A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1008/2012 számú határozata a Pannónia Nyugdíjpénztárral szemben célvizsgálat lezárásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja önkéntes pénztári ágazatánál (székhely: 1072 Budapest, Nyár u. 12.) (Pénztár) lefolytatott célvizsgálatot követően Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat: 1. A jövőben tartsa be az ingatlankezelésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. 2. Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Indokolás I. A vizsgálat célja és lefolytatása A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. §-a és 54. § (1) és (4) bekezdése alapján a 2012. január 4. napján kelt kiértesítő levél alapján a Pénztár működésének célvizsgálatára hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében célvizsgálatot (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat célja a Pénztár tulajdonában álló, (…). alatti parkolóház (Parkolóház) üzemeltetésével kapcsolatos szerződések, bevételek és kiadások, számviteli elszámolások ellenőrzése volt. A Vizsgálat részeként a Felügyelet 2012. január 12. és 31. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztárnál. A Vizsgálat alá vont időszak 2009. január 1-jétől a helyszíni vizsgálat befejezésének időpontjáig terjedt. A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a 2012. április 12. napján kelt Vizsgálati Jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt ugyanezen a napon nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével. A Psztv. 57. § (5) bekezdése szerint az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. A Pénztár 2012. április 27. napján érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek).
Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. II. A Vizsgálat megállapításai, a megállapítások minősítése, az Észrevételek és egyéb nyilatkozatok értékelése II.1 A Pénztár ingatlankezelési tevékenységének vizsgálata II.1.1 A Vizsgálat megállapításai A Vizsgálat a Parkolóház üzemeltetésével kapcsolatosan az alábbi szerződéseket vizsgálta meg. - A Pénztár, mint megbízó (Megbízó), az (…), mint üzemeltető (Üzemeltető), valamint a (…), mint szolgáltató (Szolgáltató) között (…)-én megkötött Ingatlankezelési Szerződést (Szerződés), valamint - annak (…)-én kelt I. sz. Módosítását (I. sz. Módosítás), (…)-én kelt II. sz. Módosítását (II. sz. Módosítás), (…)-én kelt III. sz. Módosítását (III. sz. Módosítás) (az I. sz. Módosítás, a II. sz. Módosítás és a III. sz. Módosítás együttesen: Módosítások), továbbá - a felek közötti szerződéses kapcsolatot megszüntető Ingatlankezelési Szerződést Megszüntető Megállapodást (Megszüntetés). II.1.1.1 A Szerződéssel kapcsolatos megállapítások A Szerződés 1.10 pontja szerint a Szolgáltató az Üzemeltetőt, mint gazdasági társaságot kizárólag a Parkolóház kezelésére hozta létre, illetve tartja fenn. A Szerződés 2.1. pontja értelmében a Megbízó az Üzemeltetőt a Parkolóház üzemszerű működésére való felkészítésével, ezt követően annak kezelésével (üzemeltetés, karbantartás), továbbá egyéb, járulékos feladatok ellátásával bízta meg. A Szerződés 4.4 pontja alapján az Üzemeltető teljes körűen üzemelteti, működteti és alvállalkozó útján karbantartja a Parkolóházat akként, hogy a parkolási szolgáltatásra vonatkozó szerződéseket megköti, a készpénzben vagy átutalással fizetendő parkolási- és bérleti díjakat a Megbízó javára, de a saját nevében jogosult beszedni azzal, hogy a parkolási és bérleti díjak teljes összege a Megbízót illeti; e díjakkal az Üzemeltető a Megbízó felé köteles elszámolni a Szerződés 4. sz. melléklete szerint. A Szerződés 5.1–5.4 pontjai értelmében a Szolgáltató feladatai közé tartozik a tárgyi és személyi feltételek biztosítása az Üzemeltetőnél, közreműködés a költségterv és a költségtakarékossági terv elkészítésében, az Üzemeltető jogszabály szerinti megfelelésének, elszámolásainak elkészítése és ellenőrzése koordinációja, különféle kapcsolattartási feladatok, stb. A Szerződés 6.1 pontja alapján az Üzemeltetőt a Parkolóház forgalmától független mértékű, havi üzemeltetési díj illeti meg, továbbá a Szerződés melléklete szerint elkészített költségterv alapján elszámolhatja a Parkolóház kezelése során felmerült költségeket. A 6.1.2 pont értelmében az Üzemeltetőt a Szerződés teljesítéséért havi fix díj is megilleti. A Szerződés 6.2 pontja és ennek alpontjai rendelkeznek a Szolgáltató díjazásáról; a Parkolóház átadás-átvétele alapján egyszeri szolgáltatási díjban részesült, továbbá – az üzemszerű működés megkezdéséig – havi szolgáltatási díjra jogosult. A 6.2.3 pont értelmében a Szerződés teljesítéséért havi fix díj, valamint a befolyt parkolási díjak nettó összege (…)%ának megfelelő mértékű, forgalmi alapú cégfenntartási jutalék illeti meg. A költségek elszámolásának szabályait rögzítő 6.4 pont alapján az Üzemeltető jogosult a Parkolóház üzemeltetésével, működtetésével, marketing tevékenységével kapcsolatban felmerült összes, a felek által elfogadott költségtervben előzetesen feltüntetett, ténylegesen felmerült, igazolt költséget áthárítani a Megbízóra, köztük az Üzemeltető működtetésével kapcsolatosan felmerült azon költségeket is, amelyeket a Megbízó előzetesen a költségterv részeként jóváhagyott.
