Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete
IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2011. (III.30.) önkormányzati rendelete Izsák Város Önkormányzata SZERVEZETI ÉS MÚKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Kihirdetve: Izsák, 2011. március 29.
(:Bagócsi Károly:) címzetes főjegyző
IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2011.(III.30.) önkormányzati rendelete Izsák Város Önkormányzata SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
I.FEJEZET BEVEZETŐ RÉSZ Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (1) bekezdés e) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – Szervezeti és Működési rendjére ( a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendeletet alkotja:
1.§ Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét, melyek használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 2.§ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város önkormányzata a nemzeti ünnepeken túlmenően évente megrendezi az Izsáki Sárfehér Napokat. 3.§ (1) Az önkormányzat lapjaként jelenik meg havi gyakorisággal az Izsáki Hírek újság, melynek szerkesztőbizottságát a Képviselő-testület választja meg. (2) A lapban kell közzétenni a Képviselő-testület üléseiről szóló tudósításokat és az önkormányzati rendeletek teljes szövegét. 4.§ Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket, elismerő címeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Izsák Város Önkormányzata (2)
Az önkormányzat székhelye: 6070. Izsák Szabadság tér 1.
(3)
Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az SZMSZ l. számú függeléke tartalmazza.
(4) A képviselők, bizottsági tagok névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza. (5) Az önkormányzati intézmények felsorolását az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
III. FEJEZET FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK 6. § (1) Az önkormányzat feladatai körében kötelezően gondoskodik: - a saját tulajdonát képező Inno – Kom Korlátolt Felelősségű Társulás szolgáltatásaként az egészséges ivóvízellátásról, a szennyvízelvezetésről és tisztításáról, a parkolás feltételeinek biztosításáról, - a fenntartásában működő Napközi Otthonos Óvodában az óvodai nevelésről, a Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthonban az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi finanszírozó hatósággal és a vállalkozó orvosokkal, védőnőkkel kötött ellátási szerződés alapján az egészségügyi alapellátásról, - az Idősek Klubja fenntartásával, valamint a Szociális Otthonnal kötött feladatellátási szerződés útján a szociális alapellátásokról, - az éves költségvetésében biztosított pénzügyi előirányzatokkal a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról, a helyi közösségi színterek biztosításáról, a könyvtári szolgáltatás és a sportfeladatok ellátásáról, a polgármesteri hivatal működéséről, - az IZSÁK- KOM Kft szolgáltatásaként a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásáról, - a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötött szerződés útján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik: - a saját tulajdonát képező Inno-Kom Korlátolt Felelősségű Társulás szolgáltatásaként - a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, - közterületek fenntartása, - köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - a foglalkoztatás támogatása, - a piac fenntartása, - a városüzemeltetési feladatok ellátása, - a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról, - a gyermek és szociális élelmezési feladatok ellátásáról - a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei bevonásával egyedi szerződések és testületi döntések alapján: - a településrendezés és településfejlesztés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - önkéntes tűzoltóság támogatása (Szabadszállás), - a helyi közbiztonság támogatása, - a helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása, - a helyi tájékoztatási rendszer fenntartása érdekében helyi újság kiadása, a helyi televízió fenntartása, - a fenntartásában működő Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon feladataként a: - a művészetoktatás (zene, tánc) feltételeiről, - a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának megszervezéséről. - az általa fenntartott Napközi Otthonos Óvodában a sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséről. 7.§ (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladatok ellátását abban az esetben, ha a.) ellátása nem sérti más település érdekeit, b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a jogi-pénzügyi és városfejlesztési bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben- a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni. 8.§ (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata a jegyző közreműködésével. (2) A Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a Társulási megállapodásban foglaltak szerint - a feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb végrehajtása érdekében - együttműködik a Kiskőrös és Térsége Többcélú Társulással. 9.§ (1) A képviselőtestület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. (2) A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja. (3) A képviselőtestület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (4) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő- rendes - ülésen beszámol.
(5) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 10. § A képviselőtestület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselőtestületet a napirend előtti feladatok keretén belül írásban tájékoztatja.
IV. FEJEZET A KÉPVISELŐTESTÜLET MÜKÖDÉSE 11. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. (2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart.
