DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MISKOLCI EGYETEM H-3515 MISKOLC-EGYETEMVÁROS A doktori iskola vezetıje: Dr. Bragyova András egyetemi tanár A/6-os épület 18. szoba Tel/fax: (46) 565-388 e-mail:
[email protected] honlap: http//www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/
Tájékoztató
a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatói részére
2010/2011. tanév I. félév
Elérhetıségünk: Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 3515 Miskolc-Egyetemváros A/6. épület 18. szoba Tel/Fax: (46)565-388 E-mail:
[email protected] Honlap: www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak
Miskolc, 2009.
I. BEVEZETİ
Szeretettel köszöntöm a 2010/2011. tanév elsı félévére beiratkozott doktorandusz hallgatókat. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola az alábbi tájékoztatóval kívánja segíteni a szervezett képzésben résztvevı doktoranduszok oktatását. A tájékoztató tartalmazza a fı- és szakszemináriumi tárgyak tematikáit, a szakszemináriumok (speciális kollégiumok) tantárgyi beosztását. Ezen túl összegyőjtöttünk minden olyan információt, szabályzatot, iránymutatást, amelyeket a sikeres tanulmányok és a doktoranduszi elımenetel szempontjából fontosnak tartottunk. A kiadvány nem tartalmazza az egyéni képzésben résztvevık konkrét kötelezettségeit, hiszen ezeket a témafelelıssel összeállított és a Doktori Iskola Tanácsa által elfogadott egyéni felkészülési tervek rögzítik. Az abszolutóriumukat megszerzett doktorjelöltek felkészülésérıl sem szólunk, hiszen ık a fokozatszerzés érdekében szintén mentesülnek a szervezett oktatás alól. Mindenek elıtt szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy a doktorképzésrıl a közelmúltban több fontos jogszabály jelent meg. Ezek közül alapvetı jelentıségő az 51/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet, amely részletezi a doktoranduszok jogállását, rögzíti a doktorképzéssel kapcsolatos legfontosabb teendıket. A rendelet legfontosabb szabályait egyetemünk „Doktori képzésrıl és a doktori (PhD) fokozatszerzés szabályairól” szóló szabályzata konkretizálja, amely 2001. június 9-én lépett hatályba. Az egyetemi szabályzat 2002. szeptember 1-én hatályba lépett módosítása – a Kormányrendelettel összhangban – 180 pontra emelte az abszolutóriumhoz szükséges kreditpontok számát és módosította a költségtérítés fizetési rendjét. A szabályzat tartalmazza azokat az eltéréseket és kiegészítéseket, amelyekkel a tanulmányi és vizsgaszabályzatot doktori ügyekben alkalmaznunk kell. Az egyetemi szabályzatokat a doktori iskolánk honlapján (www.unimiskolc.hu/~wwwdeak) mindenki elérheti. A szabályzatok által nyitva hagyott, de a képzés szempontjából fontos kérdésekben a doktori iskola tanácsa elvi állásfoglalásokat hozott. Ezeket is megtalálhatják a honlapunkon, fontosságuk miatt a tájékoztató füzetbe is felvettük. A beiratkozás során minden elsı és másodéves nappali és levelezı doktorandusz köteles leckekönyvébe a kötelezı fıtárgyakat beírni. Ezen túl minden, az adott programhoz tartozó szakszemináriumot is fel kell venniük. Önálló tárgyként szerepeltetjük a kutatószemináriumot, amely nem kontaktóra, hanem a tudományos vezetı és a jelölt közös tevékenysége a disszertáció elkészítése érdekében. Ennek keretében kerülhet sor a tudományos tevékenységrıl szóló félévi referálásra is, amely a kredittáblázat szerint két kreditpontot jelent. A kötelezı tantárgyakon túl minden – nappali, levelezı – hallgató szabadon választhat a tematikában található – más programokhoz kapcsolódó – szakszemináriumok közül. Minden többlettárgy két kreditpontot ér. A kredittáblázatot mellékeljük. Kérjük Önöket, úgy tervezzék meg félévi programjukat, hogy a tanulmányaik továbbfolytatásához szükséges 30 kreditpontot a félév végére meg tudják szerezni. A 2009/2010. tanév második félévének lezárásával kapcsolatban ismét emlékeztetem Önöket, hogy leckekönyveiket feltétlenül igazoltassák le az egyes tantárgyak felelıseivel. A fıtárgy és szakszeminárium osztályzatát és kreditértékét a tanrendben szereplı tárgyfelelıs, a kutatószeminárium osztályzatát és kreditpontját a tudományos vezetı, a felvett speciális kollégium osztályzatát és kreditpontját a tárgyfelelıs írja be. A fıtárgy kreditértéke 5, a szakszemináriumé 3, a kutatószemináriumé 0-5, a speciális kollégiumé 2 pont. Ezeket a pontokat kell beíratni a másodévesek esetében is. Azok a doktoranduszok, akik maguk is oktattak, az errıl szóló (az oktatott tantárgy megjelölését, a leadott óraszámot és az oktatott tankör számát tartalmazó) igazolást a tanszékvezetıktıl kérjék ki. Az oktatásért járó kreditpontot a doktori iskola tanácsának elnöke írja be a leckekönyvbe.
1
A leckekönyvben folyamatosan fel kell tüntetni minden olyan tevékenységet (publikációt stb.), amelyre a kredittáblázat szerint kreditpont jár. Ezen pontokat – a publikáció másolata vagy egyéb igazoló dokumentum alapján – szintén a doktori iskola tanácsának elnöke írja be az indexbe. A Doktori Iskola Tanácsa a kari könyvtár helyiségében egy elkülönített kutatórészleget alakított ki, amelyet minden doktoranduszunk és doktorjelöltünk használhat. Itt rendelkezésükre áll egy – nyomtatóval és Internet kapcsolattal felszerelt – számítógép, amelyet kutatási munkájukhoz vehetnek igénybe. A könyvtár hétfın 9-12 és 13-16 óráig, kedden szerdán csütörtökön 8-12 és 13-16 óra között, pénteken 8-13 óráig áll a rendelkezésükre. A számítógépet csak a doktori képzésben résztvevık használhatják, így remény van arra, hogy mindenki igénybe tudja venni, amikor a felkészülésével összefüggı célra szüksége van rá. A levelezı hallgatókat mégis arra kérnénk, hogy a könyvtárhasználat elıtt regisztráltassák magukat 565-000/20-71 számú telefonon. A Doktorandusz Acta szerkesztı bizottsága összeállította a szerkesztés elveire, a tanulmányok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szempontokat. Ennek szövegét mellékelem és kérem Önöket, hogy a dolgozat készítése során ezeket tartsák be. Szeretnénk elérni, hogy a nyolcadik kötet is bemutatható legyen a (szélesebb értelemben vett) tudományos közvélemény elıtt. Miskolc, 2010. szeptember Tisztelettel: Dr. Stipta István egyetemi tanár, a Doktori Iskola Tanácsának elnöke
Elérhetıségünk: Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 3515 Miskolc-Egyetemváros A/6. épület 18. szoba (29-24-es mellék) Tel/Fax: (46) 565-388 E-mail:
[email protected] Honlap: www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak
2
II. A DOKTORI ISKOLA TANRENDJE „A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlıdési tendenciákra” c. doktori programjának módosított tudományos továbbképzési tanrendje 2010/2011. TANÉV I-II. FÉLÉV Nappali és levelezı tagozatos szervezett képzés A Kari doktori program képzési tanrendje négy szemeszterre vonatkozóan tartalmaz oktatási foglalkozásokat (elıadásokat és az egyes programokhoz kapcsolódó szakszemináriumokat) heti 5 órában. Az V. és VI. szemeszter alapvetı célja, hogy a doktorandusz az értekezésén dolgozzon és publikáljon. A doktoranduszoknak azonban ebben a két szemeszterben is meg kell szerezniük a 30-30 kreditpontot a félév elismertetéséhez. Nappali tagozatos jelöltek esetében a foglalkozások látogatása kötelezı; levelezı tagozatos hallgatók nem kötelesek a tanrendi órákon részt venni, a tárgyjegyzı által elıírt konzultációkon azonban meg kell jelenniük. A vizsgakövetelmények és kreditértékek mindkét tagozaton azonosak, ezeket a tárgyak elıadói a félév kezdetén ismertetik. Tantárgyak, a foglalkozások jellege, tárgyjegyzık, félévi órakeret, vizsgakötelezettségek szemeszterenként I. Szemeszter Tantárgy
Tárgyjegyzı
1. Az európai jog közös Dr. Stipta István történeti, társadalmi egyetemi tanár gyökerei (elıadás) 2. Az alkotmányjog és az Dr. Bragyova András alkotmánybíráskodás egyetemi tanár fejlıdési tendenciái Dr. Paulovics Anita (elıadás) egyetemi docens 3. Az adott programhoz Programvezetı kapcsolódó szakszeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium Vezetı
3
Félévi órakeret
Vizsga
Megszerezhetı kreditpont
30
kollokvium
5
15
kollokvium
5
15
kollokvium
3
15
aláírás
0-5
II. Szemeszter 1. Az államtudományok. (közigazgatási jog, pénzügyi jog, nemzetközi jog) fejlıdési tendenciái (elıadás) 2. A jelenkori jogelméleti gondolkodás fıbb irányzatai (elıadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakszeminárium 4. Kutatószeminárium
Dr. Torma András egyetemi tanár
30
kollokvium
5
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
15
kollokvium
5
Programvezetı és megbízott elıadó
15
kollokvium
3
15
aláírás
0-5
30
kollokvium
5
15
kollokvium
5
15
kollokvium
3
15
aláírás
0-5
30
kollokvium
5
Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár
15
kollokvium
5
Programvezetı
15
kollokvium
3
Tudományos Vezetı
15
aláírás
0-5
Tudományos Vezetı
III. Szemeszter 1. A civilisztikai tudomá- Dr. Bíró György nyok fejlıdési tendenegyetemi tanár ciái (elıadás) 2. Jogharmonizáció és Dr. Fazekas jogegységesítés az Judit Európai Közösségi egyetemi tanár Jogban (elıadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakProgramvezetı szeminárium Tudományos 4. Kutatószeminárium Vezetı
IV. Szemeszter 1. A bőnügyi tudományok fejlıdési irányai (elıadás) 2. Munkajog, agrárjog és környezetvédelmi jog az Európai Unióban (elıadás) 3. Az adott programhoz kapcsolódó szakszeminárium 4. Kutatószeminárium
Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár
4
Az elızıekben felsorolt tantárgyak követelményeinek teljesítésével a két tanév alatt összesen 72 kreditpont érhetı el. A doktorjelölt – fakultatív tárgyként – bármelyik program szakszemináriumi tárgyát hallgathatja. Az elıírt tanulmányi követelmények teljesítése esetén ebben az esetben tárgyanként két kreditpont adható. A doktorandusz – amennyiben nincs meg a szabályzatunkban elıírt nyelvismerete – köteles idegen nyelvi képzésben részt venni. A tanfolyami keretekben történı idegen nyelvi képzés fakultatív tantárgynak minısül.
Az egyes programokhoz kapcsolódó szakszemináriumok és tárgyjegyzık szemeszterenként A program címe, vezetıje: Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei Dr. Stipta István egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Jogtörténeti szakszeminárium I.
Dr. Stipta István egyetemi tanár
I.
Jogtörténeti szakszeminárium II. Jogtörténeti szakszeminárium III. Jogtörténeti szakszeminárium IV.
Dr. Stipta István egyetemi tanár Dr. Stipta István egyetemi tanár Dr. Stipta István egyetemi tanár
II. III. IV.
A program címe, vezetıje: Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
A jogalkalmazás dogmatikai alapjai A magyar jogbölcseleti gondolkodás története
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
I.
Historical Jurisprudence A jogi nyelv vagy A jog mint társadalmi-kulturális jelenség
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
III.
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
IV.
5
II.
A program címe, vezetıje: A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mezıgazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejlıdés tükrében Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Munkajogi szakszeminárium I.
Dr. Csák Csilla egyetemi docens
I.
Munkajogi szakszeminárium II.
Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár
II.
Munkajogi szakszeminárium III.
Dr. Csák Csilla egyetemi docens
III.
Munkajogi szakszeminárium IV.
Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár
IV.
A program címe, vezetıje: A közigazgatás korszerősítésének megalapozása Dr. Torma András egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Közigazgatási jogi szakszeminárium I.
Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
I.
Közigazgatási jogi szakszeminárium II.
Dr. Torma András egyetemi tanár
II.
Közigazgatási jogi szakszeminárium III. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
III.
Közigazgatási jogi szakszeminárium IV. Dr. Torma András egyetemi tanár
IV.
A program címe, vezetıje: Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése Dr. Bragyova András egyetemi tanár Dr. Paulovics Anita egyetemi docens Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Alkotmányjogi szakszeminárium I.
Dr. Bragyova András egyetemi tanár
I.
Alkotmányjogi szakszeminárium II.
Dr. Paulovics Anita egyetemi docens
II.
Alkotmányjogi szakszeminárium III.
Dr. Bragyova András egyetemi tanár
III.
Alkotmányjogi szakszeminárium IV.
Dr. Paulovics Anita egyetemi docens
IV.
