5/2012. számú Vezetői körlevél egyes pénzügyi szervezetek által igénybe vett szolgáltatókkal, kereskedési partnerekkel kapcsolatos elvárásokról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban vezetői körlevélben hívja fel a befektetési vállalkozások, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, befektetési alapkezelők, biztosítók, pénztárak (a továbbiakban: pénzügyi szervezetek) vezetőinek figyelmét arra, hogy az általuk igénybe vett harmadik fél szolgáltatásának kiválasztása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. Jelen körlevélben a jogszabályi rendelkezések összefoglalása mellett a Felügyelet ismerteti a pénzügyi szervezetek által igénybe vett harmadik fél letétkezelőkkel, számlavezetőkkel, kereskedési partnerekkel (a továbbiakban együttesen: igénybevett szolgáltató, vagy partner) kapcsolatos felügyeleti elvárásokat, és kéri, hogy a pénzügyi szervezetek mindezek figyelembe vételével járjanak el tevékenységük során. A pénzügyi szervezetek által igénybevett szolgáltató, vagy partner alatt értjük mindazon harmadik fél számlavezetőket, letétkezelőket, kereskedési partnereket (végrehajtási helyszín), akiket a pénzügyi szervezet szolgáltatásnyújtása során igénybe vesz és akiknek ennek keretében birtokába kerülhetnek a pénzügyi szervezetek, illetve azok ügyfeleinek, befektetőinek pénzeszközei és pénzügyi eszközei. A partnerkiválasztás kritériumai, a pénzügyi szervezettől elvárható gondosság Tőkepiac A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) rendelkezései alapján a befektetési vállalkozás1 a harmadik féllel történő együttműködést megelőzően – egyebek mellett – a Bszt. 57. § (4) bekezdésében, valamint a Bszt. 59. § (2) és a Bszt. 60. § (5) bekezdéseiben foglaltak alapján köteles megvizsgálni a harmadik fél igénybe vételének jogszerűségét, majd az együttműködés keretében a Bszt. 57. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 59. § (1) bekezdése és a Bszt. 60. § (4) bekezdése alapján köteles folyamatosan ellenőrizni a pénzügyi eszközök és pénzeszközök védelmére irányuló jogszabályi rendelkezések harmadik féltől megkövetelt érvényesülését. A Bszt. 60. § (1) bekezdése előírja, hogy milyen típusú intézményeknél helyezhetik el a befektetési vállalkozások az ügyfelek tulajdonában lévő pénzeszközöket.2.Fentiek miatt a befektetési vállalkozások csak korlátozott mértékben, a szükséges fedezetnek megfelelő összegű megbízói pénzeszköz biztosítása érdekében helyezhetnek el befektetési vállalkozásnál, mint harmadik személynél pénzeszközöket.
