2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.

MEGHÍVÓ Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: 1./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési gazdálkodásáról Előadó: Fazekas László polgármester 2./ Előterjesztés az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezései hatályon kívül helyezésének tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 3./ Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 4./ A szociális ellátások helyzete Albertirsán Előadó: Fazekas László polgármester 5./ Összefoglaló jelentés a belső ellenőrzés 2011. évi megállapításairól Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Előterjesztés a parlagfű elleni védekezés 2012. évi intézkedési tervéről Előadó: Kaáriné Kabay Lilla, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 7./ Előterjesztés Albertirsa Város Szabadtéri Sportközpontjának Üzemeltetési Szabályzata módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 8./ Előterjesztés a Sportközpont használatáról szóló együttműködési megállapodás megkötéséről Előadó: Fazekas László polgármester 9./ Előterjesztés az Albertirsai Híradó Szerkesztőbizottságának létrehozásáról Előadó: Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke 10./ Előterjesztés az Alberti Evangélikus Gyülekezettel idősek nappali ellátására kötött szerződés módosítása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 11./ Egyebek Albertirsa, 2012. április 19. Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-ai ülésére

Ügyiratszám:

Minősítés: Az előterjesztés minősített többséget igényel:

Napirendi pont: 2.

igen

Az előterjesztés tárgya: az egyes önkormányzati rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről

nem

rendeletek

szabálysértési

A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette:

dr. Kovács Tímea aljegyző

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Jogi, Ügyrendi Bizottság

Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések:

Kiadási dátum: 2012. április 16.

Kovács Zoltánné dr.

ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL

Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. április 26-ai ülésére, az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről Tisztelt Képviselő-testület! Az országgyűlés elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szt.), amely 2012. április 15-én hatályba lépett. Az Szt. 1. § (1) bekezdése szerint: „Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.” E rendelkezés alapján a jövőben szabálysértési tényállásokat önkormányzati rendelet nem állapíthat meg. Az Szt. 254. § (2) bekezdése előírja, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Figyelemmel fentiekre, az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet megtárgyalni szíveskedjenek.

Albertirsa, 2012. április 16.

Kovács Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2012. önkormányzati rendelete az egyes önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 254. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Hatályát veszti a közterületek tisztántartásáról szóló 10/1997. (V.23.) önkormányzati rendelet 11. §-a. 2. § Hatályát veszti a helyi környezet védelméről szóló 19/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelet 20. §-a. 3. § Hatályát veszti az állattartás helyi szabályairól szóló 1/2005. (I. 28.) önkormányzati rendelet 19. §-a. 4. § Hatályát veszti az utcanévről, a házszámtábláról, valamint a házszámozás szabályairól szóló 16/2005. (V. 26.) önkormányzati rendelet 18. §-a. 5. § Hatályát veszti az Albertirsa város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008. (III. 31.) önkormányzati rendelet 16. § (1)-(2) bekezdése. 6. § Hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló 5/2011. önkormányzati rendelet 19. §-a.

7. § Ez a rendelet 2012. május 31. napján lép hatályba.

Fazekas László sk. polgármester

A rendelet kihirdetve: Kovács Zoltánné dr. jegyző

Kovács Zoltánné dr. sk. jegyző


Ügyiratszám:

Napirendi pont: 3.


igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Kulturális Bizottság Népjóléti Bizottság




ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. április 26-ai ülésére Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület!

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig – külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A törvényben foglaltaknak eleget téve az előterjesztéshez csatolt beszámolót terjesztem a T. Képviselő-testület elé, és kérem, hogy az alábbi határozati javaslatot fogadja el:

Határozati Javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta a ”Beszámoló Albertirsa Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról” készült előterjesztést. Felelős (a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére történő megküldésért): Kovács Zoltánné dr. jegyző Határidő: 2012. május 31. Albertirsa, 2012. április 18. Kovács Zoltánné dr. jegyző

Bevezetés

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. §-a a következőképpen határozza meg a gyermekvédelem fogalmát: „a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megszüntetése, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.” A törvényben meghatározott „speciális” gyermekvédelem csupán része a tágabb tartalmú általános gyermek- és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyermek, a fiatalok szocializációjában szerepet játszó intézményekre – mint a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek, stb.- felöleli a gyermek, az ifjúság fizikai, szellemi, erkölcsi, valamint munkára nevelésének valamennyi területét.

Jelen értékelés célja, hogy a rendelkezésre álló adatok, információk alapján a képviselőtestület levonja a megfelelő következtetéseket, célokat tűzzön ki, feladatokat fogalmazzon meg a tágan értelmezett helyi gyermekvédelmi rendszer minél hatékonyabb működése érdekében.

I.

A település demográfiai mutatói:

Lakónépesség számának alakulása 2004 és 2011 között

2004

2005

2006

2007

2008.

2009.

2010.

2011.

11.893

11.935

12.045

12.250

12.426

12.483

12.523

12.528

Amennyiben a lakónépesség számának alakulását vizsgáljuk csekély mértékű, de folyamatos gyarapodást tapasztalunk. Bár a születések száma növekedést mutat, a lakosságszám gyarapodása migrációs okokra vezethető vissza. Míg 2006-ban és 2007-ben a beköltözések okaként az újtelepen megnyíló új utcát, az újonnan épülő társasházakat jelölhettük meg, addig az utóbbi két évről általában elmondható, hogy nőtt a szociális okokból Albertirsára költözők száma (fővárosban rossz körülmények között élő, gyakran munkanélküli családok, akik a könnyebb megélhetés reményében költöznek vidékre). Ezen – nemritkán több gyermekes – családok többsége a külterületen található tanyákban, kis présházakban húzza

meg magát. Ezek a kis alapterületű épületek gyakran minden komfortot nélkülöznek (nincs a házhoz vezető műút, nincs villany, gáz, vezetékes víz, fürdőszoba, benti WC, stb.). A szociális okokból beköltöző, a legtöbbször halmozottan hátrányos helyzetű családok új kihívások elé állítják a város szociális ellátórendszerét.

Korcsoport (év) 0-3 4-6 7-14 15-18 19-25 26-35 36-50 51-60 61-80 80 felett Összesen:

Férfiak (fő) 270 177 520 290 535 1041 1351 871 820 95 5970

Nők (fő) 241 177 519 256 556 1022 1265 948 1274 300 6558

Összesen (fő) 511 354 1039 546 1091 2063 2616 1819 2094 395 12528

Albertirsa lakosságszáma korcsoportok és nemek szerinti megosztásban1

Születés és halálozás alakulása 2002 és 2010 között

Év

Élve-születések száma

Halálozások száma

2002

88

136

2003

111

156

2004

100

168

2005

91

186

2006

114

178

2007

116

188

1

A Polgármesteri Hivatal lakcím – és népesség nyilvántartásának 2011. december 31-ei állapota alapján

2008

131

152

2009

130

180

2010

113

170

2011

122

168

II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása: A pénzbeli ellátások és a gyermekvédelmi alapellátások célja a családok szociális helyzetének és nevelési-gondozási funkciójának megerősítése, a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. A gyermekek védelmét az önkormányzat a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

Ellátás típusa

Ellátás formája

Eljáró hatóság

1.

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

pénzbeli+természetbeni

Jegyző

2.

kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

pénzbeli

Jegyző

3.

óvodáztatási támogatás


Jegyző

4.

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás


Polgármester

5.

gyermekétkeztetési térítési díj kedvezmény

természetbeni

Népjóléti Bizottság

Kérelem benyújtása: Az 1/2006. (I. 30.) önkormányzati. rendelet 4. §.-a értelmében a pénzbeli illetve természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő. A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

II.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, évente két alkalommal nyújtott pénzbeli támogatásnak, az ingyenes tankönyvnek, és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2011-ben 39.900.- Ft,) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2011ben 37.050.-Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. Az a gyermek, aki szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, évente kétszer egyszeri, egyösszegű támogatásban (2011-ben kétszer 5.000 forint), részesül.

A kérelmezőkre és a támogatottakra vonatkozó adatok

A 2011. évben 721 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.

A támogatásban részesített családok száma 366. Amennyiben a gyermekekre vonatkozó adatokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy a 0-18 éves korú gyermekek több mint 29%-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ami azt jelenti, hogy a városban élő gyermekek több, mint negyede alacsony jövedelmű (a létminimum alatt élő) háztartásokban nevelkedik.

A 2011. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok száma a gyermekek száma szerint Gyermekek száma

1

2

3

4 vagy 5

6 vagy annál több

Összesen

Gyermekes családok száma Családok száma

153

121

88

3

1

366

Ebből egyedülálló szülő

0

0

0

0

0

0

A támogatásban részesült gyermekek 58%-a él két-, vagy többgyermekes családban.

A 2011. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma kor szerint: kor

-6

7-14

15-18

19-

Összesen éves Gyermekek száma

199

363

116

43

721

Ebből: tartósan beteg, fogyatékos

2

19

2

0

23

A támogatásban részesített gyermekek száma a tavalyi évhez képest lényegesen nem emelkedett: 9 fővel nőtt, ami a 2010. évhez képest 1%-os emelkedést jelent. A 2011. évben nyújtott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény adatai Támogatást kérő személyek száma

758

Elutasított személyek száma

37

támogatásban részesítettek átlagos száma

721

Ebből természetbeni támogatásban részesítettek -

Támogatásra felhasznált összeg (E Ft.)

8 039

Az elutasítások oka – akárcsak az elmúlt években – a törvényben meghatározott jövedelemhatár túllépése volt.

2011. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén 8 039 e Ft-ot fizetett ki az önkormányzat.

II.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozója jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és ezt a tényt gyámkirendelő határozattal igazolja. A támogatás igénybe vehető, ha a kirendelt gyám lakóhelye Albertirsán van, továbbá jövedelme nyugellátásból, vagy baleseti nyugellátásból, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásból, vagy időskorúak járadékából ered. A támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a, azaz 6270 Ft/hó. A gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozó részére, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság esetében, tárgyévben két alkalommal pótlék folyósítható, melynek összege 2011-ben 8400 Ft. A jogosultságot kérelemre a jegyző állapítja meg. A 2011. évben 2 gyermek részesült összesen 184 E ft. összegű kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban.

II.3. Óvodáztatási támogatás 2009. január 1-től óvodáztatási támogatás nyújtható annak a három- illetve négyéves gyermek szülőjének, aki 2009. január 1-je előtt/után beíratta a gyermekét az óvodába és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap már eltelt, továbbá aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermeke hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezte be sikeresen, valamint aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A fentiek szerinti feltételek együttes fennállása esetén a támogatás iránti kérelmet a családból csak az egyik szülő nyújthatja be. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként folyósítva: 20 000 Ft. A támogatás összege a további alkalommal minden gyermek esetében 10 000 Ft.

A 2011. évben 32 gyermek (ebből 8 fő természetbeni ellátás formájába) részesült, összesen 400 e ft. összegű óvodáztatási támogatásban.

II.4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott mértékben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Azokat a gyermekeket, családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról nem lehet más módon gondoskodni. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában adható. Természetbeni ellátás három formában valósulhat meg: étkezési jegy, étkezési térítési díjhoz való hozzájárulás, gyógyszer kiváltásának támogatása.

Étkezési térítési díj hozzájárulásában azok a gyermekek részesülnek, akik nem jogosultak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, így a normatív támogatástól is elesnek, illetve azon hátrányos helyzetű családok gyermekei, akik számára a normatív kedvezménnyel csökkentett térítési díj befizetése is komoly nehézséget okoz.

Gyógyszer kiváltásának támogatásában, azok a gyermekek részesülnek, akiknek szülei átmenetileg anyagi problémákkal küzdenek, így az orvos által felírt gyógyszert azonnal kiváltani nem tudják, és annak elmulasztása veszélyeztetné a gyermek egészségi állapotát.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nem csupán a gyermek törvényes képviselője kérelmezheti. Több alkalommal előfordult, hogy megállapítására a gyermeket gondozó védőnő, nevelő pedagógus vagy a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor.

A 2011. évben 449 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, összesen 3 138 e ft. értékben.

II.5. A gyermekétkeztetés megoldásának módja, a kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok

Az Albertirsa Város Önkormányzata fenntartásában működő bölcsőde, óvodák, általános iskola közétkeztetési feladatainak ellátását, az önkormányzat a tulajdonában lévő konyhán vállalkozási szerződéssel biztosítja.

Az önkormányzat által fenntartott intézményekben a közétkeztetést a 2011. évben átlagosan 521 gyermek vette igénybe. Térítési díj-kedvezmények - normatív kedvezmény:

A gyermekétkeztetés során a gyermek és a tanuló nappali oktatásban való részvételéig az alábbi normatív kedvezményt kell biztosítani: a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).

A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. A fenti normatív kedvezmények azonban csak egy jogcímen vehetők igénybe. További korlátozás, hogy nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után sem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A 2011. évben térítési díj kedvezményben részesülő gyermekek számáról készült kimutatás az alábbi táblázat tartalmazza:

Lurkó Bölcsőde (fő)

Napsugár Óvoda (fő)

Tessedik Sámuel Ált. Iskola (fő)

Normatív kedvezmény (50%)

6

38

38

Normatív kedvezmény (RGYVK 100%)

7

98

134

Önkormányzati kedvezmény

1

13

6

Teljes térítést fizető

29

118

86

Összesen:

43

267

264

Az egyházak által fenntartott intézményekben étkező gyermekekre vonatkozó adatokat a következő táblázat mutatja be:

Mustármag Óvoda (fő)

Alberti Evangélikus Óvoda (fő)

Alberti Evangélikus Iskola (fő)

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Iskola (fő)

Normatív kedvezmény (50%)

14

15

13

18

Normatív kedvezmény (RGYVK 100%)

16

27

66

69

Önkormányzati kedvezmény

3

-

5

7

Teljes térítést fizető

56

47

31

33

Összesen:

89

89

115

127

-

önkormányzat által biztosított kedvezmény:

Amennyiben a gyermek egyéni rászorultsága indokolja, a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 1/2006. (I. 30.) rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében:

„A Népjóléti Bizottság a gyermekétkeztetés térítési díját mérsékelheti, vagy elengedheti a szociálisan rászorult gyermek/tanuló törvényes képviselőjének kérelme, illetve az iskola-, bölcsőde-, óvoda vezetőjének javaslata alapján, ha az ellátást igénybevevő gyermek/tanuló Albertirsán állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj 200 %-át nem haladja meg, vagy a kötelezett szociális, vagyoni, ill. lakhatási körülményeire tekintettel a díjat megfizetni nem képes.”

A 2011. évben 94 gyermek étkezési térítési díjához nyújtott támogatást az önkormányzat.

