2012. február 23-án (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.

MEGHÍVÓ Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2012. február 23-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: Külsős bizottsági tag eskütétele 1./ Előterjesztés a város 2011. évi költségvetésének módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 2./ Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló rendelet megalkotása Előadó: Fazekas László polgármester 3./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló rendelet módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 4./ Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló rendelet módosításáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 5./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Előterjesztés a Tessedik Sámuel Általános Iskola alapító okiratának módosításáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 7./ Előterjesztés Albertirsa Város felülvizsgálatáról Előadó: Fazekas László polgármester

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

8./ Előterjesztés a strandfürdő és büfék üzemeltetésére beérkezett pályázatokról Előadó: Fazekas László polgármester 9./ Előterjesztés Luther utcai óvoda beruházási összegének módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester

Programjának

10./ Előterjesztés az állami és helyi ünnepek, rendezvények előkészítésének, lebonyolításának általános szabályairól Előadó: Major Judit alpolgármester 11./ Előterjesztés a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat intézmény közös fenntartására vonatkozó társulási megállapodás módosítása tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 12./ Beszámoló a körjegyzőség tapasztalatairól Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 13./ Előterjesztés az Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 14./ Előterjesztés dr. Kerepesi Lénárd fül-orr-gégészeti szakrendelése térítési díj emelés iránti kérelme tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 15./ Egyebek Zárt ülés: -

Pappné Bartos Mária óvodavezető kérelme Lakásvásárlási hátralék elengedés/részletfizetés iránti kérelmek Díszpolgári cím adományozására érkezett javaslat megtárgyalása Előterjesztés „Albertirsa Város Sportjáért” és „Év Sportolója” emlékplakett adományozása tárgyában Döntés az Önkormányzat szakbizottságainak személyi összetétele tárgyában

Albertirsa, 2012. február 17. .

Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére

Ügyiratszám:

Napirendi pont: 1.

Minősítés: Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város 2011. évi költségvetésének módosításáról (7. módosítás) A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:

Kiadási dátum: 2012. február 16.

Kovács Zoltánné dr.

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2012. február 23-ai ülésére, Albertirsa Város 2011. évi költségvetésének módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdése alapján, a képviselőtestület a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglaltak szerint költségvetését legkésőbb, az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja. Az Önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II.16.) rendelet 27. §-a, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011. (IV.01.) rendelet alapján, az alábbi előirányzat módosítások és átcsoportosítások jóváhagyását kérem a Tisztelt Képviselőtestülettől. Bevételi előirányzatok forrásonként (1.számú melléklet): Albertirsa Város Önkormányzat bevételei (2.számú melléklet) Alaptevékenység bevételei Az étkezési térítési díjak előirányzatát a forgalom alakulásaiból adódóan módosítottuk 957 eFt-tal, ami a kiadási oldalon is jelentkezik. Bírság mástól (adók módjára behajtott tartozás) 280 e Ft-tal kevesebb bevételt eredményezett. Kötbér, egyéb kártérítésből származó bevétel (közérdekű védekezés, növényvédelmi bírság) 876 e Ft-tal hozott nagyobb bevételt a reméltnél, az igazgatási szolgáltatási bevételek 241 e Ft-tal teljesült magasabban. Ezek az előirányzatok nehezen tervezhetők, mivel nem tudhatjuk előre az ilyen esetek számát. Egyéb sajátos bevételek A közüzemi díj megtérülése 700 e Ft-tal, a lakbér 957 e Ft-tal, a bérlakások kauciója 142 e Ft-tal növelte a bevételi előirányzatot. Az első lakáshoz jutók kamatmentes kölcsönének visszafizetése, és az OTP-től átvállalt adósság fizetése 274 e Ft-tal teljesült alacsonyabban. A Bérlemények díjbevétele 610 e Ft-tal növelte az eredeti előirányzatot (hátralék behajtásokból adódóan). A piac bevétele 68 e Ft-tal teljesült alacsonyabban, melynek fő oka a kihasználtság fokozatos csökkenése. A piac bérleti jog 1 368 e Ft-tal alacsonyabb teljesülésének oka, hogy a képviselő-testület döntése alapján az árusok két részletben fizethetik meg a bérleti jog összegét. A közterület használat 100 e Ft-tal teljesült alacsonyabban, míg a virágosítás bevételére tervezett 268 e Ft nem teljesült, mivel 2011. évben nem hirdettünk a lakosság számára kedvezményes virágvásárt. Az önkormányzat különféle egyéb bevétele, és az egyéb sajátos bevételek 4 627 e Ft-tal emelik az előirányzatot. A tovább számlázott belf.szolg.műk.bevétele, a sportpálya bevétele, és a fizikós kezelő kendők megtérítése 344 e Ft-tal teljesült alacsonyabban.

A késedelmi pótlék, az Áfa bevétel, és a HPV védőoltás megtérítése a szülők által 2 427 e Ft többletbevételt eredményezett. Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek Kamatbevételeink 3 245 e Ft-tal növelték az eredeti előirányzatot. A helyi adók és az átengedett központi adók elszámolásánál, az iparűzési adó 38 610 e Ft-tal, a kommunális adó 700 e Ft-tal, a gépjárműadó 2 740 e Ft-tal növelte a bevételi előirányzatokat. Ezeknél a tételeknél a bevétel növekedést intenzív behajtási tevékenység eredményezte, az iparűzési adónál pedig a hátralékok behajtása mellett jelentős feltöltési összeg is szerepel. A talajterhelési díj 350 e Ft-tal csökkent, míg a termőföld bérbeadásból származó SZJA bevétel 5 e Ft-tal nőtt. A normatív hozzájárulások és támogatások bevételei, a 2011. évi költségvetés módosításai során folyamatosan átvezetésre kerültek - az állami támogatások, a Magyar Államkincstár által megküldött egyeztető táblák alapján. A következőkben felsorolt átvezetések, a kiadási oldalon is megjelennek. Normatív támogatás Az előirányzat, a bölcsődei feladatok+étkezésen 562 e Ft-tal, a közoktatási alap hozzájárulásnál 313 e Ft-tal, a kedvezményes étkezésen (óvodai, iskolai) 68 e F-tal, a tanulók tankönyv támogatásánál 240 e Ft-tal csökkent. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés 4 e Ft-tal, az osztályfőnöki pótlék, gyógypedagógiai pótlék pedig 74 e Ft-tal módosítja a bevételt. Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 5 782 e Ft-tal növelte, az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása 1 048 e Ft-tal csökkentette az előirányzatot. Központosított előirányzatok Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása 254 e Ft-tal, az integrációs rendszerben részt vevő intézményben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása 127 e Ft-tal, a szervezési intézkedéshez kapcsolódó többlet kiadások 995 e Ft-tal növelték bevételt. A lakossági közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésének bevétele 144 e Ft-tal módosította az eredeti előirányzatot. Egyéb központi támogatás (bérkompenzáció) 673 e Ft-tal csökkentette a bevételt. Működési célú pénzeszköz átvétel központi költségvetési szervtől A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 861 e Ft-ra, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők pénzbeli támogatásának összege 8 039 e Ft-ra teljesült az év végére. (1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény). A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 184 e Ft-ra, a gyermektartás díj megelőlegezés 1 547 e Ft-ra, az MHV terület alapú támogatás (önkormányzati földek után igényelhető állami támogatás) 512 e Ft-ra, és a település őr támogatás (2010. évről áthúzódó)560 e Ft-ra, a 2011. évi népszámlálási kiadások támogatása 7 924 e Ft-ra teljesült. Működési célra pénzeszköz átvétele önkormányzati költségvetési szervtől A Szociális Segítőház bevétele 497 e Ft-tal alacsonyabban,

A körjegyzőséghez Mikebudától átvett pénzeszköz bevétel 1 000 e Ft-tal ( 2010. évi utolsó negyedév befizetése eredményezte) magasabban teljesült. Működési célra pénzeszköz átvétel egyéb szervezettől előirányzatokon, az egyeztető táblák átvezetése után, összességében 9 939 e Ft csökkenés realizálódott. Felhalmozási illetve tőke jellegű bevételek A részletre értékesített lakások előirányzata 324 e Ft-ra teljesült, az önkormányzati telek, földterület értékesítés bevételén pedig 1 887 e Ft többlet jelentkezik. Intézményi bevételek (3. számú melléklet) A Lurkó Bölcsőde, a Móra Ferenc Művelődési Ház, a Márai Sándor Városi Könyvtár, a Családsegítő, valamint a Tessedik Sámuel Általános Iskola bevételei, a tervezettnél magasabban teljesültek. Ezek a tételek a bérleti díjakból, illetve szolgáltatási díjból tevődnek össze. A Napsugár Óvoda esetében minimális, 97 e Ft bevétel elmaradás mutatkozik, míg a Vízmű esetében ez az elmaradás jelentős, 5 274 eFt. Kiadási előirányzatok (4. számú melléklet): A bevételi oldalon jelentkező normatíva változások a kiadási oldalon is átvezetésre kerültek (5.és 6.számú melléklet): - a személyi juttatások, és a munkaadókat terhelő járulékok változása a bevételi oldalon is jelentkező bérkompenzáció, valamint a népszámlálás költsége. Polgármesteri Hivatal kiadásai (5. számú melléklet) A Települési hulladék begyűjtés (szemétszállítás) 1 416 e Ft-tal emelte meg a kiadási előirányzatot, a 70 éven felülieknek adott mentességre jogosultak számának növekedése miatt. Beruházások és felújítások (7. számú melléklet) Tábor - A balatonszárszói tábor felújítási költsége 1 770 e Ft-tal került kevesebbe. A bevétel és kiadás átvezetések után a Tartalék előirányzata 81 204 e Ft-ra módosul. Önkormányzatunk 2011. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszege az előirányzat módosítások után 1 810 776 e Ft. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet megtárgyalására és elfogadására.

a

költségvetési

Albertirsa, 2012. február 16. Fazekas László polgármester

előirányzat

módosítások


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 3.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló rendelet módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -





Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-án tartandó ülésére

Tárgy: Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatok tulajdonára, vagyonára vonatkozó hatályos jogszabályok 2012. január 1-től alapjaiban megváltoztak, ezért az Önkormányzat részére is új kötelezettséget állapítanak meg a vagyonrendeletben meghatározott önkormányzati tulajdon és vagyon körének átvezetése tekintetében. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény megállapítja az állami és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (együtt: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. A fenti törvény meghatározza, hogy a helyi önkormányzatok vagyona törzsvagyon, vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoni elemekből áll. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon. A nemzeti vagyonról szóló törvény 18. § (1) bekezdése kötelezettségként határozza meg a helyi önkormányzat számára, hogy a törvény hatályba lépését - 2011. december 31 - követő 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonként, forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon: az állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, melyek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A jogszabályszerkesztés részletes szabályait a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet tartalmazza. Az IRM rendelet a jogszabályok megszerkesztésére és a megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemként meghatározott ingatlanok az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartoznak, amelyre a nemzeti vagyonról szóló törvény meghatározza, hogy az ilyen vagyonelem, elidegenítési és vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom kivételével terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. Az osztott tulajdon olyan tulajdont jelent, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezők és nem a föld tulajdonosát illeti meg. Fentiek alapján az ilyen minősítésű ingatlanok nem értékesíthetők, a fenti kivétellel nem terhelhetők meg, és az önkormányzat az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa. A törvénybe foglalt kötelezettségnek eleget téve, az önkormányzat az alábbi ingatlanokat javasolja a forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemként megjelölni. 1. Hunyadi u. 5, volt zsinagóga épülete. Klasszicizáló, késő barokk stílusú épület, országos műemléki védettséget élvez, melyet az önkormányzat kulturális célú hasznosításra kapott vissza a Magyar Államtól. (3403 helyrajzi számú, 1190 m2 kivett, művészetek háza megjelölésű) 2. Bajcsy-Zs. utca 2. szám alatti (2564/118 hrszámú, 3164 m2) kastélyrom, volt Szeleczky-Szapáry kastély kerítése és vasrácsa. Klasszicista, l9. sz. első felében épült, országos műemléki védettséget élvez. Albertirsa Város Helyi Építési Szabályzata „Zkp” zöld közpark övezetve sorolja. 3. Faluház, a Tó utcában, 2608/1 hrszámú, a település hagyományos beépítését, berendezését, használati tárgyait bemutató falumúzeum, helyi védettséget élvez. 4. Vágóhíd utcai ex lege, országosan védett természeti terület, (6305hrszú, 60993 m2) 5. Kender utca, ex lege, országosan védett természeti terület, (6308 hrszámú, védett láp 16999 m2) 6. Thököly utcai véderdő, településvédő erdő

