

5

6

referenciák

1

2

3

4

5

6

lakóhely

1

2

3

4

5

6

személyes ismeretség a jelölttel

1

2

3

4

5

6

a jelölt meglévő kompetenciakészlete

1

2

3

4

5

6

egyéb

1

2

3

4

5

6

4. Az előbb felsorol szempontoknak mennyire feleltek meg az Eszterházy Károly Főiskolán végzett diplomás pályakezdők? Értékelje 1-6-ig terjedő skálán! (6=elengedhetetlen; 5=nagyon fontos; 4=fontos; 3=igen is, nem is; 2=nem igazán fontos; 1=egyáltalán nem fontos) (Kérjük, karikázza be a megfelelő számokat!)

Egyáltalán nem fontos

Elengedhetetlen

mindenképp rendelkezzen diplomával

1 2 3 4 5 6

költséghatékonyság

1 2 3 4 5 6

mely felsőoktatási intézményben tanult a jelölt

1 2 3 4 5 6

szakmai tapasztalat

1 2 3 4 5 6

diploma minősítése

1 2 3 4 5 6

a felsőfokú intézményben tanult szak(ok)

1 2 3 4 5 6

referenciák

1 2 3 4 5 6

lakóhely

1 2 3 4 5 6

személyes ismeretség a jelölttel

1 2 3 4 5 6

a jelölt meglévő kompetenciakészlete

1 2 3 4 5 6

egyéb:

1 2 3 4 5 6

Kérdőívünk utolsó részében gazdálkodó szervezetük néhány adatára kérdezünk rá. 5. Székhely: (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!) A. megyeszékhely B. egyéb város C. község

26

6. Gazdálkodó szervezet neve: ................................................................. 7. Gazdálkodó szervezet ágazati besorolása fő tevékenységi kör szerint: (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!) A. Feldolgozóipar B. Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás C. Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás D. Szállítás, raktározás, posta, távközlés E. Kereskedelem, közúti járműjavítás, karbantartás F. Oktatás G. Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás H. Egyéb közösségi, társadalmi, személyi szolgáltatás I.

Építőipar

J. Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás

8. Alapítás éve: .......................................................................................... 9. A gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezete: (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!) A. többségében külföldi tulajdonú B. többségében állami tulajdonú C. többségében belföldi magántulajdonú D. többségében önkormányzati tulajdonú E. többségében egyházi tulajdonú 10. Foglalkoztatottak száma: (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!) A. mikro vállalkozás (foglalkoztatottak száma 0-9 fő), B. kisvállalkozás (foglalkoztatottak száma 10-49 fő), C. közepes vállalkozás (foglalkoztatottak száma 50-249 fő), D. nagyvállalat (foglalkoztatottak száma több mint 250 fő). 11. Ön szerint a cég emberi erőforrásai mennyire felelnek meg a cég igényeinek? (Kérjük, karikázza be a megfelelőt!)

27

A. megfelel az elvárásoknak B. fejlesztésre szorul

 SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ANYAGA

1. VEZETÉS 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar jövőképében, értékrendjében? Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Intézményi küldetésnyilatkozat, minőségpolitika ismerete, minőségcélok lebontása karokra/szakokra Minőségtervezéssel való foglalkozás Minőségfejlesztéssel való foglalkozás A kar és szervezeti egységei közötti munkamegosztás és együttműködés elősegíti-e a minőségcélok elérését?

Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei Elkészült stratégiai tervek, cselekvési, változtatási programok száma és realizálása A minőségügyi képzésekben részt vettek száma Kiadványok/tájékoztatók/ oktatási anyagok száma A szervezeti önértékelés eredményeiből indított minőségjavító projektek száma – horizontális kiterjesztés

1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat?

28

Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

A változtatáshoz, kiválósághoz kötődő ismeretek, információk megszerzésének, feldolgozásának módszere, gyakorisága, az értékelés alapján a reakciók, felmérések, kari oktatói fórumok, adatszolgáltatás. o Kari tanács alá rendelt minőségbiztosítási és értékelési bizottság működése o Az intézményi minőségügyi irodával és minőségügyi felelőssel való együttműködés A kar és szervezeti egységei munkamegosztását úgy alakítják-e, hogy az a hatékonyabb munkavégzésre alkalmas legyen o A munkamegosztás szabályozása, szervezeti-működési változások. o A minőségi, kiválósági értékelések, elemzések kivitelezése és felhasználása o A vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése. Döntési kompetenciák telepítettsége a döntéshozatal szintjén o A döntési kompetenciák összhangban vannak-e a minőségcélok elérésével?

Kérdőíves és szöveges felmérések gyakorisága, fókuszcsoportos beszélgetések Akcióprogramok eredményeképpen bekövetkező változások száma, a javulás/fejlődés mértéke Minőséggel kapcsolatos ülések, napirendi pontok, stb. száma, résztvevők száma Minőséggel kapcsolatos fejlesztési projektek száma Belső önértékelések gyakorisága Oktató/hallgató arány szakon és karon Tanszék/intézet átoktatása karon belül, más karra Oktatóra eső órák száma (főállású, szakonként, karonként) Meghirdetett és valóban elindított kurzusok száma (szak és kar) Külső óraadók óraszáma (szak és kar) Kreditpontok száma/aránya; felvett/teljesített kreditpontok aránya; kreditpontok megoszlása szakonként/ karonként/ szervezeti egységenként..