Támogatásban részesült gyermekek száma (fő)

100 %

80 %

70 %

50 %

30 %

94

32

24

31

6

1

Összegzés: Összességében elmondható, hogy a 2011. évben 995 fő részesült az önkormányzati, vagy egyházi intézmények valamelyikében gyermekétkeztetésben. Közülük 595 fő (60%) részesült térítési díjkedvezményben, ebből 417 fő (42%) ingyenesen étkezett.

Szociális nyári gyermekétkeztetés

Az elmúlt évekhez hasonlóan az Önkormányzat a 2011. évben is biztosította a rászorult gyermekek nyári étkeztetését. A TS Gastro Kft-vel kötött szerződés alapján 100 gyermek 45 napon keresztül kapott meleg ételt a Tessedik Sámuel Általános Iskola főzőkonyhájáról.

II.4. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatások:

Bursa Hungarica

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja, hogy a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjjal segítse a szociálisan hátrányos helyzetű, felsőoktatási képzésben részt vevő albertirsai fiatalok felsőfokú tanulmányainak folytatását, segítséget nyújtson tanulmányaik eredményes befejezéséhez. A támogatás pénzügyi fedezetét az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja. A 2011. évben 25 fő részesült támogatásban. A támogatás mértéke 10 hónapon keresztül 5000 forint.

III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása Albertirsa Város Önkormányzata az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat.

Albertirsai Város Önkormányzata az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) Gyermekjóléti szolgálat, b) Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde, - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás c) Gyermekek átmeneti gondozása (átmeneti otthonok, helyettes szülő)

III.1. Általános szabályok:

Kérelem benyújtása: A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

Az ellátás iránti igényt a szülő, törvényes képviselő az intézmény vezetőjénél nyújthatja be, aki soron kívül dönt az ellátás biztosításáról és értesíti a szülőt a fizetendő személyi térítési díj mértékéről, a befizetés időpontjáról. Ha az intézményvezető az ellátásban való részesítést nem tartja indokoltnak, a kérelmet haladéktalanul megküldi az önkormányzatnak, mely a kérelemről határozattal dönt.

III. 2. Humánszolgáltató társulás Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Albertirsán, Ceglédbercelen, Dánszentmiklóson és Mikebudán – intézményfenntartói társulás keretében – a Szociális Segítőház látja el a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait.

III. 2. 1. Gyermekjóléti Szolgálat2

A gyermekjóléti szolgálat olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyezettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az alábbi éves statisztikai adatokból megállapítható, hogy a családokkal folyamatos a kapcsolattartás, a problémáikkal felkeresik a családgondozókat. A jelzőrendszer működése nélkülözhetetlen a gyermekvédelmi alapellátás biztosítása során, mivel tagjainak jelzése alapján azokon a családokon, főként a gyerekeken akkor is tudunk segíteni, ha a szülő vagy gyermek nem akarja, vagy nem meri felkeresni a gyermekjóléti szolgálatot. Gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek: Települések

Albertirsa

Lakosság száma

18 év alatti lakos

Össz. gond. gy.

12279

2330

196

Ceglédbercel

4486

741

54

Dánszentmiklós

2929

533

24

Mikebuda

786

171

21

Összesen

20480

3775

295

2

A szakmai vezető beszámolója alapján

Jelzőrendszer által küldött jelzések száma: Sorsz.

Megnevezés

1

Egészségügyi szolgáltató

2

Ebből védőnői jelzés

Küldött jelzések száma 73 46

3

Közoktatási intézmény

4

Rendőrség

5

Ügyészség, bíróság

6

Állampolgár

16

7

Önkormányzat (jegyző)

82

Összesen:

123 15 7

316

Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: Sorsz. megnevezés

Kezelt száma

problémák

1

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.

743

2

Gyermeknevelési

251

3

Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

283

4

Magatartászavar, teljesítményzavar

219

5

Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti)

269

6

Szülők vagy a család életvitele

271

7

Szülői elhanyagolás

62

8

Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki)

21

9

Fogyatékosság, retardáció

15

10

Szenvedélybetegségek

33

Összesen

2167

A Gyermekjóléti szolgálat feladatait Albertirsán 3 fő családgondozó látja el. A tavalyi év jelentős változást hozott az intézmény életébe: a gyermekjóléti szolgálat 2011. októberében átköltözött az Albertirsa Dózsa Gy. u. 23. szám alatti épületbe, így ettől az időponttól valamennyi szociális alapellátás egy helyen elérhető a lakosság számára. A költözés emellett jelentős szakmai előnyökkel is járt: a gyermekjóléti szolgálat családgondozói hatékonyabban tudnak együttműködni a családsegítő szolgálat munkatársaival. A felújított épületben várakozó helyiség és interjú szoba is van, aminek köszönhetően a családgondozók a kapcsolattartást és a megbeszéléseket külön helyiségben le tudják bonyolítani, illetve lehetőségük van arra, hogy az ügyfelekkel bizalmasabb légkört alakítsanak ki. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai a jövőben szeretnének kialakítani az épület körül egy ún. „közösségi udvart” ahol tavasztól- őszig különböző programokkal várnák a fiatalokat, gyermekeket. A 2011. évet vizsgálva megállapítható, hogy a gondozási esetek száma – a korábbi évekhez hasonlóan – tovább emelkedett. A legtöbben anyagi problémák és családi konfliktusok miatt keresték fel a Szolgálatot. Jellemző volt, hogy sok család került kritikus helyzetbe a munkahely elvesztése és/vagy egyéb anyagi nehézségek, problémák miatt, melynek következményei a családban élő gyermekeken csapódtak le. A családgondozók nap, mint nap tapasztalják a korábban rendezett körülmények között élő családok eladósodását. Emelkedést mutatott azoknak a családoknak a száma is, ahol bár a szülők dolgoznak, és jó anyagi körülményeket biztosítanak gyermekeiknek, ennek ellenére a gyermekek és a szülők között nagyon mély, sokszor durva konfliktusok alakultak ki. Ezeknek a családoknak már célzott, külső segítségre lenne szüksége (pszichológus, családterápia) mert a tapasztalatok szerint a problémákat önmaguk már nem képesek kezelni. Az elmúlt tél rendkívül hideg időjárása több családot – és ezzel együtt családgondozót – állított nehéz, sokszor kilátástalan helyzet elé. Minden eddiginél több család jelezte, hogy a fűtést nem tudja segítség nélkül megoldani. A rászorulók ilyen váratlan és jelentős számban való megjelenésének oka, hogy a januári rendkívül hideg időjárás felkészületlenül érte a családokat, illetve többük esetében a korábbi tartozások miatt a gázfűtést már kikapcsolták, tűzifát pedig, annak magas ára miatt nem tudtak a szükséges mennyiségben vásárolni.

Albertirsán jelenleg három körzetre osztva dolgoznak a családgondozók: Az Alberti részen sok a beköltöző, új család. Az öt-tíz éve épült szép, új családi házakban élő családoknál egyre nagyobb probléma, hogy nem tudják hiteleiket fizetni, több családi házban már fűtés és villany sincs. Egyre több kisgyermekes család költözik ki külterületre, présházakba és egyéb nem lakás céljára szolgáló épületekbe. Évek óta megoldatlan probléma a Hámán K. u. 73 szám alatti önkormányzati lakások helyzete. Bár a körzet családgondozója az elmúlt évek során a lakók hozzá állásában némi pozitív változást tapasztalt, az itt élő családok helyzete lassan tarthatatlanná válik, az épület előbb-utóbb lakhatatlan lesz. Itt jelenleg hat család él 10 kiskorú gyermekkel. Az Újtelepi részen egyre több a Pestről vissza-, illetve újonnan beköltöző család. A külterületen élő családok száma itt is növekvő számot mutat. Ebben a körzetben a tavalyi évben emelkedés mutatott

a fiatalkorú várandós anyák száma. Az anyagi problémák itt is jellemzőek, főleg a tüzelő és az élelmiszer beszerzése jelent problémát a családoknak. Sok külterületen élő családnak jelent problémát a gyermekek iskolába járása és a tanyákról való bejutás a városba, mivel nem ezt az élethelyzetet szokták meg. Irsán a tavalyi évben kiemelkedő számot mutatott a családon belüli konfliktusok száma. Több család is szétköltözött, és magas volt a válások miatti esetek száma. A Feketerész külterületre is jellemző a több gyermekes családok anyagi okokból való kiköltözése.

Összességében megállapítható a 2011. évben jelentősen megemelkedett a családon belüli konfliktusok, krízis helyzetek száma. Ennek oka sokszor a családok kilátástalan anyagi helyzete, vagy az, hogy a napi taposómalom mellett nem marad a szülőknek elég energiája és ideje gyermekeikre, illetve egymásra. Egyre több, főleg kamasz fiatal keresi fel a Szolgálatot problémáival. Intézményünkben működő pszichológus nagyon leterhelt, nagy eset számmal végzi munkáját. A Gyermekjóléti szolgálat közreműködésével a tavalyi évben is megrendezésre került a „Családok Karácsonya”, ahol is 110 gyermeknek sikerült ajándékkal és karácsonyi műsorral kedveskedni. Az önkormányzat, az egyházak és a Szociális Segítőház együttes részvételével a „Vegyél még egyet” akció keretében a város lakói segítettek a rászoruló gyermekeket megajándékozni.

Helyettes szülői hálózat A helyettes szülői hálózaton belül, 3 képzett kolléga családjában van lehetőség az átmenetileg bajba került gyermekek megsegítésére, akik tevékenységét egy családgondozó koordinálja. Az egyik helyettes szülő ceglédberceli lakos. A tavalyi évben, krízisintervencióban 2 gyermek gondozását látták el addig, amíg a gyermek visszakerült a családba. Az ellátás finanszírozása a gondozási napokra járó normatívából történik.

III.2.2. Családsegítő Szolgálat A gyermekek védelme nem választható el élesen a társadalmi és gazdasági problémáktól. A munkanélküliség kiterjedése, a még dolgozók feszített munkatempója rendkívül nagymértékben befolyásolja a gyermekek, családok helyzetét és megélhetését. Meglazultak a családon belüli kötelékek és nagyfokú beszédtelenség jellemző a családok zömére. A Családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott szolgáltatás, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A Családsegítő Központ forgalmi adatai: Éves forgalom a kapcsolatfelvételek száma szerint:

2574

A szolgáltatást igénybevevők száma gazdasági aktivitás szerint: Társult települések

Sorsz.

Gazdasági aktivitás

fő

1

Aktív kereső

108

17

2

Álláskereső

105

30

3

Inaktív kereső

174

26

72

9

17

13

2

2

478

97

4 5 6

Ebből nyugdíjas Eltartott Ebből: gyermek-, és fiatalkorú Összes

A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái: sorsz.

A probléma tipusa

1

Életviteli

120

52

2

Családi-kapcsolatai

394

108

3

Családon belüli bántalmazás

4

0

4

Lelki-mentális

724

210

5

Gyermeknevelési

258

79

6

Anyagi

74

23

7

Foglalkoztatással kapcsolatos

384

29

8

Egészségkárosodás következményei

231

9

9

Ügyintézési nehézségben segítségkérés

527

95

10

Információhiány

11

Egyéb: hátrányos helyzetű tanulók korrepetálás Összesen:

Esetek száma

Társult telep.

425

70 56

-

3197

675

Több probléma együttes előfordulása Krízishelyzet

3197

538

115

18

A családsegítő esetkezelések jellege: Sorsz.

Az esetkezelés jellege

1

Szociális, esetkezelés

2

ebből

Esetkezelésben részt vettek száma

mentális

403

információ

135

3

ügyintézés

49

4

Segítő beszélgetés

59

5

tanácsadás

6

továbbirányítás

42

7

Pszichológiai esetkezelés

49

8

ebből

tanácsadás

10

9

konzultáció

8

10

terápia

31

11

Jogi esetkezelés

34

12

ebből

34

tanácsadás

118

Egyéb szolgáltatótevékenység: Egyének száma

Érintett családok száma

Sorsz.

A tevékenység jellege

1

Szolgáltatások közvetítése és nyújtása

120

40

2

Dologi javak közvetítése és nyújtása

500

500

3

Adósságkezelési tanácsadás

99

68

III. 3. Bölcsőde3 Albertirsán a bölcsődei ellátás 1954-ben indult el, először csak idény bölcsődeként, majd 1956-ban egy 20 férőhelyes állandó bölcsődét hoztak létre, válaszként az egyre nagyobb érdeklődésre és a megnövekedett igényekre. 1977-ben átadták az új, 40 férőhelyes korszerű bölcsődét, amely a lakosság összefogásával épült fel. A 90-es évek első felében a megváltozott társadalmi körülmények következtében a férőhelyek számát 20-ra csökkentették. A csökkentett bölcsődei létszám már nem elégítette ki a város igényeit, nem volt folyamatos a felvétel, az alapellátáson kívül más szolgáltatást nem tudott az intézmény nyújtani. A 2009. évben Albertirsa Város Önkormányzata „Szülők szeme fénye – Albertirsa 21. századi bölcsődéje” című pályázatával vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült, melynek segítségével 2010. december 1-jén átadott felújított bölcsődében 20-ról 40 főre növekedett a férőhelyek száma. Az intézmény 2010. december 8-tól fogadta a gyerekeket- szülővel történő fokozatos beszoktatás szerint. Jelenleg a bölcsődébe felvett gyerekek száma: 50 fő. A bölcsőde kihasználtsága a beszoktatás és a betegségek lezajlása után fokozatosan emelkedett: 2011. január

66%

február

75%

március

99%

2011. novemberben felvett gyermekek száma 42 fő volt, és 2012. tavaszán még 10 fő érkezett az intézménybe. A 2012/2013-as nevelési évre jelentkezők száma jelenleg 25 fő. Az intézményben dolgozók létszáma az alábbiak szerint alakul:

Dolgozói létszám:

13 fő intézményvezető

Ebből gyermeknevelő technikai személyzet

3

Az intézményvezető beszámolója alapján

1 fő 9 fő 3 fő

A bölcsődében 1 fő SNI gyermeket gondoznak, 1 gyermeket szociális helyzetére való tekintettel a gyermekorvos és a védőnő javaslatára vettek fel. A gyerekek a téli hónapokban a sószobát és a tornaszobát rendszeresen igénybe veszik. A sószoba jótékony használatát a város lakói számára is lehetővé tette az intézmény. A 2012. évtől az intézmény végzi a „korai fejlesztés és felkésztés” tevékenységet. A 2012. év második felében pszichológus foglalkoztatását (megbízási szerződéssel) is tervezik. A bölcsődei férőhely elegendő, a helyi igényeket kielégíti.