2
A 6.7 pont rendezi a számlák kiállításának szabályait, ennek harmadik bekezdése szerint az Üzemeltető havonta jogosult az üzemeltetési díjak és a költségterv szerinti költségek éves együttes összege 1/12-ed részének megfelelő mértékű előlegre vonatkozó díjbekérőt benyújtani a Megbízó részére, amelynek pénzügyi teljesülése időpontjára előleg-számlát állít ki. A 6.10 pont első két mondata értelmében a Megbízó az üzemeltető által beszedett parkolási díjakról a tárgyhónapot követően, havonta egy alkalommal jogosult számlát kiállítani az Üzemeltető felé. A parkolási díjak megfizetését az Üzemeltető semmilyen jogcímen nem jogosult megtagadni. A Szerződés megszűnésének szabályai közül kiemelést igényel a 7.2 pont, mely szerint a Parkolóház bérbe adása esetén a Szerződés a vonatkozó megállapodás szabályai szerint, automatikusan megszűnik, mely esetben a tényleges átadás-átvétel időtartamáig, de legalább 60 napig a Megbízó díjfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll. A Szerződés 7.5 pontja a Szerződés megszüntetése esetére a Parkolóház működtetéséhez szükséges humán erőforrások meghosszabbított tartamú igénybevételének lehetőségét biztosítja a Megbízó számára. II.1.1.2 A Módosításokkal és a Megszüntetéssel kapcsolatos megállapítások Az I. sz. Módosítás – a Felügyelet álláspontjának megfelelően – törölte a Szerződésből a Felügyelet jóváhagyására utaló részeket. A II. sz. Módosítás a próbaüzem időtartama és egyes díjfizetési időszakok meghosszabbítása, módosítása mellett a Szerződés 6.9 pontja módosításával a mindenkori parkolási és bérleti díjak meghatározásának jogát a Megbízóhoz telepíti, az Üzemeltető és a Szolgáltató javaslata alapján. A 6.10 pont módosítása értelmében a felek az Üzemeltető által beszedett parkolási és bérleti díjakat a próbaüzem időtartama alatt – illetve a (…) évre vonatkozóan – költségmegtérülés keretében számolják el egymással. A III. sz. Módosítás az Üzemeltetőt illető fix díj időtartamát módosította, valamint a Szolgáltatót illető fix díj összegét megnövelte. A Szerződés 6.7 pontja harmadik bekezdésének kiegészítése értelmében a felek minden negyedévet követő huszadik napig számolnak el egymással. A Megszüntetés 2. pontja szerint a felek (…) napjával megszüntetik a Szerződést, figyelemmel arra, hogy a Megbízó (…) napjától bérleti szerződés keretében hasznosítja a Parkolóházat. A Pénztár a Szerződés 6.10 pontja alapján a Szerződés II. számú módosításáig, azaz (…) és (…) között a gyakorlatban, a bemutatott dokumentáció alapján, parkolási díjról szóló bevételi számlát nem állított ki (Vizsgálati Jelentés I. (9) pont). II.1.2 A megállapítások minősítése Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 2. § (5) bekezdése f)-h) pontjainak fogalom meghatározásai szerint: ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége; ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése; ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása.
3
Az Öpt. 38/A. § (3) bekezdésének első mondata értelmében a pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. A (4) bekezdés szerint a pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet. A fenti szerződéses rendelkezések alapján a Pénztár, mint Megbízó megsértette az Öpt. 38/A. § (3) bekezdésének első mondatában, illetve az Öpt. 38/A. § (4) bekezdésében foglalt, a pénztári tulajdonban álló ingatlanok hasznosítása lehetséges módjainak korlátait meghatározó szabályt. A Szerződés idézett rendelkezéseiből egyértelműen az következik, hogy a Pénztár nem csupán az ingatlan Öpt. 2. § (5) bekezdése g) pontja szerinti ingatlankezeléssel bízta meg az Üzemeltetőt, illetve az ingatlankezeléshez kapcsolódó általános, szervező jellegű feladatok ellátásával a Szolgáltatót, hanem egy erre a célra létrehozott projektcégen (Üzemeltető) keresztül gyakorlatilag a Pénztár maga üzemeltette a Parkolóházat. A Pénztár ugyanis az Üzemeltető költségeit megtérítette, míg a Pénztár által meghatározott összegű parkolási díj- és bérletbevételek a Pénztárat illeték. A Szerződés bérleti díj fizetéséről szóló megállapodást nem tartalmaz. A Pénztár az Üzemeltető költségtervnek megfelelő finanszírozásán keresztül, a költségek áthárításának lehetőségével, az Üzemeltető valamennyi működtetéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatát vállalva olyan szerződéses konstrukciót hozott létre, mely kockázati szempontból azt eredményezte, mintha a Pénztár a parkolási és bérleti díjbevételek megszerzésére irányuló, vállalkozási tevékenységet maga folytatta volna. Ehhez kapcsolódott még a Szolgáltató párhuzamos, az ingatlankezelési és üzemeltetési feladatok megbontása miatt aggályosnak tekinthető, bevételarányos és fix elemeket is tartalmazó, az Üzemeltető működtetésére is kiható finanszírozása is. Mindezekre tekintettel tehát a