2011. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. második forduló. FRANCIA NYELV II

Oktatási Hivatal

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 2010/2011. tanévi

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló

FRANCIA NYELV II. kategória NYELVI TESZT

1. Lisez le témoignage de cette jeune Chinoise. Mettez les verbes à la forme qui convient. 1. réussisse 2. étais 3. sont rendus/soient rendus 4. aurait été 5. m’avaient crue 6. aurait été 7. ai été reçue 8. ne m’ont pas félicitée 9. ne réparerais jamais 10. me suis inscrite 11. ai été admise 12. en allant 13. ferait / faisait 2. Complétez le texte par le mot qui manque. Mettez à chaque fois un seul mot. Faites attention au style : évitez de mettre deux fois le même mot. 14. deviennent 15. attribué / donné 16. introduit / inventé / utilisé 17. traverser / surmonter / subir / passer 18. courante / réelle / quotidienne 19. menacée / contestée / compromise 20. combattre / vaincre / tuer 21. vivre / rencontrer / affronter / encourir / courir 22. question 23. inspire / influence 24. dotés / pourvus 25. craindre / redouter 3. Trouvez le mot qui manque. Il est de la même famille que le mot entre parenthèses. 26. 27. 28. 29. 30.

terrifiante brûlure intoxication première décès

31. 32. 33. 34.

visiteurs bouillante universitaire domestiques

jó megoldás 19 29 39 49 59 69 79 89 99 109 119 129 139 149 159 169 179 189 199 209 219 229 239 249 259 269 279 289 299 309 319 329 339 349

pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont 6 pont 7 pont 8 pont 8 pont 9 pont 10 pont 11 pont 12 pont 13 pont 14 pont 15 pont 15 pont 16 pont 17 pont 18 pont 19 pont 20 pont 21 pont 22 pont 23 pont 23 pont 24 pont 25 pont 26 pont 27 pont 28 pont 29 pont 30 pont 30 pont

Oktatási Hivatal


A 2010/2011. tanévi


FRANCIA NYELV II. kategória SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT

Íráskészség II. kategória Értékelje a feladatokat a versenyző fogalmazási lapján. Használja az érettségi jelölési rendszerét és jelölje + jellel az ötletgazdagságot, a nyelvi gazdagságot és a szókincsgazdagságot! Jelölje értékelési szempontonként a javasolt pontszámokat! Többletpont nem adható. A javított feladatot lássa el aláírásával! Az íráskészség-mérő pontszámot írja rá a feladatlapra! Íráskészség 2. kategória feladat: Értékelje a feladatot 6 x 5 fokozatú skálán! Tartalmi elemek (5 pont), szövegalkotás (5 pont), nyelvhelyesség (5 pont), nyelvi gazdagság (5 pont), szókincsgazdagság (5 pont), gondolati és ötletgazdagság (5 pont). Értékelési szempontok rövid magyarázata: Tartalmi elemek c Felvezeti a témát. d Elmondja véleményét a ruházkodási tiltásokról. e Elmondja véleményét az olyan megnyilatkozások tiltásáról, mint az ölelkezés, csókolózás a folyosón f Érveket és/vagy ellenérveket sorakoztat fel mindkét témával kapcsolatban. g Konklúzióképpen megmondja, hogy ő milyen javaslatot tenne. 5 pont: A feladatban megjelenő összes paramétert figyelembe vette, ezeket megfelelő részletességgel dolgozta ki, a fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, és azt 20 szónál többel nem haladja meg. 4 pont: a tanuló valamennyi irányító szempontot kidolgozta, de az irányító szempontok kidolgozása nem teljesen arányos. A fogalmazás hosszúsága eléri a megadott szószámot, azt 30 szónál többel nem haladja meg. 3 pont: a tanuló 4 irányító szempontot részletesen és arányosan kidolgozott. A fogalmazás hosszúsága megközelíti a megadott minimális szószámot (annál legfeljebb 20 szóval rövidebb) vagy legfeljebb 40 szóval haladja meg. 2 pont: a tanuló 3 irányító szempontot arányosan kidolgozott, vagy 4 irányító szempontot kidolgozott ugyan, de azok kidolgozása teljesen aránytalan. A fogalmazás hosszúsága legfeljebb 40 szóval elmarad az elvárt szószámtól vagy a maximális szószámot 50 vagy annál több szóval meghaladja. 1 pont: a tanuló 3-nál kevesebb irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és/vagy több irányító szempontot is kidolgozott, de a szöveg tartalmi szempontból csak részben felel meg a