29

1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés és a humán erőforrás folyamatos fejlesztését? 1. Vizsgálandó területek:

2. Lehetséges mutatószámok:

A működés rendszeres értékelése, a szükséges intézkedések megtétele o Ösztönzési, mintaadási, fegyelmezési elv érvényesülése o Az óratartási fegyelem betartatásának ellenőrzési rendszere o Munkaköri feladatok értékelése o A tantervi megfelelés ellenőrzési rendszere o Új oktatók integrációjának elősegítése Áttekintő értekezletek a kar önértékelési rendszerében A vezetők mennyire építik és működtetik kapcsolataikat, munkahelyi légkör o A vezetők mennyire alkalmazzák az általuk meghatározott elveket, mennyire becsülik meg munkatársaik erőfeszítéseit o A munkatársi elégedettség mérése, vezetői kultúra, belső szakmai konzultálás Humán folyamat

Felmérések vonatkozó eredményei Szakmai előmenetel támogatása A kinevezési feltételek és folyamatos alkalmazás követelményeinek teljesítése, azok rendszeres ellenőrzése megtörténik-e a tanszékvezetők által? Előléptetések száma Fegyelmi vétségek száma Munkaerő-fluktuáció mértéke Hallgatói kérdőívekből a vonatkozó eredmények (pl. Tantárgyi értékelés, statisztikai adatok, stb.)

30

1.d A vezetők együttműködése a főiskolán belüli és kívüli partnerekkel Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

A vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése o a külső képviselet és belső munkatársi partnerkapcsolatok bemutatása o hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer o karok közötti átoktatások, közös képzések, együttműködések „best practice” o szervezeten átnyúló projektek, kutatások o kutatóközpontok működése, bemutatása

Kérdőíves felmérések eredménye Közös képzések száma Szaktanácsadói tevékenység (hazai/külföldi) Szakmai és közéleti testületi tagság/vezetői pozíció (hazai/külföldi) Átoktatások száma Üzleti szférában betöltött funkciók (hazai/külföldi) Együttműködési megállapodások Oktatócserék száma Vendégoktatók száma Csereprogramokban való részvétel Horizontálisan kiterjesztett projektek száma Kutatási szervezetekkel (kutatóközpontokkal) való együttműködések száma (közös programok, projektek stb.)

31

2. STRATÉGIA 2.a Milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít a kar, amikor megfogalmazza célkitűzéseit és stratégiai terveit? Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

A stratégiaalkotáshoz szükséges ismeretek és információk megszerzésének és feldolgozásának módszertana, gyakorisága; A stratégiai korrekciók esetei: a fejlődésmegtorpanás kiemelése; mihez képest történik a javulások megfogalmazása. A főiskola változtatási, célkitűzési információinak megjelenítése o a társadalmi, hallgatói értékelési információk visszacsatolása a kari stratégiakészítésébe; o a szervezeti teljesítményértékelés beépülése a stratégiai információs körbe; o a munkatársi elégedettség elemzésének visszacsatolása a stratégiakészítéshez; o a nemzetközi trendek információinak elemzése, összehasonlító elemzése. Oktatási, kutatási tevékenység elemzése, a stratégiai célok oldaláról.

hallgatói elégedettségmérés eredményei munkatársi elégedettségmérés eredményei társadalmi hatás eredményei partneri igények meghatározása cselekvési programok száma cselekvési programok teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése értékelések száma, beavatkozások száma A hallgatói / munkatársi / munkaerő-piaci / végzett hallgatói elvárásokat teljesítő stratégiai akciók száma A stratégiai terv információs bázisának kialakításához szükséges erőforrásigény (emberév) Az információs bázis minőségi fejlesztésére vonatkozó akciók A stratégiában lévő számszerűsített elvárások száma Válaszadási arány változása (hallgatói, munkatársi, munkáltatói) Az oktatás / kutatás fejlesztésére vonatkozó akciók száma

32

2.b Milyen módszereket használ a kar a stratégiaalkotás során? Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Stratégiai tervezés folyamata Rövid és hosszú távú tervezés Monitoring rendszerek működése Az egyes képzési szinteken követendő stratégia elkülönítése (képzési típusonként értékelendő) Mely felsőoktatási szinteken kíván oktatni a kar? A versenytársak ismerete a különböző képzési szinteken (képzési szintek szerinti értékelés) Milyen eszközök és módszerek alkalmazásával tervezi elérni a kitűzött stratégiai célt? A stratégiai team-munka jellemzése A stratégia kimunkálásában való részvétel

Beavatkozások, változások szabályozása, értékelése A meglévő stratégiai elemek (stratégiaszintek), küldetésnyilatkozat Stratégiában található módszertani outputok száma (SWOTelemzés) Funkcionális stratégiák száma

2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Stratégiai akciók kidolgozásához rendelt erőforrások Stratégiai akciók megvalósításához rendelt erőforrások Az erőforrások felhasználásának elemzése Milyen időközönként tűzik napirendre a stratégia megvalósításának értékelését Milyen fórumokon történik a stratégia megvalósításának értékelése Összekapcsolódik-e a kari stratégia értékelése az erőforrás elosztással? Az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség bemutatása

