A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-IV-170/2011. számú határozata az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárral szemben célvizsgálat lezárásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár (székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.) magánnyugdíjpénztári ágazatánál (Pénztár) lefolytatott célvizsgálatot követően Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat: 1. A még át nem adott függő tétel állományt és az erre a tételre 2011. május 31. óta az átadás napjáig termelődött hozamot adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (Alap) részére. A Pénztár a kötelezést jelen határozat kézhezvételét követő 3 (három) munkanapon belül teljesítse, és – dokumentumokkal alátámasztva – igazolja a Felügyelet felé. 2. Az ágazatok közötti költségelszámolásokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezze, és a […] Kft. részére történt kifizetés ágazatok közötti megosztását a költségek tényleges felmerülési helye szerint korrigálja. A Pénztár a kötelezést jelen határozat kézhezvételét követő 30 (harminc) munkanapon belül teljesítse, és – dokumentumokkal alátámasztva – igazolja a Felügyelet felé. 3. Ismertesse jelen határozat tartalmát az igazgatótanács elnöke az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági üléseken, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen. Határidő: Jelen határozat kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül illetve a soron következő közgyűlés napján. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Indokolás A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA
I.
A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. §-a és 54. § (1) és (4) bekezdése alapján a 2011. július 12. napján kelt kiértesítő levél alapján a Pénztár működésének célvizsgálatára hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében célvizsgálatot (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat részeként a Felügyelet 2011. július 26. és augusztus 1. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztár székhelyén. A Vizsgálat alá vont időszak 2010. január 1. napjától a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig terjedt. A Vizsgálat a következő területeket fogta át: I. II.
III. IV. V. VI.
VII. VIII.
A társadalombiztosítási rendszerbe (TB. rendszer) visszalépő tagok vagyonának és a függő tételek átadásának vizsgálata. A TB. rendszerbe visszalépett tagokat megillető, a hozamgarantált tőke feletti összeg kifizetéséhez az Alaptól visszaigényelt tételek számítási módszertanának ellenőrzése. A Pénztár működési likviditási helyzetének vizsgálata. A vagyonkezelői díjak alátámasztottságának vizsgálata. A tartalékok, a Pénztárban maradó és TB. rendszerbe visszalépő tagok egyéni számláinak, és a portfóliók közötti egyezőségek vizsgálata. Az Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló 2011. évi XIII. törvényben meghatározott, a pénztárban maradó és a Társadalombiztosítási Nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokkal kapcsolatos 2011. május 31-éig esedékes pénztári feladatok jogszerű végrehajtásának ellenőrzését követően kiadott JÉ-IV/125/2011. és JÉ-IV151/2011. számú felügyeleti határozatban és a kapcsolódó vizsgálati levélben előírt kötelezések, javaslatok végrehajtásának ellenőrzése. Függő tételek visszaigénylésének vizsgálata. A Pénztár jövőbeli stratégiája, jövőbeni működéssel kapcsolatos elképzelései.
A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a 2011. augusztus 10. napján kelt Vizsgálati Jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt ugyanezen a napon nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére, 3 (három) munkanapos határidő tűzésével. A Psztv. 57. § (5) bekezdése szerint az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb észrevételezési határidőt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 3. § (3) bekezdésében a visszalépő tagi kifizetések teljesítésére meghatározott határidő (2011. augusztus 31.) indokolta. Szükséges, hogy a Pénztár a fenti határidőt követő legrövidebb időn belül kiküszöbölje a jelen határozatban megállapított jogszabálysértéseket. A Pénztár a 2011. augusztus 16. napján kelt és augusztus 17. és 18. napján érkezett beadványaiban tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal
2
kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. II. A VIZSGÁLAT
MEGÁLLAPÍTÁSAI, A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE, AZ ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE
ÉSZREVÉTELEK
