Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 8 /2011. (IV.26.) önkormányzati rendelete A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli ellátásokról Tiszalúc Nagyközség Képviselő- testülete az 19990.évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli ellátásokról a következőket rendeli el (továbbiakban: Ör.): I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed mindazon a Sztv. 3.§.-ában meghatározott személyekre, akik Tiszalúc Nagyközség illetékességi területén bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. 2.§. (1) E rendelet alapján adható támogatások körében, figyelmen kívül kell hagyni mindazon juttatásokat, amelyeket az állampolgár a társadalom humanitárius szervezeteinek (egyházak, alapítványok és egyéb társadalmi szervezetek) keresztül kaphat. (2) Elemi kár esetén – árvíz, tűz, stb. – benyújtott krízis segélykérelem elbírálásánál a jövedelmi viszonyokat nem kell vizsgálni. (3) A rendszeresen folyósított ellátások utalásáról az önkormányzat tárgyhót követő 5-napjáig utólag gondoskodik. (4) A pénzbeni vagy természetbeni ellátás megállapítására irányuló kérelmet illetve kezdeményezést a szükséges igazolásokkal és nyilatkozatokkal együtt Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Hivatala Igazgatási Osztályán kell benyújtani. (5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint közös háztartásban élő közeli hozzátartozói személy adatairól, jövedelemi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelemre vonatkozó adatokat, bizonyítékokat becsatolni, melyek az alábbiak lehetnek: a.) A munkáltató által kiállított jövedelemigazolás b.) Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által minden év elején megküldött igazolás c.) Gyes-ről, gyed-ről, gyet-ről a folyósító szerv igazolása d.) Gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, illetve a gyermektartási díj összegéről a szülők között – peren kívül – létrejött megállapodás másolata e.) Az árvaellátást megállapító jogerős határozat másolata f.) Nyugdíjat – öregségi, özvegyi, rokkantsági – megállapító jogerős határozat másolata g.) Egyéni vagy társas vállalkozók esetén a jövedelem igazolására APEH által kiadott igazolás h.) A táppénzfolyósító szerv igazolása i.) Ösztöndíjat folyósító szerv igazolása j.) Valamint minden olyan egyéb igazolás, amely alkalmas a tényleges jövedelem megállapítására (6) A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap jövedelmét tartalmazó igazolást kell csatolni és átlagát kell figyelembe venni (7) Az egyéb jövedelmeknél az érintett által büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozatot is mellékelni kell. (8) A kérelmekhez mellékelni kell a család vagyonára vonatkozó vagyonnyilatkozatot is. (9) Az Igazgatási Osztály köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, amelyben az Sztv.10.§.(2) bekezdése alapján információkat szerezhet be és előre be nem jelentett helyszíni szemlét, környezettanulmányt végezhet. (10) A támogatás iránti kérelmeket a döntés meghozatalára az Igazgatási Osztály készít elő és arról a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester vagy a Szociális és Egészségügyi Bizottság – továbbiakban bizottság – dönt. (11) A képviselő-testület a szociális ellátások megtérítési összegét, illetve pénzegyenértékét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, esetleg részletfizetési kedvezményt biztosíthat, a központi, állami pénzeszköz kivételével.
