2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai
Az Art. 2012. évi módosításait 2012. februárjában juttattuk el tagjainkhoz két részletben, mintegy 40 oldal terjedelemben. Az összeállítást a 2011. évi CLVI. törvény előírásai alapján készítettük el. A CLVI. törvény hatályba lépése után még 2011-ben az Art.-t 10 törvény módosította. Jelen összeállításunk I. részében ezen módosítások elemeit mutatjuk be. Az Art.-t 2012-ben is – 2012. július 15-ig – több (5) törvény módosította. Összeállításunk II. részében ezeket igyekszünk bemutatni. I. 1.
Bejelentési kötelezettség Be kell jelenteni az eddigiek mellett [Art. 16. §-a (3) bekezdésének i), m), q), pontja] − önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményeit (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balett művészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység); − közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt; − alapítvány, egyesület esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet, 2012. 06. 30-tól. Nem kell bejelenteni [Art. 17. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontja] mert 2012. 03. 01-től hatályon kívül helyezték: − a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK-rendelet szerint; − székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre a megbízási szerződés kiterjed (megszűnt az ügyvédi székhelyszolgáltatás lehetősége), ez utóbbihoz kapcsolódóan hatályon kívül helyezték a 17. § (13) bekezdését is.
Az alapítvány, egyesület a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni [Art. 17. §-ának (3/a) bekezdése] 2012. 06. 30-tól: − nevét (elnevezését), rövidített cég nevét, − létesítő okiratának keltét, számát, képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét, lakhelyét, e jogviszony keletkezésének (megszűnésének) időpontját, a képviselő adóazonosító számát, − a magánszemély adózó levelezési címét. Az állami adóhatóság az erre a célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítvány, egyesület esetében az adószám megállapításáról az egyesület, az alapítvány adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot 2012. 06. 30-tól [Art. 17. §-ának (15) bekezdése].
Az adózás rendje (Art) módosításai II. 2012. 07.31.
2
Adóigazolványt kiegészítő kártya [Art. 20/A. §-a (2) bekezdésének dd) alpontja, (3) bekezdése] Az érvényesség időtartama a Rehabilitációs Kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjából a kártya visszavonásáig terjedő időszak. Az állami adóhatóság a Rehabilitációs Kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a kártya adatait. 2.
A változás bejelentése [Art. 23. §-ának (1), (5)-(6) bekezdése] A változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni – az eddigieken túlmenően –: − az olyan változást, amelyről alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni (2012.06.30-tól), − a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik tagállamot, ha az áthelyezés oda történt.
Ha az alapítvány, egyesület adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának a megváltoztatását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a bíróságot is értesíti. Az alapítvány, az egyesület a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a bíróság a külön jogszabály (a Civiltörvény) alapján az állami adóhatóságot értesíti. Az alapítványnak, az egyesületnek a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül kell az állami adóhatósághoz bejelenteni. 3.
Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. § (9) bekezdése]
Csak a bejelentésre vonatkozó hivatkozást pontosították az Art. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontjáról a 17. § (1) bekezdésének b) pontjára. 4.
A havonkénti elektronikus bevallás adattartama
Az új rendelkezés szerint adatokat kell szolgáltatni [Art. 31. §-a (2) bekezdésének 5. pontja] arról is, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e (ezt az egyszerűsített foglalkoztatás esetén is kötelező megadni). 5.
A megfizetés és a kiutalás időpontja [Art. 37. §-ának (4) és (4a) bekezdése]
A módosítás szerint a költségvetési támogatást az igény (a bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt áfát 75 (korábban maximum 45) napon belül kell kiutalni (2012. 02. 01-től). A módosítás a felszámolás, a végelszámolás záróbevallásában igényelt költségvetési támogatás kiutalásának a határidejét és a záró bevallás ellenőrzésére nyitva álló határidőt összhangba hozza. Ha az adózó a kiutalási, a visszatérítési igényét a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás
3
vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az általános előírásoktól eltérően a visszaigényelt áfát a bevallás beérkezése napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető áfa az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, − amennyiben az adózó az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melynek teljesítését tanúsító számla alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlában feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt; − ezen feltétel teljesüléséről az adózó adóbevallásában nyilatkozik. Az ellenérték megfizetett, amennyiben abból kizárólag a szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. A rendelkezést a 2012. február 1. napján vagy azt követően benyújtott adóvisszaigénylések esetében kell alkalmazni. 6.
