2011. (VIII. 11.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjének elfogadásáról

1/2011. (VIII. 11.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjének elfogadásáról 1./ Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (a továbbiakban: IFKKOT) az elé terjesztett Ügyrendet megtárgyalta és a következő módosításokat javasolja átvezetni a dokumentumban: -

a 3. pont egészüljön ki azzal, hogy a Testület kialakítja belső és külső kommunikációs eljárásrendjét, mely az Ügyrend mellékletét fogja képezni, valamint szintén a 3. pontban kerüljenek rögzítésre az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok, a 4.6. pont kerüljön törlésre, mivel ezek a tartalmak fentebb, már rögzítésre kerültek.

2./ Az IFKKOT a módosított Ügyrendet elektronikus szavazás útján fogadja el legkésőbb 2011. szeptember 1-ig. A szavazás során az Ügyrend 3.15 pontja az irányadó.

2/2011. (VIII. 11.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást elfogadásáról

Koordináló

Testület

ügyrendjének

Az IFKKOT 1/2011. (VIII. 11.) számú határozata 2. pontja értelmében a Testület a módosított Ügyrendet elektronikus szavazás útján elfogadta. (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

3/2011. (IX.08.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjének módosításáról 1./ Az IFKKOT az elé terjesztett módosított Ügyrendet megtárgyalta és a Testület bővítésére vonatkozó módosításokat elfogadta. Az Ügyrend 2.1. pontjában részletezett Testületi tagok felsorolása kibővült: - 3 fő fogyatékos embereket képviselő érdekképviseleti szervezetek (2 fő helyett)- 1 fő egyházi szociális intézmény fenntartók (bekerül) A Testületnek összesen 11 tagja van (zárómondat bekerül a szövegbe). (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

4/2011. (IX.13.) számú IFKKOT határozat Döntés a Stratégia alapelveinek gyakorlati megvalósításával kapcsolatos kérdésekről 1./ Az IFKKOT döntése alapján - a Kormányhatározattal összhangban - a TIOP 3.4.1. felhívásra pályázat nem nyújtható be a Testület támogató nyilatkozata nélkül. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0) 2./ Az IFKKOT döntése alapján a javasolt pályázati futamidő 24 hónap. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0) 3./ Az IFKKOT döntése alapján a pályázati útmutatóban szerepel, hogy a pályázónak április 30-ig kell benyújtania a Testület részére a pályázatot, a Testület június 15-ig ad visszajelzést a pályázó részére. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0) 4./ Az IFKKOT javaslatot tesz arra, hogy pszichiátriai- és szenvedélybetegeket képviselő szakértőkkel, szakmai szereplőkkel, érdekvédelmi, illetve szolgáltatói oldalt képviselő személyekkel kerüljön kibővítésre a Testület. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0) 5./ Az IFKKOT az ülését elnapolja 2011. szeptember 21-én, 13:30 percre. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0)

5/2011. (IX.21.) számú IFKKOT határozat Döntés a Testület elnökének helyettesítéséről 1./ Az IFKKOT döntése alapján Szauer Csilla elnök és Rubovszky László alelnök távolléte esetén - az elnök meghatalmazása birtokában - Szentkatolnay Miklós látja el az elnöki teendőket. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

6/2011. (IX.21.) számú IFKKOT határozat Döntés a Stratégia alapelveinek gyakorlati megvalósításával kapcsolatos kérdésekről 1./ Az IFKKOT döntése alapján az értékelési szempontsor első pontja változatlan marad. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

2./ Az IFKKOT döntése alapján az értékelési szempontsor 2. pontja az alábbiakkal egészül ki: • a pályázati kiírásban rögzítésre kerül, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatásoknak minél szélesebb földrajzi területen és eltérő közigazgatási területeken kell létrejönnie, annak indoklásával; • az érintett társasház/településrész (utca) lakosságszámának max. 10%-a lehet az intézmény férőhelyszáma valamint; • a lakások esetében azok nem lehetnek közvetlen szomszédságban. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0) 3./ Az IFKKOT az értékelési szempontsort, a 2. pont kiegészítéseivel elfogadja. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

7/2011. (IX.21.) számú IFKKOT határozat Döntés a Társaság a Szabadságjogokért megkeresésére vonatkozóan 1./ Az IFKKOT a Társaság a Szabadságjogokért részére megküldendő levél tartalmát elfogadja. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

8/2011. (X.13.) számú IFKKOT határozat Döntés a Testület 2011. október 13-án megtárgyalandó napirendi pontjairól 1./ Az IFKKOT az alábbi napirendi pontok megtárgyalását fogadja el: 1. Módosított munkaterv 2. Fogalomtár véglegesítése 3. A Stratégia megvalósítását segítő kiadvány (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

9/2011. (X.13.) számú IFKKOT határozat Döntés a Testület módosított munkatervéről 1./ Az IFKKOT a módosított munkatervet elfogadja. (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

10/2011. (X.13.) számú IFKKOT határozat Döntés a Testület által elkészített fogalomtárról 1./ Az IFKKOT a fogalomtárat a jegyzőkönyvben foglalt módosításokkal elfogadja. (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

11/2011. (X.13.) számú IFKKOT határozat Döntés a Stratégia megvalósítását elősegítő kiadványról 1./ Az IFKKOT elfogadja a szerkesztőbizottság tagjait (Kovács Melinda, Dr. Radványi Katalin, Pordán Ákos, Szauer Csilla, Formanek Tamás) valamint a kiadvány tartalmát (előszó, stratégia, kormányhatározat, fogalomtár, nemzetközi ajánlás, a testület működése). (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

12/2011. (XI.17.) számú IFKKOT határozat Döntés a Stratégia megvalósítását elősegítő kiadvány tartalmáról 1./ Az IFKKOT elfogadja a szerkesztőbizottság által javasolt tartalmat. (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

13/2011. (XI.17.) számú IFKKOT határozat Döntés a civil szervezetek Testületi munkába való bevonásáról 1./ Az IFKKOT elfogadja a helyettes államtitkár asszony részére tett megerősítő javaslatot a Testület 3 taggal való bővítéséről (pszichiátriai betegek érdekvédelmi szervezetének képviselője, szociális felsőoktatás képviselője, civil képviselet) (igen: 8, nem: 0; tartózkodott: 0)

14/2011. (XI.17.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szociális Ágazati Portálra felkerülő tartalmakról 1./ Az IFKKOT felkéri a titkárt, Formanek Tamást, hogy az alábbi tartalmak Szociális Ágazati Portálon történő megjelenéséről azonnali hatállyal gondoskodjon: a működéshez kapcsolódó dokumentumok, a Testület tagjainak listája és szakmai önéletrajzai, egyéb dokumentumok. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

15/2011. (XI.23.) számú IFKKOT határozat Döntés a TIOP 3.4.1/A pályázat társadalmi egyeztetésre bocsátott anyagáról 1./ Az IFKKOT a jegyzőkönyvben szereplő módosító javaslatokat elfogadja. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

16/2011. (XI.28.) számú IFKKOT határozat – írásbeli szavazás Döntés a TIOP 3.4.1/A pályázatra vonatkozóan az Irányító Hatóság részére megfogalmazott levélről 1./ Az IFKKOT az elnök által megfogalmazott levelet illetve a levél mellékletét képező módosított pályázati kiírást elfogadja. (igen: 11; nem: 0; tartózkodott: 0)

17/2011. (XII.7.) számú IFKKOT határozat Tájékoztatás a TIOP 3.4.1/A pályázati kiírás társadalmi egyeztetésének eredményéről 1./ Az IFKKOT a tájékoztatást elfogadja. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

18/2011. (XII.7.) számú IFKKOT határozat Döntés a Stratégiát népszerűsítő kiadvánnyal kapcsolatos feladatokról 1./ Az IFKKOT két kiadvány javaslatot juttat el a pályáztató felé. • Az első kiadvány tartalma: köszöntők, stratégia, kormányhatározat és megvalósulása, összefoglaló a TIOP konstrukcióról, TÁMOP mentor programja, Testület működése, Európai Uniós tanulmány a kiváltásról. • A második kiadvány tartalma megegyezik a 12/2011. (XI.17.) számú IFKKOT határozatban foglalt tartalommal. (igen: 8, nem: 0; tartózkodott: 0)

19/2012. (I. 25.) számú IFKKOT határozat Döntés a Testület ügyrendjének módosításáról Az IFKKOT az 1. sz. mellékletben szereplő módosított Ügyrendjét elfogadja. (igen: 9; nem: 0; tartózkodott: 0)

20/2012. (I. 25.) számú IFKKOT határozat Döntés a Stratégiát népszerűsítő kiadvány tartalmáról Az IFKKOT a Stratégiát népszerűsítő kiadványt a határozat melléklete szerint elfogadja az alábbi kiegészítésekkel: • a kiadvány 52. oldalán a Testület bemutatásakor a bővülés okán a tagok száma módosításra kerül • a Kézenfogva Alapítvány feltüntetése, mint az FSZK konzorciumi partnere, a „Mentorhálózat, avagy az intézményi férőhely kiváltás szakmai támogatása” című alfejezetben • a szerzők nevesítésre kerülnek (igen: 11; nem: 0; tartózkodott: 0)

21/2012. (I. 25.) számú IFKKOT határozat Döntés a TÁMOP 5.4.5 kiemelt projekt keretében megvalósuló mentorhálózat működéséről szóló tájékoztatóról. Az IFKKOT a tájékoztatást meghallgatta. A Testület döntést hozott a KIM illetékes képviselőjének februári testületi ülésre történő meghívásáról. (igen: 11; nem: 0; tartózkodott: 0)

22/2012. (II. 2.) számú IFKKOT határozat Döntés szakmai munkacsoportok létrehozásáról megfogalmazott feladatokra vonatkozóan

a

Testület

munkatervében

Az IFKKOT 5 szakmai munkacsoport létrehozását támogatja az alábbi tagokkal, vezetőkkel és feladatmegvalósítási határidőkkel: 1. Komplex felmérő eszköz kidolgozásáért felelős munkacsoport: Kézenfogva Alapítvány (Fogyatékosságügyi Munkacsoporttal együttműködve), FESZT (több taggal), ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Munkacsoport vezetője: Kézenfogva Alapítvány Megvalósítási határidő: 2012. február 20. 2. A potenciális pályázók részére a Megvalósíthatósági Tanulmányhoz ajánlás kidolgozásáért felelős munkacsoport: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, FESZT, ELTE Társadalomtudományi Kar, Lélekhang és PÉF. Munkacsoport vezetője: FESZT Megvalósítási határidő: 2012. február 20. 3. Dokumentumtár kidolgozásáért felelős munkacsoport: Társadalomtudományi Kar, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Munkacsoport vezetője: ELTE Társadalomtudományi Kar Megvalósítási határidő: 2012. március 31.

ELTE

4. Kommunikációs terv kidolgozásáért felelős munkacsoport: FESZT, FSZK, NCSSZI, NEFMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya. Munkacsoport vezetője: NEFMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Megvalósítási határidő: 2012. március 31. 5. Belső eljárásrendek kidolgozásáért felelős munkacsoport: FSZK, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, FESZT. Munkacsoport vezetője: FSZK Megvalósítási határidő: 2012. április 15. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

23/2012. (II. 2.) számú IFKKOT határozat Döntés Helyettes Államtitkár Asszonynak szóló levélről Az IFKKOT támogatja Helyettes Államtitkár Asszony hivatalos levélben történő megkeresését a felmérő eszköz hátterére, a megrendelő céljára, valamint a jogszabályi háttér megismerésére vonatkozóan. A levél elkészítéséért felelős: Kézenfogva Alapítvány és az érdekvédelmi szereplők. Határidő: 2012. február 3. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 0)

24/2012. (III.2.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjének módosításáról Az IFKKOT az 1. sz. mellékletben szereplő módosított Ügyrendet megtárgyalta és elfogadta. Az Ügyrend 2.1. pontjában részletezett Testületi tagok felsorolása kibővült: - 1 fő Civil Műhely delegáltja. A Testületnek összesen 14 tagja van (zárómondat bekerül a szövegbe). Az Ügyrend 2. pontja kibővült továbbá a Testületi tagság megszűnésére vonatkozó ponttal. Az Ügyrend 5. pontjában meghatározott titkársági feladatokat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által kijelölt személy látja el a jövőben. Az Ügyrend 5.2. pontja ennek megfelelően módosult. (igen: 11; nem: 0; tartózkodott: 0)

25/2012. (IV.25.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület által a TIOP3.4.1A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázati konstrukcióban benyújtásra kerülő Megvalósíthatósági Tanulmányok előzetes értékelési eljárásrendjéről A Testület az előterjesztés mellékletében megjelenő eljárásrendet megtárgyalta és elfogadta. A Testület felkéri az IFKKOT titkárát, hogy gondoskodjon az eljárásrend portálon való megjelenéséről. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0)

26/2012. (IV.25.) számú IFKKOT határozat Döntés a „Fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltása – AJÁNLÁSOK a lakók felkészítésének tervezéséhez” című ajánlásról A Testület az előterjesztés mellékletében megjelenő ajánlást megtárgyalta és elfogadta. A Testület felkéri az IFKKOT titkárát, hogy gondoskodjon az ajánlás portálon való megjelenéséről. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0)

27/2012. (IV.25.) számú IFKKOT határozat Tájékoztatás a TÁMOP-5.4.5-11/1 „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása” című kiemelt projekt a kiváltást érintő mentorhálózat előkészítésének előrehaladásáról A Testület a tájékoztatást megtárgyalta és elfogadta. (igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0)

28/2012. (IV.25.) számú IFKKOT határozat Döntés a TIOP-3.4.1.A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázati konstrukcióval kapcsolatban felmerülő rehabilitációs szakmérnöki kérdésekről A Testület az előterjesztésben szereplő kérdéseket megtárgyalta. A Testület a lakócentrumok kialakítására vonatkozóan nem kíván ajánlást kiadni, az útmutatóban szereplő meghatározást ajánlja a pályázók figyelmébe. (igen: 8; nem: 0; tartózkodott: 2)

29/2012. (IV.25.) számú IFKKOT határozat Döntés munkacsoportok létrehozásáról a leendő pályázók munkáját segítő Testületi ajánlások kidolgozására A Testület az alábbi munkacsoportok létrehozásáról hozott döntést: 1.

Ajánlás a képzésekhez Munkacsoport vezető: Kézenfogva Alapítvány Munkacsoport tagok: NCSSZI, FESZT Határidő: 2012. május 31.

2.

Ajánlás a komplex felméréshez kapcsolódóan Munkacsoport vezető: Kézenfogva Alapítvány Munkacsoport tagok: ELTE, FESZT Határidő: 2012. május 31.

3.

Szervezetfejlesztés, szupervízió munkacsoport Munkacsoport vezető: FSZK NKft. Határidő: 2012. június 30.

