Ügyiratszám: MN/11817-5/2011. Tárgy: a Reális Zöldek Klub kiegyensúlyozottsági kérelme Ügyintéző: személyes adat
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 742/2011. (VI.1.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a Reális Zöldek Klub képviseletében eljáró Juhos László elnök (1279 Budapest, Pf. 74.; a továbbiakban: Kérelmező) a Magyar Televízió Zrt.-vel (m1, 1037 Budapest, Kunigunda útja 64.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben benyújtott kiegyensúlyozottsági kérelme alapján lefolytatott eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblától lehet kérni a Médiatanácshoz benyújtandó keresetlevéllel. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetet peres eljárásban, 30 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező 2011. április 12-én érkezett beadványában a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett a Médiaszolgáltató m1 adóján 2011. április 6-án sugárzott „Ma reggel” című műsorszám miatt. Kérelmében Obersovszky Péter műsorvezető Kraft János geológussal - a Dunaszekcsőnél bekövetkezett löszfal omlásáról folytatott - beszélgetését kifogásolta. A Kérelmező előadta, hogy a Médiaszolgáltatónak címzett kifogására válasz érkezett, de azt nem fogadja el. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdése és a 182. § u) pontja alapján a kérelem elbírálása a Médiatanács hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató. A Médiatanács a kérelem alaki vizsgálata során megállapította, hogy a Kérelmező az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján jogosult kiegyensúlyozottsági kérelem benyújtására, valamint a (2) bekezdésben meghatározott határidőt betartva - még a műsorszám sugárzásának napján - 2011. április 6-án fordult kifogásával a Médiaszolgáltatóhoz. A Médiaszolgáltató április 7-én, az Mttv. 181. § (3) bekezdésében előírt határidőben válaszolt a Kérelmezőnek. Juhos László - a Médiaszolgáltató döntésének közlését követően - kérelmét szintén a törvényben előírt határidőben, április 8-án nyújtotta be a Médiatanácshoz.
A Kérelmező szerint a beszélgetés kiegyensúlyozatlan volt, mert abból nem derült ki, hogy a löszfal omlását a Duna medrének mélyülése és a Duna vizének mozgását jobbra kitérítő erő együttesen idézte elő. Az sem derült ki a beszélgetésből, hogy az omlás csak a Duna csatornázásával, vízlépcsők építésével lett volna megelőzhető. Véleménye szerint a beszélgetés azt üzente a nézőnek, hogy a löszfal beomlása szükségszerű, nem előzhető meg. A Kérelmező előadta, hogy a reális zöldek 2007. szeptember 3-án a honlapján figyelmeztetett az omlás bekövetkezésére. Véleménye szerint fontos lenne, ha a „Ma reggel” nézője megtudná, hogy a hazai vízpolitika 20 éve a Duna-Kör „minden folyjék szabadon” jelszava jegyében folyik. Ha nem épül vízlépcső a Dunán, a Duna természeti tőkéje nem megőrizhető, nem csak a Duna ökoszisztémája romlik egyre jobban, hanem a Duna mentén élő ember élete is veszélybe kerül, mint ez Dunaszekcső vonatkozásában bekövetkezett. A Kérelmező szerint, ha a magyar vízgazdálkodás továbbra is a Duna-Kör eszmeisége alapján folytatódik, a Duna Charta, Karátson Gábor, Lányi András, a WWF képviselője kap megszólalási lehetőséget a médiában, nincs miben reménykedni a dolgok jobbra fordulását illetően. Álláspontja szerint ezért fontos lenne a reális zöldek megszólalása a „Ma reggel” műsorában. Mindezekre hivatkozással a Kérelmező kérte a Médiatanácsot, hogy a „Ma reggel’” kiegyensúlyozott médiaszolgáltatásának helyreállítása céljából kötelezze a Médiaszolgáltatót arra, hogy adjon lehetőséget a reális zöldek képviselőjének a megszólalásra. A Médiatanács 