A 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 8. számú melléklete
SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA Beszámoló az intézményi minőségirányítási program teljesítéséről a 2010/2011-es tanévben A minőségügyi csoport (MICS) az előző tanévek gyakorlatához hasonlóan, feladatait a munkaterv szerint teljesíti folyamatosan. A tanévkezdés feladatait az iskolavezetéssel együttműködve közös megbeszélés és egyetértés alapján teljesítettük. A minőségügyi bérkiegészítés elosztásának szempontrendszerét az intézmény gazdálkodása és a törvények által megszabott szempontok alapján kellett figyelembe vennünk. A tanulók fejlesztése kiemelt feladat volt, ugyanis a 2009/2010-es tanév országos kompetencia mérés eredménye nem érte el az országos alapkövetelmény szintjét. A fejlesztést intézményi szintű fejlesztési terv alapján végeztük a tanév folyamán. A mérések koordinációját Vereczki Anita kolléganő végezte. A feladatbank frissítése valamennyi szaktanár feladata, ezt a MICS folyamatosan felügyeli. Munkánkat segítette, hogy iskolánk részt vett az IPR programban, és így a fokozott figyelmet igénylő tanulókkal lehetőség nyílt a felzárkóztatásra. A fejlesztés hatékonysága érdekében kidolgoztuk a tanulók értékelésének folyamatát. A mérések alapján vizsgáljuk a hozzáadott értéket is a tanév eleji, félévi és a tanév végi mérések eredményeinek %-os kimutatásával. A pedagógus közösséggel együttműködve frissítettük a felmérők (szintvizsgák) anyagait a tanári szobában elhelyezett szabadpolcos dossziékban. A 2010-2011-es tanév májusi kompetenciamérést megelőzően az előző évek típusfeladataiból válogatva intenzíven gyakoroltak a szaktanárok a 10. évfolyam tanulóival. A MICS javaslata A tanulók mérésénél a hozzáadott értéket fokozott figyelemmel kell kísérni azoknál a csoportoknál, melyeknél a továbbfejlődés feltétele az eredmények javítása. Így tehát fokozott figyelmet igényel a 9. és 10. évfolyamokon az országos kompetecia mérés típus feladatainak gyakoroltatása, valamint az iskolai belső méréseken való eredmények kimutatása egyénre %-os értékelésben a felzárkóztatás érdekében. A központi adatszolgáltatás és a hatályos jogszabály követelményének teljesítésére begyűjtjük a tanulók utánkövetéséről adott visszajelzéseit. A visszajelzési arány az országos átlaghoz viszonyítva elfogadható. Jelen tanévben a végzett tanulóink 27%-a jelzett vissza elhelyezkedéséről.
1
A pedagógusok teljesítményének értékelését folyamatosan a havi beosztás szerint végezzük, melyért Kökény Szilvia és Mitaszné Balázsik Katalin tanárnők felelősek. A következő ciklust is három évre tervezzük, melyet szintén az előző gyakorlatnak megfelelően koordinálnak. Az értékelés folyamatának és szempontjainak rögzítése az IMIP-ben rögzített, de a minőségirányítási kézikönyvben is elhelyezendő a jövőben. A pedagógus és szakoktató munkatársak összegző értékelésének kifüggesztése, és az újabb értékelési periódus beosztásának elkészítése. A beosztás fő szempontja az előző periódus minősítése, mely az oktatási törvény négy kategóriája alapján sorolja be a munkatársakat. A tantestületben dolgozó kollégák és munkatársak minősítése a törvényben megszabott kategóriák szerint megtörtént. Alkalmatlan minősítés, valamint kevéssé alkalmas minősítés nincs. A tantestület 68%-a kiválóan alkalmas, 32%-a alkalmas minősítést szerzett. Az újabb periódusban a legjobb minősítést szerzett kollégák látogatása kerül a ciklus második felére. A tanárok és szakoktatók értékelése jelen tanévben első körben befejeződött. Az alkalmazotti közösség értékelését szintén a hatályos jogszabály alapján végzi a munkáltató. A dolgozók összesített eredménye szerint alkalmatlan, és kevéssé alkalmas minősítés nincs. Alkalmas: 82% Kiválóan alkalmas: 18% Az iskolai Házirend és a Szervezeti Működési Szabályzat módosítására megtettük javaslatunkat az intézmény igazgatójának. A beléptető rendszer, ezen belül a belépések és a kilépések rendszerének szabályozását elfogadás után rögzíteni kell a megfelelő iskolai dokumentumokban. A működő folyamatainkat rögzítettük, és egy minőségirányítási kézikönyvben helyeztük el. Barkó Zsolt tanár kolléga elkészítette az éves tanári ügyelet rendjét, melynek segítségével a tanári ügyelet zökkenőmentesen működhet. A gyakorlat továbbvihető. Elkészült az információs lánc működésére vonatkozó új folyamat tervezete. A csoport kiemelt feladata továbbra is az iskolavezetés munkájának segítése, az utasítások végrehajtása. Kiemelt további feladataink A pedagógusok, munkatársak ösztönzésére szolgáló kritérium rendszer: kidolgozása; a folyamat rögzítése, közzététele, mely ebben a tanévben forráshiány miatt nem valósulhatott meg. A feladatot további módosításokkal újra kitűzzük.