6
A program címe, vezetıje: A pénzügyek jogának tudományos megalapozása Dr. Pásztorné Dr. Erdıs Éva egyetemi docens Szakszeminárium címe Pénzügyi jogi szakszeminárium I. Pénzügyi jogi szakszeminárium II. Pénzügyi jogi szakszeminárium III. Bank- és tızsdei jogi szakszem. IV.
Tárgyjegyzı Dr. Pásztorné Dr. Erdıs Éva egyetemi docens Dr. Pásztorné Dr. Erdıs Éva egyetemi docens Dr. Pásztorné Dr. Erdıs Éva egyetemi docens Dr. Pásztorné Dr. Erdıs Éva egyetemi docens
Szemeszter I. II. III. IV.
A program címe, vezetıje: A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai, különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az emberi jogvédelem perspektíváira Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Nemzetközi jogi szakszeminárium I. Nemzetközi jogi szakszeminárium II
Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens
I.
Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens
II.
Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens
III.
Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens
IV.
Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei A kisebbségvédelem nemzetközi intézményei
A program címe, vezetıje: A bőnügyi tudományok fejlıdési irányai Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Szakszeminárium címe Büntetıjogi szakszeminárium I.
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
I.
Büntetı eljárásjogi szakszeminárium Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Büntetıjogi szakszeminárium II. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
II. III.
Kriminológiai szakszeminárium
IV.
Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár
7
A program címe, vezetıje: Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens Szakszeminárium címe Történeti-összehasonlító polgári eljárásjog Európában
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens
I.
Modern magyar perjogtörténet Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens
II.
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens
III.
Polgári eljárásjogi szakszeminárium
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens
IV.
A program címe, vezetıje: Európai kereskedelmi jog Dr. Barta Judit egyetemi docens Szakszeminárium címe Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II.
Tárgyjegyzı Dr. Barta Judit egyetemi docens
Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III.
Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár Dr. Barta Judit egyetemi docens
Dr. Barta Judit egyetemi docens
Szemeszter I. II. III. IV.
A program címe, vezetıje: Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció Dr. Bíró György egyetemi tanár Szakszeminárium címe
Tárgyjegyzı
Szemeszter
Polgári jogi szakszeminárium I.
Dr. Bíró György egyetemi tanár
I.
Polgári jogi szakszeminárium II. A szellemi alkotások joga I. A szellemi alkotások joga II.
Dr. Bíró György egyetemi tanár Dr. Bíró György egyetemi tanár Dr. Bíró György egyetemi tanár
II. III. IV.
8
A program címe, vezetıje: Az Európai Unió joga Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár A program hallgatóinak szemeszterenként egy tárgy felvétele kötelezı, más programhoz tartozók a felsorolt tárgyakat – korlátozás nélküli számban – fakultatív stúdiumként hallgathatják Szakszeminárium címe Jogforrási rendszer, a közösségi jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union (német nyelven) A gazdasági liberalizáció joga: a szabadságjogok. A közös politikák A harmadik pillér. Az európai büntetıjog és az EUROPOL Európai Unió bírósági rendszere
Tárgyjegyzı Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
Európai üzleti jog, versenyjog, és a szellemi alkotások védelme A közigazgatás kérdései az EU-ban Az Alapjogok és az európai állampolgársághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban Az európai magánjog fejlıdési tendenciái
Dr. Barta Judit egyetemi docens
Szemeszter I.
Dr. Donat Ebert meghívott elıadó I. Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
II.
Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár
II.
Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
II. III.
Dr. Torma András egyetemi tanár
III.
Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
III.
Dr. Bíró György egyetemi tanár
IV.
9
III. KÖTELEZİ FİTÁRGYAK Tantárgyi program az „Európai közös jog történeti, társadalmi gyökerei” címő doktori oktatási anyaghoz I. A tantárgy oktatásának célja A félévre szóló oktatási-tudományos program aktuális kérdést, az egységesülı Európa jogának történelmi elızményeit fogja át. Személyes tapasztalataink szerint a nyugati egyetemek többségén oktatnak ilyen jellegő tárgyakat, a közös európai jog történetét szinte kivétel nélkül önálló tudományszakként, kutatási anyagként kezelik. Német területeken a hagyományos jogtörténeti oktatás is egyre inkább ebbe az irányba fordul, a nemzeti jog kutatása során különös hangsúlyt kap az általános jellemzık feltárása. A tantárgy segítségével elfogadható módon „aktualizálható” a hazai jog története, feloldható a klasszikus és jelenkori jogtörténet közötti átmenet (ma jórészt ellentét). Tárgyiasul, konkrét értelmet nyer az összehasonlító jogtörténeti kutatási program, hiszen így egy kérdésre koncentrálva, az európai egységesülést vizsgálva lehet koordinált tudományos feltárást végezni. A tananyag hátterének kidolgozása és az oktatási folyamat révén összhangot kívánunk teremteni a római jog, a magyar alkotmány- és jogtörténet valamint az általános jogtörténet célkitőzései, tantárgyi programja, esetleg szemlélete között. II. A tantárgy oktatási programja, elıadási ütemterve (Elsı foglalkozás: 2010. szeptember 22- én 16 órakor az A/6. 224. szobájában) 1. A tantárgyi tematika megbeszélése. mővelıdéstörténeti és közjogi alapjai.
Az
európai
integráció
történeti-fogalmi,
2. A Respublica Christiana kialakulása, összetartó tényezıi és felbomlása 3. A közös jog elemei: a római jog. A római jogászok gondolkodásmódja. 4. A közös jog elemei: a kánonjog. A kánonjog és a római jog viszonya. A kánonjog kodifikációja és hatása a világi jogtudományra. 5. Az újkor egységesítı tényezıi, a felvilágosodás Európa- koncepciója. Rousseau, Jeremy Bentham felfogása a közös értékeinkrıl, az államok közjogi közeledésének feltételeirıl. 6. A 19. és 20. század legfontosabb nézetei az európai integrációról. Az új európai alkotmány történeti alapjai. 7. A modern kodifikáció fogalma, fejlıdéstörténete 8. Az európai államok kodifikációs tevékenységének eredményei 9. Egy európai magánjogi törvénykönyv esélyei és akadályai. 10. Az európai közjog eredményei: az unió alkotmánya
10
11. Összegzés, szemeszterzárás III. Követelményrendszer A nappali oktatásban résztvevık számára az elıadásokon való jelenlét kötelezı. A félév végén - a kijelölt anyagból – szóbeli vizsga lesz. A levelezı hallgatók a tantárgyi tematikához kapcsolódó, egy ív terjedelmő dolgozattal és egy kiválasztott kötelezı irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minısítés ötfokozatú osztályozással történik. A tárgy kreditértéke: 5. IV. Irodalom a/ Kötelezı irodalom: Pólay Elemér: Jogászi gondolkodásmód a görög-római ókorban (A római jogászok gondolkodásmódja). In: Jogtörténeti tanulmányok V, Budapest, 1983. 272-280. o.; P. Szabó Béla: Lando vs. Gandolfi vs. UNIDROIT? Gondolatok félúton az egységes európai szerzıdési jog felé, In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XXI/2. (2003), pp. 719-733. b/ Tárgyhoz kapcsolódó (tanszékünkön elérhetı) olvasmányok: Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.; 1998; Pólay Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja. Tankönyvkiadó. Budapest, 1988. *** Coing, Helmut: Geschichtliche Grundlagen des Rechts im kontinentalen Europa und im Common Law. In: Europäische Integration als Herausforderung des Recht. Mehr Marktrecht weniger Einzelgesetze. Ed. Klaus J. Hopt. Essen, 1991. 17-31.o.; Dilcher, Gerhard: Vom Beitrag der Rechtsgeschichte zu einer zeitgemäßen Zivilrechtswissenschaft. In: Archiv für civilistische Praxis 184. 1984. 247.skk.; Landau, Peter: Die Einfluß des kanonischen Rechts auf die europäische Rechtskultur. In: Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Ed. Reiner Schulze. Berlin, 1991. 39.skk.; Padoa Schioppa, Antonio: Storia e diritto europeo. In: Rechtshistorisches Journal. 12. 1993. 285-291.o.; Ranieri, Filippo: Eine Dogmengeschichte des europäischen Zivilrechts? In: Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Ed. Reiner Schulze. Berlin, 1991. 89.skk.; Schulze, Reiner: Vom Ius commune bis zur Gemeinschaftsrecht - das Forschungsfeld der Europäischen Rechtsgeschichte. In: Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Ed. Reiner Schulze. Berlin, 1991. 3.skk; Zimmermann, Reinhard: Historische Verbindungen zwischen civil law und common law. in: Gemeinsames Privatrecht in der Europäischen Gemeinschaft. (Tagungsband zur Tagung des Arbeitskreises Europäische Integration in Trier vom April 1992.) Ed. Peter-Christian Müller-Graff. 1993. 4770.o; Zimmermann, Reinhard: Römisches Recht und europäische Rechtseinheit. In: Die Antike in der europäischen Gegenwart. Göttingen, 1993. 151-169.o. Miskolc, 2010. szeptember 10.
Dr. Stipta István egyetemi tanár, programvezetı
11
2. Az alkotmány és alkotmánybíráskodás (I. szemeszter) Az elıadások tárgya és idıpontja: Helyszín: A/6. ép. 205 szoba 1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányfogalmak és alkotmánykoncepciók. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány elsıbbsége és kötelezı ereje. Alkotmányjog és nemzetközi jog. Európa-jog és alkotmányjog. Az európai alkotmány kérdése. 2.Az alkotmányos állam. Alkotmány és demokrácia. Jogállam és alkotmányos állam. A hatalommegosztás elve és gyakorlata. 3. Alapjogok. Az alapjogok fogalma. Alapjogok és a szabadság alkotmányos fogalma. Alkotmányos egyenlıség. Alapjogi dogmatika. 4. Az alkotmányértelmezés. Alkotmányértelmezés és jogértelmezés. Az alkotmányértelmezés módszerei. Alkotmányértelmezés és alkotmánykonform jogértelmezés. 5. Az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíráskodás fogalma. Az alkotmánybíróságok mint bíróságok, alkotmánybíráskodás és rendes bíráskodás. Az alkotmánybíráskodás igazolhatósága. Alkotmánybíráskodás és politika. Alkotmánybíráskodás elterjedése a világon. Kötelezı irodalom: Alkotmányértelmezés és alkotmánybíráskodás. szerk. Paczolay Péter. Budapest 1995 Kis János: Alkotmányos demokrácia. Budapest 2001. Sári János: Alapjogok. Budapest , 2002 Emberi jogok.Szerk. Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila. 2003. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, 2000. Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest 1994. Bragyova András: Alkotmány és szabadság. A szabadság alkotmányos fogalma. Fundamentum, 2004/1. Követelmények: A nappali oktatásban résztvevık az elıadáson való részvétel mellett egy ív terjedelmő dolgozatot írnak, elıre megállapított és egyeztetett, a tantárgyhoz kapcsolódó tárgyban. A levelezı hallgatók éppúgy, mint a nappaliak, egy ív terjedelmő dolgozatot írnak, hasonló feltételekkel. A levelezı hallgatók a kötelezı irodalom ismeretérıl is számot adnak. Dr. Bragyova András egyetemi tanár
12
3. A civilisztikai tudományok fejlıdési tendenciái (3. szemeszter) Heti (félévi) óraszám: 30 óra elıadás/ I. félév (10x3 óra) Elsı foglalkozás: ügyében keresse a tárgyjegyzıt Félév végi számonkérés típusa: kollokvium Tantárgyfelelıs tanszék: Kereskedelmi jogi Tsz./Polgári jogi Tsz./Polgári eljárásjogi Tsz./Munka és Agrárjogi Tsz./Európa jogi és nemzetközi magánjogi Tsz. Tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában: A tárgy keretében bemutatásra kerül a civilisztikai jogfejlıdés. A képzés célja, hogy a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a magánjogitudományok egyes fı területein bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhetı. A tematika összeállítása során arra törekedtünk, hogy a civilisztika valamennyi fı iránya (polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog, agrárjog, polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga) képviseltesse magát. Az egyes jogágakon belül az elıadások fıként azokat a területeket mutatják be, ahol a jogfejlıdés látványos koncepció-váltásokon ment keresztül (pl. csıdjog fejlıdése az adós szankcionálásától a hitelezık védelmén keresztül az adós megmentéséig), vagy az utóbbi évtizedekben felgyorsult (pl. szellemi alkotások joga) illetve újrakodifikálása folyamatban van tartalmi és szerkezeti változásokkal (vö. új Ptk. javaslat, benne a családjogi könyvvel, felelısségtan kettéválasztásával, összességében a több száz (!) módosítással. A tematika törekedett arra is, hogy a jog védelmi szerepét, a meglévı egyensúlytalansági állapotokat kiegyensúlyozó célkitőzéseket bemutassa (pl. fogyasztóvédelem, hitelezık védelme a szerzıdési biztosítékok fejlıdésének bemutatásával, alkalmazottak jogállásának fejlıdése). Az oktatás során nem a részletszabályok bemutatására, hanem a jogalkotás hátterében meghúzódó jogi koncepciók változásának érzékeltetésére helyezzük a hangsúlyt. Tananyag leírása: 1. A jelenkori polgári jogi harmonizációs törekvések 2. A szerzıdések jogának fejlıdése, A vagyonjog egyes területeinek fejlıdése 3. A szellemi alkotások jogának fejlıdése 4. A fogyasztóvédelmi jog fejlıdése 5. A csıdjog fejlıdése 6. A versenyjog egyes területeinek fejlıdése 7. A munkajog kialakulása és fejlıdéstörténete 8. Az agrárjog kialakulása és fejlıdéstörténete 9. A Polgári perjog újkori története 10. A nemzetközi magánjog fejlıdése Számonkérés minısítésének szempontjai (vizsgakövetelmények): A vizsgán megszerezhetı érdemjegy három összetevıje: - az elıadásokon tanúsított aktivitás, - az elıadásokon elhangzottak és a kötelezı tananyag ismerete, - a saját kutatásokra épülı kézirat színvonala, a kritikai megjegyzések megalapozottsága, a javaslatok érettsége. A levelezı hallgatók számára az elıadásokon való részvétel nem követelmény. Érdemjegyükben az aktivitás helyett a kézirat színvonala kerül fokozott értékelésre.