(igen: 10; nem: 0; tartózkodott: 0)

30/2012. (V.30.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szervezetfejlesztésre vonatkozó ajánlásról A Testület a Szervezetfejlesztésre vonatkozó ajánlást elfogadja. (igen: 9, nem: 0, tartózkodott: 0)

31/2012. (V.30.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szupervízióra vonatkozó ajánlásról A Testület a Szupervízióra vonatkozó ajánlást a jegyzőkönyvben foglalt kiegészítésekkel elfogadja. (igen: 9, nem: 0, tartózkodott: 0)

32/2012. (V.30.) számú IFKKOT határozat Döntés a Komplex támogatási szükségletmérő adatlapok értékelése vonatkozó ajánlásról A Testület a Komplex támogatási szükségletmérő adatlapok értékelésére vonatkozó ajánlást elfogadja. (igen: 9, nem: 0, tartózkodott: 0)

33/2012. (VII.4.) számú IFKKOT határozat Döntés a TIOP-3.4.1A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázati konstrukcióra benyújtott pályázatainak értékelésébe bevont szakértőkről illetve a bíráló teamek kialakításáról, eljárásrendi dokumentumokról 1/ A Testület az előterjesztés mellékletét képező dokumentumokat 10 igen szavazattal elfogadja és az eljárásrend 8. pontját módosítja. Ez alapján a Testület döntéséről a közreműködő szervezet számára is kell értesítést küldenie a Titkárnak. (igen: 10, nem: 0, tartózkodott: 0)

2/ A Testület a helyszíni látogatásokra vonatkozóan az alábbi értékelő párokat jelöli ki: 1. Bélapátfalva: Pordán Ákos, FESZT 2. Berzence: Szőke Zsolt, Andráczi-Tóth Vera 3. Szentes: Zsótér Ágnes, Radványi Katalin 4. Kalocsa: FESZT, Szauer Csilla 5. Szakoly: FESZT, Szauer Csilla 6. Mérk: Zsótér Ágnes, Rubovszky László 7. Nyírbéltek: Szőke Zsolt, Andráczi-Tóth Vera (igen: 10, nem: 0, tartózkodott: 0)

34/2012. (VII.4.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjének módosításáról A Testület a módosított ügyrendet elfogadja. (igen: 10, nem: 0, tartózkodott: 0)

35/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a Kalocsa Város Önkormányzata kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról

Értelmi

Fogyatékosok

Otthonának

1/ A Kalocsa Város Önkormányzata által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott „Kalocsa Város Önkormányzata Értelmi fogyatékosok otthonának kiváltása” című megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o

a Pályázó igyekezzen a modern, emberi jogi modellre épülő fogyatékosügyi szaktudást érvényesíteni a tervezésben és a megvalósításban: „A teljes ellátásra szoruló 10 fő, sajnos semmilyen tevékenységet nem tud végezni.” – szakmai megközelítés újragondolását fontolja meg;

o

a Pályázó fontolja meg a dokumentumban jelenleg szereplő lakhatási formák összetételének megváltoztatását, különös tekintettel arra, hogy van-e lehetőség a lakócentrumi elhelyezés helyett több lakóotthon és/vagy lakás kialakítására; Amennyiben a lakók állapota az ellátási formák tanulmányban leírt módon történő kialakítását indokolja, akkor annak alátámasztása és részletes indoklása egyértelmű, konkrét módon kerüljön megjelenítésre a tanulmányban;

o

a Pályázó fontolja meg a szolgáltatási struktúra felépítését és kiépítését, az új szolgáltatások repertoárjának és rendszerének részletes ismertetését építse be a tanulmányba;

o

a Pályázó törekedjen a foglalkoztatás repertoárjának bővítésére, a terápiás lehetőségek mellett a szociális és a védett foglalkoztatás lehetőségeinek átgondolása és ismertetése javasolt;

o

szükséges lenne az új, laposabb szervezeti struktúra, a létszámkeretek, a szükséges szolgáltatási órák számának átgondolása az egyes lakhatási formákban, és a kiegészítő szolgáltatásokban, valamint ezek ismertetése a tanulmányban, figyelemmel a szociális igaztatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 75. §-a szerinti támogatott lakhatás szabályaira (lakhatás és napközbeni szociális szolgáltatás tere eltérő infrastruktúrában valósíthatók meg);

o

a Pályázó a Testület Szociális Ágazati Portálon megjelentetett Ajánlásainak megfelelően gondolja újra és mutassa be dolgozók és a lakók felkészítésének tervét;

o

a Pályázó törekedjen a helyi kapcsolatok feltérképezésére, különös tekintettel a helyi érdekvédelmi szervezetek és szakmai szervezetek megismerésére, a fejlesztésbe való bevonására; fontolja meg a meglévő, elsősorban a bentlakásos szociális intézményeket magában foglaló kapcsolati háló gazdagítását, valamint ezen információkat részletesen mutassa be a tanulmányban.

o

a Pályázó az átdolgozás során érvényesítse a Kiváltási Stratégiában és a Pályázati Útmutatóban foglalt szakmai iránymutatásokat, különös tekintettel a lakhatás és a foglakoztatás, az egészségügyi szolgáltatások helyszínének szétválasztása tekintetében.

o

A lakók felkészítésének tervezéséhez vegyék figyelembe az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület "A lakók felkészítése" című dokumentumban megfogalmazott ajánlásait. Részesítsék előnyben a tréningszerű, gyakorlati tapasztalati tanuláson alapuló módszereket és (amennyiben lehetséges) a felkészítesbe igyekezzenek külső partnereket is bevonni.

2/ A Testület felhatalmazza a Testület titkárát, hogy a döntésről tájékoztassa a Pályázót, a Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárt és az Irányító Hatóságot. (igen: 10, nem: 0, tartózkodott: 0)

36/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a szakolyi Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthonának kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról 1/ A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott „A szakolyi Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló-Gondozó Otthonának kiváltása” című megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o

a Pályázó fontolja meg a dokumentumban jelenleg szereplő lakhatási formák összetételének megváltoztatását, különös tekintettel arra, hogy van-e lehetőség a lakócentrumi elhelyezés helyett több lakóotthon és/vagy lakás kialakítására. Amennyiben a lakók állapota az ellátási formák tanulmányban leírt módon történő kialakítását indokolja, akkor annak alátámasztása és részletes indoklása egyértelmű, konkrét módon kerüljön megjelenítésre a tanulmányban

o

a Pályázó fontolja meg, hogy a dokumentumban jelenleg szereplő projektmenedzsment összetételét módosítsa annak érdekében, hogy a pályázat szakmai működtetése erőteljesebb hangsúlyt kapjon.

o



37/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ nyírbélteki intézményének kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról 1/ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o

a Pályázó fontolja meg a dokumentumban jelenleg szereplő lakhatási formák összetételének megváltoztatását, különös tekintettel arra, hogy van-e lehetőség a lakócentrumi elhelyezés helyett több lakóotthon és/vagy lakás kialakítására; Amennyiben a komplex támogatási szükségletfelmérés eredménye alapján a lakók állapota az ellátási formák tanulmányban leírt módon történő kialakítását indokolja, akkor annak alátámasztása és részletes indoklása egyértelmű, konkrét módon kerüljön megjelenítésre a tanulmányban;

o

a Pályázó az átdolgozás során érvényesítse a Kiváltási Stratégiában és a Pályázati Útmutatóban foglalt szakmai iránymutatásokat, különös tekintettel a lakhatás és a foglakoztatás, az egészségügyi szolgáltatások helyszínének szétválasztása tekintetében.

o

Szükséges a tanulmány tartalmi kiegészítése (pénzügyi és fenntarthatósági elemzések, az új helyszín kiválasztásának és elhelyezési terveinek magyarázata, közösségi szolgáltatások, életminőség-javító tervek, foglalkoztatási tervek, elképzelések, valamint az új struktúra indoklásának szempontjából).

o

Átgondolást igényel a veszélyeztető magatartást mutató személyek ilyen nagy létszámban egy helyen történő megjelenése.

o



38/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó intézményének kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról

Központ

mérki

1/ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o


o

a Pályázó az átdolgozás során érvényesítse a Kiváltási Stratégiában és a Pályázati Útmutatóban foglalt szakmai iránymutatásokat

o

Átgondolást vagy alaposabb indoklást igényel a 120 férőhely egy településre való kiváltása

o

Szükséges a tanulmány tartalmi kiegészítése (pénzügyi és fenntarthatósági elemzések, az új helyszín kiválasztásának és elhelyezési terveinek magyarázata, közösségi szolgáltatások, életminőség-javító tervek, foglalkoztatási tervek, elképzelések, humánpolitikai elképzelések valamint az új struktúra indoklásának szempontjából).

o



39/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ szentesi intézményének kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról 1/ A Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o


o

a Pályázó az átdolgozás során érvényesítse a Kiváltási Stratégiában és a Pályázati Útmutatóban foglalt szakmai iránymutatásokat, különös tekintettel a lakócentrumokra, lakóotthonokra vonatkozó előírásokra,

o

Javasoljuk az egyik településre tervezett férőhelyek városi környezetben történő elhelyezését

o

Megfontolásra javasoljuk foglalkoztatását.

o

A tanulmányban szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni a megvalósítást követő fenntarthatóság, költséghatékonyság bemutatására.

o

A tanulmányban szükséges bemutatni a megvalósításra vonatkozó humánpolitikai tervet, amely tartalmazza a szakmai és a technikai állomány létszámát.

o


mindkét

településen

megvalósítani

a

lakók


40/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ által fenntartott Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon Berzence kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról 1/ A Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o

A helyszíni látogatás során bemutatásra került, hogy a tervezett szolgáltatások köre túlmutat a jelenleg nyújtott szolgáltatásokon, ezért fontos, hogy a Szociális Szolgáltató Központban tervezett szolgáltatások részletesebben jelenjenek meg a megvalósíthatósági tanulmányban.

o

A komplex szükségletfelmérés tapasztalatainak beépítése szükséges. Kerüljön kifejtésre, hogy mennyire igazodnak a várólistán lévők szükségleteihez a kialakítandó lakhatási és szociális szolgáltatások.

o

Az átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányban a humán erőforrás stratégia bemutatásánál vázolja fel, hogy a rendelkezésére álló emberi erőforrásokkal hogyan fog gazdálkodni, kinek mi lesz a jövőben a feladata, milyen előkészületek – szupervízió például – előzték meg a folyamatot.

o

A lakhatási szolgáltatás elemeinél felhívjuk a pályázó figyelmét a következőkre: - a lakás/lakóotthon/lakócentrum esetében 1 szobában maximum 2 fő elhelyezése lehetséges, a szoba minimum 8 m2 -es - a lakócentrum apartman lakásokból, a lakóotthon szobákból áll, - a lakócentrumban egy vagy két ágyas lakásokban történhet a lakók elhelyezése úgy, hogy minden lakáshoz saját fürdőszoba és étkezésre alkalmas hely tartozik - a lakások esetében nem javasolt a bentlakó személyeken kívül más személy esetleges elhelyezése

o

Kérjük, hogy az igénybevevők a településen meglévő egészségügyi és közszolgáltatásokat vegyék igénybe, ne jelenjenek meg ezek a szolgáltatások a lakhatási elemekben.

o

Kérjük a módosított megvalósíthatósági tanulmányban részletesen indokolni és megfelelően alátámasztani a 25 fő idősügyi szolgáltatásba való áthelyezését, illetve kérjük annak bemutatását, hogy ezen személyek milyen szolgáltatásokban fognak részesülni.

o

Kérjük, hogy a lakócentrum tervezésekor a létszámot 30 főhöz igazítani szíveskedjenek.

o Átgondolást igényel a veszélyeztető magatartást mutató személyek ilyen nagy létszámban egy helyen történő megjelenése, javasolt helyette speciálisan kialakított lakóotthon megvalósítása. o

Az átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányban szükséges részletesen bemutatni és indokolni a kamerarendszerre, jelzőrendszerre vonatkozó terveket.

o

A lakók felkészítésének tervezéséhez vegyék figyelembe az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület "A lakók felkészítése" című dokumentumban megfogalmazott ajánlásait. Részesítsék előnyben a tréningszerű, gyakorlati

tapasztalati tanuláson alapuló módszereket és (amennyiben lehetséges) a felkészítesbe igyekezzenek külső partnereket is bevonni.


41/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ által fenntartott Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete kiváltásáról szóló Megvalósítási Tanulmányról 1/ A Heves Megyei Intézményfenntartó Központ által a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívásra beadott megvalósíthatósági tanulmányt a Testület megvitatta. A dokumentumot jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, hanem átdolgozásra javasolja a Pályázónak a következő szempontok figyelembevételével: o

A lakhatási szolgáltatás elemeinél felhívjuk a pályázó figyelmét a következőkre: o a lakás/lakóotthon/lakócentrum esetében 1 szobában maximum 2 fő elhelyezése lehetséges, a szoba minimum 8 m2 -es o a lakócentrum apartman lakásokból, a lakóotthon szobákból áll, o a lakócentrumban egy vagy két ágyas lakásokban történhet a lakók elhelyezése úgy, hogy minden lakáshoz saját fürdőszoba és étkezésre alkalmas hely tartozik o a lakások esetében nem javasolt a bentlakó személyeken kívül más személy esetleges elhelyezése

o A megvalósíthatósági tanulmányban kérjük részletesen indokolni és alátámasztani a 40 fő idősügyi ellátásba kerülését, illetve kérjük annak bemutatását, hogy ezen személyek milyen szolgáltatásokban fognak részesülni. o

A Megvalósíthatósági tanulmány I.2.1.4. „Lakókörnyezet felkészítése” fejezettel kapcsolatban javasoljuk, hogy a lakókörnyezet bevonása nem szükséges, hogy direkt formában történjen, csupán annyi ismerkedésre, bemutatkozásra kell törekedni, ami egy átlagos költözésnél is szerepet játszik, semmivel sem többet. Az ismerkedés, bemutatkozás formájának mindenképpen illeszkednie kell az odaköltözni vágyó lakók igényeihez.

o

A tanulmányban említett kérdőívezés, mely a lakókörnyezet véleményét méri fel a témában, a csekély kérdőívszámot tekintve nem reprezentatív, így nem vonhatóak le belőle mély következtetések. Emiatt javasoljuk, hogy ne kerüljön bele a Megvalósíthatósági tanulmányba.

o


o

A tanulmány I.2.1.3. „Az új szervezeti felépítés bemutatása” pontja szemlélteti a szervezeti ábrát, amiről hiányoznak a segítő szakemberek, habár egy későbbi táblázat tartalmazza a foglalkoztatott munkatársak létszámát. A pályázó minden lakhatási forma esetében (összevonva) 4 vezetővel számol. Így a hierarchia nem laposodik, sőt maximálisan fenntartja a nagyintézményi állapotot, amire ezúton is felhívjuk a pályázó figyelmét.

o

Javaslatunk, hogy ne lakóegység esetmenedzserekben gondolkodjanak.

vezetőkben,

hanem

esetfelelősökben,

o

Javasoljuk, hogy a támogatási szükséglet felmérés kiértékelését tartalmazó excel táblákat a Megvalósíthatósági tanulmány mellékleteként csatolják be. Ehhez szükségesnek véljük, hogy egy szöveges összefoglaló is kerüljön mellé.

o

A kitagolás egyik legfontosabb eleme, azok a kiegészítő szolgáltatások biztosítása a lakók részére, amik a valódi szükségletek kielégítését segítik. Így a Megvalósíthatósági tanulmányban részletesen ki kell fejteni a már meglévő (támogató szolgálat) és tervezendő szolgáltatások lehetőségeit. Itt nagyon fontos lenne kitérni arra, hogy pontosan milyen igényekre adnak adekvát választ a szolgáltatások. A kiegészítő szolgáltatásokra való igényfelmérések nem készültek el a lakók körében, emiatt javasoljuk, hogy ezt végezzék el és tüntessék fel a Megvalósíthatósági tanulmányban.

o

A külső foglalkoztatás akkreditációja a tervek között szerepel, ez nagyon pozitív a kitagolás tekintetében. A jelenlegi foglalkoztatás véleményünk szerint nagyon jól működik, hangsúlyos az intézmény életében és mindenképpen fontos a jövőre vonatkozóan is fejleszteni, építeni.

o

A lakók felkészítése egy, már kidolgozott tematika alapján történik, a szakemberek elmondása szerint már el is kezdődött. Erre egy közel 50 oldalas tematikát dolgoztak ki, amit feltétlenül csatolni szükséges mellékletként a tanulmányhoz.

