2011.( ) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének

………/2011.( ) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbérek megállapításáról Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében és 63/A.§ b) pontjában, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Ltv.), valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbérmegállapítási lakásfenntartási támogatás elveiről, a elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 16/2006.(IV.14.) Főv. Kgy. Rendelet 16.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérbeadásának feltételeiről és a lakások lakbére megállapításának elveiről és mértékéről az alábbiakat rendeli el. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra és helyiségre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat által alapított költségvetési szervek és intézmények használatában álló lakásokra és helyiségekre, a Nyugdíjasházban

kialakított gondozóház lakó-és egyéb helyiségeire, valamint ugyanitt a Fővárosi Önkormányzatot megállapodás alapján megillető bérlőkijelölési jog által érintett lakásokra. (3) E rendelet rendelkezéseit a Nyugdíjasházban lévő lakások bérbeadása során az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az Ötv., valamint az Ltv. rendelkezései az irányadóak.

A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek 2.§ (1) A lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a) a Képviselő-testület b) a Pénzügyi és Jogi Bizottság c) a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság d) a polgármester gyakorolja. (2) Ahol e rendelet nem nevesíti a bérbeadói jogokat, illetve kötelezettségeket gyakorló szervet, ott azokat a polgármester gyakorolja. A polgármester e rendeletben szabályozott feladatkörét a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogosult nem tudja gyakorolni a számára e rendeletben biztosított jogokat és kötelezettségeket, azokat a Képviselő-testület gyakorolja. (4) A mindenkori kezelő szerv (a továbbiakban: kezelő) az e rendeletben foglaltaknak, illetőleg a Képviselőtestülettel megkötött megállapodásnak

megfelelően, megbízottként gyakorol egyes bérbeadói jogokat és teljesít kötelezettségeket. 3.§ Lakás helyiséggé, illetve helyiség lakássá való átvagy visszaminősítéséről, továbbá az állományból való törlésről, valamint oda visszahelyezésről a Képviselőtestület dönt.

önhibájából nem köti meg a szerződést. Amennyiben a szerződés megkötésére menthető okból nem került sor, a jogosult az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc, de legfeljebb kilencven napon belül azt megkötheti.

I.

FEJEZET

A bérleti jogviszony keletkezése

LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

4.§

A bérleti jogosultság

(1) Lakás és helyiség az e rendeletben meghatározott módon, írásban megkötött szerződéssel adható bérbe. (2) A szerződést az arra jogosulttal a kezelő köti meg. A szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az arra jogosult szerv az adott lakásra vagy helyiségre irányadó eljárás szerint döntött a bérlő személyéről, valamint a bérbeadás feltételeiről és az erről szóló tulajdonosi nyilatkozatot a polgármester kiadta. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szerződés módosítása vagy kiegészítése során is. (3) A lakásbérletre vonatkozó szerződés megkötésénél a bérlőn és a kezelő képviselőjén túl a polgármester által megbízott személyeknek is jelen kell lenniük. (4) A szerződés megkötéséről a kezelő a szerződés egy példányával haladéktalanul értesíti a polgármestert. (5) A (2) bekezdésben említett tulajdonosi nyilatkozatot a polgármester visszavonja, ha a jogosult annak kézhezvételétől számított 15 napon belül,

5.§ (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakás – a Nyugdíjasházban lévő lakás kivételével- bérleti jogát az szerezheti meg, aki nem rendelkezik beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával. (2) Szociális helyzet alapján bérbe vehető lakásra az jogosult, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mindenkori lakásfenntartási támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben foglalt lakbértámogatásra jogosító feltételeknek megfelel. (3) Költségelvű bérrel bérbe vehető lakás bérleti jogát az szerezheti meg, aki a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szociális bérű lakást nem bérelhet, de a piaci bérű lakás bérbevételéhez meghatározott összeg-

illetőleg értékhatárt a jövedelme nem éri el. (4) Piaci alapon az bérelhet lakást, aki sem szociális, sem költségelvű lakásra nem jogosult, és sem ő, sem pedig a vele együtt költöző hozzátartozói sem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek az együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-nál nagyobb, és az együtt költöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át. (5) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell azzal a tájékoztatással, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távolléte tényét és annak várható időtartamát köteles előzetesen bejelenteni a bérbeadónak. A bérlő által bejelentett ok – különösen gyógykezelés, munkahelyi kötelezettség, tanulmányok folytatásamiatti távolléte alatt, erre hivatkozással a lakásbérleti jogviszonyt nem lehet felmondani. Nem mondható fel a lakásbérleti jogviszony akkor sem, ha a bérlő a bejelentési kötelezettségének menthető okból nem tett eleget, de

erről a bérbeadót önként vagy a bérbeadó felhívására utólag, írásban tájékoztatja. 6.§ (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének a jogosultságát minden év június 30-ig felül kell vizsgálni. Ennek érdekében a bérlő köteles április 15-ig becsatolni a szociális helyzetét bizonyító iratokat, jövedelmi kimutatásokat, és nyilatkozatot a lakásban élők számáról, kilétéről és ottlakásuk jogcíméről. (2) Amennyiben a becsatolt iratok alapján az állapítható meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális bér fizetésére, meg kell állapítani az új bért és azt a bérlővel írásban, az e rendelet 11.§-ban meghatározott módon közölni kell. (3) Ha a bérlő 2006. március 31-én már nyugdíjas volt vagy nyugdíjszerű ellátásban részesült és bérleményére 1994. január 1-jén már fennállott, határozatlan időre szóló szerződése van, a lakbér összege a jogviszony megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe

adott lakás lakbérének mértékéig növelhető. (4) Ha a bérlő szociális helyzetében vagy családi körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem képes a költségelvű vagy a piaci bér megfizetésére, kérelmére alacsonyabb bért kell megállapítani. A kérelem benyújtásához rendszeresített nyomtatványhoz csatolni kell minden olyan iratot, amely alapján a tényleges jövedelmi, vagyoni, szociális és családi viszonyokat meg lehet állapítani. A bérbeadás időtartama 7.§ (1) Ha jogszabály –ide értve e rendeletet is – másként nem rendelkezik, a lakást legfeljebb öt évig tartó határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. (2) Határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik. (3) A kezelő a határozott idejű szerződés lejártát hatvan nappal megelőzően köteles e tényre, valamint a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségére a bérlőt írásban felhívni. (4) A bérlő a (3) bekezdésben említett felhívást követően nyilatkozik arról, hogy a lakást kiüríti vagy

arra- a….§ ( ) alapján – új bérleti jogviszonyt kíván létesíteni. (5) A lakás határozatlan időre is bérbe adható, ha azt a bérlő legalább két alkalommal bérbe vette és már a második bérbeadási időtartam is letelt, feltéve, hogy a bérleti jogviszony felmondására az Ltv. 24.§ (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontja alapján a bérlő nem adott okot. Lakbér, külön szolgáltatási díj és használati díj 8.§ (1) A lakások bérbeadásából származó bevételnek fedeznie kell az üzemeltetéssel, fenntartással, karbantartással kapcsolatos kiadásokat. (2) (2) Nem kell fedeznie a lakás üresen tartásából, az elmaradt felújításokból, illetve a lakás bérbeadása előtt, a használatra rendeltetésszerű alkalmassá tételből fakadó ráfordításokat. (3) A költségelven meghatározott lakbérű lakás éves bérleti díja nem lehet kevesebb a lakás teljes beruházási költsége 2%-ánál és – 20 éves üzemeltetési időszakot feltételezve – minden évben el kell érnie az adott évre eső amortizációs, üzemeltetési, fenntartási és felújítási költsége teljes összegét. 9.§ (1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete, komfortfokozata, minősége, a közművesítettség foka, az épületen belüli elhelyezkedése, a lakóépület állapota, a kerületen belüli fekvése, valamint a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások köre határozza meg.

(2) A szociális, a költségelvű és a piaci lakbér mértékét, valamint a Nyugdíjasházban lévő lakások bérét a Képviselő-testület évente állapítja. meg. (3) A szociális alapon bérbe adott lakások alapdíját és komfortfokozat szerinti bérét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (4) A költségelven bérbe adott lakások alapdíját és komfortfokozat szerinti bérét e rendelet 2.melléklete tartalmazza. (5) A piaci alapon bérbe adott lakások komfortfokozat szerinti bérét a 3. melléklet tartalmazza. (6) MÉLTÁNYOSSÁG (legyen-e, s ha igen, milyen körben?)

(3) A külön szolgáltatások díját a bérlő a tényleges szolgáltatási költségek alapján fizeti. 11.§

(1) A bérbeadó a bérleti díj és külön szolgáltatási díj változását köteles ennek bekövetkezése előtt legalább 15 nappal, írásban közölni. (2) A lakásbérleti szerződést vagy a külön szolgáltatási díjra vonatkozó megállapodást a változást követő 30 napon belül módosítani kell.

12.§

Külön szolgáltatások 10.§ (1) A bérbeadó a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatásokról a bérlővel megállapodik. (2) A külön szolgáltatások körébe tartozik, különösen: a) a vízellátás, a csatornahasználat vagy egyéb szennyvíz-elvezetés biztosítása b) a felvonó használatának biztosítása c) a kapunyitás d) a központi fűtés és a melegvíz-ellátás biztosítása e) a szemétszállítás f) a rádió és televízió adók vételének biztosítása g) a kaputelefon használatának a biztosítása h) az épületen belüli gépkocsi tárolás biztosítása.