13
Vizsgakövetelményt képez a kötelezı tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az elıadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Tananyag részletezése: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): A civilisztikai tudományok fejlıdési tendenciái. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. Hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: El kell készítenie egy 12-24 oldal terjedelmő összegzést valamelyik témakör kapcsán arról, hogyan fejlıdött egy adott jogintézmény egy meghatározott idıszakban. Dr. Bíró György intézetigazgató egyetemi tanár
4. Jogharmonizáció és jogegységesítés az Európai Közösségi jogban PhD Tantárgyi program (III. szemeszter)
1) A tárgy célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve áttekintı képet adjon a doktori programban résztvevık számára az Európai Unió jogegységesítési, jogközelítési folyamatairól, a közösségi jogalkotás fejlıdésérıl illetıleg a közösségi jog rendszerérıl, sajátosságairól. 2) Tematika: 1. A közösségi jog rendszere – jogforrások, jogalkotási hatáskörök megoszlása 2. Jogegységesítés – jogharmonizáció 3. Alapjogok és a jogharmonizáció 4. Általános jogelvek, doktrínák a közösségi jogban 5. Az Európai Bíróság szerepe a közösségi jog alakításában 6. Az európai integráció politikái – jogharmonizációs szintek 7. A jogharmonizációs kötelezettség sajátosságai a csatlakozás elıtt 8. Jogharmonizációs jogalkotás a csatlakozás után 3) Vizsgakövetelmények: a doktorjelöltek két számonkérési lehetıség közül választhatnak: • 1 szerzıi ív terjedelmő a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, • a kötelezı anyagból szóbeli kollokvium. 4) Kötelezı irodalom: Várnay Ernı-Papp Mónika: Az Európai Unió joga KJK-Kerszöv. Budapest, 2002 Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció KJK. Budapest, 2004 Az Európai Unió elsıdleges joga. Szerkesztette: Igazságügyi Minisztérium. Kiadó: Magyar Hivatalos Közlönykiadó 2004 Az Európai Integráció Alapszerzıdései Szerk.: Fazekas Judit, KJK, Budapest, 2002.
14
5) Ajánlott irodalom: Európai Közjog és Politika. Szerk.: Kende Tamás Ozírisz-Századvég Budapest, 1998, Az Európai Közösség Kereskedelmi joga. Szerk.: Király Miklós KJK Budapest 1998., Király Miklós: A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998., Mádl Ferenc: The Law of European Communities. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998., Fazekas Judit: Fogyasztói jogok, fogyasztóvédelem KJK. Budapest, 1995, Paul Craig-Grainne de Burca: EU Law Oxford University Press London második kiadás 1998., The Evolution of EU Law Ed.: Paul Craig-Grainne de Burca, Oxford University Press London 1999., Jo Steiner: Textbook on EC Law. Blackstone, London 1998, Stephen Weatherill: Law and Integration in the European Union Calendron Press -Oxford 1995., T.C. Hartley: The Foundations of European Community Law Fourth Edition. Oxford University Press 1998., Bleckman, von A.: Europarecht. 6. Kiadás Carl Heymanns, Köln, 1995.,
6) Konzultációs idıpontok: ügyében keressen a tárgyjegyzıt
Miskolc, 2010. szeptember
Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
15
IV. PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK (a programhoz tartozó hallgatóknak kötelezı, a többiek speciális kollégiumként felvehetik) 1. „Az európai közös jog történeti, társadalmi gyökerei” címő programhoz kapcsolódó jogtörténeti szakszeminárium I. és III. tematikája és követelményrendszere 2010/2011. tanév I. félév I. II.
III.
A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium A tárgy célja: A programra jelentkezı doktorjelöltek jogtörténeti, tudománymódszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülı doktori disszertáció összeállításához. A tantárgy tematikája:
1. A jogtörténeti feldolgozás módszertana. A jogtörténeti tárgyú PhD dolgozatok tartalmi, módszertani követelményei 2. A tudományos szövegek hivatkozási rendszere, idegen mővek felhasználásának szabályai. 3. Zsidótörvények a két világháború között. Forrásismertetés, kutatási koncepció felvázolása. 4.
Szabadságjogok a Horthy-korszakban.
5. A boszorkányperek társadalmi háttere, jogi vonatkozásai. 6. A helytörténetírás és a jogtörténet kapcsolata, módszertani kérdései. Az általános történet és jogtörténet kutatási szempontjainak összevetése. Miskolc várostörténetének jogtörténeti közelítése, a társadalomtörténet és jogtörténet kapcsolata. 7. Az antikvitás, a középkor kutatásának módszertani követelményei. A római jog továbbélésének kutatási irányai. A ius commune a történeti irodalomban. Továbbélı magánjogi intézmények és a jogtörténetírás. 8. A magyar katonai büntetıjogra vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom áttekintése. A szakmai biográfia írásának módszertani követelményei. A tételes jog és a jogtörténet kapcsolódása, tárgyi, idırendi elhatárolás. IV. Minısítési feltételek: A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minısítem, amelyet a szemináriumon való részvétellel és egy íves (publikációra érett) anyag elkészítésével lehet megszerezni. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Stipta István egyetemi tanár, programvezetı
16
2. A jogalkalmazás dogmatikai alapjai címő szakszeminárium tematikája és követelményrendszere A tárgy megjelölése: jogelméleti szakszeminárium II. A tárgy oktatásának célja: A graduális képzésben szereplı „Jogdogmatika” címő tantárgy keretében szerzett ismeretek tematikus elmélyítése; tartalmilag a jogalkalmazási folyamat mibenlétének, elemeinek, s az alkalmazott dogmatikai eszközök és mőveletek tudatosítása. A cél végsı fokon a jogalkalmazásban, s általában a jogban elkerülhetetlenül jelenlévı bizonytalansági mozzanatok forrásainak bemutatása. Tematika: 1. Joguralom és a jog vitára nyitottsága 2. A jogi szillogizmus 3. A deduktivizmus védelmében 4. Univerzáliák és partikuláriák 5. Következményen orientálódás 6. Értelmezés 7. Precedensek 8. Ésszerőség 9. Koherencia – elv – analógia 10. Jogi narratívák 11. Vitatható okfejtés 12. Téves ítélkezés IV. Minısítési feltételek: A 3 kreditpontot eredményezı kollokvium részét képezi egy kb. fél szerzıi ív (20.000 leütés) terjedelmő, a tárgyhoz kapcsolódó témájú tanulmány megírása és a tananyag szóban történı számonkérése. V. A tananyag: Kötelezı irodalom: Neil MacCormick: Rhetoric and the Rule of Law. A Theory of Legal Reasoning. Oxford U. P., 2005. Ajánlott irodalom: a foglalkozásokon kijelölt anyag. A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, programvezetı
3. Historical Jurisprudence címő szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium oktatásának célja: Historical Jurisprudence néven az angolszász jogtudományi szakirodalomban a természetjogi és az analitikai pozitivizmus jogbölcseleti tradíciói mellett a harmadik jelentıs jogelméleti törekvésként számon tartott jogi tradíció megismertetésére vállalkozik a szakszeminárium. II. A szakszeminárium oktatási programja, elıadási ütemterve: Elsı konzultáció idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét.
17
Kérem, jelentkezési szándékát 2010. szeptember 30-ig jelezze a
[email protected] címen. 1. Az angol történeti jogi iskola kialakulásának körülményei 2. Henry Maine munkássága és a Historical Jurisprudence megalapozása 3. A Historical Jurisprudence. mint jogelméleti irányzat kialakulása: Vinogradoff, Pollock, Maitland stb munkássága 4. A Historical Jurisprudence napjainkban: Watson, Stein, Berman stb. munkássága III. Követelményrendszer: A doktorjelölteknek két számonkérési lehetıség közül lehet választani: a) 3/4 szerzıi ív (30.000) terjedelmő a témakörhöz tartozó “tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való “megvédése”; b) a kötelezı tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése, c) szakfordítás (a tárgy elıadójával elıre egyeztetett szöveget) IV. Irodalom a) Kötelezı irodalom: Szabadfalvi József (szerk.): Historical Jurisprudence - Történeti jogtudomány. Budapest, 2000. Henry Maine: Az ısi jog. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. b) Tárgyhoz kapcsolódó (a tanszéken elérhetı) ajánlott irodalom: Horváth, Barna, Angol jogelmélet (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1943) 490534.; Walton, Frederick, ‘The Historical School of Jurisprudence and Transplantation of Law’, Journal of Comparative Law, 9 (1927) 183.; Kelly, John, A Short Histhory of Western Legal Theory (Oxford: Clarendon Press, 1992) 320-328.; Holdsworth, William, Some Makers of English Law (Cambridge: Cambridge University Press, 1938) 266-290.; Hamza, Gábor Sajó, András, ‘Savigny a jogtudomány fejlıdésének keresztútján’, Állam- és Jogtudomány, 23 (1980) 1, 79-111.; Vinogradoff, Paul, ‘The Teaching of Sir Henry Maine’, Law Quarterly Review, 20 (1904) 119-133.; Hamza, Gábor, ‘Utószó Henry Maine “Az ısi jog” c. mővéhez’, in Maine, Henry, Az ısi jog (Budapest: Gondolat, 1988) 289-312.; Cocks, Raymond, Sir Henry Maine, A Study in Victorian Jurisprudence (Cambridge: Cambridge University Press, 1988); Maine, Henry, Village Communities (London: Murray, 1871); Early History of Institutions (London: Murray, 1875); Early Law and Custom (London: Murray, 1883); Stein, Peter, Legal Evolution, The Story of an Idea (Cambridge: Cambridge University Press, 1980); Watson, Alan, Legal Transplant, An Approach to Comparative Law (Edinburgh: Edinburgh University Press, 1974); Stein, Peter, Legal Institutions, The Development of Dispute Settlement (London: Butterworths, 1984); Carter James, Law: Its Origin Growth and Function (New York: Putman, 1907); Bryce, James, Studies in History and Jurisprudence, vol. I-II. (Oxford: Clarendon Press, 1901); Holdsworth, William, The Historians of AngloAmerican Law (New York: Columbia University Press, 1928); Pollock, Friedrick, ‘Opportunities in Historical and Comparative Jurisprudence’, in Oxford Lectures and Other Discourses (London: Macmillan, 1890); Vinogradoff, Paul, Common-Sence in Law (London: Butterworth, 1913); Vinogradoff, Paul, Outlines of Historical Jurisprudence, vol. I. Introduction. Tribal Law (London: Oxford University Press, 1920); Outlines of Historical Jurisprudence, vol. II. The Jurisprudence of the Greek City (London: Oxford University Press, 1922); Jolowicz, Herbert, Roman Foundation of Modern Law (Oxford: Clarendon Press, 1957); Lectures on Jurisprudence (Holmes Beach, FL: Gaunt, 1996); Watson, Alan, Legal Transplants (Edinburgh: Scottish Academic Press; Charlottesville: University Press of
18
Virginia, 1974), Society and Legal Change (Edinburgh: Scottish Academic Press, 1977); The Nature of Law (Edinburgh: Edinburgh University Press, 1977); ‘Comparative Law and Legal Change’, Cambridge Law Journal, 37 (1978) 2, 313-336.; The Making of the Civil Law (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1981); Sources of Law, Legal Change, and Ambiguity (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1984); The Evolution of Law (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1985); Faliures of the Legal Imagination (Edinburgh: Scottish Academic Press, 1988); Samuel, Geoffrey, ‘Science, Law and History: Historical Jurisprudence and Modern Legal Theory’, Northern Ireland Legal Quarterly, 41 (1990) 1, 1-21.; Stein, Peter, ‘The Task of Historical Jurisprudence’, in MacCormick, Neil Birks, Peter (ed.), The Legal Mind, Essay for Tony Honoré (Oxford: Clarendon Press, 1986) 304.; Stein, Peter - Shand, John, Legal Values in Western Society (Edinburgh: Edinburgh University Press, 1974); Stein, Peter, A római jog Európa történetében (Budapest: Osiris Kiadó, 2005). Miskolc, 2010. szeptember
Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár
4. Munkajogi szakszeminárium tematikája I. szemeszter A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium A tárgy célja: A programra jelentkezı doktorjelöltek munka- és társadalombiztosítási jogelméleti, kutatásmódszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készülı doktori értekezéshez. A tantárgy tematikája 1. A szakjogági feldolgozás módszertana, a munkajogi tárgyú PhD dolgozatok tartalmi és módszertani követelményei, valamint a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a magyar és az idegen nyelvő mővek felhasználásának a szabályai. 2. A munkajog rendszere, kapcsolódási területei a gazdasági joghoz, a társasági joghoz és a polgári joghoz. 3. A kollektív munkajog fogalma, kialakulása, az érdekvédelmi szervezetek és az érdekegyeztetı tárgyalás. 4. A kollektív szerzıdés fogalma, fajai, megkötésének módja, hatálya, tartalma és kiterjesztése. 5. A kollektív érdekviták és jogviták, valamint a munkaküzdelem. 6. Az üzemi alkotmányjog fogalma, az üzemi tanácsrendszerek az EU tagállamaiban, az európai üzemi tanács, a magyar rendszer, az üzemi tanács jogosítványai, üzemi megállapodás. A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. III. szemeszter I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. A tárgy tematikája:
19