o

A szabadidő szervezés és egyéb foglalkozások tekintetében felhívjuk a figyelmet, hogy mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy itt már nem csoportokban, hanem egyénekben gondolkodunk és a kötelező szabadidős tevékenységeken való részvétellel se tartsák fenn az intézményi érzetet.

o

A tervezési folyamatba a lakók bevonása már most megtörtént. Erről dokumentációval, illetve leírással nem rendelkeznek. Javaslat: a Megvalósíthatósági tanulmány térjen ki pontosan ennek mikéntjére, illetve arra, hogy a kitagolás teljes ideje alatt, hogy vonják be a lakókat, hogyan történik a tájékoztatás, illetve a kiköltözés után hogyan nyílik lehetőségük az észrevételeiket közvetíteni.

o

A társadalmi tudatformálás szintén nagy felelősség a nyertes pályázón, így pl. publikációkra és egy ún. „Akkreditált műhelysorozatra” gondoltak, ami jó ötlet (a teljes folyamatot a nyilvánosság elé tárnák, betekintés a nehézségekbe-sikerekbe egyaránt), de a tanulmányban nem említik. Javasoljuk, hogy ezt mindenképpen fejtsék ki a tanulmányban is, hogy hogyan, miként tervezik.

o Javasolt a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatni továbbá az alábbi témákat: helyi támogatói háló, „rugalmas munkaidő”, folyamat visszafordíthatósága. o



42/2012. (VIII. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés a megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó értékelési dokumentumokba való betekintésről 1./ A Testület döntése szerint az értékelési dokumentumok az FSZK székhelyén nyomtatott formátumban megtekinthetők. (igen: 10, nem: 0, tartózkodott: 0)

43/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott méltányossági kérelemről

1./ A Testület támogatja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott méltányossági kérelmet és hozzájárul a benyújtási határidő meghosszabbításához. (igen: 1, nem: 9, tartózkodott: 1)

44/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányokról

1./ A Testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányokra (Mérk, Nyírbéltek) elutasító nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 11, nem: 0, tartózkodott: 0)

45/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányról

1./ A Testület a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ által megvalósíthatósági tanulmányra (Szentes) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 9, nem: 1, tartózkodott: 1)

benyújtott

46/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányról

1./ A Testület a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ által megvalósíthatósági tanulmányra (Berzence) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 9, nem: 1, tartózkodott: 1)

benyújtott

47/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányról

1./ A Testület a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ által megvalósíthatósági tanulmányra (Bélapátfalva) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 7, nem: 1, tartózkodott: 3)

benyújtott

48/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Kalocsa Város Önkormányzat megvalósíthatósági tanulmányról

által

benyújtott

átdolgozott

1./ A Testület a Kalocsa Város Önkormányzat által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányra (Kalocsa) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 0, nem: 4, tartózkodott: 5)

49/2012. (IX. 5.) számú IFKKOT határozat Döntés a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat által benyújtott átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányról

1./ A Testület a Szent Lukács Szeretetotthon által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányra (Szakoly) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen:

7,

nem:

1,

tartózkodott:

1)

50/2012. (IX. 26.) számú IFKKOT határozat Döntés levél megírásáról Helyettes Államtitkár Asszony részére a fenntartói kérdésekkel kapcsolatban

A Testület a fenntartókat érintő kérdésekkel kapcsolatban levélben fordul Helyettes Államtitkár Asszonyhoz . A levél előkészítését a Titkárság teszi meg, ezt követően a Testület tagjai írásban jeleznek vissza a levéltervezetre. (igen: 8 fő, nem: 1 fő, tartózkodás: 0 fő)

51/2012. (IX. 26.) számú IFKKOT határozat Döntés szakmai anyag megírásáról a megvalósíthatósági tanulmányok értékelési tapasztalatai alapján

A Testület a megvalósíthatósági tanulmányok értékelésének tapasztalataira illetve a következő időszakra adott javaslatokra vonatkozó szakmai anyag létrehozásával egyetért.

(igen: 8 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 0 fő)

52/2012. (IX. 26.) számú IFKKOT határozat Döntés a Kalocsa Város Önkormányzata által benyújtott felülvizsgálati kérelemről

A Testület elutasítja Kalocsa Város Önkormányzatának felülvizsgálati kérelmét, hivatkozva az eljárásrendre, illetve szakmai szempontokra, ugyanakkor elköteleződik a potenciális pályázók támogatása mellett.


53/2012. (X. 19.) számú IFKKOT határozat Döntés a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó módosítási kérelemről

által

benyújtott

1./A lakások és lakóotthonok tekintetében a lakhatási struktúrák és a helyrajzi számok vonatkozásában a Testület a beadott módosítást tudomásul veszi. (igen: 9 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 1 fő)

2./ A Testület tudomásul veszi a Szolgáltató Központ és a lakócentrum elhelyezésére vonatkozó módosítást. (igen: 3 fő, nem: 4 fő, tartózkodás:3 fő)

54/2012. (X. 19.) számú IFKKOT határozat Döntés a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó módosítási kérelemről

által

1./A Testület a módosítási kérelemben szereplő változtatásokat tudomásul veszi.


benyújtott

55/2012. (X. 19.) számú IFKKOT határozat Döntés a TIOP-3.4.1.A-11/1 kódszámú pályázati felhívás módosításáról A Testület a határidő módosítás lehetőségének hiányában elfogadja a feltételeket és lehetőséget biztosít a személyes konzultációra a Testület és a pályázók között. (igen: 6 fő, tartózkodás: 3 fő, nem: 0 fő)

56/2012. (X. 19.) számú IFKKOT határozat Döntés a 1996. évi XXVI. törvény munkacsoportokhoz való csatlakozásról

módosítása

kapcsán

létrehozandó

A Testület a törvény módosítását végző valamennyi munkacsoportba delegál szakértőt. (igen: 8 fő, tartózkodás: 1 fő, nem: 0 fő)

57/2012. (XI. 6.) számú IFKKOT határozat (írásbeli szavazás) Döntés a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott, az IFKKOT 53/2012. (X.19.) határozata alapján átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó módosítási kérelemről

1./A Testület a módosítási kérelemben szereplő változtatásokat tudomásul veszi. (igen: 6 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 2 fő)

58/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat

1./ Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület tagjai köszönik CsertiSzauer Csillának a Testület elnökeként végzett áldozatos munkáját. (igen: 9 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 0 fő)

59/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat Döntés a támogatott lakhatást biztosító ingatlan szakhatósági követelményeknek való megfelelőségére vonatkozóan munkacsoport létrehozásáról

1./ Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület a támogatott lakhatás ingatlanjainak a szakhatóságokkal kapcsolatos szabályok áttekintése végett munkacsoportot hoz létre. Vezető: Pordán Ákos Tagok: Cserti-Szauer Csilla, Kovács Melinda, Bódy Éva, Szentkatolnay Miklós (igen: 9 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 0 fő)

60/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat Döntés a a megvalósíthatósági tanulmányok értékelésére vonatkozó eljárásrend módosításáról

1./ Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület a 2. körös pályázat eljárásrendjét elfogadja. (igen: 7 fő, nem: 1 fő, tartózkodás: 1 fő)

61/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat Döntés értékelő párok kialakításáról a beérkezett megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozóan

1./ Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület elfogadja az alábbi értékelő párokat Mérki ápoló-gondozó otthon – Rubovszky László és Zsótér Ágnes Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Alapszolgáltatási és Szakellátási Központja – Bugarszki Zsolt és Szőke Zsolt (igen: 8 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 0 fő)

62/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat Döntés a 2013. első negyedévben megvalósítandó tevékenységekről

1./ A Testület kiemelten fontosnak tartja, hogy 2013-ban aktívan bevonja a testület munkájába a folyamatban részt vevő intézményeket, az érdek- és jogvédő szervezeteket, továbbá hogy rendszeresen kihelyezett üléseket tartson. Megvalósítás kezdete: 2013. január (igen: 8 fő nem: -, tartózkodás -) 2./ Közösségi lakhatás szempontsorának kidolgozása – előkészítő tanulmány készítése. Felelős: Bugarszki Zsolt Megvalósítás: 2013. első negyedév (igen: 8 fő nem: -, tartózkodás -) 3./ Hírlevél készítése, folyamatos tájékoztatás a Testület nevében. Felelős: ELTE-TÁTK, Kézenfogva Alapítvány Megvalósítás: 2013. második negyedév (igen: 8 fő, nem: 0 fő, tartózkodás: 0 fő)

63/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat Döntés a TIOP -3.4.1A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázati konstrukció második körében benyújtott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányról 1./ A Testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányt átdolgozásra javasolja, a szolgáltatási lehetőségek közé további 1 lakás beépítését javasolja. (igen: 9 fő, nem: 0 fő, tartózkodott: 0 fő) 2./ A Testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányt átdolgozásra javasolja, a lakócentrum esetében azonban a 30 fő helyett 25 fős lakócentrumot javasol. (igen: 6 fő, nem: 3 fő, tartózkodott: 0 fő)

64/2012. (XII. 6.) számú IFKKOT határozat Döntés a TIOP -3.4.1A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázati konstrukció második körében benyújtott Kalocsa Város Önkormányzata által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányról

1./ A Testület a Kalocs Város Önkormányzata által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányt átdolgozásra javasolja az értékelésben szereplő szempontok alapján. (igen: 8 fő, nem: 0 fő, tartózkodott: 1 fő)

65/2012. (XII. 27.) számú IFKKOT határozat (írásbeli szavazás) Döntés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által benyújtott átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányról

1./ A Testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ által második körben benyújtott, átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányra (Mérk) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 9, nem: 0, tartózkodott: 2)

66/2012. (XII. 27.) számú IFKKOT határozat (írásbeli szavazás) Döntés a Kalocsa Város Önkormányzata által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányról

átdolgozott

1./ A Testület a Kalocsa Város Önkormányzata által második körben benyújtott, átdolgozott megvalósíthatósági tanulmányra (Kalocsa) támogató nyilatkozatot bocsát ki. (igen: 6, nem: 2, tartózkodott: 3)

67/2013. (II. 19.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület új elnökéről és a Testület titkársági feladatainak ellátásáról

1./ A Testület tagjai Farkas Editet választják meg az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület elnökének. (igen: 12, nem: 0, tartózkodott: 0) 2./ A Testület tagjai elfogadják, hogy átmenetileg Csicsely Ágnes lássa el az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület titkári feladatait. (igen: 12, nem: 0, tartózkodott: 0)

68/2013. (III. 8.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület titkársági feladatainak ellátásáról

1./ A Testület javasolja azt, hogy a titkársági feladatokat az FSZK Nonprofit Kft. lássa el, valamint megszavazza a Testület titkárának Nagy Orsolyát. (igen: 9 fő, nem: 0 fő, tartózkodott: 0 fő)

69/2013. (III. 27.) számú IFKKOT határozat Döntés a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet kodifikált munkaanyagával kapcsolatban

1./ A Testület kifejezi, hogy nem tartja elfogadhatónak a mostani változások beillesztését a meglévő keretekbe, de tartalmilag elfogadja azokat. Felhívja a figyelmet, hogy fontosnak tartja a keretek mihamarabbi átdolgozását. (igen: 7 fő, nem: 0 fő, tartózkodott: 1 fő)

70/2013. (V. 2.) számú IFKKOT határozat (írásbeli szavazás) Döntés a szakigazgatási szerveknek szóló levélről

1./ A Testület tagjai elfogadják a megküldött, szakigazgatási szerveknek szóló levelet valamint mellékleteit és támogatják azok kiküldését a megfelelő szervezeteknek. (igen: 11 fő, nem: 0 fő, tartózkodott: 1 fő)

Mellékletek 2/2011. (VIII. 11.) számú IFKKOT határozat melléklete

Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendje 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 2. pontjában rendelkezik az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületet létrehozásáról a Stratégiában meghatározott feladatok koordinálása céljából 1. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület feladatai Az Intézményi Férőhely Kiváltást továbbiakban: Testület) feladatai:

Koordináló

Országos

Testület

(a

a. A Testület koordinálja az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat értelmében az ápolást –gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltását a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulása mentén; b. biztosítja a stratégia végrehajtásának teljes körű átláthatóságát; c. 2011. augusztusban megkezdődő TIOP 3.4.1. pályázat Pályázat Előkészítő Munkacsoportjának munkáját segíti a megfelelő pályázati kiírás megalkotásában; d. a pályázat beadása előtt a Testületnek megküldött megvalósíthatósági tanulmányokat áttekinti, véleményezi és jóváhagyja; e. véleményezi a pályázatok esetében megfogalmazott átalakulás után fennmaradó infrastruktúra hasznosításának koncepcióját; f. véleményezi a Stratégiában meghatározott komplex, szociális és foglalkoztatási, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai szükségletek felmérő módszerének és a különböző szolgáltatások finanszírozásának szakmai koncepcióját; g. véleményezi a Stratégiában meghatározott támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi, tárgyi és finanszírozási feltételeit meghatározó jogszabálytervezeteket; h. véleményezi a képzési tematikákat és a képzési anyagokat; i. koordinálja és véleményezi a mentorhálózat kiépítését; j. felülvizsgálja az alapszolgáltatások kapacitásait és javaslatot tesz azokra; k. a Stratégia három éves ütemezésekben történő megvalósítását tartalmazó Cselekvési Tervét véleményezi és jóváhagyja.

2. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület összetétele 2.1. A Testület tagjai A Testület tagjait a szakterületért felelős helyettes államtitkár kéri fel az alábbiak szerint: a) b) c) d) e) f)

2 2 2 1 1 1

fő fő fő fő fő fő

Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális háttérintézmények fogyatékos embereket képviselő érdekképviseleti szervezetek gyógypedagógiai felsőoktatási intézmények állami szociális intézmény fenntartók nem állami szociális intézmény fenntartók

A Testület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nem rendelkeznek szavazati joggal.

3. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működési rendje 3.1. A Testület elnöke és helyettes elnöke a Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslatára a tagok által megválasztott tag. 3.2. A Testületi tagok javaslatai alapján a titkár elkészíti a Testület éves munkatervét. A munkatervet a Testület hagyja jóvá. 3.3. A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. A munkatervben foglalt ülések mellett az elnök, illetve bármelyik tag kérelmére – annak a titkárhoz való beérkezésétől számított legkésőbb tizenöt napon belül – össze kell hívni a Testület ülését. 3.4. A Testület üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnök helyettes hívja össze. 3.5. A Testület üléseire a meghívót, valamint a tervezett napirendi pont szerinti anyagokat a Testület titkára a munkarend alapján az ülés megkezdése előtt legalább két nappal elektronikus formában küldi meg. A tagok a javaslataikat és a hozzájuk kapcsolódó anyagaikat elektronikus formában, az aláírást igénylő dokumentumokat írott formában is megküldik a titkárnak az előírt határidőre. A napirendet a Testület titkára az éves munkatervnek megfelelően, és a hozzá beérkezett napirendi javaslatok alapján állítja össze és küldi meg a tagoknak. 3.6. A Testület üléseit az elnök, illetve akadályoztatása esetén az elnök helyettes vezeti.