A stratégia elkészítéséhez felhasznált erőforrások A stratégia megvalósításához felhasznált erőforrások elemzése A stratégiában szereplő benchmark célkitűzések száma (más intézmények jó gyakorlatának átvétele)

33

2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése (Stratégia megvalósítása és kontrollja) Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

A stratégiai akciók pozitív és negatív hatásai A „best practice” alkalmazása, az esetleges hibák elkerülésének kiemelése A stratégia értékelése és az oktatói és kutatói teljesítmény-értékelés összekapcsolódása A „jó megoldások” intézményen belüli kiterjesztése

Stratégiai értékelések száma Korrekciós/új akciók száma, korrekciós beavatkozások száma Az értékelések kommunikációja (értekezletek, „stratégiai napok” száma) A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága

34

3. MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA 3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Az akkreditációs követelményeknek való A kar fő- és nem főfoglalkozású megfelelés alkalmazottainak tudományágak szerinti A kar oktatóinak, tudományos megoszlása (képzettségi szint /tudományos munkatársainak szakirányú végzettsége, fokozat/életkor szerint) adott tudományághoz köthető Oktatói létszám tanszékenként/intézetenként/ az működése, minősítése, kutatásiadott karon fejlesztési tevékenysége Egyéb oktatói táblázatok A kar oktatóinak tudományos publikációs o oktató/hallgató arány, heti óraszám tevékenysége, oktatási tananyagok o publikációs listák, (írott/elektronikus készítése jegyzetek, on-line tananyagok) A kar oktatóinak oktatási tevékenysége, o folyamatban levő és befejezett oktatásban betöltött szerepük, kutatások száma leterheltségük (annak feltérképezése, o szabadalmak, újítások, kutatási témák hogy mennyire biztosított a oktatói – o a beadott, sikeres pályázatok, elnyert kutatói kapacitás kihasználtság) pályázati összegek;

3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Mennyiben tartja be a kar a munkakörökre vonatkozó követelményrendszert (esetleges derogációk oka, formája; miből erednek a követelményrendszertől való eltérések) Mennyiben és milyen módon, milyen eszközökkel képes az adott kar motiválni az oktatóit

Elvárható/teljesített óraszám, elvárható/teljesített publikáció, elvárható/teljesített forrásteremtés Meghirdetett kurzust felvett hallgatók aránya Számonkérések átlageredménye kurzusonként Kitüntetések, előléptetések száma karonként/intézetenként/tanszékenként Konferenciákon való részvételek száma

35

3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Képes-e a kar a rendelkezésre álló személyi állomány tekintetében a munkakörökre vonatkozóan a szükséges követelményrendszert teljesíteni Milyen a munkatársak szakmai felkészültsége, adott-e a munkatársak képességeinek kibontakoztatási lehetősége (karriertervezés, személyzetfejlesztés) Mennyire tudatos a karon a szakmai/tudományos utánpótlás biztosítása

A minősített oktatók arányának változása Munkakörökre vonatkozó követelményrendszer Munkaköri leírások Egyéni teljesítményértékelés jellemzői Fő- és nem főfoglalkozású alkalmazottak statisztikai jellemzői Követelmények teljesülésének mértéke, időbeni változása Utánpótlás helyzete Egyéni karriertervek száma Előléptetések száma tanszékenként/karonként Phd képzésben résztvevők száma Phd-t, habilitációt, akadémiai doktori címet szerzettek száma Továbbképzésben és belső képzésekben részt vettek száma

3.d A munkatársak bevonása, felhatalmazása, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Milyen módon működik a karon a feladat- és hatáskör átruházás gyakorlata Hogyan jellemezhető a munkavállalók önállósági és egyéni mozgástere Véleménynyilvánítási lehetőségek, műhelymunkák, innovatív tevékenységek megvalósítása Hogyan jellemezhető a karon az érdekképviseleti fórumok, belső kommunikációs csatornák működése

Szabadalmak, találmányok, újítások Beadott/elnyert csoportos pályázati és projektmunkák, elnyert összeg Beadott/elnyert egyéni pályázatok, elnyert összeg Szervezett konferenciák Konferencia-részvétel karonként, tanszékenként Értekezletek száma (vezetői, összoktatói, összdolgozói) Kiadványok megjelenésének száma, gyakorisága (belső információs, kommunikációs célú)

36

3.e A kar gondoskodása a munkatársakról Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Milyen szociális ellátási formák működnek Munkabéren kívüli juttatások rendje, a karon a dolgozók segítésére összege, megoszlása Milyen sport-, egészség-, és szabadidő Lakásépítési/letelepedési támogatások eltöltési lehetőségeket biztosít a kar a összege, megoszlása dolgozói számára Kulturális és sportrendezvények száma, Segíti-e a kar pályakezdő dolgozói résztvevők száma, ráfordítások összege beilleszkedését Vannak-e szervezett kulturális események a karon Közlekedési, étkezési hozzájárulással segítie a kar dolgozóit

3.f Terhelés mérése Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Megtörténik-e a karon rendszeresen az oktatási terhelés (óraterhelés, konzultációs terhelés, választható tárgyak) mérése és az eredmények elemzése Mérik-e a karon a kutatói terhelést (publikáció, fokozatszerzések, konferenciák, doktoranduszok, pályázatok/ díjak/ kitüntetések) Figyelembe veszik-e a karon a forrásteremtő terhelés mértékét az oktatói terhelések mérésénél (pályázatok/ösztöndíjak, támogatások)