feladatban kérteknek, és/vagy a létrehozott szöveg hossza nem éri el a minimálisan kívánt szószám felét (125 szót). 0 pont: a tanuló félreértette a feladatot, a szöveg tartalmi szempontból egyáltalán nem felel meg a feladatban előírtaknak. Szövegalkotás: 5 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, a szövegkohézió tökéletes: a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, változatos szövegkohéziós elemeket használ (névmások, kötőszók, stb.), van jól elkülönülő bevezetés, tárgyalás és befejezés. Stílusa tökéletesen megfelel a feladat által megkívántnak. 4 pont: a fogalmazás szövegének felépítése logikus, de a mondatok nem mindig kapcsolódnak szervesen egymáshoz, használ szövegkohéziós elemeket (névmások, kötőszók, stb.), és/vagy van bevezetés, tárgyalás és befejezés, amelyek valamelyest elkülönülnek egymástól. Stílusa megfelelő, bár helyenként nehézkes. 3 pont: a létrehozott szöveg összességében érthető, gyakran nem használ szövegkohéziós elemeket, de a szöveg érthető marad, és/vagy a bevezetés, tárgyalás és befejezés megfigyelhető, de nem különülnek el határozottan egymástól. Stílusa csak részben felel meg a feladat által megkívántnak. 2 pont: a szöveg megértését többször gátolja a szövegkohéziós elemek hiánya, a mondatok gyakran nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, és/vagy a szerkesztés hiányos: valamelyik fő rész (bevezetés, tárgyalás, befejezés) hiányzik. Stílusa nem felel meg a feladat által megkívántnak. 1 pont: a fogalmazás gyakran nehezen vagy alig érthető, szövegkohéziós elemeket nem vagy csak nagyon ritkán használ, álláspontja, gondolatmenete logikátlan, követhetetlen. 0 pont: a szöveg egyes részei érthetetlenek, a használt mondatszerkezetek nem követhetők, a megértést időnként lehetetlenné teszik. Nyelvhelyesség: 5 pont: a szöveg nyelvtani és helyesírási szempontból kiváló. Nem tartalmaz súlyos nyelvtani hibát. Legfeljebb néhány apró hibát tartalmaz. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 4 pont: a szövegben vannak kisebb, nem súlyos, a megértést nem zavaró nyelvtani és helyesírási hibák. A mondatok minden esetben érthetőek, nem fordul elő rossz mondatszerkezet. 3 pont: a szövegben gyakoriak a nyelvtani hibák. Rossz mondatszerkezet is előfordul. 2 pont: a szövegben vannak jól érthető részek, de előfordulnak súlyos vagy a megértést nehezítő hibák, és/vagy gyakran használ rossz mondatszerkezetet. 1 pont: a szövegben nagyon sok a súlyos vagy a megértést gátló nyelvtani és helyesírási hiba, egyes részei alig érthetők, és/vagy nagyon sok a mondatszerkesztésből fakadó hiba. 0 pont: a nyelvtani és mondatszerkesztésbeli hibák a szöveget egészében vagy nagy részben érthetetlenné teszik.

