Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/ 503-740; Fax: 46/503-741 E-mail:
[email protected] Jogerős: 2012. június 12.
Ikt. sz.: MBK/1550-5/2012. Üi: Virág István
Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 4320 Nagykálló Kossuth út 8. Tárgy: műszaki üzemi terv jóváhagyása
HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság, a bányavállalkozó a Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (4320 Nagykálló, Kossuth út 8.) megbízása alapján a TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft. által beterjesztett „Nagykálló I. – homok” védnevű bányatelken üzemelő külfejtéses homokbánya 2012-2016. évi tervidőszakra szóló kitermelési műszaki üzemi tervét jóváhagyja, és a tervben meghatározott bányászati tevékenységek végrehajtását az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A műszaki üzemi terv jelen határozat végrehajthatóvá válásának időpontjától 2017. április 30-ig érvényes. A következő tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet vagy e terv érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló kérelmet 2017. március 01-ig kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. Érvényes műszaki üzemi terv hiányában bányászati tevékenység nem végezhető! 2. A bányászati tevékenység a műszaki üzemi tervben és ezen határozatban valamint az ingatlanigénybevételi ütemtervben rögzítetteknek megfelelően csak a mezőgazdasági művelésből kivont és megkutatott olyan területen végezhető, amelyre a bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenységre jogosító használata kiterjed. 3. A Bányakapitányság a tervidőszakban termelvény veszteség elszámolást nem engedélyez. 4. A tervezett művelési technológiával a lefedési és kitermelési tevékenység során, valamint depóniák és meddőhányók kialakításánál a rézsűszögek, munkaszintek és a biztonsági övezet mértéke feleljen meg a műszaki üzemi tervben, valamint a jogszabályban előírtaknak. 5. A kitermelés tervidőszakon belüli tervezett idényjellegű szüneteltetése, valamint a műszaki üzemi tervtől eltérő 6 hónapot meghaladó időtartamú tartós szüneteltetése esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), és a Bt. végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni. Érvényes műszaki üzemi terv hiányában a bányaüzem nem szüneteltethető.
2
6. A Bányakapitányság a bányaüzemet a fő bányaveszélyek szempontjából nem minősíti. Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, amely a bányaüzem minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó haladéktalanul köteles új minősítési javaslat előterjesztéséről gondoskodni. 7. A műszaki üzemi tervben foglaltakat évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték mértékére. A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban eltérni csak a Bányakapitányság jóváhagyásával szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vagy az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a tervezett módosítást megelőzően, a Vhr-ben meghatározott határidőben kell előterjeszteni. 8. A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles a Bányakapitányságnak azonnal bejelenteni. 9. A bányavállalkozó a kitermelt ásványi nyersanyag, a meddő és a humusz mennyiségéről folyamatosan nyilvántartást köteles vezetni. Az adott évben kitermelt nyersanyagok mennyiségét és minőségét - a teljes anyagmérleget tartalmazóan – a Bányakapitányságnak köteles bejelenteni. A kitermelt ásványi nyersanyagok mennyisége után az államot megillető bányajáradékot a Vhrben meghatározott határidőben kell bevallania és megfizetnie a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (földmérési) módszerrel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatározni, azt bizonylatolni kell és a változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A bányatelken belül rendelkezésre álló ásványi nyersanyag mennyisége - mellyel kapcsolatosan a bányavállalkozó elszámolási kötelezettsége fennáll - jelen határozat mellékletében került feltüntetésre. 10. A Bányakapitányság a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a bányakárok megtérítésének a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére - a bányavállalkozó által előterjesztett költségkalkuláció alapján - XXXXXXXX Ft, azaz XXXXXXXX Ft mértékű biztosíték nyújtását írja elő. A biztosítékadás módja, bankgarancia. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a bankgarancia-szerződés alapján, bank által kiadott bakgarancia-nyilatkozatot jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül küldje meg a Miskolci Bányakapitányságnak. 11. A Bányakapitányság a műszaki üzemi terv mellékletét képező bányászati hulladékgazdálkodási tervet elfogadja. A Bányakapitányság rögzíti, hogy a bányaüzemben bányászati-hulladékkezelő létesítmény nem található, a bányaüzem területén bányászati hulladékot nem tárolnak és a bányászati tevékenység során bányászati hulladék nem keletkezik. A hulladékgazdálkodási tervet a bányavállalkozó 5 évenként köteles felülvizsgálni, illetve – amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett bányászati hulladékban jelentős mennyiségi és minőségi változások következnek be – a tervet szükség szerint köteles módosítani. Köteles továbbá a Bányakapitányságot a nyilvántartott adatokban bekövetkező valamennyi változásról haladéktalanul írásban értesíteni.