Pénztár, mint Megbízó, a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenységet végzett. A bérbeadástól eltérő, törvénysértő hasznosításra utal a Szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezés szövege is (7.2 pont), valamint a Megszüntetés 2. pontja, amelynek nyelvtani értelmezése szerint az addig fennállott szerződéses viszony nem – a felek számára sem – volt bérleti jogviszonynak tekinthető. Összefoglalva: a Pénztárnak az Üzemeltetővel és a Szolgáltatóval megkötött háromoldalú Szerződése alapján– a Szerződés tartalma szerint, különös tekintettel annak 1.10, 2.1, 4.4, 5.15.4, 6.1, 6.1.2, 6.2, 6.2.3, 6.4, 6.7,6.9, 6.10, 7.2 és 7.5 pontjaira – a megkötésétől a megszüntetéséig, azaz a 2009. június 25-étől 2011. szeptember 30-ig tartó teljes időszakban, az ingatlan hasznosítása során nem az Öpt.-nek megfelelően járt el. II.1.3 Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár észrevételében közölte, hogy a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal nem ért egyet, azokat vitatja. Álláspontja szerint a Felügyelet által tett megállapítások az alábbi indokok alapján nem helytállóak: 1. A Pénztár Üzemeltetővel és Szolgáltatóval megkötött háromoldalú szerződése alapján kifejtetett tevékenysége nem sérti az Öpt. 38/A. § (4) bekezdését. 2. A Pénztár a (…) szakvéleménye alapján feltárt, a Parkolóház biztonságos, hatékony és gazdaságos üzemeltetését, működtetését is érintő hibákra, hiányosságokra tekintettel 2009 tavaszán, „újranyitotta" a Parkolóház beruházást, az ingatlanfejlesztést, (…) Ft-os. azaz (…) forintos összegben felújítást végeztetett el a Parkolóház ingatlanban, és a Parkolóház működtetését az üzemszerű, biztonságos működés elérésig, biztosításáig próbaüzemnek minősítette.
4
3. Ezen próbaüzem teljes időszaka alatt a Pénztár a Parkolóházban ingatlanfejlesztést, nem pedig bérbeadási tevékenységet végzett. Fentiekre tekintettel a Pénztár a Parkolóházat ezen próbaüzem időszaka alatt, az ingatlanfejlesztés fázisában nem is adhatta bérbe és nem is adta bérbe, hanem próbaüzemeltetési tevékenység végzésével bízta meg az Üzemeltetőt, illetve egyéb járulékos feladatokkal a Szolgáltatót. A Szerződésben meghatározott próbaüzemeltetési szerződéses konstrukciót a Pénztár azért is volt kénytelen választani, hogy a próbaüzem időszaka alatt, a hatékony, biztonságos és folyamatos üzemszerű működés eléréséig – amely kapcsán a parkolórendszer speciális és bonyolult voltára tekintettel az ingatlankezelési szerződés megkötésékor már látható volt, hogy jelentős időt fog igénybe venni – is működjön a Parkolóház. E nélkül a próbaüzemet és ingatlanfejlesztést követő bérbeadási fázisban, illetve esetleges értékesítés esetén a hosszabb ideje nem üzemelő Parkolóház bérbeadása, eladása szinte lehetetlen lett volna, és amely üzemelést nélkülöző állapot a pénztártagok befektetését jelentősen csökkentette volna. Egy parkolóház bérbevétele, megvásárlása esetén a potenciális bérlő, vevő a tényleges működési tapasztalatokat, valamint a tényleges pénzügyi mutatókat vizsgálja, hiszen ez alapján tudja megítélni a befektetés kockázatait és megtérülését. Ez alapján fontos, hogy a Parkolóház kipróbált, hibamentesen működő rendszer legyen, illetve a tényleges működés igazolja, hogy az valós piaci igényt és az ügyfelek megelégedettségét szolgálja. Az eladás szempontjából egy ilyen hozamtermelő ingatlan esetén a legfontosabb az éves árbevétel, illetve eredmény, hiszen a befektető ez alapján határozza meg a vételárat. Ez is indokolja, hogy célszerű minél előbb megkezdeni a Parkolóház működését – akár próbaüzemben is –, hiszen így valós pénzügyi adatokat lehet a potenciális vevők részére nyújtani. Fentiek tekintetében is a Pénztár és vezetése az Öpt. 20. § (1) bekezdése alapján elvárható gondossággal, a tagok és a Pénztár érdekeinek figyelembevételével járt el. A próbaüzemi, ingatlanfejlesztési fázis alatt történő üzemeltetésnek – mely időszakban a parkolási szolgáltatás jelentős kedvezménnyel volt igénybe vehető – köszönhető, hogy (…)ben sikerült bérbe adni a Parkolóházat. 4. A Pénztár hivatkozott arra is, hogy a fentiekre és arra tekintettel, hogy az ingatlankezelési szerződés tartama alatt a Parkolóház próbaüzemként, ingatlanfejlesztés fázisában működött, bérleti díj jogcímén a Pénztár nem is volt jogosult bevételt szedni az Üzemeltetőtől. A Szolgáltató részére kifizetett szolgáltatási díj teljességgel hasonló az egyéb ingatlanok kapcsán a Szolgáltatónak, mint ingatlankezelőnek járó díjjal. 