III.4. Óvoda4

Az óvoda az első nevelési és oktatási szint, ahol a gyermekek először kerülnek közösségbe, tanulhatják és kialakíthatják azt a szokásrendszert és önkiszolgálási formákat, melyek egész oktatási időszakukra elkísérik. Itt alapozódhatnak meg azok a készségek, melyek nélkül az iskolai előmenetel „bicegősre” sikeredik, sok esetben teljes tanulási kudarcot eredményezve.

Albertirsa területén jelenleg 3 óvoda működik – egy önkormányzati, és két egyházi.

Önkormányzati óvodák:

Az önkormányzati óvoda a város négy különböző pontján várja a gyermekeket: Napsugár Óvoda Pesti út 29. (székhely) Tündérkert Óvoda, Luther u. 10 Mazsola Óvoda Dózsa Gy. u. 11. Nyitnikék Óvoda Ady E. u. 25.

Az óvodában a feladatellátás megfelelő színvonalon zajlik. Az óvodapedagógusok munkája azonban évről évre nehezedik, egyrészt a túlzott adminisztráció, másrészt az egyre gyakoribbá váló nevelési problémák miatt. A gyermekek fejlődését, viselkedését, értékrendjét a család határozza meg, így sok 4

Óvodavezető beszámolója alapján

esetben a legalapvetőbb szokásokkal (orrfújás, szalvétahasználat, WC használat) az óvodában találkozik először a gyermek. Első évben a nevelők energiájuk nagy részét ezek elsajátíttatására fordítják, mivel egyes családokban ezek nem kapnak megerősítést. Más esetben sem történik meg a családban a példamutatás, ami az óvodai életben szintén nehézséget okoz. A gyermekek szétszórtak, túlmozgásosak, nyugtalanok.

Az önkormányzati óvoda minden telephelyén ifjúságvédelmi felelős működik. Feladata a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felismerése, a veszélyeztetettség jelzése a megfelelő intézményeknek, az életvezetési problémákkal küzdő családok segítése, megfelelő szakemberhez irányítása. A gyermekvédelmi felelősök az adott nevelési év elején elkészítik a gyermekvédelmi tervet a gyermekcsoportokhoz igazítva. Évente felmérést készítenek a gyermekek családi helyzetéről, vizsgálják a veszélyeztetettség okait. A problémával küzdő gyermekek szüleit próbálják együttműködésre ösztönözni, megnyerni, bevonni az óvodai életbe. Erre a családlátogatások, fogadóórák, személyes beszélgetések alkalmával nyílik lehetőség.

Az óvodába érkező gyermekek közül egyre több a problémás, nehezen kezelhető, hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett. Ezek okai a szociális, kulturális és egyéb ok miatti hátrányok, illetve nevelési problémák. A gyermekvédelmi felelősök 2010/2011. nevelési évről készült beszámolójából kiolvashatók a tavalyi év legjellemzőbb problémái, továbbá azok a nehézségek, amelyekkel a gyermekvédelmi felelősöknek (és a többi óvónőnek) munkájuk során szembe kell nézniük:

„Napsugár Óvoda N. E. és G. ZS. : A tanév elég döcögősen kezdődött, nagyon sokat hiányoztak. Jegyzői felszólítás és a családsegítő bevonásával sikerült megoldani, hogy tanyagondnok szállítsa a gyermekeket, így rendszeresen járnak óvodába. A tanév végére a szülővel, nagyszülővel is javultak a kapcsolattartás feltételei. CS. L.: A gyermek a tanévet óvodánkban kezdte el, de a tanév folyamán, az anyuka alkohol betegsége miatt, az apukánál, Pilisen lett elhelyezve, itt folytatta az óvodát. H. K.: A kislány nagyon sokszor ápolatlanul jött óvodába. Rendszeres problémát okozott nála a fejtetvesség. Először az anyukával próbáltunk beszélni, majd bevontuk a védőnői hálózatot is. A családsegítőnél is jeleztük az esetet. Közösen próbáltuk tanácsokkal, irtószerrel ellátni a családot, de sajnos legtöbbször eredménytelenül. Tudomásunk szerint elindítják náluk a védelembe vétel folyamatát.

Tündérkert Óvoda A Tündérkert Óvodában 48 gyermek jár, ebből 22 fő, majdnem a gyermeklétszám fele rendszeres támogatásban részesül hátrányos helyzete miatt.

L. B.: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, óvodáztatási támogatásban részesül. Családi körülményeit tekintve veszélyeztetett gyermek. Az édesanya egyedül neveli gyermekét. A tavalyi évben új helyre költöztek, messze az óvodától. A lakás körülmények nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után. Nincs sem meleg víz, se áram a házban. Ennek ellenére a kislány ruházata mindig tiszta, mosott. A gyermek külseje is ápolt. A legnagyobb problémát a gyermek fején hemzsegő bogarak okozzák. Hetente többször is átnézzük a gyermek fejét és minden alkalommal találunk serkét vagy élő bogarat. Felkerestük az óvoda védőnőjét, aki tetűirtószert adott. Ezt oda adtuk az anyának, de nem változott a helyzet. Az óvodában több alkalommal is lekezeltük a gyermek fejét. Ágyneműjét, ruháját átmostuk kivasaltuk. Az idei évben is rendszeresen jár óvodába, hiányzását a szülő előre bejelenti, vagy orvosi igazolással igazolja. P. B. és P. Zs. : Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett ikerpár. A szülők együtt nevelik gyermekeiket. A lakás körülmények itt is kívánni valót hagynak maguk után. A szobákban nincs padlózat csak föld. A helységekbe nem lehet belépni, mert a családsegítőtől és más helyekről kapott ruhák a földön hevernek szanaszét, kisebb nagyobb kupacokban. A gyerekek reggelente onnan túrják ki, amit föl akarnak venni. Ruházatuk ezért sokszor piszkos, állott szagú. Reggelente koszos arccal, testtel jelennek meg. Első dolgunk, hogy a mosdóba küldjük őket egy alapos tisztálkodásra, de sajnos ettől még nagyon kellemetlen marad a szaguk. A hajuk is mindig kócos érkezéskor, ezt is megfésüljük reggelente. Sajnos több alkalommal serkék és/vagy bogarak voltak a hajukban. Haza adtunk nekik tetűirtószert, így ez a probléma megoldódott, de továbbra is minden héten ellenőrizzük a fejüket. Az óvodába és a készségfejlesztő foglalkozásokra rendszeresen járnak, a logopédiai foglalkozásokon nem, vagy csak ritkán vesznek részt. T. P.: Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek. Ceglédről költöztek át a nyár végén városunkba. Szeptembertől jár óvodába. A szülők együtt élnek, nagycsaládosok. Az édesanya és az édesapa kapcsolata nagyon megromlott, folyton veszekszenek. Az édesanya folyton panaszkodik és nyugtatózza magát. Gyerekére kevés figyelmet fordít. A kisfiú nagyon ragaszkodó és szeretetéhes. Óvodánkban minden nap ápolt külsővel és rendezett ruházattal érkezik. Mindig nagyon éhes, és ő ül le elsők között étkezni. Mindenből duplát eszik, ennek ellenére csont sovány kisfiú. Az év során az édesapa el akart menni a gyermekkel az anyától, régen már volt, hogy a gyermek felügyelete kizárólag az apa joga volt. Az óvodai nevelésben és programokon rendszeresen részt vesznek. Hiányzását minden esetben orvosi igazolással igazolják. A szülők viszont nem hordják el sem készségfejlesztésre, sem beszédfejlesztésre a gyermeküket. A gyermek nagycsoportos kora ellenére még egy évig az óvodában marad.

Nyitnikék Óvoda M. B.: Tisztán, rendesen és rendszeresen jár az óvodába. Óvodáztatási támogatásban részesül. Az óvodai ünnepségeken gátlásossága miatt nem vesz részt. Folyamatosan foglalkozik vele fejlesztőpedagógus. Ősszel a nagycsoportot ismétli. K. G. : Az édesanya egyedül neveli két testvérével együtt. Rendszeresen, tisztán, rendesen érkezik az óvodába. Óvodáztatási támogatásban részesül. Ősszel az ált. iskola első osztályát kezdi.

M. V. /veszélyeztetett/: Nevelőszülők nevelik, de folyamatban van az örökbefogadása. A kislány kiegyensúlyozott, tiszta, rendes megjelenésű. Fejlesztőpedagógus foglalkozik vele. Ősszel iskolás lesz. Sz. B. /veszélyeztetett/: Nevelőszüléknél él. Azonban jelenleg a nevelő apa nem él a családdal. Nagyon nehéz otthoni és anyagi körülmények között, ingerszegény környezetben él. Fejlesztőpedagógus foglalkozik vele. Ősszel iskolás lesz. L. M. /veszélyeztetett/: Az év folyamán rendszeres járt óvodába. Megjelenése nem mindig kifogástalan. Az otthoni körülmények /komfortnélküliség/ még mindig rosszak. A szülők /idős édesapa, fiatal édesanya/ az óvodával együttműködnek, várják a tanácsot. Fejlesztőpedagógus foglalkozik vele. D. G.: Az év folyamán eléggé hányatott életet élt a csonka család, folyton költözködtek, ha az anya munkát talált. Jelenleg visszaköltöztek településünkre. Az édesanya külföldön talált munkát. Így a kisfiú és testvére nevelése főleg a nagymamára hárul. Segít az apuka is. Az óvodai életbe nehezen illeszkedett be a folyamatos elköltözés miatt. Fejlesztő pedagógus foglalkozik vele, ősszel iskolás lesz. H. L.: Látszólag rendezett, teljes családban nevelkedik. Aránylag jó anyagi körülmények között. De a családi életük koránt sem kiegyensúlyozott. Az édesanya életvitele sajnos nem megfelelő. Volt már olyan hogy az édesapára hagyta a négy kiskorú gyermeket. Idén januárban az önkormányzat jegyzője óvodánkat felkérte, hogy nyolc napon belül védelembe vétel ügye miatt pedagógiai véleményt adjon. A család jelenleg együtt él. Az édesapa gondoskodik gyermekeiről. Rendszeresen érdeklődik a fiúról, tanácsokat kér. Az édesanya is jár a gyermekért az óvodába. A kisfiú nagyon ragaszkodik mindkét szülőjéhez.

Mazsola Óvoda B. E.: A kislány rendszeresen jár óvodába. Otthon is rendesen eszik és tiszta ruhába jár. Az anyuka hordja fejlesztésre és logopédiára is. Igyekszik minden szülői kötelességét teljesíteni. A szülő gyakran kér segítséget, tanácsot, amit igyekszik megfogadni. Észrevételeinket, tanácsainkat, amennyire tudja teljesíti. K. Z. és K. R.: A testvérpár óvodáztatási támogatásban részesül. A nagyfiú sokat fejlődött, és a kisebbik is nagyon ügyes az idei évben. Anyukájuk dolgozik és rendszeresen hordja a fiúkat óvodába. Ügyel a tiszta ruhára és igyekszik új ruhákat, játékokat is biztosítani. A fiúk nagyon erősen kötődnek az anyukájukhoz és a kistesójukhoz is. Rendszeresen érdeklődik az édesanya a fiúkról és igyekszik minden tanácsunkat megfogadni. T. K.: A kisfiú rendszeresen jár óvodába, és óvodáztatási támogatásban is részesül. A családsegítővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Sajnos az apuka ismét börtönbe került, ami a kisfiút megzavarta kicsit. Anyuka többé – kevésbé ügyel a tisztaságra és a tiszta ruhára is. A gyermek fején bogarat találtunk, amit a szülők a tőlünk kapott szerrel szépen rendbe tettek.„

Óvodák 2011.

Gyermeklétszám Hátrányos helyzetűek

Halmozottan hátrányos helyzetűek

3 vagy több gyermekes családból

Veszélyeztetett

SNI

gyermekek

érkezők Napsugár

70

22

3

19

0

1

Mazsola

75

29

4

15

3

0

Tündérkert

48

22

7

18

4

0

Nyitnikék

45

27

2

19

2

0

Összesen

238

100

16

71

9

1

100%

37,3%

6,0%

26,4%

3,4%

0,4%

%

III.5. Tessedik Sámuel Általános Iskola

Az iskolában dolgozó gyermekvédelmi felelősök, mint a pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakemberek, híd szerepet töltenek be az oktatási és szociális szféra között. a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként szoros kapcsolatuk van a gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő központtal. Az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat két – egy alsó- és egy felső tagozaton dolgozó – pedagógus látja el.

Az iskola napközi ellátását 2011-ben 117 gyermek vette igénybe.

Az alábbiakban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök beszámolóját ismertetem:

Alsó tagozat

„Ebben a tanévben jellemző problémákról nem beszélhetünk. Míg az elmúlt évek vezető nehézsége a sorozatos igazolatlan hiányzás volt, idén egyedi esetekről számolhatok be. Első helyen egy szexuális zaklatásnak tűnő esetet kell említenem, melynek kivizsgálásához a családgondozó és az iskola védőnőjének segítségét kellett kérnem. Hónapokon keresztül tartott kifogásolható kapcsolatot- az édesanya tudtával- az egyik negyedik osztályos lány tanulónk a család barátjával. A visszajelzés alapján a zaklatás ténye nem igazolódott be, a tanulót fokozottan ellenőrizzük. Második helyen egy lopást követő igazolatlan hiányzás sorozatot kell említenem, mely az esetjelzés után megoldódott. A családgondozó figyelmeztetése után a negyedikes tanuló rendszeresen jár iskolába. Ennél nehezebb helyzetben vagyunk egy elsős kislány édesanyjával, aki többszöri figyelmeztetés után sem hajlandó gyermekét iskolába járatni. Az igazolatlan hiányzások száma elérte az ötvenet, így az osztályfőnök feljelentette a szülőt a jegyzőnél. Két esetben kellett elhanyagolás miatt jeleznem, mindkét alkalommal gondozásban lévő család gyermekére kellett felhívni a Családsegítő Szolgálat figyelmét. Az egyik esetben az apa agressziója, míg a másik esetben megfelelő ruházat hiánya és felszerelés hánya okozott gondot. Mindkét tanulóra jellemző az alultápláltság is. Két esetben kérte segítségemet egy harmadikos osztályfőnökünk, mert az egyik tanulójának édesanyja nem volt hajlandó hivatalos lépést tenni azért, hogy gyermeke napközis ellátásban részesülhessen. A család anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy teljes összeget fizessen az étkezésért, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban nem részesülnek. Az ellátásra mind az étkezés, mind a tanulás szempontjából nagy szükség lenne. Több alkalommal beszéltem személyesen az édesanyával. Ekkor derült ki, hogy az édesapa tartózkodási helye ismeretlen, így az anya nem tudja megszerezni a hivatalos papírokat. Problémája megoldására a Gyámhatósággal közösen keresünk megoldást.” Rendszeresen tartom a kapcsolatot a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Minden kedden megbeszélést tartunk az aktuális problémákról és az előző héten jelzett esetek megoldására tett intézkedésekről. „

Felső tagozat „A 2011-2012 tanévben az év eleji felmérés alapján, a felső tagozaton 96 tanuló részesül gyermekvédelmi támogatásban.