Oktató/hallgató arány, megtartott órák száma, TDK-sok száma, ITDK/OTDK helyezések, szak-/diplomadolgozók száma, vizsgáztatott hallgatók száma, javított dolgozatok száma, választható tárgyak száma Publikációk száma, konferencia-előadások száma, PhD/MTA doktora cím, habilitáció, doktoranduszok száma Elnyert pályázatok/ösztöndíjak száma, összege Szakképzési támogatások összege Egyéb pályázatok összege

37

4. ERŐFORRÁSOK, PARTNERKAPCSOLATOK 4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

a kar oktatási infrastruktúra ellátottsága az infrastruktúrának a tantervi órarendi ütemezéssel való összhangja (infrastruktúra kihasználtság) az oktatói leterheltség és az infrastruktúra kihasználtság kapcsolata (elegendő-e az infrastruktúra az oktatás igényeihez viszonyítva, kellő mértékű-e a kihasználtsága az oktatási infrastruktúrának)

termek, laborok, gyakorló iskolák száma, igénybevétele oktatástechnikai szolgáltatások száma technikai felszereltség, elérhetőség egyszerre fogadható hallgatók/összes hallgató aránya szakkönyvtár felszereltsége, ellátottsága, kihasználtsága, elérhetősége

4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

kutatási infrastruktúra ellátottság a karon a karon végzett kutatási szolgáltatások bemutatása a kutatói leterheltség és a kutatási infrastruktúra kihasználtság kapcsolata

laborok, szakkönyvtárak, műhelyek klinikák és azok használhatósága más intézményekkel közösen lebonyolított kutatások és infrastrukturális hátterük a kapacitáskihasználtság és a minőség kapcsolata az infrastruktúra használhatóság mértéke

4.c Információ és tudásmenedzselés Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

milyen az alkalmazottak információ ellátottsága a karon milyen a hallgatók információkkal való ellátottsága a karon a kar informatikai ellátottsága informatikai rendszer kihasználtsága mennyire támogatja a kar a szellemi termékek védelmét, és a szabadalmak hasznosítását

a kar/intézet/tanszék számítógépekkel való ellátottsága kari hírlevelek száma, gyakorisága szabadalmak száma

38

4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

ellenőrzik-e a karon rendszeresen a létező finanszírozási formák hatékonyságát, törekednek-e a hatékonyság fokozására milyen a karon a különböző finanszírozási formák aránya mennyire hatékony az átoktatások elszámolása, az hogyan történik hogyan működik a karon és ellenőrzik-e rendszeresen a projektműködés rendszerét és pénzügyi hatékonyságát

a pénzügyi források éves összegei és fajlagos mutatói a karon működő projektek támogatási összegeinek és felhasznált összegeinek kimutatása éves bontásban

4.e Partnerkapcsolatok menedzselése Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

a kar külső partnerkapcsolatainak bemutatása, hogyan zajlik a meglévő kapcsolatok menedzselése és új kapcsolatok kiépítése külső kapcsolatokra épülő pályázati tevékenység jellemzése külső kapcsolatokra épülő kiadványok, periodikák bemutatása, azok működtetésének menedzselése milyen a kar tudományos szervezetekkel való kapcsolata, hogyan menedzselik ezen kapcsolatokat

külső partnerkapcsolatok számszerű bemutatása kari kapcsolatrendszer értékelése hazai és nemzetközi viszonylatban társintézményekkel való közös képzések száma munkatársak külföldi kapcsolatai és belső együttműködések kiadványok, periodikák száma, típusa együttműködési szerződések száma

39

5. FOLYAMATOK 5.a Az oktatás folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

a képzés folyamatstruktúrája mennyire felel meg a hallgatói igényeknek a különböző képzési formák lehetséges kapcsolódásait mennyire veszik figyelembe (használják ki) a képzés szervezés során a TIK működése, részvétele az oktatási folyamatok fejlesztésében a képzésfejlesztési bizottság működése, részvétele a folyamatok fejlesztésében

a folyamatstruktúra változtatásának oka hallgatói fórumok rendszeressége, gyakorisága hatékonysági mutatók oktatás-fejlesztési igények értékelése, új tantervi struktúra, képzési területek, ágak bevezetése a folyamatok változásának külső és belső kommunikációja

5.b A kutatás folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

a kutatási folyamatstruktúra megfelelősége, fejlesztése a karon belüli és egyéb kapcsolódási lehetőségek keresése, kihasználása egyéni és kari szintű pályázatok száma, értéke, hatékonysága a tanszéki/intézeti kutatási elképzelések mennyire vannak összhangban a munkatársak egyéni elképzeléseivel, kutatási terveivel hogyan működnek a teljesítménymérés/értékelés folyamatai a kutatási projektek mennyire gyakorlati jellegűek, mekkora a technológiai transzferek (szabadalmak) száma

a kutatási együttműködések száma a folyamatstruktúra változtatásának oka pályázatok száma, értéke, hatékonysága, a folyamatok változásának külső és belső kommunikációja

40

5.c Támogató folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

a támogató folyamatok szervezése, struktúrája a támogató folyamatok tervezése a kutatási folyamatok tervezése a stratégia megvalósítására a mutatószámok meghatározása a teljesítménycélok mérésére változtatási lehetőségek azonosítása, rangsorolása a kreatív – innovatív ötletek felhasználása

változtatások forrása, gyakorisága, mértéke, eredményessége hatékonysági mutatók célelérés ellenőrzés folyamatok változásának kommunikálása