12.§ Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester illetményének megállapítását tárgyaló napirendi pont zárásáig. 13. § Az alakuló ülés napirendje a következő: a) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a szavazás eredményéről, megbízólevelek átadása. b) A képviselőtestület és a polgármester eskütétele. c) A polgármesteri program ismertetése. d) A polgármester illetményének megállapítása. e) Jogi-pénzügyi és Városfejlesztési bizottság megválasztása. f) Alpolgármester megválasztása. g) Alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása. h) Állandó bizottságok megválasztása. i) Megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára. 14. § A képviselőtestület ülését össze kell hívni: a.) a települési képviselők egy negyedének, b.) a képviselőtestület bármely bizottságának, c.) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének, d.) népi kezdeményezés indítványára. 15. § A Képviselőtestület ülésére meg kell hívni: - a képviselőket, - a bizottságok nem képviselőtagjait, - a jegyzőt, - a térség országgyűlési képviselőjét, - a lakossági szervezetek képviselőit, - az önkormányzati intézmények vezetőit, - a polgármesteri hivatal napirend szerint illetékes köztisztviselőjét, - akit a polgármester megjelöl. 16. § (1) A képviselőtestület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a bizottságok nem képviselőtagjait, b) a jegyzőt, c) a térség országgyűlési képviselőjét, d) a képviselőtestülettel együttműködési megállapodást kötött lakossági szervezetek képviselőit, e.) akit a polgármester meghívott. 17. § (1) Az ülés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a képviselők és a meghívottak részére olyan időpontban kell – elektronikus úton vagy átvételi jegyzékkel – megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják. (2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendet és az előterjesztők nevét. A meghívó mellékletét képezik az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok.
18. § A testületi ülések időpontjáról és napirendjéről a helyi televízióban, a település honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is értesíteni kell a város lakosságát. 19. § A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. 20. § A közmeghallgatás igénylő napirendeket (költségvetési koncepció, helyi adóval kapcsolatos döntések, településrendezési terv) tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon (helyi televízió, települési honlap, polgármesteri hivatal hirdetőtábla )nyilvánosságra kell hozni. 21. § A képviselőtestület és a bizottságok ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az önszerveződő közösségeket, így pl.: a ) Ezüst Gólya Nyugdíjas Klub, b) Izsáki Sárfehér Polgárőr Egyesület, c) Sárfehér Sportegyesület, d) Mozgáskorlátozottak Izsáki Csoportja képviselői, ….stb. Munkaterv 22. § (1) A képviselőtestület működésének alapja - a munkaprogram végrehajtását is célzó - munkaterv. (2) A munkatervre javaslatot tehetnek: a.) települési képviselők, b.) a bizottságok, c.) az alpolgármester, d.) a jegyző, e.) a képviselőtestülettel együttműködési megállapodást kötőszervek vezetői, f.) a település önszerveződő közösségei. (3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze a tárgyévet megelőző év december l. napjáig. (4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestület elé. Ezt megelőzően gondoskodik, hogy a képviselőtestület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen. (5) A javaslat beterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról. (6) A munkaterv tartalmazza: - a képviselőtestület üléseinek tervezett időpontjait, napirendjét, - a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, - az előkészítésben résztvevők felsorolását, - azoknak a napirendi pontoknak a megjelölését, ahol előzetesen bizottsági megtárgyalás szükséges, - azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, - az előterjesztések elkészítésének határidejét, - a meghívandók felsorolását, - a bizottsági ülések tervezett időpontját. (7) A munkaterv egy éves időtartamra készül.