Ezen tanulók közül a halmozottan hátrányos helyzetű 30 fő. Magántanuló 13 fő. Szeptember hónap folyamán a legtöbb problémát a magántanulók rendezetlen évkezdése adta. Szinte valamennyi családnál látogatást tettem, sok esetben többször is. Segítettem megírni a magántanulói kérelmeket. Sok problémát okozott az év folyamán néhány tanuló rendszeres hiányzása- főképp az igazolatlan hiányzás. Volt, akit sikerült meggyőzni az iskolába járás fontosságáról, volt aki ezek után is rendszeresen hiányzott. Ha 1-2 napot jött is, utána megint nem (betegségre, családi okokra hivatkozva). Néhány családhoz hetente többször kilátogattam a siker érdekében. Volt és van, akinek a magaviselete elfogadhatatlan, durva, agresszív, csúnyán beszél, házi feladatait rendszeresen nem készíti el, felszerelése hiányos. Ezeket a családokat is rendszeresen látogatom. Több esetben az osztályfőnökkel együtt mentünk és beszéltük meg a teendőket. A családoknál tapasztaltakat megbeszéltem a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, akikkel folyamatosan tájékoztatjuk egymást a felmerülő problémákról és a megoldás lehetőségeiről. Ezek a családok többnyire nehéz anyagi körülmények között élnek, de más egyéb problémákkal is küzdenek (a szülők elváltak, munkanélküliek, az apa külföldön dolgozik, vagy börtönben van, stb.).

Az osztályfőnökök az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen jelzik a szülő, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Polgármesteri Hivatal felé. Ezeknek az intézkedéseknek sok esetben van foganatja és a szülő rendszeresen járatja a gyermeket az iskolába. Sajnos vannak olyan esetek, amikor ez csak részben, vagy egyáltalán nem hoz eredményt. A védőnő vizsgálja és szűri a gyerekeket. Idén is nagy gondot okoz a tetű. Van olyan tanulónk, aki sajnos folyamatosan tetves. A védőnő rendszeres kezelése ellenére sem lehet kiirtani. A szülővel is beszéltem erről. Együttműködőnek tűnt, viszont nem lett eredménye. Egy 7. osztályos fiú rühes volt. Mivel ez fertőző betegség, a tanuló nem járt iskolába hosszú ideig. Olyan súlyos volt a fertőzése, hogy kórházba is került. Látogatást tettem a családnál és olyan higiéniai állapotokat találtam, amit jeleztem a gyermekjóléti felé. Folyamatosan figyeltem a gyvt-s papírok lejárati határidejét és kértem a szülőt, hogy időben hosszabbíttassa meg. Más egyéb probléma is előfordul, főképp 7. és 8. évfolyamon. (dohányzás, alkoholfogyasztás gyanúja- iskolán kívül hétvégeken-, verekedés) Az internet nem megfelelő célra történő használata, az ott mindenki által olvasható vélemények és azok következményei is begyűrűznek az iskolába. Ebből adódóan is vannak problémák. Ezeket a gyermekjólétis kollégákkal folyamatosan megbeszélem.”

A társadalomban jól megfigyelhető negatív jelenségek, tendenciák (családi nevelés válsága, válások magas száma, devianciák) miatt egyre nagyobb szerepe van az iskolai gyermekvédelemnek.

Bár az esetek száma nem nőtt jelentősen, az iskola igazgatójának véleménye szerint a problémák mélységéről ez már nem mondható el. A problémák mögött gyakran olyan súlyos családi konfliktusok állnak, melyekkel szemben az iskola tehetetlen.

Évről-évre több a viselkedési zavarokkal, pszichiátriai problémákkal küzdő szorongó gyermek. Már egészen fiatalon 12 éves korban jelentkeznek a dohányzással, alkoholfogyasztással járó problémák, melyek hátterében családi konfliktusok, illetve az ezzel járó stressz és szorongás áll.

További problémát jelent, hogy a közoktatási törvény módosításával a tankötelezettség az 1991-ben született gyermekek esetében már 18 éves korukig kitolódik. Ennek eredményeként jelenleg is tanulnak 7. osztályban 16 éves korú fiatalok, akik kevéssé motiváltak, hiányzásaik, magatartásuk miatt kimaradnak az iskolából. Fennáll a veszélye, hogy ezek a fiatalok elkallódnak, a társadalom perifériájára sodródnak.

III.6. Egyházi Iskolák

A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Iskolába a 2010/2011. tanévben 163 gyermek iratkozott be, az iskola 200 férőhellyel rendelkezik. Az iskola napközi ellátását 2011-ben 56 gyermek vette igénybe.

Az Alberti Evangélikus Általános Iskolába a 2010/2011. tanévben 192 gyermek iratkozott be, a férőhelyek száma: 254. Az iskola napközi ellátását 2011-ben 69 gyermek vette igénybe.

III.7. Védőnői szolgálat

Magyarországon a védőnői szolgálat az egészségügy és a szociális ellátás közötti összekötő híd. A védőnőknek fontos feladatuk van a lakosság egészségvédelmében, szakmai és mentális támogatásában, kiegészítik az orvos munkáját.

Albertirsán 5 főállású védőnő dolgozik, 4 területi védőnő, akik közül egy Mikebuda községben is ellátja szolgálatát és egy iskolavédőnő. Egy területi védőnő jelenleg GYED-en van, az Ő körzetét kollégái helyettesítéssel látják el.

Rendkívül fontos szerepet töltenek be a csecsemőegészségvédelmében. Székhelyük a Luther utcai ún. „Egészségházban” található.

és

gyermekintézmények

A 2011. évben a területi védőnők 124 várandós nőt gondoztak. A gondozás magában foglalja a kismamák terhes tanácsadáson történő ellátását, illetve az otthonukban történő látogatást. Ez gyakoriság tekintetében egészséges terheseknél 5 alkalom/fő, veszélyeztetettség esetén, szükség szerint történik. A kórházból hazatérve a védőnő 48 órán belül meglátogatja az újszülöttet és a gyermekágyas anyát, ettől kezdve 6 hetes korig hetente, azt követően szükség szerint kapcsolatot tart a családdal. A védőnői feladatok közé tartozik a csecsemők 1-3-6 hónapos korban történő szűrővizsgálata, amely a testi, szellemi, hallás és beszédvizsgálatra terjed ki. Emellett havonként, ill. igény szerint várják a gondozottakat tanácsadásra. Az 1-3 éves korosztályt évente 6 alkalommal látogatják otthonukban, ill. a bölcsődében.

A 3-6 éves gyermekeket évente 4 alkalommal látogatják közösségben, vagy

otthonukban, évente 2 alkalommal végeznek az óvodában szűrővizsgálatot.

Az iskolavédőnő szervezi az iskolai életkorhoz kötött védőoltások lebonyolítását, balesetek esetén elsősegélyt nyújt, elvégzi az iskolai szűrővizsgálatokat. A tanév során több témában tart egészségnevelő előadásokat (szenvedélybetegségek megelőzése, egészséges táplálkozás, életmód, szexuális felvilágosítás, stb.)

IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések -

A Polgármesteri Hivatalban a gyámhatósági ügyeket 1 szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező gyámügyi ügyintéző intézi.

-

A 2011. évben iktatott gyámhatósági ügyiratok száma (segélyek nélkül) 1353 volt.

-

2011. december 31-én 114 veszélyeztetett kiskorú volt nyilvántartva.

-

Családok száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek: 51.

Előző év december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma

90

Tárgyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak száma

30

Tárgyévben nyilvántartásból törölt veszélyeztetett kiskorúak száma

6

Tárgyév december kiskorúak száma

Ebből:

Ebből:

31-én

nyilvántartott

veszélyeztetett

114

környezeti

31

magatartási

67

anyagi

okból veszélyeztetett

16

egészségi

-

Alkoholizmus miatt is veszélyeztetett

5

Szenvedélybetegség miatt veszélyeztetett

-

Bántalmazás (testi)

-

Bántalmazás (szexuális)

-

Bántalmazás (érzelmi)

-

Testi (fizikai) elhanyagolás

-

Lelki (érzelmi) elhanyagolás

-

Lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett

-

Tankötelezettség elmulasztása miatt Családok száma, amelyben veszélyeztetett kiskorúak élnek:

29 51

IV.1. Védelembe vétel A 2011. december 31-én 23 védelembe vett kiskorút tartottunk nyilván. Ebből 10 fő környezeti okokból, 6 fő szülőnek felróható magatartási okokból, 6 fő magának a gyermeknek felróható magatartási okokból és 1 fő a gyermek által elkövetett bűncselekmény miatt lett védelembe véve. Éles határokat az okok között nem lehet húzni. A csoportosítás a legsúlyozottabb probléma alapján történik. Környezeti ok alatt az alábbi problémákra kell és lehet gondolni – minimális higiénikus feltételek hiánya, minimális bútorzat hiánya, alapvető lakhatási feltételek hiánya (romos, helységek, melyet lakásként használnak). Szülőnek felróható magatartási okok az alábbiak: szenvedélybetegség (alkoholizmus, játékszenvedély), mentális betegség, minimális gondozási – nevelési technikák hiánya, életvezetési problémák (pl. nem tud megfelelően gazdálkodni). Gyermeknek felróható magatartási okok az alábbiak: tankötelezettség nem teljesítése, egészségre ártalmas szerek használata, csavargás, szabálysértés. A harminc főből 35 fő a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján, 3 fő más szerv (iskola, rendőrség) alapján lett védelembe véve.

A védelembe vett gyermekek 11 családból kerültek ki.

A védelembe vétel során elrendelt intézkedések:

-

gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében – magatartási szabályok megállapítása; - szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására. A védelembe vételt hat gyermek esetében szüntethettük meg – a szülőnek és gyermeknek előírt kötelezettségek és figyelmeztetések magvalósultak.

Védelembe vett kiskorúak száma:

Előző év december 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma:

30

Tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma

12

környezeti okból Ebből:

11

gyermekkorú által szabálysértés miatti

Családok száma kiskorúak élnek:

melyben

elkövetett

védelembe

1

vett

11

Tárgyév december 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma:

23

Kiskorúak száma, akiknek védelembe vétele 2011-ben megszűnt:

19

IV.2. Ideiglenes elhelyezések

Amennyiben a védelembe vétel nem vezet eredményre (a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése a családi környezetben továbbra is veszélyeztetett) továbbá ha a gyermek felügyelet nélkül marad és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a jegyző a gyermeket ideiglenesen elhelyezi (30 nap időtartam). A gyermekvédelmi törvény értelmében elsősorban a különélő szülőnél, hozzátartozónál kell ilyen esetben elhelyezni a gyermeket. Ha erre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban.

A 2011. évben 3 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése vált szükségessé.

A bekerülés okai: gyermek elhanyagolása; a gyermek magatartási problémái miatt.

A gyermekek elhelyezése során a jegyző arra törekszik, hogy a gyermekek, ha elhelyezésük családban nem megoldott, nevelőszülőhöz kerülhessenek. Egy testvérpárt nevelőszülőnél, egy gyermeket pedig átmenetileg gyermekotthonban helyeztünk el. A gyermek családból való kiemelését követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a szülőt, szülőket tovább gondozza. Segítséget nyújtva neki, nekik abban, hogy a gyermek visszahelyezhető legyen családjába.

A családból kiemelt gyermek és a szülő/k kapcsolattartását, a gyámhivatal szabályozza az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg.

V. A Városi Gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok:

Albertirsa Város Gyámhivatala 2004. január 1-től működik. 2006. január 1. óta Albertirsa Gyámhivatala illetékes Mikebuda és Dánszentmiklós vonatkozásában is.

Ügyiratforgalmi adatok a 2011. évben: Az iktatott ügyiratok száma

alapszámmal:

449

alszámmal:

2125

összesen:

2574

A Városi Gyámhivatal tevékenységének megítélése mindhárom településen kedvező, az ügyfelek bizalommal keresik fel a Gyámhivatal munkatársait. Munkájuk során rendszeres és folyamatos munkakapcsolatot tartanak a megyei gyámhivatallal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal és a gyámhatósággal.

Hatósági intézkedések:

Gyámság alatt 49 kiskorú áll. Közülük 13 fő esetében családba fogadó személy, 9 fő esetében harmadik személy, 27 gyermek esetében pedig hivatásos gyám, nevelőszülő vagy gyermekotthon vezetője látja el a gyámi teendőket.

Vagyoni ügyek: 2011-ben a gyámhivatal 101 vagyonos kiskorút tartott nyilván.

A 2011. évben a Városi Gyámhivatal 5 kiskorú ideiglenes elhelyezését rendelte el.

A 2011. évben újabb 4 kiskorú került átmeneti nevelésbe. Az átmeneti nevelésbe vétel oka három esetben a szülői elhanyagolás, egy esetben pedig a szülő szenvedélybetegsége volt. A Gyámhivatal illetékességi területéről jelenleg 29 kiskorú van átmeneti nevelésben.

Családi jogállás rendezése: A családi jogállás rendezésére 2011-ben 7 alkalommal került sor. Ebből 3 alkalommal vettek fel teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, 4 alkalommal pedig képzelt apa került bejegyzésre.

VI. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása:

A 2011. évben a Szociális Segítőház Gyermekjóléti szolgálat és Családsegítő Központban a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala folytatott szakmai ellenőrzést. Az Alapellátási Osztály november 21-én ellenőrizte a tanya és falugondnoki szolgálatot és a családsegítést, december 15-én az étkeztetést, és a házi segítségnyújtást. November 21-én a Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály is folytatott vizsgálatot, a gyermekjóléti szolgálat és a helyettes szülői ellátás működését ellenőrizték. A hatósági ellenőrzés mellett minden esetben módszertani ellenőrzés is folyt. A jegyzőkönyvek tanulsága szerint az előforduló adminisztratív hiányosságok mellett a szakmai tevékenység minden településen megfelelő színvonalú, a dolgozók elhivatottak, munkájukat magas színvonalon végzik.

VII. A Gyvt. előírásai alapján a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása

folytatni kell, a veszélyeztetett, csellengő gyermekek számára a szabadidő strukturált, értelmes eltöltését biztosító, illetve azt elősegítő preventív célú programok szervezését, közösségi udvar kialakítása a Szociális Segítőház épülete mellett; a nagy igényre való tekintettel, további street-ball pályák építése szükséges az újtelepen és az irsai részen; pályázat figyelés a hátrányos helyzetű tanulók, családok támogatása érdekében; bűnmegelőzési program elkészítése.