3.7. A Testületi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. 3.8. A Testület tagja távolmaradása esetén – a szavazati jog biztosítása érdekében – gondoskodik helyettesítéséről. Ez esetben a tag az ülés előtt elektronikus levélben tájékoztatást küld a titkárnak a helyettesítés tényéről, az általa felkért személy meghatalmazását elektronikus úton megküldi. A Testület ülésén a helyettesítést végző személy a meghatalmazását köteles bemutatni. 3.9. A Testület tagja nem vehet részt az ülés azon részén, amelyben olyan megvalósíthatósági tanulmány, koncepció, szakmai anyag kerül megvitatásra, ahol a Testület tagja a) tanácsadói szolgáltatást nyújtott, b) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja d) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 3.10. A Testület titkára tanácskozási joggal vesz részt a Testület ülésein. 3.11. A Testület ülései nem nyilvánosak, az ülésről kép- és hangfelvétel csak a Testület elnökének engedélyével készíthető. 3.12. A Testület kialakítja belső és külső kommunikációs rendjét. A Kommunikációs Terv az Ügyrend 1. számú mellékletét képezi. 3.13. A Testület állásfoglalásait szótöbbséggel hozott határozatával alakítja ki. Szavazategyenlőség esetében az elnök, távolléte esetén az elnök helyettes szavazata dönt. 3. 14. A határozatképtelenség miatt megismételt ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A Testület a megismételt ülésen a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. A meghívó kiküldésére a 3.5. pontban foglaltak irányadóak. 3.15. Szükséges és indokolt esetekben a Testület ülésén kívül, írásbeli eljárás útján is határozatot hozhat. Írásbeli határozathozatal esetén határozati javaslatot a szavazati joggal rendelkező bizottsági tagok tehetnek. A testületi tag határozati javaslatát elektronikus levélben juttatja el a titkárnak. A javaslatot a Testület titkára elektronikus úton továbbítja a tagok részére. A javaslat tagok részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül a tagok közölhetik esetleges fenntartásaikat, illetve módosító indítványaikat. E határidő lejártát követően – módosítási javaslatok hiányában – a javaslatot úgy kell tekinteni, hogy azzal mindenki egyetértett. A Testület azon tagját, aki a levélben meghatározott határidőn belül nem tiltakozik, vagy nem közli a szavazástól való távolmaradás szándékát, úgy kell tekinteni, mint aki hallgatólagosan egyetért a javaslattal. Eredménytelennek minősül és határozathozatal nélkül zárul az írásbeli

eljárás, ha a Testület elnöke, elnök helyettese, valamely tagja a határozat rendes ülésen történő megtárgyalását javasolja. A határozatnak Testületi ülésen történő megtárgyalására tett javaslatot egyben napirendi javaslatnak kell tekinteni. Az írásbeli eljárás során történő döntéshozatalra egyebekben a határozathozatal általános szabályai vonatkoznak. 3.16. A Testület üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek írásba foglalásáról a titkár 8 napon belül gondoskodik. 3.17. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó utalást, az ülés menetét, a felszólalások lényegét, valamint a szavazati arányt. 3.18. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és egy, a Testület elnöke által az ülésen felkért jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Testület ülésének valamennyi tagja és résztvevő részére meg kell küldeni. 3.19. A Testület által meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell ellátni. 3.20. A működési rendben meghatározott határidők esetében, amennyiben a határidő szabad-, vagy munkaszüneti napra esik, határidőként a naptári napot követő első munkanap értendő.

4. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület elnökének feladatai 4.1. képviseli a Testületet; 4.2. összehívja és vezeti a Testület üléseit; 4.3. az ülés alatt gondoskodik az ügyrend betartásáról; 4.4. gondoskodik a döntési javaslatok megszövegezéséről; 4.5. meghatározott feladatok ellátására szakértőket tanácskozási joggal vesznek részt a Testület ülésén;

kérhet

fel,

akik

5. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület Titkára 5.1. A Testület feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket a Testület Titkára látja el. 5.2. A Testület titkára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya fogyatékosügyi szakreferense

a. b. c. d.

folyamatos kapcsolatot tart a Testület tagjaival előkészíti a Testület üléseit; gondoskodik a Testület határozatainak nyilvántartásáról, jegyzőkönyvet készít az ülésekről.

6. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működésének pénzügyi feltételei 6.1. A Testület működési költségeiről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját költségvetési előirányzata terhére gondoskodik. 6.2. A Testület tagjait díjazás nem illeti meg, a tagok és a tanácskozási joggal rendelkező felkért szakértők azonban – a költségek felmerülésétől számított harminc napon belül – írásban kérhetik a titkártól a Testület ülésén való részvétellel kapcsolatos úti és dologi költség megtérítését. 7. Hatálybalépés 7.1. Jelen ügyrend elfogadásához és módosításához a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges, és az elfogadása napján lép hatályba. Budapest, 2011. augusztus ...

Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület elnöke

7/2011. (IX.21.) számú IFKKOT határozat melléklete

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Iktatószám: 61466 -1/2011-SZOCSZOLG Dr. Dénes Balázs Elnök úr részére Társaság a Szabadságjogokért Budapest Víg u 28. 1084 Tárgy: az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testülettel kapcsolatos kérdések Tisztelt Elnök Úr! 2011. szeptember 7-én kelt levelére, melyet Szauer Csillának, az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület elnökének is megküldött, a következő tájékoztatást adom: 1. A Testület hivatalos postacíme: NEFMI Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület Formanek Tamás IFKKOT titkár 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Honlap: www.szocialisportal.hu A honlap fejlesztés alatt áll. 2. A Testület tagjainak névsora: 1. Szauer Csilla IFKKOT elnök Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány ügyvezető igazgató 2. Rubovszky László IFKKOT elnökhelyettes, ÉTA Országos Szövetség elnöke 3. Dr. Andráczi-Tóth Veronika Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya, főosztályvezető 4. Dr. Szőke László Nemzeti Erőforrás Minisztérium Fogyatékosságügyi Főosztály, főosztályvezető 5. Korinek Lívia Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, igazgató helyettes 6. Pordán Ákos Kézenfogva Alapítvány, ügyvezető 7. Gyene Piroska Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa, elnök 8. Wisinger János Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja

9. Dr. Radványi Katalin ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszéki Csoport, csoportvezető 10. Skultéti József Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztály Szociálpolitikai Osztály, osztályvezető 11. Czibere Károly Magyar Református Szeretetszolgálati Iroda, és Diakóniai Intézetek Vezetője irodavezető Eseti szakértőként meghívott: Bódy Éva Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya, osztályvezető Szentkatolnay Miklós Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Programiroda vezető 3. A Kormány 1257/2011. (VII.21.) Kormányhatározata a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 2. pontja rendelkezik az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületet (a továbbiakban: Testület) létrehozásáról, a Stratégiában meghatározott feladatok koordinálása céljából, és a Testület tagjait a következő formában határozza meg. A Testület munkájában a fogyatékossággal élő emberek, az őket képviselő érdekképviseleti szervezetek, a szociális háttérintézmények, a szociális és gyógypedagógiai felsőoktatási intézmények, valamint a szolgáltatásokat fenntartók vesznek részt. A Testület összeállításánál figyelembe kellett venni, hogy operatív, sűrűn ülésező testületet kell felállítani, amelynek gyorsan kell tudni reagálni, és nagyon sok feladatot kell rövid idő alatt megoldani. A testület tagjait az ügyrend 2.1. pontja értelmében a szakterületért felelős helyettes államtitkár kérte fel. A szaktárca részéről két főosztályvezető, a Fogyatékosságügyi és a Szociális és a Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának vezetői képviselik a Minisztériumot. A háttérintézmények részéről az NCSSZI igazgató helyettese vesz részt a Testület munkájában, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványt az ügyvezető igazgató képviseli. A fogyatékos embereket képviselő szervezetek részéről három fő, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsának elnöke, a Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője és az Országos Fogyatékosügyi Tanács egy tagja vesz részt a Testület munkájában. A felsőoktatás részéről az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszék vezetője a Testület tagja. A fenntartók részéről 3 fő, az állami fenntartású szociális intézmények fenntartóinak részéről Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztály Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, a nem állami fenntartású szociális intézmények fenntartóinak részéről az ÉTA Országos Szövetség elnöke, az egyházi fenntartású szociális intézmények részéről a három

történelmi egyház képviseletében a Magyar Református Szeretetszolgálati Iroda vezetője a delegált tagja a Testületnek. Az ügyrend 3.1. pontja értelmében a Testület elnökét és elnökhelyettesét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslata alapján a Testület tagjai választották a tagok közül. 4. A Testület tagjait a Testület ügyrendjének 6.2. pontja értelmében díjazás nem illeti meg. A Testület tagjai szerződéses jogviszonyban nem állnak a Testülettel. 5. A Testület tagjai külön díjazásban nem részesülnek, de az ügyrend 6.2. pontja alapján a tagok és a tanácskozási joggal rendelkező felkért szakértők kérhetik a részvétellel kapcsolatos úti és dologi költségük megtérítését. A Testület működési költségeiről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját költségvetési előirányzat terhére gondoskodik. 6. Mellékelten küldjük az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjét. 7. Levelemhez mellékelem továbbá az ülések jegyzőkönyvét. Budapest. 2011. október 18. Üdvözlettel:

dr. Kecskés Péter

9/2011. (X.13.) számú IFKKOT határozat melléklete Javaslat az IFKKOT működésének 2011 – 2013 időszakára vonatkozó munkatervi feladatokra

Az első hároméves ciklus előkészítéséhez kapcsolódó feladatok 1. A 1257/2011 (VII. 24.) Korm. határozatban foglalt Stratégia hatékony és egységes szempontú megvalósításának támogatása érdekében javasoljuk egységes értelmezési és terminológiai keretek kialakítását az IFKKOT-n belül. Ennek a folyamatnak az elemei a következő tevékenységek lehetnek: •

A Stratégia közös áttekintése és értelmezése egy egész napot igénybe vevő workshop keretében (javasolt időpont 2011. szeptember 22.);

•

Közösen kialakított és elfogadott fogalom lista, valamint dokumentációs tartalom rendelkezésre bocsátása az IFKKOT-n belül, illetve az uniós pályáztatók számára;

•

Külső szereplők számára (pályázók, pályáztatók, egyéb érdeklődők) a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatási eredményeket, valamint gyakorlati tapasztalatokat bemutató dokumentumtár létrehozása és frissítése;

•

Ajánlás kidolgozása a TIOP pályázatban induló potenciális pályázók számára a megvalósítási tanulmányok sikeres megalkotásához.

2. A Stratégia megvalósítását támogató TÁMOP és TIOP pályázatok szakmai tartalmának folyamatos befolyásolása és formálása kiemelt feladat, hiszen az első három év szakmai fejlesztései ebben a finanszírozási keretben lehetnek sikeresek. Javasolt tevékenységek: •

Mentorhálózat és a kapcsolódó tevékenységek (personal guidence) kialakítását célzó TÁMOP 5.4.5-ös tervezés nyomon követése, véleményezése, formálása;

•

Intézményi elvárások megismerése, a potenciális pályázók segítését támogató rendszerek kialakításának generálása (szakmai tájékoztató napok szervezése például);

•

Napi kapcsolattartás a pályáztató intézmények munkatársaival; az IFKKOT szakmai véleményének erősítése a szakterületi és monitoring fórumokon;

•

Szoros együttműködés és közös munka az NCSSZI által működtetett Fogyatékosügyi Munkacsoporttal; az ott születő eredmények becsatornázása az IFKKOT működésébe.

3. Az IFKKOT működését bemutató kommunikációs terv megalkotása és a folyamatos kommunikáció megkezdése széles skálán. 4. Az IFKKOT működését segítendő a szükséges belső eljárásrendek közös kialakítása az alábbi területeken: •

Az esetleges összeférhetetlenségek kezelése a pályáztatás (megvalósítási tanulmányok véleményezése során például);

•

Bírálati menetrend (helyszíni bejárások rendje, dokumentumok értékelésének rendje);

folyamatában

•

Belső és külső kommunikációt támogató eljárásrend;

•

Az IFKKOT működését lehetővé tévő pénzügyi terv megalkotása.

Az első hároméves ciklus megvalósításához kapcsolódó feladatok 1. A beadott TIOP pályázatok bírálatában való aktív részvétel, véleményezés; 2. A Stratégia megvalósítását támogató első TÁMOP és TIOP pályázatok szakmai fejlesztéseinek nyomon követése, monitoringja; a tapasztalatok folyamatos visszacsatolása; 3. A következő hároméves ciklus előkészítése, a Stratégia céljainak érvényesítése, beépítése a 2014 – 2021-es tervezési időszak különböző szintű dokumentumaiba; 4. A következő három év cselekvési tervének előkészítésében való aktív részvétel; 5. Az egyes projektekhez kapcsolódó komplex fejlesztések becsatornázása az IFKKOT tevékenységébe, különös tekintettel

követése,

•

Támogatott lakhatás feltételeinek kidolgozása,

•

A mentorhálózat kiépítése,

•

Szakemberképzés,

•

Nemzeti kampány.1 különösen:

•

Folyamatos szakmai támogatás a fenntartóknak és a működtetőknek a kitagolási terv elkészítésében és végrehajtásában, kitagolási tervek nyomonkövetése és értékelése. A folyamat minőségi értékelésének és a szolgáltatásértékelés módszertanának kidolgozása és az értékelés lefolytatása, a szervezeti, a személyzet és a lakók szintjén. Az intézmény valamennyi szakmai dolgozójának (vezetők, gondozók, fejlesztő szakemberek, stb.) felkészítése a kitagolási folyamatban való részvételre A lakók és a támogató környezet felkészítése a kitagolási folyamatban való részvételre, képzések kidolgozása, akkreditálása és megtartása. A szervezeti struktúra átalakítása érdekében szervezetfejlesztési támogatás, változásmenedzsment biztosítsa. A pénzügyi, gazdasági változások és a társadalmi hatások nyomonkövetése. A folyamat értékelése. Szupervízió nyújtása a folyamatban résztvevők számára. Az abúzuskezelésnek és megelőzésnek bevezetése az új szolgáltatásszervezési rendszerben. „Élni nem visszaélni” program terjesztése. A lakók foglalkoztatási helyzetének és szabadidejük eltöltésének vizsgálata és fejlesztése (nyílt munkaerő-piaci szolgáltatások, Aktív Műhely eszközrendszer)

• • • • • • • •

1

nyomon

A nemzeti kampány megvalósítását várhatóan a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet a TÁMOP 5.4.1. konstrukció folytatásaként fogja végezni.

•

•

• • •

Módszertani anyagok kidolgozása a többek között az alábbi szakmai témákban: o lakók függőségének csökkentése az IT technológiák bevonásával, o kettős diagnózisú lakók segítése (pszichiátriai beteg és fogyatékossággal élők, autista és értelmi fogyatékos emberek stb.), o kommunikációs segédeszközök bevezetése és használata az új rendszerben, o viselkedészavarok kezelése, megelőzése, o támogatott döntéshozatal elve és gyakorlata, o a gondozási feladatok megváltozására és az ezzel együtt járó gondozói szerepváltozásra való felkészítés. A folyamatban résztvevő szervezetek hálózatszerű munkájának segítése, tapasztalatcsere különböző szinteken a legfontosabb érintettek bevonásával: építésztervezők, intézetvezetők, intézetfenntartók, gazdasági szakemberek, szociális szakemberek, hozzátartozók, gondnokok, lakók, stb. Külföldi tapasztalatok gyűjtése és terjesztése, különös tekintettel a cseh, esetleg bolgár tapasztalatokra. Szakmai fórum – lakóotthoni dolgozók számára Szakmai monitoring biztosítása o folyamatkísérés a módszertani kérdések feldolgozásház.

6. Kommunikációs feladatok megvalósítása a kommunikációs terv alapján; különös tekintettel a: • • • •

szakmapolitikai döntéshozók (például társágazatok véleményvezérei), szakemberek és szakmai szolgáltató szervezetek, fogyatékos emberek, családjaik és érdekvédelmi szervezeteik fogyatékosügyi és általános emberi jogi területről, mikro és makro környezet.