(1) Az, aki a lakást bérleti szerződésének a lejárta után vagy egyéb okból jogcím nélkül használja, lakáshasználati díjat köteles fizetni. (2) A lakáshasználati díj mértéke azonos a lakásra a korábbi bérlő számára megállapított, illetve megállapítható lakbér mértékével. (3) Az, aki a lakást önkényesen foglalta el, az egyébként esedékes használati díj kétszeresét köteles megfizetni. A bérbeadás módja, jogcíme

13.§ (1) Lakást pályázat útján vagy pályázaton kívül lehet bérbe adni. (2) Pályázat útján költségelven vagy piaci alapon megállapított bérű lakás adható bérbe. (3) Pályázaton kívül a) a szociális gondoskodás körében összeállított névjegyzék alapján, b) az e rendeletben meghatározott

közérdekű feladatok,célok megvalósítása érdekében, c) lakáscsere jogcímén, d) megállapodáson alapuló elhelyezési, másik lakást érintő bérbeadási kötelezettség jogcímén, e) jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség jogcímén, f) bérlőkijelölési- vagy kiválasztási jog alapján, g) méltányosság alapján, h) lakásgazdálkodási érdek alapján, i) egyedi térítés alapján, j) ismételt bérbeadás(szerződés meghosszabbítása, szerződésnek határozott idejűről határozatlan idejűvé változtatása) alapján. Az a)-h) és j) pontokban meghatározott jogcímek alapján az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően szociális, költségelvű vagy piaci bér alkalmazásával kell a lakást bérbe adni. Az i) pont esetében csak költségelvű vagy piaci bért lehet alkalmazni.

Bérbeadás a szociális gondoskodás körében, névjegyzék alapján 14.§ (1) Az, aki az e rendelet 5.§ (1) és (2) bekezdése alapján szociális bérlakásra jogosult, minden év január 15-ig, az erre rendszeresített nyomtatványon kérheti a lakásigénylési névjegyzékre való felvételét. (2) Az (1) bekezdés szerint szociális bérlakásra jogosult nem kérheti a névjegyzékre való felvételét, ha a kérelem előterjesztésekor még nem töltötte be a 18. életévét és házasságkötés folytán sem vált nagykorúvá. Nem kérheti a névjegyzékre való felvételét az sem, aki 5 éven belül beköltözhető lakás tulajdonjogával rendelkezett vagy önkormányzati lakás bérbevételére jogosultságot szerzett, de a lakásbérleti szerződést önhibájából nem kötötte meg.

(3) Aki a névjegyzékben szerepel, köteles a tulajdonost minden olyan változásról írásban értesíteni, amely a lakásigénylésben szereplő valamely adatot módosítja. Ha a változás az igénylő által lakott lakás tekintetében következett be, új lakásigénylési nyomtatványt kell benyújtani. (4) Az előterjesztett lakásigényeket a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság megvizsgálja és javaslatot készít a képviselőtestület számára a névjegyzékre kerülők sorrendjéről. A sorrend kialakításának a szempontjait e rendelet 4. melléklete tartalmazza. (5) A képviselő-testület a (4) bekezdésben írt javaslat alapján minden év március 31-ig elfogadja a lakásigénylési névjegyzéket. Ezzel egyidejűleg dönt arról. hogy a bérbe adható lakások közül mely lakásokat kívánja abban az évben szociális lakásellátás céljára felhasználni. (6) Névjegyzékre az kerül, akinek a lakásigénylését a képviselő-testület elfogadta. Az elutasított igénylőket az elutasítás okának a megjelölésével, az erre vonatkozó döntés meghozatalát követő 30 napon belül a polgármester értesíti, egyidejűleg a benyújtott iratokat is visszaküldi. (7) A szociális alapú bérbeadásra rendelkezésre álló lakások közül a névjegyzékben elfoglalt sorrendjük szerint kell a jogosultaknak a lakásigényüknek megfelelő szobaszámú lakást felajánlani. A lakásigény mértékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza. A lakásigény mértékének a megállapításánál az igénylőt, a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekét, és vele a lakásigénylés benyújtása előtt már legalább 3 év óta életvitelszerűen együtt lakott

azon személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő az Ltv. 21.§ (2) bekezdése alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba. (8) A lakásigény mértékét el nem érő lakás akkor ajánlható fel, ha a névjegyzéken szereplő személy erről előzetesen (a névjegyzékre való felvételét kérő nyomtatványon) így nyilatkozott. (9) Amennyiben a névjegyzéken előbb álló igénylő számára a (7) és (8) bekezdés figyelembe vételével a rendelkezésre álló lakás nem megfelelő, úgy azt a névjegyzéken soron következő személynek kell felajánlani.

Bérbeadás közérdekű célok megvalósítása érdekében 15.§ (1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás: a) az Önkormányzat kérelmére kisajátított lakás bérlője vagy használója esetén, b) a megsemmisült vagy életveszélyessé vált lakás bérlőjének vagy használójának az elhelyezése esetén, c) az önkormányzati rendeletek vagy határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (rendezési terv, szanálás, stb.) teljesítése esetén, d) az Önkormányzat szervei és intézményei alkalmazásában álló köztisztviselőknek vagy közalkalmazottaknak történő bérbeadás esetén, e) fegyveres testületek és rendvédelmi szervek

dolgozóinak az elhelyezése esetén, f) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok alkalmazásában álló munkavállalóknak történő bérbeadáskor, g) az Önkormányzat részére jelentős értékű ingó vagy ingatlan vagyont adományozó személy részére. (2) Az a személy (a továbbiakban: jogosult), akinek a lakását az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja alapján kell kiüríteni, az Ltv. rendelkezései szerint tarthat igényt másik lakásra. (3) A (2) bekezdés szerinti jogosultnak a másik lakásba való költözésével kapcsolatos indokolt költségeit az Önkormányzat viseli. (4) Az Önkormányzat és a jogosult megállapodhatnak abban, hogy a bérleti, illetve használati jog megváltására másik lakás helyett pénzbeli térítéssel kerül sor. A pénzbeli térítés a lakás beköltözhető forgalmi értékének az 50%-a. (5) „A” alternatíva:A Képviselőtestület „B” alternatíva: A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság minden év március 31-ig meghatározza az (1) bekezdés d), e) és f) pontjai alapján bérbe adható lakások számát. (6) Az e paragrafus (1) bekezdése tekintetében a bérbeadói jogokat a) az a) pont esetében a Pénzügyi és Jogi Bizottság, b) a b) és c) pont esetében a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság,

c) a d), e) és f) pont esetében a polgármester, d) g) pont esetében a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület gyakorolja. (7) Amennyiben a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság ülésezése szünetel, az azonnali intézkedést igénylő esetekben a polgármester gyakorolja a bérbeadói jogokat a b) és c) pontok esetében is. (8) Az (1) bekezdés d) és e) pontjai esetében a lakást legfeljebb 5 éves illetve a határozott időre, közszolgálati vagy szolgálati jogviszony fennállása idejére lehet bérbe adni. (9) A (8) bekezdés szerinti bérbeadást az igénylő munkáltatója kezdeményezheti.

Bérbeadás lakáscsere alapján 16.§ (1) A lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben az Ltv. 29.§-ban meghatározott kizáró feltételek nem állanak fenn. (2) Bérlakások cseréjéhez a lakások tulajdonosának az írásbeli hozzájárulására is szükség van (3) Bérlakások cseréje esetén a cserepartnerek az elcserélni szándékozott lakáson fennálló szerződésben meghatározott időre köthetik meg az új lakásbérleti szerződést. (4) Az e paragrafus (2) bekezdésében meghatározott tulajdonosi nyilatkozatot a polgármester adja ki, az Ltv. 89.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt

rendelkezéseinek a vételével.

figyelembe

Bérbeadás jogszabályban előírt vagy megállapodáson alapuló elhelyezési kötelezettség alapján 17.§ (1) Ha a bérlő a szociális intézménybe való költözéskor lakását pénzbeli térítés nélkül bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, az intézményből való elbocsátása esetén –az Ltv. 26.§ (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott- leadott lakásának megfelelő másik lakás bérbeadására tarthat igényt a bérbeadótól. (2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő akkor is igényt tarthat másik lakás bérbeadására, ha a szociális intézménybe való költözésekor pénzbeli térítést kapott. Erről a bérbeadóval a pénzbeli térítés megfizetésével egyidejűleg írásbeli megállapodást kell kötni, amely tartalmazza, hogy a pénzbeli térítés összegét a másik lakás kijelölésekor hogyan kell számításba venni. (3) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében „A” alternatíva: a tulajdonosi jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja „B” alternatíva: a polgármester gyakorolja. 18.§ (1) Az általa lakott vagy másik lakásra tarthat igényt az a személy, aki az Ltv. hatályba lépését követően a bérlő halála után, jogcím nélkül maradt vissza a lakásban, ha a) a bérbeadó a lakásba

történt, e rendelet szerinti befogadásához hozzájárult vagy erre kötelezettséget vállalt, és máshol nem rendelkezik beköltözhető lakással, b) e rendelet hatálybalépését megelőzően már legalább 3 éve, életvitelszerűen az elhunyt bérlővel együtt a lakásban lakott és ott lakcímmel [lakhellyel, tartózkodási hellyel?] rendelkezik, de nem tartozik az a) pont szerinti jogosultak közé. (2) Az (1) bekezdés alapján akkor lehet a lakásban visszamaradó személynek lakást biztosítani, ha vállalja, hogy a lakásban lakó más személyek közül mindazokat, akiket e rendelet rendelkezései szerint befogadhat, befogadja, az arra nem jogosultak esetén pedig gondoskodik arról, hogy a lakást a bérleti szerződés megkötése előtt elhagyják. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak szerint több személy is jogosult e jogcímen lakás bérbevételére, és ezt igénylik, számukra a lakást együttesen, bérlőtársakként lehet bérbe adni. (4) Amennyiben az a lakás, amelyben az elhelyezésre

(5)

(6)

(7)