Ügyiratszám:

Napirendi pont: 4.


igen

Az előterjesztés tárgya: A szociális ellátások helyzete Albertirsán A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -




nem

ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL

Előterjesztés

a Képviselő-testület 2012. április 26-ai ülésére A szociális ellátások helyzete Albertirsán

Tisztelt Képviselő-testület!

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

Jelen előterjesztés célja, hogy a rendelkezésre álló adatok, információk alapján a Képviselő-testület levonja a megfelelő következtetéseket, célokat tűzzön ki, feladatokat fogalmazzon meg a helyi szociális ellátórendszer minél hatékonyabb működése érdekében.

I.

ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP

1. Demográfia

A lakónépesség számának alakulását vizsgálva csekély mértékű, de folyamatos gyarapodást tapasztalunk. Amennyiben a lakosság korösszetételét vizsgáljuk megállapítható, hogy Albertirsán a gyermekkorúak aránya közel azonos a 60 év felettiekével: 20% körüli. Ez a korösszetétel igen kedvezőnek mondható, tekintettel arra, hogy a Közép-Magyarországi régióban az időskorú népesség aránya nagyobb az országos átlagnál.

Albertirsa lakossága 2002-2010.

A népesség növekedésének okát keresve két szempontot kell figyelembe venni: a születések és a településre bevándorlók száma.

Születés és halálozás /fő, Albertirsa 2004-2010.

Györe Zsuzsanna szerkesztése

Bár a születések száma is növekedést mutat, a lakosságszám gyarapodása elsősorban migrációs okokra vezethető vissza.

Albertirsa vándorlási adatai 1999-2007.

A településre beköltözők, illetve elköltözők száma Albertirsa, 1999-2007. Időszak

ODA vándorlók száma /fő

Vándorlási különbözet /fő

EL vándorlók száma /fő

1999. év

448

287

161

2000. év

574

332

242

2001. év

494

313

181

2002. év

573

362

211

2003. év

614

388

226

2005. év

512

391

121

2006. év

637

488

149

2007. év

742

483

259

Forrás: http://www.statinfo.ksh.hu Frissítve: 2010.július 12.

Györe Zsuzsanna szerkesztése

A diagramból jól látható, hogy a vándorlási egyenleg Albertirsán évek óta pozitív.

A rendszerváltást követő évtizedekben a munkerő-piaci viszonyok változása azt eredményezte, hogy a településen sok kisvállalkozást alapítottak és az életképes vállalkozások jelentős késztetést gyakoroltak a fővárosi életmód helyett, a nyugodtabb vidéki életet választó családokra. E csoport további fontos ösztönzője volt a település környezeti vonzereje, valamint közlekedési adottságai. Az itt letelepülők másik csoportját azok, a fővárosban rossz körülmények között élő, esetenként munkanélküli, lakásukat elvesztett családok alkotják, akik a könnyebb megélhetést remélve választották a vidéki életformát. Ezen családok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek közül került ki, új kihívások elé állítva a város szociális ellátórendszerét.

2. A szociális helyzetet befolyásoló tényezők

Magyarországon a szegénységet a Központi Statisztikai Hivatal létminimum számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él létminimumon és az alatt. Az EU módszertana alapján (a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a) a szegények aránya 17%, ami 1,7 millió főt jelent.

2.1.Foglalkoztatottság

Az elszegényedés elsődleges oka a foglalkoztatottság, és ezzel összefüggésben a munkajövedelem hiánya. A magyar foglalkoztatottsági ráta évek óta az egyik legalacsonyabb az európai országok között. A 2008-as válság tovább nehezítette az elhelyezkedés lehetőségeit. A munkaképes lakosság aktivitási rátája alacsony, jelenleg csupán 53%-os.

Az elmúlt két évben a válság jelei Albertirsán is jelentkeztek. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. év elején 279 fő volt, 2010 szeptemberére ez a szám több mint másfélszeresére, 447 főre emelkedett. A hosszú időtávon munkanélküli népesség száma korábban 30-40 fő körül mozgott, majd 2010 szeptemberére 107 főre emelkedett. 5 4. számú diagram: Regisztrált munkanélküliek/fő/ Albertirsa 2002-2009.

5

KMRMK Cegléd

Forrás: FSZH. 10. számú táblázat alapján, Györe Zsuzanna szerkesztése

2.2.

Jövedelem

A jövedelmi helyzet szoros összefüggésben áll a foglalkoztatottsággal. A segélyezettek aránya – természetes módon – ott magasabb, ahol alacsony a háztartás jövedelme, ahol kevesebb a foglalkoztatott felnőtt és ahol több gyermeket nevelnek. A szegénységi arányokra a szociális ellátások reálértékének csökkenése is hatott. A családtámogatási rendszer (családi pótlék, gyes, gyet, gyed) elemeinek összege (a gyermekgondozási díj kivételével) 2008 óta stagnál. Az infláció miatt e jövedelmek reálértéke az elmúlt öt évben 10-12%-al csökkent. Az élelmiszerek és a háztartási energia árai az utóbbi években szintén jelentősen emelkedtek. Ezek a kiadások a szegény családok költségvetésében az átlagosnál sokkal nagyobb arányúak, így esetükben közel 15%-os a vásárlóérték veszteség.

2.3. Eladósodás, lakásproblémák

Ha megvizsgáljuk, milyen okok vezetnek a családok eladósodásához, első helyen az alacsony jövedelem szerepel: kevés bevételből lehetetlen magas törlesztő részleteket és rezsiköltséget fizetni. A szegény családokat fenyegető legnagyobb probléma, hogy eladósodásuk következtében lakásukat könnyen elveszthetik, az új lakáshoz jutás lehetőségei pedig esetükben minimálisak. Mindezzel párhuzamosan elindult egy ún. „kiszorítási folyamat”, amely mind a települések között, mind a településeken belül a szegényeket egyre inkább a peremre tolja. (A gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetőjének beszámolója alapján ez a jelenség Albertirsán is tapasztalható: egyre több szegény család költözik a külterületeken présházakba, és más, nem lakás céljára szolgáló épületekbe.) 2009-2010-ben a családok eladósodása jelentős mértékben megnőtt. 2009-ben a háztartások 35%ának volt banki hitele. A törlesztő részletek emelkedése következtében egyre többen váltak fizetésképtelenné. Az eladósodás azonban nemcsak a hiteltörlesztések esetén jelentkezik. A családok rezsiköltségei 2008-2010 között átlagosan 20%-al emelkedtek. A lakásfenntartás költségei már több

éve az inflációt meghaladó mértékben nőnek. 2010-ben az átlagosnál is nagyobb mértékben emelkedett a háztartási energia ára (7,5%), ezen belül a gáz ára 19%-al nőtt. 2010-ben egy háztartás átlagosan havi jövedelme 27%-át fordította lakásrezsire. A kiadások a háztartások létszámával és a lakás nagyságával nőnek (egy kétfős háztartásban átlagosan 40.000 forint, míg egy négytagúban 60.000 Ft.) A szegényebb családokban ugyan alacsonyabbak az ilyen jellegű kiadások, de a háztartás jövedelmének nagyobb hányadát emésztik fel. A fent írt hatások Albertirsán is egyértelműen érzékelhetők. Egyre több család marad el közüzemi számláinak fizetésével. Az elmaradások esetenként szélsőségesen nagyok, ami a szolgáltatások megszüntetésével, esetleg a család lakásának elvesztésével fenyeget.

II. SZOCIÁLIS SEGÉLYEZÉS ALBERTIRSÁN

Magyarországon a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.), meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátásokat.

A szociális ellátások terén az elmúlt évi legjelentősebb jogszabályi változások a közfoglalkoztatás átalakítása, a bérpótló juttatás (jelenleg: foglalkoztatást helyettesítő támogatás) feltételeinek újraszabályozása, szigorítása és a lakásfenntartási támogatás rendszerének újraszabályozása voltak. Az „Út a munkához” program helyébe lépő új közfoglalkoztatási program teljes átszervezéssel járt. A 2010-ben, a korábbi több hónapos és 6-8 órás foglalkoztatást többnyire 2-4 hónapos, napi négyórás munka váltotta fel, mégpedig a bérminimum fele, azaz 28.500 forint értékben. A lakásfenntartási támogatás szintén több szempontból változott. Módosult a jogosultság számítási alapja. A jogosultsági jövedelemhatár emelkedett az öregségi nyugdíjminimum 150%-áról, 250%-ra. A jövedelemszámítás alapja pedig az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás egy fogyasztási egységre jutó jövedelme lett. A helyi önkormányzatok, az Sztv-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. Albertirsa Város Önkormányzata által az Sztv-ben szabályozottakon felül megállapítható támogatásokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

Ellátás megnevezése

Formája

Megállapító hatóság

Szabályozza

időskorúak járadéka

pénzbeli

Jegyző

Sztv.

aktívkorúak ellátása

pénzbeli

Jegyző

Sztv.

természetbeni

Jegyző

Sztv.

pénzbeli

Jegyző

Sztv.

pénzbeli és/vagy

Polgármester

Sztv.

lakásfenntartási támogatás ápolási díj átmeneti segély

természetbeni közgyógyellátás

természetbeni

Jegyző

Sztv.

temetési segély

pénzbeli

Polgármester

Sztv.

köztemetés

természetbeni

Polgármester

Sztv.

adósságkezelési szolgáltatás

természetbeni

Polgármester

Sztv.

méltányossági ápolási díj

pénzbeli


Szoc.rendelet

méltányossági közgyógyellátás

természetbeni


Szoc.rendelet

gyógyszertámogatás

pénzbeli


Szoc.rendelet

szemétszállítási díj elengedése

természetbeni


Szemétszállítási díj megállapításáról szóló rendelet

Időskorúak járadéka

A 2011. évben 2 fő részesült a támogatásban. A támogatásra felhasznált összeg: 945 E Ft.

Aktívkorúak ellátása

Aktívkorúak ellátása Támogatásban részesítettek száma

E

Rendszeres szoc.segély


37

B B

egészségkárosodott

5

Ő

55 év feletti

32

14 éven aluli gyermeket nevel

0

támogatott álláskereső

0

L

Ebből

Bérpótló juttatás/

146

10 015

41 632

Foglalkoztatást helyettesítő tám.

A 2012. év elején elkezdődött az aktívkorúak ellátásában részesülők jogosultsági feltételei fennállásának vizsgálata. 2012. március 31-ig 42! esetben kellett megszüntetni az ellátást amiatt, hogy az ellátott egy éven belül nem tudott 30 napos munkaviszonyt igazolni. Mindazok, akiknek ellátása 2012. április 01-jével megszüntetésre került, ettől az időponttól kezdve jövedelem nélkül maradtak, a támogatást legközelebb 12 hónap múlva igényelhetik. Jelenleg nem létezik olyan szociális ellátás, ami akár részben pótolni tudná ezeknek az embereknek az így megszűnt jövedelmét, ők „kipottyantak” a szociális hálóból, helyzetük kilátástalan.

Lakásfenntartási támogatás

Lakásfenntartási támogatás

Támogatásban részesítettek száma összesen

pénzbeli

természetbeni

formában

formában


Normatív alapon nyújtott

387

198

189

20 272

Méltányossági alapon nyújtott

55

55

0

1 251

Adósságcsökkentési támogatás okán megállapított

31

0

31

2 436

Az elmúlt tél rendkívül hideg időjárása több családot állított nehéz, sokszor kilátástalan helyzet elé. Minden eddiginél több család jelezte, hogy a fűtést nem tudja segítség nélkül megoldani. A Polgármesteri Hivatal a Gyermekjóléti- és a Családsegítő Szolgálat jelzései alapján és közreműködésével átmeneti segély formájában próbálta megoldani a helyzetet, a tapasztalatok azonban rámutattak, hogy a jelenlegi támogatási rendszeren belül a probléma nem megoldható. A 2012. évben ki kell dolgozni a családok és egyedülállók tüzelővel való támogatásának szabályait és készülni kell arra, is hogy a téli időszakban a tavalyi évnél várhatóan jelentősebb számú a rászorult részére kell melegedő helyet biztosítani.

Ápolási díj

Ápolási díj Alanyi jogon

Támogatásban Támogatásra részesítettek száma felhasznált összeg (E Ft.) 50

19 197

alapösszegű Ebből

32

11 646

18

7 551

62

14 133

(26.550,- Ft) magasabb összegű (34.515,- Ft)

Méltányossági alapon (21.240 Ft)

Az ápolási díjban részesülők száma az elmúlt években ugrásszerűen növekedett. A 2006. évben 27 fő részére állapította meg a bizottság az ellátást, ami azt jelenti, hogy öt év alatt az ellátottak száma 130%-al nőtt. Az alanyi jogon megállapított ápolási díj esetében is közel 100%-os (26 főről 50 főre) az emelkedés. Az ellátottak számának ilyen jelentős növekedése mögött foglalkoztatási problémák állnak. Az ápolási díj szolgálati időre jogosító ellátás, ezért sokan, akik elvesztették munkahelyüket, idős rokonuk ápolásával próbálnak meg jövedelemhez és szolgálati időhöz jutni.

Átmeneti segély

A 2011. évben összesen 418 személy részesült átmeneti segélyben. A pénzbeli segély összege esetenként kb. 4.000-5.000 Ft. A tavalyi évben a kérelmeket elsősorban élelmiszer-, másodsorban gyógyszervásárlásra és végül a rezsiköltségek fedezésére kérték.

Temetési segély

A 2011. évben 72 fő részesült temetési segélyben. A támogatásra felhasznált összeg: 1 185 E Ft. Segélyként általában 14.000-16.000 Ft. közötti összegek kerülnek megállapításra.

Köztemetés

A 2011. évben 9 köztemetés volt, költsége: 443 E Ft.

Adósságkezelési szolgáltatás

A 2011. évben 31 fő részére állapítottunk meg adósságkezelési szolgáltatást. A támogatásra felhasznált összeg: 3 563 E Ft.

Közgyógyellátás

Tárgyév december 31-én érvényes igazolvánnyal rendelkezők száma

Ebből

Támogatásban részesítettek száma

alanyi jogon

329

méltányossági alapon

77


1 711

normatív alapon 81 Összesen:

487

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közgyógyellátás a jogosultak tényleges gyógyszerköltségét nem fedezi. Ennek oka, egyrészt a törvényben meghatározott keretösszeg: 1.000-12.000 forintig lehet megállapítani a gyógyszerköltséget, oly módon, hogy 6.000 Ft-ot a háziorvos, további 6.000 Ft-ot pedig a szakorvos írhat fel. Másfelől, a jogszabály előírja, hogy a keretösszeget költséghatékonyan kell meghatározni, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerköltség sokszor nem a beteg által évek óta használt gyógyszer ára, hanem egy másik, azonos hatóanyagot tartalmazó, de olcsóbb gyógyszer alapján kerül megállapításra.