2
A mérési/szintvizsga rendszer folyamatának felülvizsgálata; Módosítások rögzítése. Az NSZFI az egységes központi önértékelési modell elkészítéséhez alapul egy 198 kérdésből álló, minden szakképző iskolára azonos adatbázist dolgozott ki, melybe minden tanévben fel kell tölteni az intézmény statisztikai adatait. Ennek a feladatnak Szabó László kolléga koordinálásával tettünk eleget. Összegzés Összegzésként megállapítható, hogy a 2010/2011-es tanévben az intézményi munka az IMIP-ben meghatározott folyamatok szerint zajlott. Az alkalmazotti közösség egyetértett a MICS beszámolójával a tanévet záró dolgozói értekezleten. A szülői közösség véleményét a Házirend módosításánál figyelembe vettük; mely főként a szakmai gyakorlaton részt vevő bejáró tanulók munkakezdését, és hazautazását érintették. Ennek érdekében az iskolavezetés módosította a tanórák és az óraközi szünetek rendjét, mely a mindennapi gyakorlatban bevált. A 2012-es partneri elégedettségmérés alkalmával újra kikérjük a partnerek véleményét az intézmény működésére vonatkozóan is. Az NSZFI irányításával a TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 „ A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” 2. Minőségbiztosítási alprojekt keretében került sor Szabó László kolléga (intézményi felhasználó) felkészítésére 2010 decemberéig. Az intézményi adatszolgáltatás első szakasza 2011. április 1-jén, a második szakasza 2011. május 31-én zárult, melynek során intézményi adatok alapján került sor a kulcsindikátorok és benchmarking indikátorok (statisztikai adatok) feltöltésére. A következő tanévben kerülnek feltöltésre a jelenlegi tanév adatai. A tanulók elhelyezkedéséről szóló adatok begyűjtéséhez a záróvizsgákon felhívtuk a tanulók figyelmét az adatszolgáltatási kötelezettségükre, továbbá a bizonyítvány mellé egy emlékeztetőt is adtunk a kötelezettségre való figyelemfelhívással. A jövő tanév kiemelt feladata az iskola tartalmi és szakmai színvonalának emelése. A MICS a pedagógus teljesítményértékelésen belül fokozott figyelmet fordít a tanórai tananyag és követelményrendszer betartására, és a számonkérések arányára a pedagógus és a szakoktató kollégák részéről.
3
FEJLESZTÉSI/ INTÉZKEDÉSI TERV 2010 (A kulcskompetenciák azon belül a matematika és a szövegértés fejlesztési lehetőségeinek, mérésének és értékelésének szabályozása)
Készítette:
Minőségügyi csoport TARTALOM
KÉSZÍTETTE:
MINŐSÉGÜGYI CSOPORT ....................................................................................... 4
1. BEVEZETŐ ............................................................................................................................................ 5 1.1. 1.2. 2.1. 2.3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ............................................................................................... 5 A GYENGE EREDMÉNYT ELÉRT TANULÓK SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEI ............................................... 6 SZÖVEGÉRTÉS KOMPETENCIA SZINTJEI .......................................................................................... 7 A KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE .................................................................... 9 KIEMELT MINŐSÉGCÉLJAINK ........................................................................................................ 10 A FEJLESZTÉSI ÜTEMEZÉS FOLYAMATLEÍRÁSA ............................................................................ 11 A FEJLESZTÉSI CSOPORT ............................................................................................................. 16 A FEJLESZTÉSI FELADATOK FOLYAMATLEÍRÁSA .......................................................................... 17
A KOGNITÍV KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ............................................................................. 25
4
1. BEVEZETŐ 1.1.
Az intézmény rövid bemutatása Intézményünk Nógrád megye legnagyobb szakképző iskolája. Létszáma:
950-750 között mozog. Fogadó iskola vagyunk, ami azt jelenti, hogy minden tanulót fel kell vennünk, akit máshonnan elutasítanak, a mi tanulóinkat is csak súlyos fegyelmi vétség esetén irányíthatjuk más iskolába. A tanulói létszám általánosan kb. 1/3-ad -1/3-ad arányban oszlik meg három iskolaforma között. 1/3-ad rész alapiskola, 1/3-ad rész szakközépiskola,1/3-ad rész szakképzés. A szakképzés a faipar, gépipar, könnyűipar, szolgáltató és építőipari szakirány szakmáit öleli föl. Az elméleti oktatás és a gyakorlati oktatás általában heti váltásban történik. A gyakorlat helyi tanműhelyekben illetve külső gyakorlóhelyeken zajlik. A szakközépiskolában érettségire történő felkészítés történik. Igény esetén emelt szintű felkészítést is szervezünk kötelező és szabadon választott tárgyakból egyaránt. Pályaorientáció a szakközépiskolában: gépipari, faipari, és könnyűipari, melyekre épülően érettségihez kötött szakképzésre és technikusi képzésre jelentkezhetnek helyben. Az érettségihez kötött szakképzés keretében többféle szakmát kínál. Fiúknak széles választékkal állunk rendelkezésre, lányoknak kozmetikus, környezetvédelmi szakalkalmazott, ill. divattervezői képesítésre van lehetőségük. Sok esetben ezen az iskolaszinten is fejlesztenünk kell a tanulókat, ugyanis bejövetelkor a középiskolában elvárható szint alatt van tudásszintjük.
Működő csoportjaink: MICS-MÉCS Minőségügyi csoport Fejlesztő integrációs csoport (korrekció, felzárkóztató munkát végző kollégák) Tantárgyi munkaközösségek: két csoport (humán és reál, mely magában foglalja a nyelvi, valamint a természettudományos tárgyakat tanító kollégákat is) Osztályfőnöki munkaközösség A pedagógus szervezet: Az iskola hármas funkciójával párhuzamosan a tantestület is 3 csoportra bontható, de ez nem jelenti azt, hogy elhatárolódnának egymástól. 5
A hármas csoportosítás: közismereti tanárok, műszaki-mérnöktanárok, szakoktatók.
1.2.