Jelen Vezetői körlevél keretében a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, valamint a portfóliókezelést, mint befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési alapkezelő szintén befektetési vállalkozásként értelmezendő. 2 központi bank, hitelintézet, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézet, vagy minősített pénzpiaci alap 1
A Bszt. 60. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, a szolgáltató szakértelmének és jó üzleti hírnevének megállapítását, a Bszt. 57. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak való megfelelést a befektetési vállalkozás által összeállított kérdőív alapján javasolt felmérni. A Felügyelet a harmadik fél vonatkozásában is elvárja a pénzeszközök és pénzügyi eszközök ügyfelekre lebontott elkülönítését a nyilvántartások szintjén, továbbá a pénzeszközök és pénzügyi eszközök befektetési vállalkozás eszközeitől, valamint a harmadik fél eszközeitől történő elkülönítését a számla fedezeti szinten. A Bszt. 43.§ (7) bekezdés b) pontja alapján a befektetési vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia az ügyfél részére arról, ha a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, és kifejezetten, jól érthetően fel kell hívni az ügyfelek figyelmét az ebből adódó kockázatokra. A Bszt. 59. § (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére harmadik személlyel megállapodást köthet, a közreműködő kiválasztása során a befektetési vállalkozás a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. A Bszt. 60. § (4) bekezdése szerint, ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem központi bankban helyezi el, akkor szintén a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni a közreműködő kiválasztása során. A Felügyelet hangsúlyozza, hogy a harmadik fél igénybe vétele abban az esetben tekinthető jogszerűnek a pénzeszközök és pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó rendelkezések szempontjából, ha a befektetési vállalkozás a harmadik fél kiválasztása során betartja a Bszt. 57. § (4)-(5) bekezdéseiben, továbbá a Bszt. 59. § (1)-(3) bekezdéseiben és a Bszt. 60. § (1)– (6) bekezdéseiben foglalt követelményeket. A harmadik fél fentieken túlmenően mindenkor a saját tagállamának joga szerint folytathatja tevékenységét. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) 20. § (1) és (7) bekezdésében foglaltak szerint a befektetési alapkezelőnek tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák, valamint a piac integritása érdekében eljárva, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében eljárva kell végezni üzleti tevékenységét. A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek szintén biztosítaniuk kell a kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók eszközeinek egymástól, valamint a befektetési alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített nyilvántartását. A Batv. 43.§ (1) bekezdése szerint a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével letétkezelőt köteles megbízni. A Batv. 44.§ (2) bekezdése értelmében letétkezelő az alletétkezelő magatartásáért, mint sajátjáért felel, ezért az alletétkezelő kiválasztásnál szintén kellő gondossággal kell eljárni. Biztosítási piac, pénztári piac A Bszt.-től és a Batv.-től eltérően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.), az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet, és a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet nem fogalmaz meg elveket, részletes szabályokat az igénybevett szolgáltató kiválasztását illetően. A Felügyelet javasolja, hogy a körlevélben megfogalmazott prudenciális elveket a biztosító, illetve a pénztár eszközeinek saját maga által történő kezelése, befektetése során szintén alkalmazza. 2
A „kellő gondosság” fogalmának megítélése A „tőle elvárható gondosság, kellő gondosság” fogalmának tartalmát az említett jogszabályok nem részletezik, jelen körlevélben ezért a Felügyelet ismerteti azokat a prudenciális szempontokat, amelyek mérlegelésével a pénzügyi szervezet közelebb kerülhet ahhoz, hogy a törvény szellemével és a felügyeleti elvárásokkal összhangban válassza ki partnereit. A körlevél mellékletében szerepel a Felügyelet által összeállított, az értékeléshez minimálisan figyelembe veendő szempontok listája. Kiemelendő, hogy a mellékletben található felsorolás nem tekinthető teljes körű szempontrendszernek, hiszen a begyűjtendő és mérlegelendő információk köre az érintett harmadik személy egyedi jellemzői alapján esetről esetre változhat. Az igénybevett szolgáltató, partner értékelésére vonatkozó prudenciális szabályok A pénzügyi szervezettől elvárható gondosság elsősorban a jogszabályi feltételeknek való megfelelés kontrolljára terjed ki, ezt követi a partner értékelésének kockázatalapú megközelítése