Gyógyszerköltség támogatás

A 2011. évben a támogatást 33 fő igényelte. A Bizottság 17 fő esetében utasította el a kérelmet, az elutasítás oka minden esetben a jövedelemhatár túllépése volt. A támogatás 16 fő részére került megállapításra, összesen 1 135 E Ft. összegben.

Szemétszállítási díj elengedése

A 2011. évben a Népjóléti Bizottság 567 fő részére engedte el a szemétszállítási díjat.

III. ÖSSZEGZÉS

A fent írt adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az ellátások iránti igény az évek során nem csökken, egyes területeken láthatóan növekszik. Jelentős növekedés látható az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, és az aktívkorúak ellátása területén. Megállapítható, továbbá hogy az általános össztársadalmi folyamatok Albertirsán is lecsapódnak. A családok eladósodása a jövedelemforrások elégtelenségének, valamint a lakáshitelek és a rezsiköltségek átlagon felüli emelkedésének következtében egyre riasztóbb méreteket ölt. Az átmeneti segély kérelmekből, továbbá a gyermekjóléti szolgálat beszámolóiból is megállapítható, hogy egyre több gyermekes családnak okoz problémát a napi háromszori étkezés biztosítása. Az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei is több alkalommal számoltak be otthon éhező, alultáplált gyermekekről. A 2012. év legnagyobb kihívása, hogy megoldást találjon a két legégetőbb problémára: az élelmiszerés tüzelőhiányra. Mindazok számára, akik a jogszabályváltozások folytán kiestek a szociális hálóból, és azoknak is, akiknek jövedelme a család fenntartására nem elegendő, a tél beköszöntével az élelmiszer és tüzelő kérdése létkérdés lesz.

Tájékoztatom továbbá a T. Képviselő-testületet, hogy a Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségétől kapott információk alapján, jelenleg olyan foglalkoztatási mintaprojekt kimunkálását végezzük, amely (amennyiben segítségével állami forráshoz jutunk) mintegy 10-12 munkanélküli ember értékteremtő jellegű foglalkoztatását (növénytermesztés) hivatott megoldani. Az előkészítésben a Családsegítő Központ szakemberein kívül a Gerje Klímabarát Kör önkéntesei vesznek részt. Amennyiben a projekt állami forráshoz jut, fenntartható módon működhet. Másik jelentős értéke, hogy terveink szerint a város önfenntartó jellegű működésének irányába tett egyik első lépés lehet.


Fazekas László polgármester


Ügyiratszám:


Napirendi pont: 5.

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Összefoglaló jelentés a 2011. évi belső ellenőrzésről A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette:

Lisztes-Tóth Linda belső ellenőrzési vezető (Vincent Auditor Kft.)

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: Albertirsa város belső ellenőri 2011. éves összefoglaló jelentés Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Pénzügyi Bizottság




Előterjesztés a képviselő-testület 2012. április 26-ei ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. §-ának (10) bekezdése értelmében a polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentését - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Albertirsa város 2011. évi belső ellenőri tevékenységéről szóló összefoglaló jelentést az előterjesztés szerint elfogadja. A képviselő-testület felkéri a polgármesteri, hogy – az Ötv. 92. § (9) bekezdése értelmében – amennyiben a belső ellenőrzést végző szervezet a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességét vizsgálva olyan megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, amelyek képvielő-testületi döntést igényelnek, azt a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszti elő. Határidő: folyamatos, munkaterv szerint Felelős: polgármester, jegyző Albertirsa, 2012. április 16.

Fazekas László polgármester

ALBERTIRSA VÁROS BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

I.

A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján 2011. évben az ellenőrzés a belső ellenőrzési tervben meghatározott feladatokat végrehajtotta. Az írásos jelentésen kívül az esetleges hiányosságok pótlására, javítására a helyszínen szóban is segítő szándékú javaslatot tett az ellenőrzés.

1.

Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése

1.1.

A tervezés minőségének utólagos rövid értékelése Az éves ellenőrzési terv elkészítéséhez a kockázatelemzés megfelelőnek bizonyult. A belső ellenőrzés a hatályos belső ellenőrzési kézikönyv szerint végezte tevékenységét.

1.2.

A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése A tárgyévben elvégzett ellenőrzések összesítése: a.) pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés: a Tessedik Sámuel Általános Iskola vonatkozásában a 2010. évi pénztári bizonylatok ellenőrzése b.) szabályszerűségi ellenőrzések „a munkahelyi és szociális közétkeztetési feladatainak ellátása, az önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetése” közbeszerzési eljárás szabályszerűségének vizsgálata a Polgármesteri Hivatalnál a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való gazdálkodás ellenőrzése az iparűzési adóbevallások ellenőrzése c.) szabályszerűségi ellenőrzés, utóellenőrzések a Tessedik Sámuel Általános Iskola, a Napsugár Óvoda, valamint a Szociális Segítőház Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vonatkozásában az étkezési térítési díjak beszedési, nyilvántartási és elszámolási rendjének utóellenőrzése d.) rendszerellenőrzések a Lurkó Bölcsőde működésének, gazdálkodásának átfogó ellenőrzése a Víziközmű Üzemeltető Intézmény működésének, gazdálkodásának ellenőrzése

1.2.1

Elmaradt ellenőrzések Az éves ellenőrzési tervből nem maradt el ellenőrzés.

1.2.2.

Soron kívüli ellenőrzések Soron kívüli ellenőrzésre nem került sor.

1.2.3.

Terven felüli ellenőrzések Terven felüli ellenőrzésként került sor a Tessedik Sámuel Általános Iskola vonatkozásában a 2010. évi pénztári bizonylatok ellenőrzésére.

2.

A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása

2.1.

A belső ellenőrzési egység(ek) létszámhelyzete A belső ellenőrzés az önkormányzatnál külső erőforrás bevonásával valósul meg. A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulással, valamint az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. látja el a belső ellenőri feladatokat. Az ellenőri létszám a tárgyévben biztosított volt.

2.2.

A belső ellenőri állásokra kiírt pályázatok sikeresek-e, melyek a főbb problémák, akadályok az állások betöltésénél Külső erőforrás alkalmazása miatt ezen alpont nem értelmezhető.

2.3.

A belső ellenőrök képzettségi szintje és gyakorlata A belső ellenőrök végzettsége, gyakorlata megfelel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm.rend. 24. § követelményeinek. A belső ellenőrzési tevékenységet folytatók rendelkeznek az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel. A kijelölt belső ellenőrzési vezető megfelel a 370/2011. (XII.31.) Korm.rend. 24. § ban meghatározott feltételeknek.

2.4.

A belső ellenőrök képzései A belső ellenőrzést ellátó külső szakértő cég által biztosított belső ellenőrök képzései önerőből biztosítottak. A belső ellenőrök részt vettek a részükre jogszabály által előírt kötelező szakmai továbbképzéseken.

2.5.

A belső ellenőrzési egység funkcionális függetlensége biztosított-e, sérült-e A funkcionális függetlenség az ellenőrzések során megvalósult.

2.6.

Az ellenőrzés során valamilyen dokumentációhoz és/vagy ellenőrzötthöz való hozzáférés akadályai Az ellenőrzési tevékenységet akadályozó tényező nem volt, az együttműködés megfelelő.

2.7.

Összeférhetetlenségi esetek Az ellenőrzések során összeférhetetlenség nem történt.

2.8.

Az ellenőrzési jelentések általános minősége Az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó 2011. évi ellenőrzési jelentések megfeleltek a régi Ber. 27. §-ban előírtaknak. Az ellenőrök által megfogalmazott javaslatokat, megállapításokat az ellenőrzöttek elfogadták. A vizsgált szerv/ek vezetője/i, illetve a javaslattal érintettek részéről tett esetleges észrevételek megválaszolásra kerültek, vitatott kérdés nem maradt.

2.9.

A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényező nem volt. Az ellenőrzésekhez szükséges technikai feltételek (pl. számítógép, internet-hozzáférés, jogtár) biztosítottak voltak.

2.10.

Az ellenőrzések nyilvántartása A belső ellenőrzési vezető gondoskodott a megfelelő nyilvántartás vezetéséről az elvégzett belső ellenőrzések tekintetében, illetve gondoskodott az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről.

3.

A tanácsadó tevékenység bemutatása Az ellenőrzés tanácsadó tevékenysége megvalósult. A vezetés az intézményi működtetés, kontrollrendszer kialakítás, valamint a szabályozottság témakörben igényelte a belső ellenőrzés tanácsadó segítségét.

4.

Az ellenőrzések fontosabb megállapításai, következtetései és javaslatai Az alábbi táblázatban az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatos kiemelt jelentőségű megállapítások és javaslatok szerepelnek. Az általános, nem kiemelt jelentőségű megállapításokat és javaslatokat a belső ellenőri jelentések tartalmazzák.

Vizsgált szerv

Rangsor

Tessedik Sámuel Általános Iskola

Kiemelt jelentőségű

Megállapítás Az olaszországi utazás lebonyolításának ellenőrzése során jelentős mértékű szabálytalanságot tártunk fel, melynek részbeni következménye az általunk megállapított hiány mértéke. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a részletes elszámoltatás hiányosságokat tár fel, úgy dönteni szükséges a megfelelő jogi lépések megtételéről.

Víziközmű Üzemeltető Intézmény


Az önköltség-számítási szabályzat nem tesz említést az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés, tisztítás önköltségének számításáról, mint az ármegállapítás alapjáról.

Polgármesteri Hivatal


A bérleti díjak meghatározáshoz nem készítettek kalkulációt.


A bérleti díjakkal kapcsolatosan alkalmazott fizetési gyakorlat nem megfelelő, nem igazodik a bérleti szerződésekben rögzítettekhez.


Az iparűzési adó ellenőrzés során egy vállalkozás az értesítést átvette, de az ellenőrzésen nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki. Egy másik vállalkozás az első ellenőrzési napon megjelent, azonban irathiány miatt az ellenőrzést el kellett halasztani. A megjelenést a tulajdonos megígérte, ennek ellenére a második ellenőrzési napon nem jelent meg.



5.

Következtetés

Javaslat

Elszámolási hiányosságok miatt visszaélések történhetnek

Az utazásszervező pedagógus utólag, megfelelő bizonylatokkal támassza alá az általunk kimutatott hiány felhasználását.

Anyagi veszteség érheti az önkormányzatot.

Az önköltség-számítási szabályzatnak egy olyan változatát kidolgozni, amely alkalmas az Intézmény által – az Önkormányzat „megrendelésére” végzett közfeladat önköltségének és bevételeinek, árának megállapítására

Anyagi veszteség érheti az önkormányzatot

Készítsenek kalkulációt a bérleti díj optimális meghatározása érdekében.

Anyagi veszteség érheti az önkormányzatot

A bérleti díjak hatékony beszedése érdekében egyfajta behajtási intézkedési terv elkészítése a jelentésben részletezettek szerint.

Adózási fegyelem gyenge

Az ellenőrzésről távol maradt vállalkozások esetében mulasztási bírság kiszabása az ellenőrzésről való igazolatlan távolmaradás miatt az Art. 172. § (1) bekezdés l) pontja alapján.

Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Az ellenőrzés büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt nem tárt fel.

II.

A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján

1.

A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség növelése, javítása érdekében fontos a kötelezően előírt szabályzatok folyamatos aktualizálása; a szabályzatokban foglaltak maradéktalan végrehajtása.

2.

A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése

2.1.

Kontrollkörnyezet A kontrollkörnyezet kialakítása megtörtént, világos a szervezeti struktúra, a felelősségi viszonyok egyértelműen kerültek kialakításra. A humán erőforrás kezelés átlátható.

2.2.

Kockázatkezelési rendszer Kockázatkezelési szabályzattal rendelkeznek, megfelelő kockázatkezelési rendszert működtetnek.

2.3.

Kontrolltevékenységek A FEUVE rendszert a legfontosabb területeken kialakították, működtetik, további finomítások szükségesek.

2.4.

Információs és kommunikációs rendszer A kialakított információs rendszer a szervezet sajátosságainál fogva biztosítja a megfelelő információk megfelelő időben történő eljutását a szervezeti egységhez, személyhez. A szervezeten belüli kommunikáció biztosított.

2.5.

Nyomon követési rendszer (monitoring) A folyamatos monitoring tevékenység beépült a szervezet mindennapi működési tevékenységébe. A vezető rendszeres felügyelet ellátó, ellenőrző tevékenysége biztosított.

3.

A belső ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok Belső ellenőrzéssel együttműködés biztosítása a hatékonyság növelése érdekében. Tanácsadói tevékenység fokozása, ellenőrzési lefedettség növelése.

III.

Az intézkedési tervek megvalósítása

1.

Az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolás a Bkr. 50. §-ban meghatározott nyilvántartási rendszer alapján, figyelembe véve a 46. §-ban meghatározott, az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetője által megküldött beszámolót A belső ellenőrzési vezető részére az intézkedési tervek minden esetben megküldésre kerültek, azokat a belső ellenőrzési vezető jóváhagyta (Bkr. 45. §, régi Ber. 29. §). Az intézkedési tervek végrehajtásáról készített beszámoló megküldése nem történt meg az ellenőrzés részére (Bkr. 46. §, régi Ber. 29/A. § (4) bekezdés). A megállapítások hasznosulását egyéb visszajelzések alapján jónak ítéli az ellenőrzés.

Dabas, 2012. március 6.

Készítette: …………………………… Lisztes-Tóth Linda Belső ellenőrzési vezető

Jóváhagyta: …………………………… Kovács Zoltánné dr. Körjegyző


Ügyiratszám:

Minősítés:

Napirendi pont: 6.

Az előterjesztés minősített többséget igényel:

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Intézkedési terv a parlagfű elleni védekezésről (2012) A napirendi pont előterjesztője: Kaáriné Kabay Lilla Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Az előterjesztést készítette: Kiss Tamás környezetvédelmi előadó Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: -

Mellékletek: Az előterjesztést véleményező Bizottságok: -

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi Bizottság


Kiadási dátum:


ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i ülésére, a 2012. évi, parlagfű elleni védekezésre való felkészülésről

Tisztelt Képviselő- testület! Az Észak-Amerikából származó, gyorsan terjeszkedő parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) az 1920-as évek elejétől jelent meg Magyarország területén, és napjainkra a legveszélyesebb szántóföldi gyommá vált. Robbanásszerű előretörését jelzi, hogy az országban található 6,2 millió ha mezőgazdasági művelésre alkalmas területből 5 millió ha-on fordul elő. A fertőzöttség mértéke az ország egyes részein eltérő, de mindenütt növekedés tapasztalható. A parlagfű pollenje hazánkban a legagresszívebb aeroallergén, mivel a szél segítségével akár 300 km távolságra is eljut. Számítások szerint egy ha-on fejlődött parlagfű 66 kg pollent termel egy vegetáció alatt. Az önkormányzatok törvényben meghatározott feladatai közé tartozik az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, melynek kereti között évről-évre egyre kiemeltebb szerepet kap a parlagfű elleni védekezés megszervezése. A Polgármesteri Hivatal Lakossági Ügyek Irodája, együttműködve a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsággal, 2012-ben is intézkedési tervben határozza meg a parlagfű mentesítéssel kapcsolatos tárgyévi feladatokat. Az önkormányzat tudatformáló tevékenységgel, akciók, rendezvények szervezésével, támogatásával és koordinációjával jelentősen hozzájárulhat a parlagfű-probléma megoldásához. Konkrét javaslatok: -

A helyi médiában (Albertirsai Híradó, Kábel TV) május elejétől közleményeket kell közzétenni, melyek már most felhívják a lakosság figyelmét a védekezésre.

