Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2004. (IV. 20.) ÖKT rendelet módosításáról Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2004. (IV. 20.) rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Képviselő-testület az e rendelet 16. §-a, 28/C. §-a, 28/D. §-a, 33. § (4) bekezdése, valamint 41/B. § esetében az I. fokú hatáskört a Szociális és Egészségügyi Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza át.” (2) A R. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Szt., valamint a Gyvt. rendelkezései alapján e rendelet 8. § és 35. §-ában foglalt ellátással kapcsolatos hatásköröket a jegyző gyakorolja.” 2. § A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szt. 4. §-a és a Gyvt. 5. § p) és q) pontja alapján történik.” 3. § (1) A R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához, a 19. § által szabályozott ellátás kivételével a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Korm. Rendelet 1. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.” (2) A R. 5. § (4) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „[(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti:] a) megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,” (3) A R. 5. § (10) bekezdés a) – d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „[(10) A jövedelmet] a) munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása, b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját
közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat, c) álláskeresési támogatás esetén Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központja Budaörsi Kirendeltség (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat, d) családtámogatások (gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék) esetén az utolsó havi szelvény vagy bankszámlakivonat, [(a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.]” (4) A R. 5. § (10) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „[(10) A jövedelmet] f) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat, [(a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.]” (5) A R. 5. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) Átmeneti segély kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez mellékelni kell: a) feltüntetett jövedelmekről a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolásokat, b) az utolsó havi közüzemi számlákat, c) fennálló hiteltartozás esetén hitelintézettel kötött szerződés másolatát és a havi törlesztő részlet összegének igazolását, d) a kérelem indokául szolgáló tény, körülmény igazolását, e) a kérelem kedvező elbírálása esetén eredeti tulajdoni lapot.” 4. § A R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az aktív korúak ellátására, a bérpótló juttatásra, valamint a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét, a jogosultság feltételeit és a támogatás mértékét a Szt. 33. § 37/C. §-ai és e rendelet határozzák meg.” 5. § A R. 12/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személy esetében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: szakértői bizottság) munkaképesség csökkenés vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos, legalább 30%-os egészségkárosodást megállapító szakhatósági állásfoglalást. (4) A közfoglalkozást akadályozó vagy kizáró tényről való tudomásszerzést követően hivatalból indult eljárás keretében a szakértői bizottság munkaképesség csökkenés vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos, szakhatósági állásfoglalását meg kell kérni.” 6. § A R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A lakásfenntartási támogatás a kérelmező által megadott közüzemi szolgáltatónak 2
(továbbiakban: szolgáltató) kerül folyósításra. A kérelmező nyilatkozatában egy szolgáltatót jelölhet meg. Amennyiben a kérelmező kérelmében a támogatás több szolgáltató felé történő utalását kéri, abban az esetben a kérelem elbírálására jogosult állapítja meg, hogy a megjelölt szolgáltatók közül mely szolgáltató felé utalja az önkormányzat a lakásfenntartási támogatást.” 7. § (1) A R. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segélyt legfeljebb egy évre lehet megállapítani. A támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.” (2) A R. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A krízishelyzetre megállapított átmeneti segély esetében, ha a kérelmező a támogatást közüzemi költségek kifizetéséhez kéri vagy közüzemi szolgáltatónál felhalmozott tartozása van a támogatás összege a közüzemi szolgáltatóhoz kerül átutalásra.” 8. § (1) A R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Átmeneti segély állapítható meg gyógyszertámogatásként, illetve az Egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás költségei fedezésére azon családoknak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát és az eseti igazolt gyógyszerköltség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.” (2) A R. 27. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alkalmanként adott gyógyszer-támogatás mértéke az igazolt gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz szükséglet és az egészségügyi szolgáltatási költség 100%-ig terjedhet, de nem haladhatja meg a 26. § (5) bekezdésben meghatározott összeget.” 9. § A R. 28/C. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A kamatmentes kölcsön elbírálása a Bizottság, a kölcsönszerződés megkötése a Polgármester hatáskörébe tartozik. A törlesztő részlet nagyságát és a futamidő hosszát a kérelmező havi jövedelmének figyelembevételével a Bizottság állapítja meg.” 10. § A R. 28/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Bizottság méltányossági hatáskörben átmeneti segélyben részesítheti azt a kérelmezőt, aki az átmeneti segély kamatmentes kölcsön jogosultsági feltételeinek nem felel meg, azonban betegség, lakhatást veszélyeztető élethelyzet, elemi csapás miatt létfenntartása veszélyeztetve van és 3
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át meghaladja, de nem haladja meg annak 300%-át, b) egyedülélő esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át meghaladja, de nem haladja meg annak 400%-át. (2) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti segély összege – tárgyévben - nem haladhatja meg a 26. § (5) bekezdésben meghatározott összeget.” 11. § A R. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a közös háztartásban élők jövedelem igazolásait és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.” 12. § (1) A R. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A támogatás pénzbeli, továbbá természetbeni ellátás formájában, így különösen gyermektáboroztatásként oktatási intézményhez történő utalással vagy lakhatást veszélyeztető körülmény fennállása esetén közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással is nyújtható.” (2) A R. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén a gyermek, fejlesztéséhez, gyógyíttatásához a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig havi rendszerességgel is megállapítható az éves keret összegéig.” 13. § (1) A R. 34. § (1) - (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Gyvt. 148. § (5) bekezdés b) pontban biztosított normatív kedvezményen túl további 50%os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, b) a három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után, feltéve, hogy a b) és c) pont esetében a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a 31/A. § által meghatározott értéket.” (2) Amennyiben a gyermeket gondozó családban a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 170%-át, b) ha a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, feltéve hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a 31/A. § által meghatározott értéket a gyermek, tanuló 50%-os mértékű étkezési díjkedvezményre jogosult.” (2) A R. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(4) Az étkezési térítési díj-kedvezmény jogosultságának elbírálásához a kérelmező kötelezhető saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyainak és az (1) bekezdésben foglalt feltételek igazolására.” 14. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ez a rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a R. 28. § (2) bekezdése, 33. § (6) bekezdése. Budaörs, 2011. április 21.
Wittinghoff Tamás polgármester
Dr. Bocsi István Jegyző
5
A 18/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelet 2011. április 27-én a Polgármesteri Hivatal (Budaörs, Szabadság út 134. sz.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került. Erdős Károlyné irodavezető
6
