a 2010/2011. I. félév eredményei • A tárgyat fe lve tte: 269 fő • Aláírást sze rze tt: 249 fő – Ebből ne m jött vizsgá zni: 44
Római jog I.
elégt elen
végső 86
arány 42%
egs közepes jó jeles
72 24 18 5
35% 12% 9% 2%
összes en
205
100 %
sike res vizsga átlag: 1,94
Örökjogi alapfogalm ak
(2009/2010. I. fé lé v: 2,16)
a 2010-ben felvettek félév eredményei
2010-ban felvettek – aláírás és átlag
• A tárgyat fe lve tte: 215 fő • Aláírást sze rze tt: 183 fő – Ebből ne m jött vizsgá zni: 14
elégt elen egs közepes
elégt elen l. v 2. vizsga ut án 38 27 1
jó jeles összes en
végső
arány
54 72 23
32% 42% 14%
15 5 169
9% 3% 100 %
Zh. pontátlag
Átlag
480-421
13,6
2,67
420-361
8,6
2,22
360-301
3,8
1,51
300-241
3,1
1,27
-240
3,0
1,16
sike res vizsga átlag: 2,09 – bruttó átlag: 1,79
Összevetés a zh-kal (2010-ben felvettek) pontátlag
e lé gte le n 3 x e lé gte le n 2 x e lé gte le n 1 x egs (2 x e lé gte le n) egs (1 x e lé gte le n) egs
db. 7 22 24 5 17 50
köze pes jó je les
23 15 7
12,6 23,8 28,6
2,3 2,0 1,1 7,6 6,7 7,82
a vagyonjog A mag ánjognak azt a részét, mely a vag yonalkotó részek részletes szabály ait adja, tov ább á e zeknek az egyes v ag yono k k özti mo zg ását meg hat áro zza, vagyonjog nak nevezzük. Háro m f ő része: • dologi jog, • kötelmi jog é s • öröklé si jog. Vagyo njogok alany ai c sak v agyo njogi képességgel (com m erci um ) rendelkező sze mélyek lehetnek, azaz mi ndenek előtt • az önjog ú ci ves Rom ani és Lati ni , továbbá • a jogi sze mélyek, jogalanyi ság uk hat árain belül!!
1
az öröklési jog Az öröklési jog ne m más, mint azon szabályok össze ssé ge, ame ly e gy magánsze mé ly halála ese té n me ghatározzák e ze n sze mé ly vagyonának sorsát. 1. az e mbe r halála által me gszűnne k családi jogviszon yai (családfői, gyámi hatalma, házassága) 2. szabály sze rint azonban me gmaradnak vagyoni viszonyai, ame lybe n jogosítottké nt, vagy köte le ze ttké nt haláláig sze re pe lt. Eze k e gy vagy több sze mé lyre szállnak át. Az e lhunyt (decuius), az örökhagyó vagyona annak halálával re ndsze rint te hát ne m veszíti e l e gysé gé t, ame ly addig az örökhagyóhoz való tartozásban te stesült me g, hane m e gészké nt (per universitatem ) száll át e gy másik sze mé lyre , vagy sze mé lye kre. A fe jle tt jogokban e zt az átszállást szabályozzák az örökjogi normák.
a római öröklési jog kezdetei (2) B) a vagyon sorsa • a le gkorábbi időbe n az örökösök osztatlan vagyonközössé gbe n maradtak (consortium ercto non cito); • le gké sőbb a XII táblás törvé ny korától azonban a vagyon örökösök közötti me gosztása vált főszabállyá. Ekkorra a család fe laprózódásával ille tve a hatalmi he lyze tbe n való utódlással kapcsolatos e lké pze lése k átalakultak é s e lőté rbe a családfő vagyonának sorsa lé pe tt. Ez vált az öröklés fő problé májává.
a római öröklési jog kezdetei (4) A római polgár e miatt csak saját közve tle n háza né pe köré be n számíthatott biztos utódra, s ha ilye n ne m volt vagy me ghalt, indokolt volt arról valami módon gondoskodni. • Ha a római polgár hadba vonult, é s ne m hagyott maga mögött házában me gfe le lő fe lnőtt fé rfi utódot, meste rsé gese n kreálhatott ilye t: – a csata e lőtt harcostársai köré be n (in procinctu), vagy – a fe gyve re s polgárok testüle te előtt, a comitia curiata alkalmából SUUSAI közé e me lhe tte azt, akibe n utódját é s/vagy e me lle tt kiskorú vagy nőne mű hátrahagyottai támaszát sze re tte volna látni. (Az il ye n „örökössé ”-re nde lés e gyúttal fiúvá fogadást is je le nte tt, e z bizonyítja, hogy a családon kívüli örökös re nde lé sé re – tulajdonké ppe ni vé gre nde lke zé sre –e z időbe n mé g ne m volt mód!!)