Súlyos nyelvtani hibának tekinthető: - az alany és az állítmány egyeztetésének hibája - rossz segédige választása - jelen idejű ragozás tévesztése (igetövek ismeretének hiánya, személyragok helytelen használata) - participe passé alakjának és être-rel képzett passé composé egyeztetésének tévesztése - függő beszéd helytelen használata és igeidők egyeztetési hibái - főnévi igeneves szerkezetek helytelen használata - igemódok és igeidők helytelen képzése, értelemzavaró használata Súlyos nyelvtani hibáért 1 pont levonható! Nyelvi gazdagság: 5 pont: igen gyakran használ bonyolultabb nyelvtani alakokat és szerkezeteket, pl. subjonctif, conditionnel, passif. Gondolatait logikusan megszerkesztett összetett mondatokban fejezi ki: használ következtető, megengedő, ellentétet kifejező, stb. mondatszerkesztési eljárásokat. A használt szerkezetek változatosak, sokrétűek. 4 pont: nagyrészt bonyolultabb szerkezeteket használ, pl. subjonctif, conditionnel, passif, de sok esetben fogalmaz egyszerű szerkezetek használatával, és/vagy gyakran alkalmaz összetett mondatokat, de időnként egyszerű mondatokban fejezi ki mondanivalóját, és/vagy a bonyolultabb szerkezetek használatakor sok az ismétlés (pl. nagyrészt passzív mondatok). 3 pont: bár időnként használ bonyolultabb szerkezeteket, többnyire egyszerű nyelvtani szerkezeteket alkalmaz, és/vagy csak ritkán fogalmaz összetett mondatokban, és/vagy bonyolultabb szerkezetekből csak néhányat használ, azok ismétlődnek. 2 pont: nagyon ritkán használ bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. Nagyrészt egyszerű mondatokban fogalmaz. 1 pont: csak egyszerű nyelvtani szerkezeteket használ, és/vagy szinte kizárólag egyszerű mondatokban fogalmaz. 0 pont: a fogalmazás nyelvi szempontból rendkívül szegényes. Szókincsgazdagság: 5 pont: a szöveg szókincse gazdag, változatos és adekvát, az alapszókincset nagy mértékben meghaladja. 4 pont: a szöveg szókincse megfelelő, de nem különösebben gazdag és/vagy gyakori ismétlődéseket tartalmaz. 3 pont: a szöveg szókincse nem különösebben gazdag, és/vagy a szóhasználat néha nehezíti a megértést. 2 pont: a szöveg szókincse nem haladja meg az alapszókincset és/vagy szóhasználata a szöveg megértését gyakran nehézzé teszi. 1 pont: szókincse szegényes és szóhasználata a szöveg megértését nehézzé teszi. A rossz szóhasználat miatt a szöveg egyes részei érthetetlenek. 0 pont: nagyon gyakran válik a szöveg érthetetlenné, nehezen érthetővé vagy nevetségessé a rossz szóhasználat miatt.

Gondolati és ötletgazdagság: 5 pont: a megalkotott szöveg ötletes, fantáziadús, eredeti. A tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. A tanuló témáról alkotott álláspontja egyértelműen kiderül a szövegből. Az érvelés releváns, jól követhető, nincsenek benne ellentmondások vagy logikai ugrások. Gondolatmenete logikus, érthető, nincsenek benne ellentmondások. 4 pont: a tanuló többségében ötletes, fantáziadús szöveget alkot, gondolatmenete viszonylag világos és a szöveg nagy részében jól követhető. A tanuló témáról alkotott álláspontja egyértelműen kiderül a szövegből. A megalkotott szövegben a tanuló saját szempontjait elfogadtatja az olvasóval. Gondolatmenetében nincsenek ellentmondások. 3 pont: a tanuló túlságosan általános szöveget, szinte kizárólag kliséket, sablonokat fogalmaz meg, nem ötletes, és/vagy a szöveg gondolatmenete időnként nehezen követhető, és/vagy gyakran vannak nem alátámasztott kijelentések, és/vagy a tanuló nézőpontja, a témáról kialakított álláspontja nem derül ki egyértelműen a szövegből. 2 pont: a feladat megoldása sablonos, ötlettelen és/vagy érdektelen, és/vagy a megalkotott szöveg gondolatmenete nehezen követhető, kusza, zavaros, és/vagy gyakran vannak a témához szorosan nem kapcsolódó megállapításai, és/vagy a tanuló nézőpontja nem érzékelhető, és/vagy a tanuló csak részben értette meg a feladatot. 1 pont: a szöveg teljességgel érdektelen és gondolatmenete gyakran követhetetlen, és/vagy alig érinti a témát. 0 pont: a létrehozott szöveg teljes egészében másról szól, mint amit a feladat utasítása előírt.