Adótitok [Art. 53. §-ának (5) bekezdése]
Nem minősül adótitoknak alapítvány, egyesület esetében az állami adóhatósághoz bejelentett adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítvány, egyesület bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adata, valamint az az adat, amely az adóalannyal vagy az adózóval nem hozható kapcsolatba (2012. 06. 30-től). 7. Az adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget – a módosítás szerint – a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek [Art. 55. §-ának (6) bekezdése]. 8.
Utólagos adómegállapítás [Art. 128. §-ának (5a) bekezdése], 2012. 06.30-tól
A kiegészítő előírás szerint, ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszűntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve − bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy − felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, − az állami adóhatóság elektronikus úton azonnal tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy = az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, = az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha az adóhatóság ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be.
4
Ezen rendelkezéseket az alapítvány, az egyesület hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell. 9.
Ingatlanárverés [Art. 156/A. §-ának (13) bekezdése], hatályos 2012. 07. 01-től
A második sikertelen elektronikus árverést követő hat hónap elteltével a végrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten kitűzött újabb elektronikus árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. 10.
Új eltérő mértékű mulasztási bíróságok [Art. 172. §-ának (20c)-(20e) bekezdései]
2012. 03. 01-jével hatályon kívül helyezték azt az előírást, amely szerint a jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó stb. mulasztási bírsággal sújtható, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó bizonytalan adójogi helyzetét nem jogszerűen jelentette be. A mulasztási bírság összege a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint lett volna. Két újabb tétellel kiegészült az Art. 172. §-a: Ha az adózó mentesül a jogosulatlanul igénybevett adókedvezménnyel kapcsolatos adókülönbözet megállapítása alól (mert a bérfejlesztést késve végrehajtotta), a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény 15 %-ának megfelelő, de legalább 100.000 forint mértékű mulasztási bírságot fizet kivéve, ha bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta. Ha az adózó az áfa visszaigénylésénél a feltétel fennállásáról, teljesüléséről (hogy a visszaigényelt áfát tartalmazó számlákat kifizette) valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, terhére az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5 százalékáig, de legalább az általános mértékig terjedő mulasztási bíróságot szabhat ki. 11.
A munkáltató adatszolgáltatása [Art. 189. §-ának (14) bekezdése]
A munkáltató által végtörlesztés céljából munkavállalójának nyújtott kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás esetén 2013. március 31-ig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz (a munkavállaló neve, adóazonosító jele, jogcím [kölcsön/támogatás], a kölcsön, a vissza nem térítendő támogatás összege). 12.
Art. 2. számú melléklet, határidők
Játékadóhoz kiegészítés (6.4. alpont) A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetés esetén fizetendő 33 %-os mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg. A rendelkezést első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
5
II. 1.
Az adózó képviselete [Art. 7. §-ának (3)-(4) bekezdése]
Az Art. 7. §-ának (3)-(4) bekezdését 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezték. Ebből következően nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt. Ha a meghatalmazás (megbízás) megszűnését az adózó képviselője jelenti be az adóhatósághoz, erről az adóhatóság írásban értesíti az adózót. A megszűnés napján a meghatalmazott még jogosult az adóhatósági iratok átvételére. A 2012. évi LXIX. törvény átmeneti rendelkezése alapján azonban a 2012. január 1-jét megelőzően elkövetett mulasztásokra a 2011. december 31-én hatályos 7. § (3)-(4) bekezdést alkalmazni kell. A 2012. 06. 20-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 2.
Az adókötelezettség [Art. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontja], hatályos 2013. 01. 01-től
A kiegészítő előírás szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy az Art.-ben előírt pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az Art.-ben meghatározott módon való teljesítésére [2012. évi LXIX. törvény alapján]. 3.
Bejelentési kötelezettség [Art. 16. §-ának új (4b) bekezdése, (5)-(6) bekezdése]
Az új Munka törvénykönyvéhez kapcsolódóan, hatályos 2012. 07. 01-től. A több munkáltató által létesített munkaviszonyt az Mt. 195. §-a a következők szerint határozza meg: − több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg, − a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti, − a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek, − a munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti, − a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Az Art. kiegészítő rendelkezése szerint a több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban − az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, aki az adókötelezettségeket a saját nevében teljesíti, − és a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Amennyiben a munkáltatók nem jelölnek ki maguk közül egyet az adókötelezettségek teljesítésére, akkor a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető.