Az első hároméves ciklus megvalósításának nyomon követése 1. A kiváltási folyamatot támogató mentorhálózat fenntartásának nyomon követése; 2. A kliensek egyéni életútjainak vizsgálata, életminőség vizsgálatok tapasztalatainak becsatornázása a következő ciklus fejlesztéseibe; 3. Az átalakuló intézményi struktúra szervezetfejlesztési tapasztalatok beépítése a következő ciklus fejlesztéseibe;

szempontú

vizsgálata,

4. Finanszírozás és működőképesség adatainak becsatornázása a következő ciklus fejlesztéseibe; 5. A mikrokörnyezetben megvalósuló közösségi attitűdbeli változások tapasztalatainak becsatornázása a következő ciklus fejlesztéseibe.

10/2011. (X.13.) számú IFKKOT határozat melléklete Pályázat: A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit azzal a céllal készítenek, hogy a meglévő projektötlethez pénzügyi forrást szerezzenek. A pályázat a projekt tervének leírása. Pályázat akkor születik, amikor a kidolgozott projektterv már rendelkezésre áll. Pályázati kiírás: A pályázati kiírás az a dokumentum, amelyben felhívást tesznek közzé különböző célok eléréshez kapcsolódó támogatások és források elosztására vonatkozóan. A kiírásban határozza meg a kiíró az adott célok eléréshez szükséges pályázati feltételeket. Akadálymentes környezet kialakítása: Olyan tevékenység, amely során a fizikai környezetet, épületeket, a kapcsolódó szolgáltatásokat és információkat mindenki számára elérhetővé teszik. Munkaerő-piaci integráció: Az inaktív állapotú munkavállalónak a munka világába való bevezetése, beilleszkedésének segítése, mely munkaerő-piaci szolgáltatások és/vagy támogatások és/vagy komplex munkaerő-piaci programok révén valósul meg. Munkaerő-piaci reintegráció: A korábban aktív állapotú munkavállaló, passzívvá vált státuszából a munka világába való visszavezetése, beilleszkedésének segítése, mely munkaerő-piaci szolgáltatások és/vagy támogatások és/vagy komplex munkaerő-piaci programok révén valósul meg. " Rekreáció: az ember aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének, munkavégző képességének (bővített) megújulását jelenti. Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Tesület (IFKKOT): A magyar kormány 1257/2011. (VII. 21.) számú határozatával döntött a fogyatékos személyek számára ápolástgondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégiáról. A stratégia megvalósításának szakmai nyomonkövetése céljáb.ól létrehozott testület kiemelt feladata a az intézményi férőhely kiváltás lebonyolításának támogatása és koordinálja a fejlesztések monitorozását Fejlesztés monitorozása: Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Tesület (IFKKOT) fő feladata az intézményi férőhely kiváltást érintő minden fejlesztési munkával kapcsolatos alapelv és javaslat megfogalmazása, a gyakorlati megvalósulások nyomon követésének és monitorozásának koordinációja, ami jelenti a fejlesztésekre vonatkozó alapelvek betartásának nyomonkövetését, valamint a tapasztalatok alapján történő módosítások elvégzése a cselekvési tervekben. Cselekvési Terv: A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia megvalósításának részletes, három évente megújuló tervezete. Mentorhálózat: A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány a TÁMOP 5.4.5 kiemelt projekt keretében kiválasztja, felkészíti és fenntartja az intézményi férőhely kiváltást támogató (IFKT) mentorokat. A kiképzett IFKT mentorok szakmai közössége alkot egy olyan mentorhálózatot, amely szakmai segítséget nyújt az intézményi férőhely kiváltásban érintett intézményeknek. Társadalmi érzékenyítés: Az inkluzív társadalmi együttélés alapfeltételeinek megteremtési folyamata. Az egyenlő esélyű hozzáférés teljes körű megvalósulásának társadalmi szintű és szempontú megalapozása, a társadalom tagjainak, intézményeinek és szervezeteinek nyújtott ismeretátadáson, szemléletformáláson és tapasztalat alapú készségbővítésen keresztül. TIOP 3.4.1. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyik pályázati konstrukciója, amelynek célja a tartós bentlakásos, szociális (A komponens) valamint gyermekvédelmi (B. komponens) intézmények férőhely kiváltási programjainak támogatása. Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-os Akcióterve: Mellékelt word fájlban

Az intézményi férőhely kiváltás folyamata azt jelenti, hogy a nagy létszámú intézményi struktúra megszűnik és a régi intézmény(ek)nek helyet adó épületek a továbbiakban tartós lakhatást nyújtó szolgáltatási funkcióra nem kerülnek igénybevételre, helyettük közösségi, támogatott lakhatást biztosító, valamint a kapcsolódó szociális szolgáltatási formák igénybe vételét kell biztosítani a fogyatékos személyeknek. Az intézményi férőhely kiváltás nem jelentheti a meglévő intézmények modernizációját vagy felújítását. Korábban alkalmazott fogalmak: kitagolás, kiváltás, intézménytelenítés, intézettelenítés." Szolgáltatási rendszer: A természetbeni, pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások rendszere. Habilitációs / Rehabilitációs szolgáltatások: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális szolgáltatások amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. Komplex rehabilitáció: Komplex és rendszerekben megvalósuló, pénzbeli és személyes szolgáltatásokat megvalósító rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. Vakok személyi járadéka: Egészségkárosodott személyek nyugdíjszerű rendszeres pénzellátása.2001. június 30.-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent, vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 01.-től azonban még, ha jogosult is az igénylő, nem állapítják meg számára a vakok személyi járadékát. A súlyos látási fogyatékkal élő személy a fogyatékossági támogatás megállapítását kérheti. Az a személy pedig, aki már részesül a vakok személyi járadékában, kérheti járadék helyett a fogyatékossági támogatás folyósítását. Magasabb összegű családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában. A családi pótlék magasabb összege (a) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, (b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, (c) tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától jár. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása: Jogosult rá az orvosi szakvélemény alapján súlyos mozgáskorlátozottnak minősülő személy - gyermek is egy éves kortól - akinek a családjában a kérelem benyújtását megelőző évben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, nem jogosult közlekedési támogatásra az a súlyos mozgáskorlátozott személy aki fogyatékossági támogatásban részesül. Fontos változás!!! a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. korm. rendelet 2011.07.02. napjával hatályát vesztette. a közlekedési támogatás 2013.01.01. napjával megszűnik. 2012. évben utolsó alkalommal lehet benyújtani erre vonatkozó kérelmeket a települési önkormányzatokhoz.

Fogyatékossági támogatás: Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos), b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos), c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos), d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos), f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul." Támogatott döntéshozatal elve: A fogyatékos személy saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességtől függő, teljes, minden lehetőségre kiterjedő segítését jelenti. A támogatott döntéshozatal: - nem érinti a fogyatékos személy jogi cselekvőképességét, - mindig önkéntes, sosem kényszeríthető a fogyatékos személyre, - elismeri, hogy döntéseket nem csak másoktól függetlenül, de másokkal való kölcsönös függésben is lehet érvényesen hozni, - a támogató nem hoz döntéseket a fogyatékos személy helyett, hanem facilitálja, hogy a fogyatékos személy a saját döntését hozza meg, - az önrendelkezés és autonómia fogalmát annyiban tágítja, hogy nem érvényteleníti a támogatással meghozott döntéseket és nem vonja meg a döntéshozó jogi cselekvőképességét, - az önrendelkezést közösségi és interdependens folyamataként is jogilag érvényesnek tekinti, - nem egyetlen modell, hanem a cselekvőképesség egy paradigmája, amely a fogyatékos személy bevonására alapozódik. - összhangban van a fogyatékosság társadalmi modelljével: a „problémát” nem a fogyatékos személyben lokalizálja, hanem a környezettel való kölcsönhatásban lévő akadályokban. Ezeket nem az egyénen végzett kényszerítő beavatkozásokkal „orvosolja”, - olyan bizalmi kapcsolat épül ki, amely olyan módokat keres, melyek lehetővé teszik a fogyatékos személy számára, hogy akaratukat megfogalmazzák és azt kommunikálják."

Egyenlő esélyű hozzáférés elve: A szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, Az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók, Az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes. Egyetemes tervezés elve: Az egyetemes tervezés elve azt jelenti, hogy a minket körülvevő világot (épített és mesterséges környezetet) nem átalakítani szükséges a fogyatékos személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és használható legyen. "Semmit rólunk, nélkülünk” elve: A semmit rólunk, nélkülünk elve azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek saját jogon vagy a maguk választotta képviselőik útján, értelmi fogyatékos, autizmussal élő és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek esetében saját jogon vagy szüleik útján részt vesznek az életüket meghatározó döntések előkészítésében, a döntésekben és a döntések végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a kormányzati és önkormányzati jogalkotásra, a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását célzó fejlesztési források elosztására. Helyettes döntéshozatal: A jelenlegi gondnoksági struktúrán alapuló döntéshozatali rendszer. A kizáró gondnokság alatt álló személy esetén a gondnok a gondnokolt helyett és nevében jár el. Korlátozó gondnokság alatt álló személy is adhat felhatalmazást a gondnok részére, hogy általános érvénnyel helyette és nevében eljárjon. Közszolgáltatások: (a) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység, (b) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, (c) a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet , valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység, (d) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá (e) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható; A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles, a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban az évben, amelyben a 6., legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20.

életévét betölti. A nagykorú személyek törvényes képciselete amennyiben cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó bírósági ítélet hatálya alatt állnak. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. " Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek." A Stratégia által nem támogatott intézményi/intézeti szemlélet legfontosabb jellemzői az alábbiak: - a lakókat elzárja a társadalomtól, a szokásostól eltérő, mesterséges környezetet teremt, és/vagy arra kényszeríti, hogy nem az általuk kiválasztott társakkal éljenek együtt; - a lakóknak nincs kellő befolyásuk életvezetésükre és az őket érintő döntésekre; - a lakót megfosztja a személyes tárgyaitól, egyéniségének és emberi mivoltának jeleitől, jelképeitől, elszemélyteleníti őket, - merev napirendet tart (kizárólag a szolgáltató igényeit kielégítő napirend dominál), - csoportos bánásmódot alkalmaz (csoportosan kezeli az embereket, a magánéletre és az egyéniségre való tekintet nélkül), - szociális kapcsolati rendszerében a távolságtartás jellemzi (tehát hangsúlyozza a személyzet és a lakók eltérő státuszát, alá-fölérendeltségét), külső kapcsolatai hiányosak vagy mesterségesen generáltak és szervezettek - a szervezet által támasztott követelmények fölébe kerekednek a lakók egyéni igényeinek. Minél nagyobb egy létesítmény, annál kisebb az esély arra, hogy a lakó garantáltan a személyére és igényeire szabott szolgáltatásokat kapjon, részt vehessen a munkában és a közösség része lehessen. Másrészről viszont ennek a fordítottja nem feltétlenül igaz, azaz létezhetnek olyan kisebb intézmények, amelyek működését az intézményi/intézeti szemlélet jellemzi." Ápolás: az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. Gondozás: fizikai önkiszolgálási feladatok szakszemélyzet általi segítése. Szociális intézmények: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó intézmény. Lakóotthon: A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott

esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít rehabilitációs célú lakóotthon illetve ápoló-gondozó célú lakóotthon ellátási formában. Lakóotthoni férőhelyszám: Nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy fő. Tartós gondozás: A tartós bentlakásos intézmények által biztosított szolgáltatás. Tartós bentlakásos intézmények: a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon. Bentlakásos intézmény: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint szakosított ellátást biztosító szociális intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok) Támogató szolgálatok: A támogató szolgálat biztosítja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgálatok formái: személyi segítés, szállító szolgálat, információnyújtás. Szociális alapellátások: A szociális alapellátások közös jellemzője, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy, család eredeti lakókörnyezetében maradhat. A szolgáltatások által biztosítható, hogy az érintett személy vagy család életkörülményei továbbra is az eddig megszokott helyen és módon valósuljanak meg. Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, közösségi ellátások, támogató szolgálat, utcai szociális munka, nappali ellátás. Közösségi alapú szolgáltatások: A közösségi ellátás célja, hogy az igénybevevők integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a helyi közösségnek és a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe, ennek érdekében a minden szolgáltatást az igénybevevő szükségleteihez igazítva kell biztosítani. A szolgáltatás olyan hosszútávú, egyéni szükségletekre alapozott támogatást kínál, amely az igénybevevők aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra épít. Alternatív lakhatási formák: A nagylétszámú, bentlakásos intézmény által nyújtott komplex szolgáltatást felváltó új szolgáltatás rendszer lakhatási alternatívái. Integrált életvitel: Az integrált életvitel célja, hogy lehetővé tegye a fogyatékos emberek számára a lehető legmagasabb fokú önállóságot, és megteremtse a szabad választás lehetőségét azzal kapcsolatban, hogy hol és hogyan és kivel kívánnak élni. Személyes gondoskodás: A szociálisan rászorult személyek részére nyújtott személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Személyes gondoskodást nyújtó intézmény a szociális intézmény és a szociális szolgáltató, ideértve a személyes gondoskodást is nyújtó bármely más intézmény. Nappali ellátás: A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Átmeneti elhelyezés: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb 1 évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak, az elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona d) szenvedélybetegek átmeneti otthona e) éjjeli menedékhely f) hajléktalan személyek átmeneti szállása Gondozóház: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípus. Egyéni képességekre alapozott, személyre szabott szolgáltatás: Ez a szolgáltatás az egyén szükségleteiből és igényeiből indul ki, azokat egzakt módon felméri. A felmérés eredményeire alapozva szolgáltatási tervet készül. A terv alapján folyik a támogatási tevékenység. A tevékenységet meghatározott időközönként értékelni kell. Az értékelés kimeneteit vissza kell csatolni a szolgáltatási munkába. Tartós bentlakás: Határozatlan időre szóló bentlakást nyújtó intézmények által biztosított szolgáltatás. Kiscsoportos gondozás: Az új intézmény kialakítása során, a szociális szolgáltatások területén ma még hiányzó, de megalapozott szükségletekre épülő intézménytípusok kialakulásának elősegítése. A támogatott lakhatás olyan egyénre szabott, rugalmas, lakhatást és személyi támogatást jelentő szolgáltatási forma, amelyet az egyén a saját otthonában – amelynek tulajdonosa, bérlője, társbérlője vagy albérlője – vesz igénybe, és amelynek tartalmába beleszólással rendelkezik. A támogatott lakhatási szolgáltatás szervezésének alapja a támogatott személy természetes kapcsolati hálója. Középpontjában pedig az egyéni képességek állnak, amelyek fejlesztése révén tovább növelhető a személy önállósága és függetlensége. A támogatott lakhatási szolgáltatás igénybevételének lehetősége független a fogyatékosság súlyosságától, a lakhatás és a segítségnyújtás az egyén elvárásaihoz és szükségleteihez és ezek időbeli változásaihoz igazodik. Támogatott lakhatás 5 alapelve Kinsella (1993) nyomán: 1. A lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása. Ahelyett, hogy az érintettek kész „csomagban” kapják a bentlakásos ellátást, a támogatott életvitel a lakhatás és a segítői szolgáltatás különböző formáinak rugalmas kombináció ját alkalmazza. 2. Személyközpontú, kerüli a csoportos megoldásokat. Cél, hogy az egyén olyan támogatást kapjon, ami teljes egészében a szükségleteihez és elvárásaihoz illeszkedik. 3. Mindenki számára elérhető. Nem lehet kizárni senkit a támogatott életvitelből, azért mert súlyosan fogyatékos vagy egyéb problémai vannak. 4. Az érintettek a saját életük irányítóivá válhatnak a passzív és sok esetben kiszolgáltatott ellátotti státusz helyett. 5. Az érintettek személyes kapcsolatainak a támogatása és erősítése. A támogatott lakhatás megtervezése az egyén létező kapcsolatrendszeréből indul ki (család, barátok, rokonság) és ez alapján tervezi meg a szolgáltatást szemben a hagyományos bentlakásos ellátásokkal, amelyekben a lakóknak kész rutinhoz kell alkalmazkodnia. Lakás: az intézményi férőhely kiváltási folyamatban a társadalmi- és lakókörnyezetbe integráltan elhelyezkedő, maximum 6 fő részére lakhatást nyújtó önálló lakás, amely nem képezi az igénybevevő tulajdonát. Ha az igénybevevő nem igényel az intézményi férőhely kiváltás eredményeként lakhatási szolgáltatást, akkor is jogosult a szociális szolgáltatások igénybevételére. Lakócentrum: Integrált lakókörnyezetben elhelyezkedő, vagyis nem fogyatékos emberek közvetlen szomszédságában kialakított, maximum 50 fő számára lakhatási szolgáltatást nyújtó osztott lakóépület, illetve osztott lakóépületek együttese. A lakók számára biztosítani kell a privát és személyes szférát, illetve olyan közösségi helyiségeket is, amelyek kisebb vagy nagyobb csoportok együttlétre alkalmasak. Egy lakószobában maximum két ember lakhat, minden lakószobához saját fürdőszoba és legalább felében teakonyha tartozik. A lakók nappali tevékenységeik, foglalkoztatásuk, napközbeni elfoglaltságuk céljából egy a lakhelytől elkülönülő, attól eltérő helyrajzi számon lévő helyen töltik. Szervezetileg a napközi foglalkozás színtere a lakhatást biztosító szolgáltatóhoz vagy más, tőle független szolgáltatóhoz is tartozhat. Minden szervezeti és szervezési formában biztosítani kell azt az