1. Az individuális munkajog kialakulás-története és jogdogmatikai fejlıdése, valamint kapcsolata a magánjoggal 2. A munkaszerzıdés tárgya, tartalma, elhelyezkedése a kötelmi jog rendszerében s a reá vonatkozó uniós elıírások és EU tagállami részletszabályok, továbbá a munkaszerzıdést megkötı felekre vonatkozó uniós és nemzeti jogi elıírások, teljes és részidıs foglalkoztatás, határozatlan és határozott idıre szóló munkaviszony, a próbaidı. 3. A munkaviszony tartalmi kérdései (munkavégzés, munkáltatói utasítás, munkaidı, munkaidıkeret, rendes és rendkívüli munka, a pihenıidı és a szabadság, s a munkadíjazási rendszerek, valamint a 2. és e ponttal összefüggı diszkrimináció. A témát érintı EU irányelvek és tagállami, valamint magyar adaptációjuk. 4. A munkaviszony vagy a munkavégzés helyének módosulása (kirendelés, kiküldetés és átirányítás). 5. A munkaviszony megszőnése és megszüntetése, valamint a csoportos létszámleépítés, valamint az idevonatkozó EU irányelvek, és a tagállami és hazai adaptációjuk. 6. Atipikus munkaviszonyok (munkaerı-kölcsönzés, vezetıi jogviszony, foglalkoztatáspolitika, munkaügyi felügyelet). 7. Társadalombiztosítás magyar és külföldi rendszere (kötelezı és a fakultatív magánbiztosítás). A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Dr. Csák Csilla egyetemi docens
5. Közigazgatási Jogi Szakszeminárium I. A szakszeminárium címe:
A közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulása és kezdeti fejlıdése
I. A szakszeminárium célja: Megismertetni a hallgatókkal az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi körülményeit, valamint a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti fejlıdését. A jelölteknek fel kell dolgozniuk az igazgatásnak az államok kialakulása elıtti idıszakra esı történelmi dokumentumait, emlékeit, majd az elsı államalakulatok (Sumér, Akkád, Egyiptom, Athén, Róma) igazgatási szervezetének kialakulását és fejlıdését. Ezekkel párhuzamosan a hallgatóknak át kel tekinteniük a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti elemeit, majd azok átalakulását a feudális korban. Végezetül meg kell ismerkedniük a közigazgatás-tudomány kezdeteit jelentı rendészettudomány, kameralisztika képviselıivel és azok fontosabb nézeteivel. II. A szakszeminárium tematikája: 1. Az igazgatás kialakulásának ıstörténete 2. Az igazgatás jellemzıi az államiság kialakulása elıtt 3. A mezopotámiai államok közigazgatása 4. Az egyiptomi állam közigazgatása 5. Az athéni közigazgatás kialakulásának fıbb fázisai 6. A Római Birodalom közigazgatása 7. A közigazgatásra vonatkozó nézetek elsı képviselıi 8. A közigazgatásra vonatkozó nézetek átalakulása a feudális államban 9. A közigazgatás-tudomány kezdetei Európában 20
10. A közigazgatás-tudomány kezdetei Magyarországon III. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban: - a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történı beszámolás, - további szakirodalom felkutatása az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi körülményeire vonatkozóan, - a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási eredményekrıl. A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
6. Közigazgatási Jogi Szakszeminárium III. A szakszeminárium címe: A mai külföldi közigazgatás-tudomány fı irányvonalai I. A szakszeminárium célja: A PhD hallgatók megismerkedtek az I. és II. félévben az igazgatás kialakulásával, az erre vonatkozó nézetekkel, a közigazgatás-tudomány kezdeteivel, valamint a magyar közigazgatás-tudomány képviselıivel. A III. félévben folytatódik a közigazgatás-tudomány fı irányvonalainak megismertetése elsısorban a külföldi irányzatok képviselıinek tanulmányozásával. A félév során el kell jutni a hallgatóknak a mai külföldi közigazgatástudomány fı irányzatai képviselıinek megismeréséig, illetıleg ezen képviselık alapvetı munkáinak elemzéséig. II. A szakszeminárium tematikája: 1. A közigazgatási jogi dogmatika német képviselıje: Ottó Mayer 2. A közigazgatási jogtudomány francia képviselıi: Leon Duguit és Gaston Jéze 3. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése a német közigazgatástudományban 4. A közigazgatási szervezéstudomány amerikai irányzatai 5. A döntéselmélet kidolgozója: Herbert A. Simon 6. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése Franciaországban 7. A közigazgatási politika szerepe a német közigazgatás-tudományban 8. A közigazgatási politika szerepe az amerikai közigazgatás-tudományban 9. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a francia közigazgatás-tudományban 10. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a német közigazgatás-tudományban III. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban: - a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történı beszámolás, - további szakirodalom felkutatása a mai külföldi közigazgatás-tudomány fıbb irányzataival kapcsolatban, - a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási eredményekrıl. 21
A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens
7. Alkotmányjog szakszeminárium I. 1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmány mint politikai norma. Az alkotmány mint jogrendszer alapja. Államjog és alkotmányjog. 2. Alkotmány és alkotmányjog. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány mint a jogrendszer része: az alkotmány jogiságának jelentés és feltételei. Az alkotmány és a jog érvényessége. 3. Az alkotmány fogalmához kapcsolódó fogalmak. Az alkotmány érvényességének alapja. Az alkotmány kötelezı ereje. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmány változása. Alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítás korlátai: vannak e megváltoztathatatlan alkotmányjogig normák? Az alkotmányváltozás és a forradalom jogi fogalma. A rendszerváltozás mint az alkotmány változása. Az alkotmányvédelem fogalma és alkotmányvédelem intézményei. 4. Az alkotmány értelmezése. Az alkotmány problémája. Az alkotmányértelmezés módszerei. Az alkotmány jogi értelmezése. Jogértelmezés és alkotmányértelmezés. Az „alkotmánykonform” jogértelmezés kérdése. Az alkotmány értelmezése és alkalmazása. 5. Alkotmány és demokrácia. Népszuverenitás és alkotmányos állam: az alkotmányos demokrácia. Korlátozza-e az alkotmányos állam demokráciát? Képviseleti és közvetlen demokrácia és az alkotmányjog. 6. Az alkotmány tartalma. Az alkotmányos állam mint az alkotmány tartalma. Alkotmányos szabadság és alkotmányos egyenlıség. Alkotmányos állam és jogállam. A hatalom megosztása mint az alkotmány tartalma. IRODALOM: Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány,. Budapest, INDOK 2001 Sajó András: Az önkorlátozó hatalom. Budapest MTA JTI/KJK 1996 Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest MTA JTI/KJK 994. Bragyova András: Alkotmány és szabadság. FUNDAMENTUM 2004 1. Követelmény: kollokvium vagy levelezı hallgatók esetében helyette dolgozat írása. Dr. Bragyova András egyetemi tanár
22
8. Alkotmányjogi szakszeminárium III. A szakszemináriumok tárgya és idıpontja: 1. Az alapjogok elmélete és gyakorlata. Az alapjogok 2. Az alkotmányos szabadság fogalma. Politikai szabadság és egyéni szabadság. Szabadság és alkotmányos jogok. Általános szabadságjog. 3. Alkotmányos egyenlıség. Az egyenlıség alkotmányos fogalma. Az egyenlıségi szabály alkalmazása az alkotmánybíráskodásban. 4. Vallás- és lelkiismereti szabadság. Az állam- és egyház viszonya az alkotmányos államban. 5. A vélemény szabadsága. Kommunikációs jogok. A kommunikációs jogok alapvetı jelentısége és igazolása. Nyilvánosság és alkotmány; a diskurzív demokrácia-felfogás és az alkotmányjog. Dr. Bragyova András egyetemi tanár
9. „A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” címő doktori alprogramhoz kapcsolódó pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium I. II. A tárgy célja: A programra jelentkezı doktorjelöltek pénzügyi jogi, tudomány-módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, a témakörökhöz kapcsolódó szakirodalom felkutatása, összegyőjtése, megismerése. Elvi segítségadás a készülı disszertáció összeállításához. A jelen szemeszter a jogági elhatárolás makrogazdasági összefüggések, az államháztartás és egyes alrendszerének – különös tekintettel az önkormányzatokra – gazdálkodásának a szabályait foglalja össze, a pénzügyi jogtudomány fejlıdési irányait figyelembe véve. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája: 1. A pénzügyi jogi szakirodalomgyőjtés és feldolgozás módszertana, a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a doktori értekezés tartalmi követelményei 2. A pénzügyi jog elhelyezése a jogágak rendszerében, a pénzügyi jogtudomány elhatárolási kérdései 3. A pénzügyi jog fejlıdési irányai, más országok megoldásai, a pénzügyi jogtudomány története 4. Az államháztartási gazdálkodás elméleti kérdései 5. A közpénzek ellenırzésének szervezete, területei 6. Az államháztartás és alrendszerei kapcsolata. Reformelképzelések a helyi önkormányzati gazdálkodásában 7. Az európai integrációval kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségek hatása a pénzügyi jogi szabályozásra 8. A pénzügyi jogtudomány fejlıdésére vonatkozó szakirodalom felkutatása, összegyőjtése és áttekintése
23
IV. Minısítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minısítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelezı hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmő dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minısítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Az elsı foglalkozás idıpontja ügyében keresse a szemináriumvezetıt. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Erdıs Éva egyetemi docens, programvezetı
10. „A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” c. doktori alprogramhoz kapcsolódó pénzügyi jogi szakszeminárium III. szemeszterének tematikája és követelményrendszere I. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium III. II. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása címő doktori alprogramra jelentkezı résztvevıket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejlıdési tendenciával. A képzésben résztvevı doktorjelölt kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. A programra jelentkezı doktorjelöltek a jelen szemeszterben folytatják megkezdett adójogi kutatásaikat, az oktatás célja a gyakorlati ismeretek megalapozása, elmélyítése, az ismeretanyag beépítése a doktori értekezésbe. A III. szemeszterben a belföldi adózás anyagi és eljárásjogi témaköreinek feldolgozására és elemzésére került sor, különös tekintettel a speciális szabályokra. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium III. részletes tematikája: (félévi órakeret: 15 óra, megszerezhetı kreditpont: 3) 1. Az adójog rendszere és elhelyezkedése a pénzügyi jogon belül, kapcsolódása a többi jogághoz, elhatárolása a közigazgatási jogtól, polgári jogtól 2. A kontinentális és angol-szász típusú adórendszerek jellemzıi, adópolitika 3. A magánszemélyek jövedelemadójának speciális szabályai a külföldi és belföldi adóalany szemszögébıl 4. A külföldiekre vonatkozó belsı adójogi rendelkezések 5. Az adóztatás problémái: adóelkerülés, megtagadás, kijátszás 6. A tıkenyereség és értékpapírból származó jövedelem adóztatása 7. Az adóeljárási jog általános és különös szabályai, elhatárolása 8. A magyar adójogra vonatkozó belföldi és nemzetközi szakirodalom áttekintése
24
A foglalkozások helyét és idıpontja ügyében keresse a tárgyjegyzıt. IV. Minısítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minısítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelezı hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmő dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minısítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Az elsı foglalkozás idıpontja ügyében keresse a szemináriumvezetıt. Miskolc, 2010. szeptember. Dr. Erdıs Éva egyetemi docens, programvezetı
11. A bőnügyi tudományok fejlıdési irányai” címő programhoz kapcsolódó Büntetıjogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere I. II.
A tárgy megjelölése: Büntetıjogi szakszeminárium I. A tárgy célja: A programban résztvevı doktorjelöltek tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetıjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése.
A tantárgy tematikája, az egyes foglalkozások idıpontjai és helye (minden alkalommal az A/6 ép. 125. sz. szobában): 1. Kutatás módszertan a büntetıjog-tudományban. 2. Hazai és nemzetközi bőnügyi tudományi folyóiratok; a bőnügyi tudományok nemzetközi vonatkozásai. 3. A magyar büntetıjog-tudomány alakulásának korszakai; az egyes korszakok fıbb jellemzıi. 4. A büntetıjog-tudomány fejlıdési tendenciái 5. Az Európai Unión belüli büntetıjogi együttmőködés hatása a büntetıjog-tudományra. III.
IV.
Minısítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas anyag elkészítése. A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Helye: A/6. épület 125. szoba Miskolc, 2010. szeptember Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, tárgyjegyzı
25
12. „A bőnügyi tudományok fejlıdési irányai” címő programhoz kapcsolódó Büntetıjogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere I.