2011. április 21-én postázott levelében értesítette a Médiaszolgáltatót arról, hogy kiegyensúlyozottsági kérelem érkezett a szóban forgó műsorszámával kapcsolatban. Az értesítésen túl a Médiatanács haladéktalan nyilatkozattételre hívta fel a Médiaszolgáltatót az ügy mielőbbi elbírálhatósága érdekében. A Médiaszolgáltató 2011. május 3-án érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a Kérelmező által sérelmezett tájékoztatás elmaradását nem tartja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ba ütközőnek, álláspontja szerint a tájékoztatás megfelelt az ott írt követelményeknek. A riport beszámolt a löszfal omlás 2008-as előzményeiről, megszólaltatta mind a helyszínen, majd a stúdióban a részletes, tudományosan megalapozott tájékoztatást adó szakértőt, illetve a helyszínen a település polgármesterét, aki a stúdióban felkérés ellenére, kívülálló okok miatt nem szólalt meg. Előadta továbbá, hogy a szakértő elmondta, hogy a probléma a térségben 250, országosan 900 települést érint, Dunaszekcső esetében a település kisebb részét érinti, az a természetes folyami vízmozgások több mint 100 év alatt kialakult következménye. A szakértő arra nézve is nyilatkozott, hogy az érintett területen vannak olyan földtani mozgások, amelyeket semmilyen műtárggyal nem lehet megakadályozni. A Médiaszolgáltató szerint a riport célja egyértelműen a probléma szakértői körüljárása, a tudományos ismereteken alapuló tájékoztatás volt, és ennek meg is felelt. A Médiaszolgáltató szerint az Mttv. 3.§-ában foglaltak alapján a médiaszolgáltatás tartalmának meghatározása szabad, amely alapján a médiaszolgáltató mérlegelési, illetve felelősségi körébe tartozik, hogy a törvényi kötelezettségét milyen információk a nyilvánossághoz közvetítése útján valósítja meg. Véleménye szerint az Smtv. 13. §-ban foglalt keretek között, a szerkesztői szabadsággal élve, saját felelősségi körében mérlegelheti, hogy adott műsorszámban mely információkat közvetít a nyilvánossághoz. Véleménye szerint nem csorbultak az Smtv. 13. §-ban lefektetett követelmények, hiszen mind a szakma elismert szakértőjének, mind az érintett település vezetőjének lehetőséget biztosítottak a téma kifejtésére. Sem a szakértő, sem a polgármester nem utaltak arra, hogy a probléma kezelését illetően olyan, a bemutatottaktól gyökeresen eltérő álláspont van a
2
megoldással kapcsolatban, amellyel reálisan számolni kellene, és így a nézők tárgyilagos tájékoztatásához elengedhetetlen annak bemutatása. A Médiaszolgáltató szerint a kifejtettekre tekintettel a „Ma reggel” című műsorszámban a Reális Zöldek álláspontjáról történő tájékoztatás elmaradása nem érinti negatívan a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, ezért a hatósági eljárás megszüntetését kérte. A Médiatanács az érdemi vizsgálat során, annak keretében megtekintette a kifogásolt, a Médiaszolgáltató m1 csatornája által 2011. április 6-án 06:43:45-től sugárzott „Ma reggel” című műsorszámot. A Kérelmező által kifogásolt összeállítás tartalmának részletes leírása a határozat mellékletében olvasható. A Médiatanács a műsorszám megtekintése és a felek nyilatkozata alapján megállapította, hogy a Médiaszolgáltató nem sértette meg az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12.