(2467 hrszámú, 51274 m2)

7. Vécsey úti erdő

(2364/29 hrszámú, 8239 m2)


(2364/39 hrszámú, 9890 m2)


(2454 hrszámú, 2097m2)


(2455 hrszámú, 2097m2)


(2457 hrszámú, 2162 m2)


(2458 hrszámú, 2161 m2)


(2460. hrszámú, 2460 m2)

A 6-13. sorszám alatti erdőket Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/2002. /IV. 26. sz. rendelete - a város Helyi Építési Szabályzatáról – „EV” jelű erdő övezetbe sorolja, mely a véderdők területe. Ezek az erdők - bár több helyrajzi számon vannak nyilvántartva-, egy egységet képeznek, s a települést védik a jellemzően Ny-i széltől, megtartásuk feltétlenül szükséges. 14. Dolina völgy , 0159. helyrajzi számú erdő, szántó, legelő, 687707 m2 nagyságú ingatlan 16 %-a, résztulajdon. Természetvédelmi terület, a város legszebb természeti értéke. Y-hoz hasonló alakú völgyrendszerben található. Nevezetes, tipikus erdősztyeppi növénye, a hatalmas virágszőnyeget alkotó, és sokszor a hó alól nyíló tarka sáfrány. A völgybe vezető, löszös dombhátba bevágott út partoldalán gyurgyalag-kolónia található. Együtt virágoznak itt a cinegefüzek barkás és termős egyedei. A tarka sáfrány mellett megtalálható itt a sárga virágú tavaszi hérics és a lilás virágú homoki hérics is. Ezek a növények főként Nyugat-Európa vidékein honosak, itt nálunk az Alföldön igen ritkán fordulnak elő, ezért védettséget élveznek. Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény VI. Fejezet 109.§-ának (5) bekezdése értelmében, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti /régészeti/ emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges vagyonkezelői jog létesítéséhez. A fentiekben felsorolt ingatlanok a településre jellemző, a múltnak emléket állító egyedi emlékek, természeti területek, védőerdők, melyek megtartása és védelme szükséges. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§. (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a Képviselő-testületet. A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai: - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: átlátható, hatékony, költségtakarékos vagyongazdálkodás, a vagyon értékmegőrző használata, hasznosítása, - környezeti, egészségügyi következményei: nincsen, - adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincsen, - a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: a törvényben előírt kötelezettség teljesítése, elmaradása esetén törvényességi felügyeleti intézkedés, - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: nem jelent többletet az eddigiekhez képest. Javasolom a Képviselő-testületnek, hogy az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló többször módosított 12/2009. (V.29.) rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendeletet alkossa meg. Albertirsa, 2012. február 16. Fazekas László polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2012. (……) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. § Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet az 1. szánú melléklet szerinti 4. melléklettel kiegészül. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.


Kovács Zoltánné dr. jegyző

1. számú melléklet a ……./2012. (………) önkormányzati rendelethez

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekről 1. Hunyadi u. 5, volt zsinagóga (3403 helyrajzi számú, 1190 m2 ) 2. Bajcsy-Zs. utca 2. szám alatti kastélyrom, (2564/118 hrszámú, 3164 m2) 3. Faluház, Tó utca, 2608/1 hrsz. 4. Vágóhíd utcai ex lege, országosan védett természeti terület, (6305 hrsz, 60993 m2) 5. Kender utca, ex lege, országosan védett természeti terület, (6308 hrsz, 16999 m2 6. Thököly utcai véderdő, településvédő erdő (2467 hrsz, 51274 m2) 7. Vécsey úti erdő

(2364/29 hrszámú, 8239 m2)


(2364/39 hrszámú, 9890 m2)


(2454 hrszámú, 2097m2)


(2455 hrszámú, 2097m2)


(2457 hrszámú, 2162 m2)


(2458 hrszámú, 2161 m2)


(2460. hrszámú, 2460 m2)

14. Dolina völgy, 0159 helyrajzi számú erdő, szántó, legelő ingatlan 687707 m2


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 4.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: törvényességi észrevétel Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -




ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL

Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-ai ülésére az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet módosítása tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! A lakások és helyiségek bérletéről szóló a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a helyi önkormányzat a lakbérek tekintetében automatikusan alkalmazza az infláció mértékével történő emelést. A bérleti díjak megemeléséhez szükséges a lakásrendelet módosítása, melynek 2. számú melléklete tartalmazza a lakbérek mértékét. Figyelemmel fentiekre kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet fogadja el. Albertirsa, 2012. február 13.


Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének ../..(….) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 2. § E rendelet 2012. március 1-én lép hatályba.

………………………….. Fazekas László polgármester A rendelet kihirdetve: 2012. …………… Kovács Zoltánné dr. jegyző

…………………………… Kovács Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő testülete 10/2006./III.31./ számú rendeletének 2. sz. melléklete 1.

A lakások körzetenkénti besorolása

I. körzet Vasút u., Irínyi u., Luther u., Zrínyi u., Köztársaság u., Pesti út, Somogyi B. u. II. körzet Dózsa György u., József A. u., Nefelejcs u., III. körzet Galamb u., Hámán K. u., Vécsey u., Thököly u., Pozsonyi u. továbbá a város azon utcái és részei, amelyek nincsenek az I. és II. körzetbe sorolva. 2. A lakbér mértéke (Ft/hó/m2) komfortfokozat összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükséglakás

I. 240 220 120 70 -

övezeti besorolás II. 120 50 -

III. 140 95 40 20

A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díja (Ft/m2/hó): I. körzet: Az Albertirsa Vasút u. 4., Vasút u. 4/4., Vasút 4/5., Vasút 4/6. és a Vasút u. 4/7. 0-15 éves lakások 460

15 évnél régebben épült lakások 275


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 5.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság




ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére

Tárgy: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról

Tisztelt Képviselő-testület!

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29. § (3) bekezdése, a középtávú tervezés keretein belül előírja a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján, hogy az önkormányzatoknak az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeiknek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeiknek a költségvetési évet követő három évre várható összegét határozatban kell megállapítani. A Képviselő-testületnek a saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit – évente – legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig kell megállapítani. Ennek részletes bemutatását az előterjesztés 1. melléklete tartalmazza.

Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek három évre várható összegét az előterjesztés mellékletét képező tartalommal állapítja meg. Határidő: azonnal Felelős: Polgármester

Albertirsa, 2012. február 13.


1.

melléklet

Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek bemutatása Ezer forintban! A Sorszám

MEGNEVEZÉS

1

Helyi adók

2

Osztalék, koncessziós díjak, hozambevétel

3

Díjak, pótlékok, bírságok

4

Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése és hasznosítása, vagyonhasznosításból és értékesítésből származó bevétel Részvények, részesedések értékesítése

B

C

D

Saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség összegei 2013

2014

2015

279 000

281 000

285 000

-

E

ÖSSZESEN

845 000 0

2 900

2 950

3 000

8 850

0

0

0

0

0

0

0

0

6

Vállalatértékesítésből, privatizációból származó bevételek

0

0

0

0

7

Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés

0

0

0

0

8

Saját bevételek (1+… .+7)

281 900

283 950

288 000

853 850

9

Saját bevételek (8. sor) 50%-a

140 950

141 975

144 000

426 925

10

Előző év(ek)ben keletkezett tárgyévi fizetési kötelezettség (11+…..+18)

62 462

60 404

58 528

181 394

11

Felvett, átvállalt hitelek tőketartozása és annak kamatai

62 462

60 404

58 528

181 394

12

Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása

0

0

0

0

13

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

0

0

0

0

14

Váltó kibocsátás

0

0

0

0

15

Pénzügyi lízing

0

0

0

0

16

Visszavásárlási kötelezettség

0

0

0

0

17

Fedezeti betét

0

0

0

0

18

Halasztott fizetés, részletfizetés, ki nem fizetett ellenérték

0

0

0

0

19

Tárgyévben keletkezett, illetve keletkező, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (20+…..+27)

0

0

0

0

20

Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása

0

0

0

0

21

Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása

0

0

0

0

22 23

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Adott váltó

0 0

0 0

0 0

0 0

24

Pénzügyi lízing

0

0

0

0

25

Visszavásárlási kötelezettség

0

0

0

0

26

Fedezeti betét

0

0

0

0

27

Halasztott fizetés, részletfizetés, ki nem fizetett ellenérték

0

0

0

0

28

Fizetési kötelezettség összesen (10+19)

62 462

60 404

58 528

181 394

29

Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel (9-28)

78 488

81 571

85 472

245 531

5


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 6.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Tessedik Sámuel Általános Iskola alapító okiratának módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság Kulturális Bizottság



Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A Tessedik Sámuel Általános Iskola Igazgatója a 2. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságával az Alapító Okirat módosítását kezdeményezte, melyet az alábbiakban terjesztek a T. Képviselő-testület elé: Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tessedik Sámuel Általános Iskola Alapító Okiratának 2- pontját az alábbiakban módosítja: 1. Az Alapító Okirat 2. pontja helyébe az alábbi pont lép: 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 1993. évi LXXIX.. tv. A Tessedik Sámuel Általános Iskola nyolc évfolyammal rendelkező nevelés-oktatási intézmény. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást (TEÁOR szám: 8520), ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére magántanulók esetében is. Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, melynek során ellátja a gyógypedagógiai képzés alá tartozó részben integrált tanulók nevelését és oktatását is. Az iskola ellátja a tanulásban akadályozott enyhe mentális retardatio sajátos nevelési igényű tanulókat, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Dislexia (F 81.0), dysgraphia (F 81.1), discalculia (F 81.2), iskolai készségek kevert zavara (F 81.3), specifikus fejlődési zavar (F83) az 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29/a. pontja alapján (SNI a). Az iskola ellátja azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat,akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. Dislexia (F 81.0), dysgraphia (F 81.1), discalculia (F 81.2), iskolai készségek kevert zavara (F 81.3), specifikus fejlődési zavar (F83) az 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29/b. pontja alapján (SNI b) Ellátja továbbá a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képesség kibontakoztató képzését. A tanulók részére napközis (TEÁOR szám: 8559) és gyógytestnevelési ellátást, valamint étkezést is nyújt. Az Alapító Okirat módosítás hatályba lépése: 2012. március 1. Határidő: Alapító Okirat MÁK részére történő megküldése: 2012. március 9. Felelős: jegyző Albertirsa, 2012. február 17. Kovács Zoltánné dr. jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 7.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kostyalik Katalin előadó Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Kulturális Bizottság




ALBERTIRSA VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA (Albertira Város Önkormányzata Képviselő-testülete a …../2012. (….) határozatával elfogadta)

ALBERTIRSA 2012.

Bevezető Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása alapvető jelentőségű. mind hazánkban, mint az Európai Unióban. Az Országgyűlés elismerte minden ember egyenlőségét, és az alapvető jogok biztosítását bármiféle megkülönböztetés - faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet - nélkül. Dekralálta továbbá az országgyűlés, hogy jogvédelmet kell biztosítani a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők részére. A mai tudásalapú társadalomban az alapvető ismeretek és képesítések hiánya alkotja a társadalmi befogadás előtt álló legnagyobb akadályt. A közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A tudáshoz, információkhoz való hozzájutás szerepe az információs társadalom küszöbén különösen felértékelődött. Az oktatás, képzés a társadalmi normák, a tudás és a képességek közvetítése szempontjából egyaránt fontos – minden társadalmi csoport számára. Az oktatási rendszer minden elemében gondoskodni kell a meglévő nemi hierarchiák kiegyensúlyozásáról, valamint a romák reprezentációjának és a fogyatékkal élők hozzáférésének biztosításáról. A nők jobb szakmai felkészültsége és magasabb szintű szaktudása növeli a termelékenységet, valamint javítja a kilátásokat a foglalkoztatásra és a jobb szakmai előmenetelre. A női esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelkedő jelentőségű a család és munkahely összeegyeztetésének érdekében a gyermekek napközbeni felügyeletének biztosítása (bölcsőde, családi napközi, óvoda). A romák esetében a közoktatás, mint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének kulcsfontosságú eleme jelenik meg. Az iskolázottság területén a romáknak jelentős hátrányokkal kell szembenézniük a nem roma lakossághoz képest. A roma gyermekek az országos átlagnál kétszer nagyobb arányban kerülnek áthelyezésre enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára létrehozott oktatási intézményekbe. Az alapfokú oktatásban tanuló roma tanulók esetében a lemorzsolódás és a magántanulóvá minősítés aránya magasabb, mint az országos átlag. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára a munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. A magasabb képzettség a romák munkaerő-piaci integrációját segítené elő. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésében is kulcsfontosságú szerepet játszik az oktatás. A fogyatékossággal élő gyermekeket be kell kapcsolni az oktatás fő áramába, ha ellensúlyozni akarjuk azt az igen nagy kockázatot, amely őket az oktatási hátrányba kerülés és a társadalmi kirekesztődés területén fenyegeti. A megfelelő figyelem és aktív célzott tevékenység hiányában e társadalmi csoport hátrányos helyzetű, alacsony színvonalon él, a társadalom perifériájára sodródik, hasonlóképpen más, sajátos helyzetű társadalmi csoportokhoz. Közérdek, hogy a fogyatékos emberek létbiztonsága, rehabilitációja, aktív és önrendelkező életvitele, emberi és állampolgári jogaik érvényesülése valósággá váljon. A nevelési - oktatási feladatok területén az alábbi jogszabályok alkalmazása során kel figyelmet fordítani az egyenlő bánásmód követelményének betartására:

Magyarország Alaptörvénye, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. tövény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről, 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról, 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről, 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Magyarországon a teljes jogharmonizáció az esélyegyenlőség területén az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélyegyenlőségi törvény) elfogadásával valósult meg. Az Esélyegyenlőségi törvény az oktatás és a képzés területén az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség szempontjait az alábbiak szerint határozza meg: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Mindezeket figyelembe véve Albertirsa város alapvető célja, hogy a 0-18 év korosztály számára biztosítsa a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki, a közoktatás fejlesztését oly módon, hogy sikeresen megfeleljen a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek igényeinek és sajátosságainak, valamint megakadályozza a fiatalok lemorzsolódását az iskolából. Célja továbbá, hogy a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférhessenek a személyre szabott oktatási és képzési lehetőségekhez. Támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját, érvényesíti a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség elveit.

