1
Bénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.28.) számú r e n d e l e t e a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról.
Bénye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) –a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 37/B. § (2) bekezdés a-b) pontjában, 37/D. § (5) bekezdésének, 38. §-ának (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében 45. §-ában, 46. §-ában és 50. §-ának (3) bekezdésében, felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1 § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő,
a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya – az Szt. 3 §-ában foglaltak alapján – kiterjed: a) Bénye Község önkormányzatának közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra; b) Bénye Község közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre; c) Bénye Község közigazgatási területén élő letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre; d) Bénye Község közigazgatási területén élő, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre; e) arra a hajléktalan személyre, aki okmányaival igazolja, az ellátás igénybevételekor tartózkodási helye Bénye Község közigazgatási területén van. (2) Az önkormányzat köteles a hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül az arra rászorulónak – ide értve az Szt. 3.§ (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti. (3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a Bénye Község közigazgatási területén, az Szt. 3. §. (2)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.
2
Eljárási rendelkezések 3. § (1) E rendeletet az Szt.-vel és az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, továbbá és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993.(II. 17.) Kormányrendelettel együtt kell alkalmazni. (2)Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet a Körjegyzőségi Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) írásban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott dokumentumokat (3) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4.§-ában foglaltakat kell alkalmazni. (4) A jövedelem számításakor az Szt. 10. §-ban foglaltak betartása minden esetben kötelező. 4.§ (1) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. a) Munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással történik. b) Az ilyen igazolás aránytalanul nehéz beszerezhetősége esetén elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámlakivonat (vagy más hasonló hiteles irat) is a bér átutalásáról. c) Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. d) Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás)származó jövedelemként az APEH által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni. (2) Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. (3) Az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető igazolások ismételten nem kérhetőek meg, kivéve azt az esetet, amennyiben az igazolás tárgyában vélelmezhető változás.
Az ellátások megállapítása 5.§ (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló módosított 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Kormányrendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni. (2) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült
3 olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (3) A szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során – a Ket. szemlére vonatkozó szabályai szerint – környezettanulmány felvételével is vizsgálható. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. a) A rendszeres támogatások elbírálására irányuló eljárás során a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány tartalmazza a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait és jövedelmi viszonyait, a lakásra vonatkozó alapadatokat, a szociális körülmények általános leírását; amennyiben a kérelmezőnek különélő, tartásra kötelezhető hozzátartozója van, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy hozzátartozója semmilyen támogatást nem nyújt részére. b) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az a Hivatalban az igénylő vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme kapcsán – 6 hónapon belül – a rendelkezésre áll. c) A fent nem szabályozott esetekben, amennyiben a hatáskör gyakorlója szükségesnek tartja, környezettanulmány készíthető a jogosultságot alátámasztó tényállás tisztázásához vagy kérelmező és családja szociális helyzetének pontos megítéléséhez. (4) Amennyiben a kérelmező nem csatolja az 4.§. (1) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelméhez, vagy a környezettanulmány felvételét indokolatlanul akadályozza (pl. az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanára, a feltett kérdésre nem (vagy nem megfelelő teljességgel, illetve valótlan tartalommal) válaszol, vagy a környezettanulmány időpontjáról szóló előzetes értesítés átvétele ellenére nem tartózkodik otthon és nem menti ki magát), vagy a szociális helyzetére vonatkozóan a tényállás tisztázását más módon akadályozza, úgy a kérelmét a Ket. 51.§ (2) bekezdése alapján kell elbírálni. 6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. (2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Szt. 10.§ (2) bekezdés alapján az önkormányzat jegyzője felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló ingatlan fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. (3) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A pénzbeli támogatás a kérelmező által megjelölt pénzintézetnél vezetett folyószámlára ennek hiányában postautalvány vagy házipénztári kifizetés útján lehet eljuttatni a jogosult részére. 7.§ (1) Az 5 § és 6 §-ban meghatározott eljárási szabályokat az Szt. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatás, az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt
4 ápolási díj, az Szt. 45.§-ában foglalt átmeneti segély és az Szt. 46. §-ában foglalt temetési segély esetében kell alkalmazni. (2) A lakásfenntartási támogatás, a helyi lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély (egészben vagy részben) –indokolt esetben – természetben (élelmiszer, közüzemi díjak közvetlen kifizetése, térítési díjak közvetlen kifizetése) is nyújtható. A kérelemből egyértelműen ki kell, derüljön, hogy a kérelmező melyik formára tart igényt, de ez az Önkormányzatot nem köti. (3) A támogatás természetbeli megállapítását követően az ellátásnak a jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a Hivatal gondoskodik. (4) Hivatal feladata: a.) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezetni; b.) természetbeni ellátásokról elszámolást vezetni; c.) gondoskodni az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 8. § (1) Az Szt. 17.§-ban foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben elengedhető. (2) Méltányosság csak abban az esetben gyakorolható, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a kötelezett, vagy családtagja ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (3) Kérelemre a visszafizetés részletfizetésre is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama. Hatásköri rendelkezések 9.§ (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára: a) a jegyző az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint, aa) időskorúak járadékát, az Szt. 32/B-E §-ban foglaltak szerint, ab) bérpótló juttatást, Szt. 35§-36. §-ban foglaltak szerint ac) rendszeres szociális segélyt,Szt 37.§ szerinrt ad) az Szt. 41.§ (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, (3) az önkormányzat képviselő- testülete az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint: ba) az Szt. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, bb) at Szt. 43/B § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díjat, bc) az Szt. 45. §-ban meghatározott átmeneti segélyt, bd) az Szt. 46.§-ban meghatározott temetési segélyt
5 állapít meg. (4) A szociálisan rászorult személy részére természetben nyújtott szociális ellátásként: a) a jegyző az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint: aa) az Szt. 50. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott közgyógyellátást, ab) az Szt. 54. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, b) a polgármester e rendeletben foglalt feltételek szerint az Szt. 48. §-ban meghatározott köztemetést állapít meg. (5) Az önkormányzat képviselő- testülete a) a temetési segély, at Szt. 46. §-a szerint, b) az Szt. 38. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának jogát a Polgármesterre ruházza át. II. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Időskorúak járadéka 10. § (1) Az időskorúak járadékának megállapítására irányuló eljárás keretében a Szt. 32/B32/E §-aiban foglaltak betartása kötelező. Aktív korúak ellátása 11.§ (1) A rendszeres szociális segélyre és a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapítására, folyósítására és megszüntetésére vonatkozó szabályozást az Szt. 33. §37/G §.-a tartalmazza. (2) Az önkormányzat az aktív korúak ellátása során együttműködésre kijelölt szervként a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségét (2200 Monor, Petőfi Sándor utca 28. szám) jelöli meg. (továbbiakban: Munkaügyi Központ) (3) Az aktív korúak ellátásában részesített személy részére az önkormányzat előírhatja a beilleszkedést elősegítő programokban való részvételt. (4) A települési önkormányzat jegyzője az aktív korúak ellátására való jogosultságot évente felülvizsgálja. (5) Az egészségkárosodott személy 11. § (1) bekezdés szerint megállapított ellátásra való jogosultságát a jegyző abban az esetben és időpontban is felülvizsgálja, amennyiben és amely időpontban az ellátás megállapításának alapjául szolgáló orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékének felülvizsgálatát írja elő. (6) Amennyiben az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán az nyer megállapítást, hogy a segély folyósításának feltételei továbbra is fennállnak, a települési önkormányzat jegyzője az ellátást a felülvizsgálat során megállapított összeggel tovább folyósítja. (7) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha az egyébként fennálló jogosultsági feltételek megléte mellett a Munkaügyi Központtal együttműködött. (8) Együttműködési kötelezettség súlyos, vagy két éven belüli ismételt megszegésének esete: az Szt. 37/B. §. (2) bekezdés b.) pontjában foglaltakon túlmenően, ha az ellátásban részesülő a számára felajánlott munkalehetőséget, képzést, átképzést nem fogadja el, illetőleg munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg, vagy nem jelenik meg és távol maradását hitelt érdemlően igazolni nem tudja. Az