(8)

jogosult lakik nem haladja meg a lakásigényének az e rendelet 5. mellékletében meghatározott mértékét, számára –kérésére- az általa lakott lakást kell bérbe adni. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti feltételek nem állanak fenn, másik, az elhelyezésre jogosult lakásigényének megfelelő lakást kell számára bérbe adni. A lakásigény mértékének a megállapításánál az elhelyezésre jogosulttal együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatóak. Több jogosult esetén a több hozzátartozóval a lakásban lakó személyt kell előnyben részesíteni. Aki a lakásban az e paragrafus szerinti módon jogcím nélkül tartózkodik, a bérlő halála napjától számított 30 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon, azt a szükséges mellékletekkel ellátva kérheti a bérbeadótól, hogy vele az általa lakott vagy másik lakásra bérleti jogviszonyt létesítsen. A jelen paragrafusban szabályozott esetekben a bérbeadói jogokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

Bérbeadás méltányosság alapján 19.§

(Legyen ilyen Milyen terjedelemben?)

rendelkezés? tartalommal,

Bérbeadás lakásgazdálkodási érdekből 20.§ (1) Üres, komfort nélküli vagy szükséglakás bérbe adható a falszomszédos lakás bővítésére, ha: a) az üres lakás önállóan nem vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással lenne hasznosítható, és b) a bővítendő lakás bérlője vállalja az a) pontban meghatározott lakás felújítását vagy a csatolással kapcsolatos munkák elvégzését, az egyéb járulékos költségek, különösen a társasházi alapító okirat módosításával kapcsolatos kiadások viselését. (2) A csatolás jogszabályszerű lebonyolítását a kezelő ellenőrzi, majd a megvalósulás tényét a helyi vagyonkataszter és az ingatlan – nyilvántartás számára haladéktalanul bejelenti. (3) Másik, nagyobb alapterületű, több szobaszámú, magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak, akinek a lakhatási igénye mértéke az e rendelet 5. mellékletében meghatározott mértéket nem haladja meg, bérleményét rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja és vállalja a másik lakás felújításának költségeit. (4) Másik, kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

a) akivel szemben az Ltv. 24.§ (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján a kezelő a fennálló, határozatlan időre szóló bérleti szerződése felmondását kezdeményezte, de a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díjában keletkezett tartozását kiegyenlítette vagy ennek érdekében megállapodást kötött és a tartozás kiegyenlítését megkezdte b) akinek a határozott idejű bérleti szerződése úgy járt le, hogy azt megelőzően a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatási díjban tartozása keletkezett, de tartozását kiegyenlítette vagy ennek érdekében megállapodást kötött és a tartozás kiegyenlítését megkezdte c) aki a családi, szociális helyzetében bekövetkezett változás miatt az általa bérelt nagyobb alapterületű, nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakást a továbbiakban nem kívánja bérelni, de bérlakásra igényt tart. (5) Az e paragrafus szerinti bérbeadásról a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt. A döntéshez az érintett lakások műszaki állapotáról a kezelő véleményét, a díjhátralékokról a és a lakhatási kezelő

szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámoló hivatal adatait és igazolásait be kell szerezni. Bérbeadás egyedi térítés alapján 21.§ (1) A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság a megüresedő lakások közül azokat, amelyeken a bérlő adósságot halmozott fel, amelyeket térítés ellenében visszaadott, vagy amelyeket a bérbeadó jelentős költséggel felújított, kijelölheti egyedi térítés alapján történő bérbeadásra. E bekezdés alkalmazása szempontjából az minősül jelentős költségnek, ha a felújítás értéke a lakás forgalmi értékének a 10%-át meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott és a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság által kijelölt lakásokról a polgármester hirdetményt tesz közzé az Önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájának hirdetőtábláján. A hirdetményben közölni kell a lakás címét, méretét, szobaszámát, komfortfokozatát, azt az összeget, amelynek a megfizetését az igénylő átvállalhatja. Közölni kell továbbá a megtekinthetőség időpontját és azt az időpontot is, ameddig az igényeket elő lehet terjeszteni. (3) Az igényeket az Ügyfélszolgálati Irodán, térítés ellenében beszerezhető formanyomtatványon, a szükséges mellékletekkel ellátva, egyidejűleg legfeljebb két lakásra lehet előterjeszteni. (4) Igénylő az lehet, a) akinek a saját, valamint a vele együtt költöző hozzátartozójának az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%át meghaladja, és b) maga, valamint a vele együtt költöző hozzátartozója nem rendelkezik lakással. beköltözhető

(5) A beérkező igényeket a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság értékeli. Megállapítja azok érvényességét, és lakásonként, sorsolás útján kiválasztja azokat, akik bérleti szerződést köthetnek. Minden lakás esetében sorrendet kell felállítani, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Amennyiben az alacsonyabb sorszámú helyen kisorsolt személy a bérleti szerződést az e rendeletben foglaltak szerint, önhibájából nem köti meg, úgy azt a sorban következő személlyel lehet megkötni. A bérleti szerződés megkötésének feltétele az is, hogy a jogosult az átvállalt összeget egy összegben előzetesen megfizeti. A bérleti díjat a bérlő jövedelmi viszonyai alapján kell megállapítani, a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével oly módon, hogy az csak költségelvű vagy piaci bér lehet. (6) Az e paragrafusban foglalt esetekben a lakásbérlet időtartama öt év, amely az általános szabályok szerint meghosszabbítható.

Bérbeadás a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a rendezése érdekében 22.§ (1) Amennyiben a képviselő-testület az Ltv. 85/F.§ (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogának az érvényesítéséről határoz az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000.(II.29.) ök. rendelet 9.§ (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, a lakóingatlant annak megszerzése esetén a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az Ltv. 85./F.§ (4) bekezdése figyelembe vételével, határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) A lakásba a bérlővel –az Ltv. 21.§ (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak és ott érvényes lakcímmel (lakhely?tartózkodási hely?) rendelkeztek.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

Hozzájárulás bérlőtársi jogviszony létesítéséhez 23.§ (1) A bérlő kérelmére a bérbeadó hozzájárulhat, hogy a lakásba befogadott és vele legalább 3 év óta folyamatosan, életvitelszerűen együtt lakó gyermeke (ide értve az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is), valamint a jogszerűen befogadott unokája bérlőtársi szerződést kössön, feltéve, hogy a gyermek, illetve unoka már betöltötte a 18. életévét. (2) A házastársak közös kérelmére – ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja eltérően nem rendelkezik- a bérlőtársi szerződést meg kell kötni. (3) A bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelmet az erre rendszeresített

nyomtatványon, a szükséges mellékletekkel ellátva kell előterjeszteni. (4) Nem köthető bérlőtársi szerződés azzal az (1) bekezdésben meghatározott személlyel, aki beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy Budapest területén beköltözhető lakás bérleti jogával – ide értve a bérlőtársi jogviszonyt is – rendelkezik. Hozzájárulás tartási szerződéshez 24.§ (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. (2) A hozzájárulás akkor tagadható meg, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján az állapítható meg hogy a bérlő tartásra nem szorul vagy az eltartó tartásra nem képes. (3) Amennyiben a bérlő a bíróság jogerős ítélete alapján cselekvőképességet érintő gondokság alatt áll, tartási megkötéséhez a szerződése gyámhivatal előzetes hozzájárulását is be kell szerezni. Hozzájárulás a lakás albérletbe adásához 25.§

(1) A bérlő a lakás egy részét határozott időre, de legfeljebb bérleti szerződése fennállása idejére albérletbe adhatja akkor, ha biztosítható, hogy legalább egy

(2)

(3)

(4)

(5)

lakószoba a kizárólagos használatában marad és az albérlő egy lakószobát kizárólagosan használhat. Ha a bérlő a lakástól gyógykezelése, más településen folytatott tanulmányai, külföldön teljesített munkavégzése vagy egyéb méltányolható ok miatt van távol, távolléte idejére az egész lakást albérletbe adhatja, amennyiben abban más személyek nem laknak. Ha a bérlő kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll és nevelési, gondozási helye máshol van, a lakás határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig (pl. a bérlő nagykorúvá válásáig) albérletbe adható, feltéve, hogy a lakás üres. Az e bekezdés hatálya alá tartozó esetekben be kell szerezni a gyámhivatal előzetes hozzájárulását. Az albérletbe adáshoz a bérlőnek az erre rendszeresített nyomtatványon kell kérnie a bérbeadó hozzájárulását. A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződést és az igazolást arról, hogy a bérleti jogviszony fennáll. A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben igazolni kell a távollét okát is. A lakásnak a bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adása esetén a kezelő kezdeményezi a bérleti szerződés felmondását.

A lakásba való befogadás tudomásul vétele, hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz 26.§ (1) Ha a lakásba való befogadáshoz az Ltv. 21.§ (2) bekezdése

alapján nem szükséges a bérbeadó írásbeli hozzájárulása, a bérlő írásban bejelenti a bérbeadónak, hogy kit kíván befogadni. E bejelentéskor igazolni kell a befogadni kívánt személynek az Ltv. 21.§ (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozói minőségét. Ennek hiányában a bérbeadó megtagadja a befogadás tudomásul vételét. (2) A bérbeadó a bérlő (bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs) írásos kérelmére hozzájárulhat testvérének, élettársának, élettársa kiskorú gyermekének, gyermeke házastársának, unokájának a lakásba való befogadásához. A befogadás határozatlan vagy határozott idejű lehet, de legfeljebb a bérleti jogviszony fennállása idejére szólhat. A bérbeadó a befogadáshoz való hozzájárulást az összes körülmények –különösen a lakás nagysága és a már jogszerűen ott lakók létszáma – mérlegelése alapján adja meg. Ha a mérlegelés eredményeként azt lehet megállapítani, hogy a további személyek beköltözése a lakás rendeltetésszerű használatát nem teszi lehetővé, a hozzájárulást meg kell tagadni. (3) A bérbeadó hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik lakáscsere folytán költöznek a lakásba, ha a bérlővel a korábbi lakásban a szerződés benyújtását megelőzően legalább 1 éve életvitelszerűen együtt laktak és a lakásban bejelentett lakcímmel (lakóhellyel, tartózkodási hellyel) rendelkeztek. (4) A bérbeadó azzal a kikötéssel járul hozzá a lakásba való befogadáshoz, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának a megszűnése esetén vele együtt a

befogadott személyek is elhagyják a lakást. (5) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésbeli bejelentési kötelezettségét megszegve vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogad be a lakásba bárkit, a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi. (6) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával 2001. január 1-e előtt befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt az általa lakott vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs másik bérlője vagy a bérleti jogviszony folytatására jogosult más személy és a befogadott személy a befogadáshoz való hozzájárulás megadását követően az érintett lakásban legalább 10 évig, életvitelszerűen együtt lakott a bérlővel, valamint ott bejelentett lakcímmel (lakhellyel, tartózkodási hellyel) rendelkezett.