Oktatási Hivatal


A 2010/2011. tanévi


FRANCIA NYELV II. kategória HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS

1. Vous allez entendre un reportage sur un type de colonie de vacances pas comme les autres. Lisez l’exercice. Ensuite, vous entendrez le reportage deux fois. Nous avons supprimé du texte les questions du reporter. Trouvez la place des questions. La réponse 0 vous servira d’exemple. 1.

2.

3.

0

4.

5.

6.

7.

8.

B

D

H

A

E

C

F

G

I

Transcription du texte : Présentatrice :

F. Del Taglia :

Présentatrice : F. Del Taglia :

Les organisateurs ne manquent pas d’imagination pour séduire les chères têtes blondes. Dernière mode : les colonies à thèmes et surtout les colonies scientifiques. Fabrice Del Taglia, bonjour. Vous êtes le directeur marketing commercial des colonies de vacances « Aventure scientifique ». Question 1 Non, parce que nous avons un très grand nombre de thèmes, une centaine de thèmes au total, et par ailleurs, les ateliers ont lieu essentiellement le matin. Une colonie de vacances à thème scientifique est d’abord un séjour de vacances pour les jeunes qui sont là pour se reposer de l’année scolaire, pour s’amuser. Question 2 C’est une idée reçue. L’intérêt pour les sciences en général reste très fort, il n’a pas du tout diminué. En France, il est très élevé chez la jeunesse, comme en témoigne d’ailleurs le succès d’« Aventure scientifique », mais aussi la presse magazine de vulgarisation des sciences pour les jeunes, qui se vend très bien.


Question 3 L’un de nos best-sellers depuis trois ans, c’est une colonie consacrée à Harry Potter. Et c’est en rapport étroit avec les sciences. Les ateliers sur Harry Potter vont par exemple leur permettre de faire de la chimie, donc quelque chose qui ressemble au départ à un cours de potion du professeur Rogue.


Question 0 On va dire aujourd’hui, le plus prisé, c’est plus ou moins à égalité Harry Potter – un tour en Angleterre sur les traces du sorcier –, puis un séjour consacré aux animaux, qui s’appelle « Danse avec les dauphins », en Méditerranée. Pour les adolescents, le sujet le plus prisé aujourd’hui, c’est celui de notre séjour « Police scientifique, unité spéciale ».


Question 4 Nous proposons nos séjours de 6 à 18 ans, et les enfants, disons de 9 à 14 ans, sont la majorité de nos clients.

Présentatrice :

Question 5

F. Del Taglia :

Oui, puisque nous avions quadruplé au cours de ces dernières années le nombre d’enfants qui partent avec « Aventure scientifique », donc nous, on est en pleine expansion, alors que le secteur des colonies de vacances ne marche pas très bien.


Question 6 Oui, enfin nous n’avons pas l’ambition générale de changer l’image des colonies de vacances au départ, mais effectivement, c’est en partie le résultat. En tout cas, il est évident qu’une grande partie des enfants qui partent avec nous ne partiraient pas en colonie de vacances s’il n’y avait pas ce genre de thème.


Question 7 Ça va de 400 euros à 3000 euros. On va dire, en moyenne, un séjour chez nous vaut dans les 900 euros.


Question 8 Non, en moyenne c’est une dizaine de jours. Élitiste ? Non certes, malheureusement nous le regrettons, mais toutes les familles n’ont pas les moyens d’envoyer leurs enfants en vacances ni en colonie de vacances, néanmoins beaucoup d’aides existent. (http://www.youtube.com/watch?v=AnhKZ3YLZoY)

2. Vous allez entendre le témoignage d’un écrivain sur sa relation à l’orthographe. Vous entendrez le texte deux fois. Avant les écoutes, lisez les questions. Ensuite, répondez aux questions. 9.

Comment est-elle en orthographe ?

10.