II. 1. A FÜGGŐ TÉTELEK VIZSGÁLATA II. 1. 1. 1. A Vizsgálat megállapításai A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár 74.471.590,- Ft, azaz Hetvennégymilliónégyszázhetvenegyezer-ötszázkilencven forint függő tételt egyáltalán nem utalt át az Alap részére. A Pénztártól kapott nyilatkozat szerint a függő tételek átadása az indításkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint csak a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és az ahhoz kapcsolódó hozamokat tartalmazza. Az átadásra nem került 73.768.086,- Ft, azaz Hetvenhárommillió-hétszázhatvannyolcezernyolcvanhat forint függő összeg és annak 703.504,- Ft, azaz Hétszázháromezer-ötszáznégy forint hozama a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) érkező, munkáltatóra be nem azonosítható, technikai munkáltatón lévő függő, másik nyugdíjpénztártól átlépő tag, tagra nem azonosított, áthozott fedezete, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetett járulékok függő összege és azok hozama. A Pénztár kizárólag azokat a függő tételeket adta át az Alapnak, amelyeket munkáltatóra be tudott azonosítani. Nem utalta át továbbá a függő tételek között kimutatott, más pénztárból átlépett tagok hozott fedezetét sem. A 2011. május 31-i és a 2011. június 1-jei főkönyvi kivonat alapján is megállapítható, valamint a Pénztár is megerősítette, hogy az Alapnak átadott függő tételek, továbbá azok hozama nem került a főkönyvben az Alappal szembeni kötelezettségként elkülönítésre és kimutatásra (Vizsgálati Jelentés I/3. és I/10. pont). II. 1. 1. 2. A megállapítások minősítése A Pénztár azzal, hogy nem adta át teljes körűen a függő tételek állományát, megsértette a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 24. § (11) bekezdését, amely szerint a pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-ére, mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. A Pénztár azzal, hogy az Alapnak átadott függő tételek, valamint azok hozama nem került a főkönyvben az Alappal szembeni kötelezettségként elkülönítésre és kimutatásra, megsértette a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetései kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (Mszr.) 26. § (1) bekezdését. E szerint rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Felügyelettel és az Alappal szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő, valamint az értékpapír
3
kölcsönbe adásakor a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettség. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, valamint a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, továbbá az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról a pénztár elszámolási betétszámlájára átutalt, de bevallási adatok hiánya miatt a pénztári tartalékokra még fel nem osztható tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint egyéb azonosítatlan (függő) befizetések összege (Vizsgálati Jelentés I/3. pont). II. 1. 1. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár Észrevételében tájékoztatta a Felügyeletet, hogy 2011. május 31-én este hét órakor fejezte be a havi zárás feladatait, így az este nyolc órakor hatályba lépett új szabályozást nem tudta alkalmazni. Az elszámoló egységes rendszerben, amennyiben befejeződik egy adott hónap, vagy nap zárása és elkészültek a letét és vagyonkezelői feladások, arra a napra könyvelni már nem lehetséges. A Pénztár a 2011. május 31-i átadási feladatokat a legjobb tudása szerint végezte el, eleget téve az akkor hatályos jogszabálynak (Mpt. 24. § (11) bekezdés), amely alapján a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetések átadása volt előírva. Mivel az elszámoló egységes függő számlákon olyan tételek is vannak, amik nem tagdíjként érkeznek (pl. átlépő tagok áthozott fedezete), vagy még nem kerültek azonosításra, mert a NAV még nem küldte meg a bontó file-t, vagy, mert még az adott banki nap feldolgozása nem történhetett meg (május 30. és 31.). Ezen tételeket a zárás elindítása és befejezésekor hatályos jogszabályok alapján nem kellett az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) felé transzferálni, így a Pénztár, ismételten és hangsúlyozottan, a hatályos jogszabályok szerint járt el. A Felügyelet a Pénztár Észrevételét nem fogadja el. A Pénztárnak a jogszabály kései hatályba léptetése ellenére is lett volna elegendő ideje és lehetősége álláspontja felülvizsgálatára. Az Mpt. 24. § (11) bekezdése, ami kimondja, hogy a pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-re vonatkozóan számított követeléseit 2011. június 12-ig átadja az Alapnak, már május 15-én hatályba lépett. E jogszabály ismeretében a Pénztár a később hatályba lépett kormányrendelet hiányában is felkészülhetett volna az átadásra. Az Mszr. rendelkezései a megállapításban rögzített jogszabálysértés viszonylatában másodlagosak, mivel a Pénztár elsősorban az Mpt. 24. § (11) bekezdését sértette meg. II. 2. AZ ÁGAZATOK KÖZÖTTI KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSOK ELLENŐRZÉSE II. 2. 1. A Vizsgálat megállapításai A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár a […] Kft. által a magán ágazat részére teljesített szolgáltatás ellenértékeként meghatározott 39.639.120,- Ft, azaz Harminckilencmillióhatszázharminckilencezer-egyszázhúsz forint elszámolása során az alábbiak szerint járt el: A felmerült költséget a számla első tételsora, a mellékelt teljesítés igazolás és a fejlesztői óraszám elszámolás is a […] magánpénztári moduljában végzett fejlesztésként rögzíti. A számla második tételsora az önkéntes ágazat modul fejlesztésére vonatkozik. A Pénztár az ágazatok közötti költségmegosztást tartalmazó Költség elszámolási és költségmegosztási szabályzatban ágazatra közvetlenül nem azonosítható tételek esetén alkalmazott megosztási aránnyal számolta ki a magán ágazatra jutó költséget. Így a magán