A lakásbérleti jogviszony folytatása 27.§ (1)

(2)

Aki a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján jogosult, az erre irányuló szándékát a bérbeadónak írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni. A beadványhoz csatolni kell a jogosultság megállapításához szükséges iratokat és igazolásokat. A bérbeadó a jogosultságot a beadvány záradékolásával ismeri el. Amennyiben az Ltv.-ben foglalt feltételek nem állanak fenn, a jogosultság elismerését meg kell tagadni.

Lakás bérbeadása nem lakás céljára 28.§ (1) Lakást nem lakás céljára a (2) bekezdésben foglalt kivétellel bérbe adni nem lehet. (2) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakás alapterületének legfeljebb 50%-át nem lakás céljára használja, ha a) a lakásban folytatni kívánt tevékenységet saját jogon, egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként végzi, és b) bérlőtársi jogviszony esetén a tevékenységnek a lakásban való folytatásához valamennyi bérlőtárs előzetesen, írásban hozzájárult.(Amennyi ben a kerületben még van társbérlet, a társbérlő hozzájárulására is szükség van!) (3) A hozzájárulás megadásához vizsgálni kell a folytatni kívánt tevékenységnek a szomszédos lakásokban élőkre és a környezetre gyakorolt várható hatását. (4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásnak általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben, valamint a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentés alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről

és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tulajdonosi hozzájárulást is be kell szerezni. (5) Hozzájárulás esetén abban ki kell kötni, hogy a bérlő köteles a cégiratokból és a cégnyilvántartásból haladéktalanul töröltetni a székhelyre vagy telephelyre vonatkozó bejegyzést, ha egyéni vagy társas vállalkozása, valamint a lakáson fennállott bérleti jogviszonya megszűnt.

Megüresedett társbérleti lakás bérbeadása 29.§ (Ha még van ilyen, szabályozni kell)

A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei 30.§ (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodást köthet arra, hogy a lakást a beköltözés előtt a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban ki kell térni a költségviselésre is annak figyelembe vételével, hogy a bérlő által elvégzett, de jogszabály szerint a bérbeadót terhelő ráfordítást- amennyiben azt a bérbeadó nem téríti meg - a lakbérbe be lehet számítani. (2) A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával a lakást felújíthatja vagy komfortfokozatát növelheti. A hozzájárulásnak tartalmaznia kell a költségviselés feltételeit is azzal, hogy a bérlő által elvégzett, de jogszabály szerint a bérbeadót terhelő ráfordítást –

amennyiben azt a bérbeadó nem téríti meg -a lakbérbe be lehet számítani (3) A lakbérbe való beszámítás során a bérbeadó által elfogadott költségvetés alapján elvégzett, számlával vagy egyéb módon igazolt munkát és anyagköltséget lehet figyelembe venni. A luxuskiadást a bérbeszámítás során nem lehet figyelembe venni. E rendelet alkalmazásában az a kiadás (anyagár, munkadíj) minősül luxus jellegűnek, amely meghaladja a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket. (4) A bérbeszámítás mértéke a havi bérleti díj 20-80%-a lehet. Ha a bérleti szerződés úgy jár le, hogy a bérlő még nem tudta teljes körűen érvényesíteni a számára megállapított bérbeszámítást, a fennmaradó összeggel el kell számolni. (5) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett tevékenység építéshatósági szempontból bejelentés- vagy engedélyköteles, a bejelentésre vagy az engedély megszerzésére a bérlő intézkedik. 31.§ (1) A bérleti jogviszony megkezdése, valamint a lakásból való kiköltözés előtt a lakáshoz tartozó felszerelési és berendezési tárgyakról leltárt kell felvenni, amelyen fel kell tüntetni azok állapotát, valamint a bérlő észrevételeit is. (2) A lakóépület felújításáról és a közművezeték hálózatnak az egyes lakásokon kívüli és azon belüli szükség szerinti cseréjéről a bérbeadó köteles gondoskodni. (2) Amennyiben a felújítás az egyes lakásokra is kiterjed és munka csak a bérlő távollétében végezhető el, a bérbeadónak másik lakást kell átmenetileg biztosítania. A lakásból való kiköltözés és az oda történő visszaköltözés közötti időszakra a bérlővel az átmeneti lakásra kell bérleti szerződést kötni azzal, hogy a felújítást

követően köteles haladéktalanul visszaköltözni és –amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállanak- a korábbitól eltérő bért fizetni. 32.§ (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű és szerződésszerű használatát évente legfeljebb négy alkalommal, előre egyeztetett időpontban, a bérlő szükségtelen zavarása nélkül jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a kezelő 8 napon megküld a polgármesternek. A jegyzőkönyvet a lakás iratai között kell őrizni. (2) A bérlő az (1) bekezdésben említett ellenőrzést tűrni köteles. (3) Amennyiben a lakóépületben valamely lakásra is kiterjedően rendkívüli, váratlan káresemény következik be, a szükséges hibaelhárítást a bérlő előzetes bejelentés nélkül is tűrni köteles.

33.§ (1) Amennyiben a bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy szükségessé válik a lakás alkalmassá tétele a rendeltetésszerű használatra, a bérbeadó és a bérlő megállapodhat abban, hogy a szükséges munkát a bérbeadó végzi el a bérlő költségére. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell a helyreállítás költségét és azt, hogy a bérlő a várható összeget a lakásnak a kezelő részére való átadásával egyidejűleg a bérbeadónál letétbe helyezi. A munka befejezését követő 30 napon belül a bérbeadó és a bérlő kötelesek elszámolni. 34.§

(1) Amennyiben a bérleti szerződés megszűnése kapcsán a bérbeadónak –különös tekintettel az Ltv. 23.§ (4) bekezdésében szabályozott esetrelakásfelajánlási kötelezettsége van, a bérlő számára legfeljebb 3 másik megfelelő lakást kell felajánlania. (2) A megfelelőséget az Ltv. 26.§ (1)-(3) bekezdései alkalmazásával kell megállapítani.

A lakásbérleti jogviszony megszűnése 35.§ A lakásbérleti jogviszony megszűnik, ha a) a lakás megsemmisül b) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy c) a bérlőt kiutasították az országból d) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszüntette e) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát hatósági határozattal megszüntették f) a költségalapú bérlakást 20 évi bérleményként történt hasznosítás után az önkormányzat elidegeníti g) a bérlő a lakást elcseréli h) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik i) az arra jogosult felmond j) a határozott időre szóló vagy feltétel bekövetkeztéig tartó szerződés határideje lejárt, illetve a feltétel bekövetkezett.

36.§ (1) A felek a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy is, hogy a bérbeadó a) a bérlőnek másik lakást –ide értve a Nyugdíjasházban lévő lakást is - ad bérbe,

(2)

(3)

(4)

(5)

b) a bérlőnek pénzbeli térítést fizet, c) a bérlőnek másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, a bérlő a pénzbeli térítés kifizetésétől számított 5 évig nem jogosult a bérbeadó tulajdonában álló másik lakást bérbe venni. A pénzbeli térítés mértéke a) szociális alapú bér fizetése mellett fennállott lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a lakás éves bérleti díjának a húszszorosa, b) költségelvű bér fizetése mellett fennállott lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a lakás éves bérleti díjának a tizenötszöröse, c) piaci alapú bér fizetése mellett fennállott lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a lakás éves bérleti díjának az ötszöröse. Amennyiben a megállapodás értelmében a bérbeadó másik lakást és pénzbeli térítést is biztosít, a részleges pénzbeli térítés mértékét az érintett lakások vonatkozásában a bérlőre irányadó bér alapul vételével kell megállapítani. A bérleti jogviszony e paragrafus szerinti megszüntetése esetén a feleknek el kell számolniuk. A bérbeadónak meg kell térítenie azokat a költségeket, amelyeket a bérlő korábban a kezelő hozzájárulása alapján a lakásra fordított, és a szerződés az időpontjában megszűnésének még nem térültek meg.

A bérlő köteles megtéríteni mindazokat a költségeket és károkat, amelyek a lakás nem rendeltetésszerű használatából, illetve amiatt keletkeztek, mert bérlői kötelezettségeinek a teljesítését a lakás jó karban tartása terén elmulasztott. (6) A költségeket a kezelő a nyilvántartásából, illetve helyszíni szemle alapján állapítja meg, és közli a bérlővel. Amennyiben az összeg tekintetében vita keletkezik, azt a bérleti szerződés megszüntetésére irányuló döntést megelőzően, egyeztetéssel le kell zárni. Az egyeztetést a polgármester vagy az általa megbízott személy folytatja le. (7)Ha a lakásbérleti jogviszony e paragrafus szerinti megszüntetéséhez a bérbeadónak különös érdeke fűződik, úgy a (3)-(5) bekezdésekben foglaltaktól a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság eltérhet. (8) A bérbeadó e paragrafus alapján, az Önkormányzat éves költségvetésében erre a célra elkülönített összeg mértékétől, illetve a szükséges üres lakás mennyiségétől függően köti meg a megállapodást. (9) A bérbeadó a bérlőt megillető térítést a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás visszaadásáról szóló és a kezelő által kiadott igazolásnak a polgármesterhez való megérkezésétől számított 15 napon belül, egy összegben, átutalással fizeti meg a bérlő által közölt bankszámlára. (10) Amennyiben a bérlő a megállapodásban kikötött időpontig saját hibájából nem adja át a lakást, a bérbeadó jogosult a megállapodástól elállni. (11) Amennyiben a bérbeadó késedelmesen tesz eleget fizetési kötelezettségének, a bérlőt az esedékesség időpontjától a kifizetésig terjedő időre az aktuális jegybanki mértékű alapkamatnak megfelelő kamat illeti meg.