5. A Pénztár álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a Pénztár gyakorlatilag az Üzemeltetőn keresztül maga üzemeltette a Parkolóházat, tekintettel arra, hogy az Üzemeltető költségeit megtérítette, ezáltal a Pénztár viselte az Üzemeltető valamennyi működtetéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatát, és parkolási és bérleti díjbevételek megszerzésére irányuló tevékenységet folytatott. A Pénztár csupán a próbaüzem működése során felmerült költségeket térítette meg az Üzemeltető részére. Ezen költségek túlnyomó része állagmegóvás, karbantartás kapcsán abban az esetben is jelentkezett volna, ha a Pénztár nem adja át üzemeltetésbe a Parkolóházat az Üzemeltető részére. Így e költségek Pénztár általi viselése nem ütközhet, és nem ütközik az Öpt. 38/A. § (4) bekezdésébe. Az Öpt. 38/A. § (4) bekezdése a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenység végzését tiltja, azonban egyrészről a Parkolóház a kifogásolt (…) – (…)-i időszakban még próbaüzem alatt volt, az ingatlanfejlesztés fázisában, ezáltal a Pénztár nem folytatott sem bérbeadási, sem haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenységet, hanem ingatlanfejlesztési tevékenységet folytatott (melynek befektetési kockázata magában foglalja álláspontunk szerint a próbaüzemi működés kockázatát). Így a Pénztár tulajdonában álló ingatlan működésével kapcsolatban felmerült költségek sem minősülnek befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő tevékenység költségeinek. A Pénztár előadta: a próbaüzemre és a Parkolóház speciális, egyedi jellegére tekintettel az ingatlankezelési szerződés megkötésekor nem lehetett előre meghatározni azon költségeket,
5
amelyek az Üzemeltető feladat ellátásával kapcsolatban felmerülhetnek, ezért került sor költségterv elkészítésére, amelyben tulajdonképpen a várhatóan felmerülő költségnemek kerültek feltüntetésre. Ezen költségek hasonlóak, illetve azonosak azzal, amikor valamely pénztári ingatlan kapcsán a Pénztár által megbízott ingatlankezelő megbízási díjat kap. 6. A Pénztár hivatkozott arra, az Üzemeltető lényegi feladatai a Szerződés alapján az alábbiak voltak: A Parkolóház üzemszerű működésre való felkészítése, valamint ezt követően annak kezelése, üzemeltetése, működtetése és karbantartatása. A Szolgáltató lényegi feladatai a Szerződés alapján az alábbiak voltak: biztosítja, hogy az Üzemeltetőnél a személyi és a tárgyi feltételek adottak legyenek az I. osztályú minőség fenntartása érdekében; koordinálja a Parkolóház Üzemeltetőjének jogszabály szerinti megfeleltetését, elszámolásainak elkészítését és ellenőrzését a Megbízóval és a szerződött alvállalkozókkal, kapcsolatot tart a könyveléssel, 24 órás rendelkezésre állást biztosít, a Parkolóház személyzetét kiválasztja, a hatóságokkal történő kapcsolattartást végzi. A Szolgáltató az Üzemeltető részére történő folyamatos vezetői tanácsadást nyújt működésének és tevékenységének hatékonyabbá tételére vonatkozóan. Mindezen feladatokból a Pénztár szerint látható, hogy az Üzemeltető és a Szolgáltató a Szerződés alapján pontosan az Öpt. 2. § (5) bekezdés g) pontja szerinti, ingatlankezelési feladatokkal volt megbízva. E fogalommeghatározás alapján az ingatlankezelés tartalmazza a Felügyelet által kifogásolt üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátását is. 7. A Pénztár álláspontja szerint egy ingatlankezelési szerződés alapján teljesen természetes és általános, hogy az ingatlankezelést végző üzemeltető részére megtérülnek, vagy megtérítésre kerülnek a kezelés, üzemeltetés során felmerülő általános jellegű működési, karbantartási, közüzemi költségek. Az már csak technika, hogy e költség a tulajdonos – jelen esetben a Pénztár – részére egy az egyben áthárítható, és azokat a Pénztár megtéríti az Üzemeltető részére, vagy ezen költségek például egy költségterv alapján beépítésre kerülnek a tulajdonos által az üzemeltetőnek fizetendő díjba, amely üzemeltetői díjból lényegében az üzemeltetési költségeken felül fennmaradó rész képezi az Üzemeltető hasznát. A Szerződés esetében felek az előbbi konstrukciót választották. A Pénztár előbbi érvelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem helytálló és nem felel meg a valóságnak a Vizsgálati Jelentés azon megállapítása, hogy a Pénztár az Üzemeltető valamennyi működtetéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatát futva, a parkolási és bérleti díjbevételek megszerzésére irányuló tevékenységet folytatott. A Pénztár semmilyen haszonszerzésre irányuló elsődleges tevékenységet nem folytatott a Szerződés, a próbaüzem időszaka alatt, csupán megbízta az Üzemeltetőt és a Szolgáltatót, hogy a próbaüzem, az ingatlanfejlesztés fázisa alatt a Parkolóházat kezelje, működtesse, üzemeltesse, elsősorban a 4. pontban meghatározottak érdekében. Az ingatlanfejlesztési fázis alatt fogalmilag sem lehet működtetési, üzemeltetési kockázatról beszélni, illetve az ingatlankezelési fázis sajátja az a befektetési kockázat, amely az esetleges próbaüzemeltetésből is fakad. A Pénztár álláspontja szerint az is egyértelműen a pénztártagok érdekeit szolgálta, hogy a parkolási díjbevételek a próbaüzem alatt a Pénztárat illették. A próbaüzem, az ingatlanfejlesztés időszaka alatti létesítményüzemeltetés a gyakorlatban teljességgel általános. Ezen időszakban a tulajdonos, üzemeltető kedvezményes áron kínálja szolgáltatásait, jelezve, hogy próbaüzem időszaka van, esetlegesen bizonyos szolgáltatások, funkciók nem működnek. Például szállodák esetében is tipikus ez a gyakorlat. Az új, vagy átalakított, felújított szálloda még nincs teljesen befejezve, azonban kedvezményes áron lehet szállást foglalni, igénybe venni, azzal, hogy például a szálloda wellness részlege csak szakaszosan üzemel. 