Az ülésvezetés szabályai 23. § (1) A képviselőtestület ülései nyilvánosak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. (2) A képviselő-testület üléseit a helyi televízió egyenes adásban közvetíti. Műszaki hiba esetén az ülésről videofelvétel készül, melyet a helyi televízió a következő adásnapján felvételről sugározza 24.§ (1) A Képviselő-testület az Ötv. 12.§ (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, míg az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b.) pontjában felsorolt ügyekben zárt ülést rendelhet el. (2) A zárt ülés megtartásakor az érintett nyilatkozatának megtételéhez az SZMSZ. 4. számú függelékében található nyomtatványt kell felhasználni. (3) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetekben kötelező az érintett meghívása. A könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben meg kell hívni a zárt ülésre. (4) Üzleti érdeknek kell tekinteni az önkormányzat és a vállalkozások nem nyilvános, titkosan kezelendő ismeretanyagát, amely valamilyen módon a piaci siker zálogának tekeintendő, amely révén a versenytársakkal szemben valós vagy vélt előnyök testesülnek meg( pénzügyi háttér, árképzés, költség, stratégia, tulajdonosi kör). 25.§ (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Jogi – Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Képviselőtestület ülését. (3) Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés figyelemmel a 24/2000.(VII.6.) AB határozatban foglaltakra, c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság. (4 ) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapítja az ülés határozatképességét, b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról, c) előterjeszti az ülés napirendjét. (5) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz. 26. § (1) Ülés közben a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése a polgármester feladata. Amennyiben megállapítja a határozatképesség hiányát, akkor a Képviselő-testület ülését azonnal berekeszti. (2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést új meghívó kiküldésével 8 napon belüli időpontra hívja össze a polgármester. (3) Amennyiben az ülés napirendjének elfogadása után következik be a határozatképtelenség, úgy a nem tárgyalt előterjesztések a következő ülés napirendjéhez kerülnek felvételre, kivéve a sürgősségi eseteket, mert akkor a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
Az előterjesztés 27. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, ha az időbeni kiküldést objektív tényező akadályozta. (3) Az előterjesztés főbb elemei: a.) az első részben kell meghatározni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendezőjogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják. b.) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével (év, hónap, nap). A vita, szavazás 28. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a.) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet b.) az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az időtúllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő- ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez. (5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja. (6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. 29. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében, - majd az eredeti javaslatról. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselőkezdeményezésére vagy bármely települési képviselőjavaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A képviselőtestület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (4) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. (5) A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. (6) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell, kivéve az önkormányzati hatósági ügyeket figyelemmel az adatvédelmi törvény szabályaira. Ugyanakkor biztosítani kell a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvántartott adatok megismerésének lehetőségét figyelemmel az 1959. évi IV. törvény (Ptk.), az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.),a 2004. évi CXL. törvény (Ket), az 1992. évi XXXVIII. törvény ( Áht) és a 292/2009.(XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) szabályai szerint. (7) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni 30.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) azt a törvény írja elő, b.) azt a képviselők 1/4-e kéri, c.) azt a polgármester és a bizottsági elnök kéri. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak. (3) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 31.§ (1) A Képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete ____/20__.(__hó___nap) számú határozata. (2) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes nyilvántartást vezet. (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek. (4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. A titkos szavazás 32. § (1) Titkos szavazást kell tartani a.) választás, b.) kinevezés, c.) felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, valamint e.) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén. (2) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a.) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b.) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c.) a szavazás során felmerült körülményeket.
(3) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni, amennyiben a késedelem nem jár törvényi határidő megsértésével. (4) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Jogi - Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság látja el. Sürgősségi indítvány 33.§ (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. (2) A Képviselő- testület - a polgármester javaslatára - minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (3) A sürgősségi indítvány feltételei: a.) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a települési képviselők és a jegyző. b.) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. c.) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként. Interpelláció 34.§ (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén és az ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a polgármesterhez(alpolgármesterhez) a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez. (2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. (3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki. (4) Az interpellációra Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. (5) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. (6) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melynek végrehajtását a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza. (7) A vizsgálat eredményről szóló jelentést a bizottság elnöke a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén terjeszti a testület elé. A jelentés elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. (8) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell venni. (9) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