A gyenge eredményt elért tanulók szociális körülményei •
Hátrányos helyzet, több esetben halmozottan is, olykor veszélyeztetettség
•
Bizonytalan anyagi háttér
•
Alacsony, igénytelen műveltségi szint
•
8 általánost nem végzett szülők
A szociális kompetencia fejlettsége: Frusztráltak, rapszodikus hangulat jellemzi őket, sok közöttük az eddigiekben fel nem tárt részképesség zavarral küzdő tanuló. SNI tanulók: Tanulmányi eredményük, anyanyelvi és matematikai kompetencia területén szint alatti; felzárkóztatásra szorulnak. Megállapítás: a szociális kompetencia fejlettségének feltérképezése és fejlesztése érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni.
A 2009-es országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése nyomtatásban
Intézményi ill. telephelyi jelentés címmel elérhető az igazgatói titkárságon. Tanulmányozása a kollégák részéről aláírással igazolandó.
6
A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ISKOLÁNKRA VONATKOZÓAN 1.
Szövegértés kompetencia szintjei
Átlageredmény viszonyítva az azonos iskolatípushoz: saját iskola eredménye, zárójelben az országos. Képességszintek alapján elért eredmények meghatározásai: 1. szint alatti: Az 1. szint alatt a tanuló egyetlen információt sem volt képes azonosítani a szövegből. Ez az adat a legalapvetőbb szövegértési képesség hiányáról árulkodik.
1. szint Az 1. képességszintű teljesítmény természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a diákok nem tudnak olvasni, de társaikhoz képest súlyos hátránnyal indulnak majd, mert szövegértési képességüket nem tudják tudás- és információszerzésre használni. Azok a diákok, akik nem érték el az első szintet, nem rendelkeznek azokkal a rutin jellegű képességekkel, amelyeket pl. a PISA-vizsgálat mér.
2. szint: E meglehetősen gyenge szinten álló diákok elsősorban egyszerű információ-visszakeresési műveleteket tudnak végrehajtani, vagy egyszerű szövegbeli kapcsolatokat képesek felismerni. Csak egyszerű, világos elrendezésű anyagok feldolgozásával tudnak megbirkózni, amelyek nem igényelnek bonyolult feladatmegoldást. Az alacsony képességszint megnehezíti számukra, hogy az új, szokatlan szövegeknek jelentést tulajdonítsanak, és nagy valószínűséggel alkalmatlanok az új ismeretek önálló elsajátítására is.
3. szint: Nagyjából ilyen szintű képességekre van szüksége a diáknak a középiskola sikeres befejezéséhez. Akárcsak a felsőbb szintek, ez is megkívánja a különböző forrásokból származó információk integrálását és a bonyolultabb problémák megoldását. Ezen a szinten a tanulók képesek az olvasott információk és mindennapi életük összefüggéseit felismerni.
4. szint: A 4. képességszinten teljesítő diákok képesek nehezebb gondolkodási műveletek elvégzésére, megtalálnak beágyazott információkat, valamint képesek a szöveg egyes jegyeinek kritikai jellegű megítélésére. Képesek egy-egy történetszereplőinek az érzelmei és cselekedetei közötti kapcsolatot megtalálni, motivációjukat értelmezni vagy a szöveg stiláris eszközeiről véleményt alkotni.
5. szint Azok a diákok, akik az 5. képességszinten teljesítenek, már magas fokú információfeldolgozási képességekkel rendelkeznek. Képesek komplex és ismeretlen szövegek feldolgozására, az adott feladat megoldási helyzethez szükséges kritikai értékelésre, hipotézis felállítására és specifikus tudás kialakítására. Képesek a szöveg tartalmát saját értékítéletükkel összevetni vagy egy szereplő cselekedeteit objektív vagy szubjektív szempontok alapján értelmezni.
7
A 2009-es eredmények Átlag eredmény viszonyítva az azonos iskolatípushoz: Saját iskola eredménye, zárójelben az országos. Képességszintek alapján elért eredmények standardizált képességszint számszerű kimutatása. SZÖVEGÉRTÉS Szakiskola: 328 (392) Szakközépiskola: 427 (491) Együttes érték: 382 (496) Matematika kompetencia szintjei 1. szint alatti: Az 1. szint alatt a tanuló nem tudja megoldani az alapvető matematikai ismereteket igénylő feladatokat, és az egyszerű számításokat sem képes elvégezni.
1. szint: A diákok képesek olyan ismerős helyzetekre vonatkozó, könnyen érthető kérdésekre válaszolni, amelyekhez minden szükséges információ a rendelkezésükre áll. Közvetlen utasítások alapján végre tudják hajtani a feladat kontextusából következő rutinszerű eljárásokat.
2. szint: A diákok képesek átlátni és értelmezni a feladatban szereplő szituációkat, egyetlen információforrásból megszerezni a szükséges információt, egyszerű algoritmusokat, képleteket, eljárásokat és szokványos megoldási technikákat alkalmazni; érvelni, és az eredményeket értelmezni.
3. szint: A diákok képesek elvégezni olyan egyértelműen megfogalmazott feladatokat, amelyekben sorozatos döntéseket kell hozni; egyszerű megoldási stratégiákat kell kiválasztani és alkalmazni; ábrázolásokat kell értelmezni és felhasználni, majd ezek alapján érvelni, és röviden leírni a megoldás gondolatmenetét.
4. szint: A diákok hatékonyan alkalmazzák a konkrét problémákat egyértelműen leíró modelleket, amelyek megalkotása szükségessé teheti a modellek alkalmazhatóságának meghatározását. Képesek kiválasztani és egyesíteni különböző ábrázolásokat, és közvetlenül összekapcsolni azokat a valóságos helyzetekkel. Rugalmasan érvelnek, értelmezik a szituációkat, pontosan megfogalmazzák a probléma értelmezésére és megoldására teendő lépéseket.