3 12. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: 12. 1. Hulladékgazdálkodás
12. 1. 1. A tevékenység végzése során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatosan az alábbi előírásokat kell betartani:
- A tevékenységet végző köteles a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. - Köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet. - A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a Felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. 12. 1. 2. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 5 §. (4), (6), (7) bekezdései értelmében: - A tevékenység során keletkező hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. - Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak,vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. - Tilos a hulladékot elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. 12. 2. Levegőtisztaság-védelem: - A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. - A kitermelt anyag deponálása, tárolása, szállítása esetén megfelelő intézkedés (takarás) megtételével gondoskodni kell arról, hogy a tárolt, szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. - A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek, szállítójárművek motorjai feleslegesen nem terhelhetik a környezeti levegőt kipufogógázokkal. - A szállítási útvonalat úgy keli megtervezni, hogy az minél kevesebb lakott területet érintsen. - A tevékenység végzése során tilos hulladékot égetni. 12. 3. Környezeti zaj és rezgés elleni védelem: - A bányászat során használni kívánt zajforrásokat úgy kell megválasztani, üzemeltetni, hogy azok üzemszerű működésük során ne okozzanak a zajtól védendő területen a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határérték feletti zajterhelést. - A kitermelést és a szállítást a nappali (6:00-22:00) időszakban kell végezni. 12. 4. Természet- és tájvédelem: - A külfejtés területén a 45°-nál meredekebben hagyott fejtési-, illetve maradó- oldal- és hátsó rézsűin a partifecskék, vagy a gyurgyalagok megtelepedhetnek. Ennek megelőzése érdekében – amennyiben a bányászati tevékenység a fészkelési és vegetációs (március 35.-szeptember 1. közötti) időszakot is érinti - naponta, a műszak befejezése előtt el kell végezni a fejtési homloknak 45°-ra, illetve annál kisebb dőlésszögben történő rézsű kialakítását, illetőleg a művelt falakat rögzített hálóval kell takarni. Amennyiben az üreglakó madárfajok a bánya területén megtelepednek, úgy gondoskodni kell azok védelméről. Megtelepedésük esetén a fészkelési helyektől oldalirányban 10-10 méter távolságon belül a költési időszakban - április 15. és augusztus 15. között - kitermelési munkál nem szabad végezni. - A védett illetve fokozottan védett madárfajok riasztása engedélyköteles tevékenység. Szükség esetén az engedély iránti kérelmet Felügyelőségünkhöz kell benyújtani. - A rekultiváció során a gyomosodás megelőzése érdekében az agresszíven terjedő invazív/adventív gyomnövények (akác, selyemkóró, parlagfű, szerbtövis, aranyvesszők, stb.) irtásáról a bolygatott területen gondoskodni kell.
4
12. 5. Vízvédelem: - A bányát az előzetes vizsgálati dokumentációban megadott paraméterek szerint kell kialakítani. A bányát a talajvízszint alá nem szabad mélyíteni. - A tevékenység végzése során a talaj, azon keresztül a talajvíz, valamint annak közvetítésével a rétegvíz nem szennyeződhet a bányagépek üzemeltetésekor felhasznált különféle szénhidrogén származékokkal. - Amennyiben a gépek, gépjárművek a bánya területén történő meghibásodása, sérülése következtében, ill. egyéb okból szennyezés történik, arról a felügyelőséget értesíteni kell, illetve haladéktalanul meg kell kezdeni a szennyeződés felszámolását. A szennyezett talajt azonnal el kell távolítani, majd átvételre jogosult szervezetnek ártalmatlanításra át kell adni. 12.6. A bánya felhagyását követően a területet rekultiválni kell. A rekultivációt a jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell elvégezni. A rekultivációval járó munkálatokat úgy kell végezni, hogy az általa okozott levegőterhelés (diffúz porkibocsátás) a lehető legkisebb mértékű legyen, és levegőminőségi határértéket meghaladó légszennyezettséget ne okozzon. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át kell átutalással teljesíteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000 - 01417179 számú számlájára.
