A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-IV/23/2011. számú határozata a Dimenzió Egészségpénztár számára felügyeleti intézkedés tárgyában A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) képviseletében a Dimenzió Egészségpénztár (székhely: 1054 Budapest, Vécsey u. 3.) (Pénztár) által a JÉ-IV/B-70/2010. számú határozat (Határozat) végrehajtása alátámasztásául benyújtott és egyéb dokumentumok alapján az alábbi határozatot hozom. 1. Kötelezem a Pénztárat, hogy hívjon össze rendkívüli küldöttközgyűlést a 2008-ban megválasztott küldöttek részvételével, és a Határozat 11. pontjában foglaltaknak tegyen eleget, így az új vezető tisztségviselők megválasztásának hatályával felmentett vezető tisztségviselők helyett válasszon új vezető tisztségviselőket. Határidő: 2011. március 31. 2. Kötelezem a Pénztárat, hogy az új vezető tisztségviselők megválasztása után a Határozat 1., 2., 6., 7. és 12. pontja érdekében eddig tett intézkedéseket tekintse át, és tegye meg a végrehajtásuk érdekében szükséges intézkedéseket. Határidő: 2011. május 31. 3. Kötelezem az igazgatótanács elnökét, hogy jelen határozatot az igazgatótanáccsal és az ellenőrző bizottsággal haladéktalanul ismertesse, a küldötteknek pedig legkésőbb a küldöttközgyűlés meghívójával küldje meg. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Indokolás A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 38. § (1)–(2) bekezdése alapján folyamatos felügyeletet gyakorol a Psztv. 4. §-ában felsorolt törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. ad 1.–2. A HATÁROZAT ELŐÍRÁSAI ÉS A PÉNZTÁR INTÉZKEDÉSEI A HATÁROZAT ELŐÍRÁSAI A Felügyelet helyszíni átfogó ellenőrzését lezáró, 2010. szeptember 28-án kiadott Határozata a megállapított jogsértések miatt 13 pontban írt elő kötelezést. A Határozat 10. pontja 2011. október 31-i határidővel kezdeményezte a vezető tisztségviselők felmentését, ill. 3 napos határidővel az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetését. A Határozat 11. pontja előírta, hogy a Határozatból eredő döntések meghozatala céljából 2011. október 31-ig közgyűlést kell tartani.
A Határozat 1., 2., 6., 7. és 12. pontja 2010. december 15-i g teljesítendő kötelezettségeket írt elő az alábbiak szerint. Határozat 1. pont: a nem engedélyezett vállalkozási tevékenység megszüntetése és az engedélyezett tevékenység bevételeinek, költségeinek megfelelő elszámolása. Határozat 2. pont: a nem a Pénztár által működtetett egészségügyi intézmények támogatásának megszüntetése. Határozat 6. pont: módosított befektetési politika és önköltség-számítási szabályzat benyújtása. Határozat 7. pont: az alapszabály kiegészítése a működtetett egészségügyi intézményre vonatkozó egyes szabályokkal. Határozat 12. pont: intézkedési terv benyújtása a végezni kívánt tevékenységekről, a működési veszteség kezeléséről és a vezető tisztségviselők – továbbá az ügyvezető, valamint helyettese – felelősségének kivizsgálásáról. A Határozat 3–5. pontja a jövőre vonatkozó kötelezettséget írt elő. A Határozat 8. pontja intézményi, a 9. pontja személyi bírságot szabott ki. A Határozat 13. pontja a korábban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettség fenntartásáról rendelkezett. A PÉNZTÁR INTÉZKEDÉSEI A HATÁROZAT KIADMÁNYOZÁSÁT KÖVETŐEN A Pénztár 2010. október 29-i küldöttközgyűlés meghívója az igazgatótanács (IT) és az ellenőrző bizottság (EB) tagjainak csak a felmentését vette napirendre, a tisztújító küldöttértekezlet időpontjául a meghívó 2010. december 10. napját javasolta. A 2010. október 29-i küldöttközgyűlés felmentette az IT és az EB elnökét és tagjait azzal, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony az új tisztségviselők megválasztása napjával szűnik meg. A küldöttközgyűlés a vezető tisztségviselők jelölése céljából jelölő bizottságot választott. A 2010. december 10-i küldöttközgyűlés meghívója napirendjére tűzte a vezető tisztségviselők megválasztását, választásra azonban nem került sor, mert e napirendi pont tárgyalása előtt az ülést berekesztették. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a berekesztés előzménye az alapszabály módosítása tárgyában tartandó, a vezető-választást megelőző alapszabály-módosítás eredménytelensége volt. Az alapszabály módosítására egyrészt a Határozat 7. pontjában előírt kötelezettség teljesítése céljából került volna sor, másrészt pedig azért, mert az alapszabályba iktattak egyes, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Ez utóbbi kérdésben vita keletkezett, az alapszabály-módosítási javaslat nem kapta meg a kétharmados szavazattöbbséget. A Pénztár 2010. december 15-én benyújtotta a Felügyeletnek a Határozatban foglalt kötelezettségek teljesítéseként a 2010. decemberi küldöttközgyűlés által elfogadott intézkedési tervet és mellékleteit. Az intézkedési terv tartalmazta a Határozat egyes pontjaival kapcsolatban megtett, illetve megteendő intézkedéseket. Az intézkedési tervhez mellékelték a Határozat 6. pontja által előírt számviteli politikát és önköltség-számítási szabályzatot is. A Pénztár a beadvány kísérőlevelében bejelentette, hogy a 2010. december 10-i küldöttközgyűlésen meghiúsult a Határozat 7. pontja által előírt alapszabály-módosítás, és a 11. pont által előírt tisztségviselők megválasztása is. A beadvány szerint a jelenlegi küldöttstruktúra nem felel meg az arányosság követelményének, mert a 32 fő egészségpénztári küldöttből 14 fő egyidejűleg a Dimenzió Biztosító Egyesület küldötte is, akik a tagság 43 %át képviselik. Emiatt a Pénztár megkezdi a küldött-struktúra felülvizsgálatát és új szabályainak bevezetését. A Pénztár az alapszabály-módosítás és a tisztújítás vonatkozásában a teljesítési határidő meghosszabbítását kérte 2011. március 31-ig, ill. opcionálisan 2011. május 31-ig. A 2011. február 16-ra összehívott küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. A benyújtott alapszabály-tervezet a küldöttek összeférhetetlenségére vonatkozó módosítási javaslatokat is tartalmazott. A küldöttközgyűlést érdemi tanácskozás nélkül berekesztették, mert a küldöttközgyűlést nem az alapszabály előírásai szerint hirdették meg.
2
A 2008. ÉVBEN 5 ÉVRE MEGVÁLASZTOTT KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS FELOSZLATÁSA Négy pénztári küldött 2011. február 11-én beadványt nyújtott be a Felügyelethez, amelyben felügyeleti intézkedést kértek az „önkormányzatiságra épülő törvényi alapelv megóvása érdekében”. A beadvány melléklete szerint az IT elnöke 2011. február 16-án a küldötteknek írt levelében a küldöttközgyűlést – mivel a javasolt alapszabály-módosításra nem került sor – illegitimnek nyilvánítva 2011. február 16-ával feloszlatta. A Pénztár 2011. február 21-én a tagjait levélben tájékoztatta arról, hogy „a pénztártagság érdekeit szem előtt tartva és a PSZÁF határozatnak kötelező megfelelés végett” új küldöttválasztó értekezletek megtartására kerül sor, illetve az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén vezető tisztségviselőket választanak. A levelek tartalmazták a jelöltállítási határidőket és egyéb részleteket is. 2011. február 25-én a Pénztár ügyvezetője elektronikus levélben tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy „a 2011. február 16-i küldöttértekezleten sem sikerült elfogadtatni a PSZÁF határozattal kompatibilis alapszabály módosítást az akkori küldöttek egy szűk csoportjának nyílt obstruálása miatt.” Emiatt a Pénztár az új vezető tisztségviselők megválasztása előtt új küldötteket választ. A levélben szereplő ütemezés szerint a folyamat a küldöttközgyűlés 2011. február 16-i feloszlatásával kezdődik és a 2011. április 6-án tartandó alakuló küldöttértekezlettel és vezetőválasztással fejeződik be. 2011. március 4-én újabb küldötti beadvány sérelmezte a Pénztár vezetőségének eljárását, és azt indítványozta a Felügyeletnek, hogy rendelje el a 2010. december 10-én berekesztett küldöttközgyűlés folytatását, és a vezető tisztségviselők megválasztását. A PÉNZTÁRI INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE A HATÁROZATBAN FOGLALTAK TÜKRÉBEN A Felügyelet a fentiek alapján a következőket állapította meg. A Határozat 11. pontja a vezető tisztségviselők megválasztására 2010. október 31-ig biztosított határidőt, e kötelezettségét a Pénztár nem teljesítette. A 2010. december 15-ig teljesítendő, fent ismertetett egyéb kötelezettségek teljesítését addig viszont nem lehet érdemben értékelni, ameddig a tisztújítás nem történt meg. Ellenkező esetben ugyanis a Felügyelet átvenné át azt a feladatkört, amely a Határozat szerint a Pénztár megválasztandó új vezetőségét terheli, illetve illeti meg. A Pénztár a 2010. október 29-i közgyűlés előzetesen meghirdetett napirendjére a tisztújítást föl sem vette. Ennek okát sem a közgyűlés jegyzőkönyvéből, sem a Pénztár beadványából nem lehet megállapítani. A Pénztár véleménye szerint a jelenlegi küldöttstruktúra nem alkalmas arra, hogy „demokratikus módon, minden előzetes befolyásolás nélkül legyen határozat hozható, és a tisztújítás a tagság érdekét szolgáló, egyben a Felügyelet elvárásainak megfelelő módon megtörténhessen”. A Felügyelet elvárását a tisztújításra vonatkozóan azonban a Határozat félreérthetetlenül tartalmazta. A Felügyelet a küldött-rendszer átalakítására vonatkozó kötelezettséget áttételesen sem írt elő, a tisztújításra eredetileg 2010. október 31-ig biztosított határidő erre nem is adott volna lehetőséget. A