5. szint: A diákok képesek modellt alkotni egy összetett probléma megoldására. Meg tudják határozni a modell alkalmazhatóságának feltételeit, képesek kiválasztani, összehasonlítani és értékelni a probléma lehetséges megoldási módjait, követni a kiválasztott megoldási stratégiát, és reflektálnak az elvégzett műveletekre.
MATEMATIKA Szakiskola: 375 (398) Szakközépiskola: 431 (483) Együttes érték: 405 (489)
8
2.
A kompetenciamérés eredményeinek elemzése
Milyen okok vezettek erre az eredményre? •
Az egyéni fejlesztés rendszer folyamatban van. A beintegrálást jelen tanévben 8 fős integrációs csoport végzi. ki. Egységesen kidolgozott irányelvek alapján végezzük a felméréseket. Az eredményeket rendszeres mérésekkel mutatjuk ki. Ezek alapján a fejlesztő pedagógus munkatársunk kidolgozza ennek a folyamatnak
szabályozását.
A
fejlesztő
munkát
koordináljuk
a
szociálpedagógussal, aki egyénre adaptálja a fejlesztési módszereket. •
Nem jók a tankönyvek, nem az adottságokhoz adaptáltak. A meglévő tankönyvek felülvizsgálata, 2010/2011-es tanévben folyamatos adaptálás, ill. a helyi tanterv szükségleteinek megfelelően új tankönyvek bevezetése.
•
A tanulók felkészültsége 9. évfolyamon nem megfelelő és hiányos.
•
Tanulók fegyelmi helyzete: sok a nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű tanuló.
•
A tanulók nem motiváltak, a tanulók motiváltsága nehezen érhető el.
•
A tanárok módszertani kultúrája fejlesztésre szorul, a munkaközösségeknek nincs egységes módszertani kultúrája, erre vonatkozó változtatások folyamatban vannak.
•
A helyi tanterv alkalmas-e a kompetencia fejlesztésre? A helyi tantervet a munkaközösségek előző tanévben átdolgozták, megjelölték bennük a tantárgyon belül fejleszthető kompetenciákat, és a jövőben erre kell építeni a tanmeneteket és az óraterveket.
•
Főként anyagi lehetőségeink miatt gondjaink adódnak az egyéni fejlesztésre az egyéni fejlesztés hatékonyságára vonatkozóan.
3.
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINK A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek
szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék
azokat
a
kulcskompetenciákat,
amelyek
elengedhetetlenek
a
változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.
9
3.1. •
Kiemelt minőségcéljaink A hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a tanulás megtanításának folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével,
•
a kulcskompetenciák (kiemelten az anyanyelvi kommunikáció és matematikai kompetencia) méréssel történő folyamatos ellenőrzése értékelése,
•
az
életkornak
megfelelő
ismeretek,
képességek,
attitűdök,
azaz
kulcskompetenciák fejlesztését, a kompetencián alapuló oktatás elterjesztését, •
A szociális és életviteli, vállalkozói kompetenciák fejélesztése kiemelve: önismeret, stratégiaalkotás és megvalósítás, a kooperáció, az érzelmi intelligencia vizsgálatát,
•
Fejlesztési csoport létrehozása a kompetencián alapuló oktatás bevezetése, valamint a kompetenciamérés eredményei javítása érdekében Határidő: 2011. március 1.
•
Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök kialakítása az iskolában. Mérési feladatbank létrehozása tantárgyanként
•
Minden tantárgyi mérésben jelenjen meg a szövegértési és bizonyos szintű matematikai kompetencia.
•
Egyéni fejlesztési terv sémák, melyeket a pedagógusok tudnak értelmezni és használni tudnak.
10
3.2.
A fejlesztési ütemezés folyamatleírása
Feladatok
Sikerkritériumok várható
Eredmények ellenőrzése,
eredmények
értékelése, elemzése.
Határidő
Felelős
Mit? Hogyan? Ki? Az intézményi minőség-politika és
A nevelőtestület által elfogadott
Folyamatszabályozások,
minőség-fejlesztési rendszer
rendszer működik. Partnerközpontú
eljárás-rendek, ellenőrzési
munkaközösség
működtetése. Az IMIP kiegészítése, működés, oktatás-nevelés és vezetői
értékelési folyamatok
vezetők
különös tekintettel a kompetencián
tevékenység folyamatainak
dokumentációjának vizsgálata,
A két sor cseréje
alapuló oktatásra és a mérésre.
működtetése
elemzése.
A pedagógiai program (nevelési
A stratégiai céloknak való
A tanév folyamán kialakított
program, helyi tanterv) átdolgozása megfelelés. 2008/09-es tanév első KT-nek megfelelően. A
2010. aug. 31.
2010/2011-es
munkacsoportok kidolgozzák a tanév.
félévében elkészült az átdolgozott PP PP fejezeteit, a helyi tanterveket
kompetencia alapú oktatás
és a szükséges eszközök
bevezetése megtörtént
jegyzékét.
2008 tavaszán.
Kompetencia alapú tanmenetek
Igazgató,
Igazgató, munkaközösség vezetők
kidolgozása tantárgyanként.
11
Fejlesztő csoport létrehozása a
A tanulók értékelése, mérése
kompetencia alapú oktatás
tervszerű, egyéni legyen
MÉCS csoport
2010. június 30.
