Ügyiratszám: MN/3052-10/2011. Tárgy: megismételt eljárás lefolytatása Ügyintéző: Személyes adat
A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 744/2011. (VI.1.) számú
HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az MTM-SBS Televízió Zrt-vel (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott megismételt eljárásban megállapította, hogy a Médiaszolgáltató 2008. augusztus 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és 30-án a W.I.T.C.H. című műsorszám közzétételével nem sértette meg a kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A keresetet a bíróság 30 napon belül bírálja el. Indokolás
Az Országos Rádió és Televízió Testület, mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának jogelődje 60/2009. (I. 7.) számú határozatában megállapította, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. TV2 csatornáján 2008. augusztus 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és 30-án összesen öt alkalommal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 5/C. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést, mivel a II. kategóriába sorolt W.I.T.C.H című rajzfilmet (a továbbiakban: rajzfilm vagy műsorszám) az I. kategóriába sorolt műsorszámok között tette közzé. A műsorszámot az I. kategóriába sorolt Bébi Bolondos Dallamok című rajzfilm előzte meg, majd utána a szintén I. kategóriába sorolt Mókás állatvilág című ismeretterjesztő kisfilm volt látható. A törvénysértés miatt a hatóság 1.852.552,-Ft összegű kötbér megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. A médiaszolgáltató a határozat felülvizsgálata iránt pert indított. A Fővárosi Bíróság 16.K.30.765/2009/7. számú ítéletében a 60/2009. (I.7.) számú határozatot hatályon kívül helyezte, és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.516/2010/8. számú ítéletében pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Az indokolás – többek között – rögzíti, hogy az Rttv. 5/C.§-ának (1) bekezdése nem úgy fogalmaz, hogy a II. kategóriába sorolt műsorszámok I. kategóriába tartozó műsorszámok között nem tehetők közzé, hanem ennél szűkítőbben, vagyis, hogy a II. kategóriás
műsorszámok 12 éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetőleg ilyen műsorszámok között nem tehetők közzé. Ezért szükséges az I. kategóriába sorolt műsorszámok körében annak értékelése, hogy mit jelent az, hogy a műsorszám korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, és az, hogy adott műsorszámot 12 éven aluliaknak szánták-e vagy sem. A bíróság szerint önmagában tehát az, hogy I. kategóriába tartozó filmek között sugározta a médiaszolgáltató a műsorszámot, nem alapozhatja meg az Rttv. 5/C.§-ának (1) bekezdése megsértésének a megállapítását. A „Mókás állatvilág” című ismeretterjesztő film vizsgálata és minősítése szükséges a tekintetben, hogy az gyermekeknek való, és 12 éven aluliaknak szánt műsorszám-e, mert csak ez alapján dönthető el, hogy a perbeli esetben a rajzfilm sugárzásakor sérült-e a fenti rendelkezés. A bíróság szerint nem mellőzhető tehát a rajzfilmblokk I. kategóriás elemeinek és a perbeli műsorszámot követően sugárzott filmnek az I. kategórián belüli minősítése, illetőleg, hogy e körben miként értelmezendő a közzétételi szabály. Vizsgálnia és értékelnie kell, hogy a perbeli műsorszám összetett műsorszám vagy sem, és ennek van-e szerepe. Fel kell tárni, hogy a II. kategóriás rajzfilm két I. kategóriás műsorszám között, avagy a Médiaszolgáltató állításának megfelelően „utolsóként” került sugárzásra, és ennek van-e jelentősége. Ki kell munkálni, hogy a korhatár nélkül megtekinthető, illetve 12 éven aluliaknak ajánlott műsorszám pontosan mit jelent. Ezután állást kell foglalni a sugárzott ismeretterjesztő film I. kategórián belüli minősítéséről. A bíróság szerint mindezek alapján kell kialakítania a Médiatanácsnak jogi álláspontját. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. § (1) bekezdésében és a 182.§ ba) pontjában biztosított hatáskörében, 2011. március 10-én hivatalból megindította a hatósági eljárást a Médiaszolgáltatóval szemben. Az eljárás során a Médiatanács az eljárási szabályok tekintetében az Mttv. rendelkezéseit, míg a jogsértéssel kapcsolatos anyagi jogi szabályok tekintetében az elkövetéskor hatályos Rttv. szabályait alkalmazta az Mttv. 216. § (1) és (3) bekezdései alapján. A Ket. 