6
A törvény a kijelölt munkáltató kötelezettségévé teszi a munkaviszonyban lévő többi munkáltatóra vonatkozó adatok (adóazonosító szám, név, elnevezés, székhely címe, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdete, kilépésének ideje) állami adóhatósághoz történő bejelentését. A bejelentés határideje általában 8, illetve 10 nap. Kapcsolódóan módosul a 16. § (6) bekezdése is azzal, hogy − a „munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat” szövegrész helyébe − a „munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az Art. szerint munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat” szövegrész lép. Hatályát vesztette, ezért nem kell bejelenteni: − az adózó címét, székhelyét, mert azt az adóhatóság a cégbíróságtól kapja meg, − a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló esetében a diákigazolvány azonosító számát. 4.
Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. §-ának (2a) bekezdése]
Az adószám megadásának akadálya lehet az Art.-ben kizáró okként meghatározott adótartozás. A kiegészítő előírás szerint nem tekintendő fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Az előírást a hatályba lépését (2012. 06. 20.) követően keletkezett adótartozásokra és folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni. Az Art. 24/C. §-ában több helyen van hivatkozás a felszámolásra. Ezen rendelkezések nemcsak a felszámolásra, de a kényszertörlési eljárásra is vonatkoznak. 5.
Kiterjesztett fordított adózáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás [Art. új 31/A. §-a], hatályos 2012. július 1-jétől.
Az adóhatósági ellenőrzési tevékenység hatékonyságának javítása érdekében a törvény új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet azoknak az adóalanyoknak kell teljesíteni, akik, amelyek a kiterjesztett fordított adózás hatálya alá eső mezőgazdasági terméket értékesítenek vagy szereznek be. Az áfa alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a kiterjesztett fordított adózás hatálya alá eső mezőgazdasági termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint a kereskedelmi vámtarifa (vtsz.) szerinti bontásban az értékesített termék kilógramban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. A fenti terméket beszerző adóalany az adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában azon termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott
7
adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint – a kereskedelmi vámtarifa (vtsz.) szerinti bontásban – a beszerzett termék kilogramban meghatározott mennyiségéről és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. A törvény egyértelműsíti, hogy az adatszolgáltatást az átmeneti időszak utolsó napját (2014. június 30-át) magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan is még teljesíteni kell. (Az adatszolgáltatás átmeneti, 2 éves időszakra vonatkozik, a kiterjesztett fordított adózáshoz igazodóan.) 6.
Az áfa-bevalláshoz kapcsolódó összesítő jelentés [Art. új 31/B. §-a], hatályos 2012. 06. 20-tól.
A 2012. évi módosításokról szóló törvény előírta, hogy 2013. január 1-jétől az áfa-alany nyilatkozni köteles az általa kibocsátott és befogadott számlák adatairól, amelyek után az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, adólevonási jogot gyakorolt (összesítő jelentés). Először azon adómegállapítási időszakról teljesített áfabevallási kötelezettség esetén kell alkalmazni, amely adómegállapítási időszak kezdete 2013. 01. 01-jére vagy azt követő időspontra esik. Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében került az Art. kiegészítésre a következőkkel: Az áfa alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról köteles nyilatkozni számlánként, amelyekben − az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, − azon adómegállapítási időszakról teljesítendő áfa-bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: − a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó áfa-alany – ideértve az eva-alanyt is – adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, − a nevére szóló számlában feltüntetett áfa alapját és áthárított áfa összegét, a számla sorszámát, − a számlában az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja szerint feltüntetett időpontot, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltét. Az áfa alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról köteles számlánként nyilatkozni, amelyekben − egy másik, belföldön nyilvántartásba vett áfa-alanyra áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, − azon adómegállapítási időszakról teljesítendő áfa-bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége keletkezett. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: − a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő csoportazonosító számának az első nyolc számjegyét,
áfa-alany
adószámának,
8
− a kibocsátott számlában feltüntetett áfa alapját és az áthárított áfa összegét, a számla sorszámát, − a számlában az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja szerint feltüntetett időpontot, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltét. Amennyiben az áfa alanya ugyanabban a adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában (számlával egy tekintet alá eső okiratban) áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 millió forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy erről az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában nyilatkozik: − a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó áfa-alany – ideértve az eva-alanyt is – adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, − ezen számlákban feltüntetett, áthárított áfa összegéről. Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és azt befogadó áfaalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően nyilatkozni, ha a számlában áthárított áfa akár a módosítást megelőzően, akár azt követően eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az áfa adóalapja, az áfa összege vonatkozásában, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról. A számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és azt befogadó áfa-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában (módosított számlában) áthárított áfa összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, abban az áfa-bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintő adatokról, a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni. Az eva-alany az általa kibocsátott számlák adatairól az adóévben benyújtott evabevallásban nyilatkozik. Az adóbevallás kijavítása, a mulasztási bírság alkalmazásában a fentiek szerinti nyilatkozatra (áfa összesítő jelentésre) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül − az áfa alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített áfa összesítő jelentés adataihoz hozzáférhet [Art. 175. §-a (15) bekezdésének d) pontja]. Az Art. 31/B. §-a szerint áfa összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó ezen kötelezettsége keletkezése időpontjától kezdődően valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni [Art. 175. §-ának (9) bekezdése]. [A kiegészítő rendelkezést a 2012. évi LXIX. törvény tartalmazza.] 7.
Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése [Art. 33/A. §-a] Hatályon kívül helyezve 2012. 03. 01-től, a 2012. évi V. törvény alapján. Kapcsolódóan hatályon kívül helyezve:
9
− a jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó stb. honlapon történő közzététele, ha az adóhatóság a nem jogszerűen megtett bejelentés miatt mulasztási bírságot szabott ki [Art. 54. §-a (5) bekezdésének g) pontja]; − ismételt ellenőrzésre vonatkozó előírás [Art. 115. §-ának (5) bekezdése]; − a téves jogszabály értelmezés miatti adóhiányra tekintettel kiszabható adóbírság [Art. 170. §-a (5) bekezdésének c) pontja]; − mulasztási bírság kiszabásának lehetősége [Art. 172. §-ának (14) bekezdése módosult]. 8.
Az adó megfizetése [Art. 35. §-a (2) bekezdésének módosult e) pontja, új j)-k) pontja]
Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: − a módosult előírás mellett az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében; − az új előírás szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az Art. szerint munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében, − több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében, az aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként vett részt, ha az előző bekezdés alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani. Az adó beszedhetősége érdekében a kiegészítő előírás a több munkáltató által létesített munkaviszonyban résztvevő, az Art. szerint munkáltatónak nem minősülő további foglalkoztatókra mögöttes felelősséget állapít meg. Így első körben az adótartozás megállapításakor a munkaviszonyban jelenlévő további foglalkoztatók kötelezhetők (határozattal) a kijelölt munkáltató által meg nem fizetett adó megfizetésére, vagy ha az adó megfizetése, behajtása e körben nem eredményes, akkor az adó megfizetésére az adókötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban résztvevő munkáltatók kötelezhetők. [2012. évi LXXXVI. törvény alapján] 9.
Pénzforgalmi számla nyitása [Art. 38. §-ának új (3a)-(3b) bekezdése, hatályos 2013. 01. 01-től, a 2012. évi LXIX. törvény alapján]
A gazdasági folyamatok átláthatóságát növeli, ha az üzleti élet szereplői, a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás közötti forgalmunk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon bonyolítják le. Ennek érdekében új kötelezettségként írja elő az Art. azt, hogy ezen adózók ugyanazon szerződés alapján egy hónapban teljesített, egymás közötti kifizetéseiket legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthetik készpénzfizetéssel. A szerződéseknek ezen kötelezettség megkerülése céljából több szerződéssé való felosztásának a gátja a rendelkezés szerinti joggyakorlás elve. Ha megállapítható, hogy a szerződések felosztása kétséget kizáróan ezen kötelezettség megkerülését célozza, úgy ezen több szerződés a készpénzfizetési korlát szempontjából egy szerződésnek minősül. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az előbbiekben ismertetett előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 5 millió forintot meghaladó része után 20 % mértékű mulasztási bírságot fizet [Art. 172. §-ának (20f) bekezdése]
10
A rendelkezéseket a 2013. január 1-jét követően teljesített készpénzszolgáltatásokra kell alkalmazni. 10.
Az állami adóhatóság adatszolgáltatása [Art. 52. §-ának új (18) bekezdése, hatályos 2012. 06. 20-tól, a 2012. évi LXIX. törvény alapján]
Az európai uniós fejlesztési támogatásokról szóló éves beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében a programok irányításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezésére kell állnia azoknak az információknak, hogy a kis- és középvállalati (KKV) besorolás alapján mely típusú kedvezményezettek részesültek támogatásban. A kedvezményezettek típusának meghatározásához szükséges a tulajdonosi struktúra figyelembe vétele, amelynek cégenkénti feltérképezése a számos támogatott pályázat miatt rendkívül körülményes lenne. Az állami adóhatósághoz benyújtandó társasági adóbevallás tartalmazza a KKV besorolást jelölő kódot (minősítő kód), valamint az eva-bevallást benyújtókról a bevallásban szereplő statisztikai állományi létszám adat alapján a KKV besorolás megállapítható. A kiegészítő előírás biztosítja, hogy az Európai Bizottság felé történő beszámolási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges – a társasági adóbevallásból és az eva-bevallásból kinyerhető adatokat – megkeresésre az adóhatóság a NFÜ rendelkezésére bocsássa. 11.