Kapcsolattartás a hatóságokkal A Hivatal több szakhatósággal is kapcsolatot tart az intézkedési terv végrehajtása során, így a Földhivatallal, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával. Civil szervezetek szerepe A civil szervezeteknek fontos szerepük van a mentesítésben, mivel gyorsabban meg tudják szólítani a lakosságot, kisebb közösségeket könnyebben tudnak mozgatni, így eredményesebb helyi akciókat tudnak szervezni. A helyi médiában hírt kell adni akcióikról.

A parlagfű elleni védekezés végrehajtása A legsikeresebb propaganda akkor jár eredménnyel, ha példát tudunk mutatni. Legfontosabb, hogy Albertirsa Város Önkormányzata mindenek előtt saját területeit tartsa parlagfű mentesen. 2008. szeptember 1-től hatályba lépett az élelmiszer láncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény, mely a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény helyébe lépett. A törvény kimondja, hogy a termelő, földhasználó köteles a károsítók ellen védekezni, ha azok, más, különösen a szomszédos termelők növénytermesztési, és növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe kell venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és természet védelmét. A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Az eljárás megindítása A Polgármesteri Hivatal munkatársai május elejétől ellenőrzik a város ingatlanait, különös tekintettel azokra a területekre, amelyekről az előző években bejelentés érkezett. A lakossági bejelentéseket közérdekű bejelentésként kezeljük, így biztosítva illetékmentességüket. A hatósági eljárás menete A gyomnövénnyel fertőzött ingatlanok tulajdonosait a Hivatal határozatban szólítja fel az ingatlan rendbetételére. A törvényi szabályozás alapján a növényvédelmi bírságot Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szabja ki. A bírság mértéke belterületen 20.000-5.000.000 forintig terjedhet. Amennyiben a tulajdonos a kötelezésnek nem tesz eleget, abban az esetben közérdekű védekezés elrendelésére kerül sor. Közérdekű védekezés elrendelése A közérdekű védekezést a jegyző határozattal rendeli el. Ebben az esetben a hivatal hajtja végre a döntést, melynek költségeit ráterheli az ingatlan tulajdonosára. A végrehajtás költségei –meg nem fizetés esetén-adók módjára kerülnek behajtásra 2012. évi intézkedési terv Albertirsa Város Parlagfű Program végrehajtására Feladatok: 1. A lakosság és az intézmények felkészítése figyelemfelhívó kampány révén 1./1. A parlagfű felismerését, a védekezés módját és szükségességét ismertető plakátok, újságcikkek elkészít(tet)ése. Határidő: 2012. május 18. Felelős: Lakossági Ügyek Irodája

1./2. Tájékoztató anyagok terjesztése az oktatási, egészségügyi és más közintézményekben Határidő: 2012. június 1. Felelős: Lakossági Ügyek Irodája 1./3. Intézmények, gazdasági társaságok felszólítása a megfelelő védekezés megtételére. Határidő: 2012. május-június Felelős Lakossági Ügyek Irodája 2. Mechanikai védekezés (kaszálás, gyomlálás) végrehajtása A közérdekű védekezés végrehajtásának ellenőrzése Határidő: 2012. november 30. Felelős: Lakossági Ügyek Irodája 3. A parlagfű elleni védekezés végrehajtásának ellenőrzése A város belterületén a Hivatal illetékes munkatársai, külterületen a Fölhivatal ellenőriz. Határidő: 2012. július 1-től – október végéig folyamatos Felelős: Lakossági Ügyek Irodája 4. Beszámoló készítése a 2012. évi intézkedési terv hatékonyságáról Határidő: 2012. november 23. Felelős: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Albertirsa, 2012. április 16.

Kaáriné Kabay Lilla bizottsági elnök s.k.


Ügyiratszám:


Napirendi pont: 7.

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Szabadtéri Sportközpontjának Üzemeltetési Szabályzata módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette:

Török Andrea városüzemeltetési irodavezető

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Mellékletek: üzemeltetési szabályzat Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Kulturális Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi Bizottság




Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-ai ülésére, Albertirsa Város Szabadtéri Sportközpontjának Üzemeltetési Szabályzata módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. május 14-én a 116/2009.(V.14.) számú határozatával fogadta el Albertirsa Város Szabadtéri Sportközpontjának Üzemeltetési Szabályzatát. Az eltelt közel három évben jelentősebb változtatásra nem került sor. Az ASE-val kötendő együttműködési megállapodás készítése során felmerült változtatások, illetve a Sportközpontot rendszeresen látogatók részéről érkező kérést figyelembe véve, az alábbi módosításokat, illetve új tételek beemelését javaslom:. a) a Szabályzat 7. pontjában a belépőjegy díjak kerülnek feltüntetésre: I.a.) Diák, nyugdíjas belépőjegy: 236.-Ft+Áfa b.) Felnőtt belépőjegy: 394.-Ft+Áfa II. A 6. éven aluli gyermekeknek nem kell belépőjegyet vásárolni, b) a Szabályzat 8.I..b.) pontjában a pálya bérleti díja 94.488.-Ft+Áfa/nap összegre módosul, c) a Szabályzat 8. I.. pontja az alábbi f.) ponttal kerül kiegészítésre: A büfé épülete melletti, fedett terület használata legalább 5.000.-Ft+Áfa/alkalom, d) a bitumenes kosár-, ill. kézilabda, és az atlétikai futópálya féléves bérleti díjként is fizethető: bitumenes kosár-, ill. kézilabda pálya: 10.000.-Ft+Áfa/félév atlétikai futópálya: 7.500.-Ft+Áfa/félév e) a Szabályzat 9. pontja helyébe az alábbi kerül: A Sportközpont területén, csak az folytathat vendéglátó-ipari tevékenységet, aki rendelkezik a megfelelő hatósági engedélyekkel. Valamint tudomásul veszi, hogy a 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 21.§ (1) bekezdésben foglaltakat be kell tartania, mely szerint: „ Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület, és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.” A Szabályzat a 7. ponttól átszámozásra kerül. A Házirend 10.d. pontjából törlésre kerül „az alkohol tartalmú ital” kifejezés. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a változtatások figyelembevételével a sportközpont üzemeltetési Szabályzat módosítását megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Albertirsa Város Sportközpontjának – az előterjesztéshez csatolt - Üzemeltetési Szabályzatát elfogadja. Felelős: Fazekas László polgármester Határidő: azonnal Albertirsa, 2012. április 19. Fazekas László polgármester

Szabadtéri

ALBERTIRSA VÁROS SZABADTÉRI SPORTKÖZPONTJÁNAK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA

Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza a Sportközpontban tartózkodó személyek (szolgáltatók, szolgáltatásokat igénybevevők, egyéb használók) kötelezettségeit és jogait, az egymás közötti magatartásukra vonatkozó alapvető szabályokat, melyek a szolgáltatói tevékenység eredményes és biztonságos végzése érdekében elengedhetetlenek. Előírja a Sportközpont rendeltetésszerű használatára, állagának megőrzésére, biztonságos üzemeltetésére szolgáló, más szabályokban nem rögzített követelményeket és azok kereteit. A szabályzat rendelkezései valamennyi használóra kiterjednek és vonatkoznak. 1. A Sportközpontot mint tulajdonos, az önkormányzat, Polgármesteri Hivatalán keresztül üzemelteti. A Sportközpont címe: 2730 Albertirsa, Vágóhíd u. 1.

Üzemeltető: Albertirsa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.) 2. A Sportközpont (a területén megtalálható létesítmények jellegének megfelelően) az atlétika, a labdarúgás, a kézi- és kosárlabda sportágakban verseny-, tömegsport és szabadidős rendezvények szervezésére alkalmas. A fenntartás célja a létesítmény iránti használati igény felkeltése, sport- és szabadidős, valamint egészségvédő programok szervezése a lakosság kiszolgálására. A programok koordinálását a Városüzemeltetési Irodavezető végzi. 3. A működtetés során az üzemeltetési szabályzatot, a vonatkozó jogszabályokat, hatósági előírásokat az üzemeltetőnek, az igénybevevőknek, illetve a látogatóknak be kell tartaniuk. A labdarúgó centerpálya csak versenysport céljára vehető igénybe, az itt és a házirendben foglalt feltételek mellett. Edzés a labdarúgó centerpályán nem folytatható. A sportoláshoz szükséges szerek, eszközök biztosítása az üzemeltető, az ASE szakosztályai, vagy szabadidős sport esetén az igénybevevő feladata.

4. A város éves költségvetésében jóváhagyott létszámkeret alapján, a Sportközpontban dolgozók munkaköri leírásának elkészítése, valamint a gazdálkodással kapcsolatos felelősségvállalás és munkamegosztás rendjének meghatározása a Városüzemeltetési Irodavezető feladata. A létesítmény üzemeltetési szabályzatában és a munkaköri leírásokban foglaltak betartásának ellenőrzésére a Polgármester és a Városüzemeltetési Irodavezető jogosult.

5. A létesítmény nyitva tartási ideje: Április 1. - augusztus 31. Hétköznapokon: Munkaszüneti napokon (a hivatalos versenyeken túl):

9-20,30 óráig 16-20,30 óráig

Szeptember 1. – november 30. Hétköznapokon: Munkaszüneti napokon (a hivatalos versenyeken túl):

14-20 óráig 15-17 óráig

December 1. – március 31. Hétköznapokon:

14-17 óráig

A Sportközpontban, Üzemeltetőnek a város gyermekintézményeivel kötött külön megállapodása alapján, éves szinten előre egyeztetett óraszámban, testnevelési órák, továbbá ún. délutáni foglalkozások tarthatók. Saját és külső szervezők rendezvényei alkalmával rendkívüli nyitva tartás lehetséges, illetve a nyitva tartás előzetes egyeztetés után módosulhat.

6. Üzemeltető saját rendezvényein belépőjegyet árusíthat. Ezt a feladatot a gondnok a saját munkaköri leírása szerint szervezi. 7. Belépőjegy díjak: I.a.) Diák, nyugdíjas belépőjegy: b.) Felnőtt belépőjegy:

236.-Ft+Áfa 394.-Ft+Áfa

II. A 6. éven aluli gyermekeknek nem kell belépőjegyet vásárolni. 8. Bérleti díjak: I. a.) A szabadtéri sportközpont használata: A szabadtéri sportközpontot az Albertirsa Sportegyesület (ASE) szakosztályai az üzemeltetővel megkötött együttműködési megállapodás alapján használhatják. Városunk egyéb közösségei 50 % kedvezménnyel vehetik igénybe. b.) Az a.) pontban megjelölteken kívül más csapatok, közösségek a sportcentrumot 94.488.-Ft+ Áfa/nap összegért vehetik igénybe A futballpálya csak labdarúgó és a technikailag kiépített atlétikai versenyszámok lebonyolítására szolgálhat. c.) A szabadtéri sportközpont egész napos egyéb rendezvény céljára a b.) pontban megjelölt összegért vehető igénybe.

d.) A labdarúgó versenypálya használata az I. a.) pontban megjelölt közösségeken kívül „idegen” bérlés esetén egy mérkőzésre 25.000.-Ft + Áfa. e.) A Sportközpont büféjét 10.000 Ft/alkalom díjért bérbe lehet venni. f.) A büfé épülete melletti, fedett terület használata legalább 5.000.Ft+Áfa/alkalom. II. a.) Labdarúgó edzőpálya használata (világítás nélkül): 1.600.-Ft+Áfa/óra b.) Labdarúgó edzőpálya használata világítással: 4.000.-Ft+Áfa/óra c.) Az I. a.)pontban meghatározott közösségeken kívüli pályahasználat esetén (világítás nélkül): 8.000.-Ft+Áfa/mérkőzés d.) Az I. A.) pontban meghatározott közösségeken kívüli pályahasználat esetén világítással: 16.000.-Ft+Áfa/mérkőzés III. Bitumenes kosár-, ill. kézilabda pálya: 800.-Ft+Áfa/óra Az I. a.) pont szerint az ASE az együttműködési megállapodás alapján veheti igénybe. IV. Atlétikai futópálya:

400.-Ft+Áfa/óra

Az I. a.) pont szerint az ASE az együttműködési megállapodás alapján veheti igénybe. A III. és IV. pontban szereplő használati díjak havi, féléves vagy éves bérleti díjként is fizethetők. Ezek összege a következő: Bitumenes kosár-, ill. kézilabda pálya: Atlétikai futópálya:

Havi díj 4.000.-Ft+Áfa

3.000.-Ft+Áfa

Féléves díj 10.000.-Ft+Áfa

7.500.-Ft+Áfa

Éves díj 20.000.-Ft+Áfa

15.000.-Ft+Áfa

Az összegek a megjelölt időtartam alatt magukban foglalják az öltöző és a vizes helyiségek használatát is. Az öltözőt a bérlést megelőzően, illetve követően 20, csapatsport (csoportos jelenlét) esetén 30 percig lehet igénybe venni. A pályát a bérlés kezdetének időpontjában lehet elfoglalni, és a bérlés befejező

időpontjában kell átadni Üzemeltetőnek. A nem rendeltetésszerű használatból eredő szemét és szennyeződés takarítási díját a bérlő köteles kifizetni. Egész napos rendezvény esetén az Üzemeltető, takarítási díj megfizetését is kérheti. A pálya bérleti díj és a takarítási díj megfizetését a használat megkezdése előtt – egy összegben - kell kifizetni Üzemeltetőnek. 8. A létesítmény területén a járművek csak a gondnok engedélyével, a részükre kijelölt helyen közlekedhetnek, illetve tartózkodhatnak. 9. A Sportközpont területén, csak az folytathat vendéglátó-ipari tevékenységet, aki rendelkezik a megfelelő hatósági engedélyekkel. Valamint tudomásul veszi, hogy a 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 21.§ (1) bekezdésben foglaltakat be kell tartania, mely szerint: „ Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület, és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.” 10. Üzemeltető a létesítmény karbantartását folyamatosan végzi, úgy, hogy a sportszakmai munkát ne zavarja. 11. Üzemeltető az ASE-val együttműködési megállapodást köt, amelyben felek rögzítik az edzések, versenyek, bajnoki mérkőzések időpontját, továbbá mindkét fél jogait és kötelességeit. Ebben a megállapodásban rögzítik a reklámtáblákból és reklámjellegű tevékenységből származó díjak felosztását is. 12.A Sportközpont őrzését és felügyeletét a nyitva tartás idejében az ott dolgozók látják el. A központ bezárása után a kiépített biztonsági rendszer felügyeletéről a tulajdonos szerződéssel gondoskodik. 13. A házirend jelen szabályzat mellékletét képezi. A házirend megsértőivel szemben Üzemeltető jogosult fellépni, illetve eljárást kezdeményezni és anyagi kártérítést követelni. Albertirsa, 2012. április 27. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete


Ügyiratszám:


Napirendi pont: 8.