5.d Irányítási folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

az irányítási folyamatok szervezése, struktúrája az irányítási folyamatok tervezése a stratégia megvalósítására a mutatószámok meghatározása a teljesítménycélok mérésére változtatási lehetőségek azonosítása, rangsorolása a kreatív – innovatív ötletek felhasználása

változtatások forrása, gyakorisága, mértéke, eredményessége hatékonysági mutatók célelérés ellenőrzés folyamatok változásának kommunikálása

5.e Elitképzés rendszerének bemutatása és értékelése Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

TDK tevékenység bemutatása demonstrátori rendszer ismertetése részvétel a PhD képzésben a kiemelkedő teljesítmények elismerésének módjai szakkollégiumok szervezése, működése, támogatása

TDK tevékenység hatékonysága szakkollégiumok száma, működésük folyamatossága demonstrátorok és PhD hallgatók közötti kapcsolat

41

6. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG 6.a Az elégedettség vizsgálatának elemzési, és ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése, visszacsatolása Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

mennyire hasznosítják a karon a munkatársi elégedettségmérések eredményeit milyen módon, mennyire eredményesen történik a dolgozók tájékoztatása a munkatársi elégedettségmérések/szervezeti önértékelések eredményeiről és az elindított fejlesztési programokról összhangban áll-e kari szinten az egyéni teljesítményértékelés az oktatói elégedettségmérések eredményeivel

elégedettségmérés és kiterjedtsége statisztikai paraméterek a tesztértékelési rendszerből javító akciók száma, eredménye

6.b A követelmény-, teljesítményértékelési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése

karriertervezési,

Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

az oktatói követelményrendszer összhangban áll-e más főiskolai szabályzatokkal és a törvényi előírásokkal – hiányosságok és erősségek feltárása az oktatói teljesítményértékelés megtörténik-e rendszeresen, illetve ezek eredményeinek visszacsatolása kidolgozott-e a karon készítenek-e egyéni karrierterveket, valamint azok teljesítésének ellenőrzése megtörténik-e a karriertervezés folyamat mennyire szabályozott kari és/vagy intézményi szintű személyiségfejlesztő tréningek megvalósulása/száma

karriertervek készítése, megvalósulásuk ellenőrzése személyiségfejlesztő tréningek rendszeressége, száma teljesítményértékelések rendszeressége

42

6.c Létszám mennyiségi és minőségi változási, fluktuáció, a munkaerő megtartó képességének fokozása, értékelése Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

milyen intézkedések történnek a karon a munkaerő megtartására, illetve megtörténike ezen intézkedések eredményeinek mérése megtörténik-e a karon rendszeresen a létszámváltozások okainak vizsgálata, elemzése milyen ösztönző akciók történnek a karon a minősítettség fokozására, illetve megtörténik-e ezek rendszeres eredményességmérése

létszámváltozás évenként fluktuációs ráta létszám minőségi változása javító intézkedések száma

43

7. SZERVEZETI EREDMÉNYEK 7.a Az oktatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

A kiadott diplomák száma és az azokhoz köthető mutatók

Diplomamunkák témavezetői megoszlása (karonként, szakonként, intézményenként) A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott diplomák száma Kiadott diplomák, oklevelek száma képzési szintenként, összesen Elhelyezkedett hallgatók aránya időtáv szerint (azonnal, félév, 1 év után, stb.), képzési programok szerint Pályaelhagyók aránya Záróvizsga eredmények, oklevél minősítések Abszolvált hallgatók száma szakirányonként és összesen Szakdolgozati érdemjegyek megoszlása Oklevél minősítés megoszlása

Hallgatói létszám változása és az azzal kapcsolatos intenzitási mutatók

A karon folyó képzések hallgatói létszámadatai képzési szintenként Szakra jelentkezők, felvettek, beiratkozók, oklevelet szerzők számának összehasonlítása Lemorzsolódó hallgatók, „törölt” hallgatók száma Hallgatók aránya finanszírozási forma szerint (költségtérítés, tandíj, stb.) Szigorlati eredmények (tantárgyanként és összesen) Szigorlatot tett hallgatók száma Szigorlati osztályzatok megoszlása

TDK eredmények

Benyújtott dolgozatok száma szakirányonként és összesen helyezést elért dolgozatok száma (ITDK, OTDK) Pro Sciencia díjazottak száma Oktatói minősítések – mestertanár Intézmény által szervezett OTDK a vizsgált évben volt-e

44

7.b A kutatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Kutatási teljesítmények, illetve publikációk bemutatása (idő és normatív mutatók)

Kutatási műhelyek, központok, projektek száma, eredményei Nemzetközi projektek, kapcsolatok eredményei

Doktori iskola eredményei (idő és normatív mutatók

EDAMBA) Tudományos publikációk statisztikai jellemzése (publikációk, citációk száma) személyenként, illetve a következő struktúrában is Szakvezető Vezető oktatók Nem vezető oktatók Egyéb (ismeretterjesztő, továbbképzés) Szerződéssel bíró kutatási témák száma, témához kötött publikációk száma Más intézményekkel közösen megvalósuló kutatások száma PhD képzésben résztvevő hallgatók száma Felvett PhD-hallgatók száma, aránya (finanszírozási forma szerint is) Abszolutóriumot szerzett hallgatók száma PhD-fokozatot szerzettek száma (joint-képzésben is) PhD-hallgatók publikációinak száma Elismerések, predoktori ösztöndíjak száma, aránya Kutatási eredmények további hasznosulása Hazai/nemzetközi konferenciákon való részvételek száma Átfutási idők Hazai és nemzetközi kapcsolatok

7.c A szervezet gazdálkodására vonatkozóan Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

Személyi költségek Dologi költségek Projektköltségek Kari bevételek Infrastruktúra-fejlesztési ráfordítások Pályázat, szabályozás, stb.