a római öröklési jog kezdetei (1) A római öröklé si jog kiinduló pontját a családba tartozó hatalomalattiak (sui heredes) „törvé nye s” jogutódlásában ke ll ke resni: A pater fam ilias halálával szé tese tt a családi közössé g, mé gpe dig annyi új hatalmi viszonyra, ahány közve tle n hatalomalattija (suus) volt. A sze mé lye k é s dolgok fe le tti uralom átme nt az új családfőkre. A) A hangsúly e le inte a családfői hatalommal járó (ne m vagyoni) te rhe k és jogok átszállásán volt: – – –
a ház i kultu ssza l já ró kötele zettsé ge k (sa cra), a felsza ba dít ottakka l sze m beni patronat us, a clie nse kke l é s vendé gbar átokka l szem ben i j ogok é s kötelez ettsé ge k.
Ezze l tkp. csak me ge rősödött a sui heredes már a családfő é le té be n lappangóan fe nnálló te ljes hatalma saját fe lesé ge, leszármazói (ille tve családi vagyona) fe le tt.
a római öröklési jog kezdetei (3) • Ne hé zsé ge t je le nte tt azonban, hogy bizonyos ese te kbe n a vagyon ne m szállhatott át a hatalomalattiakra, mive l ne m voltak ilye ne k. Ekkor a környe ző né pek szokásjogából átve tt szabályt alkalmazhatták volna, me ly sze rint a vagyon – sui heredes híján – a le gköze le bbi agnat rokonokra ese tt, e ze k híján pe dig – a ne mze tsé g (gens) tagjaira. • DE! Rómában a ke zde ti időkbe n e z mé g ne m volt fe lté tle nül alkalmazható, KIEGÉSZÍTÉSR E szorult - e nnek oka volt: – a nagyc saládo k, a t ágab b értele mben vett a gna tio-k a termé szet rendje sze rint c sak nemzedékek mult áv al szervező dhettek meg , illetve jöhettek létre az új kö rnyezetben, az önálló Ró mában, – és a gentilis szervezet se m jelentett sokáig ig azi kapc solatot a különbö ző c saládo k k özö tt.
végrendelkezési szabadság a régi jogban? A mode rn római jogászok a XII táblás törvé ny korára a paterfam ilias te ljes szabad re nde lke zési jogát vé lik kiolvasni a törvé ny 5.3. és 5.4. re nde lke zé seiből: vagyis azt, hogy te rmésze te s (törvé nye s - suus) jogutód lé te ese té n is szabadon re nde lke zhe te tt a családfő vagyona fe le tt. Fontos: A XII táblás törvé nyből ne m le he t kiolvasni olyan té te lt, hogy a paterfam ilias bárki mást örökösé vé je lölhe te tt suusai he lye tt.
2
a XII. táblás törvény szövege 5.3. UTI LEGASSIT SUPER PECUNIA TUTELAVE SUAE REI, ITA IUS ESTO.
Amint vagyonáról és dolgai feletti gyámságról hagyatkozott, úgy legyen a jog.
5.4. SI INTESTATO MORITUR, CUI SUUS HERES NEC ESCIT, ADGNATUS PROXIMUS FAMILIAM HABETO.
Ha rendelkezés nélkül hal meg az, akinek nincs saját örököse, a legközelebbi agnát rokon kapja meg a családi vagyont.
5.5. SI ADGNATUS NEC Ha agnát rokon sincs, a ESCIT, GENTILES FAMILIAM nemzetség kapja a családi HABENTO. vagyont.
a végrendelet megjelenése Csak jóval a XII. t.t. után (Kr.e. IV-III. század) alakult ki az a le he tősé g, hogy az örökhagyó szabadon válassza me g örökösé t, de akkor is csak – a közve tle n leszármazói é rde ké be n alkalmazott – bizonyos korlátozásokkal. Csak e kkortól vált lassan e lsődle gessé a vé gre nde le ti öröklés (a törvé nye s öröklés kivé te les le sz, csak ha nincs vé gre nde le t) – e nne k okai: - a pater familias kivétele s h atalmi helyzetét c sa k t ovább er ősítette ez a lehetősé g; - a csa lád i va gyon me gta rtása, me góvá sa a felapr óz ód ást ól, hozzájá ru lt a politika i hata lom ból v aló ré sz ese dés me gta rtásához; - végü l a t örvén ye s ör öklé si rend t ökélet len sé ge is h ozz ájár ult ehhe z, hiszen a c sa lád köz össé g é s a z ag natio elvét má r a kora i köztár sa sá g korá ban me gha ladta a fej lődés és a szü kségsz erű sé g.