Kérdés 35.§ (1) Kérdés az önkormányzat hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés. (2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 34.§ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz. A tanácskozás rendjének fenntartása 36. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. b.) ismételt figyelmeztetés után az adott téma vonatkozásában megvonja a hozzászólótól a szót, c.) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok vonatkozásában a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (3) A polgármester javaslatára a képviselő-testület ülését határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. (4) Ha az ülés félbeszakad az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. (5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A jegyzőkönyv 37. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerinti eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, b) a másik példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének, c) a harmadik példány a polgármesternél kerül elhelyezésre, d) a negyedik példányt a városi könyvtárban kell tárolni. (3) A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyv két eredeti példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. (4) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját, b) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) c ) az ülés nyilvános, avagy zárt módját, d) a megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők névsorát), e) az ülés megnyitásának időpontját, f ) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, g) az elfogadott napirendet, h) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólás lényegét, i) a határozathozatal módját, j) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét, k) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket), l) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
m) az ülés bezárásának időpontját. n) a Képviselő-testületi bélyegző lenyomatát. (5) A Képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az önkormányzati rendeletalkotás 38. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a.) a települési képviselők, b.) az önkormányzati bizottságok elnökei, c.) a polgármester, az alpolgármester, jegyző, d.) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői. (2) A rendelet-tervezet előkészítése: a) A képviselőtestület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg. b) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. c) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el. (3) A tervezet véleményezése: a) A jogszabályi környezet , b) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből (hatásvizsgálat) kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, - a lakossági közvélemény-kutatás. c) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre a jegyzőt - szükség esetén más külső szakembereket is - meg kell hívni. d) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat. e) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 30 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot helyben szokásos módon (helyi televízió, önkormányzati honlap, hirdetmény a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblán) tájékoztatni kell. (4) A tervezet képviselőtestület elé terjesztése és elfogadása: a) A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselőtestület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testületének __/___(__hó __ nap) önkormányzati rendelete, címe. (Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezésén túl az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.) (5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele: a) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon (Izsáki Hírek, települési honlap a polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel) kell kihirdetni. b) A rendelet alkalmazása szempontjából az érintett szervekhez egy példányt meg kell küldeni. c) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása: a.) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására köte1ezettek – a polgármester, jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetérő1 és a végrehajtás tapasztalatairól. b.) A képviselőtestület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselőtestület bizottsági hatáskörbe utalhatja. c.) A jegyző kétévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselőtestület számára. d.) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat 5. számú függelékeként - naprakész állapotban vezetni. A települési képviselő 39. § A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. 40. § A képviselő jogai az Ötv. 19.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl: a) Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében ellenőrzésében. b) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. c) Kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. 41. § A képviselő kötelezettségei: a) Tevékeny részvétel a képviselőtestület munkájában. b) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a bizottságok munkájában. c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll. Összeférhetetlenségi eljárás 42.§ (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Jogi Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszűntetését. (2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszűntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek és az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszűnteti. (3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)- (2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A polgármester esetében az Ötv. 33/A. §. (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmaznia a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak. A képviselőtestület bizottságai 43. § (1) A képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A képviselőtestület a következő bizottságokat hozta létre: a) Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 5 fővel, b) Közművelődési- Oktatási és Sportbizottság 5 fővel, c) Egészségügyi és Szociális Bizottság 5 fővel,
d) Mezőgazdasági Bizottság e) Kisizsáki Részönkormányzat
3 fővel,
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A bizottságok a belső működésük szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maguk állapítják meg. (5) A képviselőtestület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erre szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. A bizottsági működés főbb szabályai 44. § (1) A képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez. (2) A bizottság ülését az elnök (távollétében elnökhelyettes) hívja össze és vezeti. (3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság hatáskörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt. (5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben zárt ülést tart, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (6) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. (7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi ülésen tájékoztatást ad. (8) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (9) A bizottság tevékenységéről 2 évenként beszámol a képviselőtestületnek. 45. § (1) A bizottság üléseit az elnök írásban az ülést megelőzően legalább öt munkanappal hívja össze. Indokolt esetben a téma megjelölésével az ülés szóban is összehívható. (2) A bizottságot össze kell hívni: a ) a polgármester indítványára, b) a bizottsági tagok felének javaslatára.
(3) A bizottsági ülések állandó meghívottai: a ) polgármester, b) alpolgármester, c) jegyző. (4) A bizottsági ülésre meg kell hívni: a) a napirend szerint illetékes intézmény vezetőjét, b azt a személyt, akit valamely napirend érint, illetve akinek jelenléte a napirend tárgyalásakor szükséges. (5) A bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti. A hivatal feladatai: a) elkészíti a Képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét, b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről, c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából.
Kisizsáki Részönkormányzat 46.§ (1) A Kisizsáki Részönkormányzat közreműködik a településrész életének irányításában a településrészt érintő feladatok ellátásában. (2) A Kisizsáki Részönkormányzat vezetője települési képviselő. A részönkormányzat további öt tagját a Képviselő-testület a kisizsáki választópolgárok javaslata alapján választja meg. (3) A részönkormányzat mindazon ügyekben véleményt nyilváníthat, amely a településrészt érinti. (4) A részönkormányzat a részére átadott pénzeszközzel rendelkezik, mely az önkormányzat költségvetésében elkülönítve szerepel. (5) Ellátja azokat a hatásköröket, amelyekkel a Képviselő-testület felruházza.