A tárgy megjelölése: Büntetıjogi szakszeminárium II.
II.
A tárgy elıadója: Dr. Görgényi Ilona tanszékvezetı egyetemi tanár
III.
A tárgy célja: A Deák Ferenc Doktori Iskola programjában résztvevı doktorjelöltek tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetıjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése
IV. A tantárgy tematikája: 1. A hazai büntetıjogunk alakulása az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében 2. A környezet elleni bőncselekmények az európai büntetıjogi tendenciákra is figyelemmel 3. A korrupció elleni küzdelem büntetıjogi eszközei 4. A kárhelyreállító igazságszolgáltatás formái a magyar büntetıjogban 5. A véleménynyilvánítás szabadsága (győlöletbeszéd) és a büntetıjog 6. Kutatási irányok a magyar büntetıjog-tudományban az egyes bőncselekményekkel kapcsolatban A foglalkozások helyét és idıpontját a beiratkozáskor közöljük. V.
Tananyag: A több témakört magába foglaló szakszemináriumi tematika szerteágazó szakirodalmára alapozott tananyag kijelölése a konkrét foglalkozásokon történik.
VI. Minısítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas kézirat elkészítése. A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, tárgyjegyzı
13. Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. Tantárgy feladata: Az Európai Megállapodás (társulási szerzıdés) 1994. január 01-én lépett hatályba, mely Magyarországot is jogközelítésre kötelezte, egyebek mellett, a társasági jog területén is. A képzés célja bemutatni, hogy hol tart a magyar jog a közösségi irányelvek átvételével és a nemzeti jogba történı beillesztésével, a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a társasági jogban bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhetı, illetve tájékozódjon arról, hogy mit értünk közösségi és mit a magyar társasági jog alatt. A doktorandus sajátítsa el az Európai Közösség vonatkozó joganyagát, szerezzen betekintést legalább egy tagállam társasági jogába, ismerje meg a joggyakorlatot (Európai Bíróság, nemzeti jogok). A képzés eredményeképpen a PhD. hallgató legyen képes arra, hogy a magyar társasági jogot a nyugat-európai jogi megoldásokkal összevesse, felmérje és értékelje a különbségeket.
26
Tananyag leírása: I. Az Európai Unió tagállamainak jellemzı társasági típusai - Partnership - Korlátolt felelısségő társaságok: GmbH, SL, SARL, BVBA/SPRL, BV, Private limited company) - Részvénytársaságok, vegyes formák (Limited partnership with shares, AG., Kommanditgesellschaft auf Aktien /Betéti Rt./) II. Az Európai Közösség jogalkotása - A közösségi jog elsıdlegessége, közvetlen hatálya - Van Gend en Loos 1963, Costa v. ENEL 1964., Simenthal, Leonesio, Grad 1970. - Jogalkotási szintek (elsıdleges, másodlagos jog, rendelet, irányelv) - Az EU társasági jog alapjai a Római Szerzıdésben, Daily Mail, Centros esetek - Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése - A tájékoztatásra vonatkozó elsı irányelv (68/151/EEC) A publicitás, nyilvánosság, bejegyzés elıtti kötelezettségek, érvénytelenség irányelvhez kapcsolódó korábbi szabályok. - A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. - Más irányelvekben szereplı publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), - konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.) - A társaság képviselete - A társasági szerzıdés érvénytelensége - A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC) - Hitelezık és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelezı kellékei, az alaptıke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerzıdések, saját részvények, az alaptıke megváltozása. - Kapcsolódó területek más irányelvekben: - Az egyszemélyes kft-rıl szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC). - Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján. - Társaságok egyesülése - A társaságok szétválása - A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC) - A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) - A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet - Könyvviteli irányelvek - A korlátozott felelısséggel járó társaságok éves mérlegérıl szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) - A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC) - A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeirıl szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) - az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról; - A részvényesi jogokról szóló 2007/36 (EK) irányelv.
27
- Irányelv tervezetek - A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet - Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet - (Az ismétlés szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet) - Székhely-áthelyezési irányelv tervezet - Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet - Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK sz. irányelv. - az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK irányelvnek a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok alapítása, valamint tıkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történı módosításáról (1. cikk 4. bekezdés); - az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról; - az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a Tanács 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvének a független szakértı által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendı jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történı módosításáról III. A társasági jogi jogharmonizáció szükségessége A vizsgán megszerezhetı érdemjegy két összetevıje: - az európai joganyag és joggyakorlat ismerete, - a saját kutatásokra épülı kézirat színvonala, a kritikai megjegyzések megalapozottsága, a javaslatok érettsége. Vizsgakövetelményt képez a kötelezı tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az elıadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Tananyag részletezése: - Sándor István: A társasági jog története Nyugat-Európában KJK-Kerszöv Kiadó Budapest, 2005. - Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog KJKKERSZÖV, Budapest 2004., 2. bıvített kiadás - Darázs Lénárd- Faludi Gábor-Kisfaludi András-Pajor-Bytomski Magdalena-Vékás Lajos: Európai Közösségi jogi elemek a magyar magán-és kereskedelmi jogban KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001. (II Rész: Jogharmonizáció a kereskedelmi társaságok jogában) - Gadó Gábor: A vállalatfogalom határai az európai jogban In.: Europai Jog 3/2005. - Gadó Gábor: A társasági vagyon szolgáltatására és védelmére vonatkozó közösségi jogi követelmények In.: Gazdaság és Jog 3/2003. 3-12 oldalak és 4/2003. 3-9. oldalak - Gadó Gábor: A vállalatfelvásárlás közösségi jogi szabályozásának jövıje Európai Jog 2/2002. 17-24 oldalak - Metzinger Péter: A társaságok és a szabad letelepedés a Cartesio ügyben közzétett fıtanácsnoki indítvány kritikája In.: Europai Jog 4/2008. - Sárközy Tamás: Húsz éves a gazdasági társaságok törvényi szabályozása In.: Gazdaság és Jog 1/2009. 3-9. oldalak - A korlátolt felelısségő társaságok német jogának változásai In.: Gazdaság és Jog 11/2008. 10- oldalak
28
- Liber Ádám: A belsı visszaélés-jelentési rendszer jogi követelményeirıl I. rész In.: Gazdaság és Jog 2/2009. 11-16. oldalak II. rész Gazdaság és Jog 3/2009. 8-15. oldalak - Európai Jog c. folyóirat (Európai Jogakadémia folyóirata) 2009. márciusi száma a Cartesio ügy feldolgozása 3-55. oldalak - Dr. Csehi Zoltán: Esetek a jegyzett tıke védelmét szolgáló német társasági jogi gyakorlatból In.: Magyar Jog 209. 6. szám 352-360 oldalak - A tanszéken rendelkezésre álló idegen nyelvő jogirodalom. Hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: El kell készítenie egy 10-20 oldal terjedelmő kéziratot, amelyben összegzést ad a társasági jog valamely jogintézményének európai és magyar szabályozásáról, kritikailag elemzi a vizsgált területet és önálló javaslatokat fogalmaz meg. A kézirat színvonala el kell érje az országos folyóiratban való publikálás szintjét. Elsı foglalkozás idıpontja ügyében keresse a szemináriumvezetıt. Dr. Barta Judit egyetemi docens
14. Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az „Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog” címő tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat az EU és a tagállamok fogyasztóvédelmi politikájának fejlıdésével, a fogyasztóvédelem jogi eszközrendszerével, valamint a jogharmonizáció irányaival. Tananyag leírása: 1. A fogyasztóvédelmi politika fejlıdése az EK-ban 2. A nemzeti jogok közelítése a közösségi joghoz 3. Termékfelelısség 4. Termékbiztonság 5. Szavatosság - jótállás 6. A fogyasztók tájékoztatását szolgáló eszközök 7. A fogyasztói szerzıdések tisztességtelen szerzıdési feltételei 8. Fogyasztói hitel 9. A fogyasztók megtévesztése 10. Time share szerzıdések 11. Utazási szerzıdések 12. Távolban kötött szerzıdések – elektronikus kereskedelem 13. Elektronikus kereskedelem 14. A reklám és versenyjog fogyasztóvédelmi aspektusai 15. Fogyasztói jogorvoslatok A doktorjelöltek két számonkérési lehetıség közül választhatnak: ---1 szerzıi ív terjedelmő a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy
29
--- a kötelezı anyagból szóbeli kollokvium. Kötelezı irodalom: - Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Egyetemi tankönyv, Miskolci Egyetem Novotni Kiadó, Miskolc, 2004 - Geraint Howells – Thomas Wilhelmsson: EU Consumer Law Darthmuth, London 1998. - Stephen Weatherill: EC Consumer Law and Policy. Longman.London and new York 1997 - Thierry Bourgoignie: Eléments pour une théorie du droit de la consommation. E. Story Scientia Bruxelles 1988 - Fazekas Judit: Fogyasztói jogok fogyasztóvédelem. KJK Budapest, 1995. A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
15. Polgári jogi szakszeminárium I. I. II.
A tárgy megjelölése: Polgári jogi szakszeminárium I. A tárgy célja: A polgári jogi rekodifikációs folyamat részletes ismertetése, az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója alapján megszületett miniszteri tervezet (2008. jún., száma: T/5949) megújult rendelkezéseinek, a kodifikációs folyamat egyéb várható eredményeinek a doktorjelöltekkel közös kritikus elemzése.