az alábbiakban javasolt szempontok szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező partnerek esetében fokozott körültekintéssel kell eljárni. A partnerek kiválasztása során mérlegelendő körülmények egy része nyilvános információkhoz, valamint az azokon alapuló objektív, számszerűsíthető mutatókhoz, másik része szubjektív megítélésű információkhoz kötődik. A rendelkezésre álló információk alapján javasolt komplex értékelést készíteni a szolgáltatóról, az értékelésnek tárgyilagosnak kell lennie. Az értékeléshez a pénzügyi szervezetnek javasolt értékelő, minősítő (scoring) rendszert kialakítania, az értékelés során az objektív (pénzügyi mutatók elemzése) és szubjektív tényezők közötti arányt, súlyozást optimálisan kell meghatározni, célszerű sorrendiséget felállítani a különböző jellemzők alapján. A kiválasztás szempontjait előzetesen megalkotott szabályzatban javasolt rögzíteni. Elvárás, hogy az értékelést az üzleti és back-office területtől független szervezeti egység végezze el, és a partnerkapcsolat létesítését a pénzügyi szervezet felelős vezetői hagyják jóvá. A számlavezetővel, kereskedési partnerrel való szerződéskötés előtt a pénzügyi szervezetnek tájékozódnia kell a szolgáltató tevékenységére vonatkozó garanciális szabályokról, a szolgáltató biztosítékairól, a befektetővédelmi rendelkezésekről. Ismert az egyes külföldi partnereknek a magyar jogszabályi rendelkezésektől, a pénzügyi szervezetek kialakult elszámolási szabályaitól eltérő üzleti gyakorlata (fegyelme). Az eltérő elszámolási gyakorlatból adódó eltérések naprakész kimutatását az intézmény nyilvántartási rendszerével kialakított elektronikus kapcsolat mellett a felügyeleti ellenőrzés során kontrollálható módon szükséges biztosítani. Az éves, rendszeres felülvizsgálatot3 dokumentált módon kell elvégezni, ehhez be kell szerezni az aktuális üzleti beszámolókat. A felülvizsgálat során értékelt, minősített információkat meg kell őrizni. A Felügyelet javasolja, hogy a külső minősítő intézmények értékelését a pénzügyi szervezet folyamatosan kísérje figyelemmel. 3
Bszt. 59. § (1) bekezdése és Bszt. 60. § (4) bekezdése.
3
A Felügyelet elvárja, hogy rendkívüli4 (pl. negatív piaci információk, értékelési szempontok közötti jelentős tényező változása, gyakori, tartós fizetési késedelem, stb.) helyzetben a felülvizsgálatot soron kívül végezze el a pénzügyi szervezet. A Felügyelet elvárja, hogy az igénybevett szolgáltatóval, partnerrel szemben fennálló partnerkockázat csökkentése érdekében a pénzügyi szervezet belső szabályozó dokumentumaiban partnerlimiteket határozzon meg. A partnerlimit megállapításához figyelembe kell venni azt is, hogy a partner milyen országban tevékenykedik. Előzetes tájékoztatási kötelezettség Tőkepiac Fentiekkel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a harmadik fél igénybe vétele során a befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell lennie a Bszt. ügyfelek tájékoztatására vonatkozó szabályaira is, így különösen – az előzetes tájékoztatási kötelezettség körében – a Bszt. 43. § (7) bekezdésében foglaltakra. A Felügyelet elvárja, hogy az ügyfelek részére készített előzetes tájékoztatóban a befektetési vállalkozás által igénybe vett harmadik fél szolgáltató neve, székhelyének állama, intézmény típusa is kerüljön feltüntetésre. A befektetési vállalkozás röviden indokolja meg, hogy mi az oka, célja a harmadik fél igénybevételnek. A befektetők szempontjából a befektetési jegyek vásárlása is számos kockázatot hordoz magában. A Batv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a befektetőknek a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozniuk kell arról, hogy ismerik a befektetési jegyekhez fűződő kockázatokat, valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességüknek megfelel. A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a szerződéskötés előtti tájékoztatást szolgálja a Batv. 105. § -ában részletezettek szerint a kiemelt befektetői információs tájékoztató (KIID) és az alapok kezelési szabályzata, tájékoztatója, amelyekben a kockázatok bemutatásánál ki kell térni a partnerkockázatra is. A KIID-ben a kockázat/nyereség profil bemutatásánál ki kell térni a szintetikus mutatókkal ki nem fejezhető kockázatokra, így többek között a partnerkockázatra is, ha az lényegesnek tekinthető.5 A kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 7/2012. (V.31.) számú ajánlása szól. Végrehajtási helyszín A tőkepiaci intézmények6 által igénybe vett kereskedési partnerek végrehajtási helyszínnek minősülnek. Erre vonatkozóan a Bszt. 62-63. §-aiban, valamint a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. §-ában foglaltaknak kell megfelelni. A végrehajtási helyszínek kiválasztása során szintén kellő gondossággal kell eljárni.