INDOKOLÁS A bányavállalkozó a Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (4320 Nagykálló, Kossuth út 8.) megbízása alapján a TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft. a Vhr. 13. § előírása szerint elkészítette és 2012. május 15-én a Miskolci Bányakapitánysághoz beterjesztette a „Nagykálló I. – homok” védnevű bányatelken üzemelő külfejtéses homokbánya 2012-2016. évi tervidőszakra szóló kitermelési műszaki üzemi tervét. Az eljárási határidőt a Ket. 33.§ előírásai határozzák meg. Az eljárási határidő Ket. 33.§ (7) bekezdése szerinti meghosszabbítására nem került sor. A műszaki üzemi terv és engedélyezési kérelem 2012. május 15-én érkezett a Bányakapitányságra. Az eljárási cselekményeket (hiánypótlás, szakhatósági megkeresés) figyelembe véve az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. július 01. A Bányakapitányság megállapította, hogy a bányaüzem nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, mert a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a homokbánya előzetes (6270-21/2007. sz.) vizsgálata majd a kapacitásbővítés (10255-32/2010. sz.) vizsgálata alapján úgy határozott, hogy a tevékenység megvalósítása nem tartozik az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem. A bányatelek mélységi bővítésének engedélyezésénél 1447-32/2012. számon úgy határozott, hogy nem szükséges környezetvédelmi engedély. Az eljárás során a Bányakapitányság a műszaki üzemi tervben és a mellékleteiben foglaltak alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletének a tárgyi engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásai szerint eljárásába bevonta a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. További szakhatóságokat nem vont be, mivel szakhatósági ügykörbe tartozó érdeket az engedélyezés nem érint.
5
A Bányakapitányság azért határozott a beterjesztett műszaki üzemi terv engedélyezéséről, mert a bányavállalkozó - a Vhr. 13-14. §-ában foglalt előírásoknak megfelelő tervdokumentációt nyújtott be, mely alapján a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körben tisztázható volt; - a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 210-8/2012. számú szakhatósági nyilatkozatában hozzájárult; - a kérelmezőnek díjtartozása nincs, az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet által előírt felügyeleti díjat megfizette. A rendelkező részben foglaltak indokolása: - Az 1-es pontban foglaltak a Vhr. 14. § (4) bekezdés; - a 2. pont előírásai a Bt. 27. § ; - a 3. pont rendelkezése ásványvagyon-gazdálkodási szempontok figyelembevételével lett meghatározva. - A 4. pontban foglaltak a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet 4. §, - az 5. pont előírásai a Bt. 30. § és a Vhr. 17. §, - a 6. pont előírásai a Bt. 34. § (5) bek. és a Vhr. 21. § (3) bekezdés, - a 7. pontban foglaltak a Vhr. 14. § (3) bekezdés előírásainak felelnek meg. A biztosíték mértékének felülvizsgálatára vonatkozó kitétel a Vhr. 25.§ (5)-(6) bekezdésén alapul. - A 8.pontban a Bt. 35. § (1) bekezdés, - a 9. pontban a Vhr. 9. § (2) és a Vhr. 4. § (5) bekezdés, és a Bt. 25. § (3) bek. alapján rendelkezett a Bányakapitányság. - A 10. pontban a Bányakapitányság a Vhr. 25.§ (5) bek. szerint rendelkezett, mert a kérelmező a biztosíték nagyságát alátámasztó költségterve alapján a biztosítéknyújtás mértékére és módjára vonatkozó ajánlatát – XXXXXXXX Ft bankgarancia – elfogadta. Kötelezte a bányavállalkozót, hogy a bankgarancia-szerződés alapján, bank által kiadott bakgarancia-nyilatkozatot 30 napon belül küldje meg a Miskolci Bányakapitányságnak. A bakgarancia-szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződés felmondásához, megszüntetéséhez vagy módosításához a Bányakapitányság előzetes hozzájárulása szükséges. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a szerződés lejártát megelőzően legalább 60 nappal nyújtsa be a bányakapitányságra a fedezeti megállapodás meghosszabbításának vagy új, az eredetivel megegyező mértékű fedezet megkötésének igazolását. - A 11. pontban előírtak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (továbbiakban: Bhr.) előírásain alapulnak. A Bányakapitányság megállapítja, hogy a tervidőszakban a Bhr. 6. § (1) bekezdésében foglalt engedélyezési eljárást nem kell lefolytatnia, mert a bányaüzemben jelenleg nem található hulladékkezelő létesítmény és a későbbiekben is csak ideiglenes (1-2 év) humusz tároló-helyeket képeznek, amelyet tájrendezésre használnak fel.. - A 12. pontban a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 210-8/2012. számú szakhatósági nyilatkozatának előírásai alapján rendelkezett a Bányakapitányság. A Felügyelőség hozzájárulását az alábbiakkal indokolta: A Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit KFT. (4320 Nagykálló, Kossuth u. 8.), mint bányavállalkozó és a TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó KFT. (5600 Békéscsaba, Bartók B. út 23/A, 9/36.) együtt készítette el a Nagykálló I.-homok védőnevű, bővített bányatelken működő külszíni homokbánya 2012-2016. közötti időszakra vonatkozó műszaki üzemi tervét, majd benyújtotta azt a Tisztelt Címzetthez jóváhagyás végett. A