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a Médiatanács 2011. március 16-án postázott levelében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a Médiaszolgáltató 2011. március 28-án érkezett levelében tett eleget, amelyben a következőket nyilatkozta: Véleménye szerint nem követett el jogsértést a műsorszám közlésével. A II. kategóriába sorolt, kifogásolt rajzfilmet a rajzfilmblokk végén tette közzé, tehát az I. kategóriába sorolt rajzfilmeket követően sugározta, nem pedig két I. kategóriába sorolt rajzfilm között. A Médiaszolgáltató előadta, miszerint a hatóság álláspontjának figyelembe vételével változtatta meg, és alakította ki ezt a műsorszerkezetet, a hatóság jogelődjével, az ORTT-vel folytatott egyeztetéseket követően. A rajzfilmet nem tudta máskor, mint a rajzfilmblokk végén sugározni, tekintettel arra, hogy a rajzfilmblokkon kívül, a hatóság kérésének történő megfelelés érdekében nem sugározhatja. A műsorszámot követően sugárzott „Mókás állatvilág” című műsorszám már nem tartozott a rajzfilmblokkba, ezért a kifogásolt műsorszám a rajzfilmblokk végén, utolsóként került sugárzásra. A Médiaszolgáltató kifejtette továbbá, miszerint az Rttv. nem definiálja, hogy mit ért „tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszám” alatt. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a törvényben megfogalmazottakból nem következik, hogy e fogalom alatt I. kategóriába sorolt műsorszámot kell érteni, sőt éppen ennek ellenkezőjére lehet következtetni. Amennyiben ugyanis a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy megtiltsa a II. kategóriába sorolt műsorszám közzétételét I. kategóriába sorolt műsorszámok között, úgy az Rttv. ezt tartalmazta volna. A Médiaszolgáltató szerint ezen jogalkotói szándékot megerősíti az a tény is, hogy az Rttv. egyéb rendelkezéseiben a jogalkotó kifejezetten a kategóriákra hivatkozott, az (1) bekezdés viszont nem az I. kategóriába tartozó műsorszámokra vonatkozik, hanem a
2
tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámokra. A két fogalom, azaz az I. kategóriába tartozó műsorszámok és tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámok nem azonos fogalmak, ezért egymás szinonimájaként nem értelmezhetők. A Médiaszolgáltató szerint tehát a jogalkotó szándéka nem arra irányult, hogy a II. kategóriába sorolt műsorszámok közzétételét megtiltsa olyan műsorszámok között, amelyek korhatárra tekintet nélkül megtekinthetők. A Médiaszolgáltató felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény, az Mttv. az Rttv. 5/C.§-nak megfelelő rendelkezést már nem tartalmaz, a jogalkotó tehát nem látta indokoltnak a hivatkozott tilalom fenntartását sem. A fentiek alapján Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését, illetve amennyiben bebizonyosodna a törvénysértés, a kötbér szankció mellőzését kérte, tekintettel arra is, hogy a hatóság kérésére változtatott a műsorszerkezetén, és a vizsgált rajzfilmet a rajzfilmblokk végén tette közzé, továbbá arra, hogy a hatályos jogszabály erre vonatkozó rendelkezést már nem tartalmaz. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a Médiaszolgáltató az alábbiakban kifejtett indokok alapján - nem sértette meg az Rttv. 5/C. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést. Az Rttv. 5/C. § (1) bekezdése szerint „a Il. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyéb ként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.” Az Rttv. 5/B. § § (1) bekezdése szerint „azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az l. kategóriába kell sorolni.” Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése értelmében pedig „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a Il. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A Médiatanács jogelődje, az ORTT által hozott 1494/2002. (X. 17.) számú határozat az I. korhatári kategóriába tartozó műsorszámok vonatkozásában az alábbiakat rögzíti: „Tekintettel arra, hogy az l. kategória nem ajánlást fogalmaz meg egy bizonyos korosztály részére, hanem az ilyen módon besorolt műsorszám korhatárra való tekintet nélkül az általános nagyközönséghez szól, a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nézőközönség részét képezhetik. Ezért az l. kategóriába olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, valamint olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket. Az ilyen módon besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni.” A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.249/2007/4. számú ítéletében a jelen esettel analóg ügy kapcsán pedig a következőket mondta ki: „Az Rttv. 5/B. §-ának (1)-(5) bekezdései a klasszifikálás szabályait műfaji jellemzőktől függetlenül, minden műsorszámra irányadó módon határozzák meg. Az Rttv. 5/C. §-ának (1)-(4) bekezdései tartalmazzák a különböző besorolási csoportok szerinti sugárzási időpontok meghatározását. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok körében helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy egyaránt tartozhatnak ide, mind a kicsiknek szánt animációs műsorszámok, mind például az autós magazinok vagy kulturális ajánlók.