4
Lásd a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének III. fejezetét. 5 A Bizottság 2010. július 1-i 583/2010/EU rendelete a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról. 6 Befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, befektetési alapkezelők
4
A Felügyelet felhívja a pénzügyi szervezetek figyelmét, hogy a Felügyelet áttekintette és felülvizsgálta azokat a hatályban lévő felügyeleti szabályozó dokumentumokat, amelyek az egyes pénzügyi szervezetek által igénybevett partnerekkel kapcsolatosan további releváns rendelkezéseket tartalmazhatnak annak érdekében, hogy a felügyeleti szabályozói eszközök közötti konzisztencia megvalósuljon. A felülvizsgálat eredményeképpen a Felügyelet aktualizálta a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 2/2006. (II.2.) számú ajánlását a befektetéskezelési (vagyonkezelési) tevékenységet végzők befektetési döntéshozatalával, üzletkötéseikkel kapcsolatos elvárásokról, valamint a felmerülő kockázatok kezeléséről, továbbá a biztosítók letétkezelői és portfóliókezelői szerződéseinek minimális tartalmi elemeire vonatkozó 5/2002. számú módszertani útmutatót. A jelen levélben foglaltaknak a pénzügyi szervezetekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet az ellenőrzés során figyelembe fogja venni. A Felügyelet a Vezetői körlevelet honlapján a „Szabályozó eszközök/ Vezetői körlevelek” címszó alatt közzéteszi, valamint közvetlenül is megküldi a pénzügyi szervezetek vezetői számára. Budapest, 2012.augusztus 9.
Dr. Szász Károly elnök
5
Melléklet: Az igénybevett szolgáltató, vagy partner megítéléséhez figyelembe vehető szempontok – egyebek mellett – az alábbiak lehetnek: 1. az igénybevett szolgáltató, vagy partner által végzett tevékenységek, a szolgáltatások, piacok skálája, hatósági engedélyek; 2. az igénybevett szolgáltató üzletszabályzata, általános szerződési feltételei, egyéb, a pénzügyi intézmény számára elérhető szabályozó dokumentumok; 3. az igénybevett szolgáltató, vagy partner megfelelő szabályozottságú, az Európai Uniós követelményeknek – MiFID – megfelelő, vagy azzal egyenértékű jogi környezetben, annak megfelelően, működik; 4. klíring tagság, 5. a Felügyelet által elfogadott külső minősítő szervezet minősítése; szabályzatban javasolt rögzíteni, hogy mely minősítő intézet minősítését kíséri figyelemmel az intézmény; 6. az igénybevett szolgáltató, vagy partner alapítása óta eltelt idő, a szolgáltató tőkehelyzete, mérete, piaci részesedése, piaci helyzete (historikus adatok elemzése); 7. az igénybevett szolgáltató, vagy partner likviditási, jövedelmi helyzete (a múltbeli mérleg és eredményadatok alapján a szolgáltató hosszú távú működőképességének megítélése); 8. hatósági, felügyeleti intézkedések; 9. a számlavezető szegregációs gyakorlata, melynek körében elengedhetetlen annak ismerete, hogy a számlavezető milyen gyakorlatot követ az ügyfelek eszközeinek nyilvántartása során, lehetőség van-e ügyfél szinten elkülönített nyilvántartás vezetésére, milyen számlakivonatok állnak rendelkezésre, illetve az azon szereplő adatok egyértelműen megfeleltethetők-e a pénzügyi szervezet nyilvántartásaival; 10. gyűjtőszámlák vezetése, működésének háttere; 11. infrastrukturális adottságok felmérése, technikai alkalmasság, ezzel kapcsolatban a pénzügyi szervezetre háruló esetleges költségek előzetes felmérése. Vizsgálandó, hogy a számlavezető és a pénzügyi szervezet nyilvántartási