V. FEJEZET A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ A polgármester 47. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester illetményére (alakuló ülésen a korelnök) és bérfejlesztésére a Jogi – Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság tesz javaslatot. (3) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai: a) segíti a képviselők munkáját, b) összehívja és vezeti a testület üléseit, c) képviseli az önkormányzatot, d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról és a helyi fórumok megszervezéséről, e) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat (4) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően: a) dönt az éves költségvetés 1 %-át meg nem haladó hitelügyletről, b) dönt az éven belüli áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be, c) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, d) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, e) a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol, f) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben biztosítja. (5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a) indítványozhatja a bizottság összehívását, b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő- testület a következő ülésén határoz. c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (6) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a) A képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt, b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. g) Minden második héten kedden tart fogadónapot, amikor amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel. 48.§ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozzák meg. Alpolgármester 49.§ (1) A képviselőtestület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármestert tiszteletdíj illeti meg. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. (4) Az alpolgármester kéthetente, hétfői napokon tart fogadónapot, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel. A jegyző 50. § (1) A képviselőtestület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki. (2) A jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: a) előkészíti a képviselőtestületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, d) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés vagy az előterjesztés vitájában, e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről. (3) A jegyző egyéb feladatai: a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, b) ellátja a jogszabályban előirt feladatokat és a hatósági hatásköröket, c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő- testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. e) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját, f) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, g) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben, h) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, i) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról, j) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, k) hetente keddi munkanapon fogadóórát tart. Aljegyző 51.§ A jegyzőt távolléte esetén teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
VI. FEJEZET A POLGÁRMESTERI HIVATAL 52. § (1) A képviselőtestület egységes önálló hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. (3) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ. 5. számú függeléke tartalmazza. (4) A képviselőtestület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére. A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a hivatallal szemben. (5) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. (6) A jegyző döntése szerint az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak. (7) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja. 53.§ (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: - Ügyfélszolgálati iroda, - Gyámhivatal, - Okmányiroda, - Pénzügyi csoport. (2) A Polgármesteri Hivatal hivatali munkarendje: A köztisztviselők munkaideje: heti 40 óra. A munkaidő hétfőtől csütörtökig 7.30 – 16.00 óráig, pénteken 7.30 – 13.30 óráig tart. (3) A hivatal ügyfélfogadási rendje: - hétfő 8 – 11 óráig - kedd 8 - 15 óráig - szerda 8 - 15 óráig - péntek 8 - 11 óráig. (4) A hivatal munkarendjének betartásáért, a hivatal működőképességéért a jegyző a felelős. (5) A hivatal munkájáról a jegyző éven ként köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
VII. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 54. § (1) A Képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte. (2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a. (3) A helyi népszavas kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét (képviselőit).
(4) A helyi népszavazás eredményét a helyi sajtóban, a település honlapján és a helyi televízióban is közzé kell tenni. 55.§ (1) A Képviselő-testület megtárgyalhatja azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 5 %-a indítványozott. A népi kezdeményezést a Képviselő-testület köteles megtárgyalni, ha a polgármesterhez a választópolgárok 10 %-a azt benyújtotta. (2) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Lakossági fórumok 56. § (1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a település honlapján, a helyi televízióban és a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján keresztül a lakosságot a rendezvény előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell. (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. (5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket, javaslatokat a 2004. évi XXIX. törvény 141-143.§aiban előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.
VIII. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat vagyona 57.§ (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja: a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során, c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni. (2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a külön rendelet függeléke tartalmazza. (3) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen. (4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat. Ennek fóruma lehet a közmeghallgatás.
Az önkormányzat gazdasági programja 58.§ (1) A Képviselő-testület az Ötv. 91.§ (6) bekezdése szerinti tartalommal készíti el gazdasági programját, melyet a polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül, de a következő évi költségvetés elfogadása előtt nyújt be testületi jóváhagyásra. (2) A gazdasági program négy évre készül. Az önkormányzat költségvetése 59. § (1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény, míg további szabályokat az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII. 30.)Korm. számú rendelet határoz meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei: - a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, - az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése. Ezen belül: - a bevételi források, ezek bővítési lehetőségei, - kiadási szükségletek, azok gazdaságos meghatározása, - az igények és célkitűzések egyeztetése, - a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása - várható döntések hatásainak előzetes felmérése. - a polgármester a koncepcióhoz csatolja a Jogi –Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság írásos véleményét is, melyet a koncepció benyújtása előtt legalább 10 nappal korábban megtartott ülésen alakítottak ki. b) A második forduló főbb elemei: - a közmeghallgatást követően a képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban készülhet. (3) A polgármester a költségvetést tárgyaló testületi ülés előtt két héttel a képviselőtestület bizottságai elé terjeszti a költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző és a költségvetési szervek vezetői által elvégzett egyeztetésről készített jegyzőkönyvvel együtt. (4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé. Ellenőrzés 60.§ (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés(a továbbiakban: FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (2) A hatályos FEUVE szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (3) A belső ellenőrzési feladatokat szerződéssel alkalmazott külső ellenőr végzi el a testület által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján.