3
Az Rttv. 5/C. §-ának (1) bekezdése azonban már megbontja ezt az egységet, és szükségessé teheti az egyes kategóriába tartozó, korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok körében annak értékelését, hogy az adott műsorszámot 12 éven aluliaknak szánták-e vagy sem. Ezen minősítés csak első megközelítésben tűnik szubjektív kategóriának, ugyanis az Rttv. 5/B. § (1) és (2) bekezdéseinek összevetéséből egyértelmű, hogy csak azok a gyermekek számára készült műsorszámok tartozhatnak a 12 éven aluliaknak szánt csoportba, amelyek egyébként korhatárra tekintet nélkül megtekinthetők, azaz az I. kategóriába soroltak.” A korábbiakban idézett, 1494/2002. (X. 17.) számú határozat az I. kategóriába tartozó műsorszámokat két csoportra osztja. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek „12 éven aluli gyermekek számára készültek”, míg a másikba azok, amelyek „bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket”. A Fővárosi Ítélőtábla jelen ügy kapcsán hozott, új eljárásra kötelező ítélete is akként rendelkezik az Rttv. 5/C.§ (1) alkalmazása kapcsán, hogy szükséges az I. kategóriába sorolt műsorszámok körében annak értékelése, hogy mit jelent az, hogy a műsorszám korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, és az, hogy az adott műsorszámot 12 éven aluliaknak szántáke vagy sem. Azaz a bíróság is különbséget tesz az I. kategórián belül a 12 éven aluliaknak szánt és a minden korosztály számára megtekinthető műsorszámok között. Az Rttv. nem határozza meg a „gyermekeknek szánt" kategóriát, annak tartalmára csak az alábbiakból lehet következtetni: Az 1984-ben Ausztráliában bevezetésre került Gyermek-televíziózás kódexe az alábbi szempontokat határozza meg: - „A gyermek, illetve a kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amelyek kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. (. . .) - Ha gyermekek is szerepelnek a műsorokban (különösen fikciós műsorokban) lehetőleg ők álljanak az alkotás középpontjában, s nem pedig, mint felnőtt szereplők mellett esetlegesen felbukkanó" statiszták" közreműködjenek. (...) Úgymond a gyermek" vigye" a cselekményt, amelynek ellenőrzéséhez felvethető a kérdés: leírható-e a történet, ha a gyermekszereplőt eltávolítjuk. Ha a válasz igen, akkor valószínűtlen, hogy a műsorról elmondható lenne, hogy gyermek-specifikus vagy gyermekközpontú. ( ... )” A fentiek, valamint az Rttv. rendelkezései alapján megállapítható, hogy kiskorúaknak készült műsorszámoknak tekinthetők azon műsorszámok, amelyek a kiskorúak testi, lelki, szellemi érettségi fokának megfelelő tartalmakkal bírnak, megfelel az ő igényeiknek, érdeklődésüknek, illetőleg kiskorúakról szól, az ő főszereplésükkel készült, és nem hordoz ezen érzékeny korosztály számára fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésük szempontjából veszélyes tartalmakat. Stefan Aufenanger német kutató által megkérdezett szakértők szerint a „gyermekműsorok olyan gyermekek számára készített produkciók, amelyek a gyermekek által nézettek, valamint fejlődési- és azonosulási lehetőségeket kínálnak számukra. A szakértők a tartalmi kritériumok között említették a gyermeki fantázia kibontakozását, a gyermeki gondolkodás, érzés és cselekvés figyelembe vételét, a gyermeki életvilág (reális vagy fiktív) bevonását, a fejlődési szakaszokhoz kapcsolódást, a gyermeki szemszögből történő érvelést, valamint magyarázatot stb.” A gyermekműsorok másik, magyarországi szakértők által javasolt definíciója a következő: „gyermekműsoroknak tekinthetők azok a műsorszámok, amelyek pedagógiai szándékkal szólítják meg a 14 év alatti óvodás és általános iskolás korú gyermekeket, és figyelembe
4
veszik a gyermeki recepció sajátosságait, értve ez alatt az életkori sajátosságokat, a tévénézési szokásokat.” Jelen esetben a vizsgált, II. kategóriába sorolt műsorszámot az I. kategóriába sorolt „Mókás állatvilág” című műsor követett. A "Mókás állatvilág" című műsorszám egy ismeretterjesztő filmsorozat, a nézőket az állatvilág mókásnak, viccesnek ható eseményeibe, történéseibe kalauzolja, tartalmát és jellegét tekintve nem mondható el, hogy kizárólag kiskorúak számára készült műsorszámról van szó, azaz a Médiatanács álláspontja szerint tartalma alapján nem tekinthető a gyermekeknek, illetőleg 12 éven aluliaknak szánt műsorszámnak. A sorozat célja – bár a gyermekek számára élvezhető és érthető formában – az állatvilággal, természettel kapcsolatos minden korosztálynak szóló ismeretek bővítése. A Médiatanács a fentiek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Médiaszolgáltató a 2008. augusztus 2-án, 9-én, 16-án, 23-án és 30-án sugárzott W.I.T.CH című rajzfilmet két I. kategóriás, azonban nem két tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszám között tette közzé, azaz nem sérült az Rttv. 5/C. § (1) bekezdésben foglalt szabály. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, továbbá az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. Budapest, 2011. június 1. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Koltay András hitelesítő tag
Kapják: Személyes adat
5