Adóhatósági igazolás kiállítása [Art. 85/A. §-ának (4) bekezdése, hatályos 2012. 06. 20-tól, a 2012. évi LXIX. évi törvény alapján]
A hivatkozott előírás alapján a jövedelem igazoláson szerepelnie kell az összevontan és elkülönítetten adózó jövedelemnek. Mivel az adónyilatkozaton ezen adatok nem szerepelnek, az adóhatóság nem tudja azokat a jövedelemigazoláson feltüntetni. Így arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelem-kigazolás valamennyi az Szja-tv. szerinti adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét tartalmazza (és nem az összes jövedelmét). 12.
Ellenőrzés eljárás [Art. 92. §-ának (4), (11), (12) bekezdése]
A szövegpontosítás eredményeként az ellenőrzési határidejének kezdő napjaként az értesítés postára adásának napja mellett beiktatásra kerül az is, hogy postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napja minősül kezdő napnak. Értelemszerűen módosulnak azok az előírások is, ahol a postára adástól kell számítani az időtartamot [Art. 95. §-ának (2), (4) bekezdése]. Ezen rendelkezéseket 2012. 06. 20-tól kell alkalmazni. 13.
Az ellenőrzés befejezése [Art. 104. §-ának (3) bekezdése]
2012. január 1-jétől hatályos előírás alapján, amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tár fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet próbavásárlás esetén minden esetben postai úton kell az adózó részére kézbesíteni, nincs lehetőség arra, hogy azt az adóellenőrök a jelen lévő alkalmazottnak vagy az értékesítésben közreműködő személynek adják át. A fel nem fedett próbavásárlás jogintézménynek a lényegéből adódóan valóban
11
indokolt a jegyzőkönyv postai úton történő kézbesítése, azonban fennállhatnak olyan speciális körülmények (pld. gyorsan romló vagy nagy értékű áru), amelyek szükségessé teszik, hogy az adóhatóság a próbavásárlás általános szabályai szerint járhasson el. Amennyiben az adóhatóság a próbavásárlás során jogszabálysértést nem állapít meg, de a próbavásárlás körülményei indokolják, az adóellenőrök a jegyzőkönyvet a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatják. Ezt a rendelkezést a 2012. 06. 20-án folyamatban lévő ellenőrzések esetén is alkalmazni kell. 14.
Kézbesítési vélelem [Art. 124. §-ának (1)-(2), (8)-(9) bekezdése] (2012. évi LXIX. törvény alapján)
A hivatalos irat postai úton való kézbesítés sikertelensége esetén több okból kifolyólag érkezhet vissza az adóhatósághoz, amelyek közül az Art. kizárólag a „nem kereste”, az „átvételt megtagadta”, a „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és a „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket rendezte. A kézbesítés eredménytelenségének fogalmába azonban egyebek is beletartoznak. A módosítás egységesített: a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza. Az Art. általános szabályként határozza meg, hogy az adózó részére szabályosan kézbesített hatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. Az új előírás szerint az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót, kivéve, ha a kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell küldenie. A módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy a kézbesítési vélelem beálltát valamennyi, a küldemény kézbesítésének eredménytelenségét okozó esetben megállapítja az adóhatóság. Új előírásként kerül bevezetésre a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatoknak az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele, valamint az ügyfélkapun keresztül való értesítés. A módosítás az általános szabályhoz képest speciális rendelkezésként szabályozza, hogy a szabályszerűen feladott adóhatósági iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza azt az adóhatóságnak. A módosítás új rendelkezést vezet be a személyes átadás tekintetében: az adóhatósági iratot a személyes átadásának megkísérlése napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta (hasonlóan a postai úton történő írat átvétel megtagadásához). A hatályos rendelkezések szerint a kézbesítési vélelem beálltáról az adózó nem rendelkezik információval. Így előfordulhat, hogy olyan lényeges adóhatósági irat kézbesítéséről nem szerez tudomást, vagy olyan adóhatósági eljárás indul ellene, amely jelentősen befolyásolja jogait, kötelezettségeit.