alapelvet, amely szerint a lakhatás és a napközbeni tartózkodás terei egyértelműen szétválnak. A lakóépülethez közvetlenül csak olyan kiszolgáló funkciók (mosókonyha, konyha, raktár, stb) csatolhatóak, amelyek közvetlenül és kizárólag a lakóépületben élők kiszolgálásának biztosításához szükségesek. A kiszolgáló helyiségeket lehetőség szerint elkülönült épületbe kell telepíteni. A lakócentrumba lakó, csak a komplex támogatási, gondozási szükségletfelméréssel összhangban, a legfontosabb érintettek (szakember, lakó, támogató környezet-szülő, gondnok) közös, konszenzusos döntése alapján költözhet. Kizárólagos indikáció az intenzív gondozási szükséglet nem lehet." Homogén Gondozási Csoport (HGCs) módszer: Az ápolási-gondozási szükségleteken alapuló felmérőmódszer, amely pontozásának segítségével gondozási szempontból homogénnek tekinthető csoportok kialakítását teszi lehetővé. (Analógia az egészségügyi finanszírozásban használt Homogén Betegségcsoporttal) komplex szükségletfelmérés, amely kiterjed az ellátott demográfiai, iskolázottsági, munkaerő-piaci, szociális jellemzőire, anyagi helyzetére, speciális igényeire, sérülés specifikus és tipikus problémáinak feltárására. Tartalmazza a szociális és foglalkoztatási, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai szükségletek felmérését. Kiemelten jelenik meg az ellátott igénye a szociális, és egyéb szolgáltatások terén, kielégített és kielégítetlen szükségletei, motivációi, döntéshozatali képessége. Önkéntes munka: a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenység, amely meghatározott keretek között valósul meg. A támogatott életvitel az önálló életvitel fenntartásához szükséges támogató szolgáltatások összessége, amelyek segítenek, hogy a személyek gyakorolják választási és befolyásolási képességeiket, és amelyek hozzájárulnak közösségen belüli függetlenségük megőrzéséhez. A legfontosabb ismervei: a lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása. A támogatott életvitel a lakhatás és a segítői szolgáltatás különböző formáinak rugalmas, egyénre szabott kombinációját alkalmazza. Személyközpontú, célja, hogy az egyén olyan támogatást kapjon, ami teljes egészében a szükségleteihez és elvárásaihoz illeszkedik. Az érintettek a saját életük irányítóivá válnak. Mindenki számára elérhető, nem lehet kizárni senkit a támogatott életvitelből azért, mert súlyosan fogyatékos vagy egyéb problémai vannak. Fontos eleme az érintettek személyes kapcsolatainak a támogatása és erősítése. A támogatott lakhatás megtervezése az egyén létező kapcsolatrendszeréből indul ki (család, barátok, rokonság, párkapcsolat) és ez alapján tervezi meg az egyéni autonómiát, privát szférát is tiszteletben tartó szolgáltatást." 1993. évi III. törvény (Szt.) : A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit, az Alkotmányban továbbá a nemzetközi egyezményekben, továbbá meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet: A Szociális Törvény végrehajtása érdekében alkotott a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló jogszabály. A FECSKE Szolgálat (Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás) olyan hiánypótló szolgáltatás, mely a családok életét, társadalmi integrációját segíti. A szolgáltatás tartalma: 1. Felügyelet a fogyatékos ember otthonában: - személy körüli teendők; - helyzetváltoztatás – hosszabb megbízatás esetén a helyváltoztatásban való segítés; - higiénés feladatok ellátása (fürdetés, mosdatás, tisztába tétel, öltöztetés); - gyógyszer beadása – kizárólag az orvosi előírások, szülői utasítás alapján; - egyéb alapápolás. 2. Kísérés (egyéb szolgáltatás helye és az otthona között) Fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi,

pszichoszociális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Ennek a definíciónak a komplexitása alapján értelmezzük a hazai terminológiában megjelenő következő fogalmakat: látássérült személyek, hallássérült személyek, mozgáskorlátozott személyek, értelmi fogyatékos személyek, tanulásban akadályozott személyek, autizmussal élő személyek, kommunikációjukban számottevően akadályozott személyek, súlyosan -halmozottan fogyatékos személyek. Az önálló élet nem más, mint az emberi méltóságon és önbecsülésen alapuló önrendelkezés. Az önálló életvitel azt jelenti, hogy az embereknek a saját életükkel kapcsolatosan másokkal azonos választási és ellenőrzési lehetőségeik vannak, olyan támogatásokat vehetnek igénybe, amelyekkel maximalizálni tudják az önrendelkezésüket és függetlenségüket. Látássérült: lásd fogyatékos személy. Hallássérült: lásd fogyatékos személy. Mozgáskorlátozott: lásd fogyatékos személy. Értelmi fogyatékosság: lásd fogyatékos személy. Kommunikációban számottevően akadályozott: lásd fogyatékos személy. Autizmussal élő: lásd fogyatékos személy. Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek: lásd fogyatékos személy. Fokozatosság és folyamatosság elve: A fogyatékos személyek között egy kisebb csoport mind térben, mind a szakmai segítséget nyújtók személyében bekövetkező változásokat fokozott szorongással és erős stresszreakcióval éli meg. A fokozatosság és folyamatosság elve azt jelenti, hogy azon személyek (ellátottak) kisebb lakóegységbe történő átköltözése, átköltöztetése, akik egész életüket intézményi keretek, viszonyok között élték, alaposabb felkészüléssel, felkészítéssel egy hosszabb folyamat keretében valósulhat meg. Hálózatos működés: A szolgáltatást nyújtók hálózatszerű működése lehetőséget teremt több szolgáltatási forma együttes kialakítására. Az eltérő gondozási szükségletű csoportok ellátásával a terhek megoszlására, hatékonyabb fenntartásra, illetve egyszerűbben megszervezhető, rugalmas, szükségleteken alapuló ellátásra van lehetőség. A hálózati működés további előnye, hogy a lakók állapotában bekövetkező változások okozta igényekre könnyebben lehet reagálni, és az ápolási-gondozási szükségletek kielégítésének elérhetősége biztonságot nyújt az érintettek számára. A hálózatszerű működés továbbá esélyt teremt a kiváltott, régi intézmény új tartalommal való megtöltésére is. Ilyen új tartalom lehet például a nappali fejlesztő központ szolgáltatás, a közösségfejlesztésre, szabadidő eltöltésére szolgáló tér, étterem stb. Kompetenciafejlesztés: A kompetencia alkalmasság, ügyesség, értelmi jellegű tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők, például a viszonyulás bizonyos dolgokhoz. Az egyén szintjén a kompetenciáknak öt összetevője: ismeretek, tudás; információk, amelyekkel a személy rendelkezik; készségek, jártasságok, melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét adják; önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek; személyiségvonások, vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre, információkra adott válaszok. A megváltozott szolgáltatási struktúra igényli a jelenleg a területen dolgozó szakemberek kompetenciájának fejlesztését. Nagyon fontos a stratégia megvalósításának sikere szempontjából a szakemberek, az ellátottak, az ellátottak családtagjai, gondnokai, a fenntartók és a környezet felkészítése a változásra. A szolgáltatási struktúrához új, az önálló életvitelt segítő gondozási ismeretek elsajátítása szükséges. Társadalmi integráció: Valamely társadalmi kisebbségi csoport, így például a fogyatékos emberek beilleszkedésének biztosítása a többségi társadalom által használt intézmények használatába és közösségek életébe. Az elkülönített (szegregált) ellátási formák és szolgáltatások felváltása olyanokkal, melyek komplex módon, különféle – téri, funkcionális, szociális, személyi, jogi, szervezeti – szinteken teremtik meg a többségi társadalomba történő betagolódást. Feltétele az esély- és jogegyenlőség biztosítása, illetve a többségi

szolgáltatások kitágítása és akadálymentesítése a speciális igényű csoportok szükségleteinek megfelelően. Izoláció: Elszigetelődés, kirekesztődés a társadalom más tagjai és csoportjai által alkotott életterekből, intézményekből és közösségekből. Jellemezheti egy konkrét személy élethelyzetét is, de vonatkozhat a társadalom meghatározott csoportjaira, köztük fogyatékos emberek csoportjaira is, akiket az elkülönítést szolgáló intézményi mechanizmusok és a számukra speciális élettérként létrehozott szegregált intézményrendszer zár el a többségi társadalom intézményeitől és közösségeitől. Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet), a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthető nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegű módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerű technikai eszközökön keresztül (internet-hozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerű módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendő és támogatandó - különösen az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor - az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezető lépés elkerülendő és - indokolt esetben - szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul. Normalizáció elve: A lakhatást nyújtó intézményes ellátásban részesülő személyek vonatkozásában azt jelenti, hogy az életfeltételek és kulturális standardok ne térjenek el számottevően azoktól a feltételektől és standardoktól, melyek az adott társadalomban és kultúrában megszokottak és melyeket a többségi társadalom tagjai a saját magukra nézve elfogadhatónak tartanak. Rehabilitáció elve: A fogyatékos ember társadalmi beilleszkedését számos szakterület által nyújtott szolgáltatások összehangolt rendszerével kell biztosítani, különböző – orvosi, pszichológiai, pedagógiai, foglalkoztatási, jogi – szinteken segítve ezzel komplex rehabilitációját. A rehabilitáció elve alapján egyenrangú szakember–kliens-viszonyra, a kliens önrendelkezésére és autonómiájára, fogyasztó szerepére, az általa irányított folyamatra helyezi a hangsúlyt.

12/2011. (XI.17.) számú IFKKOT határozat melléklete IFKKOT javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2011-2041. évekre kidolgozott stratégia népszerűsítését célzó kiadvány szakmai tartalmára

A kiadvány célja: ♦

A 1257/ 2011. (VII.21.) Korm. határozatban foglalt, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia alapelveinek, szakmai tartalmának népszerűsítése az érintett szakemberek körében, valamint a stratégiához való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása minden érdekelt, többségi társadalmi szereplő számára annak érdekében, hogy a stratégiában vállalt feladatok minél magasabb minőséggel valósulhassanak meg elősegítve így a fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját.

♦

A TIOP 3.4.1A program potenciális pályázóinak, valamint az egyéb források felhasználásával fejlesztésbe kezdő intézmények szakmai támogatása annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések a stratégia alapelveinek és szellemiségének maximálisan megfelelve valósulhassanak meg elősegítve így a fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját.

A kiadvány által megcélzott csoportok: ♦

Közvetlen célcsoportok: o TIOP 3.4.1A program potenciális pályázói (fenntartók és intézményvezetők); o az egyéb források felhasználásával fejlesztésbe kezdő intézmények; o fogyatékos emberek és családjaik

♦

Közvetett célcsoportok: o szakmai közösségek o minden érintett stakeholder és többségi társadalmi szereplő

Az elkészítés alapelvei A kiadvány ezeknek a céloknak a tükrében, valamint a hazai jogszabályoknak megfelelően mindenki számára hozzáférhető (érthető és értelmezhető) formában áll majd rendelkezésre. Ez egyrészt jelenti a tartalmak elektronikus változatának (DVD formátum) elkészítését a nyomtatott verzió mellékleteként, másrészt, pedig egy teljes könnyen érthető verzió beépítését a dokumentumba. A nyomtatott verzió felépítése Fejezetcím

Alfejezetek

Felkérni szerzők

javasolt

Köszöntők

Miniszteri köszöntő (NEFMI)

Dr. Réthelyi Miklós

Felhasználói ajánló Testületi ajánló

A stratégia létrehozásához vezető út

Emberi jogok és fogyatékosügy

(NEFMI miniszter) Bercze László (OFT tag) Szauer Csilla (IFKKOT elnök) Kovács Melinda (IFKKOT tag)

Összefoglaló az alapelvekről, eddigi Dr. Radványi eredményekről Katalin (IFKKOT tag) Előzmények, a stratégia Dr. Andráczi – Tóth előkészítésének folyamata Veronika (NEFMI, főosztályvezető) Szemelvények a stratégia megvalósításához

Személyközpontú tervezés

Az életterek szétválasztásának fontossága, különös tekintettel a - foglalkoztatásra - egészségügyi ellátásra - a fejlesztő iskolai oktatásra Lakhatási formák

A stratégia egyes alapelveihez, rész szempontjaihoz illeszkedő már létező hazai gyakorlatok Zárszó

Kézenfogva Alapítvány

FSZK ÉFOÉSZ ELTE BGGYK

Kézenfogva Alapítvány Mentorhálózat FSZK Támogatott döntéshozatal és önálló ÉFOÉSZ életvitel Szakemberképzés Kézenfogva Alapítvány, FSZK, ELTE BGGYK, NCSSZI, ÉFOÉSZ Kézenfogva Alapítvány

A jövő szakmai fejlesztései

Kézenfogva Alapítvány, FSZK, ELTE BGGYK, NCSSZI, ÉFOÉSZ

A teljes kiadvány könnyen érthető verziója - ÉFOÉSZ

Az elektronikus verzió a nyomtatott kiadványhoz képest a következő dokumentumtárat is tartalmazza:

-

1257/ 2011. (VII.21.) Korm. Határozat és könnyen érthető fordítása kapcsolódó egyéb jogszabályok kutatási eredmények, tanulmányok

Javasoljuk a dokumentumtár létrehozásába az IFKKOT tagjai mellett bevonni Kozma Ágnes PhD hallgatót.