Kari bevételek Normatív bevételek Költségtérítésből származó bevételek Átoktatás elszámolása Külső szakértői szolgáltatási tevékenység Alapítvány Különböző alapok Könyvtár állomány / hallgató Számítógépes állomány / hallgató Kollégiumi helyek Előadók, laborok száma Sportlétesítmények száma

Infrastrukturális kihasználtság (mutatószámok, idősorok, benchmarking)

45

 AZ INTÉZMÉNY TESZTLAPJA:

ÁTFOGÓ

ÉRTÉKELÉSÉNEK

A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy milyen az intézmény dolgozói / oktatói megítélése. Melyik karhoz tartozik szervezetileg? Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Természettudományi Kar Egyik sem

    

1.

Mennyire elégedett az intézmény infrastrukturális helyzetével?

0

1

2

3

4

5

2.

Milyennek tartja a felső vezetőség tevékenységét?

0

1

2

3

4

5

3.

Mennyire érzi biztosítottnak az intézményben továbbfejlődésének, előmenetelének lehetőségeit?

saját 0

1

2

3

4

5

4.

Általánosságban milyennek gondolja az oktatás színvonalát az 0 intézményben? 0 Milyennek ítéli az intézmény stratégiáját, jövőbeni terveit?

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5.

a

6.

Milyennek értékeli a munkahelyi belső kommunikációt a felső 0 vezetőség és a dolgozók között?

1

2

3

4

5

7.

Hallott-e már az intézményi minőségügyi folyamatokról és 0 folyamatgazdákról?

1

2

3

4

5

Milyen rendszerességgel használja az intézmény honlapján a minőségirányítási oldalt ? -

Még nem használtam

-

Évente 1-2 alkalommal

-

Havonta

-

Rendszeresen

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

46

4 jó

5 kiváló



KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE (OKTATÓK, KUTATÓK TÖLTIK KI)

A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy milyen eredményeket ért el a kar a munkatársak kutatásfejlesztési tevékenységének támogatása és motivációja tekintetében. Melyik karhoz tartozik szervezetileg? Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Természettudományi Kar a

kari

   

1.

Mennyire elégedett tevékenységgel?

kutatás-fejlesztési

pályázati 0

1

2

3

4

5

2.

Milyennek tartja a munkatársak bevonását a kari kutatás- 0 fejlesztési pályázatokba?

1

2

3

4

5

3.

Milyennek értékeli a kari kutatás-fejlesztési tevékenységek 0 színvonalát?

1

2

3

4

5

4.

Milyennek ítéli a saját kutatás-fejlesztési tevékenységének 0 színvonalát?

1

2

3

4

5

5.

Tagja-e valamilyen kutatócsoportnak?

8.

Amennyiben igen, milyennek értékeli a kutatócsoport kutatás- 0 fejlesztési tevékenységét?

1

2

3

4

5

9.

Mennyire nyújt támogató környezetet a kutatás-fejlesztési 0 ötleteinek megvalósításához a Kar, illetve a kutatócsoportja?

1

2

3

4

5

10. Hogyan értékeli a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda 0 tevékenységét?

1

2

3

4

5

igen

nem

11. Hogyan értékeli kutatási együttműködéseit ? -

Karon belül

0

1

2

3

4

5

-

Intézményen belül

0

1

2

3

4

5

-

Hazai intézményekkel

0

1

2

3

4

5

-

Külföldi intézményekkel

0

1

2

3

4

5

-

Regionális gazdasági szereplőkkel

0

1

2

3

4

5

-

Országos, nemzetközi gazdasági szereplőkkel

0

1

2

3

4

5

0 nincs információ

1 nagyon gyenge

2 gyenge

3 közepes

47

4 jó

5 kiváló

III. KURZUSÉRTÉKELÉSEK TESZTLAPJAI, SZAKJELENTÉSEK ÉS KARI JELENTÉSEK KÉSZÍTÉSÉNEK FORMANYOMTATVÁNYAI

Oktatói munka hallgatói véleményezése Munkánk értékeléséhez szükségünk van az Ön véleményére is, kérjük, töltse ki az értékelőlapot! Kérjük, értékelje a következő állításokat a kurzus egészével kapcsolatban az alábbi skála szerint! 1= nagyon rossz volt 2= elégségesnek tartom 3= közepesnek értékelem 4= jó volt 5= kiváló volt 1. A kurzus logikai felépítése 2. A kurzus tartalmának követhetősége, jegyzetelhetősége 3. Az órák színvonala 4. Az órákon felhasznált oktatási segédeszközök illeszkedése a kurzushoz 5. Modern technikai lehetőségek használata a kurzuson 6. Az oktató segítőkészsége 7. Az oktató által megadott követelményrendszer érthetősége 8. Az oktató következetessége a követelmények számonkérésében 9. Az órán való részvétel megkönnyítette a tárgy elsajátítását 10.A félév végi értékelés igazságossága 11.A tárgy oktatásával való elégedettség 12.A tárgy hasznossága a szakmai fejlődése szempontjából 13.A kurzushoz tartozó szakirodalmak elérhetősége 14.Az oktató által megadott irodalmak kapcsolódása a tárgyhoz 15.A kurzus megfelelt az előzetes elvárásaimnak