8. A Pénztár kiemelte: a Vizsgálati Jelentés egyebekben nem határozza meg konkrétan, hogy az ingatlankezelési feladatokon kívül milyen olyan feladatokat látott el álláspontja szerint az Üzemeltető vagy a Szolgáltató, amely jogszabályba ütközik. A Vizsgálati jegyzőkönyv csak
6
megállapítja, hogy a Pénztár az Üzemeltető költségeit megtérítette. Azonban az nem ütközik jogszabályba, hogy a tulajdonos próbaüzem, az ingatlanfejlesztés időszaka alatt megtéríti a próbaüzemet végző társaságnak az ingatlan működtetésével, karbantartásával kapcsolatban felmerült költségeit. A Pénztár hangsúlyozta továbbá, hogy az Öpt. 38/A. § (4) bekezdése a bérbeadás kapcsán rendelkezik a befektetési kockázaton túli kockázatról, azonban a Pénztár a (…) – (…) közötti időszakban az Öpt. 2. § (5) bekezdés f) pontja szerinti ingatlanfejlesztési tevékenységet folytatott a Parkolóház kapcsán, nem pedig bérbeadási tevékenységet. A fentieknek nem ellentmondva megjegyzi, hogy a Vizsgálati Jelentésből nem derül ki az sem, hogy hol lelhető fel a Szerződés alapján a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő üzleti tevékenység, a Pénztár mely tevékenységét minősítette a Felügyelet haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenységnek. Az Öpt. és más jogszabály sem jelöli meg, hogy mi minősül kockázaton túli kockázatot jelentő tevékenységnek, így ennek befektetési meghatározása kizárólag szubjektív alapon lehetséges. Egy pénztári általános ingatlankezelővel létrejött jogviszony alapján is megtérülnek az ingatlankezelő részére az ingatlankezelés során felmerült költségek, hiszen egyébként az ingatlankezelő nem vállalná a megbízást. A Pénztár utalt arra is, hogy bár a (…) – (…) közötti időszakban nem bérbeadási tevékenységet folytatott, azonban egy ingatlan bérbeadása esetén is felmerülnek az ingatlan kapcsán karbantartási, üzemeltetési, működtetési költségek – különösképpen egy olyan létesítmény esetén, ahol több külön-külön bérbe adható terület van, és létezik a bérlők által használt közös terület, amelyet közvetlenül a bérbeadó üzemeltet, kezel –, és amelyeket vagy a bérbeadó visel közvetlenül, vagy a bérbeadó kivet egy üzemeltetési díjat, ami jó esetben fedezi karbantartással, üzemeltetéssel, működtetéssel kapcsolatban felmerült költségeit. A Szerződésben tulajdonképpen az Öpt. szerinti ingatlankezelési feladatok és az ingatlanfejlesztési feladatok kerültek részben ötvözésre. A Felügyelet az Észrevételekben kifejtettekkel szemben az alábbiakat rögzíti. Az Észrevételek 1.-4. pontjához kapcsolódóan: Az ingatlanfejlesztés törvényi definíciójából és a Szerződésben rögzített feladatok összevetéséből az következik, hogy az Üzemeltető, illetve a Szolgáltató nem csupán ingatlanfejlesztési, próbaüzemi feladatokat láttak el (pl. javítások koordinálása), hanem ezen túlmutató tevékenységet is kifejtettek. Ez a többlet-tevékenység lényegében parkolóházüzemeltetési vállalkozási tevékenységnek minősül, amelyet a Pénztár saját kockázatára végeztetett, e vállalkozási, üzleti tevékenység minden – a javításokon és a tényleges próbaüzemeltetésen túlmutató – költségét viselte, így például viselte a parkolóházzal kapcsolatos marketing-költségeket is, továbbá szedte az üzemszerű működés hasznait is. A Pénztár az ingatlanban a próbaüzemet, tehát a hasznosíthatóságot igazoló működtetést, üzemeltetést meghaladó vállalkozási tevékenységet folytatott. A próbaüzemen túlmutató hasznosítást támasztja alá a Szerződés – célját rögzítő – 1.7 pontja is, mely szerint az Üzemeltető a parkolóház üzemszerű működéséhez szükséges állapota elérését, tehát a próbaüzemet követően is köteles a Szerződés szerinti teljes körű, gazdaságos, hatékony és költségbiztonságos üzemeltetésről, működtetésről gondoskodni, érdemben a Parkolóház értékesítéséig, illetve új bérleti szerződés megkötéséig. Tehát az üzemeltetéshez kapcsolódó hasznosítási többlet-elem kimutatható abban, hogy a Pénztár nem a bérbeadhatóságig, eladhatóságig (tehát a próbaüzem eredményes befejezéséig), hanem tényleges, szabályos piaci hasznosításig bízta meg az Üzemeltetőt az ingatlan kezelésével, üzemeltetésével és hasznosításában való közreműködéssel.