37.§ Ha a bérlő szociális intézménybe költözik, megállapodhat a bérbeadóval, hogy a kiköltözés esetére kiköthető másik megfelelő bérlakás helyett lakásbérleti jogviszonyát a 36.§ (1) bekezdés b) pontja alapján és a paragrafus egyéb rendelkezései szerint, pénzbeli térítés ellenében szünteti meg.

A bérleti jogviszony megszüntetése a bérbeadó részéről történő felmondással 38.§ (1) A kezelő a lakásbérleti jogviszony felmondását kezdeményezi, ha a) a bérlő a lakbért, illetve a külön szolgáltatási díjat a fizetésre megállapított határidőre nem fizeti meg, b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban lényeges előírt kötelezettségét nem teljesíti c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadó megbízottjával vagy a lakótársakkal szemben az együttélés szabályaival ellentétes magatartást tanúsít d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket rongálják, szennyezik vagy egyébként rendeltetésellenesen használják, e) a bérlő megkísérli a lakás elidegenítését, f) a bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt – ide nem értve az öröklést –

beköltözhető lakástulajdont szerez. (2) A kezelő az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felmondás kezdeményezése helyett a fennálló lakbér-, illetve külön szolgáltatási díjtartozás megfizetésére részletfizetést engedélyezhet, amennyiben az elmaradás nem több, mint két hónap. A kezelő a részletfizetésről szóló megállapodást köteles az annak megkötésétől számított 8 napon belül megküldeni a polgármesternek. (3) A kezelő kezdeményezheti a polgármesternél az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondás visszavonását, ha a bérlő a tartozását a felmondási időn belül, maradéktalanul kiegyenlítette. Amennyiben a tartozás kiegyenlítésére a felmondási idő lejárta után kerül sor, a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság az eset összes körülményeinek a mérlegelése alapján dönt arról, hogy a továbbiakban bérbe adja-e a lakást a korábbi bérlőnek.

II.

FEJEZET

A NYUGDÍJASHÁZI LAKÁSOK BÉRBEADÁSA 39.§ (1) Nyugdíjasházi lakás bérlője –az egyéb feltételek fennállása mellettaz öregségi nyugdíjkorhatárt elért, önmagát ellátni képes egyedülálló nyugdíjas személy vagy nyugdíjas házaspár lehet. Amennyiben a lakást két egyedülálló személy kívánja bérlőtársként bérbe venni, a feltételeknek mindkettőjüknek meg kell felelnie azzal, hogy a 40.§-ban foglalt feltételeket együttesen kell teljesíteniük.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, kivételes méltánylást érdemlő esetben a bérlő az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért, önmagát ellátni képes rokkantnyugdíjas személy is lehet. A kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállását a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság vizsgálja meg, „A” alternatíva: és dönt. „B” alternatíva: s javaslata alapján arról a polgármester dönt. (3) Ha a lakást házaspár vagy két személy kívánja bérlőtársként bérbe venni, de az (1) bekezdésben meghatározott feltételek csak az egyik személynél teljesülnek, az eset összes körülményeinek a megvizsgálása alapján a másik személynek „A” alternatíva: a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság „B” alternatíva: a polgármester felmentést adhat (4) „A” alternatíva: A lakást az erre rendszeresített nyomtatványon, az azon megjelölt mellékletekkel felszerelve lehet igényelni. A nyomtatványt a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kell benyújtani, ahol erről az igénylő átvételi elismervényt kap. „B”alternatíva: A lakás bérleti jogát pályázat útján lehet elnyerni. A pályázatot az e rendelet IV. fejezetében meghatározottak szerint kell lefolytatni 40.§ (1) A 39.§-ban foglalt feltételeken túlmenően az jogosult a nyugdíjasházi lakás bérbevételére, aki a. a XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, s az e lakásra vonatkozó bérleti

jogáról a bérbeadó javára lemond, vagy b. a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője és az e lakásra vonatkozó bérlőkiválasztási jogot a Fővárosi Önkormányzat a XV. kerületi Önkormányzat részére átengedi, vagy c. beköltözhető lakásingatlan tulajdonosa és a tulajdonjogot e lakás és a nyugdíjasházi lakás forgalmi értéke értékkülönbözetének megfelelő áron, adásvétel jogcímén a XV. kerületi Önkormányzatra ruházza, vagy d. vállalja, hogy a nyugdíjasházi lakás forgalmi értékének 50%-t megfizeti. (2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott lakás forgalmi értéke alacsonyabb, mint a nyugdíjasházi lakás forgalmi értéke, a lakás tulajdonosa köteles a különbözetet megfizetni. (3) A bérbevétel feltétele továbbá annak igazolása, hogy az igénylő személyesen vagy hozzátartozója támogatásával képes megfizetni a lakbért és a közüzemi díjakat. 41.§ (1) A nyugdíjasházi lakás bérlőjéről és bérleti díjáról „A” alternatíva: a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság „B” alternatíva: a polgármester dönt. A tulajdonosi nyilatkozatot a polgármester adja ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalánál figyelembe kell venni

a) az igénylő által felajánlott bérlakás vagy tulajdonában álló ingatlan méretét, területi elhelyezkedését, komfortfokozatát, állagát b) az igénylő jövedelmi viszonyait és szociális körülményeit. (3) A döntésnél előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki vállalja a bérbe venni kívánt lakás felújításának a költségeit.

A cserét a polgármester hagyja jóvá az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

A bérleti jogviszony megszűnése

42.§ 45.§ A nyugdíjasházi lakás bérleti díja a lakásra vonatkozó lakbérből és az épület közös használatra szolgáló helyiségeinek a lakásra eső költségeiből áll. A bérleti díjat a bérlő (bérlőtársak) jövedelmi viszonyai alapján, e rendelet….melléklete alkalmazásával kell megállapítani. 43.§ (1) A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti jogviszony határozatlan időre szól. (2) A bérleti szerződést az e rendelet 4.§-nak megfelelő alkalmazásával kell megkötni. 44.§ (1) A nyugdíjasházi lakásba a bérlő házastársán kívül mást személyt befogadni nem lehet. (2) A lakás albérletbe nem adható. (3) A lakás bérleti jogát elcserélni kizárólag: a) másik, önkormányzati vagy egyéb tulajdonban álló nyugdíjasházi lakás bérleti jogára, b) az önkormányzati tulajdonban álló bérlakásra vonatkozó jogosultság figyelembe vételét annak bérleti jogára, c) magántulajdonban álló lakóingatlan tulajdonjogára cserélhető.

(1) A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnik: a) a bérlő halálával b) a bérbeadó és a bérlő megállapodásával c) felmondással (2) Amennyiben a bérleti jogviszony az (1) bekezdés a) pontja szerint az halála egyedüli bérlő miatt, a bérleti jogviszony keletkezésétől számított öt (tíz) éven belül szűnik meg és a bérlő a lakás bérbevételéért térítési díjat fizetett vagy lakásingatlanát adta a bérbeadó tulajdonába, a bérlő örökösével el kell számolni. A térítési díjból, illetve vételárból le kell vonni a bérleti jogviszony fennállása alatt megfizetett bérleti díjat és a bérbeadó költségére a lakáson elvégzett felújítások számlával igazolt értékét. Az örökös részére az így megállapított összeget a teljes hatályú hagyatékátadó végzés alapján – a végzés bemutatását követő 30 napon belül – az általa megadott bankszámla-

számra utalással kell megfizetni. (3) Amennyiben a lakást bérlőtársak bérelték, az egyik bérlőtárs halálát követően a hátramaradó bérlőtárs folytatja a lakásbérleti jogviszonyt. Ebben az esetben a bérleti díjat ismételten meg kell állapítani. (4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a bérleti jogviszony megszüntetéséről. Ebben az esetben a bérlő a) amennyiben a bérleti jogviszony létrehozásához önkormányzati bérlakásról mondott le, annak megfelelő önkormányzati bérlakásra b) amennyiben a bérleti jogviszony létrehozásához ingatlan tulajdonjogát engedte át a bérbeadónak vagy térítési díjat fizetett, a nyugdíjasházi lakásnak megfelelő másik önkormányzati bérlakásra c) pénzbeli térítésre tarthat igényt. (5) A pénzbeli térítés összege minden esetben a nyugdíjasházi lakás éves bérleti díjának a tízszerese. (6) A bérlő a bérleti jogviszonyát a következő hónap végére, de legalább 15 napos határidővel felmondhatja. Ezen felmondás esetén a (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. A HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA A helyiségek besorolása 46.§

A helyiségeket a kerületen belüli elhelyezkedésük és piaci értékük alapján a) KIEMELT I. b) KIEMELT II. c) EGYÉB kategóriába kell besorolni. A besorolást e rendelet 1. függeléke tartalmazza. Bérbeadható helyiségek 47.§ (1) (2)

Bérbe adni üres helyiséget lehet. A helyiség akkor minősül üresnek, ha

a )a bérlő meghalt és nincs olyan személy, aki a bérleti jogiszony folytatására jogosult lenne b) a korábbi, határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig szólt bérleti jogviszony lejárt vagy feltétel megszűnt c)a jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnt d) a bérleti jogviszonyt az arra jogosult felmondta e) a bérlőt az országból kiutasították f) a bérleti jogviszonyt a bíróság megszüntette g) a bérleti jogviszony hatósági határozat rendelkezése alapján megszűnt, és a helyiséget ténylegesen is kiürítették, illetve a kiürítés időpontjáról a bérbeadó és a bérlő megállapodott.