1
Hatásköri szabályok 3.§. (1) Jelen önkormányzati rendelet szerinti ellátások elbírálása – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – az alábbiak szerint történik. (2)Polgármester hatáskörébe tartozik: a.) köztemetés b.) átmeneti segély c.) krízisátmeneti segély (2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik: a.)normatív lakásfenntartási támogatás b.) Szt.43./B.§.(1) szerinti ápolási díj c.) temetési segély d.) óvodai, napközi otthoni, középfokú oktatási intézmények, térítési díjak mérséklése, elengedése (2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság szükség szerint, havonta azonban legalább 1 alkalommal ülésezik. (3) A Képviselő- testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke, az általános iskola gyermekvédelmi felelőse, az óvoda gyermekvédelmi felelőse, a Szociális Iroda vezetője, védőnők, gyermekorvos, az önkormányzat jegyzője, az igazgatási osztály vezetője, az igazgatási osztály előadói Szociális kerekasztalt alkotnak. A Szociális Kerekasztal tagjai sorából elnököt választ, évente ülésezik, ahol helyi szociálpolitikai elemzést végez és információt ad a Szociális és Egészségügyi Bizottságon keresztül a Képviselő-testületnek. Ellátási formák 4.§. (1) A rendelet hatálya az alábbi pénzbeni és természetbeni ellátásokra terjed ki: a.) normatív lakásfenntartási támogatás b.) Szt.43./B.§.(1) szerinti ápolási díj c.) átmeneti segély d.) krízis átmeneti segély e.) méltányossági közgyógyellátás f.) temetési segély g.) aktív korúak ellátása • Bérpótló juttatás • Rendszeres szociális segély • Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye h.) időskorúak ellátása (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások formái: a.) szociális információs szolgáltatás b.)szociális étkezetés c.) házi segítségnyújtás d.)családsegítés e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás f.) támogató szolgálat g.) nappali ellátás (3) Az önkormányzat által természetben nyújtható szociális ellátásokat az Sztv.47.§.(2) bekezdése valamint e rendelet 9.§. – 13. §.-a tartalmazza.
2
II. fejezet Pénzeli szociális ellátások Aktív korúak ellátása 5.§. (1) Az aktív korúak ellátására az Szt. 33.§- 37/C §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 5/A.§. (1) A bérpótló juttatásra való jogosultság iránti kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezetet rendezettségét biztosítani kell, melynek keretében köteles a.) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanon, lakásban keletező hulladék elszállítására vonatkozóan szolgáltatási szerződést kötni, szeméttároló edényt elhelyezni és azt rendeltetésszerűen használni, b.) az ingatlant és udvarát, kertéjt, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani, a szemetet és gyomot eltávolítani, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítani, különös tekintettel az ott található szemét, lom, építési törmelék eltávolítására, rágcsálóktól és kártevőktől való mentesítésre, c.) a kert rendeltetésszerű használatára, művelésére, d.) kutya tartása esetén az állat megfelelően körbe kerített helyen van elhelyezve, oly módon, hogy közterületre nem tud kimenni felügyelet nélkül, s a tartási körülmények az állatvédelmi előírásoknak megfelelnek, e.) az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására. (2) A lakókörnyezet rendezettségét, az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését a Tiszalúc Nagyközség Szociális Irodájának munkatársa ellenőrzi. Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltak közül hiányosságot észlel, jelzéssel él az Önkormányzat Jegyzője felé, aki a rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja. Amennyiben a hiányosságokat nem pótolja, úgy az ellátás megszüntetésre kerül. 5./B.§. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles: a.) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni, b.) az önkormányzat által felajánlott, az Sztv. 37/H.§.(6) bekezdése megfelelő munkalehetőséget elfogadni. Az együttműködésre kijelölt szerv Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat Szociális Iroda 3565 Tiszalúc, Táncsics utca 7. – továbbiakban: Iroda – Átmeneti segély 6.§. (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került valamint időszakosan tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a.) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, b.) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (3) Átmeneti segély elsősorban: a.) hosszantartó betegség idejére, b.) élelmiszer, ruhanemű, tüzelővásárlás c.) étkeztetés biztosítása, intézményi térítési díj kifizetése d.) gyógyszer, gyógyászati segédeszközök beszerzése e.) azon állampolgár részére, akinél valamely társadalombiztosítási ellátás megállapítása folyamatban van, és más forrásból nem származik jövedelme. (4) A segély megállapításánál a kérelmező és családja egységes elbírálás alá esik, egy családon belül több személy részére nem állapítható meg egy időben illetve egybeeső időszakra átmeneti segély.