1. Demográfiai adatok A lakónépesség változásai I.

14000 12000 9688

10000 8000

7151

7616

12135 1162511901113831125211364 11457 11260 10557

8611

6000 4000

3731

2000 0

1785.

1880.

1900.

1930.

1949.

1970.

1990.

Az 1950. előtti adatok természetesen Alberti és Irsa együttes népességét jelzik. A lakónépesség változása II.

12500 12021 11883 11830 11679 11552 11457 11397

12000 11500 11000 10500

10734 10663 10576 10577 10560 10557 10509 10487 10445 10428

10000 9500

1990.

1992.

1994.

1996.

1998.

2000.

2002.

2004.

2006.

Az első grafikon alapján megállapítható, hogy a XX. század harmadának végére a két elődtelepülés együttes népessége elérte a 12.000 főt. Ezután, 1950. és 1960. között némi visszaesés következett. Két évtizednyi stagnálás után, 1992 környékén állt be a mélypont. Itt újabb stagnálás, illetve alig érzékelhető mértékű növekedés tanúi lehettünk, 1996-1998-ig. Azóta viszont bár szerény, ám folyamatos emelkedés regisztrálható, napjainkig.

A népesség növekedésének okát keresve két szempontot kell figyelembe venni: a születések és a településre bevándorlók száma.

Bár a születések száma is növekedést mutat, a lakosságszám gyarapodása elsősorban migrációs okokra vezethető vissza. Ezt a véleményt a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szakemberek (védőnők, családgondozók, szociális ügyintézők) is alátámasztják, azzal, hogy az elmúlt években a szociális okokból Albertirsára költözők (fővárosban rossz körülmények között élő, az ország keleti részéről a munka reményében nyugatabbra költözők) mellett megjelentek azok a családok is, akik a főváros közelsége és a nyugodtabb vidéki életforma miatt döntöttek városunk mellett. Jellemző a fiatal házasok beköltözése, akik gyermekeiket is magukkal hozzák, vagy a városba költözésüket követő egy-két éven belül vállalnak gyermeket.

Albertirsa lakosságszáma korcsoportok megosztásban 2011-ben: Korcsoport (év) 0-3 4-6 7-14 15-18 19-25 26-35 36-50 51-60 61-80 80 felett Összesen:

Összesen (fő) 510 353 1036 545 1085 2202 2597 1805 2087 394 12614

Albertirsán a gyermekkorúak aránya közel azonos a 60 év felettiekével: 20% körüli. Ez a korösszetétel igen kedvezőnek mondható, tekintettel arra, hogy a Közép-magyarországi régióban az időskorú népesség aránya nagyobb az országos átlagnál.

Mint ahogy azt a fenti adatsorok is jól tükrözik, városunk népessége folyamatosan növekszik. E növekedés a gyermekek számának növekedését is magában foglalja. Így törekednünk kell arra, hogy a demográfiai változásokat figyelemmel kísérve, a felmerülő igényeket felmérve, a gyermekek gondozásához, neveléséhez, oktatásához megfelelő ellátásokat, szolgáltatásokat szervezzünk, a meglévő szolgáltatások minőségén javítsunk.

2. A gyermekek gondozását-nevelését és oktatását ellátó intézmények a városban Lurkó Bölcsőde: A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely a gyermekvédelmi törvényben meghatározott alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára. Biztosítja a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését azon gyermekek számára, akiknek szülei, munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődében a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése történik az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével Az első idénybölcsőde 1954-ben nyitotta meg kapuit Albertirsán. Az első korszerű bölcsődéig 1972-ig kellett várni az albertirsai lakosságnak. Ekkor a bölcsőde 40 férőhellyel kezdte meg működését. 1994-ben a bölcsődei férőhelyeket 20 főre csökkentették. A több éves lakossági igényeknek eleget téve 2011-ben a bölcsőde teljes felújítást és átépítést követően 52 férőhelyre bővült. Jelenleg a gyermekek gondozását 4 csoportban 9 kisgyermek nevelő biztosítja. 2012. évtől az intézmény biztosítja a gyermekek korai fejlesztését, fejlesztő felkészítését. A sószoba kialakításával a bölcsőde egy magasabb szintű ellátást nyújt – alapfeladatokon túl a gyermekek számára. A sószoba használata az egészségmegőrzésen át a légzőszervi problémák és allergiás panaszok enyhítésében is segít. Az alapfeladatokon túl, a gyermekek időszakos felügyeletével, egy családtámogató ellátást valósít meg a bölcsőde.

Óvodák: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Albertirsa területén jelenleg 6 épületben zajlik óvodai nevelés. Ez valójában három intézményt (egy önkormányzatit, s két egyházit) jelent. Az önkormányzati óvoda a település négy különböző pontján várja a gyermekeket (Tündérkert Óvoda, Luther u. 10.; Mazsola Óvoda, Dózsa Gy. u. 11.; Napsugár Óvoda, Pesti út 29. ; Nyitnikék Óvoda, Ady E. u. 25.). Az első községi óvoda 1893-ban nyílt meg. Az óvodai férőhelyek számának folyamatos növelésére az anyák munkába állása miatt volt szükség.

Az Alberti Evangélikus Egyház 1992. szeptember 01-én kezdte meg az egyházi, keresztény szellemű óvodai nevelést az Alberti Evangélikus Óvodában (Albertirsa, Pesti út 104.). Az Irsai Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő Mustármag Óvoda 1994. szeptember 1. napján nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt.

A településen működő óvodák összességében 449 férőhelyet biztosítanak a gyermekek számára. Az elmúlt évek tapasztalata alapján e férőhelyszám nem elégíti ki a lakossági igényeket, még úgy sem hogy férőhely bővítések voltak az elmúlt években (Nyitnikék Óvoda, Mustármag Óvoda). A következő táblázatban óvodákra lebontva és összegezve is láthatjuk a férőhelyek alakulását, valamint az óvodák által biztosított személyi és tárgyi feltételek meglétét.

Napsugár Óvoda Mustármag Óvoda Alberti Evangélikus Óvoda Összesen

Gyermek létszám 263 90

Pedagógus létszám 25 10

Dajka létszám 12 5

Csoportszoba 11 4

Csoportok száma 11 4

96

9

4

4

4

449

44

21

19

19

Az óvodák mindegyikében megfelelően végzettséggel rendelkező, jól felkészült pedagógusok gondozzák-nevelik a gyermekeket. Napsugár Óvoda Teljes munkaidős Részmunkaidős Óraadó

25 Napsugár Óvoda

Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Középfokú végzettségű óvodapedagógus Gyógypedagógus Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

25

Mustármag Óvoda 10 1 -

Alberti Evangélikus Óvoda 9 -

Mustármag Óvoda 9

Alberti Evangélikus Óvoda 8

-

-

1

-

-

-

A településen működő óvodák technikai eszközökkel való ellátottsága a következő táblázatban látható. A technikai feltételek mindhárom intézményben biztosítottak. Ezek fejlesztése lés a meglévők karbantartása feladata kell, hogy legyen a fenntartóknak. Így teremtve lehetőséget a gyermekek közti egyenlőtlenségek leküzdésében. Technikai eszközök Számítógép Monitor Nyomtató Videómagnó Videókamera Fénymásoló Projektor

Napsugár Óvoda 9 9 4 3 1 1 2

Mustármag Óvoda 2 2 2 1 1 -

Alberti Evangélikus Óvoda 2 2 2 1 1 -

Az óvodai nevelő munka csoportokban folyik. A közoktatási törvény alapján ez tiszta és vegyes csoportokban valósulhat meg. A három óvodában összesen 19 csoport került kialakításra. Napsugár Óvoda

Kiscsoport Középsőcsoport Nagycsoport Vegyes csoport

3 1 7

Mustármag Óvoda

4

Alberti Evangélikus Óvoda 2 1 1 -

Iskolák: Az iskola feladata a gyermekek rendszeres oktatása-nevelése. Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az általános iskolának nyolc évfolyama van. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Városunkban három általános iskolában folyik a gyermekek alapfokú oktatása-nevelése (egy önkormányzati, kettő egyházi fenntartású). Az önkormányzat által fenntartott Tessedik Sámuel Általános Iskola két önálló általános iskola egyesítésével jött létre 1975-ben. Jogutóda az 1948-ban alapított Általános Iskolának, amely 1989. április 21-én Tessedik Sámuelt választotta névadójának. Az iskola 2 épületben látja el feladatát (Győzelem u. és Táncsics M. u.). Az iskola mottója, az iskola névadójának Tessedik Sámuelnek gondolata: Célunk a becsületes munkára alapozott élet feltételeinek kialakítása a gyermeki lélekben." Az iskolában dolgozó pedagógusok fő célja emberséget és tudást adni a felnövekvő albertirsai polgároknak. A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola a Váci Egyházmegye déli régiójának egyik nevelési-oktatási intézménye, amely 1993-ban kezdte meg működését az államosított polgári iskola épületében. Az iskola hitvallás: „ Szent kincs a gyermek teste, lelke, szeretni kell és felnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó legyen.” Küldetésük, hogy egyesítsék a hagyományokat, s úgy neveljék a rájuk bízott ifjúságot, hogy egyszerre legyenek hitükhöz hű, ugyanakkor klasszikus és modern műveltséggel rendelkező becsületes tagjai a társadalomnak. Az 1991-ben újraindult Alberti Evangélikus Általános Iskola jogutódja, az 1711-ben alapított evangélikus egyházi iskolának. Az iskolában a korszerű általános műveltség megalapozását, az alapkészségek fejlesztését, a középiskolai tanulmányokra felkészítését áthatja a keresztény szellemiség és mindezek mellett céljuk a keresztény értékek átadása.

Az alábbi táblázatban láthatjuk iskolánként és összegezve is, a tanulói létszámokat valamint az iskolák biztosított személyi és tárgyi feltételeket. Iskola

Tanulói létszám

Tessedik Sámuel Ált. Isk. M. N. Római Katolikus Ált. Isk. Alberti Evangélikus Ált. Isk. Összesen

Pedagógus létszám

Osztályterem, szakterem összesen 44

Osztályok, csoportok száma

626

51

26

179

14

11

9

203

18

11

9

1008

83

66

44

Minden iskola törekszik arra, hogy a gyermeket az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészítse a továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Mindezt megfelelő végzettségű, jól felkészült, hivatásukhoz hű pedagógusokkal teheti meg. Az alábbi táblázatokban iskolánkénti bontásban összegeztük az iskolák pedagógusait az iskolai végzettség és feladatellátás alapján.