Budapest, 2011. november

Összeállította: Dr. Radványi Katalin Kovács Melinda Pordán Ákos Szauer Csilla

16/2011. (XI.28.) számú IFKKOT határozat melléklete Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Operatív Program Irányító Hatóság Dr. Palicz Tamás Főigazgató Úr részére Budapest Tisztelt Főigazgató Úr! Engedje meg, hogy az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (továbbiakban Testület) tagjainak nevében ezúton üdvözöljem a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetésre kerülő az önkormányzati, állami, egyházi és nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények kiváltását célzó pályázati konstrukciójának megszületését (kódszám: TIOP-3.4.1/A-11/1). Ez a fejlesztési keretrendszer alapvetően meghatározza a 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozatban foglalt, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltását célzó stratégia (továbbiakban Stratégia) megvalósítását, így a Testület számára a pályázat szakmai tartalma kiemelt jelentőséggel bír. A pályázati dokumentáció megalkotásában a Testület részt vehetett két tagja által, melynek lehetőségét nagyon köszönjük. Fontosnak gondoljuk kiemelni azt is, hogy azok az alapelvek, melyeket a Testület a Stratégia megvalósításával kapcsolatosan megfogalmazott maradéktalanul megjelennek a pályázati dokumentációban. Mivel azonban a teljes dokumentációt most, a társadalmi egyeztetése keretében ismerhettük meg, engedje meg, hogy a dokumentum egészére vonatkozó, átfogó véleményünket, valamint az egyes szakaszokat érintő szövegszerű javaslatainkat ezúton ajánljuk figyelmébe. Szövegszerű javaslatainkat jelen levél mellékletében találja mind a Pályázati Útmutató, mind pedig a 11. számú melléklet vonatkozásában. Átfogó vélemény, javaslatok A Pályázati Útmutatót és annak 11. számú mellékletét (Szakmai terv szempontrendszere) jó színvonalúnak gondoljuk, valamint illeszkedőnek az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményben foglalt követelményekhez. Üdvözöljük azt a törekvést, mellyel a pályázati dokumentum és a fejlesztés a szakterületről érkező igényekre, szükségletekre kíván progresszív módon reagálni mind a célcsoport tekintetében a pszichiátriai és szenvedélybeteg emberek nevesítésével, mind pedig a lakhatási szolgáltatások közül a lakások és lakóotthonok preferálásával. Javasoljuk ugyanakkor, hogy a Stratégia szellemének és az emberi jogi szemléletnek megfelelően, a kliensek aktív, önrendelkező állampolgári létének érvényesítése, erősítése érdekében egyrészt azt, hogy kötelező szereplőként kerüljenek nevesítésre az intézmény lakói által választott lakó(k) az egyes projektek szakmai megvalósítói csapatában, másrészt pedig azt, hogy a

dokumentum egészében az „ellátott” kifejezés helyett, a „lakó” vagy a „szolgáltatást igénybe vevő” kifejezések kerüljenek átvezetésre és alkalmazásra. Fontosnak gondoljuk hazai és külföldi kiváltási tapasztalatok alapján, hogy a folyamatban érintett stakeholderek között, valamint a támogatható tevékenységek között különös hangsúllyal kerüljenek megemlítésre a fogyatékos személyeket nevelő szülők, hozzátartozók, gondnokok és az ő felkészítésüket támogató aktivitások. A szövegszerű javaslatok a levél mellékletében találhatók. Úgy gondoljuk, hogy a kiváltási folyamat sikerességét alapvetően határozzák meg azok az ESZA típusú tevékenységek, melyek egyrészt a lakók, másrészt minden más érintett felkészítését, valamint a teljes szervezeti struktúra és kultúra megváltoztatását hivatottak elősegíteni. A leendő pályázók munkáját támogatandó a Testület előkészíteni szándékozik egy olyan szakmai ajánlást, mely a képzések, a szervezetfejlesztés, a felkészítés, komplex felmérés és a szupervízió esetében tartalmaz irányelveket. Javasoljuk, hogy a testületi ajánlás figyelembe vételének kitétele kerüljön nevesítésre a dokumentumban. A szövegszerű módosítás a mellékletben található. Jelen pályázati dokumentációhoz kapcsolódóan a Testület tagjai szeretnék kiemelni, hogy a TIOP keretek mellett, nagy érdeklődéssel várják a TÁMOP 5.4.5 kiemelt projekt felhívásának megjelenését, tekintettel arra, hogy az utóbbi projektben megvalósításra kerülő mentorhálózati fejlesztés az alapját képezi a TIOP 3.4.1/A-11/1 projektek sikerének. A két fejlesztés egymáshoz történő időbeli igazítása így elengedhetetlen.

Bízunk benne, hogy javaslatainkkal segíteni tudtuk a pályázati dokumentum formálódását. A további sikeres együttműködés reményében és a Testület tagjai nevében, üdvözlettel:

Szauer Csilla elnök

19/2012. (I. 25.) számú IFKKOT határozat melléklete

Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendje

Az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 2. pontjában rendelkezik az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület létrehozásáról a Stratégiában meghatározott feladatok koordinálása céljából 1. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület feladatai Az Intézményi Férőhely Kiváltást továbbiakban: Testület) feladatai:

Koordináló

Országos

Testület

(a

l. A Testület koordinálja az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat értelmében az ápolást –gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltását a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulása mentén; m. biztosítja a stratégia végrehajtásának teljes körű átláthatóságát; n. a 2011 augusztusában megkezdődő TIOP 3.4.1. pályázat Pályázat Előkészítő Munkacsoportjának munkáját segíti a megfelelő pályázati kiírás megalkotásában; o. a pályázat beadása előtt a Testületnek megküldött megvalósíthatósági tanulmányokat áttekinti, véleményezi és jóváhagyja; véleményezi a pályázatok esetében megfogalmazott átalakulás után p. fennmaradó infrastruktúra hasznosításának koncepcióját; q. véleményezi a Stratégiában meghatározott komplex, szociális és foglalkoztatási, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai szükségletek felmérő módszerének és a különböző szolgáltatások finanszírozásának szakmai koncepcióját; r. véleményezi a Stratégiában meghatározott támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi, tárgyi és finanszírozási feltételeit meghatározó jogszabálytervezeteket; s. véleményezi a képzési tematikákat és a képzési anyagokat; t. koordinálja és véleményezi a mentorhálózat kiépítését; u. felülvizsgálja az alapszolgáltatások kapacitásait és javaslatot tesz azokra; v. a Stratégia három éves ütemezésekben történő megvalósítását tartalmazó Cselekvési Tervét véleményezi és jóváhagyja. 2. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület összetétele 2.1. A Testület tagjai

A Testület tagjait a szakterületért felelős helyettes államtitkár kéri fel az alábbiak szerint: g) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2 fő Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2 fő szociális háttérintézmények 3 fő fogyatékos embereket képviselő érdekképviseleti szervezetek 1 fő gyógypedagógiai felsőoktatási intézmények 1 fő szociális felsőoktatási intézmények 1 fő pszichiátriai betegek érdekvédelmi szervezeteinek képviselője 1 fő állami szociális intézmény fenntartók 1 fő nem állami szociális intézmény fenntartók 1 fő egyházi szociális intézmény fenntartók

A Testületnek összesen 13 tagja van. A Testület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nem rendelkeznek szavazati joggal.

3. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működési rendje 3.1. A Testület elnökét és helyettes elnökét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslata alapján a Testület tagjai választják a tagok sorából. 3.2. A tagok javaslatai alapján a titkár elkészíti a Testület éves munkatervét. A munkatervet a Testület hagyja jóvá. 3.3. A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. A Testület ülését a munkatervben foglalt ülések mellett az elnök, illetve bármelyik tag kérelmére – annak a titkárhoz való beérkezésétől számított legkésőbb tizenöt napon belül – össze kell hívni. 3.4. A Testület üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. 3.5. A Testület üléseire a meghívót, valamint a tervezett napirendi pont szerinti anyagokat a Testület titkára a munkaterv alapján az ülés megkezdése előtt legalább két nappal elektronikus formában küldi meg. A tagok a javaslataikat és a hozzájuk kapcsolódó anyagaikat elektronikus formában, az aláírást igénylő dokumentumokat írott formában is megküldik a titkárnak az előírt határidőre. A napirendet a Testület titkára az éves munkatervnek megfelelően, és a hozzá beérkezett napirendi javaslatok alapján állítja össze és küldi meg a tagoknak. 3.6. A Testület üléseit elnökhelyettes vezeti.

az

elnök,

illetve

akadályoztatása

esetén

az

3.7. A Testületi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. 3.8. A Testület tagja távolmaradása esetén – a szavazati jog biztosítása érdekében – gondoskodik helyettesítéséről. Ez esetben a tag az ülés előtt elektronikus levélben tájékoztatást küld a titkárnak a helyettesítés tényéről, az általa felkért személy meghatalmazását elektronikus úton megküldi. A Testület ülésén a helyettesítést ellátó személy a meghatalmazását köteles bemutatni. 3.9. A Testület tagja nem vehet részt az ülés azon részén, amelyben olyan megvalósíthatósági tanulmány, koncepció, szakmai anyag kerül megvitatásra, ahol a Testület tagja a) tanácsadói szolgáltatást nyújtott, b) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja d) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 3.10. A Testület titkára tanácskozási joggal vesz részt a Testület ülésein. 3.11. A Testület ülései nem nyilvánosak, az ülésről kép- és hangfelvétel csak a Testület elnökének engedélyével készíthető. 3.12. A Testület kialakítja belső és külső kommunikációs rendjét. A Kommunikációs Terv az Ügyrend 1. számú mellékletét képezi. 3.13. A Testület állásfoglalásait szótöbbséggel hozott határozatával alakítja ki. Szavazategyenlőség esetében az elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes szavazata dönt. 3.14. A határozatképtelenség miatt megismételt ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A Testület a megismételt ülésen az eredeti napirend vonatkozásában a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. E körülményre a tagokat a meghívó kiküldésekor figyelmeztetni kell. Egyebekben a meghívó kiküldésére a 3.5. pontban foglaltak az irányadóak. 3.15. Indokolt esetben a Testület ülésén kívül, írásbeli eljárás útján is határozatot hozhat. Írásbeli határozathozatal esetén határozati javaslatot a szavazati joggal rendelkező testületi tagok tehetnek. A testületi tag határozati javaslatát elektronikus levélben juttatja el a titkárhoz. A javaslatot a Testület titkára elektronikus úton továbbítja a tagok részére. A javaslat tagok részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül a tagok közölhetik esetleges fenntartásaikat, illetve módosító indítványaikat. E határidő lejártát követően – módosítási javaslatok hiányában – a javaslatot úgy kell tekinteni, hogy azzal mindenki egyetértett. A Testület azon tagját, aki a levélben meghatározott határidőn belül nem tiltakozik, vagy nem közli a szavazástól való távolmaradás szándékát, úgy kell tekinteni, mint aki hallgatólagosan

egyetért a javaslattal. Eredménytelennek minősül és határozathozatal nélkül zárul az írásbeli eljárás, ha a Testület elnöke, elnökhelyettese, valamely tagja a határozat rendes ülésen történő megtárgyalását javasolja. A határozatnak testületi ülésen történő megtárgyalására tett javaslatot egyben napirendi javaslatnak kell tekinteni. Az írásbeli eljárás során történő döntéshozatalra egyebekben a határozathozatal általános szabályai az irányadóak. 3.16. A Testület üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek írásba foglalásáról a titkár az ülést követő 8 napon belül gondoskodik. 3.17. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó utalást, az ülés menetét, a felszólalások lényegét, az elfogadott határozatokat, valamint a szavazati arányt. 3.18. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és egy, a Testület elnöke által az ülésen felkért jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Testület valamennyi tagja részére meg kell küldeni. 3.19. A Testület által meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell ellátni. 3.20. A működési rendben meghatározott határidők esetében, amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a határidő a következő munkanapon jár le.


kérhet

fel,

akik

5. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület Titkára 5.1. A Testület feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket a Testület Titkára látja el. 5.2. A Testület titkára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya fogyatékosügyi szakreferense

e. f. g. h.


6. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működésének pénzügyi feltételei 6.1. A Testület működési költségeiről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját költségvetési előirányzata terhére gondoskodik. 6.2. A Testület tagjait díjazás nem illeti meg, a tagok és a tanácskozási joggal rendelkező felkért szakértők azonban – a költségek felmerülésétől számított harminc napon belül – írásban kérhetik a titkártól a Testület ülésén való részvétellel kapcsolatos úti és dologi költségük megtérítését. 7. Hatálybalépés, módosítás 7.1. Az ügyrend elfogadásához és módosításához szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

a

tagok

egyszerű

7.2. Jelen ügyrend az elfogadása napján lép hatályba.

Budapest, 2011. szeptember 8.


23/2012. (III.2.) számú IFKKOT határozat melléklete

Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendje Módosításra került 2012. március 2-án a Testület határozata alapján. Az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 2. pontjában rendelkezik az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület létrehozásáról a Stratégiában meghatározott feladatok koordinálása céljából

1. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület feladatai Az Intézményi Férőhely Kiváltást továbbiakban: Testület) feladatai:

Koordináló

Országos

Testület

(a

w. A Testület koordinálja az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat értelmében az ápolást –gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltását a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulása mentén; x. biztosítja a stratégia végrehajtásának teljes körű átláthatóságát; a 2011 augusztusában megkezdődő TIOP 3.4.1. pályázat Pályázat y. Előkészítő Munkacsoportjának munkáját segíti a megfelelő pályázati kiírás megalkotásában; z. a pályázat beadása előtt a Testületnek megküldött megvalósíthatósági tanulmányokat áttekinti, véleményezi és jóváhagyja; aa. véleményezi a pályázatok esetében megfogalmazott átalakulás után fennmaradó infrastruktúra hasznosításának koncepcióját; bb. véleményezi a Stratégiában meghatározott komplex, szociális és foglalkoztatási, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai szükségletek felmérő módszerének és a különböző szolgáltatások finanszírozásának szakmai koncepcióját; cc. véleményezi a Stratégiában meghatározott támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi, tárgyi és finanszírozási feltételeit meghatározó jogszabálytervezeteket; dd. véleményezi a képzési tematikákat és a képzési anyagokat; ee. koordinálja és véleményezi a mentorhálózat kiépítését; ff. felülvizsgálja az alapszolgáltatások kapacitásait és javaslatot tesz azokra; gg. a Stratégia három éves ütemezésekben történő megvalósítását tartalmazó Cselekvési Tervét véleményezi és jóváhagyja.

2. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület összetétele 2.1. A Testület tagjai A Testület tagjait a szakterületért felelős helyettes államtitkár kéri fel az alábbiak szerint: h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)

2 2 3 1 1 1 1 1 1 1

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális háttérintézmények fogyatékos embereket képviselő érdekképviseleti szervezetek gyógypedagógiai felsőoktatási intézmények szociális felsőoktatási intézmények pszichiátriai betegek érdekvédelmi szervezeteinek képviselője Civil Műhely delegáltja állami szociális intézmény fenntartók nem állami szociális intézmény fenntartók egyházi szociális intézmény fenntartók

A Testületnek összesen 14 tagja van. A Testület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nem rendelkeznek szavazati joggal. 2.2. A Testületi tagság megszűnik: a) a tag halálával, b) a Testület megszűnésével, a kijelölőhöz intézett írásbeli lemondással, c) d) tag kijelölésének visszavonásával. 2.3. Visszavonásra a szakterületért felelős helyettes államtitkár jogosult. A visszavonást a Testület és a delegáló szervezet is kezdeményezheti, különösen az alábbi esetekben: a) a tag egy éven belül az ülések több mint felén nem jelenik meg, b) a tag véleményalkotási kötelezettségének nem tesz eleget, c) a 3.9. pont megszegése esetén. 2.4. A tagság lemondás vagy visszavonás okán történt megszűnése esetén új tagot kell kijelölni. A lemondás vagy visszavonás az új tag kijelölésének napjától válik hatályossá, ezen időpontig a korábbi delegált köteles ellátni a Testületi tagsággal járó feladatait. 2.5. A Testületi tagság nem függeszthető fel és nem szüneteltethető.

3. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működési rendje 3.1. A Testület elnökét és helyettes elnökét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslata alapján a Testület tagjai választják a tagok sorából.

3.2. A tagok javaslatai alapján a titkár elkészíti a Testület éves munkatervét. A munkatervet a Testület hagyja jóvá. 3.3. A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. A Testület ülését a munkatervben foglalt ülések mellett az elnök, illetve bármelyik tag kérelmére – annak a titkárhoz való beérkezésétől számított legkésőbb tizenöt napon belül – össze kell hívni. 3.4. A Testület üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. 3.5. A Testület üléseire a meghívót, valamint a tervezett napirendi pont szerinti anyagokat a Testület titkára a munkaterv alapján az ülés megkezdése előtt legalább két nappal elektronikus formában küldi meg. A tagok a javaslataikat és a hozzájuk kapcsolódó anyagaikat elektronikus formában, az aláírást igénylő dokumentumokat írott formában is megküldik a titkárnak az előírt határidőre. A napirendet a Testület titkára az éves munkatervnek megfelelően, és a hozzá beérkezett napirendi javaslatok alapján állítja össze és küldi meg a tagoknak. 3.6. A Testület üléseit elnökhelyettes vezeti.

az

elnök,

illetve

akadályoztatása

esetén

az

3.7. A Testületi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. 3.8. A Testület tagja távolmaradása esetén – a szavazati jog biztosítása érdekében – gondoskodik helyettesítéséről. Ez esetben a tag az ülés előtt elektronikus levélben tájékoztatást küld a titkárnak a helyettesítés tényéről, az általa felkért személy meghatalmazását elektronikus úton megküldi. A Testület ülésén a helyettesítést ellátó személy a meghatalmazását köteles bemutatni. 3.9. A Testület tagja nem vehet részt az ülés azon részén, amelyben olyan megvalósíthatósági tanulmány, koncepció, szakmai anyag kerül megvitatásra, ahol a Testület tagja a) tanácsadói szolgáltatást nyújtott, b) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja d) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 3.10. A Testület titkára tanácskozási joggal vesz részt a Testület ülésein. 3.11. A Testület ülései nem nyilvánosak, az ülésről kép- és hangfelvétel csak a Testület elnökének engedélyével készíthető.

3.12. A Testület kialakítja belső és külső kommunikációs rendjét. A Kommunikációs Terv az Ügyrend 1. számú mellékletét képezi. 3.13. A Testület állásfoglalásait szótöbbséggel hozott határozatával alakítja ki. Szavazategyenlőség esetében az elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes szavazata dönt. 3.14. A határozatképtelenség miatt megismételt ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A Testület a megismételt ülésen az eredeti napirend vonatkozásában a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. E körülményre a tagokat a meghívó kiküldésekor figyelmeztetni kell. Egyebekben a meghívó kiküldésére a 3.5. pontban foglaltak az irányadóak. 3.15. Indokolt esetben a Testület ülésén kívül, írásbeli eljárás útján is határozatot hozhat. Írásbeli határozathozatal esetén határozati javaslatot a szavazati joggal rendelkező testületi tagok tehetnek. A testületi tag határozati javaslatát elektronikus levélben juttatja el a titkárhoz. A javaslatot a Testület titkára elektronikus úton továbbítja a tagok részére. A javaslat tagok részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül a tagok közölhetik esetleges fenntartásaikat, illetve módosító indítványaikat. E határidő lejártát követően – módosítási javaslatok hiányában – a javaslatot úgy kell tekinteni, hogy azzal mindenki egyetértett. A Testület azon tagját, aki a levélben meghatározott határidőn belül nem tiltakozik, vagy nem közli a szavazástól való távolmaradás szándékát, úgy kell tekinteni, mint aki hallgatólagosan egyetért a javaslattal. Eredménytelennek minősül és határozathozatal nélkül zárul az írásbeli eljárás, ha a Testület elnöke, elnökhelyettese, valamely tagja a határozat rendes ülésen történő megtárgyalását javasolja. A határozatnak testületi ülésen történő megtárgyalására tett javaslatot egyben napirendi javaslatnak kell tekinteni. Az írásbeli eljárás során történő döntéshozatalra egyebekben a határozathozatal általános szabályai az irányadóak. 3.16. A Testület üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek írásba foglalásáról a titkár az ülést követő 8 napon belül gondoskodik. 3.17. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó utalást, az ülés menetét, a felszólalások lényegét, az elfogadott határozatokat, valamint a szavazati arányt. 3.18. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és egy, a Testület elnöke által az ülésen felkért jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Testület valamennyi tagja részére meg kell küldeni. 3.19. A Testület által meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell ellátni. 3.20. A működési rendben meghatározott határidők esetében, amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a határidő a következő munkanapon jár le.


kérhet

fel,

akik

5. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület Titkára 5.1. A Testület feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket a Testület Titkára látja el. 5.2. A Testület titkára a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által kijelölt személy.

i. j. k. l.


6. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működésének pénzügyi feltételei 6.1. A Testület működési költségeiről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját költségvetési előirányzata terhére gondoskodik. 6.2. A Testület tagjait díjazás nem illeti meg, a tagok és a tanácskozási joggal rendelkező felkért szakértők azonban – a költségek felmerülésétől számított harminc napon belül – írásban kérhetik a titkártól a Testület ülésén való részvétellel kapcsolatos úti és dologi költségük megtérítését.

7. Hatálybalépés, módosítás 7.1. Az ügyrend elfogadásához és módosításához szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

a

tagok

egyszerű

7.2. Jelen ügyrend az elfogadása napján lép hatályba. Budapest, 2012. március 2.


34/2012. (VII.4.) számú IFKKOT határozat melléklete Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendje Módosításra került 2012. július 4-én a Testület határozata alapján. Az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 2. pontjában rendelkezik az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület létrehozásáról a Stratégiában meghatározott feladatok koordinálása céljából 1. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület feladatai Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (a továbbiakban: Testület) feladatai: hh.A Testület koordinálja az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat értelmében az ápolást –gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltását a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulása mentén; ii. biztosítja a stratégia végrehajtásának teljes körű átláthatóságát; jj. a 2011 augusztusában megkezdődő TIOP 3.4.1. pályázat Pályázat Előkészítő Munkacsoportjának munkáját segíti a megfelelő pályázati kiírás megalkotásában; kk. a pályázat beadása előtt a Testületnek megküldött megvalósíthatósági tanulmányokat áttekinti, véleményezi és jóváhagyja; ll. véleményezi a pályázatok esetében megfogalmazott átalakulás után fennmaradó infrastruktúra hasznosításának koncepcióját; mm. véleményezi a Stratégiában meghatározott komplex, szociális és foglalkoztatási, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai szükségletek felmérő módszerének és a különböző szolgáltatások finanszírozásának szakmai koncepcióját; nn.véleményezi a Stratégiában meghatározott támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi, tárgyi és finanszírozási feltételeit meghatározó jogszabálytervezeteket; oo. véleményezi a képzési tematikákat és a képzési anyagokat; pp.koordinálja és véleményezi a mentorhálózat kiépítését; qq.felülvizsgálja az alapszolgáltatások kapacitásait és javaslatot tesz azokra; rr. a Stratégia három éves ütemezésekben történő megvalósítását tartalmazó Cselekvési Tervét véleményezi és jóváhagyja. 2. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület összetétele 2.1. A Testület tagjai A Testület tagjait a szakterületért felelős helyettes államtitkár kéri fel az alábbiak szerint: r) 2 fő Emberi Erőforrások Minisztériuma s) 2 fő szociális háttérintézmények t) 3 fő fogyatékos embereket képviselő érdekképviseleti szervezetek

u) 1 v) 1 w) 1 x) 1 y) 1 z) 1 aa)

fő gyógypedagógiai felsőoktatási intézmények fő szociális felsőoktatási intézmények fő pszichiátriai betegek érdekvédelmi szervezeteinek képviselője fő Civil Műhely delegáltja fő állami szociális intézmény fenntartók fő nem állami szociális intézmény fenntartók 1 fő egyházi szociális intézmény fenntartók

A Testületnek összesen 14 tagja van. A Testület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nem rendelkeznek szavazati joggal. 2.2. A Testületi tagság megszűnik: e) a tag halálával, f) a Testület megszűnésével, g) a kijelölőhöz intézett írásbeli lemondással, h) tag kijelölésének visszavonásával. 2.3. Visszavonásra a szakterületért felelős helyettes államtitkár jogosult. A visszavonást a Testület és a delegáló szervezet is kezdeményezheti, különösen az alábbi esetekben: d) a tag egy éven belül az ülések több mint felén nem jelenik meg, e) a tag véleményalkotási kötelezettségének nem tesz eleget, f) a 3.9. pont megszegése esetén. 2.4. A tagság lemondás vagy visszavonás okán történt megszűnése esetén új tagot kell kijelölni. A lemondás vagy visszavonás az új tag kijelölésének napjától válik hatályossá, ezen időpontig a korábbi delegált köteles ellátni a Testületi tagsággal járó feladatait. 2.5. A Testületi tagság nem függeszthető fel és nem szüneteltethető.

3. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működési rendje 3.1. A Testület elnökét és helyettes elnökét a Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján a Testület tagjai választják a tagok sorából. 3.2. A tagok javaslatai alapján a titkár elkészíti a Testület éves munkatervét. A munkatervet a Testület hagyja jóvá. 3.3. A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. A Testület ülését a munkatervben foglalt ülések mellett az elnök, illetve bármelyik tag kérelmére – annak a titkárhoz való beérkezésétől számított legkésőbb tizenöt napon belül – össze kell hívni. 3.4. A Testület üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze.

3.5. A Testület üléseire a meghívót, valamint a tervezett napirendi pont szerinti anyagokat a Testület titkára a munkaterv alapján az ülés megkezdése előtt legalább öt munkanappal elektronikus formában küldi meg. A tagok a javaslataikat és a hozzájuk kapcsolódó anyagaikat elektronikus formában, az aláírást igénylő dokumentumokat írott formában is megküldik a titkárnak a meghívóban jelzett határidőre. A napirendet a Testület titkára az éves munkatervnek megfelelően, és a hozzá beérkezett napirendi javaslatok alapján állítja össze és küldi meg a tagoknak. 3.6. A Testület üléseit az elnök, illetve akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. 3.7. A Testületi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. 3.8. A Testület tagja távolmaradása esetén – a szavazati jog biztosítása érdekében – köteles gondoskodni a helyettesítéséről. Ez esetben a tag az ülés előtt elektronikus levélben tájékoztatást küld a titkárnak a helyettesítés tényéről, az általa felkért személy meghatalmazását elektronikus úton megküldi. A Testület ülésén a helyettesítést ellátó személy a meghatalmazását köteles bemutatni. 3.9. A Testület tagja nem vehet részt az ülés azon részén, amelyben olyan megvalósíthatósági tanulmány, koncepció, szakmai anyag kerül megvitatásra, ahol a Testület tagja a) tanácsadói szolgáltatást nyújtott, b) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja d) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 3.10. A Testület titkára tanácskozási joggal vesz részt a Testület ülésein. 3.11. A Testület ülései nem nyilvánosak, az ülésről kép- és hangfelvétel csak a Testület elnökének engedélyével készíthető. 3.12. A Testület kialakítja belső és külső kommunikációs Kommunikációs Terv az Ügyrend 1. számú mellékletét képezi.

rendjét.

A

3.13. A Testület állásfoglalásait szótöbbséggel hozott határozatával alakítja ki. Szavazategyenlőség esetében az elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes szavazata dönt. 3.14. A határozatképtelenség miatt megismételt ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A Testület a megismételt ülésen az eredeti napirend vonatkozásában a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. E körülményre a tagokat a meghívó kiküldésekor figyelmeztetni kell. Egyebekben a meghívó kiküldésére a 3.5. pontban foglaltak az irányadóak.

3.15. Indokolt esetben a Testület ülésén kívül, írásbeli eljárás útján is határozatot hozhat. Írásbeli határozathozatal esetén határozati javaslatot a szavazati joggal rendelkező testületi tagok tehetnek. A testületi tag határozati javaslatát elektronikus levélben juttatja el a titkárhoz. A javaslatot a Testület titkára elektronikus úton továbbítja a tagok részére. A javaslat tagok részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül a tagok közölhetik esetleges fenntartásaikat, illetve módosító indítványaikat. E határidő lejártát követően – módosítási javaslatok hiányában – a javaslatot úgy kell tekinteni, hogy azzal mindenki egyetértett. A Testület azon tagját, aki a levélben meghatározott határidőn belül nem tiltakozik, vagy nem közli a szavazástól való távolmaradás szándékát, úgy kell tekinteni, mint aki hallgatólagosan egyetért a javaslattal. Eredménytelennek minősül és határozathozatal nélkül zárul az írásbeli eljárás, ha a Testület elnöke, elnökhelyettese, valamely tagja a határozat rendes ülésen történő megtárgyalását javasolja. A határozatnak testületi ülésen történő megtárgyalására tett javaslatot egyben napirendi javaslatnak kell tekinteni. Az írásbeli eljárás során történő döntéshozatalra egyebekben a határozathozatal általános szabályai az irányadóak. 3.16. A Testület üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek írásba foglalásáról a titkár az ülést követő 8 napon belül gondoskodik. 3.17. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó utalást, az ülés menetét, a felszólalások lényegét, az elfogadott határozatokat, valamint a szavazati arányt. 3.18. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és egy, a Testület elnöke által az ülésen felkért jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Testület valamennyi tagja részére meg kell küldeni. 3.19. A Testület által meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell ellátni. 3.20. A működési rendben meghatározott határidők esetében, amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, úgy a határidő a következő munkanapon jár le.

4. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület elnökének feladatai 4.1. képviseli a Testületet; 4.2. összehívja és vezeti a Testület üléseit; 4.3. az ülés alatt gondoskodik az ügyrend betartásáról; 4.4. gondoskodik a döntési javaslatok megszövegezéséről; 4.5. meghatározott feladatok ellátására szakértőket kérhet fel, akik tanácskozási joggal vesznek részt a Testület ülésén;

5. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület Titkára 5.1. A Testület feladataival és működésével adminisztratív teendőket a Testület Titkára látja el.

kapcsolatos

szervezési

és

5.2. A Testület titkára a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. által kijelölt személy. m.

folyamatos kapcsolatot tart a Testület tagjaival n. előkészíti a Testület üléseit; o. gondoskodik a Testület határozatainak nyilvántartásáról, p. jegyzőkönyvet készít az ülésekről.

6. Az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület működésének pénzügyi feltételei 6.1. A Testület működési költségeiről a Emberi Erőforrások Minisztériuma saját költségvetési előirányzata terhére gondoskodik. 6.2. A Testület tagjait díjazás nem illeti meg, a tagok és a tanácskozási joggal rendelkező felkért szakértők azonban – a költségek felmerülésétől számított harminc napon belül – írásban kérhetik a titkártól a Testület ülésén való részvétellel kapcsolatos úti és dologi költségük megtérítését. 7. Hatálybalépés, módosítás 7.1. Az ügyrend elfogadásához és módosításához szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

a

tagok

egyszerű

7.2. Jelen ügyrend az elfogadása napján lép hatályba.

Budapest, 2012. március 2.


2011. (VIII. 11.) számú IFKKOT határozat Döntés az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület ügyrendjének elfogadásáról

Recommend Documents