7
Az Észrevételek 5. pontjához: A Szerződés célja, 1.7 pontja alapján, az volt, hogy az Üzemeltető mindaddig gondoskodjon a Parkolóház üzemszerű működéséhez szükséges állapota eléréséről, ezt követően a Szerződés szerinti teljes körű, gazdaságos, hatékony és költségbiztonságos üzemeltetéséről, működtetéséről, ameddig a Pénztár és a korábbi bérlő jogvitája le nem zárul, és/vagy a Pénztár a Parkolóház vonatkozásában új bérleti szerződést nem köt, vagy azt nem értékesíti, vagy a Szerződés bármely okból meg nem szűnik, azt meg nem szüntetik. A Szerződés tárgyát meghatározó 2.1 pont szerint a Pénztár az Üzemeltetőt a Parkolóház (ideértve az Ingatlant, a Parkolórendszert, a beléptető rendszert és azok összes tartozékát) üzemszerű működésére való felkészítésével, valamint ezt követően annak kezelésével (ideértve különösen, de nem kizárólagosan az üzemeltetést és a karbantartást), továbbá a Szerződésben meghatározott egyéb, járulékos feladatok ellátásával bízta meg, ezen feladatok összességét definiálva ingatlankezelésként. Az üzemeltetés fogalma a Szerződés szerint a parkolási szolgáltatás nyújtását jelentette (Szerződés 5. számú melléklete). Ez a meghatározás láthatóan a parkolási rendszer, tehát az ingatlanba telepített vállalkozás működtetésére vonatkozó feladatokat is felölel, míg az Öpt. ingatlankezelésre vonatkozó definíciója értelmében annak fogalmába a hasznot hajtó vállalkozás (költség- és kockázatviselésén keresztüli, áttételes) működtetése nem tartozik bele. Az Öpt. 2. § (5) bekezdése g) pontjának első fordulata szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása minősülhet ingatlankezelésnek, a tényleges hasznosítási feladatok ellátása nem. Ebből az is következik, hogy a próbaüzemi szakaszt követően, az üzemszerű működésre már felkészített ingatlanban az állagmegóvással, karbantartással kapcsolatos költségeken felül jelentkező, a Pénztár által a későbbi bérbeadás előfeltételeként meghatározott sikeres hasznosítás valamennyi költsége, illetve e vállalkozás eredményessége olyan, a befektetési kockázaton túlmutató kockázatot hordozott, melyet a Pénztár az Öpt. 38/A. § (4) bekezdése értelmében nem vállalhatott volna. Az Észrevételek 6. és 7. pontjához: Az előző pontokban kifejtettekből (a Szerződésben rögzített feladat meghatározásokból, illetve az ott írott jogszabályértelmezésből) is következik, hogy – a próbaüzem céljának megvalósulását követően – az ingatlan kezelésének fogalmi körébe nem tartozik bele az ingatlanban működő üzleti vállalkozás működtetése, mely feladat az Öpt. 2. § (5) bekezdés f)h) pontjainak értelmező rendelkezései, illetve 38/A. § (3) bekezdésének első mondata együttes értelmezése szerint bérbeadás keretében volna törvényesen megvalósítható, tekintettel az alábbiakban kifejtettekre is. Az Öpt. 2. § (5) bekezdésének g) és h) pontja értelmében ingatlankezelés körébe, a jelen ügyben releváns módon, az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, az ingatlanüzemeltetés körébe pedig az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása tartozik, ebből következően az ingatlanüzemeltetés az ingatlankezelés részhalmaza, részfeladatait tartalmazza. E jogszabályhely f) pontja határozza meg az ingatlanfejlesztés fogalmát, mely eszerint minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége. Az Öpt. 38/A. § (3) bekezdésének első mondata értelmében a pénztár a tulajdonában lévő ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Az ingatlanhasznosítás fogalmát pedig az Öpt. 38/A. § (5) bekezdésének első mondata definiálja, miszerint az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi.
8
Mindebből az következik, hogy az előbbiekben meghatározott, az ingatlankezelés (és részeként az ingatlan üzemeltetése) törvényi fogalmi körébe tartozó feladatok nem képezik a befektetési tevékenység részét és hozzájuk kapcsolódóan végzett hasznosítási feladatok megengedett ingatlanhasznosításnak sem minősülhetnek. Az Öpt. 38/A. § (4) bekezdése szerint a pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet. Az Öpt. fenti rendelkezései összevetéséből az következik: amennyiben a pénztár maga végez az ingatlannal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő (tehát akár az ingatlankezelés, üzemeltetés, mint befektetési tevékenységnek nem minősülő tevékenységi körrel járó), haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet, megsérti az Öpt.-nek az ingatlan megengedett hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit. Jelen esetben látszólag ugyan a Pénztár maga nem végzett ilyen tevékenységet, azonban az Öpt. 38/A. § (4) bekezdésének szövegéből kitűnően elsődlegesen nem annak van jelentősége, hogy ténylegesen ki végzi a meg nem engedett ingatlanhasznosítási tevékenységet, hanem annak, hogy az üzleti vállalkozás kockázatai (költségei), mint a befektetés kockázatán túlmutató kockázatok, kinél jelentkeznek; jelen esetben a Pénztárnál. A Felügyelet az Öpt. ezen rendelkezésének értelmezését – mely szerint a meg nem engedett kockázat vállalása önmagában jogszabálysértővé teszi a hasznosítási tevékenységet – az Öpt. 3. § -ában foglalt alapelvekből vezeti le. E jogszabályhely (2) bekezdésének a) pontja értelmében a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat, e) pontja szerint a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel. A (3) bekezdésben rögzített