3
(5) Alkalmanként átmeneti segélyt – a rászorultsághoz igazodóan – 1000.- Ft és 5000.- Ft között lehet megállapítani. (6) Az átmeneti segély adható: a.) pénzbeni ellátásként b.) természetbeni juttatásként. – élelmiszerutalványban, közüzemi díj intézményhez történő átutalásával, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlásának támogatásában, étkezési térítési díj kedvezményeként. (7) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek, aki az önkormányzattal szemben fennálló érvényes szerződésből fakadó fizetési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, feltéve, ha az ellátása elmaradása saját maga vagy családja létfenntartását nem veszélyezteti. Krízis átmeneti segély 7.§. (1) Kivételes méltánylást érdemlő esetben – így különösen elemi kár esetén – a polgármester az átmeneti segélynél magasabb összegű krízis átmeneti segélyt nyújthat. (2) elemi kár: a károsult mindennapi életviteléhez elengedhetetlenül szükséges, személyi tulajdonát képező ingóságokban – beleértve a személyazonosítást szolgáló iratokat is – valamint a károsult lakhatását biztosító, vagy tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás (pl. földrengés, árvíz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadék, belvíz stb.) vagy tűz által bekövetkezett károsodás. (3) A segély formája lehet: a.) visszatérítendő kamatmentes támogatás – felső határ 200.000 Ft b.) vissza nem térítendő támogatás – felső határ: 50.000 Ft (4) A krízis átmeneti segély visszatérítendő kamatmentes formája esetén a polgármester külön szerződést köt annak rendezésére, visszafizetésére vonatkozóan, amely az ügy rendezéséhez szükséges formai és tartalmi követelményeket is kell, hogy tartalmazzon. Temetési segély 8.§. (1) Temetési segély állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés tényét igazoló eredeti számlaösszesítőt. Amennyiben a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni a halott születési anyakönyvi kivonatát. A kérelemhez minden esetben csatolni kell az eltemettető családjának jövedelemigazolását. (3) Temetési segélyre jogosult az eltemettető: a.) amennyiben családjának az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét, b.) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (6) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 120.000 Ft, a segély összege ennek 10%-a (7) Nem állapítható meg temetési segély ha az elhunyt köztemetett, illetve aki a kérelmet a temetést követő 30 napon túl terjeszti elő. III.fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Normatív lakásfenntartási támogatás 9.§. (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra az Sztv.38.§.-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként való nyújtása esetén a polgármester – szükség szerint – a szolgáltatókkal szerződést köt, a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezi és dönt a megállapított támogatás átutalásáról. (3)
4
Köztemetés 10.§. (1) Közköltségen történő eltemettetés elrendelése, illetve a temetési költség megtérítésére kötelezés a polgármester határkörébe tartozik a Sztv.48.§.-alapján. (2) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: a.) aki a temetést szerződésben vállalta, b.) akit az arra elhunyt végrendelete kötelez c.) végintézkedés hiányában az elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, vagy élettársa, d.) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b.) a törvényes öröklés rendje szerint. (3) Azt, aki a temetésre kötelezett és kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja 15 napon belüli teljesítésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni. (4) A temetésre köteles személy kérelmére indokolt esetben a polgármester a köztemetés költségének megtérítésére részletfizetést engedélyezhet. (5) A közköltségen történő eltemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos temetés költségének megfelelő összeg. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 11.§. (1) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az Sztv. 54.§.-ában rögzítettek szerint kell elbírálni.
Méltányosságból biztosított közgyógy- ellátásra való jogosultság 12.§. (1) Méltányossági alapon közgyógyellátásra jogosultnak kell tekinteni: a.) azt az önálló jövedelemmel rendelkező, egyedül élő személyt, akinek a havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át b.) azt a családban élő személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg c.)feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri. Egyéb természetben nyújtható támogatások 13.§. (1) Étkezési és kollégiumi elhelyezési díjhoz az oktatási intézmény illetve a szülő kérésére az önkormányzat – a költségvetési rendeletben biztosított átmeneti segély keret terhére – hozzájárulhat. A kérelmek elbírálásánál az átmeneti segélyre való eljárási szabályokat kell alkalmazni. (2) A születések szabályozása érdekében – védőnői javaslat alapján – a terhességek megelőzésére szolgáló eszköz beszerzésének költségeit az önkormányzat átvállalja az átmeneti segélykeret terhére. IV. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások Szociális információs szolgáltatás 14.§. A szociális információs szolgáltatást a Szociális Iroda kijelölt munkatársa végzi a Sztv. 61.§.-ban foglaltaknak megfelelően.