Középiskolai tanár Általános iskolai tanár Tanító Tanító speciális képesítéssel Gyógypedagógus Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

Igazgató Igazgató helyettes Osztálytanító Szakos tanítást végző Napközis Gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő Könyvtáros Egyéb

Tessedik S. Ált. Isk. 7 19 6 13 5 1

Tessedik S. Ált. Isk. 1 2 12 23 8 5 1 -

M. N. Rk. Ált. Isk. 4 9 7 -

M. N. Rk. Ált. Isk. 1 1 4 12 2 1 -

Alberti Ev. Isk. 3 6 8 1 -

Alberti Ev. Isk. 1 1 4 9 2 1 -

A megfelelő oktatási színvonal elérésének elengedhetetlen eszköze a mai rohamosan fejlődő társadalomban, a technikai felkészültség, és ezen tudást átadni tudó, szakképzett pedagógus. Technikai eszközök Számítógép Monitor Nyomtató Videómagnó Videókamera Fénymásoló Projektor Interaktív tábla

Tessedik S. Ált. Isk. 74 66 11 5 4 5 -

M. N. Rk. Ált. Isk. 26 23 5 4 1 1 3 -

Alberti Ev. Isk. 28 24 4 2 1 2 1

Az iskolai tanuló létszámokat figyelembe véve elmondható, hogy mindhárom iskolában közel azonos százalékban biztosított a gyermek részére is a megfelelő technikai felszerelés, és az ehhez való hozzáférés lehetősége. Iskola

Tessedik Sámuel Ált. Isk. M. N. Római Katolikus Ált. Isk. Alberti Evangélikus Ált. Isk.

Számítógép

Internet kapcsolattal rendelkező számítógép

Számítógépet Informatikai használó tanulók képesítéssel, ismeretekkel rendelkező pedagógus / OKJ végzettséggel 939 2/2

74

72

26

26

179

3

21

24

135

1/1

Az óvodák és iskolák számszerűsíthető adatait áttekintve, a következőkben az esélyegyenlőség megteremtése, és a megfelelő esélyegyenlőségi terv megfogalmazása céljából a az intézményekben nevelésben-oktatásban részesül hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók létszámát tekintjük át.

Elsősorban mindenképpen szükséges a fogalmak tisztázása: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Napsugár Óvoda Gyermekek létszáma összesen Ebből hátrányos helyzetű gyermek Hátrányos helyzetű gyermekből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek SNI gyermekek száma

Gyermekek létszáma összesen Ebből hátrányos helyzetű gyermek Hátrányos helyzetű gyermekből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek SNI gyermekek száma

Mustármag Óvoda

Alberti Evangélikus Óvoda 96

263

90

42

16

10

23 (8%)

- (0 %)

1 (1%)

5

7

-

Tessedik S. Ált. Isk. 626

M. N. Rk. Ált. Isk. 179

Alberti Ev. Isk. 203

177

73

65

32 (5%)

0 (0%)

4 (1%)

32

4

3

A nevelési-oktatási intézmény a közoktatási törvény alapján el kell, hogy lássa a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. A képességkibontakoztató felkészítés keretében, a gyermek igényéhez igazodva a nevelésioktatási intézmény a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatokkal; a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programok szervezésével és a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységgel kell, hogy megoldja a hátrányos helyzetű gyermeke hátrányainak leküzdését. A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő gyermekek és tanulók nevelése és oktatása a többi gyermekkel és tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő gyermekek, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a gyermekekkel, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A hatályos jogszabályok hangsúlyozzák, hogy az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összevonásával. Városunkban működő intézmények esetében a tanulók összevonásáról nem beszélhetünk, mivel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a településen kiegyenlített, nem tér el több mint 25%-al. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást, a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint, a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban történhet. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy a településen mely iskola, milyen feladatokat lát el, és ezen feladat ellátás mennyi gyermekre terjed ki. Iskola Tessedik Sámuel Ált. Isk. M. N. Római Katolikus Ált. Isk. Alberti Evangélikus Ált. Isk. Összesen

Tanulók száma

SNI tanulók

626

11

Gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók 14

179

4

-

203

3

-

1008

18

14

3. Esélyegyenlőségi kockázatok a településen működő nevelési-oktatási intézményekben A népességi adatokból megállapítható, hogy Albertirsa fejlődő település, ahol a lakosság korcsoport szerinti összetétele inkább a fiatalodás felé mutat. A munka aktivitás az évek során - a gazdaság helyzetéből adódóan - csökkent, a városban, az országos átlaghoz tekintve még jónak mondható a munkanélküliek száma. A kisebbség aránya az összlakosság számához viszonyítva közel azonos maradt. A pozitív irányú elmozdulás azonban nem mondható el, a kisebbség és a leszakadó réteg tekintetében. Az évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbség és a munkaerő piacról kiszakadó réteg a hátrányait nem tudja ledolgozni és a családalapítással megkövesedett szocializációval újratermeli magát. Az oktatási intézmények száma, sokszínűsége, személyi és tárgyi feltételei azt mutatják, hogy a településen a gyermekek különleges figyelmet, védelmet és ellátást élveznek. A város fontosnak tartja, hogy minden gyermek olyan életszínvonalon élhessen, amely lehetővé teszi, kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Fontos ez azért, hogy az itt élő gyermekek és családjaik nélkülözését csökkenteni tudja, javítva ezáltal a gyermekek fejlődési esélyeit. Ebből következik, hogy azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek az érdekei legjobban sérülnek, akiknek a nélkülözés által leginkább korlátozott a fejlődésük vagy annak esélye. A szocializáció folyamatának megalapozása a családban kezdődik, majd intézményes keretek között a bölcsődében és az óvodában folytatódik. A 3-7 év közötti gyermekek közül közel 70 gyerek jelenleg nem jár óvodába, ami két okra vezethető vissza. Az egyik ok az óvodai férőhelyek hiánya. Ugyan a városban három különböző fenntartású intézmény működik, az igényeket mégsem tudják kielégíteni. A város gyermekvédelmi rendszerében tapasztalható hatékony együttműködésnek köszönhetően az óvodák a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére minden esetben biztosítják az óvodai férőhelyeket, így valósítva meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási és társadalmi integrációját. Biztosított továbbá azon gyermekek ellátása is, akik a közoktatási törvény alapján óvoda köteles korúak. Azon gyermekek azonban, akik nem felelnek meg sem a halmozottan hátrányos helyzet, sem a tankötelezettség kritériumainak, hely hiányában kiszorulnak az óvodai ellátásból. Ez a probléma ismét felveti a társadalmi leszakadás veszélyét, hiszen a 3 évet betöltött egészséges gyermek édesanyja már nem részesül a társadalmi gondoskodásból. Dolgozni nem tud, és ha a gyermek felügyelete más módon nem megoldható veszélybe kerülhet a család anyagi biztonsága, ami újabb és újabb hátrányokat generálhat. A 3 évet betöltött gyermek számára nélkülözhetetlen a kortárscsoport fejlesztő ereje, amelyet az a gyermek nem kap meg, aki az anyukájával otthon van. Ez azért veszélyes, mert a nem megfelelő anyagi gondoskodáson túl, a gyermeknek nem biztosított a korának megfelelő lelki, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődés sem. A mai tudáson és versenyen alapuló társadalomban már ebben a korban elveszítheti a gyermek annak lehetőségét, hogy a későbbiekben iskolai, majd munkavállalói teljesítménye megfelelő legyen. A hátrányos gyermekkor nem csak az anyagiak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódhat be a társadalom nagy rendszereibe – munkába, állampolgári részvételbe és egyáltalán hozzájuthat a tisztes megélhetéshez. Minthogy a család szükségképpen csak azt, és annyit tud átadni a gyerekeinek, amije és amennyije van, az induló egyenlőtlenségek csökkentéséhez szükség van beavatkozó intézményes segítségre.

Az egyenlőtlenség csökkentése érdekében az egyik lehetséges mód az óvodai férőhelyek bővítése. Szükséges ez azért is, mert az országgyűlés által elfogadott köznevelési törvény a jövőben kötelező teszi a 3. életévüket betöltött gyermek óvodába járását. Az iskolai végzettség a szocializációs folyamat kimenetele, és egyben a felnőttkori társadalmi helyzet egyik legfontosabb meghatározója. Az alapfokú oktatást érintő városi törekvés arra irányul, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. A demográfiai adatok összességét figyelembe véve az iskolai expanzió nyomán láthatóan nőtt a felfelé irányuló mobilitás. Az újabb generáció több mint 2/3-a apjáénál magasabb iskolai végzettséget szerzett. Ugyanakkor azonban továbbra is rendkívül erős a mobilitás társadalmi meghatározottsága: az alacsony alapfokú iskolai végzettségű apák gyermekeinek 10%-a, a felsőfokú végzettségűek gyermekeinek 68%-a jutott el a felsőfokú végzettségig. Ugyanakkor az alacsony végzettségű apák gyermekeinek negyede legfeljebb alapfokú végzettséget szerzett. Ezt a csoportot különösen fenyegeti a társadalmi leszakadás. A gazdasági-társadalmi hátránnyal indulók és az inmobilak között jelentős a romák aránya. A roma lakosság aránya Albertirsán 2%-ra becsülhető, a nyolc általánosnál nem magasabb végzettségűek körében az arányuk 30%-ra tehető. A jelenlegi demográfiai trendeket figyelembe véve, a romák társadalmi, gazdasági kirekesztődése, és nem megfelelő oktatása 10-15 éven belül azt eredményezheti, hogy a munkaerő egy jelentős része -a munkaerő piacon eladható ismeretek hiányábanalkalmazhatatlanná válik. Az iskolák pedagógusainak végzettsége és felkészültsége igen jónak mondható. Ezt tükrözi, hogy a továbbtanulási arány évekre visszamenőleg 100%-os. A statisztikai adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a három fenntartó által működtette iskolák között sem az oktatásszervezési gyakorlatban, sem az intézmények tanulói összetételében nincs jelentős eltérés, mentesek a diszkriminációtól és szegregációtól. Mindhárom iskola azonos súllyal támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló oktatási és társadalmi integrációját.

4. A közoktatási esélyegyenlőséget célzó programok A helyzetértékelésből nyilvánvalóvá vált, hogy bár a város gondoskodó, sok területre kiterjedő ellátást biztosít, a szegregáció mentesség és esélyegyenlőség megteremtése érdekében további szolgáltatások bővítése, a meglévő szolgáltatások fejlesztése szükséges. Ennek érdekében Albertirsa Város Önkormányzata az alábbi célokat és feladatokat határozza meg: A város célul tűzi ki, hogy tovább csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása, az oktatásinevelési intézményekben érvényesüljön a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók oktatási és társadalmi integrációja. A célok elérése érdekében az alábbi feladatok megvalósítására kell törekedni az önkormányzat által fenntartott intézményekben: A bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, törekedve így a teljes körű ellátásra, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekre, és elősegítve a gyermeket vállaló nők visszatérését a munka világába. A bölcsődében és óvodában a korai fejlesztést ill. a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztésének megszervezése. Az óvodai nevelésben nem részesülők felkeresése a gyermekjóléti szolgálat, a nemzetiségi önkormányzat, valamint a civil szervezetek együttműködésével. A sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében az alábbi feladatok megszervezése és lebonyolítása települési szinten: települési térkép készítése, szűrés, korai fejlesztés, szülői tájékoztató programok szervezése, hasonló helyzetben lévő szülők önsegítő csoportja megszerveződésének katalizálása, tehetséggondozás az óvoda – általános iskola tengelye mentén. A nevelés és oktatás teljes területére kiterjedően olyan korrekciós nevelést és fejlesztést szervezni, mely segít a gyermekek szociokulturális különbségeinek kiegyenlítésében. A város intézményeinek és szolgáltatásainak hozzá kell járulnia a gyermekek képességeinek kibontakoztatásával ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. A gyermekből akkor válhat kiegyensúlyozott felnőtt, ha tisztába van saját adottságaival és képességeivel, ennek érdekében szükséges, hogy a nevelési-oktatási intézmények minden gyermek egyéni igényének megfelelően tudja megszervezni a képesség kibontakoztató felkészítést. A roma kisebbség esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése. A nevelési oktatási intézmények feladata a fogyatékkal élő gyermekek és családjuk szükségleteinek felmérése és érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése. A társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttműködése érdekében fórumok szervezése. Civil kezdeményezések támogatása, mely a gyermekek napközbeni ellátására, közoktatási fejlesztésére irányul és a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányul.

Továbbgondolandó és a célterületek azonosítása után fejlesztendő az óvodai és iskolai intézmények közötti pedagógiai folyamatok terén már kialakult együttműködések. Pályázati lehetőségek kihasználása a kor követelményeinek és elvárásainak megfelelő tárgyi és személyi feltételek megteremtése a nevelő - oktató munka hatékonyságának és eredményességének érdekében. A közoktatásban megvalósítandó egyes további esésegyenlőségi feladatok meghatározása az önkormányzat által fenntartott intézmények feladata. A feladatok és célok meghatározását, valamint a végrehajtásuk módját az intézmények legkésőbb 2012. áprilisig intézkedési tervben határozzák meg. Az intézkedési tervben foglaltakat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő – testülete kétévente felülvizsgálja.

Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felülvizsgálta és elfogadja az Albertirsa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában foglaltakat. Albertirsa, 2012. február 15. Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 8.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a strandfürdő és büfék üzemeltetésére beérkezett pályázatokról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Pozsonyi István vezető főtanácsos Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-i ülésére, a strandfürdő és büfék üzemeltetésére beérkezett pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 215/2011. (XII.15.) számú határozatában úgy döntött, hogy a 2012. évi szezontól ismét szerződéses formában üzemelteti a strandfürdőt. A határozatnak megfelelően, pályázati kiírást tettünk közzé a Szuperinfóban, az Albertirsai Híradóban, a kábeltévén, valamint Albertirsa város honlapján. A pályázati anyagot 9 cég vásárolta meg. A helyszíni bejárást követően 3 pályázó, a BOTAI MA KFT. (2730 Albertirsa, Pesti út 63.), a FLAME-SEC Kft. (2700 Cegléd, Csolnak u. 12.) és a TRIKOMIX Kft. (1202 Budapest, Nagykőrösi út 135.) nyújtotta be határidőre pályázatát. Ezek bontására 2012. február 6-án 17,00 órakor került sor. A formai értékelésnél kiderült, hogy a TRIKOMIX Kft. pályázata nem felel meg a kiírásban rögzített alapvető követelményeknek (a pályázó tevékenységi körében jelenleg fürdő üzemeltetésére vonatkozó tevékenység nem szerepel, illetve a bérleti díjra vonatkozó ajánlata nem érte el az általunk meghatározott minimális bérleti díjak összegét). A másik két pályázó a strandfürdő + büfé üzemeltetésére 3.000.000,- Ft + ÁFA/év, a 6314/12/A. hrsz. alatti büfére 50.000,- Ft + ÁFA/év és a 6314/14/A. hrsz. alatti büfére szintén 50.000,- Ft + ÁFA/év bérleti díjat ajánlott meg, mely megegyezik a kiírásban szereplő, minimálisan megajánlani szükséges díj összegével. A pályázók a bérleti időszak alatt (2012. május 1-től 2015. szeptember 15-ig) az alábbi fejlesztéseket kívánják végrehajtani a strandfürdő területén. FLAME-SEC Kft. Ssz.

1. 2.

3.

4.

5.

6.

Elvégzendő feladat

Anyagköltség és Ütemezés munkadíj (nettó forint) Strandfürdő népszerűsítése 400.000,2012. nyitásig Főépület szociális helyiségei nyitáshoz 880.000,2012. április szükséges előkészületeinek elvégzése, értékmegőrző kabinok beépítése Vagyonvédelmi rendszer kiépítése 600.000,szerződéskötést (rendőrhatósági átjelzéssel) követően azonnal Úszómedence fenékkiegyenlítés, átfestés 5.473.415,szerződéskötést követően azonnal Gyermekmedence komfortos és állandó 500.000,szerződéskötést vízhőmérsékletének biztosítását szolgáló követően infrastruktúra kialakítása azonnal Első ülőmedence burkolatának, az üzemképes 450.000,szerződéskötést

állapot eléréséhez szükséges javításai 7.

Parkrendezés

400.000,-

8. 9.

Napozó ágyak, ernyők elhelyezése Finom homokos pálya kialakítása

500.000,300.000,-

10. 8. számú büfé tisztasági festése, szociális 450.000,blokkok higiéniájának kialakítása 11. A büfék konyhájának felszerelése 12. Az üzemeléshez szükséges engedélyeztetés

600.000,350-400.000,-

13. Termálmedence burkolatának cseréje

5.250.900,-

követően azonnal minden év nyitás előtti időszaka és folyamatos pótlások 2012. május szerződéskötést követően azonnal szerződéskötést követően azonnal 2012. április szerződéskötést követően azonnal 2014.

A pályázó tervei között szerepel az úszó- és a mellette elhelyezkedő termálmedence téli használatra való alkalmasságát biztosító felépítmény megvalósítása. Ennek azonban feltétele, hogy a pályázó az Új Széchenyi Terv keretében rendelkezésre álló uniós forrásokból támogatáshoz jusson. A beruházás értékét a pályázó 33.000.000,- Ft-ra becsüli. A pályázó véleménye szerint, az üzemeltetésre rendelkezésre álló 4 év alatt kizárólag ezzel a forráskiegészítéssel valósítható meg bármilyen nagyobb léptékű beruházás a strandfürdő területén. BOTAI MA Kft. A 2012. évben pályázó a működési engedély kiadásához szükséges felújításokat és karbantartásokat tervezi. A 2013-2014. években vállalja a 3 nagymedence, illetve a körmedence teljes felújítását. Ennek az általuk becsült beruházási költsége 20-25 millió Ft. Véleményük szerint a strandon további beruházások is szükségesek, mint például szauna, csúszda, WC blokk, régi gyermekmedence valamilyen szintű hasznosítása, stb. A látogatottsági létszám felfutása és az üzemeltetés rentabilitása esetén, szálláshelyek (motel, kemping) kivitelezését is tervezik. E beruházási tervek a vállalt medencék felújításán és a motel, valamint kemping megépítése nélkül is további 25-30 millió forint kiadást jelentenének. A szauna és az öltözők szigetelésével szeretnék elérni a szezon meghosszabbítását. Pályázatukban kérik, hogy a beruházások elvégzése esetén, a strandfürdő 3.000.0000,- Ft + ÁFA/év bérleti díja a bérleti idő alatt állandó szinten maradjon. A pályázó nem ért egyet a szerződéstervezet III. Biztosíték című pontjában szereplő kötelezettségekkel, valamint a bérleti díj előre történő megfizetésével sem.

Tisztelt Képviselő-testület! A két pályázatot egybevetve, megállapítható, hogy mindkét anyag a 2012. évi, strandfürdő nyitásához feltétlenül szükséges munkálatok elvégzését tartalmazza. Egyik pályázat sem tér ki a büfésoron levő 2 db büfé üzemeltetési költségeire. A FLAME-SEC Kft. a bérleti időszakra 17.404.315,- Ft + Áfa összegű fejlesztéseket vállalt, illetve pályázati úton még 33.000.000,- Ft-os beruházást is tervez. A BOTAI MA Kft. a 2013-2014. évre 20-25 millió forint beruházás elvégzését vállalja, illetve rentábilis működés esetén további 25-30 millió forintos beruházás elvégzését irányozza elő. Az alábbiakban ismertetem a két pályázó által, a 2012. évre tervezett belépőjegyek bruttó árait. FLAME-SEC Kft.

BOTAI MA

Kft. 1. Teljes árú jegy albertirsai állandó lakosok *** számára: 1.100,- Ft

1.100,- Ft

2. Teljes árú jegy:

1.300,- Ft

1.200,- Ft

3. Kedv. árú jegy albertirsai állandó lakosok*** számára:

800,- Ft

750,- Ft

4. Kedvezményes árú jegy*:

900,- Ft

850,- Ft

5. Családi belépő**:

4.000,- Ft

nem tervezi

6. Családi belépő albertirsai állandó lakosok számára***:

3.500,- Ft

nem tervezi

7. Úszó napijegy:

450,- Ft

600,- Ft (600-900)

8. Délutáni belépő 16 óra után:

650,- Ft

650,- Ft

9. Havi teljes árú bérlet:

25.000,- Ft

24.000,- Ft

10. Havi kedvezményes árú bérlet:

18.000,- Ft

20.000,- Ft

11. Havi úszó bérlet:

9.800,- Ft

12.000,- Ft

33.000,- Ft

37.000,- Ft

12. Szezonális kedvezményes bérlet:

* Kedvezményre jogosultak köre: gyermek (14 éves korig), nappali tagozatos diák, nyugdíjas, rokkant vagy fogyatékos személy, a kedvezményre jogosító igazolás felmutatásával. ** Családi jegy: 2 felnőtt és 2 gyermek *** Lakcímkártyán szereplő adat felmutatásának igazolásával 3 év alatti gyermekek számára a belépés ingyenes.

Tájékoztatom Tisztelt Képviselő-társaimat, hogy a teljes pályázati anyagok a testületi ülés időpontjáig, a hivatal 5. sz. irodájában, munkaidőben megtekinthetők. HATÁROZATI JAVASLAT I. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Albertirsa Város Önkormányzatának tulajdonát képező strandfürdő, továbbá a fürdő területén levő 2 db büfé (6314/12/A. és 6314/14/A. hrsz.) bérbeadására és üzemeltetésére kiírt pályázat eredményes. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a TRIKOMIX Kft. (1202 Budapest, Nagykőrösi út 135.) ajánlata érvénytelen. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a FLAME-SEC Kft. (2700 Cegléd, Csolnak u. 12.) és a BOTAI MA Kft. (2730 Albertirsa, Pesti út 63.) ajánlata érvényes. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a FLAME-SEC Kft. (2700 Cegléd, Csolnak u. 12.) pályázatát fogadja el és felhatalmazza a polgármestert a bérleti és üzemeltetési szerződés aláírására. HATÁRIDŐ a bérleti szerződés aláírására: 2012. március 1. FELELŐS: Fazekas László polgármester HATÁROZATI JAVASLAT II. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Albertirsa Város Önkormányzatának tulajdonát képező strandfürdő, továbbá a fürdő területén levő 2 db büfé (6314/12/A. és 6314/14/A. hrsz.) bérbeadására és üzemeltetésére kiírt pályázat eredményes. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a TRIKOMIX Kft. (1202 Budapest, Nagykőrösi út 135.) ajánlata érvénytelen. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a FLAME-SEC Kft. (2700 Cegléd, Csolnak u. 12.) és a BOTAI MA Kft. (2730 Albertirsa, Pesti út 63.) ajánlata érvényes. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a BOTAI MA Kft. (2730 Albertirsa, Pesti út 63.) pályázatát fogadja el és felhatalmazza a polgármestert a bérleti és üzemeltetési szerződés aláírására. HATÁRIDŐ a bérleti szerződés aláírására: 2012. március 1. FELELŐS: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2012. február 13. Tisztelettel: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 9.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Luther utcai óvoda beruházási összegének módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Pozsonyi István vezető főtanácsos Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -





ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-i ülésére, a Luther utcai óvoda beruházási összegének módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 217/2011. (XII.15.) számú határozatában úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a Luther utcai óvoda bővítésére. Az engedélyezési tervek és a tételes költségvetés elkészítését követően, a beruházási összeg pontosításra került. Ennek megfelelően, a beruházás összköltsége 100.800.000,- Ft+ÁFA Ftról 96.000.000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 121.920.000,- Ft-ra módosult. Az önkormányzatot terhelő önerő 5 %, melynek összege 4.800.000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 6.096.000,- Ft. HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy elfogadja az Albertirsa, Luther utcai óvoda beruházási összegének bruttó 121.920.000,- Ft-ra történő módosítását. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a KMOP-4.6.1-11 kódszámon, a KözépMagyarországi Operatív Program keretén belül meghirdetett óvodai férőhelyszám bővítésére benyújtandó pályázatban ezt a beruházási összeget szerepeltesse. A beruházás megvalósításához szükséges bruttó 6.096.000,- Ft összegű önerőt a 2012. évi költségvetésből biztosítja. HATÁRIDŐ a pályázat benyújtására: 2012. március 14. FELELŐS: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2012. február 13. Tisztelettel: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 10.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: az állami és helyi ünnepek, rendezvények előkészítésének, lebonyolításának általános szabályai A napirendi pont előterjesztője: Major Judit alpolgármester Az előterjesztést készítette: Major Judit alpolgármester Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -





ALBERTIRSA VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-ai ülésére, az állami és helyi ünnepek, rendezvények előkészítésének, lebonyolításának általános szabályairól „Az ünnep az élet rangja” M. S. Tisztelt Képviselő-testület! A Magyar Értelmező Kéziszótárban, az ünnep szócikk alatt az alábbi bejegyzést találjuk: ünnep: nagyobb közösségben jelentős esemény, személy emlékének, valamely eszme tiszteletének szentelt nap. (Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó 1980) Egy közösségen belül – legyen a közösség egy család vagy egy város lakossága – az ünnepeknek, az ünneplésnek kiemelkedő szerepe van az egység és összetartozás érzésének kialakításában. Nemcsak kiszakítják az állampolgárokat a szürke hétköznapokból, hanem összekötik a múltat a jelennel, továbbörökítve a társadalom közös értékeit. Jelen előterjesztés célja hármas: Egyrészt számba venni a „jeles napokat”, hogy még tudatosabban készülhessünk megünneplésükre. Másrészt felidézni és rögzíteni az ünnepekhez kapcsolódó helyi tradíciókat. Az ünnepek rendje, menete, szertartásossága egy idő után állandósul, időrőlidőre hasonló módon zajlik le. Tudatosan kell törekednünk arra, hogy saját hagyományaink legyenek az ünnepek közösségben való megélésére, hiszen az évről-évre ismétlődő ünneplések bevésik a felnövekvő nemzedék tudatába a közös múlt értékeit. És végül, közös gondolkodásra hívom képviselő-társaimat, a bizottsági tagokat, a helyi civilszervezeteket, a lakosságot, hiszen az ünnep rendje, szertartásossága csak a „forma”, aminek tartalommal való megtöltése közös felelősségünk. I.