Mauvaise. (Toute réponse ayant le même contenu.) Pourquoi trouve-t-elle que c’est bien de chercher l’orthographe d’un mot ?

11.

Parce que c’est bien de tourner les pages d’un dictionnaire. / Parce qu’en cherchant un mot, on tombe sur d’autres mots. (Toute réponse ayant le même contenu.) Pourquoi entretient-elle une telle relation à l’orthographe ? Elle est très distraite. / Elle n’a pas l’orthographe innée. (Toute réponse ayant le même contenu.)

12.

Pourquoi n’aime-t-elle pas le GPS ? Parce qu’elle aime se perdre/faire des rencontres inattendues. (Toute réponse ayant le même contenu.)

13.

Pourquoi n’enseignait-elle qu’en sixième ?

14.

Parce qu’après elle était dépassée par la grammaire française. (Toute réponse ayant le même contenu.) Comment cachait-elle à ses élèves ses faiblesses ? Elle leur disait qu’elle laissait les fautes pour qu’ils les remarquent. (Toute réponse ayant le même contenu.)

15.

Pourquoi peut-elle se permettre d’avoir une telle relation avec l’orthographe aujourd’hui ? Parce qu’elle a des correcteurs.

16.

Que pense-t-elle des étrangers qui maîtrisent bien le français ? Elle les admire. / Ils l’émerveillent. (Toute réponse ayant le même contenu.)

17.

Pourquoi aime-t-elle tant les mots ? C’est son outil de travail. / Ce sont ses amis. (Toute réponse ayant le même contenu.)

18.

Que veut dire « eurékta-t-il » ? Il a compris tout d’un coup. (Toute réponse ayant le même contenu.)

19.

Pourquoi ne trouve-t-on pas le mot « chuite » dans le dictionnaire ? Parce que c’est elle qui l’a inventé/il n’existe pas. (Toute réponse ayant le même contenu.)

Transcription du texte : La relation que j’entretiens avec l’orthographe (je pourrais en faire un roman), elle est assez chaotique, je ne suis pas du tout... j’ai pas l’orthographe innée, ni facile, ni naturelle, et en effet je me sers beaucoup du dictionnaire. Je n’envisage pas une seule seconde d’écrire quoi que ce soit sans un dictionnaire à portée de la main. Il y a des mots, je crois que je saurai jamais écrire, par exemple pingouin, je saurai jamais l’écrire ; ascenseur, j’ai du mal ; ressusciter, marraine, il a fallu beaucoup de temps pour que je comprenne où il y avait deux r ou deux n etc., etc., et ça tombe bien parce que je trouve en fait que c’est ce qui peut nous arriver de mieux que de chercher dans un dictionnaire, parce que, évidemment, en cherchant l’orthographe d’un mot, on en découvre beaucoup d’autres. Je trouve que c’est une bonne chose que de tourner les pages d’un dictionnaire. Et en ce sens je vais aller au bout de ma légère névrose, je pense que je ne suis pas très bonne en orthographe parce que je suis très distraite, donc je suis aussi très distraite dans la vie, et pourtant je lutte contre le GPS dans la voiture, alors que je me perds tout le temps, etc. Parce que je trouve que c’est bien de se perdre, je trouve que c’est bien de se perdre dans les villes ou dans les campagnes, comme dans un dictionnaire. Et le GPS, c’est une voix qui te dit où aller et je trouve ça assez pénible, ça nous prive de plein de rencontres inattendues, donc je préfère me perdre. Du coup, je perds beaucoup de temps à chercher l’orthographe d’un mot, il me semble. Avant j’étais prof et c’était compliqué, d’ailleurs j’étais professeur en sixième parce qu’après j’étais totalement dépassée par la grammaire française, donc quand on est prof, évidemment on peut toujours laisser une faute en disant : « C’était pour voir si vous saviez la voir », et ça m’arrivait souvent, et aujourd’hui en tant qu’auteur évidemment, j’écris sur du beurre parce que j’ai des correcteurs après moi. Et même les correcteurs d’ailleurs laissent beaucoup d’erreurs. C’est une langue compliquée et j’ai beaucoup d’admiration pour les étrangers qui parlent bien le français. Je suis émerveillée, c’est une langue compliquée. Et puis, j’aime chercher les mots. Les mots, c’est quand même mes meilleurs amis, c’est mon outil de travail, ma boîte à outils, donc plus je cherche, plus je suis heureuse. Dans mon dernier livre, j’ai inventé pas mal de nouveaux mots, c’est amusant, enfin certains se sont amusés à les pointer. Par exemple, à un moment où mon personnage, tout d’un coup,