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés a Sportközpont használatáról szóló együttműködési megállapodás megkötéséről A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette:

Török Andrea városüzemeltetési irodavezető

Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: Tóth Sándor ASE elnök Mellékletek: együttműködési megállapodás Az előterjesztést véleményező Bizottság: -

Kulturális Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság




Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-ai ülésére, a Sportközpont használatáról szóló együttműködési megállapodás megkötéséről Tisztelt Képviselő-testület! Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 307/2010.(XII.09.) számú határozatában felkért arra, hogy a Sportközpont használatáról szóló, az Albertirsai Sportegyesülettel kötendő együttműködési megállapodást megkössem. A megállapodás határozott időre, 2011. január 01-től 2011. december 31-ig terjedő időszakra szólt. Január hónapban felvettem a kapcsolatot Tóth Sándorral, az ASE elnökével, hogy vizsgálják felül az együttműködési megállapodást, és az általuk javasolt változtatásokkal küldjék meg részemre. Mint ismeretes, 2012. április 01-től a Polgármesteri Hivatal újonnan létrehozott szervezeti egysége, a Városüzemeltetési Iroda feladatai közé került a Sportcentrum üzemeltetése. Az irodavezető kezdeményezte, hogy az ASE vezetősége 2012. április 11-én tartson egy gyűlést, amin megbeszélhetik a felmerült problémákat, és azokra közösen megoldást kereshetnek. Ezen a gyűlésen az ASE vezetősége egy módosítással elfogadta az együttműködési megállapodást, és kérte az irodavezetőt, hogy ezzel a változtatással készítse el az előterjesztést. Ez az egy módosítás, a reklámbevételekből származó bevételnek az Önkormányzat és az ASE közötti megoszlási arányát érinti. Eddig 50-50% volt meghatározva, most azonban azt szeretnék, hogy ez 70%-ra módosuljon az ASE javára, amennyiben a szponzort az ASE szervezte. A gyűlés második napirendi pontja, ami a felmerült problémák megbeszélését, és a megoldási javaslatok kidolgozását tűzte ki feladatul, sajnos teljesen más irányt vett. A gyűlésen, a szurkolói tábor képviseletében megjelentek egy része lehetetlené tette a kulturált, együttműködésen alapuló közös gondolkodást, munkavégzést. Ezért, 2012. április 17-én, egy újabb, az ASE elnöke által kezdeményezett, zártkörű megbeszélésre került sor. Ezen a tárgyaláson mindkét fél részére megnyugtató, a problémák kezelésére megfelelő megoldás született. Ezeket az alábbiakban ismertetem:  amennyiben a reklámhordozót elhelyező szponzort Jogosult szervezte, az ebből származó bevételek 70%-a őt illeti,  Jogosult tudomásul veszi, hogy az általa szervezett olyan versenyek, mérkőzések esetében, melyeken Jogosult sportolója félként/versenyzőként nem vesz részt, a résztvevő feleket a mindenkor hatályos üzemeltetési szabályzatban foglalt bérleti díj fizetési kötelezettség terheli. A bevételek beszedésére Üzemeltető jogosult,  azon versenyek, mérkőzések esetében, amelyeken Jogosult sportolója/csapata félként vesz részt, Jogosultat bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli. A belépődíjak beszedéséről Jogosult gondoskodik, az értékesítésből származó bevétel Jogosultat illeti meg,  Jogosult által szervezett versenyek, mérkőzések, valamint azon versenyek mérkőzések esetében, amelyeken Jogosult sportolója/csapata félként vesz részt, a büfé megszervezése Jogosult feladata. A területfoglalásért, az üzemeltetési szabályzatban meghatározott mértékű bérleti díj fizetési kötelezettsége van,

 Jogosult tudomásul veszi, hogy a Sportközpont területén csak az folytathat vendéglátó-ipari tevékenységet, aki rendelkezik a megfelelő hatósági engedélyekkel, valamint azt, hogy a 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 21.§ (1) bekezdésben foglaltakat be kell tartania, mely szerint: „ Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület, és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától, a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.”

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a változtatások figyelembevételével az együttműködési megállapodás tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza Fazekas László polgármestert a Sportközpont használatáról szóló, az Albertirsai Sportegyesülettel kötendő együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Fazekas László polgármester Határidő: 2012. április 27.

Albertirsa, 2012. április 19. Fazekas László polgármester

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészt ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA székhely: 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. képviseli: Kovács Zoltánné dr. jegyző (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal/Üzemeltető) Másrészt ALBERTIRSAI SPORTEGYESÜLET (ASE) székhely: 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. képviseli: Tóth Sándor elnök (a továbbiakban: Jogosult) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala, mint az Albertirsa Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Szabadtéri Sportközpont (a továbbiakban: Sportközpont) üzemeltetője a Sportközpontot, valamint az ahhoz tartozó sporteszközöket és sportlétesítményeket ingyenesen az ASE használatába adja, a haszonkölcsönre vonatkozó – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 583-585. §-aiban meghatározott – szabályok szerint, az alábbi feltételek mellett: 1. Az ingyenes használati jog Jogosultat a Sportközpont – üzemeltetési szabályzatában rögzített – nyitva tartási ideje alatt illeti meg, amennyiben a létesítményben nincs mérkőzés, verseny, rendezvény, vagy ott tervezett, illetve rendkívüli karbantartási munkálatokat nem végeznek. 2. Üzemeltető vállalja, hogy a Sportközpontban folyamatosan ellátja az üzemeltetési feladatokat, biztosítja a létesítmény tisztántartását, előkészíti azt versenyekre, rendezvényekre, valamint a rendezvények után gondoskodik a takarításról, feladatkörébe tartozik a Sportközpont nyitása, zárása. 3. Üzemeltető hozzájárul ahhoz, hogy Jogosult saját eszközeit, sportszereit a Sportközpont – Üzemeltető képviselője által kijelölt helyiségében –, saját felelősségére tárolja. 4. Jogosult vállalja, hogy a) a létesítményeket és a sporteszközöket rendeltetésüknek megfelelően, b) az áram- és vízszolgáltatást a lehető leggazdaságosabb módon használja. 5. Szerződő felek vállalják, hogy minden év március 15-ig egyeztető tárgyalást folytatnak, melyen Üzemeltető tájékoztatja Jogosultat a tárgy évi üzemeltetési és karbantartási tervéről, illetve felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk tervezett sporteseményekről, rendezvényekről és összeállítják a tárgyévi sport- és rendezvénynaptárt. 6. A 4. pontban foglaltakon túl Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen megállapodás hatályban léte alatt folyamatosan együttműködnek és egyeztetnek a Sportközpont minél hatékonyabb és színvonalasabb működtetése érdekében.

7. A versenyek, rendezvények alkalmával a Sportközpont területén elhelyezett reklámtáblákból, illetve a Sportközpontban folyó reklámjellegű tevékenységből származó bevételek az alábbiak szerint oszlanak meg Üzemeltető és Jogosult között: amennyiben a versenyt, rendezvényt, vagy a reklámhordozót elhelyező szponzort Jogosult szervezte, a bevételek 70%-a őt illeti; minden egyéb esetben reklám jellegű tevékenységből származó bevétel teljes egészében Albertirsa Város Önkormányzatát illetik. 8. Jogosult tudomásul veszi, hogy az általa szervezett olyan versenyek, mérkőzések esetében, melyeken Jogosult sportolója félként/versenyzőként nem vesz részt, a résztvevő feleket a mindenkor hatályos üzemeltetési szabályzatban foglalt bérleti díj fizetési kötelezettség terheli. A bevételek beszedésére Üzemeltető jogosult. 9. Azon versenyek, mérkőzések esetében, amelyeken Jogosult sportolója/csapata félként vesz részt, Jogosultat bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli. A belépődíjak beszedéséről Jogosult gondoskodik, az értékesítésből származó bevétel Jogosultat illeti meg. 10. Jogosult által szervezett versenyek, mérkőzések, valamint azon versenyek mérkőzések esetében, amelyeken Jogosult sportolója/csapata félként vesz részt, a büfé megszervezése Jogosult feladata. A területfoglalásért, az üzemeltetési szabályzatban meghatározott mértékű bérleti díj fizetési kötelezettsége van. 11. Jogosult tudomásul veszi, hogy a Sportközpont területén csak az folytathat vendéglátó-ipari tevékenységet, aki rendelkezik a megfelelő hatósági engedélyekkel, valamint azt, hogy a 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 21.§ (1) bekezdésben foglaltakat be kell tartania, mely szerint: „ Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület, és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától, a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.” 12. Jogosult tudomásul veszi, hogy az általa szervezett versenyek, mérkőzések esetén a hatályos jogszabályokban – így különösen a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendeletben – foglalt rendelkezéseket és előírásokat köteles betartani, illetve teljesíteni. 13. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, 2012. április 27. napjától 2013. április 30. napjáig kötik. 14. Amennyiben Jogosult e megállapodásból folyó kötelezettségét megsérti Üzemeltető – a Ptk-ból eredő szerződéses kártérítési igényének fenntartása mellett – a megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja. 15. Kapcsolattartó személy: Üzemeltető részéről: Fazekas László polgármester

Jogosult részéről: Tóth Sándor elnök 16. Jogosult jelen megállapodás aláírásával a Sportcentrum üzemeltetési szabályzatát és házirendjét magára nézve kötelezőnek ismeri el. 17. Jelen szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 18. Szerződő felek esetleges jogvitájuk esetére, pertárgyértéktől függően kikötik a Ceglédi Városi Bíróság illetékességét. 19. Felek kijelentik, hogy jelen szerződést az aláírásra feljogosított és jogosult személyek írták alá, annak együttes értelmezését követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt. 20. Jelen szerződés négy eredeti példányban készült.


………………………….. Fazekas László polgármester ……………………….. Kovács Zoltánné dr. jegyző

………………………. Tóth Sándor elnök


Ügyiratszám:


Napirendi pont: 9.

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés az Albertirsai Híradó Szerkesztőbizottságának létrehozásáról A napirendi pont előterjesztője: Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke Az előterjesztést készítette:

Szőke Szabolcs, a Kulturális Bizottság elnöke


Kulturális Bizottság



dr. Kovács Tímea aljegyző

Előterjesztés Szerkesztőbizottság létrehozására Az Albertirsai Híradó elnevezésű helyi havilap önkormányzatunk gondozásában jelenik meg hónapról hónapra. Az újság szerkesztésének munkálatait egy a képviselő testület által kinevezett főszerkesztő végzi. Ő az, aki egy személyben felel a megjelenő kiadvány tartalmáért és minőségéért. Ugyanakkor több képviselőtársunk részéről felmerült az-az igény, hogy érdemes lenne egy úgynevezett Szerkesztőbizottságot létrehozni az Albertirsai Híradó élére, mivel így az önkormányzati munkáról történő beszámolók teljesebbé válnának, valamint lekerülne az egyszemélyi teher a jelenlegi főszerkesztő válláról, így neki kizárólag csak az újság szerkesztésével kellene foglalkoznia. A bizottság pedig jogosultságot kap a lapban megjelenő cikkek leadásával kapcsolatos alaki, formai szabályozásra. Így az újság hitelessége nagyban növekedne, mivel a bizottságba olyan személyek kerülnének, akik az önkormányzati munkában aktívan részt vesznek. Ezért is javasolnám a szerkesztőbizottság tagjának városunk alpolgármesterét és önkormányzatunk szakbizottságainak elnökeit. A Szerkesztőbizottság havi rendszerességgel ülésezne, méghozzá az újság nyomdába kerülése előtti napok egyikén. Kérem a Kulturális Bizottságot és Képviselő Testületet, hogy tárgyalja meg az előterjesztést és azt ötleteivel egészítse ki azt. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Kulturális Bizottsága javaslatot tesz, szerkesztőbizottság létrehozására az Albertirsai Híradó néven megjelenő önkormányzati havilap élére. A bizottság tagjai: Albertirsa Város Alpolgármestere és a Képviselő Testület: Jogi, Ügyrendi, Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi, Kulturális valamint a Népjóléti Bizottságának az elnöke. Albertirsa: 2012-04-17 Szőke Szabolcs Kulturális Bizottság elnöke


Ügyiratszám:


Napirendi pont: 10.

igen

nem

Az előterjesztés tárgya: Az Alberti Evangélikus gyülekezettel, idősek nappali ellátására kötött szerződés módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette:

Kovács Zoltánné dr. jegyző


Jogi, Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Népjóléti Bizottság



Előterjesztés a képviselő-testület április 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján az a települési önkormányzat, amelyiknek területén háromezer főnél több állandó lakos él, az idősek nappali ellátását köteles biztosítani. Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2006. június 20-án ellátási szerződést kötött az Alberti Evangélikus Egyházközséggel a feladat végzésére. A szerződés értelmében az Egyház kötelezte magát, hogy a Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon keretében idősek klubját üzemeltet, s abban az Önkormányzat részére 10 férőhelyet biztosít. Az ellátási szerződés módosítására 2011-ben került sor. A módosítás értelmében 2011-ben és az azóta elfogadott 2012. évi költségvetésben is 3.500.000 Ft támogatást biztosít az önkormányzat az idősek klubja működtetéséhez. A szerződés 11. pontjának alábbi módosítása szükséges: Az Önkormányzat a szolgáltatás nyújtás ellenértékeként 2012-ben 3.500.000,- Ft támogatásban részesíti a Szolgáltatást végzőt. Az Önkormányzat a támogatás összegét évi két részletben – minden támogatási tárgyév április 30-ig az első részletet, illetve október hó 15-ig a második részletet – folyósítja a Szolgáltatást végző K&H Banknál vezetett 1040297700026468 számú számlaszámára.

Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, az idősek nappali ellátására vonatkozó módosított ellátási szerződés aláírására. Albertirsa, 2012. április 16. Fazekas László polgármester

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

Recommend Documents