(1) A bérbeadás jogcímei 48.§ (1) A helyiségeket elsősorban pályázat útján kell hasznosítani. (2) Pályázaton kívül a pályázat útján nem hasznosítható, valamint az 50-51.§-ban meghatározott helyiségeket lehet bérbe adni. Bérbeadás pályázat útján 49.§ (1) A helyiség hasznosítására nyílt vagy zártkörű pályázat egyaránt kiírható. (2) A pályázat kiírásáról, módjáról, a közzétételéről, helyiségben folytatható tevékenységről, valamint az egyéb feltételekről, ha a) a bérbeadás 5 évet meg nem haladó határozott időre szól, a Pénzügyi és Jogi Bizottság, b) a bérbeadás 5 évet meghaladó határozott időre, vagy határozatlan időre szól, a Képviselő-testület dönt. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jogosult zártkörű pályázat kiírásáról dönt, meghatározza a résztvevők körét is. (4) A pályázati eljárást a IV. fejezetben meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni.

Bérbeadás pályázaton kívül

A megüresedett, de pályázati eljárásban még részt nem vett helyiséget egyszeri, legfeljebb három havi időtartamra a polgármester adja bérbe. (2) Az üres helyiséget film vagy televíziós felvétel céljára, egyszeri, legfeljebb egy éves időtartamra a „A” alternatíva:polgármester „B” alternatíva: a Pénzügyi és Jogi Bizottság adja bérbe (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt eseteken felül az alábbi esetekben lehet a helyiséget pályázaton kívül bérbe adni: a) annak, akinek a határozott időre szólott bérleti jogviszonya megszűnt, de a helyiséget az eredeti célra, ismételten bérbe kívánja venni, b) az Önkormányzat szerve, költségvetési szerve, intézménye részére, c) annak, akinek jogszabály vagy alapján érvényes szerződés előbérleti joga van, d) a XV. kerületi kisebbségi önkormányzatok, társadalmi és civil szervezetek, valamint a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező politikai pártok részére, e) ha a helyiség az arra jogosult döntésével mentesült a pályáztatási kötelezettség alól. (4)

(5)

A helyiség a (3) bekezdés d) pontja hatálya alá tartozó szervezetek részére közösen is bérbe adható. A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bérbeadásról, valamint a pályáztatás alóli mentesítésről az e rendelet 52.§-ban foglalt rendelkezések figyelembe vételével a Pénzügyi és Jogi Bizottság vagy a Képviselő-testület dönt.

50.§ Bérbeadás helyiség csatolásával

51.§ (1)

(2)

(3)

(4)

Ha a helyiség önállóan nem hasznosítható, vagy az önálló helyiségként való hasznosítás aránytalanul magas kiadással járna, azt a falszomszédos helyiség bővítésére, annak bérlője részére bérbe lehet adni. A bérlő a helyiség csatolásával és felújításával kapcsolatos munkához köteles a szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, illetve bejelentési kötelezettségének eleget tenni, valamint a munkát hat hónapon belül elvégezni. A csatolás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a megjelölt mellékletekkel együtt. Az e paragrafusban szabályozott bérbeadásról az e rendelet 52.§ban foglalt rendelkezések figyelembe vételével a Pénzügyi és Jogi Bizottság vagy a Képviselő-testület dönt.

(4)

A határozott időre kötött bérleti szerződés egy ízben, legfeljebb újabb öt évvel meghosszabbítható. A meghosszabbításra az a szerv jogosult, amely az eredeti döntést hozta. A meghosszabbításra akkor kerülhet sor, ha a helyiséget a bérlő tette alkalmassá a rendeltetésszerű használatra, vagy a helyiség forgalmi értékének 50%-t meghaladóan végzett felújítást, korszerűsítést, feltéve, hogy nincs bérleti díj tartozása és az Önkormányzattal szemben fennálló köztartozása. (5) Helyiség feltétel bekövetkeztéig akkor adható bérbe, ha a) a részletes rendezési terv rendelkezései miatt az ingatlan rendeltetése megváltozhat vagy az ingatlanon álló épület, építmény műtárgy bontása, felújítása, korszerűsítése várható, de ezek időpontja még nem ismert, b) az Önkormányzat szerve, intézménye elhelyezéséhez szükséges, de ennek időpontjáról még nem született döntés.

A bérbeadás időtartama 52.§ (1)

(2)

(3)

Helyiséget határozatlan vagy határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni. A határozatlan időre vagy az öt évet meghaladó határozott időre szóló bérbeadásról a Képviselőtestület, az öt évet meg nem haladó határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérbeadásról a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt. A határozott időre szóló bérbeadás időtartama – a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – legfeljebb öt év lehet.

Az igénybevételi díj, a bérleti díj és a használati díj 53.§ (1)

Aki bármilyen jogcímen kíván helyiséget bérbe venni, köteles „A” alternatíva: a helyiség öt havi bérleti díjának megfelelő igénybevételi díjat előre megfizetni. Az igénybevételi díj nem ját vissza és a nem lehet a bérbe beszámítani. Ha a helyiséget többen veszik bérbe, az igénybevételi díjat együttesen kell megfizetniük. Aki a bérleti jogviszony fennállása alatt létesít bérlőtársi jogviszonyt, a rá eső bérleti díj

(2)

(3)

(4)

kétszeresének megfelelő mértékű igénybevételi díjat köteles megfizetni. „B” alternatíva: a helyiség öt havi bérleti díjának megfelelő óvadékot megfizetni. Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár, feltéve, hogy a bérlőnek sem bérleti, sem a közműszolgáltatással kapcsolatos díjhátraléka nincs és a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas módon adja át a bérbeadónak. Az esetleges tartozással el kell számolni. Amennyiben a bérbeadásra azért kerül sor, mert a bérlő korábbi bérleményét önkormányzati érdekből ki kellett ürítenie, igénybevételi díjat/óvadékot nem kell fizetnie. A bérleti díjat a bérbeadásról szóló döntés meghozatalakor kell megállapítani. Összegét az e rendelet 1. függeléke szerinti besorolás, az évente meghatározandó, irányadó bérleti díj, a hasznosítási cél és a helyiségben tervezett tevékenység, a tevékenység várható jövedelmezősége, valamint az határozza meg, hogy a több helyiségből álló helyiségcsoporton belül milyen az alaptevékenység ellátását szolgáló és a kiszolgáló helyiségek aránya. Amennyiben a kiszolgáló helyiségek aránya az 50%-t meghaladja, ezek területére bércsökkentést lehet alkalmazni, ami az alaptevékenység folytatására szolgáló helyiség bérleti díjának a 75-50%-a lehet. A helyiségre az (5) bekezdésben meghatározott igénylők részére kedvezményes bérleti díj állapítható meg az 52.§ rendelkezéseinek a megfelelő alkalmazásával.

A kedvezményes bérleti díj fizetésére jogosult bérlő esetében az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (5) Kedvezményes bérleti díjat lehet megállapítani: a) az Önkormányzat által alapított intézményeknek és gazdasági társaságoknak b) a közhasznúként és kiemelten közhasznúként bejegyzett és ilyen tevékenységet folytató (XV. kerületi) szervezeteknek c) a Képviselő-testület által közérdekűnek nyilvánított szervezeteknek d) az Önkormányzati feladat ellátásában közreműködő szervezeteknek e) a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező politikai pártoknak f) a (XV. kerületi) kisebbségi önkormányzatoknak g) a nem nyereségérdekeltségi alapon szolgáltató, sporttevékenységet biztosító intézményeknek, egyesületeknek h) az olyan természetes személy bérlőnek, aki a helyiségben folytatott tevékenységét az egészségi állapotában bekövetkezett hanyatlás miatt nem képes teljes mértékben ellátni. (6) Aki a helyiséget jogcím nélkül használja, köteles használati díjat fizetni. A használati díj összege: a) amennyiben olyan személynek – ide értve a természetes személyt, jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaság társaságot is- kell megfizetnie, aki a bérleti szerződése lejárta után maradt vissza a helyiségben: korábbi bérleti díjának megfelelő összeg, b) amennyiben olyan személynek – ide értve a természetes személyt, jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot is – kell megfizetnie, aki a helyiséget önkénesen vette használatba: az ott folytatott tevékenysége alapján kiszámított bérleti díjnak megfelelő összeg . (7) A használati díj fizetéséről a használóval megállapodást kell kötni a figyelmeztetéssel, hogy azt a helyiség

elhagyásáig kell fizetnie és annak összege a második hónaptól 50%-l emelhető.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai Bérlőtársi jogviszony 54.§ (1)

(2)

(3)

A helyiséget többen együtt is bérelhetik, és az egyedüli bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt is létesíthet bérlőtársi jogviszonyt a bérbeadó hozzájárulásával. A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, illetve akkor lehet a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárulni, ha a helyiség mérete erre alkalmas és a bérlőtársak által ott végezni kívánt tevékenység azonos vagy hasonló. A tevékenység jellegéről –kétség eseténaz iparikereskedelmi hatóság véleménye az irányadó. A bérlőtársi jogviszony létesítése iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz mellékelni kell a szükséges iratokat, nyilatkozatokat, igazolásokat.

Befogadás 55.§ (1)

A bérlő – bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be mást a helyiségbe.

(2)

A bérbeadó akkor ad hozzájárulást, ha a) a bérlő által folytatott tevékenység és a befogadni szándékozott személy tervezett tevékenysége együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, b) a bérlő által folytatott és a befogadni szándékozott személy által végezni kívánt tevékenység egymással összefüggő vagy egymást kiegészítő tevékenység. A tevékenységeknek az a)és b) pontban meghatározott jellegéről az ipari-kereskedelmi hatóság véleménye az irányadó. (3) A hozzájárulás megadása esetén az arra jogosult a bért ismételten megállapítja. (4) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadott személy ellenszolgáltatás nélkül köteles a helyiséget a bérlővel együtt elhagyni, kivéve, ha az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult a bérleti jogviszony folytatására. (5) A hozzájárulás megadása esetén a bérleti szerződést ennek megfelelően módosítani kell.