III. A tárgy tematikája: 1. foglalkozás Az új Ptk. elıkészítése, lehetséges terjedelme, megalkotásának szervezeti kérdései. A kodifikáció során követendı jogi modellek, a külföldi jogok összehasonlító elemzésének jelentısége. 2. foglalkozás A polgári jogi kodifikáció nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata. Az európai jogharmonizáció jelentısége. A kereskedelmi és az egyéb vagyoni viszonyok egységes (monista megoldás) vagy elkülönült (dualista elmélet) szabályozása. A kodifikációs folyamat állása (2008) 3. foglalkozás A polgári jogi alapelvek szerepe a kodifikációban: általános iránymutató funkció, hézagpótló és értelmezési funkció. A bírói gyakorlatban megfigyelhetı szemléletváltás elemzése konkrét jogesetek kapcsán. 4. foglalkozás Személyek joga I. A természetes személyek jogállása, különös tekintettel a cselekvıképességet és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó szabályokat érintı Ptk. módosításra. Családi jog: a polgári jog viszonylagos önállósággal rendelkezı (a polgári jogi kódex integrált része) 5. foglalkozás
30
Személyek joga II. A Ptk-ban szereplı, de gyakorlati jelentıséget nélkülözı jogi személyek és a Ptk-án kívüli jogi személyek joga. A személyek joga és a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag kapcsolódási pontjai. A jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb jogalanyok jogállása. (Személyiségvédelem: természetes személyek és más jogalanyok) 6. foglalkozás A polgári jog statikája; a dologi jog és a kodifikáció összefüggései. Öröklési jogunk anakronisztikus, megreformálandó intézményei. 7. foglalkozás Zárófoglalkozás. Beszámolók. IV. Követelményrendszer: A doktorjelölteknek a sikeres vizsga letétele érdekében két megoldás áll a rendelkezésükre. A, szóbeli kollokvium a foglalkozások anyagából B, a fenti témakörök valamelyikébıl dolgozat írása, majd ennek megvédése a tárgyjegyzınél. V. Irodalomjegyzék: Összefoglaló munkaként: Szakértıi javaslat a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos, Complex Kiadó, Bp. 2008) Besenyei – Bíró: Személyek joga, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006. Barzó Tímea: Családi jog Novotni Kiadó, 2006. Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog. A dologi jog vázlata. Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. vagy újabb kiadás. Vékás Lajos: Magyar polgári jog. Öröklési jog. Eötvös Kiadó, Budapest, 1998. Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és jog, Közjegyzık Közlönye, European Review of Private Law. A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, Ítélıtáblai Határozatok, az LB határozatok hivatalos győjteménye). A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Bíró György intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyzı
31
16. A szellemi alkotások joga I. szakszeminárium 1. A szellemi alkotások jogának elvi kérdései 2. Jogharmonizáció a szellemi alkotások joga területén 3. Az iparjogvédelem nemzetközi egyezményei 4. Az iparjogvédelmi kodifikáció hazai eredményei 5. A know-how jogvédelmének problémái 6. A védjegyjog fejlıdése, szerepe a piacgazdaságban Irodalom: Vida Sándor: Az Európai Bíróság védjegyjogi gyakorlata, Novotni Kiadó, 2010. A elsı szeminárium idıpontja: ügyében keresse a szeminárium vezetıjét Miskolc, 2010. szeptember Dr. Bíró György egyetemi tanár, tárgyjegyzı
17. Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union A tárgy célja: Dieser Teil des Programmes möchte die Teilnehmer mit der Bedeutung derjenigen Rechtsordnung vertraut machen, die mit dem Augenblick des Beitritts Ungarns zur Europäischen Union vorranging gegenüber der nationalen Rechtsordnung anzuwenden sein wird. Hierbei soll gezeigt werden, daβ das Europarecht in jede Bereiche des nationalen Rechts vordringen wird. Die Teilnehmer werden im Verlaufe dieses Seminars entdecken, daβ sowohl die Rechtspraktiker als Rechtswissenschaftler keine Möglichkeit haben weiterhin ihre Profession auszuüben ohne profunde Kenntnisse des Europäischen Rechts. Es werden die Gefahren aufgezeigt, die sich aus der Unkenntnis des Europarechts ergeben und welche Haftungsgefahren auch auf den Staat zukommen. Darüberhinaus erhalten diejenigen, die sich in ihren Dissertationen mit dem Europarecht befassen ausführliche Hilfen in methodischer und inhaltlicher Hinsicht. Möglichkeiten der Recherche werden aufgezeigt. A tantárgy tematikája: 1. Historische und wirtschaftliche Hitergründe der EU-EG. 2. Grundregeln der Wirkung des Europäischen Rechts im Nationalen Recht. 3. Fälle aus der Rechtsprechung des EuGHs zur Wirkung des Europäischen Rechts. 4. Die Bedeutung der Grundfreiheiten. 5. Klagearten vor dem EuGH. Die Vorlesungen finden in Abstimmung mit den Teilnehmern statt. Angestrebt werden fünf Veranstaltungen zu je drei Sunden. Zur individuellen Konstultation besteht selbstverständlich jederzeit die Möglichkeit. Bei Bedarf wird eine Einführung gegeben in Methodik und Möglichkeiten der Recherche im Europarecht. 32
Minısítési feltételek: Nappali tagozatos doktorjelöltek esetén szóbeli kollokvium, levlezı tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmő, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az elızetesen egyeztetett témakörben. Irodalom: - Az Európai Integráció Alapszerzıdései, szerk.: Fazekas Judit, KJK, Bp. 2000. - Európai Intézmények és a jOgharmonizáció szerk.: Lomnici Zoltán, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1998. - Az Európai Közösségek Bírósága, Kecskés László – Lomnici Zoltán – Maczonkai Mihály, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2001. Dr. Donat Ebert ügyvéd elıcsatlakozási tanácsadó
18. Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme III. szemeszter Tantárgy célja: Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja elsısorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok elsajátítását tőzzük ki célul. Tananyag leírása: I. Az EK Versenyjoga 1. A versenyjog gazdasági szerepe, ágai - Az Európai Közösség versenyjogának fı jellemzıi - Kartelltilalom a Római Szerzıdés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján. - A kartell fajtái - Az EK kartelljog részletszabályai - A Tanács 17/62 sz. rendelete az ún. elsı végrehajtási rendelet - A Tanács 19/65 (EGK) rendelete - A Tanács 2821/71 (EGK) rendelete A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere - Egyedi és csoport mentesítés - Eljárási kérdések - Római Szerzıdés 87. cikkely 19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek meghatározzák a csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait 2. Egyes csoportmentességi rendeletek - termékforgalmazás 417/85, 151/93 rendelet a szakosodási megállapodásokról 1983/83 rendelet a kizárólagos forgalmazói szerzıdésekrıl 1984/83 rendelet a kizárólagos beszerzési szerzıdésekrıl 123/8 rendelet a kizárólagos gépjármő forgalmazási megállapodásokról Egyes csoportmentességi rendeletek - szellemi alkotások 418/85, 151/93 rendeletek a kutatási és fejlesztési szerzıdésekrıl 33
4087/88 rendelet franchise szerzıdésekrıl 2349/84, 151/93 rendeletek szabadalomhasznosítási megállapodásokról 559/89, 151/93 rendeletek a know-how licencia szerzıdésekrıl További csoportmentességi rendeletek 3932/92 rendelet a biztosító társaságok együttmőködésérıl 1617/93, 1618/93 rendeletek a légi közlekedés során alkalmazható kooperációról 3652/93 rendelet a számítógépes helyfoglalásról 3. Gazdasági erıfölénnyel visszaélés a Római Szerzıdés 86. cikkelye alapján A gazdasági erıfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial Solvent, Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek minısíthetı magatartások. De minimis szabály. Társaságok egyesülésének ellenırzése Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenırzés) megszerzése, jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján. 4. Koncentráció II. Az EK társasági joga 5. Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése 6. A tájékoztatásra vonatkozó elsı irányelv (68/151/EEC) - Nyilvánosság, bejegyzés elıtti kötelezettségek, érvénytelenség. - A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. Más irányelvekben szereplı publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.) A társaság képviselete és a társasági szerzıdés érvénytelensége az elsı irányelv alapján 7. A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC) Hitelezık és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelezı kellékei, az alaptıke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerzıdések, saját részvények, az alaptıke megváltozása. Kapcsolódó területek más irányelvekben: Az egyszemélyes kft-rıl szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC). Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján. 8. Társaságok egyesülése és szétválása A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC) A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet 9. Könyvviteli irányelvek - A korlátozott felelısségel járó társaságok éves mérlegérıl szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC) - A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeirıl szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) 10. Az egyszemélyes kft-rıl szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC) Felvásárlási ajánlatra vonatkozó (2004/25/EK) tizenharmadik irányelv és az irányadó jog megváltozásával járó székhely-áthelyezésrıl szóló tizennegyedik irányelv. 11. Irányelv tervezetek A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet. (Az ismétlés szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet),
34
12. Rendeletek Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv III. Szellemi alkotások joga 13. A szellemi tulajdon fogalma A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás 14. A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon 15. Közösségi normatív szerzıi és szomszédos jogi szabályozás Elıadómővészi teljesítmény Számonkérés:Vizsgakövetelményt képez a kötelezı tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az elıadásokon elhangzott kiegészítésekkel. Kötelezı irodalom: Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJKKERSZÖV Budapest, 2004. 2. bıvített kiadás Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség kereskedelmi joga V-VII. fej. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998. Ajánlott irodalom: - Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga JATEPress, Szeged 1996 - Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve Triorg Kft, Budapest Elsı foglalkozás idıpontja ügyében keresse a szemináriumvezetıt. Dr. Barta Judit egyetemi docens
19. A közigazgatás kérdései az EU-ban c. szakszeminárium tematikája (III. szemeszter) I. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az európai integráció közjogi alapjaival, az európai közigazgatási térség kialakulásával és sajátosságaival, továbbá az Európai Uniós intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságaival. II. A szakszeminárium tematikája: 1. Az EU integráció közjogi alapjai, 2. Az Európai Közigazgatási Térség kialakulása és sajátosságai, 3. A közösségi intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságai, 4. Az Európai Uniós ügyek intézésének magyar modellje.
35
III. Vizsgakövetelmények: A doktorjelöltnek két számonkérési lehetıség közül lehet választani. a) 0,5 szerzıi ív (20000 n) terjedelmő, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való "megvédése". b) kötelezı tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Monográfia: Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó, Bp. 2001.) A szakszeminárium idıpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetıt. (
[email protected]) . Miskolc, 2010. szeptember
Dr. Torma András egyetemi tanár
20. „Az Alapjogok és az európai állampolgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban” szakszeminárium
I. A tantárgy oktatásának célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett áttekintı képet adjon a doktori programban résztvevık számára az rendszerérıl, az uniós állampolgársághoz kapcsolódó jogokról védelmének intézményi feltételeirıl, az Európai Bíróság és az szerepérıl.
ismeretanyagra építve Európai Unió alapjogi valamint ezen jogok Európai Ombudsman
II. A tantárgy oktatási programja: 1. Az EK és az EU Szerzıdések alapjogi rendelkezései 2. Az EU Alapjogi Kartája – Létrejötte, hatálya, általános rendelkezései 3. Az Alapjogi Karta és az Emberi Jogi Konvenció viszonya 4. Az Alapjogi Karta és a tagállamok alkotmányos alapjogi törvénykezésének kapcsolata 5. A méltósághoz való jog 6. Szabadságjogok 7. Egyenlıségi jogok 8. Szolidaritási jogok 9. Állampolgári jogok az Alapjogi Karta, a Maastrichti és az Amszterdami Szerzıdés fényében 10. Igazságszolgáltatási jogok 11. Az alapjogok megsértésének szankciói 12. Az Európai Ombudsman 13. Az Európai Bíróság jogfejlesztı szerepe 14. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata 36
15. Az Emberi jogi Bíróság ítélkezési gyakorlata III. Vizsgakövetelmények: A doktorjelöltek két számonkérési lehetıség közül választhatnak. Vagy egy – elıre egyeztetett témából minimálisan 1 szerzıi ív terjedelmő a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelezı anyagból szóbeli kollokvium. IV. Irodalom: - Bonnor, P.G. : The European Ombudsman: Novel source of soft law in the european Union. In: 2000/ 25 european Law Review, 39-56 - Válogatott ítéletek az Európai Bíróság esetjogából. Szerk: Gordos Árpád KJK-Kerszöv. Budapest, 2001 - Gráinne de Búrca – Joanne Scott: Constitutional Change in the EU Hart Publishing, 2000 Oxford -Portland Oregon - Majtényi László: Ombudsmann – Az állampolgári jogok biztosa. KJK. Budapest. 1992. - Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1995 - Az Európai Integráció Alapszerzıdései. Szerkesztette: Fazekas Judit, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 2000 - Várnay Ernı – Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv. Budapest, 2005. - P. Craig - G. de Búrca: EC LAW Text, Cases and Materials. Oxford University Press, Oxford, 1998. - Európai közjog és politika. (Szerkesztette: Kende Tamás) Osiris-Századvég, Budapest, 1998 - P. Craig - G. de Búrca: The Evolution of EU Law. Oxford University Press, Oxford, 1999. - Hartley, T. C.: THE FOUNDATIONS OF EUROPEAN COMMUNITY LAW, Oxford University Press, 1998 A szeminárium idıpontja ügyében keresse a szeminárium vezetıjét. Miskolc, 2010. szeptember Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár
21. „Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között” „Történeti összehasonlító polgári eljárásjog Európában” c. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 2010/2011. tanév I. félév
1. A tárgy célja: Megismertetni a programra jelentkezı doktorjelöltekkel mind a magyar, mind az európai polgári eljárásjog történelmi gyökereit, legfontosabb fejlıdési irányait, amely a doktorjelöltek perjogi ismereteinek történelmi megalapozását, elmélyítését célozza. 2. A tantárgy tematikája: 1. A modern polgári per kialakulása a XVIII. században 2. A liberális polgári per elıfutára – az 1806. évi francia polgári eljárásjogi törvénykönyv 3. A liberális polgári per modellje – az 1877. évi német polgári perrendtartás 37
4. A felek uralma a common law jogrendszerekben – az angol polgári per 5. A szociális polgári per modellje – az 1895. évi osztrák polgári perrendtartás 6. A német polgári perrendtartás átalakítása 1909-2000-ig 7. Az 1911. évi I. törvénycikk, a Plósz-féle perrendtartás 8. Hatályos perrendtartási törvényünk és novelláris módosításai 3. A minısítés feltételei A nappali oktatásban résztvevık az elıadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – elıre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzıi ív terjedelmő dolgozatot kötelesek írni. A levelezı tagozatos hallgatók az elıadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzıi ív terjedelmő dolgozatot kötelesek készíteni. A minısítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom 1. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog történeti fejlıdésének csomópontjai 1868-tól napjainkig, in: A civilisztika fejlıdéstörténete, Doktori tankönyvek, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. 289-316. o. 2. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog kihívásai az 1990-es évektıl, in: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005, I. kötet (Szerk: Jakab András, Takács Péter), Gondolat-ELTE ÁJK, Budapest, 2007. 702-710. o. 3. Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben, Osiris Kiadó, Budapest 2003. 4. Kengyel Miklós: A magyar polgári eljárásjog modellváltásai, in: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005, I. kötet (Szerk: Jakab András, Takács Péter), Gondolat-ELTE ÁJK, Budapest, 2007. 689-701. o. 5. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003. 6. Polgári perjog – Általános Rész, I. fejezet, CompLex Kiadó, Bp. 2008. Szerk: Wopera Zsuzsa 7. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány, Novotni Kiadó, Miskolc 2003. Szerk: Wopera Zsuzsa
Miskolc, 2010. szeptember 17.