NEMZETI ÉS ÁLLAMI ÜNNEPEK

Az országgyűlés alaptörvényi szinten rögzítette a három nemzeti ünnepünket, melyek közül augusztus 20. napját hivatalos állami ünneppé nyilvánította. A nemzeti ünnepek felsorolását az alaptörvény J) cikke tartalmazza: J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

Március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére 1848. március 15-én a két nappal korábban kitört bécsi forradalom hatására radikális gondolkodású magyar ifjak - köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál - Pesten elhatározzák, hogy a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és Petőfi pár nappal korábban írt Nemzeti dal című versét kinyomtatják, és közhírré teszik. A Nemzeti Múzeum elé hirdetett nagygyűlésen már tízezrek hallgatják lelkes egyetértéssel a pontokat és Petőfi költeményét, majd a tömeg Budára vonulva a megrémült Helytartótanács beleegyezését is megszerzi a változásokhoz. Az összegyűltek követelésére szabadon engedik a bebörtönzött forradalmár Táncsics Mihályt. Ezekkel az eseményekkel kezdődik az 1848as magyar forradalmi átalakulás, hogy aztán fél év múlva az elért eredményeket fegyveres szabadságharccal kelljen megvédeni. A szabadságharc bukását követően természetesen az önkényuralmi rendszer betiltja a forradalomról szóló megemlékezést, így arra csak legfeljebb titokban keríthettek sort a hazafiak. 1860-ban nyilvános megemlékezésre történik kísérlet, ez ellen azonban a rezsim fegyverrel lép fel. Ennek ellenére a hatvanas évektől - főként a korabeli ifjúság összejöveteleken idézi fel 1848 emlékét. Az 1867-es kiegyezés után a Habsburgok már hivatalosan nem tiltják meg a március 15-i megemlékezéseket, de a hivatalos Magyarország visszafogott maradt, nem kívánta megsérteni a szabadságharc leverésében részt vett uralkodó érzékenységét. 1898-ban, a forradalom 50. évfordulóján azonban már a teljes magyar politikai elit hivatalosan is ünnepelt, persze az osztrákokkal való megbékélést hirdetve. Igazi nemzeti ünneppé az I. világháborút követő forradalomban válik, 1919-ben a diadalmas forradalom örököseként ünneplik e jeles napot. A forradalmakat követő Horthy-rendszer törvénybe iktatott nemzeti ünneppé nyilvánítja. Az 1930-as évek második felétől azonban már nemcsak a hivatalos ünnepi szónoklatok jelzik március 15-e üzenetét, hanem a népi írók, baloldali ifjak, antifasiszta értelmiségiek számára is jelképpé válik: a változások és a német- és háborúellenesség vállalásának jelképévé. A II. világháború után hatalomra kerülő kommunista rendszer ugyan felvállalja a centenáriumi megemlékezéséket, hangsúlyozva a száz évvel korábbi események „világforradalmi” és plebejus jellegét, de ambivalens hozzáállását jelzi, hogy 1951-től e napot munkanappá nyilvánítja. Különösen az 1956-os levert forradalom után válik nemkívánatos kötelességgé a rendszer számára az 1848-as eseményekről való megemlékezés. A ’60-as évek végén kitalálják a tavasszal tartott Forradalmi Ifjúsági Napokat, amely keretében igyekeznek összemosni március 15-ét a március 21-i Tanácsköztársaságról és az április 4-i fasiszta megszállás alóli felszabadulásról való megemlékezéssel. Ennek ellenére a ’70-es évektől március 15-e a rendszerrel szembenálló demokratikus gondolkodású ellenzéki fiatalok ünnepe is: Budapesten főként a ’80-as évektől a Petőfi- és a Bem-szobornál, illetve a Batthyány-örökmécsesnél rendszeresek e napon az atrocitások. Az „olvadás” jeleként 1987-ben ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják, s az 1989-es március idusa pedig függetlenséget és demokráciát követelő tömegrendezvényeivel méltán vonul be a demokratikus Magyarország megszületését jelző események sorába. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítja. Albertirsa: a szabadságharc 100. évfordulójára megalakul Alberti és Irsa a „48-as Centenáriumi Emlékbizottság” ekkor készül el az alberti fiatalok összefogásával a Hősök kertjében található 48-as honvéd szobor.

Albertirsai megemlékezés Albertirsán az Önkormányzat által szervezett ünnepség hármas tagolódású: I.

930 óra irsai katolikus temetőben Tassy-Betz László, az 1848-as szabadságharc honvédőrnagyságának sírjánál megemlékezés Kiszel Mihály prépost illetve a katolikus iskola diákjainak közreműködésével. Tassy-Betz László leszármazottai jelenlétében (Himnusz, Szózat) alacsony 10-20 fős részvétel. Megjegyzés: az irsai katolikus temetőben nyugszik Vosztry Gyula 1848/49 honvéd-huszárszázados, kinek sírköve mára eltűnt, illetve Pertits Ádámé?, aki fogadta az 1848-as honvédeket, az ő sírköve szintén az enyészeté lett.

II. III.

1000 óra Ünnepi Istentisztelet az alberti evangélikus templomban. 1100 óra Hősök kertje megemlékezés Daloskör, fúvószenekar (Művészeti iskola, ill. a Gerje-Party) valamint a helyi Általános iskolák (váltórendszerben) közreműködésével. Szónok: a körzet országgyűlési képviselői, illetve történészek, közéleti személyek.

Március 15-én kerül sor több, az önkormányzat által alapított kitüntetés és díj átadására: ekkor adjuk át az Év Sportolója és az Albertirsa Város Sportjáért kitüntetéseket, a 2012. évben alapított Albertirsa Szolgálatáért Díjat, és amennyiben a képviselő-testület az adott évben az adományozása mellett dönt, az „Albertirsáért” kitüntetést. Koszorúzás: eredetileg a Honvédszobornál a város nevében: Polgármester, Alpolgármester, illetve az ünnepség szónoka, a Város Ifjúsága nevében egy fő általános iskolás, egy fő középiskolás, és egy fő főiskolás vagy egyetemista. Az Alberti Evangélikus Egyház által készíttetett, ill. állíttatott Kossuth szobornál az Alberti Evangélikus Gyülekezet, ill. presbitérium tagjai koszorúznak. Az ünnepség a Himnusz „alatti” zászló felvonással kezdődik. Albertirsa város lakossága itt jelenik meg a legnagyobb létszámmal, körül-belül 2-300 fő. (Volt korábban esti fáklyás, lovas felvonulás is, alacsonyabb részvétellel, de a résztvevők száma időjárás függő.) Külső megjelenítés: zászlók Pesti út, Köztársaság utca (Hivatal) környéke, középületeken (magánházakon) Nemzeti és Uniós zászló, egyéneken kokárda. Augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot, mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. I. Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot. A kiegyezést követően augusztus 20-a fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig a nemzeti ünnepek közé tartozott. A kommunista rendszer

számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaként tartották számon. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánítja.

Albertirsai megemlékezés I. Az albertirsai megemlékezés első helyszíne az Irsai Katolikus templom, ahol a katolikus iskola udvarára néző, második üvegablak Szt. Istvánt ábrázolja (1908 Tassy Kálmánné Szabó Emília adománya). A szentély mennyezetét Sándor Béla festőművész alkotása (1942) díszíti, melyen Szt. István király a Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlja. Az ünnepi mise kezdetén kerül sor a város részéről az állami ünnepség résztvevőinek köszöntésére, ünnepi gondolatok tolmácsolására. A szentmise keretén belül megáldják az új kenyeret, s jelképesen szétosztják. II. A szentmisét követően az Erzsébet téren felállított Szlovák Pál adományából létrehozott Szent István szobor koszorúzására kerül sor a város részéről, ill. a Katolikus Egyház részéről. Helyi sajátosság: a Szent Korona búzakalászból készített „másolata” azon a párnán elhelyezve áll az oltár előtt, mely párnán Cyrus Vance amerikai külügyminiszter 1978-ban visszahozta a magyar népnek a Szent Koronát. (Túri Péter történész Albertirsa díszpolgárának ajándéka.) Külső megjelenítés: közterületek, közintézményekre zászló kitűzése. 2000. augusztus 20. napján első alkalommal adományozott a város díszpolgári címeket. A két kitüntetett Szántó József és Roszik Mihály volt. Október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére 1956. október 23-án a budapesti eseményekkel kezdődött a magyar nép diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás elleni fegyveres felkelése. 1956. október második felében a kommunista diktatúra ellen - főleg az egyetemi diákság részéről - országszerte meginduló tiltakozások október 23-án Budapesten válnak forradalmi tömegmozgalommá. A Bem-szobornál tartott szimpátiatüntetés hamarosan rendszerellenes tömegdemonstrációvá vált, ezt kifejezve a tömeg átvonult a Parlament elé, ahol a közel kétszázezer főre gyarapodott tiltakozók meghallgatták Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. Közben a tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra egyik jelképét. A Magyar Rádió épületénél estére ostromállapot alakult ki, s a fegyverhez jutott felkelők hajnalra elfoglalják azt. A forradalmat majd a szovjet csapatok fegyverrel fojtják vérbe, melyet a hatalomra emelt Kádár-rezsim megtorlása követ. Természetesen a forradalom leverését követően tilos volt nemhogy október 23-át megünnepelni, de még forradalomként említeni is. A hivatalos álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet „reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Október 23-a emlékét a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan, itthon legfeljebb titokban lehetett szóba hozni. Az 1980-as évek végén a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezd

’56 valódi története nyilvánosságot kapni, 1988-ban követelik Nagy Imre és a kivégzett mártírok rehabilitációját, s rá egy évre, 1989-ben több százezres tömeg előtt temetik újra a kivégzett miniszterelnököt és társait. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltja ki a III. magyar demokratikus köztársaságot. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítja.

Albertirsai megemlékezés 1989. óta a nagyközségi, majd később városi megemlékezés az alábbiak szerint zajlik:

I. 1000 óra Ünnepi Istentisztelet az irsai evangélikus templomban (Feszty Masa, Jókai...) II. 11 óra közös megemlékezés a városháza előtt lévő Kopjafánál (irodalmi műsor – külső előadók, szónoklat- intézményvezetők, lelkészek, történészek, közéleti személyek) Közreműködik a Daloskör és a művészeti iskola zenekara. 00

II. EMLÉKNAPOK, MEGEMLÉKEZÉSEK Az előterjesztéshez csatolt áttekintő táblázatból látható, hogy nemzeti ünnepeink és a városnap mellett még számos „jeles nap”-ról megemlékezünk. Jelentősége miatt ezek közül az alábbiakat emelem ki: Október 6: Aradi vértanúk napja Helyszínek: I. Hősök kertje (ünnepi beszéd, koszorúzás, mely alatt a Himnusz szól) II. Városháza falán lévő emléktáblánál (1902 már. 15.) koszorúzás Szózat November 4: Nemzeti Gyásznap Helyszínek: I. A Kopjafánál megemlékező beszéd, Himnusz, mécsesek elhelyezése II. 302-es parcella Ivicz György sírjának koszorúzása (Művelődési Ház igazgatója, alpolgármester) III. Irsai evangélikus temető Jankovics Mihály síremlékének megkoszorúzása Szeptember 15-16.: Kulturális Örökség Napja A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsa országunk szellemi örökségére, az épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók előtt. Albertirsa 2009. évben kapcsolódott be első alkalommal az országos rendezvénysorozatba, és azóta, évente 10-20 fő – az ország különböző pontjáról érkező

érdeklődő – tesz látogatást az Ybl-kápolnába. (Fontos megjegyezni, hogy a képeslapunk és reklámanyagunk elfogyott!)

III.