5
15.§. Étkeztetés (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki a kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) Nem részesíthető étkeztetésben az a személy, aki tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött. (4) Az étkeztetés formái: a.) helyben étkeztetés b.) b.) elvitel c.) házhoz szállítás házi segítségnyújtás keretében (5) Az ellátásért s rendelet 1. sz. mellékletében szabályozott térítési díjat kell fizetni. (6) A kérelme a Szociális Iroda vezetőjénél kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: - környezettanulmány, - jövedelemigazolás, - esetleg háziorvos véleménye Házi segítségnyújtás 16.§. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban koruk, vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. (2) A házi segítségnyújtás iránti igényeket a Szociális Iroda vezetőjénél kel benyújtani. (2) A házi segítségnyújtás térítési díját e rendelet 2. sz. melléklete szabályozza.
Családsegítés 17.§. (1) A családsegítő szolgáltatás célja a település önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. (2) A Sztv. 64.§.-ban foglaltakon túl a Szociális Iroda a munkanélküliek együttműködési kötelezettségeiről programot dolgoz ki, melynek szempontjai: a./ az egyéni együttműködési program kidolgozásához személyes beszélgetés során az alábbi körülményeket, tényeket kell írásban rögzíteni az együttműködésre kötelezett személy nyilatkozata alapján. aa./ családi körülmények (családban, vagy egyedül él-e?, van-e eltartott vagy gondozott családtag?) ab./ lakáskörülményei (lakás típusa, költségei, ott lakók száma, a család jövedelme, vagyoni helyzete) ac./ fizikai egészségi állapot, ad./ iskolai végzettség, szakképesítés b./ az együttműködésre kötelezett mentális állapota vizsgálatakor ki kell térni ba./ mennyi ideje munkanélküli, sikertelen elhelyezkedési kísérletei hogyan befolyásolják lelki állapotát, bb./ milyen a munkavégzési motiváltsága, bc./ tényleges munkavégzési képessége bd./ hogyan viszonyul munkanélküli státuszához (elfogadja, elutasítja) be./ személyiségi zavar tapasztalható-e? bf./ szenvedélybetegségre vagy fogyatékosságra utaló tünet tapasztalható-e? (3) Az együttműködési program végrehajtása.
6
a./ az egyéni együttműködési program végrehajtásának figyelemmel kísérése a Szociális Iroda feladata, aki egyben köteles a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályát tájékoztatni: aa./ az együttműködésre való jelentkezés elmulasztásáról, ab./ az egyéni együttműködési program kidolgozásának akadályozásáról, aláírásának megtagadásáról, ac./ az együtt nem működés tényéről, ad./ a program zökkenőmentes folytatása esetén negyedévenként a program megvalósulásáról. b./ a Szociális Iroda a program befejeztével köteles azt lezárni, és értékelést készíteni, amit a program befejeződését követő 15 napon belül az értékelés egyidejű megküldése mellett kell továbbítani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályára. (4) Az Ör. 5/A.§. (1) bekezdésében foglalt lakókörnyezet rendezettségét a Tiszalúc Nagyközség Szociális Irodájának munkatársa ellenőriz. Amennyiben az 5/A.§. (1) bekezdésben felsoroltak közül hiányosságot észlel, jelzéssel él az Önkormányzat Jegyzője felé, aki a rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja. Amennyiben a hiányosságokat nem pótolja, úgy az ellátás megszüntetésre kerül. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 18.§. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a Sztv. 65.§.-ban foglaltak szerint a Szociális Iroda keretein belül történik. Intézményi rendszerét, működtetését a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja Szerencs székhellyel. Támogató szolgáltatás 19.§. A támogató szolgáltatást a Szociális Iroda végzi a Sztv. 65/C.§.-ban foglaltak szerint. Intézményi rendszerét, működtetését a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja Szerencs székhellyel.
Nappali ellátás 20.§. (1) A nappali ellátás körébe tartozik az idősek klubja, melynek a szociális és mentális támogatásra szoruló önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az ellátás a Szociális Iroda 3565 Tiszalúc, Táncsics utca 7. szám alatt Záró rendelkezések 21.§. (1) Ezen rendelet 2011. április 27.- napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Jelen rendelet kihirdetése a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történik. (3) Hatályát veszti az 1/2007/II.27./sz. rendelet. Turóczi Hajnalka jegyző
Majdanics László polgármester
7