kölcsönösség elve szerint minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak. A (8) bekezdésben meghatározott non-profit (nem haszonelvű) működés elvére tekintettel a pénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel. Ezen alapelveknek megfelelő, a pénztárak gazdálkodását szigorú keretek közé szorító rendelkezést tartalmaz az Öpt. 30. § (3) bekezdése, illetve 31. §-a. Mindezen rendelkezésekből látható, a jogalkotó szándéka nem a Pénztárak gazdálkodási, vállalkozási szabadságának elősegítésére irányult – az ingatlanhasznosítást megengedő rendelkezések körére is igaz módon –, hanem arra, hogy a pénztárak minden esetben a tulajdonos tagjaik érdekében, a lehető legkevesebb kockázatot vállalva, kizárólag kiemelkedő biztonságú, a vállalkozási tevékenység volatilitását nélkülöző műveletek révén, csakis az alaptevékenység biztosítása érdekében folytasson a tagdíjgyűjtésen túlmutató, járulékos vagyongyarapítási tevékenységet. Ebből következően a vállalkozási eredményesség, a „haszonszerzés” nem lehet az alaptevékenységek biztosításánál, a biztos gazdálkodásnál erősebb cél. Az Öpt. 38/A. § (4) bekezdésének második fordulata ennek a tilalomnak a kifejtő jellegű megfogalmazása. Jelen esetben nem vitatott, hogy a Szolgáltató és az Üzemeltető a Pénztárral kötött háromoldalú szerződés alapján, a próbaüzemet követően is, ingatlankezelési és üzemeltetési feladatokat is ellátott. A fentiekből következően a próbaüzem céljának megvalósulását követően, az ingatlanba telepített gazdasági egység, vállalkozás működtetésével járó kockázat a befektetési kockázaton túli kockázatnak minősül, amelyeket a Pénztár jogszerűen nem vállalhat. Azáltal, hogy a Pénztár az ingatlankezelés és az üzemeltetés ellenértékeként fizetett díjon felül az Üzemeltető és a Szolgáltató lényegében valamennyi költségét viselte, ebből származó kötelezettségei fedezése érdekében pedig a tényleges üzemszerű működés, tehát hasznosítás során keletkezett bevételeket (parkolási jegyek és bérletek díjbevételét a Szerződés 4. számú melléklete szerint) beszedette, az ingatlanban működő vállalkozást finanszírozta, működtette, az ingatlan tényleges hasznosítását végezte. E hasznosítás során az
9
Üzemeltető és a Szolgáltató kockázata mindössze a saját eredményes működését érinthette, annyiban állt, hogy egyes részfeladatok ellátását, amennyiben azokra költséget igazolni és érvényesíteni nem tudott, a kapott fix, illetve bevételarányos díjból kellett kigazdálkodnia, ebből következően az ingatlankezelés, üzemeltetés költségei és az elérhető bevételek összege változásának, a parkolási szolgáltatás vállalkozás piaci sikeressége megteremtésének valamennyi kockázatát a Pénztár viselte. Ekként a Szerződés révén létrejött rendszer gyakorlatilag olyan tényleges helyzetet eredményezett, mintha a Pénztár maga, mint vállalkozó hasznosította volna az üzemszerű működésre már alkalmassá tett ingatlant, miközben egyes, a kezeléshez és az üzemeltetéshez kapcsolódó részfeladatok díjfizetés ellenében történő elvégzésével más gazdálkodó szervezeteket bízott volna meg. A tevékenység haszonszerzésre irányuló jellegét a díjbevételek – jelen esetben a Pénztár költségeit csökkentő, illetve a bérbeadás, értékesítés esélyét növelő – növelésében jelentkező érdekeltség, az üzleti tevékenység jelleget a Szerződés szerinti elszámolások, díjbevételezés és költségviselés rendszereinek a Pénztár központi szerepével történt működtetése alapozza meg. Az Észrevételek 7. pontjához: A Felügyelet álláspontja szerint jelen esetben tehát a Szerződés hatálya alatti időszakban nem kizárólag, végig ingatlanfejlesztési, hanem az üzemszerű működésre való alkalmasság elérését követően kombinált kezelési-üzemeltetési és hasznosítási tevékenység folyt az ingatlanban. A korábban kifejtett érvek megismétlésétől eltekintve, azokra utalással megállapítható, hogy az ingatlankezelési-hasznosítási fázis már nem a próbaüzemeltetésből, tehát a kísérleti működtetéshez kapcsolódó, korlátozott „hasznosításból” eredő kockázattal, hanem azon túlmutató, vállalkozási jellegű kockázattal jár, mely kockázat már befektetési kockázatnak sem tekinthető. A próbaüzemet követően, a törvényi fogalomnak megfelelő ingatlanfejlesztési tevékenység hiányában már nincs relevanciája annak, hogy ingatlanfejlesztés esetében működtetési, üzemeltetési kockázat fogalmilag sem jelentkezhetne. Az Észrevételek 8. pontjához: Mint azt a Felügyelet az Észrevétel 6. pontjához kapcsolódóan már kifejtette, a Szerződéses tevékenységek esetén nem az volt kifogásolható, hogy a Pénztár az indokolt karbantartási, működtetési költségeket megtérítette, viselte, hanem az, hogy a tényleges próbaüzemet követően, a parkolási vállalkozás fejlesztéséhez kapcsolódóan, az indokolt költségeken túlmutatóan a részlegesen, majd egyre eredményesebben hasznot hajtó vállalkozási tevékenységgel, annak fejlesztésével kapcsolatos valamennyi költséget – és így a tevékenység sikerének kockázatát – is viselte. A Pénztár által kifogásolt, a befektetési tevékenységen túlmutató kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenység meghatározása nem szubjektív, hanem az Öpt. § (5) bekezdése f)-h) pontjainak idézett értelmező rendelkezései, illetve az Öpt. 38/A. § (3) és (5) bekezdése alapján, a tevékenység (jelen esetben a Szerződés tartalma) ismeretében elvégezhető. Tehát a próbaüzem