Ugyanakkor e lmaradt e gy újabb törvé nyi re nde zé s - az öröklé si jog e lve ine k átalakítása a praetori gyakorlatra maradt.
a praetori joggyakorlat (2) A praetori gyakorlat a vé gre nde le ti öröklésbe n is új e lveke t ve ze te tt be: hereditas bonorum possessio A klasszikus korban mind a jogtudomány, mind a császári re nde le ti jog be le folyt az öröklési jog alakításába: • e gy me gle he tőse n tarka öröklési re nd alakult ki, • ame ly me gfe le lt a gyakorlati igé nye kne k, azonban a sze rves és e lmé le ti tisztaság ne m igazán je lle me zte .
a XII táblás törvény utódlási rendje (az ősi – törzsi szokásjogi – ius utódlási re ndjé ne k javított, római igé nye kre átformált kiadása) a) A sui heredes automatikusan örökölték az apai vagyont, s abban általában tovább gazdálkodtak. (Ezt a közössé ge t a törvé ny e nge dte módon fe l is le he te tt számolni = actio fam iliae herciscundae) 5.4. b) A pater familias a né pgyűlé se n fe lve he te tt valakit (fe lnőtt fé rfit) suusai közé. Csata e lőtt joga volt e zt fe lté te le se n – halála ese té re – te nni a fe gyve re s né p e lőtt. 5.4. (TESTARE !! – TE ST AT US ) c) Jogosult volt továbbá e né lkül is kiskorú hátramaradottairól, azok gyámságáról re nde lke zni, valamint EGYES VAGYONTÁRGYAKAT halál e se té re hagyományozni, e gye s szolgákat e z ese tbe n fe lszabadítani. 5.3. (LEGARE!!) d) Ha a paterfam ilias ne m hagyott suust hátra, testam entum ban, te hát a com itia vagy a csapat e lőtt se m, az agnatus proxim us öröklése állt be. 5.4. Ha ne m volt se suus, se agnatus, a gens kapta a vagyont. 5.5.
a praetori joggyakorlat (1) A praetor joggyakorlata a hiányosságok kiküszöbölé sé re töre ke de tt. A civiljogon alapuló törvé nyes öröklés me llé a ius honorarium on alapuló új öröklési jog, a bonorum possessio le he tősé ge lé pe tt. A praetor, mint ahogy a civiljogi tulajdon me lle tt vé de lme t adva me gte re mte tte a bonitár tulajdont, ugyanúgy a civiljogi öröklés me llé saját hatalmán alapulva, me ghatározott körülmé nye k fe nnforgása ese té n é s bizonyos sze mé lyi körne k bonorum possessiot adott és me gvé dte abban a része síte tteke t – le he tősé ge t adva az e lbirtoklásra. Ezze l a re ndsze rre l a gyakorlati igé nye kne k me gfe le lőe n szolgálta, kie gészíte tte é s bizonyos ese tbe n me gváltoztatta a civiljogi törvé nye s öröklési re nde t: „adiuvandi, supplendi et corrigendi iuris civilis gratia”
a császári öröklési jog áttekinthetetlensége A császárkorban a törvé nyhozás tovább bonyolította az öröklé si re ndsze rt, azzal hogy - mind a civiljogi, - mind a praetori szabályokba e gye s pontokon be le nyúlt. Ezze l bizon yos mé rtékbe n e lőse gíte tte a ké t re nd össze olvadását is. Ezt az összeolvadást aztán Justinianus re nde le te i te tőzté k be : pl. a 118. é s 127. nove llák, me lye k a törvé nye s öröklés szabályait re nde zté k újra.
3
örökjogi alapfogalmak (1) 1. Öröklés • tágabb é rte le mbe n: a me gmaradt vagyon átszállásának a folyamata (hereditas e gyik je le nté se ) • szűke bb é rte le mbe n: az e gye te mes jogutódlás (universalis successio) 2. Hagyaté k (hereditas másik je le ntése ) • a te rmé sze tes sze mé ly halála után fe nnmaradó vagyoni te rmésze tű jogok és köte le ze ttsé gek, me lye k e gysé ge s vagyon t (universitas iuris) alkotnak – e z az örökhagyó halála ese té n utódaira átszállhat. As ze rint, hogy be nne az aktívák (jogok) vagy passzívák (köte le ze ttsé ge k) vannak-e túlsúlyban aktív és passzív (hereditas dam nosa v. odiosa) hagyaté król beszé lünk. Hagyaté k csak vagyonké pes (sui iuris) sze mé ly után maradhat.