6 együttműködési kötelezettség súlyos megszegése esetén az Szt. 37/B §. (2) bekezdés b.) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. 12.§ (1) Az az aktív korúak ellátását igénylő személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, at Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének, vagy az általa lakott ingatlan rendben tartásának az alábbiak szerint: (2) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy- egy darab szeméttároló edény elhelyezése és annak rendeltetésszerű használata. (3) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, lom, gaz eltávolítására (4) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, megművelése (5) az ingatlan előtti járdának (ennek hiányában egy méter széles terület sávnak) valamint a járda melletti zöld sávnak az úttestig terjedő területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területnek a gondozása, tisztán tartása, szemét és gyommentesítése (6) A lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: a) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása b) vizes helyiségek és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése (7) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése (8) az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása 13. § (1) A lakókörnyezet rendezettségéről a bérpótló juttatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül a Körjegyzőség Hivatalának dolgozója köteles helyszíni szemlét tartani.
Lakásfenntartási támogatás 14.§ (1) Az Szt. 38.§ (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott, normatív módon megállapításra kerülő lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület az Szt. 38 § (9) bekezdésben és a R 14-15.§-ban kapott felhatalmazás alapján helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 25%-át eléri vagy meghaladja. (3) Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások: a) elektromos energia költség, b) vízdíj, c) gázenergia költség, (4) A helyi lakásfenntartási költségek számításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap számlával igazolt költségeit kell figyelembe venni. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 25%, de 2500 Ft.-nál alacsonyabb és 8.000,- Ft –nál magasabb nem lehet. A támogatás összegét 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni. 15.§ (1) A támogatás az alábbi elismert lakásnagyság alapján jár: a) egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 35 m2
7 b) többszemélyes háztartás esetén 35 m2, növelve az együtt lakó személyenként további 10-10 m2-el. Amennyiben négy személytől többen laknak a lakásban, minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott nagysága. (2) A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon használatba vételi engedéllyel, ennek hiányában teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni, melyet a polgármesteri hivatal környezettanulmány során jogosult ellenőrizni.
Ápolási díj 16. § (1) Az ápolási díj megállapítására és folyósítására az Szt. 40-44.§-aiban meghatározott szabályok az irányadók. (2) A Képviselő Testület az Szt. 43/B. §- ban kapott felhatalmazás alapján méltányossági ápolási díjat állapít meg annak a nagykorú személynek, aki: a) a 18. életévét betöltött, a Ptk. 685. § b) pont szerinti, tartósan beteg hozzátartozójának gondozását végzi, b) az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásban él, vele egyazon lakóhellyel rendelkezik c) az ápoló és a családja nem rendelkezik az Szt.-ben meghatározott vagyonnal. (3) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, kivételes
méltánylást érdemlő esetben - a tartósan beteg, egyedül élő, állapota miatt mások segítségére szoruló hozzátartozó részére 200%-át nem haladhatja meg. (4) A méltányossági ápolási díj havi összege: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
Átmeneti segély 17. § (1)A Képviselő-Testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2)Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. a) Segély csak kérelem beadása esetén adható. b) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot c) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a megállapított átmeneti segély megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. (3)Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni, a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
8 b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg. (4) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő, illetve a már megállapított nyugdíjszerű ellátás folyósításáig jövedelempótló támogatásként is megállapítható. (5)Ugyanaz a személy a Képviselő- Testület döntése alapján - rászorultsága szerint, egy naptári éven belül több alkalommal - részesülhet alkalmankénti átmeneti segélyben, (6) Havi rendszerességgel adott átmeneti segélyt a rászoruló részére a KépviselőTestület legfeljebb hat hónapi időtartamra állapít meg. (7) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként 5.000.- Ft-nál kevesebb, és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet. (8) A rendszeresen nyújtott átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb 3.000.- Ftnál, és nem lehet magasabb 6.000.-Ft-nál. (9) Az önhibáján kívül rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező esetében megállapított átmeneti segély összege alkalmanként nem lehet kevesebb, mint 15.000.- Ft és nem lehet több, mint 100.000.- Ft (10) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer - , hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre / például élvezeti cikkekre / fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani (11) A természetbeni ellátást a kérelmező szükségleteihez kell igazítani, melynek a megszervezése a jegyző feladata.