Igazgató FEJLESZTŐ
megalapozására, valamint ilyen
csoport vezetője
tanmenetek kidolgozásának felügyeletére. Motivációs szint emelése a tanulás
A tanulók érdeklődése, a tantárgyak
Vezetői, mk. vezetői,
érdekében a pedagógusok
iránt, ami a tanulmányi eredmény
óralátogatások jegyzőkönyvei
változatos módszertani kultúráján
javulásával, a bukások számának
alapján készült intézményi
keresztül.
csökkenésében és a szakmai
beszámoló. Statisztika
Fontos feladat tanulók tanulási
kompetencia erősödésében
elemzése, tanulók
technikáinak fejlesztése a hatékony mutatkozzon meg. OKÉV
motivációjának vizsgálata
önálló tanulás fejlesztése
kompetencia mérésekben elért
kérdőíves módszerrel 10.
eredmények javuljanak.
évfolyamon októberben.
A az 1. szint, illetve az alatti tanulók
Trendvizsgálatok. Belső
elérjék 2. szintet. A 2. szintet elérők
továbbképzés, ötletbörze.
2010. október 30.
Igazgató munkaközösségvezetők
pedig a 3. szintet. Az oktatás tartalmának és
A változó elvárásoknak való
Innovációs programok
folyamatos
Igazgató és
kínálatának fejlesztése: piacképes
megfelelés, alkalmazkodás. A
elemzése.
pályaválasztási
szakmák oktatásának bevezetése
kompetencián alapuló oktatás
Pályázatokon való részvétel.
felelősök
feltételeinek kialakítása
Továbbképzésen való részvétel.
12
Tehetségekkel és a hátrányos
Egyéni tanulási út biztosítása.
Statisztika elemzése
Folyamatos
Igazgató
helyzetűekkel való egyenrangú
Versenyeken eredményes szereplés.
tantárgyanként a tantárgyat
2010/11 minden
Fejlesztő
törődés. Az esélyegyenlőséget,
Integrációs terv elkészítése
tanító szaktanár
félévkor
pedagógus,
biztosító oktatási, nevelési
közreműködésével, (bukások
Mentálhigiéni-
programok.
száma, okai, kiváló tanulók
kus
száma, versenyzők száma,
Iskola
eredmények). Tehetséges
pszichológus
tanulók képességeinek, készségeinek vizsgálta, feladatok kijelölése. Felzárkóztató programok kidolgozása Idegen nyelvi kompetencia
Versenyeken való eredményes
Tudásszint-mérés. 9. és
fejlesztése
részvétel. Az adott évfolyamon az
10. évfolyamon
folyamatos
Idegen nyelvi munkaközösség
előírt nyelvi szintet teljesítő tanulók száma növekedjen-/előző tanévhez viszonyítva javuljon az eredmény/. A tehetséggondozás eredményeként, a tehetségesebb, nyelvvizsgára készülő diákok száma növekedjen.
13
Digitális kompetencia fejlesztése
A feltételek biztosítása mellett a
Intézményvezetői beszámoló,
tanárok, diákok eszközként
statisztika elemzése.
folyamatos
Igazgató fenntartó
használják ezeket a lehetőségekhez mérten. Életpálya kompetencia fejlesztése
Sikeres pályaválasztás. A tanulók
Pályaválasztási statisztika
85% intézményen belül tanuljon
elemzése.
folyamatos
Tantestület Osztályfőnökök
szakmát, vagy kapcsolódjon be a
szakoktatók
középiskolai képzésbe.
Szociális kompetencia fejlesztése
A szolidaritás, szociális érzékenység
Kérdőíves módszer,
folyamatos
az együttműködés, az empátia,
osztályfőnökök, szaktanárok
kooperáció fejlődjön. A közösségi magatartás formálása.
A pedagógiai program céljai
Az iskolai munkatervek tartalmazzák Munkatervek, beszámolók,
folyamatos
DÖK-vezető
megvalósításához kapcsolódó
a tevékenységek formáit, költségek
partneri visszajelezések
osztályfőnökök
feladatok, tevékenységek
forrását. A partneri visszajelzések
elemzése. SZMK szervezet
MICS, MÉCS
elégedettségi mutatója legalább75%- megalakítása /évfolyamonként os legyen.
legalább két szülő delegációja a szülői munkaközösségbe/
14
Szervezeti kultúra fejlesztése, ezen
2010.
Igazgató
foglalkozások szervezése.
szeptembertől
Minden
között a fejlesztési terv
Egymás munkájának
folyamatos,
csoportvezető
összehangolása.
megismerése. Közös
Jelenben zajlik a
óralátogatások.
pedagógus
Az együttműködés a nevelőtestületen Szervezeten belüli csoport-
belül a szervezeti kohézió erősítése. belül javuljon, munkaközösségek
teljesítmény értékekés A humán erőforrás újabb hosszú
Pedagógusok kompetenciájának
Továbbképzési terv,
2010.
Igazgató és
távú tervének elkészítése.
növekedése.
beiskolázási terv elemzése,
szeptembertől
helyettesek
2010. december
Osztályfőnökök,
15.
Oszt.f.munk.vez.
újragondolása A szülőkkel való kapcsolat-tartás
Egységes szemlélet alakul ki a
erősítése.
szülőik és iskola között
SZM vezető beszámolója
SZM-vezető A taneszköz-ellátottság fejlesztése, Funkcionális fejlesztéssel a teljes
Taneszköz ellátottság
beszerzési terv készítése a
áttekintése.
kompetencia alapú oktatás
ellátás elérése.
folyamatos
Iskolavezetés
Igények felmérése.
bevezetése érdekében 2010-05-18
15
4.
A fejlesztési csoport
A fejlesztő team tagjai: vezető: Tanka Ágnes igazgató helyettes Időtartam: 2009. szeptember 1-től folyamatos Erőforrások: Humán: • • • • •
Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) MECS (fejlesztés és koordináció) Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) A MECS, és minden csoport tagjainak anyagi elismerése
Infrastrukturális: • • •
Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató Állandó helyiség a műhelymunkára Közös idő biztosítása
•
A szükséges továbbképzések finanszírozása
Dologi:
- -
16
3.4.