Határozat a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok megalkotását sem kezdeményezte, különösen nem azon az áron, hogy emiatt a Határozat teljesítése késedelmet szenved. A Pénztár tehát alaptalanul hivatkozik arra, hogy az alapszabály-módosítás meghiúsulása egyes küldötteknek róható fel, mert a Pénztár vezetősége olyan alapszabály-módosításokat is napirendre vett, amelyeket a Határozat nem írt elő. A küldött-struktúra átalakítása a Határozatban foglalt határidő rovására már csak azért sem elfogadható érv, mert a tisztviselőválasztás az alapszabály szerint egyszerű, míg a Pénztár által kezdeményezett alapszabálymódosítások kétharmados többséget igényelnek. A Határozat 11. pontjában foglalt kötelezés 2010. október 31-i teljesítési határidejének a tisztújítás tekintetében való be nem tartása miatt lehetetlenült az, hogy a 2010. december 15-i határidővel előírt kötelezések teljesítése már az új vezetőség által elfogadott stratégia mentén
3
történjék meg. Előbbiek miatt a rendelkező részben nem csak a vezető tisztségviselőválasztást írtam elő, hanem az eredetileg 2010. december 15-ig teljesítendő pontok felülvizsgálatát, és szükség szerinti újbóli teljesítését is. Az 1., 2., 6., 7. és 12. határozati pontok értékelését a Felügyelet ennek megfelelően azt követően végzi el, ha ezek tekintetében a megválasztandó új pénztári vezetőség is állást foglalt. Ez különösen az intézkedési terv esetében elengedhetetlen, amit már csak azért sem fogadhatott el a jelenlegi vezetés, mert ezzel egyebek közt a saját felelősségéről is döntenie kellett volna. A Pénztár függő hatállyal felmentett vezetése – a Felügyeletre és a Határozatra valódi alap nélkül hivatkozva – alapszabály-módosítást kezdeményezett a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozóan. Amikor ennek elfogadása a kétharmados többség hiányában meghiúsult, a vezetőség újabb alapszabály módosítást kezdeményezett, majd a kezdeményezés 2011. február 16-i kudarca után feloszlatta a küldöttközgyűlést Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 21.§ (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az IT tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; az IT éves beszámolójának elfogadása. Az Öpt. 24.§ (2) bekezdése alapján az IT gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A Pénztár döntéshozatali szervei között fennálló hierarchia egyértelmű, az IT van a küldöttközgyűlésnek alárendelve, nem pedig fordítva. Előbbiekkel összhangban az Öpt. a küldöttközgyűlés feloszlatására az igazgatótanácsnak, illetve a feloszlató levelet egyszemélyi képviselőként jegyző IT-elnöknek nem biztosít hatáskört. Ellenkezőleg, az Öpt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály elfogadása és módosítása. A Pénztár alapszabályának 14.1.3. pontja szerint pedig a küldöttek megbízatása 5 évre szól. A jelenlegi küldöttöket 2008-ban választották meg, mandátumuk tehát 2013-ban jár le. Előbbiek alapján a küldöttek 5 éves mandátumára vonatkozó alapszabályi rendelkezést csak maguk a küldöttek módosíthatják. Előbbiek alapján az Öpt.-nek az önkormányzatiság elvével összhangban lefektetett szervezeti rendjére vonatkozó, fent hivatkozott szabályrendszerét sérti, ha a Pénztár legfőbb döntéshozó szervének minősülő küldöttközgyűlés alatt elhelyezkedő ügyvezető szerv (IT), illetve annak vezetője a legfőbb döntéshozó szerv feloszlatásáról dönt. A küldöttközgyűlés feloszlatásáról – összhangban az Öpt.-ben foglaltak szerint felépülő hierarchikus döntéshozatali rendszerrel – kizárólag magának a küldöttközgyűlésnek van joga dönteni. A fentiek miatt – az Öpt. 65. § (3) bekezdése a) pontja alapján – a rendelkező részben azt írtam elő, hogy a megszabott határidőn belül az Öpt.-ben foglaltakkal összhangban megválasztott küldöttközgyűlés köteles dönteni a tisztújításról. ad. 3. A PÉNZTÁRTAGOK TÁJÉKOZTATÁSA A HATÁROZAT MEGÁLLAPÍTÁSAIRÓL A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a küldöttközgyűlés az Öpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24-27. §-ai, egyetemleges felelősségüket feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. §-a rögzíti. *** Az ügyintézési határidő leteltének napja: nincs. A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, az Öpt. 65. § (3) bekezdés a) és b) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
4
A határozatot az eljárás megindításakor hatályos Psztv. 4. § a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének e) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és a 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. március 08.
Dr. Szász Károly a PSZÁF elnöke felhatalmazásából Dr. Csere Bálint s. k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
5