4
ágazatban felmerült költségek egy részét (6.364.512,- Ft-ot, azaz Hatmillióháromszázhatvannégyezer-ötszáztizenkettő forintot) a Pénztár az önkéntes ágazatra hárította át (Vizsgálati Jelentés III/5. a) pont). II.2. 2. A megállapítások minősítése A Pénztár eljárásával megsértette az Mpt. 50. § (4) bekezdését, amely szerint az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni. A Pénztár megsértette továbbá a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (Mbr.) 27. §-át, amely szerint az önkéntes nyugdíjpénztár által üzemeltetett magánnyugdíjpénztár esetében a magánnyugdíjpénztári feladatok ellátásához szükséges vagyont az önkéntes pénztárétól elkülönítetten kell kezelni. A Pénztár megsértette továbbá az Mszr. 7. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes nyugdíjpénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére – közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára – vonatkozó szabályzatát is. II. 2. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár Észrevételében közölte, hogy elfogadja a megállapítást. Egyben tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a könyvelés körében adminisztrációs hiba merült fel, amelyet a Pénztár korrigál, és a megfelelő módon, konkrét ágazathoz kötődően módosítja a téves költség felosztását a […] Kft. által kibocsátott 43.496.220,- Ft, azaz Negyvenhárommilliónégyszázkilencvenhatezer-kettőszázhúsz forint összegű számla esetében. Ezt követően a magán ágazatra terhelődik 39.639.120,Ft, azaz Harminckilencmillióhatszázharminckilencezer-egyszázhúsz forint, az önkéntes ágazatra pedig 3.857.100,- Ft, azaz Hárommillió-nyolcszázötvenhétezer-egyszáz forint. A Felügyelet a megállapítását fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt. A Pénztár az Észrevételében maga is elismerte, hogy a költségeket adminisztrációs hiba miatt könyvelték a Vizsgálati Jelentésben rögzített arányok szerint. Egyben jelezte, hogy korrigálni fogja a téves megosztási arányokat, a megosztás módosításáról azonban nem csatolt dokumentumokat. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 61. § (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során – vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján – megállapítja az Mpt-ben, a Felügyelet határozatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Mpt-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki.
5
A Psztv. 38. § (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a Pénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. III. 1. FELSZÓLÍTÁS A JOGSZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉSRE Az Mpt. 110. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Felügyelet a Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében felszólíthatja a Pénztárat – esetleges határidő kitűzésével – a jogszabályi feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására. A határozat indoklásának II.1.1.-II.2.3. pontjaiban kifejtett megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 1-2. pontjaiban előírt felügyeleti intézkedésekről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) pont alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára. A Psztv. 61. § (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörömben úgy ítéltem meg, hogy a Pénztár által elkövetett és a Vizsgálat által feltárt jogsértések és hiányosságok a kidolgozandó és végrehajtandó intézkedésekkel reparálhatóak. Megítélésem szerint a feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. Ezek alapján a felszólítás alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására. III. 2. TÁJÉKOZTATÁSRA KÖTELEZÉS Jelen határozat rendelkező részének 3. pontjában előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Mpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság feladatait és hatáskörét egyrészt az Mpt. 40. – 43. §-ai rögzítik. Másfelől az Mpt. 49. §-a alapján az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait egyetemleges felelősség terheli a feladatkörükbe tartozó kötelezettségük megszegése tekintetében. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Psztv. 7. § d) és e) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
6
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. október 3.
Dr. Sáray Éva a PSZÁF alelnöke felhatalmazásából Dr. Csere Bálint s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
7