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens, programvezetı
22. „Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között” címő programhoz kapcsolódó „Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban” c. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 2010/2011. tanév I. félév
38
1. A tárgy célja: A szakszeminárium keretei között foglalkozunk az Amszterdami Szerzıdéssel kiemelt jelentıségővé tett a „polgári ügyekben való igazságügyi együttmőködés” eljárásjogi aspektusaival, és azokkal a jogterületekkel amelyekre a jövıbeni jogegységesítés kiterjed. A szakszeminárium keretei között az Amszterdami Szerzıdés hatálybalépése óta eltelt idıszakban megalkotott és hatályba lépett valamennyi közösségi normát részletesen feldolgozzuk és értékeljük. 2. A tantárgy tematikája 1. Az európai polgári eljárásjog fejlıdéstörténete és eredményei 2. A Tanács 44/2001/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben. (Joghatósági szabályok; perfüggıség és összefüggı eljárások; a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések) 3. A Tanács 2201/2003/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülıi felelısséggel kapcsolatos eljárásokban (Brüsszel II. Rendelet) 4. A Tanács 1346/2000./EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról. 5. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 6. A 2003/8/EK tanácsi irányelv az igazságszolgáltatáshoz történı hozzájutás megkönnyítésérıl a határon átnyúló jogvitákban, az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról 7. Az európai polgári eljárásjog hatása a magyar polgári eljárásjogra 8. A tagállami bíróságok eljárásának speciális szabályai a közösségi anyagi jog alkalmazásával járó perekben. 3. A minısítés feltételei A nappali oktatásban résztvevık az elıadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – elıre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzıi ív terjedelmő dolgozatot kötelesek írni. A levelezı tagozatos hallgatók az elıadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzıi ív terjedelmő dolgozatot kötelesek készíteni. A minısítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom: 1. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában (Szerk: Wopera Zsuzsa, Wallacher Lajos) Complex Kiadó, Budapest, 2006. 2. Wopera Zsuzsa: Európai családjog, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2009. 3. Wopera Zsuzsa: Hatékony jogvédelem a magyar és az Európai Unió polgári eljárásjogában - Az ideiglenes intézkedés, Miskolc, Bíbor Kiadó 2007. 4. Nagy Adrienn: A határokon átívelı fizetésképtelenségi eljárások egyes eljárási kérdései az Európai Unió jogában; Magyar Jog 2006/1. szám 36-41. old. 5. Nagy Adrienn: Az európai fizetésképtelenségi eljárások során hozott határozatok elismerése az Európai Unió tagállamaiban; Collega 2005. december IX. évf. 5. szám 2633. old. 6. Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülıi felelısséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bıvülı Európai Unióban, Magyar Jog, 2004. augusztus, 486-496. o. 7. Wopera Zsuzsa: A perfüggıség szabályozása a magyar és az Európai Unió polgári eljárásjogában, in: Európai Jog, Ötödik évfolyam 6. szám, 2005. november 9-14. o.
39
8. Wopera Zsuzsa: A családjogi ügyekben való igazságügyi együttmőködés tendenciái az Európai Unióban, Családi Jog, II. évf. 3. szám, 2004. szeptember 7-12. o. 9. Wagner Rolf: A nemzetközi eljárásjog aktuális helyzetérıl, in: Magyar Jog 2007/9. szám 551-562. o. 10. Wopera Zsuzsa: Eljárási jogelvek érvényesülése az Európai Bíróság gyakorlatában, in: Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor emlékére (Szerk: Harsági Viktória -Wopera Zsuzsa) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007. 417-430. o.
Miskolc, 2010. szeptember 17.
Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens, programvezetı
A szakszemináriumi foglalkozások az I. éves doktorandusz hallgatók számára minden szerdán 10 órától, a II. éves doktorandusz hallgatók számára minden szerdán 11 órától kerülnek megtartásra. Az elsı foglalkozás ideje: 2010. szeptember 22. A kutatószeminárium idıpontjai: Kutatószeminárium: I. éves PhD hallgatóknak: szerdánként 14 órától, II. éves PhD hallgatóknak szerdánként 15 órától.
23. PhD képzés szakszemináriuma: A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az emberi jogvédelem perspektíváira c. alprogramjában I. A szakszeminárium címe: Nemzetközi Jog I. II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése a nemzetközi közjog tudománya magyar mûvelõinek munkásságával, a fõbb megközelítési irányokkal, III. A szakszeminárium tematikája: 1. Apáthy, Weninger, Csarada, Faluhelyi, 2. A marxista ideológia megjelenése (Hajdú Gyula) és következményei 3. Buza László és a Buza-iskola 4. Herczegh Géza, Bokorné Szegı Hanna, Haraszti György, Ustor Endre 5. JATE: Nagy Károly, Bodnár László, Blutman László 6. JPTE: Bruhács János, Szalainé Sándor Erzsébet 7. ELTE: Valki László, Nagy Boldizsár, Kardos Gábor, Dunay Pál, Kende Tamás 8. MTA-AJI: Lamm Vanda, Bragyova András, Masenko Viktor IV. Vizsgakövetelmények:
40
A doktorjelöltnek két számonkérési lehetıség közül lehet választani. a) 1 szerzıi ív (40000 n) terjedelmő, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való "megvédése". A tanulmány irányulhat a magyar nemzetközi jogi irodalom egyes korszakainak vagy jelentısebb alkotásainak összefoglaló, áttekintı, kritikai bemutatására is. b) kötelezı tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: AJÁNLOTT IRODALOM . TANKÖNYVEK: Mai magyar tankönyvek BOKORNÉ SZEGİ HANNA: Nemzetközi jog Budapest 1997 Aula BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi jog I-II-III Pécs 1998/1999/2001 Dialóg Campus KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 2006 Osiris NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1999 Püski Magyar nyelven olvasható tankönyvek NGUYEN QUOC DINH-PATRICK DAILLIER-ALAIN PELLET-KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 1997 Osiris SHAW, MALCOLM N: Nemzetközi jog (szerk. Valki László): Budapest 2001 Osiris Az elmúlt évtizedek magyar tankönyvei: BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog tankönyve Budapest 1935 Politzer CSARADA JÁNOS: A tételes nemzetközi jog rendszere Budapest 1901 FALUHELYI FERENC: Államközi jog Pécs 1936 GAJZÁGÓ LÁSZLÓ: A háború és béke joga Budapest 1942 IRK ALBERT: Az új nemzetközi jog 1922 Budapest THEGZE GYULA: Nemzetközi jog 1930 Debrecen BOKORNÉ SZEGİ HANNA: Nemzetközi jog (I-II) Budapest 1965 (jegyzet) BUZA LÁSZLÓ: Nemzetközi közjog Szeged 1951 (jegyzet) BUZA LÁSZLÓ-FLACHBART ERNİ-HAJDÚ GYULA-VITÁNYI BÉLA: Nemzetközi jog Tankönyvkiadó 1954 Budapest FLACHBART ERNİ: Nemzetközi jog Pécs 1950 (jegyzet) HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1971 Tankönyvkiadó (jegyzet) HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog 2. kiadás Budapest 1979 Tankönyvkiadó BOKORNÉ SZEGİ HANNA-BRUHÁCS JÁNOS-HARASZTI GYÖRGY-HERCZEGH GÉZA-LAMM VANDA-NAGY KÁROLY-PRANDLER ÁRPÁD-VALKI LÁSZLÓ: Nemzetközi jog: Budapest 1989 Nemzeti Tankönyvkiadó
41
MONOGRÁFIÁK (válogatás) ALMÁSI FERENC: A hadijogról. Budapest, 1990, Zrínyi. BALOGH SÁNDOR: Magyarország külpolitikája (1945–1950). Budapest, 1988. Kossuth. BODNÁR LÁSZLÓ: A nemzetközi szerzıdések és az állam. Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BOKORNÉ SZEGİ HANNA: A nemzetközi szerzıdésekhez főzött fenntartások. Budapest, 1961, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BOKORNÉ SZEGİ HANNA: Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. 1976 Budapest, 1976, Akadémiai. BOKORNÉ SZEGİ HANNA: Államazonosság – államutódlás. Budapest, 1984, Akadémiai. BOKORNÉ SZEGİ HANNA (szerk): Az államok nemzetközi közösségének változása és a nemzetközi jog. Budapest, 1993, Akadémiai. BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi vízjog: a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú hasznosításának joga. Budapest, 1986, Akadémiai. BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog fı kérdései az új szellemő nemzetközi jogban. Budapest, 1967, Akadémiai. ENSZ (szerk.): Alapvetı tények az Egyesült Nemzetekrıl. New York, 1991, ENSZ. GAZDAG FERENC: Európai integrációs intézmények. Budapest, 1992, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. GAZDAG FERENC-KOVÁCS PÉTER (szerk): Az Európa Tanács 1949-1999 Budapest 1999 SVKI GÁL GYULA: Világőrjog. Budapest, 1964, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: A nemzetközi szerzıdések értelmezésének alapvetı kérdései. Budapest, 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: Nemzetközi szerzıdések megszőnése. Budapest, 1973. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HARASZTI GYÖRGY: A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata 1946–1956. Budapest, 1958, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HÁRS ERNİ: A nemzetközi szervezetek világa. Budapest, 1982, Gondolat. HERCZEGH GÉZA: A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. Budapest, 1962, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HERCZEGH GÉZA: General principles of law and international legal order. Budapest, 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Magyarul: A jog általános elvei és a nemzetközi jog. Kandidátusi értekezés. – MTA Könyvtár, illetve Országgyőlési Könyvtárban fellelhetı példányok. HERCZEGH GÉZA: A humanitárius nemzetközi jog fejlıdése és mai problémái. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. HERCZEGH GÉZA: Magyarország külpolitikája (896–1919). Budapest, 1987, Kossuth. HERCZEGH GÉZA-ARDAY LAJOS-JOHANCSIK JÁNOS: Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története Budapest 2001 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem HERCZEGH GÉZA: A nemzetközi jogalkotás mai lehetıségei és korlátai. (Akadémiai székfoglaló.) Budapest, 1987, Akadémiai. HERCZEGH GÉZA (szerk): Tanulmányok a nemzeti kisebbségek jogi védelmérıl. I–II. kötet, Pécs, 1988. JPTE. JUHÁSZ GYULA: Magyarország külpolitikája (1919–1945). Budapest, 1988, Kossuth. KARDOS GÁBOR: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995, 1995, T-Twins Kiadó. KENDE TAMÁS (szerk): Európai közjog és politika. Budapest, 1995, Századvég–Osiris.
42
KENDE TAMÁS (szerk): Nemzetközi jogi szemelvények és dokumentumok I-II Budapest 2000 Osiris KOVÁCS PÉTER: Az európai kisebbségvédelem a ’90-es években. Miskolc, 1995, Miskolci
Egyetemi Kiadó. KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris 1996 Budapest, 1996, Osiris. LAMM VANDA: A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései. Budapest, 1983, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. LAMM VANDA: A hágai Nemzetközi Bíróság döntései. Budapest, 1984, Gondolat. LAMM VANDA: Az államok közötti viták bírói rendezésének története. Budapest, 1990, Akadémiai. LAMM VANDA: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945–1993. Budapest, 1995, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. MÁDL FERENC: Az Európai Gazdasági Közösség joga. Budapest, 1974, Akadémiai. MAVI VIKTOR: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, 1993, Imre L. Kiadó. NAGY KÁROLY: Az állam elismerése a nemzetközi jogban. Szeged, 1967, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. NAGY KÁROLY: Az állam felelıssége a nemzetközi jog megsértése miatt. Budapest, 1991, Akadémiai. NAGY KÁROLY: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története. Lakitelek, 1995, Antológia Kiadó. PRANDLER ÁRPÁD: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Budapest. 1974, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. SAJÓ ANDRÁS: Félemelet Bábelben. Budapest, 1983. Kozmosz. SZIRTES I. JÁNOS: A semlegesség Európában. Budapest. 1988, Kossuth. USTOR ENDRE: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest. 1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. VALKI LÁSZLÓ: A Közös Piac szervezeti és döntéshozatali mechanizmusa. Budapest, 1977, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog sajátos társadalmi természete. Budapest, 1981, Akadémiai. VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog társadalmi természete. Budapest, 1989, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó VALKI LÁSZLÓ (szerk): A NATO Budapest 1999 Corvina ZÁDOR TIBOR: Fıtitkárok az ENSZ-ben. Budapest, 1984, Kossuth. Folyóiratok: Állam- és Jogtudomány, Jogtudományi Közlöny, Acta Humana, kari Acták és különnyomataik stb. A szakszeminárium idıpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetıt. . Miskolc, 2010. szeptember
Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens
43
24. PhD képzés szakszemináriuma: Az emberi jogok elmélete és gyakorlata c. alprogramjában I. A szakszeminárium címe: Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei (III. szemeszter). II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az emberi jogok védelmét illetıen elkülöníthetı fıbb hazai és nemzetközi iskolákhoz, történeti korszakokhoz kötıdı intézményekkel, tudományos mőhelyekkel, a fıbb megközelítési irányokkal. Különös hangsúlyt kap az Emberi Jogok Európai Egyezményének joggyakorlata, annak figyelése, elemzése. III. A szakszeminárium tematikája: 1. Az emberi jogok nemzetközi védelme kialakulásának történelmi csomópontjai. 2. A rendszerváltozás elıtti doktrína Közép- és Kelet-Európában 3. Az emberi jogok védelmével foglalkozó tudományos mőhelyek és folyóiratok Magyarországon és külföldön. 4. Emberi jogvédelmi tevékenység és annak dokumentációja az ENSZ égisze alatt (I): az emberi jogvédelmi mechanizmusok 5. Emberi jogvédelmi tevékenység és annak dokumentációja az ENSZ égisze alatt (II): az emberi jogok durva megsértése és a nemzetközi büntetıbíróságok. 6. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (I) : struktúra, funkciók és reformok 7. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (II): a joggyakorlat 8. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (III) : a joggyakorlat 9. Egyéb emberi jogvédelmi mechanizmusok az Európa Tanácsban IV. Vizsgakövetelmények: A doktorjelöltnek két számonkérési lehetıség közül lehet választani. a) 1 szerzıi ív (40000 n) terjedelmő, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való "megvédése". A tanulmány irányulhat az emberi jogi szakirodalom jelentısebb alkotásainak összefoglaló, áttekintı, kritikai bemutatására is. b) kötelezı tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom: Tankönyvek: Monográfiák: 1. Steiner - Alston: International Human Rights in Context (Clarendon 1996 Oxford) 2. Dienstein - Tabory: War Crimes in International Law (Nijhoff 1996 Hague, Boston) 3. Janis - Kay - Bradley: European Human Rights Law (Clarendon 1996 Oxford)
44
Folyóiratok: Acta Humana, Fundamentum, stb. A szakszeminárium idıpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetıt. . Miskolc, 2010. szeptember
Dr. Pákozdy Csaba egyetemi docens
45
VI. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSÁNAK MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsa tekintettel a doktori képzésrıl és doktori fokozatszerzésrıl szóló 51/2001. (IV.3.) Korm. rendelet által meghatározott új irányelvekre, valamint figyelembe véve a Doktori Tanács hallgatói képviselıje által tett javaslatokat az alábbi módszertani irányelvet fogadta el.
