POGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/2012. (II. 15.) rendelete a szociális ellátásokról Pogány község Önkormányzatának képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdés, az 1991. évi XX. tv. 135. §, továbbá a többször módosított 1993. évi III. törvény alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről és igénybevételük módjáról. (2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályokat. (3) E rendelet a többször módosított 1993. évi III. törvényben foglalt rendeletalkotási felhatalmazáson alapul és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról is rendelkezik az 1997. évi XXXI. törvény alapján, biztosítva a szociális ellátások egységes szemléletének érvényesülését.
Az ellátások formái 2. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára, ápolási díjat, átmeneti segélyt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, temetési segélyt, köztemetést, métányosságból a közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit állapítja meg. 3. §
Ápolási díj (1) Az önkormányzat képviselőtestülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
-2-
(2) Az ápolási díj megállapítható, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg. (3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvosnak az Sztv. 43. §ában foglaltak szerint kiállitott igazolást és szakvéleményt. A képviselőtestület a szakvélemény felülvizsgálatát az illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől kérheti. (4) Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, továbbá ha az Sztv. 42. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (5) Az önkormányzat által megállapított ápolási díj havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni, az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig.
4. § Átmeneti segély (1) Az önkormányzat képviselőtestülete átmeneti segélyt állapíthat meg annak, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és minden tőle elvárhatót megtesz, hogy élethelyzetének megfelelő jövedelemhez jusson. (2) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszereséggel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatási díjként is adható. A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatás, betegség, elemi kár miatti anyagi segítségnyújtás, rendszeres nevelési támogatás lehet, mely legfeljebb egy évre állapítható meg. (3) A képviselőtestület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét, mely gyermekenként és alkalmanként 3.000.-Ft-nál kevesebb nem lehet, a képviselőtestület – méltányolva a család összes körülményeit – egyedi elbírálás alapján állapítja meg. (4) Az átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás: az élelmiszer, a tüzelő segély.
5. § Méltányosság különleges esetben (1) A képviselőtestület különleges esetekben (rendkívüli szükséghelyzet, elemi kár) a körülmények mérlegelésével átmeneti segélyt állapíthat meg, melynek összege nem
-3-
haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét, és egy család részére egy évben egyszer adható. (2) A különleges esetben adható átmeneti segélyt 10.000.-Ft összeghatárig a polgármester is megállapíthatja.
6. § Temetési segély (1) Az önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A jogosultság akkor állapítható meg ha az egy főre számított havi jövedelem családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén 350%-át nem haladja meg. (3) A temetési segély összege 15.000.- Ft. (4) A temetési segély összege elérheti a helyben szokásos, legolcsóbb temetés teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (5) A temetési segély megállapítását a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetben. 7. §
Köztemetés (1) A polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A köztemetés költségeit az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti önkormányzat megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (3) Az önkormányzat a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt megtéritésre kötelezi.
8. § Közgyógyellátás méltányosságból (1) Jogosult a közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy, aki együttesen megfelel mindkét feltételnek:
-4-
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetén 200%-át, nem haladja meg, b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének a mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 % -át eléri. (2) A körjegyző által méltányosságból megálapított közgyógyellátási jogosultság után az önkormányzat térítést fizet. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30 %-a, melyet a megyei Eü. Pénztárnak kell átutalni. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól.
9. § Alapszolgáltatások (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. (2) Az étkeztetés keretében kérelemre, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni - térítés ellenében - akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (3) Az étkezést, valamint a házi segítségnyújtást az önkormányzat szociális szolgáltatóval kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja. (4) Családsegítés a szociális vagy mentálhigiéniás problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott szolgáltatás, melyet az önkormányzat a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint a Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával biztosít.
10. § (1) Az e rendeletben felsorolt szociális ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három ellátási formában részesülhet. (2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás a temetési segélyre és a közgyógyellátási igazolványra.
11. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. (2) Nem nyújtható szociális ellátás - az Sztv-ben meghatározott eseteket kivéve - annak, aki olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy
-5-
értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
12. § Nem nyújtható szociális ellátás annak, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan adatot vagy tényt közöl.
Eljárási rendelkezések 13. § (1) A szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Körjegyzőségen kell benyújtani, melyhez csatolni kell az együtt élő családtagok jövedelmét hitelt érdemlően bizonyító igazolásokat. (2) A szociális ellátások elbírálásához a Körjegyzőség köteles a jogszabályokban meghatározott kérelmeket, igazolásokat, bizonylatokat, nyilatkozatokat bekérni. Amennyiben a kérelmező az igazolásokat, bizonylatokat, nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem nyújtja be a kérelmét el kell utasítani. (3) A szociális ellátások kifizetése házi pénztárból történik, kérelemre bankszámlára utalható. (4) A rendszeres ellátások összegét utólag, minden hónap 5. napjáig kell kifizetni. (5) Az e rendeletben foglalt szociális ügyek elektronikus úton nem intézhetők.
Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet kihírdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 9/2009. (X. 1.) 3/2009.(V. 1.) rendelet a szociális ellátásokról, hatályát veszti.
dr. Görcsös Judit körjegyző Kihirdetve: 2012. február 15. dr. Görcsös Judit körjegyző
rendelettel módosított
Dragovácz Ágnes polgármester