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

További kérdések 16.A félév során az értékelt tárgyból hány alkalom maradt el pótlás nélkül?  egy sem  egy  több 17.Milyen gyakran tér el az oktató a foglalkozás időkereteitől a hallgatókkal történő megbeszélés nélkül?  soha;  1-3;  3-nál többször 18.Ön az előadások/gyakorlatok hány százalékán vett részt?  0-25 %  26-50 %

 51-75 %

19.Miért vette fel a kurzust?  a tanterv szerint kötelező

 a tanterv szerint választható

 76-100 %

(Kérjük, válaszoljon a következő kérdésre is) 20.Miért vette fel a kurzust? (Több válasz is lehetséges!)  csak ezt hirdették meg

 egyszerűen érdekelt a téma  szükségem volt kreditpontokra  az oktató személye miatt  formális vagy könnyű volt a vizsgája Köszönjük a véleményét!

48

Szakjelentés Készíti: szakfelelős Elkészítés határideje: minden év szeptember 30-ig Felelős: a szakfelelős A szak azonosítására szolgáló adatok: a) szak neve: b) képzés helye c) engedélyezési dokumentum/határozat száma d) képzési követelmények rendeletszáma e) képzési formák / tagozat f) végzettség szintje g) oklevél megnevezése h) szakfelelős (név, beosztás, tudományos fokozat)

A szak önértékelése: mellékletek nélkül 2-3 oldal terjedelemben, következő évre vonatkozó tervek fél oldal terjedelemben. Az önértékelés szempontjai: a) A tanterv (felülvizsgálata, fejlesztése, új tananyagok kidolgozása) b) A tanulmányi munka eredményességének értékelése  a hallgatók vizsgaeredményeinek értékelés  a hallgatói mobilitás (külföldi tanulmányok)  hallgatói lemorzsolódás, létszámváltozás  tehetséggondozás, TDK eredmények  a gyakorlati képzés, a szakmai életpályára való felkészítés c) A záróvizsga értékelése d) Az oktatók továbbképzési tevékenységének helyzete. e) Kapcsolattartás helyzete a munkáltatókkal, megrendelőkkel (kihelyezett képzési helyszínek, gyakorlati helyek, álláslehetőségek) A tervkészítés szempontja (fél oldal): a) A következő tanévben a szakra vonatkozó fejlesztési javaslata (lehetőleg számszerűsíthető indikátorokkal) b) Szükséges-e a minősítettség javítása a szakon az akkreditációs követelmények teljesítéséhez (indoklással) c) Szükséges-e az infrastrukturális fejlesztés a szakon az akkreditációs követelmények teljesítéséhez (indoklással) d) Egyéb a szakra vonatkozó fejlesztési javaslat

49

Az önértékelés mellékletei: a) a tárgyévben végzős hallgatókra érvényes tanterv, táblázatos formában b) évfolyamonként a tárgyévben oktatott tantárgyak felelősei és oktatói Tantárgy

Évfolyam

Tantárgyfelelős neve

A tantárgy oktatója

c) vezető oktatók jegyzéke (a tárgyévben a szakon oktató, a főiskolával teljes idejű, szerződéses, stb. munkaviszonyban álló vezető oktató, – tanár, docens – neve, végzettsége, tudományos fokozata és annak tudományága, eddigi oktatásban eltöltött ideje és az intézménnyel való munkaviszonyának kezdete) Vezető oktató neve

Végzettség

Tudományos fokozat, tudományág

Oktatásban eltöltött idő

Főiskolai munkaviszony kezdete

d) a szak hallgatói létszámadatai évfolyamonkénti bontásban (TIK adja meg) Évfolyam

Nappali

Levelező

Esti

Távoktatás

e) tanulmányi átlagok évfolyamonként féléves bontásban (TIK adja meg) Évfolyam

I.

félév átlaga

tanulmányi

f) a záróvizsga értékelés dokumentuma

50

II.

félév átlaga

tanulmányi

Éves kari önértékelés Készíti: a kari minőségbiztosítási bizottság Elkészítés határideje: minden év október 30. Felelős: a kari minőségbiztosítási bizottság elnöke A kar azonosítására szolgáló adatok: A kar neve: A kar tevékenysége által érintett tudományterületek: A dékán neve: A dékánhelyettes neve: A Dékáni Hivatal vezetője: A kar önértékelése: mellékletek nélkül 2-3 oldal terjedelemben, következő évre vonatkozó tervek 1 oldal terjedelemben. Az önértékelés szempontjai (2-3 oldal): a) A kar oktatási tevékenységének, szakjainak rövid értékelése a szakjelentések alapján b) A kar marketingtevékenysége c) Az oktatás és kutatás infrastrukturális és tárgyi feltételei d) A kar gazdasági-pénzügyi kondíciói e) A kar humánerőforrás helyzete, összhangja a tevékenységekkel f) A kutatás, művészeti- és sporttevékenység, publikációs tevékenység a karon g) Kapcsolattartás a végzett hallgatókkal h) A kar bel- és külföldi kapcsolatai A tervkészítés szempontja (1 oldal): e) A következő tanévben a karra vonatkozó fejlesztési javaslatok (lehetőleg számszerűsíthető indikátorokkal) f) Szükséges-e a minősítettség javítása a karon az akkreditációs követelmények teljesítéséhez (indoklással) g) Szükséges-e az infrastrukturális fejlesztés a karon az akkreditációs követelmények teljesítéséhez (indoklással) h) Egyéb, a karra vonatkozó fejlesztési javaslat