Temetési segély 18. § (1) A polgármester – átruházott hatáskörben – azt a bényei lakost, aki az elhalt hozzátartozója Bényén történő eltemettetéséről gondoskodott, az Szt. 46. §-a szerint temetési segélyben részesítheti, ha a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, b) egyedülálló hozzátartozó esetén a jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át. c) kivételesen méltánylandó esetben- gyermekét egyedül nevelő, súlyos krízis helyzet, létfenntartás közvetlen veszélyeztetése esetében- a polgármester a 18.§ (1) a) és b) pontokban meghatározottakat figyelmen kívül hagyva állapíthatja meg a temetési segély összegét. (2) A temetési segély a hivatal által rendszeresített kérelem nyomtatványon nyújtható be, melyhez csatolni szükséges a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát b) a kérelmező nevére kiállított temetési számlát c) a kérelmező és vele közös háztartásban együtt élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást
9 (3) A temetési segély összegéről a képviselő testület évente - a költségvetés megállapításával egy időben dönt, figyelemmel az Szt. 46.§. (3) bekezdésére. III. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 19. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv, vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. (2)Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. 20. § (1) A Képviselő Testület által megállapított természetbeni ellátások a) közgyógyellátás, b) lakásfenntartási támogatás, c) tüzelő támogatás, e) átmeneti természetbeni támogatás, f) étkezési támogatás (2) A Képviselő Testület a pénzben nyújtható ellátások közül az átmeneti segélyt természetben is megállapíthatja. Közgyógyellátás 21. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járó beteg- ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre –ide értve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve aprotetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. (3)A szociálisan rászorult személy részére, egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a Képviselő Testület méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását rendelheti el. (2)Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni elsősorban azt a személyt, akinél a) a családjában az egy főre eső havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülállónál a havi 250 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-%-át meghaladja.
10 IV. fejezet Szociális szolgáltatások Alapellátások 22. § (1) A település Képviselő-testülete a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális ellátási formákat biztosítja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, Étkeztetés 23. § (1) Az Szt. 62.§-ban meghatározott étkeztetést a képviselő-testület az iskolában és az óvodában meglévő melegítő konyhából biztosítja. (2) Az étel elszállításáról és az elszállításra alkalmas edényzetről a kedvezményezettnek kötelessége gondoskodni. Házi segítségnyújtás 24. § (1) A Szt. 63.§-a rendelkezik a jogosultságról, a jogosultakról és a díjazásról. Családsegítés 25. § (1) A képviselő-testület az Szt. 64-65./A §-aiban meghatározott családsegítő szolgáltatást az Üllői Családgondozó és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja. V. fejezet ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Vegyes és záró rendelkezések 27. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1993. évi III. törvény, rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bénye Község Önkormányzati Képviselő-testületének szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2006.(II.28.) számú rendelete.
11 (3) A rendelet kihirdetéséről a gondoskodik.
jegyző az SZMSZ-ben meghatározott
Bénye,2011.április 27.
Racskó Károly polgármester
E rendelet kihirdetve: Bénye, 2011.április 28. Mack Sándor körjegyző
Mack Sándor körjegyző
módon