12
Ennek orvoslására az új előírás szerint, az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról honlapján tájékoztatja azt az adózót, aki a részére kiküldött hatósági iratot nem vette át, hogy az irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem beállt. (Kivétel, ha a címzett megtagadta a részére kiküldött hatósági irat átvételét, mert az adózó maga döntött arról, hogy az adóhatósági irat tartalmát nem kívánja megismerni.) A kiegészítő előírás biztosítja, hogy az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően ezen ténynek az adóhatóság honlapján való közzétételt követő 15 napon belül kezdeményezze a kézbesítési vélelem megdöntését. További értesítési fórumot biztosít a törvény-kiegészítés azok számára, akik a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkeznek, mivel az adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel rendelkező magánszemély adózót, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt, vagy az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját elektronikus úton értesíti az internetes honlapján közzétett adatokról. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére vonatkozó határidők azonban ez esetben is az adóhatóság internetes honlapján való közzétételre irányuló szabályok szerint alakulnak. A módosult rendelkezéseket a 2013. január 1-jét követően postára adott vagy személyesen átadott hatósági iratok esetében kell alkalmazni. 15.
Végrehajtás ingatlan vagyontárgyakra [Art. új 155/A. §-a], a 2012. évi LXIX. törvény alapján.
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényhez kapcsolódóan egészült ki az Art. a következőkkel: A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek állam által történő megvásárlását kezdeményezték. Az adóhatóság abban az esetben jár el az előbbiek szerint, ha felé az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja. Az igazolás hitelessége érdekében az adóhatóság az állami kezesség érvényesítőjét vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t megkeresheti. Az adóhatóság az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.
13
Az állami kezesség érvényesítője az állam által történő megvásárláshoz való hozzájárulás elutasításáról, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. lakóingatlan vételi ajánlat elutasításáról az adóhatóságot értesíti.
16.
Végrehajtás megkeresésre [Art. 161. §-ának (1) bekezdése], hatályos 2012. 01. 01-től.
A 2012. évi II. törvény módosító rendelkezésével hatályon kívül helyezésre került az a rendelkezés, mely szerint a köztartozás jogosultja megkeresi az adóhatóságot a szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja az 5000 forintot. (Maradt a 10000 forintos értékhatár!) 17.
A végrehajtás költsége [Art. 163. §-ának (1) bekezdése], hatályos 2012. 06. 20-tól.
A végrehajtással kapcsolatban felmerült költségeket az Art. példálódzó jelleggel definiálja. A felsorolásban szereplő „egyéb költség” kifejezés használata miatt a végrehajtási költség fogalma nem egyértelműen behatárolt. Az Art. 2012. január 1-jei hatállyal felhatalmazást adott a miniszternek arra, hogy a végrehajtási költség megállapításának és megfizetésének részletszabályait rendeletben határozz meg. A módosítás szerint e rendeletben lehetőség lesz olyan szabályrendszert kialakítani, amely által az adóvégrehajtási eljárásban a ténylegesen felmerülő költségekhez jobban igazodó költségek, költségátalány megállapítására kerülhet sor. 18.
Mulasztási bírság [Art. 172. §-ának (2a) bekezdése], hatályos 2012. július 1-jétől.
Az új előírás lehetőséget teremt mulasztási bírság kiszabására több munkáltató által létesített munkaviszony esetén is. A szankció alkalmazása abban az esetben lehetséges, ha a több munkáltató által létesített munkaviszonyt keletkeztető munkaszerződéssel egyidejűleg írásban a munkáltatók maguk közül nem jelölnek ki munkáltatót az adókötelezettségek teljesítésére. A mulasztási bírság felső határát 500 ezer forintban határozták meg, amely azonban valamennyi Mt. szerinti munkáltató részére megállapítható. 19.
Munkáltató [Art. 178. §-ának 23. pontja], hatályos 2012. július 1-jétől.
Szükségessé vált a munkáltató Art.-ben szereplő fogalmát is pontosítani, mivel a hatályos rendelkezés szerint nem egyértelműen meghatározható, hogy az adójogszabályok vonatkozásában több munkáltató által létesített munkaviszonyban mely munkáltatónál keletkezik adókötelezettség. A módosított előírás szerint, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban a munkáltatók által az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatót kell az adózási szempontból kizárólagosan munkáltatónak tekinteni. Amennyiben az így kijelölt munkáltató személyében változás következik be, akkor ez a változás jogutódlásnak minősül.