A fejlesztési feladatok folyamatleírása Feladat/ tevékenység
Tervezés A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése (MICS) • Az országos kompetencia mérés: 2009 és 2010 évi eredményeinek összehasonlítása elemzése, értékelése, trendvizsgálat • A célok meghatározása • Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről • Az ötletek szelektálása, véglegesítése • Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése- a munka menetének körvonalazása
Elvárt eredmény
Időigény, Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Határidő Felelős Kompetenciamérés eredményeinek javítása: 2008. március 1-től 2009. december 31-ig Elkötelezett csapattagok minden munkaközösségből (munkacsoport vezetők v. innovatív szaktanárok
Határidő: 2011. március 1.
Résztvevők: Munkacsoport vezetők:
Felelős: MÉCS tagok
- -
Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató
Ellenőrzési pont
Jelenléti ív, jegyzőkönyv
17
Megvalósítás A tantárgyi munkaközösségekkel való megbeszélés
Kutató munka A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése és továbbítása munkacsoportok felé. A fellelt feladatlapok, feladatsorok, áttanulmányozása (feladatbank aktualizálása munkacsoportonként. (Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés szervezése a céloknak megfelelően.)
Teljes képet kapni arról, hogy mi a cél, mit-mikorra kell elkészíteni, hogyan zajlik majd a munka menete. Pontos feladat-meghatározások.
Mérőeszköz minták állnak rendelkezésre. Fellelhető szoftver demók Korábbi kompetencia-, ill. PISA mérések feladatlapjai.
Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat, a feladattípusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa szokásos „dolgozattípusoktól”, a mérőeszközökben lévő instrukciók és az értékelés miben térnek el „szokásostól”. A tankönyvválasztást a célokhoz igazítják. Rövid írásos kivonat a tapasztalatokról.
Határidő: 2011. március 14.
Résztvevők: munkacsoportok tagjai Felelősök: mk. vezetők Fejlesztő munkacsoport vezetője
Határidő: folyamatos
Résztvevők: Feladatlapok gyűjtése: Minden pedagógus. Felelősök: munkacsoport vezetők Szoftverek és korábbi mérőlapok beszerzése: MÉCS vezető
Határidő: 2011. ápr. 30.
Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg. Felelősök: Munkaközösség vezetők Minden pedagógus egyénileg Kivonatokat összegzik: munkacsoport vezetők Programok adaptációs, ill. megvásárlási lehetőségeiről tájékoztat: MÉCS vezető
- -
Műhelymunkára alkalmas helyiségek Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunkához számítógép nyomtató számítógép, internet
számítógép, Internet www.kompetencia meres.hu Központi feladatbankok. www.sulinovaadatbank
Jelenléti ívek, emlékeztető az mcs. megbeszélésről
Dokumentumlista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségéről.
Összegző „jelentések” Dokumentumelemz ések, összehasonlítások
18
Feladatbank aktualizálása:Egyénileg , vagy páros munkában típusfeladatok készítése és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. Továbbá annak megjelölése, hogy melyik évfolyamon, mikor alkalmazhatjuk. Feladatok „köröztetése” egymás között a munkacsoportban, véleményezés, újabb ötletek. A feladatokból feladatlapok készítése évfolyamonként 3 mérési időpontra. Tanulási stílus és tanulási motivációt mérő eszközök feltérképezése. A mérőeszközök megrendelése és betanulás A 2010/2011. évi-országos mérésének alapján 10. évfolyamon csoport- és egyéni szinten a fejlesztési célok meghatározása,
Határidő: 2010. szeptemberétől a 2010/ 2011-es tanév végéig folyamatos
Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoport-vezetők
Számítógép ITEM-program
Kész feladatok.
Minden kolléga ismeri az adott tantárgy összes elkészült feladattípusát.
Határidő: 2010/2011-es tanév végéig
Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoport-vezetők
Számítógép, hálózati elérések
Javított, kiegészített feladattípusok.
Feladatlapok évfolyamonként egységesített szerkezetben és dokumentálva a megfelelő könyvtárakba.
Határidő: 2010 szept.1. TOVÁBBÁ: Félévre és tanév végére Határidő folyamatos
Résztvevők/felelősök: Munkacsoport-vezetők és informatikus a szerkesztéshez és dokumentáláshoz. Felelős: MÉCS vezető
Számítógép, hálózat, ITEM -program
Számítógép, internet elérési lehetőség
Lista.
Határidő: folyamatos
Felelős: igazgató, Mécs vezető
Szgép, pénzügyi források a programra. Számítógép, hálózat,
Szerződés.
Tantárgyankénti feladattípusok állnak rendelkezésre értékelési szempontokkal együtt.
Mérőeszközök minták. Mérőeszközt fejlesztő cégek listája. Kész eszközök, amelyek használatára kiképzett szakember van az iskolában. A következő tanévre vonatkozóan minden kolléga tudja, melyik osztályban, melyik tanulóval milyen kompetenciafejlesztést kell
Határidő: 2011. december
- -
Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: MECS vezető
Emlékeztető.
Csoportos és egyéni fejlesztési tervek.
