Belváros- Lipótváros Budapest F ő város V. kerületi Önkormányzat Képvis el ő - testületének 8/2012. (II. 21.) önkormányzati rendelete az állattartá s rendjér ő l szóló 16/2009. (IV.23.) önkormányzati rendelet módosítá s áról
Belváros- Lipótváros Budapest F ő város V. kerület Önkormányzatának Képvis el ő - testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés éb en meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdé s éb en és a 16. § (1) bekezdés éb en meghatározott feladatkörében eljárva az állattartá s rendjér ől szóló 16/2009. (IV.23.) önkormányzati rendelet módosítá s áról és egyes rendelkezé s ein ek hatályon kívül helyezé s ér ő l a következ ő k et rendeli el: 1. § Az állattartá s rendjér ő l szóló 16/2009. (IV.23.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: (ER) 8. § (1) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezé s lép:: „(1) Az önkormányzat az 1998. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Ávtv.) 42/B. § (3) bekezdé s ében szabályozottak szerint a bejelentett valamint az ebös sz eírá s alapján nyilvántartá sba vett ebekr ől az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdés éb en meghatározott tartalommal helyi elektronikus nyilvántartá st vezet. Nyilvántartá st vezet továbbá a jegyz ő az önkormányzat illetéke s s é gi területén tartott veszélye s állatokról a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott tartalommal. Ezekb ő l a nyilvántartá sokból az adatkezel ő a szabály s érté si hatóság vagy a jogszabályok által erre feljogosítottak részére adatot szolgáltat.” 2. § Az ER. a) 4. § (10) bekezdés éb en az „állattartá st korlátozni, illetve megtiltani a jegyz ő nek van hatásköre” szövegrés z helyébe az
„állattartá st korlátozni, illetve megtiltani a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet alapján a jegyz ő nek van hatás köre”, b) 4. § (11) bekezdés éb en a „birtokháborítá s” szövegrés z helyébe a „birtokvédelem”, c) 10. § (1) bekezdé s ében a „30.000,- Ft-ig” szövegrés z helyébe az „50.000,- Ft-ig”, d) 10. § (1) bekezdé s i) pontjában a „közterületen és a lakóház közös használatú helyiségeiben” szövegrés z helyébe a „lakóház közös használatú helyiségeiben”, e) 10. § (2) bekezdé s ében a „b) i) j) k) pontjaiban” szövegrés z helyébe az „b) j) k) pontjaiban”, f) 10. § (2) bekezdés éb en a „közterület- felügyel ő k” szövegrés z helyébe a „közterület- felügyel ő ” szöveg lép.
3. § Hatályát veszti az ER. a) b) c) d) e) f)
4. § (3) bekezdés e, 4. § (4) bekezdés e, 4. § (9) bekezdés e, 5. § (2) bekezdés e, 10. § (1) bekezdés a) pontja, 10. § (1) bekezdés g) pontja.
Záró rendelkezé s e k 4. § A rendelet a kihirdetés ét követ ő nap lép hatályba.
Dr. Rónaszéki Lá szló jegyz ő
Rogán Antal polgármest er
A rendelet kihirdetés e a Polgármest eri Hivatal hirdet ő tábláján 2012. február 21. napján történ ő kifüggeszté s s el megtörtént. A kifüggeszté s id ő tartama 30 nap.
Dr.
Rónaszéki
Lá szló jegyző
INDOKOLÁ S
A jogszabályi környezet változá s a miatt vált több ponton szüks ége s s é Belváros- Lipótváros Budapest F ő város V. kerület Önkormányzat Képvis el ő - testületének az állattartá s rendjér ő l szóló 16/2009. (IV. 23.) önkormányzati rendeletének módosítá s a illetve egyes rendelkezé s ein ek hatályon kívül helyezé s e. az 1. §-hoz: Az állatok védelmér ő l szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: (Ávtv) 42/A. §-át és 42/B. §-át a 2011. évi CLVIII. törvény 7. §-a iktatta be 2012. 01. 01-i hatállyal.