Bérleti jog átruházása és cseréje 56.§ (1)

A bérlő a már legalább egy év óta bérelt és rendeltetésszerűen használt helyiség bérleti jogát elcserélheti vagy átruházhatja a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. A hozzájárulás a helyiségben folytatható tevékenységre, a használat módjára, valamint a bérleti jog időtartamára vonatkozó feltételhez köthető.

(2) Nem adható hozzájárulás, ha a bérlőnek vagy a tervezett szerződés másik résztvevőjének az Önkormányzattal szemben köztartozása vagy szerződésből fakadó tartozása áll fenn. (3) A hozzájárulás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, az azon felsorolt mellékletekkel ellátva kell benyújtani. (4) A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt.

Tevékenységi kör megváltoztatása 58.§ (1)

(2)

Albérletbe adás 57.§ (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a helyiség legfeljebb 50%-t, határozott időre, de legfeljebb bérleti szerződése fennállásáig albérletbe adhatja. (2) Az albérlő a bérlővel kötött szerződése szerinti albérleti díjat köteles fizetni. Köteles továbbá szerződése lejártakor vagy – amennyiben a bérlő szerződése az albérleti szerződést megelőzően bármely okból megszűnik – a bérleti jog megszűnésekor a helyiséget elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól kiürítve elhagyni. (3) A hozzájárulás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, az azon felsorolt mellékletekkel ellátva kell benyújtani. (4) A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt, egyben meghatározza az új bérleti díjat, amely a bérlő által fizetett bérleti díj 2-10-szerese lehet. A hozzájárulás a helyiségben folytatható tevékenységre és a használat módjára vonatkozó feltételhez köthető.

(3)

A bérlő a helyiségben folytatott tevékenységet a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával megváltoztathatja. A tevékenységi kör megváltoztatásához be kell szerezni az iparikereskedelmi hatóság, valamint a más jogszabályokban előírt szervek és személyek véleményét. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság dönt, egyben meghatározza a megváltozott tevékenységnek megfelelő új bért.

Helyiség székhelyként vagy telephelyként való bejegyzése 59.§ (1) A bérlő a helyiségben a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával létesíthet székhelyet vagy telephelyet. (2) Hozzájárulás esetén abban ki kell kötni, hogy a bérlő köteles a cégiratokból és a cégnyilvántartásból haladéktalanul töröltetni a székhelyre vagy telephelyre vonatkozó bejegyzést, ha egyéni vagy társas vállalkozása, valamint a

helyiségen fennállott jogviszonya megszűnt.

a) a helyiségben lévő és a tevékenység során elhasználódó berendezések, eszközök felújításáról, pótlásáról, cseréjéről b) a helyiség és a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztántartásáról és – amennyiben ez a tevékenység miatt szükséges – megvilágításáról c) a helyiség előtti közterület takarításáról d) a tevékenységével kapcsolatosan keletkezett szemét és hulladék elszállításáról e) az általa kizárólagosan használt illetve üzemeltetett központi berendezések karbantartásáról f) a helyiséghez tartozó biztonsági berendezések karbantartásáról g) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakat, kiratakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, reklámtábla karbantartásáról h) a tevékenység folytatásával kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzéséről.

bérleti

A felek jogai és kötelezettségei 60.§ (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A helyiség használatba vételére, használatára, karbantartására, felújítására, valamint a szerződés megszűnésekor a visszaadására a Ptk., az Ltv., valamint e rendelet rendelkezései, és az azoknak megfelelően megkötött szerződés tartalma az irányadó. A szerződés megkötésére és tartalmára a lakásbérletre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az e paragrafus (3)-(7) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel. Ha a helyiség a bérlőnek fel nem róható okból az egészséget, életet vagy a közbiztonságot veszélyeztető állapotba került, a helyreállítás idejére –amennyiben erre a bérlő igényt tart- a bérbeadó megfelelő cserehelyiséget biztosít. A kiköltöztetéssel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. A bérlő – a bérbeadóval kötött, erre irányuló megállapodása szerint- jogosult a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítani, felszerelni, berendezni. Az ezzel kapcsolatos költségeket a bérlő viseli, azzal, hogy a szerződés megszűnésekor a felszerelési, berendezési tárgyait elviheti. Ez a rendelkezés az irányadó a bérleti jogviszony fennállása alatt felmerülő egyéb, különösen a hatósági engedélyhez kötött és a helyiséget érintő változtatás esetén is. A bérlő gondoskodik

(6)

(7)

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, az átvételkori felszerelési tárgyakkal együtt visszaadni. A bérbeadó gondoskodik a) a helyiség karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról, a közös

használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, a berendezésekben keletkezett hibák megszüntetéséről b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák kijavításáról. c) A bérlő az a) és b) pontban meghatározott tevékenységet tűrni köteles.

a bérbeadó b) a bérlő hozzájárulása nélkül a helyiséget vagy annak egy részét másnak átengedi vagy albérletbe adja c) a bérlő a bérbeadó hozzájárulás nélkül megváltoztatja a helyiségben folytatott tevékenységét (3) Az Ltv.24.§ (1) bekezdése alapján, a bérbeadó a bérleti jogviszonyt felmondhatja. (4) A felmondási jogot a bérbeadó erre vonatkozó nyilatkozata alapján a kezelő gyakorolja.

A helyiségbérleti jogviszony megszűnése Adatvédelem 61.§ 62.§ (1)

(2)

A helyiségbérleti jogviszony megszűnik, ha a) a helyiség megsemmisül b) a bérlő meghal és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult c) a bérlőnek a tevékenysége végzéséhez szükséges vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt visszaadta d) a nem természetes személy bérlő jogutód nélkül megszűnik e) az arra jogosult felmond f) a bérbeadó az erre vonatkozó megállapodás alapján a bérlő számára másik helyiséget vagy pénzbeli térítést biztosít A helyiségbérleti jogviszonyt fel kell mondani, ha a) a bérlő a helyiséget neki felróható okból nem veszi használatba vagy tartósan – legalább hat hónapig – nem használja

(1) A bérbeadó és a megbízásából eljáró kezelő – az Ltv. és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény keretei között – a jogosult nyilvántartani és kezelni azokat az adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételei fennállásának a megállapításához, illetve a bérbeadói nyilatkozat kibocsátásához szükségesek. (2) A bérbeadó vagy a kezelő a bérlő adatait a lakás- és helyiségbérleti jogviszonnyal összefüggő követelései behajtása vagy azok értékesítése céljából követeléskezelő cégnek átadhatja. (3) Az e rendelethez kapcsolódó nyilvántartásokról, azok vezetéséről a polgármester utasítást ad ki.

III.

FEJEZET

Eljárási szabályok A beadványok előterjesztése, ügyintézés

63.§ (1) Az e rendelet szerinti beadványoknak az érkeztetését követő 30 napon belül a beadványozót tájékozatni kell az ügyére vonatkozó eljárási rendről, a hatáskörrel rendelkező szervről és intézkedés várható időpontjáról. (2) Amennyiben a beadványozó a beadványt nem az erre rendszeresített nyomtatványon terjesztett elő vagy a kötelező mellékleteket nem csatolta, haladéktalanul fel kell szólítani a megfelelő nyomtatvány használatára vagy a melléklet pótlására. (3) Ha a beadványban foglalt kérelemről az arra hatáskörrel rendelkező szerv dönt, arról a beadványozót a bérbeadói nyilatkozattal vagy adott ügyben irányadó más formában haladéktalanul értesíteni kell.

A pályázati eljárás A pályázati eljárás általános szabályai 64.§ (1) Pályázatot kiírni üres, per, teher- és igénymentes lakásra, helyiségre lehet. (2) A pályázat kiírásáról, feltételeinek a meghatározásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról a bérleti jogok gyakorlója dönt, majd a polgármester gondoskodik. (3) A pályázati felhívást az Önkormányzat lapjában kell közzétenni, míg a kiírás teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal

Ügyfélszolgálati Irodáján kell 15 napra kifüggeszteni. (4) Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel. (5) A pályázaton -az egyéb feltételek fennállása mellett – az vehet részt, aki a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18.é letévét betöltötte, illetve házasságkötése következtében nagykorúvá vált. (6) Lehetővé kell tenni, hogy a pályázó a lakást vagy helyiséget megtekintse. 65.§ (1)

A pályázatot írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon, a kiíró által meghatározott tartalommal kell benyújtani és ahhoz csatolni kell az előírt mellékleteket is. (2) A pályázatot zárt, címzés nélküli, feladót vagy jelzést sem tartalmazó borítékban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján. Azt a Polgármester Hivatal fejlécével ellátott tasakba kell helyezni, a tasakot sorszámmal kel ellátni, s a számot az átvételi elismervényen fel kell tüntetni. Az elismervény ezen kívül tartalmazza a benyújtás időpontját, az átvevő nevét és a Polgármesteri Hivatal körbélyegző-lenyomatát. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni, amelyet a benyújtási határidő lejártakor az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője zár le. (3) A pályázati ajánlatok benyújtására a kiírástól számított 15 nap áll rendelkezésre. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázatot az e rendelet 64.§ (3) bekezdése szerint kifüggesztették. (4) Egy pályázó – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az azonos időpontban meghirdetett lakások vagy helyiségek

közül legfeljebb háromra tehet érvényes ajánlatot. (5) Egy pályázó az adott pályázat során csak egy lakás vagy helyiség bérleti jogának a megszerzésére jogosult. (6) Érvénytelen az a pályázat, amelyet az e rendeletben foglalt szabályok vagy a pályázati kiírás megsértésével, vagy a pályázat kiírójának a megtévesztésével nyújtottak be. (7) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő három munkanapon belül, lakások esetén a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság, helyiségek esetén a Pénzügyi és Jogi Bizottság előre kijelölt három tagja jelenlétében kell felbontani. (8) A pályázatok elbírálását követően az eredménytelenül pályázottak részére a pályázati anyagot vissza kell adni. 66.§ A lakásra vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a bérbe adható lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát b) a lakásra vonatkozó bérleti díjakat c) a lakás megtekintésére biztosított időpontot d) a lakáson végzendő esetleges felújítási munkálatokkal kapcsolatos költségvállalás arányát e) a bérleti szerződés időtartamát f) a pályázat benyújtásának a módját, helyét idejét g) a pályázat elbírálásának a módját és szempontjait h) a bérbeadót, képviselőjének nevét,címét, telefonszámát i) az eredmény közlésének módját, időpontját j) az adott ügyben szükséges egyéb pályázati feltételeket vagy információkat.