HELYI ÜNNEPEK, EMLÉKNAPOK

Tessedik kultusz Albertirsán1 A közösségek összetartó erejét a múltban gyökerező hagyományok képezik, amelyeket generációk sora őriz és ápol. Albertirsa neve mára szorosan összefonódott az 1742. április 20-án Albertin született evangélikus lelkész, polihisztor és népművelő Tessedik Sámuel nevével. A Tessedik hagyomány hosszú évtizedek óta él településünkön, de különösen 1989 óta, amióta az általános iskola ismét Tessedik Sámuel nevét viseli, vált meghatározóvá. Tessedik Sámuel emlékének őrzése fontos feladatunk. A Tessedik-kultusz ápolásában a lelkész-oktató nevét viselő Általános Iskolának és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak kiemelkedő szerepe van. .A Tessedik Sámuel Általános Iskola névadójának születésnapjára emlékezve, minden év április 20-a körül rendezi meg a Tessedik-napokat. A Tessedik-emlékműsor mellett Tessedik-vetélkedő, Tessedik Kupa, valamint egyéb tanulmányi és művészeti versenyek gazdagítják e rendezvénysorozatot. Az intézmény névadásának húszéves évfordulójára meghirdetett tanulói pályázatra érkezett legszebb idézet, ma az iskola jelmondata: „Merni tudó szíveké a világ!” A Vergiliustól származó idézetet Simó Zita, akkori 6.d osztályos tanuló kutatta fel. Az iskola 1989-ben „Tessedik érem” kitüntetést alapított, amelyet minden tanévben egy pedagógus, egy vagy több tanuló és egy „külső” az iskolát kiemelkedően támogató személy vagy közösség kaphat. Az 1994-ben létesített „Tessedik különdíjat” az a tanuló kaphatja meg, aki az adott tanévben országos vagy megyei tanulmányi és/vagy sportversenyen 1-10. helyezést ért el. Az érmek és díjak átadására a ballagási ünnepségen, illetve a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. Az iskola minden év április 20-a körül rendezi meg a Tessedik - napokat. A Tessedik emlékműsor mellett Tessedik- vetélkedő, Tessedik Kupa, valamint egyéb tanulmányi és művészeti versenyek gazdagítják e rendezvénysorozatot. A Tessedik –napok 2012. évi programja:  Tessedik Kupa: évfolyamonkénti februártól folyamatosan folynak a meccsek sportversenyek, foci, kézilabda;  Tessedik-vetélkedő 7. osztályosok csoportos ( 3-4 fős) versenye Tessedik 2012.04.19-én életéből, munkásságából; 2012. 04.20-án  Tessedik kistérségi versenyek:  népdaléneklés 3-8. évfolyam  mesemondó 1-4. évfolyam  angol versmondó 3-8. évfolyam; 1

Ádám Ildikó iskola igazgató beszámolója alapján

2012.04. 20-án  Tessedik emlékműsor;  Koszorúzás az Önkormányzat, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Szlovák Kulturális Intézet 2012.04. 20-án (nagykövet) képviselőivel. Szeptember 6. napja: Városnap 1950. szeptember 6-án kelt az a BM rendelet, melynek végrehajtása nyomán közigazgatásilag egyesítették a régi Albertit és Irsát s azóta az egyesített nagyközség az ALBERTIRSA nevet viseli. 1970-ben a település nagyközségi címet kap, majd 2003-ban városi rangra emelkedik településünk. Az első megemlékezés az egyesítésről 1995. szeptember 6-án rendezett helytörténeti kiállítás volt az Albertirsai képeslapok gyűjteményből (a kiállítás anyagából született az „Albertirsai képeslapok” című könyv.). Kiemelkedő a 2000. év, az egyesítés évfordulója, ekkor készül el a Politzer Egészségház falán található emléktábla (Várhelyi György alkotása). 2003. év óta a legtöbb embert vonzó esti szórakoztató programjai közül kiemelkedik a tűzijáték, és a „Séta a városért” fáklyás felvonulás, melynek útvonala Erzsébet-tér- Hősök kertje, a Gerje-party fúvósegylet közreműködésével. Az utóbbi évek szomorú tapasztalata, hogy a felvonulók között kulturálatlan viselkedésű fiatalok is megjelentek. Október 01-jét magában foglaló hét: Politzer Nap Az alberti születésű világhírű orvos-professzor, Politzer Ádám születésnapját magában foglaló héten köszöntjük városunk egészségügyi dolgozóit. A tudós születésének 100. évfordulója alkalmából dr. Germán Tibor professzor avatta fel a Móra Ferenc Művelődési Ház falán az azóta eltűnt emléktáblát. Az avató ünnepségen Germán professzor felesége Bajor Gizi az ünnepelt színésznő is részt vett. A Politzer parkban 1981-ben avatták fel Politzer Ádám mellszobrát, Kampfl József alkotását. 2006 óta ünnepeljük városunkban a Politzer Napot, ahol az egészségügyben dolgozók elismerése mellett, egy héten keresztül ingyenes szűrésekkel és prevenciós célú előadásokkal várjuk a lakosságot. JAVASLATOK A 2012. év legfontosabb feladata felkészülés várossá avatásunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére, ennek érdekében minden anyagi és szellemi erőtartalékunkat erre kell összpontosítsuk. Költségtakarékos, sok embert megmozgató javaslatokat várunk! Az eddig felmerült ötleteket az alábbiakban ismertetem:  Helytörténeti kiállítások szervezése;  Nyitott Kapuk Napja;

    





„Akikre büszkék vagyunk” – interjú sorozat városunk kitüntetettjeivel a Kábel-TV-n; Nagyszüleim mesélték – prózaíró verseny; Az ÉN Albertirsám – fotópályázat (fotók kiállítása közintézményekben: orvosi rendelők váróterme, TESCO Áruház, esetleg Vasútállomás); Élőlánc 10 fős csapatokkal a Pesti út két helységnévtáblája között; Időkapszula elhelyezése az Erzsébet tér alatt (Lakosság részéről is várunk

javaslatokat, hogy mi kerüljön az időkapszulába, amivel üzenni kívánunk az utókornak. A kapszulát a 2003-ban született 10 éves városlakók helyeznék el, névsorukat megőrizzük, hogy jelen lehessenek a kapszula 2053-ban – várossá avatásunk 50. évfordulóján – történő felnyitásán.); Nagy Városi Akadályverseny (10 fős vállalkozó kedvű csapatokat várunk, akik a kijelölt kb. 10- km-es útvonalon végigmennének, és a város nevezetes pontjain elhelyezett ellenőrző állomásokon, a településsel kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva gyűjtenének pontokat.);

Albertirsai születésű, kötődésű művészek felkeresése és bevonása az ünnepségsorozatba (Sirkó László, Csányi Sándor stb)

„Az ünnep Isten ajándéka, más, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőződve tiszteljük önmagunkban az embert…” (W.A.) Figyelemmel fentiekre, az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a T. Képviselő-testület elé: HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízza a Képviselő-testület Kulturális Bizottságát Albertirsa várossá válása 10. évfordulójára való felkészüléssel az alábbi ütemterv szerint: Feladat:  fotópályázat kiírása  ünnepségsorozat előzetes forgatókönyvének összeállítása és Kulturális Bizottsági ülésen történő megvitatása  ünnepségsorozat végleges forgatókönyvének összeállítása  pályázat kiírása prózaíró versenyre

Határidő: 2012. májusi rendes testületi ülés

 ünnepségsorozat költségvetésének összeállítása

2012. novemberi testületi ülés

2012. június 10. 2012. októberi testületi ülés 2012. októberi testületi ülés

Határidő: értelemszerűen Felelős: Szőke Szabolcs elnök Major Judit sk. alpolgármester

NEMZETI, ÁLLAMI ÉS HELYI ÜNNEPEK, EMLÉKNAPOK

Ünnep

Helyszín

Doni áttörés emléknapja

Katolikus templom, Kossuth park világháborús emlékmű Móra Ferenc Művelődési Ház, Márai Sándor Könyvtár

Magyar Kultúra Napja (2005. óta)

Március 15.

Költészet napja (2001. óta)

Katolikus temető Alberti Evangélikus templom Hősök kertje Márai Sándor Könyvtár

Időpont

Felelős/szervező

Közreműködők

Kábel-TV felvétel

január 09.

Móra Ferenc Művelődési Ház

szónok

-

Móra Ferenc Művelődési Ház, Márai Sándor Könyvtár

kiállítás, felolvasók

-

január 22.

március 15.


április 11.

Márai Sándor Könyvtár

Tessedik napok

Tessedik Sámuel Általános Iskola

április 20.

Nemzeti gyásznap Trianon Pedagógus nap

Politzer-park

június 04.


június első vasárnapja

Erzsébet tér

június 24. elő estéje

Szent Iván éj

Tessedik Sámuel Általános Iskola, Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Kulturális Bizottság

+ általános iskolások

meghívott előadók, általános iskolások, pedagógusok

-

általános iskolások, pedagógusok

szónok


meghívott előadó

-


meghívott művészek, előadók

+

Irsai Katolikus templom Erzsébet tér

augusztus 20.


Katolikus Énekkar

Városnap (2003)

Erzsébet tér

szeptember 06.


meghívott művészek, előadók

+

Kulturális Örökség Napja Alberti Újjátelepítése (1711)

Ybl-kápolna

szeptember 15-16.

„idegenvezetők”

-

Alberti Evangélikus templom

szeptember 29.

Polgármesteri Hivatal Alberti Evangélikus egyház

Politzer-nap


Aradi vértanúk napja

Hősök kertje

október 01. napját magában foglaló hét október 06.

Augusztus 20.

-

+

Október 23.

Irsai Evangélikus templom Kopjafa (városháza előtt)

október 23.

Mindenszentek napja Nemzeti Gyásznap

a város temetői

november 01.

Kopjafa

november 04.

Luca napi vásár


december 15.

Népjóléti Bizottság

Móra Ferenc Művelődési Ház Móra Ferenc Művelődési Ház

+ Daloskör, Gerjeparty/Művészeti Iskola Fúvószenekara szónok

+

Móra Ferenc Művelődési Ház Móra Ferenc Művelődési Ház

szónok

-

általános iskolások, kézművesek

-


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 11.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat intézmény közös fenntartására vonatkozó társulási megállapodás módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság



Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-i ülésére a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat intézmény közös fenntartására vonatkozó társulási megállapodás módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az új államháztartási törvény, valamint végrehajtási rendelete és az új szakfeladatok miatt ismét szükséges módosítani a Szociális Segítőház fenntartására vonatkozó Társulási Megállapodást. A jogszabály változásokon kívül lényeges változást a finanszírozásban javaslunk, mivel az új Áht. szerint a kiadások teljesítése az intézmény számlájáról kell, hogy történjen, és a bevételeknek is erre a számlára kell érkeznie. Az intézmény megfelelő likviditási helyzetének megteremtése érdekében az eddigi negyedéves utalásokat, havi gyakoriságúra javasoljuk változtatni. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a Képviselő-testület elé: Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat intézmény közös fenntartására létrejött társulási megállapodást az alábbiak szerint módosítja: A Társulási Megállapodás I/5. pontja helyébe az alábbi I/5. pont lép: 1. A társulás által fenntartott intézmény gazdálkodása: az intézmény önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv, melynek pénzügyi – gazdálkodási feladatait Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja el. A Társulási Megállapodás II/1. pontja helyébe az alábbi II/1. lép: 1.

A társulás tevékenységi köre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. §-ban, 40. §-ban és a 45-49. §-okban foglalt feladatok ellátása; a szociális igazgatósról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 60. §ban, 62. §-ban, 63. §-ban és 64. §-ban foglalt feladatok ellátása; adósságkezelési szolgáltatás nyújtása.