1. A doktori eljárás megindításának elıfeltétele a munkahelyi vita. 2. A eljárás megindításának további feltétele a megfelelı tudományos munkásság igazolása, amely elsısorban tudományos közleményekkel, illetıleg más módon történik. 3. A jelölt önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben, továbbá jelentısebb hazai és külföldi konferenciák kiadványaiban megjelent - részben megjelentetésre elfogadott közleményekkel igazolja. Az elbíráláshoz a közlemények jegyzékét és különlenyomataikat (vagy azok másolatait), a megjelenésre elfogadott publikációknál pedig annak kéziratát mellékelni kell. A jelöltnek összegeznie kell ezek tanulmányi pont (kredit) szerinti értékét. 4. A doktorjelöltnek - az eljárás megindítására vonatkozó kérelmében - a tudományos tevékenységét igazoló dokumentumokat két csoportra kell bontani: a) a 3. pont szerinti tudományos közlemények b) oktatási anyagok, egyéb publikációk, konferencia-elıadások és recenziók. A benyújtott publikációk tanulmányi pontok szerinti értékét - az egyetemi szabályzat mellékletében meghatározott módon - meg kell állapítani. 5. A doktori eljárás akkor indítható meg, ha a 4. pontban megjelölt tudományos tevékenység legalább 40 tanulmányi pontra (kredit) értékelhetı. Ezen belül a 4a. pontban meghatározott tudományos közleményeknek legalább 25 tanulmányi pontot (kredit) kell kitennie, amelybıl legalább 15 tanulmányi pontnak (kredit) az értekezés témájához kapcsolódó publikációkból kell származnia. A recenziókból legfeljebb négy tanulmányi pont (kredit) számítható be. 6. Az 5. pontban meghatározott csoportokon belül a tanulmányi pont (kredit) értékeknek legfeljebb egyharmada származhat közlésre elfogadott, de még meg nem jelent publikációkból. Ezek igazolásához csatolni kell a folyóirat vagy a könyv szerkesztıségének elfogadó nyilatkozatát. 7. A 6. pontban meghatározott tudományos közlemények jegyzékét [a megjelenés helyének, idejének, valamint a közlemények terjedelmének és tanulmányi pont (kredit) értékének feltüntetésével] a titkára a tanács tagjainak az eljárás megindításáról határozó ülés elıtt legalább egy héttel kiküldi. 8. Jelen módszertani irányelvet a doktori képzésrıl és doktori fokozatszerzésrıl szóló 51/2001. (IV.3) Korm. rendelet hatálybalépésének idıpontjától (2001. április 11.) kell alkalmazni.
46
A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Tanácsának 2/2001. sz. irányelve a külföldön folytatott tanulmányok doktori képzésbe történı beszámításáról 1. § Értelmezı rendelkezések a) A külföldi részképzés (4.§) olyan külföldi tanulmányút, amely a doktori képzésünk egy meghatározott félévének követelményeit teljes egészében kiváltja, az adott félév teljes elismerését eredményezi. b) A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (5.§) esetén a külföldi tanulmányút a hazai doktori képzés egyes tárgyai alóli felmentést eredményezi. c) A doktori képzésen kívüli, annak idejére esı egyéb külföldi tanulmányokat (6.§) a hazai doktori képzéstıl független tevékenységnek tekintjük, ezért ezen az alapon a doktori képzéshez tartozó tárgyakból – fı szabályként – felmentést nem adható. 2. § A külföldi tanulmányok teljes (4.§) vagy részleges (5.§) beszámításának feltételei: a) A doktorjelölt tanulmányait olyan külföldi felsıoktatási intézményben vagy kutatóintézetben folytatja, ahol rendszeres képzésben vesz részt, beleértve ebbe az értekezés elkészítésre vonatkozó rendszeres konzultációkat és b) a külföldön folytatott tanulmányok a doktori képzésünk tantárgyi tematikáját legalább részben lefedik. 3. § (1) Külföldi tanulmányokat a szervezett doktori képzés mindhárom évében lehet folytatni. (2) A Doktori Iskola Tanácsa a 2.§ b. pontjának feltételeit mindig aszerint vizsgálja, hogy a doktorjelölt a doktori képzés mely félévében utazik külföldre, és abban a szemeszterben melyek a hazai tantárgyi követelmények. 4. § A külföldi részképzés (1.§ a. pont) (1) Külföldi részképzésre a Doktori Iskola Tanácsának elızetes engedélyével kerülhet sor. Az erre vonatkozó kérelmet a doktori irodához írásban kell benyújtani, s abban meg kell határozni a tanulmányok helyét, a fogadó intézményt, a hallgatandó tárgyakat és a tanulmányok idıtartamát. Ezen túl a kérelemben a hallgatandó tárgyak kapcsán meg kell jelölni, hogy a doktorandusz a hazai doktori képzésben pontosan mely tárgyakat és milyen kreditértékkel kívánja beszámíttatni. A kérelemhez a hazai tárgyjegyzı írásbeli véleményét csatolni kell. (2) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi részképzést jóváhagyja, az akkor válik teljesítetté, amikor a doktorjelölt a tanulmányok teljesítésérıl szóló igazolásokat – a hazaérkezését követı két héten belül – a doktori irodára benyújtja. (3) A (2) bekezdés szerint leadott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenırzi. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenırzés folyamán a Tanács elnöke azt észleli, hogy a doktorjelölt külföldön az elıre jóváhagyott tantárgyak mindegyikét nem teljesítette, az ügyet a Doktori Iskola Tanácsa elé terjeszti. A Tanács külön határoz arról, hogy a részképzés a mulasztásokkal együtt is érvényes-e. Elutasító döntés esetén az 5.§ szabályait kell alkalmazni. (5) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa külföldi részképzést engedélyez – az (1) bekezdésben megjelölt hallgatói javaslat alapján – pontosan meghatározza annak itthoni kreditértékét. (6) Ha a külföldi tanulmányok tárgyai csak részben fedik le az adott félév hazai képzésben elıirt tantárgyak tematikáját, a külföldi részképzés kreditértéke – tantárgyi bontás nélkül – egységesen is meghatározható. 5. § A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (1.§ b. pont)
47
(1) Amennyiben a doktorjelölt nem kéri külföldi tanulmányainak teljes beszámítását (4.§), vagy kéri, de a Doktori Iskola Tanácsa azt nem tartja indokoltnak, a Tanács a külföldi tanulmányok részleges beszámításról határozhat. (2) Ha a doktorjelölt külföldi tanulmányok részképzésként történı elismerését kéri (4.§), de a Doktori Iskola Tanácsa ezt nem tartja indokoltnak, a Tanács a részleges beszámításról külön kérelem nélkül is határozhat. (3) A részleges beszámításra vonatkozó kérelmet a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott formai követelmények szerint kell elıterjeszteni (4) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi tanulmányokat a hazai doktori képzésbe csak részben számítja be, a beszámítással nem érintett tárgyak követelményeit a doktorandusznak itthon kell teljesítenie. (5) A (4) bekezdés szerint itthon teljesítendı tárgyakat fıszabályként abban a félévben kell abszolválni, amelyikben azt a hazai képzés tanrendje elıírja. (6) Amennyiben a külföldi tanulmányút idıtartama miatt az itthoni tárgyak követelményei az (5) bekezdésben meghatározott idıhatáron belül nem teljesíthetıek, a doktorjelöltnek – kiutazása elıtt – a Tanulmányi Bizottságtól a tárgy teljesítésének idıpontjára vonatkozó halasztást kell kérnie. (7) A doktorjelölt a beszámítással érintett tárgyak külföldön történt teljesítésérıl szóló igazolást – a hazaérkezését követı két héten belül – a doktori irodára köteles benyújtani. (8) A benyújtott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenırzi. Ha ebben hiányosságot észlel, az ügyet a Tanács elé terjeszti. (9) Amennyiben a (8) bekezdés alapján a Tanács egy tárgy teljesítését nem fogadja el, a doktorjelöltnek a Tanulmányi Bizottságtól engedélyt kell kérnie az itthoni teljesítésre. (10) A 4.§ (5) bekezdését a külföldi tanulmányok részleges beszámításánál értelemszerően kell alkalmazni. (11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti beszámításnál a doktorjelölt nem kapja meg az általa javasolt kreditpontokat, lehetıséget kell számára biztosítani, hogy az adott tárgyat itthon teljesítse. 6.§ A doktori képzésen kívüli külföldi tanulmányok (1.§ c. pont) (1) Amennyiben a külföldi tanulmányút a 2.§-ban elıirt feltételeknek nem felel meg, a külföldön töltött idı a doktori képzésbe nem számítható be. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a doktorandusznak évhalasztást kell kérnie. (3) Kivételes esetben a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezheti az adott félévben esedékes tantárgyak 5.§ (4)-(6) bekezdés szerinti pótlását. 7. § A külföldi tanulmányok idıtartama (1) A külföldön folytatott tanulmányok idıtartamát a Doktori Iskola Tanácsa nem korlátozza. (2) Amennyiben a külföldi tanulmányok idıtartama az egy félévet meghaladja, a Doktori Iskola Tanácsa –– a 4-6.§§-okban foglaltak szerint -, az egyes tanulmányi félévekre eltérı tartalmú engedélyeket is kiadhat. 8. §. Az irányelvet a Doktori Iskola Tanácsa 2001. december 19-i ülésén fogadta el. Rendelkezéseit a 2002. január 1. után megkezdett külföldi utakra kell alkalmazni.
48
VII. TÁJÉKOZTATÓ A KARI DOKTORI ACTA-TANULMÁNYOKRÓL Szempontok a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Doktorandusz Actájába leadandó tanulmányok összeállításához 1. A Doktorandusz Actában saját kutatásokon alapuló, a doktori témához kapcsolódó máshol még nem publikált önálló tudományos munkákat jelentetünk meg. Másodközlésre vagy könyvismertetés, fordítás publikálására nincs mód. 2. A dolgozatok tárgyát a doktoranduszok és doktorjelöltek szabadon határozzák meg. Abban az esetben, ha – a beadott dolgozatok száma miatt – a kéziratok között választani kell, a szerkesztıbizottság elınyben részesíti azokat a tanulmányokat, amelyek a jelölt doktori disszertációja tárgyában készültek. Hasonlóan elınyben részesülnek azok a tanulmányok, amelyek a doktoranduszi idıszak alatti kutatások eredményeként születtek. 3. A tanulmányokat magyarul, vagy bármely idegen nyelven be lehet adni. Minden magyar nyelvő tanulmány végén 1-3 oldal terjedelmő idegen nyelvő összefoglalót kell készíteni. Ez a követelmény összhangban van a doktori szabályzat azon elıírásával, amely szerint a doktori téziseket magyar és idegen nyelven kell elkészíteni. A nem magyar nyelvő tanulmány lényegét – 1-3 oldalban – magyarul kell összefoglalni. 4. A tanulmány elfogadásáról a szerkesztıbizottság dönt. A bizottság – a szakmai színvonal megállapítására – szakmai lektort bíz meg. 5. Az Acta elsı sorban a fokozatszerzés elıtt álló jelöltek publikációs lehetıségeit kívánja támogatni. Abban az esetben, ha szabad terjedelem áll rendelkezésre, megjelentethetı a doktori iskolánkban fokozatot szerzettek disszertációjának anyaga vagy annak egy része is. 6. A szerkesztıbizottság általában ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgozatok terjedelme – az összefoglalóval együtt - egy ív (40.000 leütés) legyen. Ennél kisebb terjedelmő tanulmányt nem fogad el, hosszabb tanulmány megjelentetésére akkor van lehetıség, ha a tanulmánykötet terjedelme ezt lehetıvé teszi. 7. A szerkesztıbizottság számítógépes szövegszerkesztı Word for Windows valamelyik verziójával elkészített, rich text (*.rtf) formátumban (.hu címre elküldött) és 1 példányban kinyomtatott anyagot fogad el. A betőtípus Times New Roman, fıszöveg 10, lábjegyzet (nem végjegyzet!) 8-es betőnagyság, szimpla sortávolság. Oldalbeállítás: Fenti 1,4 cm Lenti 0,7 cm Belsı 1,5 cm Külsı 1 cm Az oldalszámozást és a címsorok mellızését kérjük! Külön kérjük, hogy a beszúrás menü szimbólum pontját ne használja, mert az így bevitt jelek vagy betők a konvertálás során eltőnnek. 8. A tanulmány fıszövegének továbbá a jegyzetek, hivatkozások megformálásának technikai részleteire Gyurgyák János: Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Osiris Kiadó. (Budapest, 1996) címő munkájának 67-182.oldalain leírtakat tekintjük irányadónak. a Szerkesztıbizottság
49