réalise un truc – en fait dans une bande dessinée il y aurait une bulle avec marqué « Eurêka » dedans – et ben moi, en parlant de lui, j’ai mis « eurékta-t-il », c’est-à-dire « comprit-il à ce moment-là et soudainement » ; à un moment donné j’ai une cocotte-minute qui « chuitechuite » ; donc j’adore inventer des mots. Je passe mon temps à inventer des mots. (http://www.youtube.com/watch?v=dHSCSORFpDM)

3. Vous allez entendre l’actualité du jour sur la radio LCI. Vous entendrez le texte deux fois. Après les écoutes, complétez le résumé de l’enregistrement. Écrivez à chaque fois un seul mot ! 20. étoile 21. Sirius 22. racine/origine 23. chienne 24. Canicule/Sirius 25. Soleil 26. inondation/montée/ crue 27. chaude 28. chaleurs/températures 29. baissent/diminuent/varient/changent 30. trois Transcription du texte : D’où viennent les mots qui font la Une de l’actualité ? Quelle est leur histoire ? Leur usage ? Cette semaine, « Un Mot d’Actu » vous propose d’explorer les racines de la « canicule »... la tête dans les étoiles ! Parmi les mots de la météo, c’est l’un de ceux que l’on redoute d’entendre en cette saison, surtout s’il revient en boucle, comme un mauvais tube de l’été. La canicule. Pas étonnant que ce terme joue parfois la vedette de l’actualité, car à l’origine, la canicule désigne une étoile, c’est même l’étoile principale de la constellation du Grand Chien. Plus connue des amateurs de l’astronomie sous le nom de Sirius. À l’origine, une canicule signifiait littéralement une petite chienne, le préfixe cani vient du latin canis qui signifie « chien », c’est la même racine que l’on retrouve dans les mots canidés ou canin. Mais revenons à ces affaires de températures extrêmes que désigne la canicule. Pour comprendre d’où vient le sens météorologique, il faut repartir dans les profondeurs du ciel.

Car la période de grande chaleur que ce mot signifie correspond à l’époque de l’année où l’étoile appelée Sirius ou Canicule se lève et se couche précisément avec le Soleil. Cela se produit bien au-dessus de notre tête au cours du mois de juillet et août. Dans l’Antiquité, cela correspondait à l’époque des crues du Nil, bref, la période la plus chaude pour l’hémisphère nord. On établissait donc un lien entre l’apparition de cette étoile et les fortes chaleurs, et ces observations sont d’autant plus anciennes que Sirius ou Canicule – comme l’appelaient les Romains – est la plus brillante des étoiles. Voilà pourquoi la canicule désigne, par analogie, une période de très forte chaleur. Aujourd’hui, il n’est plus nécessaire de guetter les étoiles pour décréter les cas de canicule. Il faut observer et enregistrer les chaleurs élevées de jour comme de nuit, par exemple plus de 35 degrés le jour pour Marseille, et il faut encore une variation très faible de ces températures pendant au moins trois jours pour répondre aux critères scientifiques de canicule. Finalement, de cette étymologie surprenante du mot canicule, on retiendra qu’il faut se méfier des étoiles brillantes, surtout lorsqu’elles suivent mécaniquement la trajectoire de la plus brillante des étoiles. (http://lci.tf1.fr/lci-radio/un-mot-d-actu/un-mot-d-actu-la-canicule-est-une-etoile-de-mauvais-presage-5922451.html)

2011. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. második forduló. FRANCIA NYELV II

Recommend Documents