§ (2) bekezdésében foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azáltal, hogy a Reális Zöldek Klub álláspontja a műsorszámban nem jelent meg. A műsorban a témában érintett két személyt, Kraft János geológust és Faller Jánost, a település polgármesterét szólaltatták meg. Kraft János a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányságának munkatársa a dunaszekcsői löszfal mozgásának vizsgálatában vett részt, továbbá a terület geológiájáról írt beszámolót. A szakértő - mind a bejátszásban, mind a stúdióban - részletesen beszélt a földmozgás kialakulásáról, helyéről, okairól, kiszámíthatóságáról, illetve megemlítette azt is, hogy országosan hány települést érint a probléma. A stúdióbeszélgetés előtti bejátszásban röviden Dunaszekcső polgármestere is nyilatkozott, aki szintén megjelölte a földmozgás okát, és megemlítette azt is, hogy az uniós forrásból származó beruházásuk egyik sarkalatos pontja lesz a belső víz kivezetése a kőzettérből. A Médiatanács - egyetértve a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltakkal - megállapította, hogy az összeállítás célja elsődlegesen a probléma szakértő általi bemutatása volt. A riport a dunaszekcsői löszfal mozgását vizsgáló geológus segítségével a földtani okokat ismertette. Kraft János - többek között - elmondta, hogy a földmozgások 150-200 év alatt alakultak ki a településen, és a problémát a folyószabályozás készítette elő. A Duna közel került a magas parthoz, ezért le-leválaszt egy részt a területből. A várhegy alatt 65-70 méter mélységben elhelyezkedő többméteres átázott zóna a dunai árvizek miatt fokozatosan veszti állékonyságát, és egy idő után nem bírja el a saját tömegét. Megsüllyed, majd később a dunai árvizek hatására oldalirányba kitér, és a Duna elviszi az anyagot. A kérdést a riportalany a műsorvezető segítségével részletesen bemutatta, továbbá figyelembe véve azt a tényt is, hogy más szereplő – a témában szakértelme és a földmozgás vizsgálatában való részvétele okán nyilatkozó geológuson és a polgármesteren kívül – nem jelent meg, a riport nem vált kiegyensúlyozatlanná azáltal, hogy a Reális Zöldek Klub álláspontja az összeállításban nem került bemutatásra. A Médiatanács leszögezi továbbá, hogy miután a riport nem a probléma megelőzéséről szólt, így egy ahhoz kapcsolódó vélemény elmaradása miatt sem válhatott a műsor kiegyensúlyozatlanná. A fentiek alapján a Médiatanács a rendelkező rész szerint határozott, azaz a kérelmet elutasította. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel.
3
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontjában, továbbá az Mttv. 181. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, 2011. június 1. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Koltay András hitelesítő tag
Kapják: 1. Személyes adat
4
A 742/2011. (VI.1.) számú határozat melléklete Obersovszky Péter műsorvezető bevezetőjében utalt azokra a szakértői véleményekre, amelyek arról szóltak, hogy geológiai okai is vannak annak, hogy Dunaszekcső sorsa megnyugtatóan a löszfal ügyében nem rendezhető. Ugyanis a földtani mozgásokat semmilyen eszközzel nem lehet megállítani. Ezt követően a bejátszásban Kraft János geológus a legújabb – a 2008-as mozgás folytatódásaként kialakult - földmozgás helyéről, kialakulásáról beszélt. A narrátor pedig elmondta, hogy a katasztrófavédelem szakemberei két családot szerettek volna kiköltöztetni, azonban ők saját felelősségre házaikban maradtak. A település egy uniós pályázaton nyert 520 millió forintból oldaná meg a problémát. Majd Faller János Dunaszekcső polgármestere nyilatkozott, és elmondta, hogy a várhegynek illetőleg a kőzettérnek az aljában lévő belső talajvíz nem mozog együtt a Dunának a vízjárásával, és az uniós forrásból nyert beruházás egyik sarkalatos pontja, hogy a belső vizet minél hamarabb kivezessék a kőzettérből. A narrátor ezt követően elmondta, hogy a dunaszekcsői löszfalon 2007-ben keletkezett először repedés, 2008-ban pedig félmillió köbméter föld omlott le, egy hétvégi ház össze is