IX. FEJEZET CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 61.§ (1) Izsák Város Önkormányzata a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27.§ (1) – (2) bekezdése alapján biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit.
(2) A testületi működéshez biztosítja az Izsák Szabadság tér 16. szám alatti irodahelyiséget és annak fenntartási költségeit. (3) A működés biztosításának egyéb feltételeiről együttműködési megállapodást köt az Önkormányzat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.
X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 62. § (1)A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetésnapján lép hatályba, melyet az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni. (2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a 4/2007.(IV.11.) rendelet, valamint az azt módosító 8/2007.(IX.5.) számú, az 5/2009.(II.18.) számú és a 9/2010( X.19.) számú rendelet. (3) Az SZMSZ mellékleteivel és függelékeivel együtt megküldendő: a./ a települési képviselőknek, b./ a bizottságok nem képviselő tagjainak. I z s á k, 2011. március 29.
(:Mondok József:) polgármester
(:Bagócsi Károly:) címzetes főjegyző
A 3/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet l. számú melléklete ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK Címzett Polgármester módosított 11/2000.
Önkormányzati rendelet és a vonatkozó szabályozási rész Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló (XII.20.) Kt. számú rendelet: 8. § (3) bekezdés: A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a Képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett saját hatáskörében döntsön. 8. § (4) bekezdés: az önkormányzat a használatában lévő ingatlanokat és ingóságokat bérbeadás útján – szabad kapacitás terhére – hasznosíthatja. Erről a polgármester dönt. 12. § (1) bekezdés: Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. 13. § (1) bekezdés: Az ingatlanok és ingó vagyontárgyak használaton kívüli őrzéséről az újrahasznosítás előkészítéséről, a mezőgazdasági földterületek haszonbérbe adásáról a polgármester gondoskodik.
Polgármester
A közterületek használatáról szóló módosított 6/1999. (IX.15.) számú rendelet: 3. § (5) bekezdés: A szerződés illetve az előzetes megállapodás megkötésére –e rendeletben foglaltak szerint – a polgármester jogosult.
Polgármester rendelet:_________
A gyermekek támogatásáról szóló módosított 8/1997. (XI.26.) Kt. számú
13. § b) pontja: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a térítési díj támogatása esetén Izsák Város Polgármestere bírálja el. ____________________________________________________________________________________
A 3/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet 2. számú melléklete A BIZOTTSÁGOK FALADATAI
JOGI- PÉNZÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG: 1.)
elkészíti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit és függelékeit. Figyelemmel kíséri hatályoszlását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra,
2.)
véleményezi az önkormányzati rendeleteket, ellenőrzi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
3.)
szükség szerint, de legalább kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket és javaslatot tesz azok módosítására, hatályon kívül helyezésére vagy újabb rendeletek megalkotására,
4.)
közreműködik a testületi szavazások lebonyolításában,
5.)
döntésre előkészíti a polgármesterrel, alpolgármesterrel szembeni összeférhetetlenségi, fegyelmi, anyagikártérítési ügyeket,
6.)
javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, jutalmának meghatározására,
7.)
elvégzi a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és annak eredményéről tájékoztatja a képviselőtestületet,
8.)
elvégzi a képviselők összeférhetetlenségi ügyében keletkezett kezdeményezések vizsgálatát és annak eredményéről tájékoztatja a polgármestert és a Képviselő-testületet,
9.)
véleményezi a községi önkormányzat éves költségvetési javaslatát és a végrehajtásról szóló féléves, háromnegyed-éves és éves beszámoló tervezetét, közreműködik a gazdasági program elkészítésében,
10.)
figyelemmel kíséri az önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (növekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat,
11.)
vizsgálja az önkormányzatnál és intézményeinél a hitel-felvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését,
12.)
javaslatot tesz a képviselő-testületnek pályázatok benyújtására,
13.)
véleményezi az intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését,
14.)
döntésre előkészíti az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait,
15.)
felkérésre részt vesz a Polgármesteri Hivatal által végzett ellenőrzésekben,
16.)
véleményezi a helyi adó és a gépjárműadó megállapítására irányuló előterjesztéseket,
17.)
véleményezi a kötvénykibocsátást, az alapítványi források átadását és átvételét,
18.)
ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos előkészítését,
19.)
véleményezi a városrendezési tervet
20.)
ellát minden olyan feladatot, melyre a Képviselő-testület felkéri.
KÖZMŰVELŐDÉSI- OKTATÁSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG: 1.) figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és művelődési intézményeinek munkáját és működését, 2.) előzetesen állást foglal a hatáskörébe tartozó önkormányzati intézmények vezetői állásaira kiírt pályázatok elbírálásánál, 3.) javaslatot tesz az önkormányzat által nyújtott költségvetési támogatások előirányzatainak meghatározásához,
4.) javaslatot tesz a feladatköréhez tartozó intézmények éves költségvetési előirányzatainak meghatározásához, 5.) előzetesen megtárgyalja az oktatási- kulturális szférába tartozó intézmények beszámolóit, 6.) közreműködik a város sportéletének irányításában.
EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁ 1.)
folyamatosan elemzi és értékeli az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét,
2.)
véleményezi a szociális és egészségügyi vonatkozású testületi előterjesztéseket,
3.)
véleményezi a szociális és egészségügyi intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését,
4.)
részt vesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői pályázatok előkészítésében, a benyújtott pályázatok véleményezésében,
5.)
szakmailag véleményezi a szociális és egészségügyi beruházásokat,
6.)
gyakorolja a képviselő-testület által részére átruházott hatásköröket,
7.)
részt vesz az egészségügyi és szociális koncepció kidolgozásában,
8.)
figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását és a családsegítési munkát.
MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG: 1.) képviseli a helyi állattartók, mező-és erdőgazdálkodók érdekeit a képviselő-testület előtt, 2.) együttműködik a hegyközséggel és a falugazdásszal, 3.) együttműködik a gazdakörrel, 4.) közreműködik a szőlő- és gyümölcsértékesítés megszervezésében, 5.) véleményezi a külterületi útépítési beruházásokat és karbantartási munkákat,
A 3/2011.(III.30.) számú önkormányzati rendelet 1. számú függeléke IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁHOZ TARTOZÓ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET LEÍRÁSA Izsák Város Bács-Kiskun megye északi részén, az 52. számú út mellett, attól délre helyezkedik el. Közigazgatási területével határos települések: - északon: Fülöpszállás, - keleten: Ágasegyháza, - délen: Csengőd, Páhi, Orgovány - nyugaton: Soltszentimre. Izsák a Kiskőrös központú kistérséghez tartozik, de a környező települések között saját vonzáskörzete van. A középszintű ellátás tekintetében a 27 km-re fekvő megyeszékhelyhez, Kecskeméthez kötődik. A fővárostól – Solton keresztül -110 km-es távolságra van, és mindössze 95 km-re Kunszentmiklóson keresztül. Közigazgatási terület nagysága: Belterület nagysága: Lakónépessége 2010.01.01-én:
113,76 km2 ( 11376 hektár) 7,50 km2 (750 hektár) 6.099 fő,
A lakónépesség száma az utóbbi években kismértékben csökken. A térségi kapcsolat legjelentősebb eleme az 52. számú országos főútvonal, mely a közigazgatási határ északi szélén halad. Kapcsolatot teremt keleti irányban Kecskeméttel, nyugati irányban a 25 km-re fekvő Solttal és azon, valamint a Duna hídon keresztül a Dunántúllal. Az út jelentős tranzit forgalmat visz át a település külterületén. Az út Kecskemét érintése nélkül becsatlakozik az M5-ös autópályába. Az 5203. számú országos mellékút a közigazgatási terület északnyugati sarkánál ágazik ki az 52. számú útból és Kisizsákon áthaladva érkezik a városközpontba, ahol becsatlakozik az 5301. számú út derékszögű kanyarulatába. Az út északi irányban összeköti Izsákot Szabadszállással és azon túl Kunszentmiklóssal. Az út Kiskunlacházánál csatlakozik az 51. számú országos főútba, melyen keresztül Budapestre biztosít kapcsolatot. Az 5301. számú országos mellékút Izsák városközpontján keresztül haladva köti össze Kiskőröst Kecskeméttel. Az út Kiskőrösnél ágazik ki az 53. számú országos főútból és Páhin keresztül mintegy 22 km-es úttal érkezik Izsák belterületének déli részére. A városközpontban derékszögű kanyarulattal keletre fordul, és közvetlen átjárást biztosít Ágasegyházán és az 52. számú út bevezető szakaszán keresztül a 27 km-re lévő Kecskeméttel. Az 5302 számú országos mellékút Jakabszállás térségében ágazik ki az 54. számú főútból és Orgoványon keresztül érkezik Izsák belterületének déli részére, ahol becsatlakozik az 5301. számú útba. A település közigazgatási területének cca. Egytizedét teszi ki a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó északi része, melynek másik fele Páhi községhez tartozik.