19
csoportra és egyénekre vonatkozó fejlesztési tervek készítése, hogy a 2010. májusától megírandó országos mérések már jobban sikerüljenek Ellenőrzés beépítés az intézmény működésébe – pl. egy tanévre vonatkozó folyamatszabályozással A fent vázolt folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban.
felerősíteni, és ez bekerül a következő tanévi munkatervekbe is Munkacsoport vezetők
Mindenki világosan látja, mit sikerült megvalósítani a fejlesztési tervből, érti, hogy ennek alapján hogyan használhatja a saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint
Határidő: 2011. június 15. és továbbiakban folyamatos
- -
Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: igazgató
Számítógép, hálózat,
Tanév végén: igazgatói és munkaközösségi elemzés, értékelés (a beszámoló részeként)
20
4. A KIEMELT TERÜLETEK INTÉZKEDÉSI TERVEI 4.1. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése A kommunikáció fejlesztése (kulcskompetencia, mely személyes- kognitív-szociális aspektusokkal egyaránt rendelkezik) •
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,
•
a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
•
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani
jellemzőinek
felfedeztetésével
rendelkezik,
a
kommunikációs
képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése Olvasás, írott szöveg megértése Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség, az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás, különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése (szövegértés). •
Az olvasás iránti igény felkeltése
•
Szövegelemzési eljárások alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolat felismerése)
•
Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából.
Szóbeli szövegek megértése •
Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való megértetése
•
A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyeltetése, felfogása
•
A közlésekből ismeretek, információk szerzése
•
A verbális és nem verbális kódok feldolgozása
•
Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra.
Részvétel a kommunikációs folyamatban Kultúrált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés •
Beszédkészség, az értelmes beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása - 21
•
Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése
•
Kifejezőképesség A szóban és írásban megnyilvánuló önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, fejlesztése - gondolatok, olvasmányélmények, érzelmek, információk érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően – kérdések megfogalmazása - a hallottak kiegészítése - tömör és világos kifejezésmód
•
Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése
•
A szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás
•
A köznyelvi normákhoz alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása
•
Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismerése, alapvető szövegtípusok elsajátítása
•
Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika
•
A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése.
- -
22
4.2.
A szövegértés javításának lehetséges formái Feladat: A szövegfeldolgozás legfontosabb technikáinak beépítése az egyes tárgyak oktatásába (pl.: matematika, stb.)
Tevékenység: - szöveges feladatok, szövegértési feladatok alkalmazása minden tanítási területen - felkészülés tantestületi keretben (tanfolyam szervezése) - megbeszélés munkaközösségi keretben
Határidő: 2010. szeptembertől folyamatos
- adott tárgyakból év eleji és év végi mérés - tapasztalatok megfogalmazása az év végi beszámolókban
- kötelező olvasmányok feldolgozása - könyvtári órák szervezése
2010. szeptembertől folyamatos
- szituációs játékok alkalmazása a magyar és idegen nyelvi órákon - nyelvi játékok alkalmazása szakórákon - önálló vélemény alkotására nevelés - képzőművészeti alkotások elemzése Önálló munkára nevelés
Ell.-értékelés módja: - tanmenetek
- igazgató - munkaközösségvezetők - szaktanárok - szaktanárok, munkaközösségvezetők - igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, szaktanárok
- megjelenítés a foglalkozási tervekben - tapasztalatok átadása munkaközösségi megbeszéléseken
Szókincsbővítés
Felelős: - szaktanárok
- szaktanárok - könyvtárszakos kollégák - magyart tanító kollégák - szaktanárok - szaktanárok - szaktanárok - szaktanárok
- tanfolyam tapasztalatainak alkalmazása - munkaközösségi tervek - foglalkozási tervek - a tervek elemzése, értékelése - óralátogatások - felmérések elemzése - év végi beszámolók - tanmenetek - foglalkozási tervek
- foglalkozási tervek elemzése, ellenőrzése
Otthoni gyűjtőmunkák, osztályterem díszítés, Iskolaújság készítése
- -
23
Kötelező olvasmányok feldolgozása
2010. szeptembertől folyamatos
- színházlátogatások, mozi látogatások szervezése - a tanulók érdeklődésének megfelelő olvasmányok, mozi- színházi előadások választása - a korosztály ill. csoport összetételének megfelelő témák választása - feldolgozás módjának megváltoztatása csoportra adaptálása
- magyart tanító szaktanárok, osztályfőnökök Mozi- színház szervező kollégák
- éves munkaterv ellenőrzése - osztályfőnöki tanmenetek ell. - munkatervek ell.
- tanmenetek ell.
- -
24
4.3. A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004).
A kognitív kompetenciák fejlesztése •
Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása
•
A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése
•
Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése
•
Az emlékezet fejlesztése
•
A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása: -
Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése
-
Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve
-
Lényegkiemelés
-
Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás
-
Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján
-
Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében
4.3.1 A matematika tantárgy keretében, a kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges speciális kompetenciák Elsajátítás képességének fejlesztése: - tanulási módszerek a matematikában - Nyelv logikai elemeinek helyes használata (szaknyelv – köznyelv)
- -
25
-
Rendszerelmélet fejlesztése Megfigyelő- és elemzőképesség
Értő, elemző olvasás fejlesztése: - Változatos tartalmú szövegek; szöveges feladatok - Szaknyelv használat – precíz fogalom kialakítás - Matematikatörténeti kapcsolódások - Információ gyűjtése feladatmegoldáshoz ( adathalmazokból, könyvtárból elektronikus eszközökből) Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése: - Matematikai logika (biztos, lehetséges, lehetetlen fogalma, relációk) - Valószínűség előzetes becslése Halmazszemlélet fejlesztése: - Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése - Testek, síkidomok csoportosítása - Természetes-, egész-, racionális számkör Kombinatikus gondolkodás fejlesztése: - Elemek sorba rendezése - Elemek kiválasztása adott szempont szerint - Fadiagramm, útdiagram, táblázatok Függvényszemlélet fejlesztése: - Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása - Adatok gyűjtése grafikonról, diagrammokról - Geometria transzformációk - Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása - Grafikus megoldási módszerek alkalmazása Térszemlélet fejlesztése: - Testek építése, ábrázolása
- -
26
-
Testek hálója; tulajdonságok megfigyelés (pl. szimmetria, konvexitás, térelemek kölcsönös helyzete) Adott tulajdonságú pontok keresése
Következtetési képesség fejlesztése: - Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással, „visszafelé okoskodással”. - Arányos következtetések - Százalékszámítás - Fontos és felesleges adatok Tervezés, önellenőrzés: - Megoldások megtervezése - Eredmények következetes ellenőrzése (szöveges és numerikus feladatokban egyaránt) - Becslés, kerekítés, fejszámolás, számolási eljárások - Nyitott mondatok, szöveges feladatok - Szerkesztési vázlat készítése Összefüggés – felismerő képesség fejlesztése: - Változó mennyiségek közti kapcsolatok - Grafikonok olvasása - Táblázatok, diagrammok elemzése, felismert szabályok alapján ilyenek készítés Becslés képességének fejlesztése: - számítási feladatokban - Mértékváltással, mérések a gyakorlatban - 10 hatványainak használatával - Hatványozás azonosságainak alkalmazása Kommunikáció fejlesztése: - Megoldás helyességének igazolása - Szöveges feladatok készítése - Adatok alapján összefüggések megfogalmazása - Csoportmunka segítségével - Megoldás bizonyítása, érvelés
- -
27
4.4. A matematikai kompetencia javításának lehetséges formái Feladat:
Tevékenység:
Határidő:
A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek hiányosságainak felszámolása, a készség fejlesztése.