dőlt. Utoljára tavaly márciusban 150 köbméter föld omlott le. Ha a mostani folyamatot nem sikerül megállítani, akkor 1,5 millió köbméter föld csúszhat meg, amely 10 házat veszélyeztet. Ezt követően Obersovszky Péter műsorvezető a bejátszásban is megszólaltatott geológussal folytatta a beszélgetést. Elsőként azt kérdezte, hogy túlzott vagy valóban az a helyzet, amit valamennyi szakember mond, azaz hogy ennek a problémának geológiai értelemben megnyugtató megoldása nincs. Kraft János erre kifejtette, hogy Dunaszekcső egy részén valóban nem tudnak mit kezdeni ezzel a problémával. Olyan magas parti rész van, ahol semmiféle műtárggyal, azaz támfallal vagy bármiféle olyan módszerrel, ami stabilizálná a kőzetteret nem lehet megakadályozni a mozgásokat. Továbbá elmondta, hogy a várhegy alatt 65-70 méter mélységben van egy többméteres átázott zóna, és a dunai árvizek miatt fokozatosan veszti állékonyságát, és egy idő után nem bírja el a saját tömegét. Megsüllyed, majd később a dunai árvizek hatására oldalirányba kitér, és a Duna elviszi az anyagot. A műsorvezető azon kérdésére, hogy mit tanácsol a településen élőknek, a geológus kifejtette, hogy a 2 millió köbméter föld alsó sávja, azaz pár százezer köbméter veszélyeztet lakott területet, a többi olyan ingatlanokat érint, ahol már fölhagytak a műveléssel. A földmozgás kiszámíthatóságával kapcsolatban pedig elmondta, hogy ezek a mozgások 150-200 év alatt alakultak ki a településen, és a folyószabályozás készítette elő ezeket a problémákat. A Duna közel került a magas parthoz, és le-leválaszt egy részt a területből, amit elszállít. Elmondása szerint, ha tudjuk a rétegsort, a morfológiai viszonyokat, és hogy mi okozza a mozgást, és hol helyezkedik el az a réteg, amely fölött megtörténik a probléma, és mik a terepi előjelei, akkor ellenőrizhetővé válik a mozgás, előre lehet látni. A 2008-as mozgás után is tudták, hogy folytatódni fog, és folyamatosan végezték a terepi bejárásokat, rákészültek erre is. A műsorvezető azon kérdésére, hogy kínos, kellemetlen vagy tragikus meglepetések nem történhetnek-e, pedig azt válaszolta, hogy ilyenek történhetnek, mert csak akkor találkozik a problémával, amikor már visszavonhatatlan a folyamat. Obersovszky Péter további kérdésére előadta, hogy Dunaszekcsőnek csak egy kis része veszélyeztetett, ugyanis 65 méteres vastagságú lösznél történnek a problémák, míg ahol 2530 méteres, ott nincs ilyen probléma, ott csak felületi hámlások vannak, amik kezelhetők. Azon kérdésre, hogy hosszú távon mi fog történni, felvázolta, hogy a probléma területhasználati célok váltását veti fel. Ki kell jelölni egy olyan sávot a Duna magas partjain, ahol a folyam hatása miatt a kőzettér állapotváltozásaira bekövetkeznek ezek a mozgások, és nem fognak veszélyeztetni lakott területet. Végül arra, hogy mennyire tudják figyelni, hogy országosan hasonló veszélyhelyzetek ne alakuljanak ki, elmondta, hogy a csapadékosságot nem tudják befolyásolni, de azt igen, hogy
5
a települések azokon a részein nem jelölnek ki beépítésre helyszínt. Végül elmondta, hogy több száz kritikus pontot ismernek az országban, de a médiában általában a magas partok jelennek meg, mint a balatoni vagy a dunai, de csak dél-dunántúli régióban 250 településről van szó, országosan ez a szám 900. A műsorvezető végül azzal zárta a beszélgetést, hogy reméli, nemcsak az kerül be a médiába, ha baj van, hanem a megelőzés is téma lesz hamarosan, továbbá közölte, hogy a polgármesterrel tervezett beszélgetés elfoglaltsága miatt nem jöhetett létre. Budapest, 2011. június 1.
a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Koltay András hitelesítő tag
6