eredményes megvalósulását követően az ingatlankezelés (és annak részeként az ingatlanüzemeltetés) törvényi fogalmi körébe tartozó feladatok nem képezik a befektetési tevékenység részét, azaz bármilyen, hozzájuk kapcsolódó kockázat sem sorolható a befektetési kockázat körébe. A kezelésért, üzemeltetésért díj fizethető, az azzal kapcsolatos indokolt költségek megtéríthetőek, azonban a kezelés, üzemeltetés során, azokhoz kapcsolódóan végzett hasznosítási feladatok megengedett ingatlanhasznosításnak nem minősülhetnek. A Szerződés hivatkozott rendelkezéseiből is kitűnik, továbbá az Észrevételek is kifejezetten hivatkozzák az üzemszerű működés fontosságát, azt, hogy az „üzemeltetés”, a „próbaüzem” sikerének, tehát a vállalkozás eredményességének köszönhetően nyílt lehetőség a Parkolóház bérbeadására. A korábbiakban kifejtettek szerint e – a próbaüzemen túlmutató,
10
annak céljai elérését követően folytatott – vállalkozási tevékenység költségeinek, kockázatainak viselése jelentett a befektetési kockázaton túlmutató kockázatot. A Felügyelet álláspontja szerint a tiltott kockázatvállalás önmagában az érintett tevékenység meg nem felelőségének megállapítását eredményezheti, azonban – többek között – a vállalkozási tevékenység folytatása, eredményességének fokozása érdekében is megkötött Szerződéses rendszer létrehozása, a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása, ehhez kapcsolódóan a díjak beszedése, a költségek viselése a Pénztár, mint megbízó részéről megalapozza a haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenység folytatásának megállapítását is. Az ingatlan fejlesztésével kapcsolatos költségek befektetési kockázatként jelentkeznek, melyeket a Pénztár jogszerűen vállalhat, azonban az ingatlanba települt vállalkozás sikeressé tétele a megengedett kockázatvállaláson túlmutat: a pénztári finanszírozás miatt az ingatlan, mint befektetés értékét e vállalkozás eredményessége, illetve kudarca jelentősen, a tagok számára előreláthatatlan módon változtathatja meg. Az Öpt. 38/A. §-a a kockázatok viselésének lehetőségét azok fajtája alapján megosztva, két, eltérő szereplőre telepíti: a befektetés kockázata a pénztáré, azonban a hasznosítás kockázatát már a vállalkozási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek kell viselnie. Mindezek alapján – a Pénztár észrevételeit is figyelembe véve – továbbra is az a Felügyelet álláspontja, hogy a Pénztárnak az Üzemeltetővel és a Szolgáltatóval megkötött háromoldalú Szerződése alapján kifejtett, a próbaüzem céljainak megvalósulását követő hasznosítási, vállalkozási tevékenység közvetett végzése, kockázatainak vállalása jogszabálysértő volt. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 61. § (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során – vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján – megállapítja az Öpt-ben, a Felügyelet határozatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Öpt-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. A Psztv. 38. § (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a Pénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. III.1 Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre A Psztv. 7. § d) és e) pontjai szerint a Felügyelet feladata a Pénztár működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása. Az Öpt. 65. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében, az Öpt.-ben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására – határidő kitűzésével – felszólíthat.
11
A határozat indokolásának II.1. pontjában kifejtett megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 1. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) pont alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára. Megítélésem szerint a feltárt jogsértés nem hordoz olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül a g) pont alapján figyelembe vettem a Pénztár jóhiszeműségét. Ennek keretében értékeltem, hogy a kifogásolt helyzet már nem áll fenn, és annak kialakulása sem róható kizárólag a Pénztár terhére. A Parkolóház hasznosítása során nem a Vizsgálat által feltárt módozat volt az eredeti szerződéses konstrukció. Azt a bérlő szerződés felmondása miatt kellett megszüntetni. Az első bérlő távozását követően a Pénztár kénytelen volt kijavíttatni a bérleti időszakban keletkezett károkat, majd ismét intézkedni a Parkolóház hasznosítása iránt. A Pénztár vezető tisztségviselői a gondossági kötelmet nem sértették meg, és az első bérlő távozása miatt bizonyos mértékben kényszerhelyzetbe is kerültek. Ezek a körülmények azonban eljárásukat nem teszik jogszerűvé. Mindezek alapján a jövőbeli felszólítás alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására. Szankció vagy egyéb intézkedés alkalmazását nem tartom szükségesnek. III.2 Tájékoztatásra kötelezés A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24–27. §-ai, egyetemleges felelősségüket feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. §-a rögzíti. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén, a 332. § (2a) bekezdésén és a 338. § (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. § (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, 2012. június 22. Dr. Sáray Éva, a PSZÁF alelnökének felhatalmazása alapján Dr. Csere Bálint s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
12