51

A kari önértékelés mellékletei: I. Oktatói adatok Főállású minősített oktatók beosztás szerinti létszámadatai: Beosztás

Létszám (fő)

Ebből habilitált, ill. MTA doktora

Egyetemi tanár Főiskolai tanár Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus Összesen: Részfoglalkozású minősített oktatók beosztása: Beosztás

Létszám (fő)

Ebből habilitált, ill. MTA doktora

Egyetemi tanár Egyetemi docens Tudományos munkatárs Összesen: Dolgozói összetétel tanév A kar főállású dolgozóinak száma A kar főállású tudományos minősítésű oktatóinak száma A kar főállású PhD hallgatóinak száma A kar főállású oktatója tudományos minősítés nélkül (mestertanár, dr.univ) A kar főállású oktatója tudományos minősítés nélkül A kar főállású tanárainak (nyelvtanár, gyakorlatvezető tanár) száma Főállású oktatók száma: Oktatást támogató alkalmazottak száma A kar nem főállású oktatóinak száma A kar nem főállású, de tudományos minősítésű oktatóinak száma A kar nem főállású, minősítés nélküli oktatóinak száma

Új akadémiai minősítések száma az adott tanévben: Az akadémiai minősítés típusa

I. félév (fő)

Minősítések (PhD, CSc) Habilitációk Az MTA doktora Akadémiai levelező és rendes tagok

52

II. félév (fő)

Kitüntetések Megjegyzések: Külföldi tanulmányutak az elmúlt tanévben (3 napot meghaladó tanulmányutak) Külföldi partnerintézményekbe utazó oktatók száma (fő) Külföldi partnerintézményekből a karra érkező oktatók száma (fő) A Kar oktatóinak publikációs tevékenysége az elmúlt tanévben (Előző év július 1tárgyév június 30.) Oktató neve

Külföldi folyóirat cikkek száma

Hazai folyóirat cikkek száma

Könyv, vagy könyvfejezet száma

Külföldi konferencia előadások száma

Hazai konferencia előadások száma

Kitüntetések száma

Szakdolgozat témavezetés

TDK dolgozat témavezetés

II. Hallgatói létszámadatok A karon futó szakok összefoglaló hallgatói létszámadatai képzési szintenként: (TIK adja meg) Szakok Felsőfokú sz. Főiskolai alapképzés Egyetemi alapképzés BA-BSc MA-MSc Szakirányú továbbképzés Összesen: Mindösszesen: Ebből államilag támogatott

Nappali

Levelező

Esti

53

Távoktatás

A hallgatói létszámok szakonkénti bontása: (TIK adja meg) BA szakok nappali Szak 1 Szak 2 MA szakok nappali Szak 1 Szak 2 Kifutó főiskolai szakok Szak 1 Szak 2 Felsőfokú szakképzés Szak 1 Szak 2 Szakirányú továbbképzések Szak 1 Szak 2 Pedagógus szakvizsga Pedagógus szakvizsga

levelező

távoktatás

levelező

távoktatás

nappali

levelező

nappali

levelező

nappali

levelező

nappali

levelező

Szakátlagok (nappali) (TIK adja meg) 2009/2010. tanév I.félév Átlag

Képzés Szak Szak 1 Szak 2

2009/2010. tanév II.félév Átlag

Hallgatói kitüntetések, díjak Fő A házi TDK konferencián induló hallgatók száma Az OTDK konferenciára eljutó hallgatók száma (az előző sor alapján) OTDK-n helyezést elért dolgozatok száma (ha volt az adott tanévben OTDK) (helyezés, különdíj, kitüntetés) 1.Helyezés 2.Helyezés 3.Helyezés Különdíj Kari, illetve intézményi hallgatói kitüntetés

54

Hallgatói mobilitás a 2009/2010. tanévben Külföldi partnerintézményekbe utazó kari hallgatók (kivéve Erasmus) Külföldi partnerintézményekből a karra érkező hallgatók (kivéve Erasmus) ERASMUS cserediák a karról ERASMUS cserediák karon

III.

Ösztöndíjjal

Ösztöndíj nélkül

Minőségpolitika

Oktatókkal való hallgatói elégedettség mérése Adott tanévben felmérésre került oktatók száma: Adott évben felmérésre került oktatókkal való elégedettségek átlaga kari szinten: Adott évben felmérésre került oktatókkal való elégedettségek szórása kari szinten:

55

Összesen

IV. Karok értékelése 2011/2012 A négy főiskolai kar vizsgált időszakra szóló jelentései az 1. sz. mellékletben szerepelnek.

56