Ebben szabályozza a jogalkotó az ebös s zeírá s alapján vezetend ő helyi elektronikus nyilvántartá sra vonatkozó szabályokat, a nyilvántartá s tartalmát, mely széles ebb kör ű adatnyilvántartá st ír el ő , mint az önkormányzati rendelet korábbi szabályozá s a . A veszélye s állatok nyilvántartá s á t az önkormányzati rendelet eddigi szabályozá s a az ebnyilvántartá s adatai közé beépítve tartalmazta. a 2. §-hoz: ad. a./ Indokolt volt a rendeletben a hatáskört telepít ő jogszabály megjelölés e. ad b./ A Ptk. meghatározá s á n a k megfelel ő megfogalmazá s. ad. c./ A szabály s érté s e kr ő l szóló 1999. évi LXIX. törvény 16. § (2) bekezdé s ét a 2010. évi LXXX VI. tv. 3. §-a módosította, az önkormányzati rendeletben kiszabható pénzbírság legmaga s abb összegét 50.000,- Ft-ra emelte. ad. d./ A közterületen történ ő elkövetést a 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdé s b./ pontja 50.000,- Ft-i terjed ő pénzbírsággal szank cionálja. ad. e./ Az ER. 10. § (1) bekezdé s i./ pontjának módosítá s a miatti változá s, mivel a közterület- felügyeletnek nem lehet lakóházon belüli intézkedé si jogot adni. a 3. §-hoz: A kedvtelé sb ő l tartott állatok tartás áról és forgalmazá s á ról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet hatálybalépé s e óta létezik országos szint ű helyi szabályozá s. ad. a./ A 146/2011. (XII.2.) AB határozat rámutat, hogy a 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdé s e a Ptk. 100. §-ával összhangban úgy határozza meg az állattartá s módját, hogy az állat természet e s viselkedé s én e k biztosítá s a mellett e tevékeny s ég tartósan és szüks égtelenül ne zavarja a környez ő lakóközös s é g kialakult élet- és szoká sr endjét, tehát az állatok tartás a a Ptk., az Ávtv. és a 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet szabályainak betartá s á val történhet. A szabályok be nem tartás a esetén a Ptk, vagy az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet alapján lehet eljárni.
ad. b./ A köteles s ég e k et az Ávtv. meghatározza, megszegé s ü k – ha súlyos abb cs elekmény nem valósul meg – állatvédelmi bírsággal szank cionálható. ad. c./ A 146/2011. (XII.2.) AB határozat alapján a magatartá s önkormányzati rendelettel nem tiltható. Amennyiben tenyészt ő tart maga által tenyésztett állatot a laká s ában forgalmazá s céljából, úgy erre az állattartá s módjára vonatkozó országos szabályozá s feltételeinek betartá s a esetén lehet ő s ége van. Amennyiben kedvtelé sb ő l tartott állatok keres k edé s ét létesítik vagy m űködtetik, ahhoz hatósági engedély szüks ége s , és a keres k edé s t az engedély megadá s án túlmen ő en rendszere s en ellen ő rzi a hatóság. Mindkét esetben a szabályok be nem tartás a szank ciót von maga után. ad. d./ A 146/2011. (XII.2.) AB határozat önkormányzati rendelet kutya- és mac s k at eny é s zt é s engedélyéhez kötés ére vonatkozó rendelkezé s én e k felülvizsgálata során az Ávtv., az 1998. évi XXVIII. törvény és a 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet alapján levezetve megállapította, hogy az önkormányzat nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelel ő s en tartott állatok tartás át. Egyedül a jogszabályok megsérté s e esetén jogosult államigazgatá si hatás körben az állattartóval szemben (aki lehet tenyészt ő is) hatósági eszközökkel fellépni. ad. e./ Az ER. 4. § (3) bekezdé s én e k hatályon kívül helyezé s e miatt. ad. f./ Az ER. 5. § (2) bekezdés én ek hatályon kívül helyezé s e miatt.
2. sz. függelék a 16/2009. (IV. 23.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelethez A rendelethez tartozó magasabb szintű jogszabályok előírásai: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Az állat tartásának általános szabályai 4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani (6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma 6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani
Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése és a veszélyes eb tartása 24/A. § (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy b)
az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.
(2) Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt. (4) Veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) megjelölve tartható. (5) Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is -, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele. (6) A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni. (7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki az állatvédelmi hatóságtól erre engedélyt kapott. Az engedélyezéssel egyidejűleg az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján
Az 1998. évi XXVIII. törvény 24/A. §-a a 2011. évi CLVIII. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.
közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét. (8) A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését. 24/C. § (1) Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. (3) Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. (4) Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint transzponderrel való megjelölését a) rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek; b) rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják. (5)
A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő megjelölés, elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.
43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki. (9)
Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltja.
Az 1998. évi XXVIII. törvény 24/C. §-a a 2011. évi CLVIII. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.
Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére, vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni. 2. § A bírság összege ötezer forintról százötvenezer forintig terjedhet. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;
b)
állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását.
13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről. 14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani. (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. (3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az
állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad. (4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását. (5) Tilos a) ebet tartósan 10 m 2 -nél kisebb területen, b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve, c) gerinces állatot kör alapú kalitkában, d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani. (6)
Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m 2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél. (8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez. (13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. (14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre. 15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát. (2)
Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad. (2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni, b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja. (3)
A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. (3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. 7. § (1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével – az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.