rendszere közötti kapcsolat kialakítása és zavartalan működtetésnek biztosítása szükségessé tesz-e informatikai fejlesztést, továbbá, hogy az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak-e, a szolgáltató működési folyamatai hogyan illeszthetőek be a pénzügyi szervezet saját eljárási menetébe; a pénzügyi szervezetre irányadó jogszabályi és felügyeleti elvárások rendjébe (pl. a kereskedési rendszerek esetében a megbízások utólagos visszakereshetőségének biztosítása; egységes, folyamatos, időrendi nyilvántartás vezetése); 12. kiemelt jelentősége van a számlavezető, kereskedési partner által nyújtott szolgáltatás ügyfeleket terhelő költségvonzatának (vizsgálandó, hogy milyen költségek, vállalások és szolgáltatások állnak a díjak mögött); 13. a számlavezető, kereskedési partner által igénybe vett további szolgáltatók, alletétkezelők láncolata, az ezek igénybevételéből felmerülő esetleges idő- és költségtöbblet (kiemelt figyelmet kell fordítani az átláthatóságra és a kontrollálhatóságra); 14. az igénybevett szolgáltatóról, vagy partnerről rendelkezésre álló referenciák, sajtóhírek, a szolgáltatás pontosságára, zavartalanságára, biztonságára, együttműködési készségre utaló információk (nem erősítheti az értékelést, ha a 6
korábbi időszakról kevés információ érhető el, nem állnak a szolgáltató mögött személyi, üzleti, vagy vagyoni garanciák); 15. az igénybevett szolgáltató, vagy partner piaci megítélése (reputáció): piaci kapcsolatrendszer alapján szerzett értékelhető információk, amelyek utalhatnak akár a harmadik személy esetleges piacvesztésére, megrendült piaci helyzetére, a vele szemben indult vagy folyamatban lévő hatósági, peres eljárásokra (javasolt előnyben részesíteni azon szolgáltatókat, amelyek esetében a szolgáltatás igénybevétele hosszabb időtávon is biztosított); 16. a szolgáltatás minősége, a szolgáltatások rugalmassága (egyedi igényeknek való megfelelés); 17. az igénybevett szolgáltatóról, vagy partnerről készült piaci elemzések; 18. az igénybevett szolgáltató, vagy partner kockázatkezelési gyakorlata; 19. az igénybevett szolgáltató, vagy partner tulajdonosának megítélése, stabil intézményi háttér (előnyt élvez az ismert, régóta szolgáltatást nyújtó, stabil pénzügyi helyzetű, hosszútávra tervező szolgáltató a bizonytalan pénzügyi helyzetű, rövidtávra tervező, minimális múlttal rendelkező szolgáltatóval szemben); 20. változás a tulajdonosi körben, ügyvezetésben; 21. a számlavezető, kereskedési partner csoport- és egyéb ismert üzleti kapcsolatrendszere, az e körben elvárt a szakmai, átláthatósági ismérvek preferálása; 22. az igénybevett szolgáltató, vagy partner által készített elemzések minősége, személyes tapasztalatok; 23. az igénybevett szolgáltató, vagy partner ügyvezetésének minősége (jó üzleti ítélőképesség, szakmai tapasztalat, ismertség, jó üzleti hírnév, stb.); 24. a back-office szolgáltatások színvonala (teljesítések pontossága, megbízhatósága, határidők betartása, kellően biztonságos elszámolási mód); 25. kiegyensúlyozott kapcsolat az együttműködésben, a szolgáltatóval biztosított a hatékony kommunikáció. Kapcsolódó felügyeleti ajánlások, módszertani útmutatók: a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 2/2007. (III.8.) számú ajánlása a letétkezelési tevékenységről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 7/2012. (V.31.) számú ajánlása a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára.
7