A pályázati eljárás speciális szabályai a lakás költségelven történő bérbeadása esetén

67.§ (1) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján térítés ellenében beszerezhető nyomtatványon kell benyújtani. (2) A pályázati szabályokat (a nyomtatvány szövegét, a szükséges mellékleteket) a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság határozza meg. Az elbírálás során alkalmazandó pontrendszert e rendelet….sz. függeléke tartalmazza. (3) A pályázatokat a felbontást követő 5 napon belül a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság három tagja értékeli, megállapítja a pályázatok érvényességét, és minden lakás esetén javaslatot tesz az első három helyezettre. A pályázat nyerteséről – annak lezárását követő harminc napon belül -„A” alternatíva: a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság „B” alternatíva: a polgármester dönt. (4)A pályázat eredményét – az egyes pályázók sorszámának a megjelölésével – a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján öt napra ki kell függeszteni. A nyertes pályázókkal az eredményt a polgármester közli. (5) A pályázat nyertesével e rendelet szabályai és a pályázati kiírás szerint kell a lakásbérleti szerződést megkötni. (6) Amennyiben a pályázat nyertese a lakásbérleti szerződést önhibájából nem köti meg, a szerződést a soron következő személlyel lehet megkötni. 68.§ (1) A lakás költségelvű bérbeadására úgy is kiírható pályázat, hogy feltételként meghatározzák a lakás felújítását is. (2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásra kiírt pályázaton az vehet részt, aki

a) költségelvű bérlakásra jogosult, és b) vállalja, hogy a lakást a bérleti szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül, a saját költségén, a visszatérítés igénye nélkül felújítja. (3) Az e paragrafus szerint kiírt pályázat nyertesével hat hónapra lehet szerződést kötni. Amennyiben a bérlő a vállalt felújítási kötelezettségének határidőben a saját hibájából nem tesz eleget és arra haladékot sem kap, vele további szerződést kötni nem lehet. Amennyiben a felújítási kötelezettségnek eleget tett, vele további, legfeljebb 4,5 évre szóló szerződést kell kötni.

A pályázati eljárás speciális szabályai a lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén 69.§

alkalmassá tételére, felújítására, a komfortfokozat növelésére és a lakbérre együttesen kell ajánlatot tenni.

71.§ (1) A pályázatokat a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság 3 tagja megvizsgálja és rangsorolja. Lakásonként három személyre tesz javaslatot a megajánlott bérleti díjak alapján. A pályázat nyerteséről –annak lezárását követő harminc napon belül – „A” alternatíva: a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság „B” alternatíva: a polgármester dönt. (2) A lakásbérleti szerződést e rendelet szabályai és a pályázati kiírás feltételei szerint a nyertes pályázóval a kezelő köti meg. (3) Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződést a saját hibájából nem köti meg, arra a sorban utána következő pályázó jogosult. (4) A szerződés megkötésére azt követően kerülhet sor, hogy a pályázó igazolja a teljes megajánlott bérleti díj befizetését. (5) A bérleti jogviszony fennállása alatt a mindenkor hatályos bérleti díjat kell megfizetni.

(1) A pályázati kiírásnak a 66.§-ban meghatározott feltételeken túlmenően tartalmaznia kell a pályázati díjat is. (2) A pályázati díj a lakásra a kiírás évében irányadó egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg. A pályázati díjat a nyertes pályázó részéreamennyiben a lakásbérleti szerződést megköti – a bérleti díjba be kell számítani. Az eredménytelenül pályázók részére a pályázati díjat az eredményhirdetést követő harminc napon belül vissza kell fizetni.

A pályázati eljárás szabályai helyiségek bérbeadása esetén

70.§

72.§

Piaci alapú bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás használatra való rendeltetésszerű

(1) A pályázati eljárás szabályaira – eltérő rendelkezés hiányában –e

rendelet 64-65.§-a rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Pályázni a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult által meghatározott induló bérleti díjra történő ajánlattétellel lehet. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát b) a bérbeadót, képviselőjét, annak címét, telefonszámát c) a hasznosítás célját d) a pályázat benyújtásakor esedékes biztosíték összegét e) a licit alapjául szolgáló bérleti díj alsó határát f) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét g) a bérleti szerződés időtartamát h) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés esetén a megszűnése visszaadásával kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot i) a pályázat benyújtásának módját, helyét, idejét j) azt a kört, akik a pályázaton részt vehetnek annak függvényében, hogy a pályázat nyílt vagy zárt k) az igénybevételi díj mértékét l) az eredmény közlésének módját és időpontját. 73.§ (1) A pályázat akkor érvényes, ha a pályázó a) megfelel a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek

b) igazolta, hogy a pályázati kiírásban szereplő biztosítékot letétbe helyezte c) igazolta, hogy az Önkormányzattal vagy az önkormányzati helyiségeket kezelő szervvel nincs tartozása. (2) Az e rendelet 71.§ (3) bekezdés d) pontjában említett biztosíték összege a tárgyévre meghatározott helyiségbérleti alapdíj éves összegének 10%-a. (3) Ha a pályázat nyilvános, azon bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság részt vehet, amennyiben megfelel a pályázati feltételeknek. (4) A pályázatokat a pályázat lejártát követő öt napon belül kell felbontani. A felbontásnál a Pénzügyi és Jogi Bizottság három kijelölt tagjának [és közjegyzőnek] kell jelen lennie. (5) A pályázat eredményét a tulajdonosi jogok gyakorlója állapítja meg. (6) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetésére vállal kötelezettséget. A pályázat elbírálása során a tulajdonosi jogok gyakorlója dönthet úgy, hogy a pályázatot a megajánlott legmagasabb bérleti díjnál legfeljebb 20%-l alacsonyabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyerje, ha a helyiségben a lakossági ellátás szempontjából az első helyezettnél szükségesebb tevékenységet kíván folytatni. (7) A bérleti szerződést e rendelet szabályainak és a pályázati kiírásnak megfelelően a kezelő köti meg a nyertes pályázóval. (8) Amennyiben a nyertes a (7) bekezdés szerint nem köt szerződést vagy visszalép, a

helyiség bérleti jogát –a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult döntése szerint – a sorban következő legmagasabb összegű bérleti díjat ajánló pályázó szerzi meg, illetve a helyiséget ismételten ki kell írni pályázatra. (9) Ha a nyertes pályázó a (7) bekezdés szerint bérleti szerződést köt, az általa letétbe helyezett biztosíték összegét az első hat havi bérleti díjba havi egyenlő részletekbe be kell számítani. Ha a nyertes a szerződést a saját hibájából az arra nyitva álló időn belül nem köti meg, a biztosítékot elveszíti. Azoknak a pályázóknak, akik eredménytelenül pályáztak, a biztosítékot a pályázati eredmény kihirdetését követő harminc napon belül vissza kell fizetni.

3.

Értelmező rendelkezések 74.§ E rendelet alkalmazásában: 1.

2.

Szociális bérlakás: változó komfortfokozatú lakás, amelyet az e rendeletben szabályozott jogcímeken és módon vehetnek bérbe azok, akik erre a jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján jogosultak. Költségalapú bérlakás: állami támogatás felhasználásával épített összkomfortos

4.

5.

vagy komfortos lakás, amelynek éves bérleti díja nem lehet alacsonyabb a lakás teljes beruházási költsége 2%-nál. Piaci bérlakás: olyan összkomfortos vagy komfortos lakás, amelyben legalább egy lakószoba nagysága meghaladja a 12 nm-t, és főző- és fürdőhelyiséggel, vízöblítéses WCvel rendelkezik, valamint közművekkel ellátott, a melegvízszolgáltatás és fűtés pedig központi vagy egyedi módon biztosított és bérlője piaci bért fizet. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenesági rokon, ide értve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőt, a testvér és az élettárs. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a

6.

7.

vizsgált időpontot megelőző utolsó három havi jövedelem az irányadó. A 21.§ (1) bekezdésében meghatározott térítési összegen a volt bérlőnek ténylegesen kifizetett összeget kell érteni, ez az összeg a bérleten fennálló tartozás esetén a pénzbeli térítés mértékének a tartozással csökkentett összege. Az 53.§ (3) bekezdésében említett kiszolgáló helyiség: az ingatlanhoz vagy helyiséghez tartozó kert, udvar, pince, melléképület, tároló, amennyiben annak használatára az alaptevékenység végzéséhez közvetlenül nincs szükség.

Záró rendelkezések 75.§ (1) E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a hatályba lépése után keletkező ügyekben kell alkalmazni. (3) Azokban az ügyekben

(4) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat tulajdonában álló Nyugdíjasházában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 2/1998.(I.21.) ök. rendelet, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételiről szóló 26/2003.(VI.30.) ök. rendelet, valamint az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről szóló 42/2003.(XI.28.) ök. rendelet.