Szakágazati besorolása: 889928 tanyagondnoki szolgáltatás 889921 szociális étkeztetés 889924 családsegítés 889922 házi segítségnyújtás 889201 gyermekjóléti szolgáltatás 879017 helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása 882201 adósságkezelési szolgáltatás

A Társulási Megállapodás II/2. pontja helyébe az alábbi II/2. pont lép: 2. A társulás feladata: Tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés Családsegítés Házi segítségnyújtás Gyermekjóléti Szolgálat Gyermek átmeneti gondozása / helyettes szülői hálózat Adósságkezelési szolgáltatás A Társulási Megállapodás IV/7. pontja helyébe az alábbi IV/7. pont lép: 7. Az önkormányzatok által fizetendő hozzájárulást havonta egyenlő részletben, tárgyhó 3. napjáig kell teljesíteni a Szociális Segítőház költségvetési elszámolási számlájára átutalással, számla ellenében. Határidő: 2012. március 10. Felelős: polgármester Albertirsa, 2012. február 13. Kovács Zoltánné dr. jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 12.


igen

Az előterjesztés tárgya: Beszámoló a körjegyzőség tapasztalatairól A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -




nem

Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala 2730. Albertirsa, Irsay K. u. 2. 2736. Mikebuda, Fő u. 19. ELŐTERJESZTÉS a képviselő testület 2012. február 23-ai ülésére Beszámoló a körjegyzőség tapasztalatairól Tisztelt Képviselő-testület! Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 69/2004. (VI. 7.) számú határozatában kezdeményezte, hogy a jövőben Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala keretében kívánja ellátni az önkormányzati hivatal feladatait. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 183/2004. (VI. 24.) számú határozatával kinyilvánította, hogy ezen elhatározással egyetért. Fenti határozatok birtokában az önkormányzatok megállapodást kötöttek körjegyzőség fenntartására, mely 2005. január 1-től meg is kezdte működését. A 2011. év tapasztalatairól az alábbiakban szeretném tájékoztatni a T. Képviselő-testületet: Ügyintézés tapasztalatai: A beszámolóval érintett időszakban Albertirsán iktatásra került 7.831 db ügyirat főszámon 20.416 db ügyirat alszámon, ebből mikebudai ügyek száma 563 db ügyirat főszámon 1.422 db ügyirat alszámon. Az ügyek megoszlása: Lakossági Ügyek Irodája 164 db szociális segély (ápolási díj, közgyógyellátás, rendszeres szociális segély stb.) Ebből: - rendkívüli gyermekvédelmi ügy 0 db - rendszeres gyermekvédelmi ügy 25 db - rendszeres szoc. segély: 31 db - temetési segély 6 db - kamatmentes kölcsön 1 db - átmeneti segély 16 db - közgyógyigazolvány 28 db - lakásfenntartási támogatás 57 db 8 db gyámügy 3 db szabálysértés 2 db birtokháborítás 3 db üzletműködési engedély 21 db hagyaték Adócsoport: 26 db szabálysértési behajtás 43 db idegen behajtás: 26 db adó- és értékbizonyítvány:

2 db adóigazolás: 0 db fizetési meghagyás: 229 db Határozat (gépjárműadó, komm. adó) Műszaki Iroda 6 db (külföldiek tulajdonszerzése, önkormányzati telek megosztás előkészítése, közútkezelői hozzájárulás, szakhatósági hozzájárulás) A további iktatások általában a polgármesterre történtek (szerződések, rendezési terv, bérleményekkel kapcsolatos ügyintézés, katonai ügyek stb.) Pénzügyi Iroda A Pénzügyi Irodán történik minden a költségvetés készítésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos ügyintézés. Így a költségvetési koncepció, költségvetés, féléves, háromnegyed éves, illetve év végi beszámoló összeállítása. A kimenő számlák számlázása, illetve a bejövő számlák, segélyek kifizetése. Ezek egy része az ügyfélterminálon keresztül került utalásra, más részük a kihelyezett pénztárban kerül kifizetésre. Természetesen mindegyik Mikebuda Község Önkormányzata saját számlaszáma terhére. A Pénzügyi Irodán történik az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak és munkatörvénykönyves munkavállalókkal kapcsolatos ügyintézés. A Mikebudai Polgármesteri Hivataltól átvett kolléganő a mikebudai könyvelés és házipénztár kezelés mellett ellátja a közhasznú és közcélú munkavégzőkkel kapcsolatos ügyintézést Mikebuda vonatkozásában. Költségvetés 2011. A körjegyzőségi feladatok ellátása két tételből tevődik össze, egyrészt az állami költségvetéstől közvetlenül igényelt normatív hozzájárulásból, másrészt Mikebuda Község Önkormányzata által átutalandó hozzájárulásból. A hozzájárulás 2011. évre vonatkozó összegét Mikebuda Község Önkormányzata 4.000.000 Ft összegben átutalta. A költségvetési hozzájárulás kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe: Kiadások Személyi juttatások 4.984.400 Ft (2 fő köztisztviselő + jegyző lakosságszám arányos + szoc. dolgozók ügyiratszámos bére) Munkaadót terhelő járulékok 1.746.746 Ft Dologi kiadások 311.214 Ft Összesen 7.042.360 Ft Bevételek Állami normatíva Mikebuda által átutalt támogatás Összesen

3.042.360 Ft 4.000.000 Ft 7.042.360 Ft

A dologi kiadásoknál irodaszer, nyomtatvány, posta, illetve a mikebudai helyszíni szemlékhez kapcsolódó költségeket vettük figyelembe.

2012. évi költségvetési terv Személyi juttatások 5.323.280 Ft (2 fő köztisztviselő + jegyző lakosságszám + szoc. dolgozók ügyiratszám arányos bére) Szociális hozzájárulási adó 1.834.000 Ft Dologi kiadások (program költség) 738.720 Ft Összesen 7.896.000 Ft A költségvetési törvény szerint a normatíva 2012-ben 3.042.000 Ft, így Mikebuda községnek 4.854.000 Ft-ot kell kiegészítésként fizetnie. A béreknél figyelembe vettük, hogy egy kolléganő magasabb fizetési fokozatba lép. A járulékoknál változás nem történt, mértéke 27 %, elnevezése 2012-től szociális hozzájárulási adó. A cafetéria összegét a törvényi minimummal (193.250 Ft) számoltuk. Az Áht. 2012. január 1-től történt módosítása értelmében szükséges a Corso program Mikebudára történő kiterjesztése is, ennek költsége bruttó 254.000 Ft, melyet a támogatás keretében ad át a község. Az előterjesztésben foglaltakat összefoglalva, személyesen úgy ítélem meg, hogy a körjegyzőség létrehozása, mind szakmailag, mind anyagilag megfelelő volt mindkét település részére, mivel Albertirsát nem érte hátrány sem a munkateher növekedése miatt, sem anyagilag (sőt mivel a jegyző béréhez Mikebuda hozzájárul pozitív volt számára). Mikebuda pedig anyagilag jobban járt, hiszen nem kell önállóan hivatalt fenntartania, illetve az állam így a normatíva révén hozzájárul a hivatali feladatok ellátásához. Szakmailag pedig a hivatali struktúrából, illetve szakképzett munkaerő rendelkezésre állásából fakadóan profitált. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-től hatályos) 85. § (1), (4) és (7) bekezdése értelmében „85. § (1) Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. (4) Abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg. (7) A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselőtestülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi.” Fentiek értelmében tehát 2013. január 1-től Mikebuda község önálló hivatalt már nem tarthat fenn, mindenképpen más önkormányzattal kellene a hivatali feladatok ellátását megoldania. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy beszámolómat megtárgyalni szíveskedjen. Albertirsa, 2012. február 15.


Körjegyzőség fenntartására vonatkozó megállapodás módosítása amely létrejött egyrészről Albertirsa Város Önkormányzata (képviseletében Fazekas László polgármester), másrészről Mikebuda Község Önkormányzata (képviseletében: Vass Andrásné polgármester) között a körjegyzőség fenntartására 2004. július 7-én megkötött megállapodás módosítására vonatkozóan: 1. Felek megállapodnak, hogy a szerződés 5. pontja helyébe az alábbi pont lép: 5. Mikebuda Község Önkormányzata vállalja, hogy a hozzájárulást havonta egyenlő részletekben, számla alapján átutalja Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala bankszámlájára. Az éves hozzájárulás összege 2012-ben 4. 854.000 Ft. 2. Jelen megállapodás módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Albertirsa, 2012. ……………..

Fazekas László Albertirsa Város Polgármester

Kovács Zoltánné dr. Albertirsa Város Jegyzője

Mikebuda, 2012. ………………….

Vass Andrásné Mikebuda Község Polgármestere


Ügyiratszám:


Napirendi pont: 13.

igen

Az előterjesztés tárgya: Az elszámolásának elbírálása

Albertirsai

Sportegyesületnek

nem

nyújtott

A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Murárné Zsigó Emma pályázati referens Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




támogatás

ELŐTERJESZTÉS az egyházaknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálásáról a Képviselő-testület 2012. február 23-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011.(II.16.) számú Önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdése alapján az 500.000.- Ft feletti támogatások vonatkozásában, a támogatási szerződésben a támogatási összeg féléves bontásban történő folyósítását kell meghatározni. Az Albertirsai Sportegyesület a második félévi támogatási összeggel 2012. február 15-ig elszámolt. - Albertirsai Sportegyesület Támogatási szerződés dátuma: 2011.02.28. Támogatás célja: terembérletek, sportruházat, sportszerek, tagdíjak, versenyengedélyek, tisztítószerek, - az egyesület működési támogatása (útiköltség térítések, nevezési díjak, bírói díjak, gyógyszerek, postaköltség, nyomtatvány, szállásköltség, élelmiszer, fűrészáru, hullámpapír, serlegek, érmek, táplálék kiegészítők, tanfolyam díj) II: félévi támogatási összege: 4.000.000.- Ft Mellékeljük a támogatás felhasználására benyújtott elszámoló lapot. HATÁROZATI JAVASLAT Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Albertirsai Sportegyesület 2011. második félévi pénzügyi támogatás elszámolását elfogadja.

Albertirsa, 2012. február 14.

Tisztelettel: Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 14.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: dr. Kerepesi Lénárd fül-orr-gégészeti szakrendelés térítési díj emelési kérelme A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -





ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Dr. Kerepesi Lénárd azzal a kéréssel fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez, hogy a fül-orrgégészeti szakrendelés térítési díj 70.000.-Ft-ról 100.000.-Ft-ra történő emelését engedélyezze. Kérelmében leírta, hogy a jelenleg érvényes térítési díj több éve került megállapításra, azóta emelés nem történt. Az évek során bekövetkezett infláció, és az emelkedő üzemanyag árak miatt nőtt a rezsiköltség, ezért véleménye szerint aktuálissá vált a díj felülvizsgálata és emelése. Emellett az éves statisztikai eredmények szerint rendelésenként átlag 25 beteg ellátását végzi. Ez átlagosan minden rendelés fél órával történő megnyújtását jelenti, amit a finanszírozás nem tartalmaz. A rendeléshez szükséges műszerek, ezek sterilizálásának költsége, valamint az asszisztens fizetése is ebből a díjból kerül kifizetésre. A szakrendelés hetente két órában történik. A többi szakrendelés díja szintén 70.000.-Ft (kivéve a reumatológia), viszont az asszisztenciát az önkormányzat külön biztosítja az orvosok részére, amely díja járulékokkal együtt 16.000.-Ft/asszisztens. HATÁROZATI JAVASLAT 1. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Dr. Kerepesi Lénárd fül-orrgégészeti szakrendelés térítési díj emelési kérelmét nem támogatja. HATÁROZATI JAVASLAT 2. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Dr. Kerepesi Lénárd fül-orrgégészeti szakrendelés térítési díj emelési kérelmét támogatja. 2012. március 01-től, a 2012. évi költségvetés tartalék terhére, a térítési díj havi összegét 100.000.-Ft-ban állapítja meg, amely tartalmazza az asszisztencia költségét is. Határidő szerződés módosítására: 2012. február 29. Felelős: Fazekas László polgármester HATÁROZATI JAVASLAT 3. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Dr. Kerepesi Lénárd fül-orrgégészeti szakrendelés térítési díj emelési kérelmét jelenleg nem támogatja. A 2011 évi szabad pénzmaradvány ismeretében újra tárgyalja a kérelmet. Határidő: 2012. május 31. Felelős: Fazekas László polgármester Albertirsa, 2012. február 14.


Fazekas László Polgármester Albertirsa Tisztelt Polgármester Úr! Kérem, hogy az albertirsai fül-orr-gégészeti szakrendelés térítési díját emelni szíveskedjék. A jelenlegi térítési díjat több éve állapítottuk meg, azóta emelés nem történt. Az évek során bekövetkezett infláció és az emelkedő üzemanyag árak miatt megemelkedtek a rezsiköltségek, ezért aktuálissá vált a díj felülvizsgálata és emelése. Emellett az éves statisztikai eredmények szerint rendelésenként átlag 25 beteg ellátását végezzük. Ez átlagosan minden rendelés fél órával történő megnyújtását jelenti, amit a finanszírozás nem tartalmaz. (Az utóbbi hónapokban több alkalommal fordult elő több, mint 1 órás rendelési idő túllépés, amikor 35-37 beteg ellátása történt) Kérem vegye figyelembe azt is, hogy a rendeléshez szükséges műszereket, ezek sterilizálásának költségeit, valamint az asszisztens fizetését is én biztosítom. Fentiek miatt kérem az eddigi 70 000 Ft orvosi ellátási díj 100 000 Ft-ra való emelését. 2011. 10. 26.

Tisztelettel: dr. Kerepesi Lénárd MED-HOM BT. Cegléd, Ady E. u. 20.

2012. február 23-án (csütörtök) 16 órakor

Recommend Documents