A 3/2011.(III.30.) számú önkormányzati rendelet 2. számú függeléke I. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NÉVSORA 1.) Bérces Lajos 2.) Dr Bozóky Imre 3.) Frankó Barnabás 4.) Góhér Zoltán 5.) Kutas Tibor 6.) Mondok József 7.) Dr Rigó József Zsolt 8.) Rácz Sándor 9.) Tetézi Attila
képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő polgármester képviselő képviselő képviselő
II. BIZOTTSÁGI TAGOK NÉVSORA Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Elnök: Kutas Tibor képviselő Tagok: Frankó Barnabás képviselő Losonczi Mihály külsős tag Dr Rigó József Zsolt képviselő Tetézi Attila képviselő Közművelődési – Oktatási és Sportbizottság: Elnök: Bérces Lajos képviselő Tagok: Gréczi Gábor külsős tag Hambalkó Ferenc külsős tag Kutas Tibor képviselő Rácz Sándor képviselő Egészségügyi és Szociális Bizottság: Elnök: Dr Rigó József Zsolt képviselő Tagok: Csomor Sándorné külsős tag Frankó Barnabás képviselő Góhér Zoltán képviselő Tetézi Attila képviselő Mezőgazdasági Bizottság: Elnök: Rácz Sándor Tagok: Góhér Zoltán Losonczi Gábor Kisizsáki Részönkormányzat: Elnök: Góhér Zoltán Tagok: Beke Gyuláné Békési Sándorné Bíró László Csernák József Kollár Jánosné
képviselő képviselő külsős tag
képviselő
Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Elnök: Patai Ottó Béla Tagok: Radics György Radics Péter Patai Róbert
A 3/2011.(III.30.) számú önkormányzati rendelet 3. számú függeléke
ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK
1.) Polgármesteri Hivatal 2.) Napközi Otthonos Óvoda 3.) Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon 4.) Gondozási Központ 5.) Szily Kálmán Könyvtár 6.) Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat 7.) Egészségügyi Szolgálat 8.) Tájékoztató és Kulturális Szolgálat
A 3/2011.(III.30.) számú önkormányzati rendelet 4. számú függeléke . Zárt ülés tartásáról szóló tájékoztatás A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. törvény és a személyes adatok védelmével összefüggő alkotmánybírósági határozatok szerint az információs önrendelkezési jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. E jogot a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 12.§-a (4) bekezdésének a.) pontjának első fordulata azzal biztosítja, hogy nyilatkozattételi lehetőséget ad az érintettnek a zárt ülés kérdésében. E nyilatkozat megtételéhez azonban az érintettnek tudnia kell, milyen ügyben, milyen személyes adatai feltárására kerülhet sor Az információs önrendelkezési jogból következően a Képviselő-testület kötve van az érintett nyilatkozatához, azt nem bírálhatja felül, az érintett rendelkezési jogát nem vonhatja el. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képviselőtestületnek zárt ülést kell tartania. Amennyiben az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselő-testületi ülés őt érintő részes a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő. Abban az esetben,ha az érintett nem kapott meghívást az ülésre, vagy meghívása ellenére azon nem vett részt, a fenti törvény 11.§-ára hivatkozva a zárt ülés jegyzőkönyvének a rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik. A leírtak megismerése után az alábbi nyilatkozatot teszem: _________________________ hozzájárulok/ kérem , hogy a személyemhez kapcsolódó választás, kinevezés, felmentés,vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor( a megfelelőt bekarikázással kérjük jelölni)nyilvános ülésen kerüljön megtárgyalásra/ zárt ülésen történő tárgyalását. ( a megfelelőt be kell karikázni!) Izsák, 20_________________________
___________________________ nyilatkozó aláírása
Záradék: a.) Nyilvános tárgyaláshoz való hozzájárulásomat visszavonom és kérem zárt ülés tartását. b.) A zárt ülésre vonatkozó hozzájárulásomat visszavonom és kérem nyilvános tárgyalását ügyemnek. Izsák, 20_________________________
___________________________ nyilatkozó aláírása