A feltárt hiányosságok kiscsoportos, differenciált rendszeres gyakorlása.
9. évfolyamon szaktanárok Pl. év vége munkaközösségvezetők igazgató igazgatóhelyettesek
Tanulási módszerek a matematikában.
Szakszavak, fogalmak értelmezése, lefordítása köznyelvre (amennyire lehetséges) Megfigyelőképesség fejlesztése, lényegkiemelés megtanítása szövegek elemzésével. Összefüggések felismertetése. Vázlat írásának megtanítása. Változatos tartalmú szövegek, szöveges feladatok. Gyakorlati életből vett szövegek, újságcikkek, reklámanyagok elemzése. A tankönyvi szöveg órai elemzése, lényegkiemelés. A megtanulandók kiemelése. Információgyűjtés a feladatmegoldáshoz (adathalmazból, könyvtárból, elektronikus adathordozókból) Szaknyelv. Összefüggések felismerése az adott szövegben, felírása néhány szóval, jelekkel, ábrázolása (rajz).
Értő elemző olvasás fejlesztése
Függvényszemlélet-következtetési képesség fejlesztése.
A foglalkozási tervekben jelenjen meg Tapasztalatok átadása munkaközösségi megbeszéléseken.
- -
Felelős:
Ellenőrzés-értékelés módja: tanmenetek munkaközösségi tervek foglalkozási tervek elemzése, értékelése óralátogatások felmérések elemzése év végi beszámolók
Az egyes osztályokban tanító matematika szakos tanárok
Fejlesztő kollégák
28
Térszemlélet fejlesztése
Tervezés, önellenőrzés- becslés képességének fejlesztése
Kommunikáció fejlesztése
Adatgyűjtés gyakorlása szövegből, ábráról, grafikonról. Szükséges, felesleges adatok. Arányossági kapcsolatok felismerése. Mértékváltás- arányosság kapcsolatának megfigyeltetése, gyakorlása. Becslési képesség fejlesztése gyakorlati mérések során. Szakma bevonása. Gyakorlati példákon arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása (pl. receptek, anyagszükséglet, akciók, kölcsönfelvétel…) Testek építése (manuális képességek bevonása), tulajdonságainak megfigyeltetése, ábrázolása- rajz, szakrajz, tárgyakkal való kapcsolat erősítése, összedolgozás. Műtárgyak, épületek szimmetriáinak, különböző aspektusokból való látképeinek, alaprajzának elemzése órán (gyűjtőmunka, kirándulás, fotók, albumok) A munkamenet, megoldás megtervezése algebrai és geometriai feladatoknál. Tervkészítés gyakorlása csoportban, párbanmunkamegosztás. Eredmények összehasonlítása különböző csoportok közt. Eredmények közös és egyéni elemzése, vita. Konszenzus. A megoldások helyességének igazolása, érvelés. Vitakészség fejlesztése, egymás érveinek elfogadása. Szaknyelv fejlesztése, precíz megfogalmazások erősítése.
- -
Felmérők a témakörök végén
29
4.5. A tanulás tanításának lehetséges formái Feladat: Osztályfőnökök szerepének növelése a tanulási módszerek kialakításában
Önellenőrzés képességének fejlesztése
Tanulási- technikák megismertetése, gyakoroltatása
Tevékenység: - több osztályfőnöki órát szánni a téma megbeszélésére - tapasztalatok cseréje a tanulók között - szülői értekezleten tájékoztatás a szülőknek, tapasztalatok cseréje - kérdőíves felmérés az egyéni tanulási stílusról
Határidő: Felelős: Szeptembertől folyamatos - osztályfőnökök, szaktanárok
Ell.-értékelés módja:
Szeptembertől Szociálpedagógus folyamatos és mentálhigiénikus
- visszajelzés a tanulóknak pedagógusoknak, szülőknek
- szakkönyvek beszerzése - saját tapasztalatok összegyűjtése - szeptemberben a szakórákon a szaktanárok bevezetik a gyerekeket a különböző tanulási technikákba - ill. korrepetáláson tanulási technikák fejlesztése Mindezekre fordítsuk az osztályfőnöki órák legalább 50%-át.
Hatálybalépés től folyamatos
- foglalkozási tervek ellenőrzése, értékelése
- -
- Szaktanárok - Osztályfőnökök Fejlesztő kollégák
- munkatervek, foglalkozási tervek ellenőrzése, értékelése
30