6 tervdokumentáció rajzmellékleteit a BÁTERV KFT. (Gyula) készítette el. A terv rajzmellékleteit Miklós Melinda hites bányamérő ellenjegyezte. E dokumentáció mellékelésével a Tisztelt Címzett megkérte a felügyelőség tárggyal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását. A területen jelenleg a bányavállalkozó a Miskolci Bányakapitányságtól kapott Mbk/25118/2011. számú határozattal jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv alapján homokkitermelést végez. Az engedély 2014-ig érvényes. A bővített bányatelek nagysága 0,092548 km2 (9,2548 ha) nem változott. A bővítés a bányatelek vertikális kiterjedését érintette. A bővített bányatelek alaplapja 124,8 mBf található. A Nagykálló I.- homok védőnevű bányatelek módosításához a területileg illetékes Miskolci Bányakapitányság MBK/11878/2012. számú határozatában hozzájárult. A bővített (mélyített) bányatelken belül kitermelhető nyersanyag (ipari vagyon) mennyisége 315.449 m3 homok (kódja 4200). A bővített bányatelek területét tartalmazó Nagykálló zártkert 3915, 3942 és 3944 hrsz-ú ingatlanok a Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi B. út 5-7.) tulajdonában van. Az ingatlanokon jelenleg is homokkitermelés történik. A dokumentáció tulajdoni lap másolatokat, valamint földhivatali térképlap másolatot nem tartalmaz. A tervidőszakra tervezett homokkitermelés mennyisége 2012-ben 242.172 m3, 2013-ban 24.9820 m3, 2014-ben 18.517 m3, 2015-ben 19.305 m3 és 2016-ban 10.473 rn3 lesz. Előreláthatóan a bányából kitermelt nyersanyagot (homok) útépítéseken (M3-as autópálya), valamint építkezéseken fogják felhasználni. A felügyelőség a Nagykálló 3915, 3942 és 3944 hrsz-ú területeken található Nagykálló I. homok védőnevű bányatelek bővítésével kapcsolatosan készített előzetes vizsgálati dokumentációt 1447-32/2012. számú határozatában elfogadta. A dokumentáció és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján megállapította, hogy a Nagykálló 3915, 3942 és 3944 hrsz-ú területen található módosított bányatelken tervezett műszaki üzemi terv szerinti nyersanyag kitermelés jelentős környezeti hatást nem okoz, és a tevékenység a hivatkozott rendelet 2. melléklete szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik. Az előzetes vizsgálati eljárás során benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció 2012. január 27-én benyújtott hiánypótlása szerint a bányatelek határán egy legalább 4 m magas védőgátat, határoló rézsűt alakítanak ki, amely a tervezett mélységi bővítés megvalósításakor fellépő környezeti zaj- és levegőterhelést, a tevékenység közvetlen hatásterületének területi kiterjedését mérsékli. (A védelmi funkciót ellátó töltés elhelyezkedését a hiánypótlás 4. sz. melléklete és jelen eljárás tárgyát képező, 2012-2016 év közötti időszakra vonatkozó Műszaki Üzemi Terv környezetvédelmi térképe is ábrázolja.) A felügyelőség rendelkezésére álló adatok és információk alapján elmondható, hogy a szakhatósági állásfoglalás rendelkező részében leírt előírások betartása esetén a Nagykálló 3915, 3942 és 3944 hrsz-ú ingatlanokon található „Nagykálló I.- homok" védőnevű bővített bányatelken történő külszíni bányászati tevékenység 2012-2016. közötti időszakban történő végzése során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdekek nem sérülnek. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VT.8.2. pontja értelmében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 28.000 forint, melyet az ügyfél megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett.
A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról Szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A szakaszának (2) bekezdése és 3. számú mellékletének 11. pontja alapján adta meg, figyelembe véve a 2004. évi CXL. törvény 44. és 45. szakaszaiban leírtakat, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV.7. pontjában meghatározott illetékességben eljárva.
7 A tervben szereplő adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő felelősséggel tartozik. Amennyiben a bányavállalkozó a MÜT végrehajtására adott időn belül bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetve megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá esetlegesen kirótt bányászati bírságot, nem fizeti meg, úgy a bányakapitányság a MÜT végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. A kérelmezőnek díjtartozása nincs. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) bekezdésében foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. A Miskolci Bányakapitányság a bánya műszaki üzemi tervét a Bt. 27.§ (4) bekezdésben biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékessége alapján hagyta jóvá. Miskolc, 2012. június 12.
Dr. Izsó István bányakapitány