örökjogi alapfogalmak (2) A hagyaté kban beköve tke ző jogutódlás ké tfé le le he t: a) e gye te mes jogutódlás b) különös jogutódlás (universalis successio) (singularis successio) amikor a hagyaté k mint e gész, amikor az örökhagyó e gye s a be nne foglalt összes jog é s (szorosan me ghatározott) köte le ze ttsé g e gyütte se n vagyoni jogai szállnak át a száll át e gy vagy több jogutódra sze mé lyre . pl. a hagyomány ese té n a Ezt öröklésne k ne ve zzük. ke dve zmé nye ze tt itt ne m Az e gye te mes jogutódot örökös, hane m hagyomáörökösne k ne ve zzük. nyos Le he t több örökös, mikor is Ilye nkor te hát e gye s jogok ki eszme i hányadban leszne k vannak vé ve az e gye te me s jogosítottjai az öröksé gbe n jogutódlás alól, és másnak lé vő jogoknak és köte le ssé vannak juttatva. ge kne k.
örökjogi alapfogalmak (4) A rómaiaknál a hangsúly az e gye te mes jogutódláson volt, ugyanis a római jog sze rint a hagyaté k le bonyolítása (a tágabb é rte le mbe n ve tt öröklés) csak akkor me he t vé gbe , ha van le galább e gy örökös. Enne k oka: • a hagyaté ki hite le zők kie lé gítésé ne k biztosítása, • a családi sze ntsé ge k tiszte le té ne k biztosítása. Csak e kkor re nde ze tt a hagyaté k sorsa! A hagyaté kból való szinguláris juttatás kísé rője és korlátozója le he t az e gye te me s jogutódlásnak, de önmagában ne m állhat me g!
örökjogi alapfogalmak (1a) A hagyaté k ne m tartalmazza az örökhagyó • birtokát, • sze mé lye s szolgalmait, • alim entatios jogát és köte le ze ttsé gé t, • delictuális tartozásait, • sze mé lyé he z tapadó köve te lé se it (actiones vindictam spirantes) – actio iniur iarum – quer ela inofficios i testa me nti
[Te rmésze tese n családi jogai (patria potestas, m anus, tutela) is e le nyészne k.]
örökjogi alapfogalmak (3) 3. Öröksé g (hereditas harmadik je le ntése ) Az a vagyontöme g, ame ly e gye te mese n, mint e gé sz száll át az e gy vagy több örökösre . Ame nnyibe n a hagyaté k nincse n singularis successioval, hagyománnyal te rhe lve , az örökösre átszálló vagyon (öröksé g) me ge gye zik a hagyaté kkal.
Hagyaté k = örökség + hagyomány
milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon le he tsé ge s, hogy valaki számára öröklé s (e gye te mes jogutódlás) nyíljé k a római jogban: a) vé gre nde le t alapján (successio testam entaria v. secundum tabulas) b) törvé ny re nde lke zé se alapján (successio legitim a v. ab intestato) c) vé gre nde le t e lle né re (successio contra tabulas) A vé gre nde le ti é s törvé nyes öröklés me re ve n kizárja e gymást !! (Nem o pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest) Törvé nyes öröklésre csak akkor ke rülhe t sor, ha vé gre nde le t nincs (ne m is volt, v. e gészé be n me gdőlt). • ha végrende let csak a ha gyaté k e gy r ész ér ől intéz ked ik is, va gy • a kinevezett ör ökösök köz ül c sa k e gy m ara dt is, a ha gyaték végrende let a lapj án nyílik me g! Az on va gyon része k is, me lyekről a végrende let ne m szól, a me gma radt ör ököst illetik (n övedé kjog) – itt e ltéré s a m odern jogok felf ogá sától!!
4
milyen alapon örökölhet valaki? (2) Ugyanakkor a vé gre nde le ti öröklé s későbbi e re de tű, és csak fokozatosan törte át a szabad re nde lke zés e lve a családi vagyonközössé g ke re te it. Ne m is törte át te lje se n, hisze n a) a pre klasszikus jogtól a családfő re nde lke zhe t vagyonáról, de családja tagjairól me g ke ll e mlé ke znie: - vagy örökössé ne ve zi őke t, - vagy kitagadja őke t, e lhárítja az útból = „alaki me llőzhe te tle nsé g” b) majd a jog fejlődé sé ve l bizonyos köze li családtagok a törvé ny alapján köte le zőe n része se dte k a hagyatékból a vé gre nde lke ző akarata e lle né re is, a törvé ny re nde lke zése alapján = „anyagi me llőzhe te tle nsé g”
végrendelet vs. törvényes öröklés Nota be ne ! A „Nem o pro parte” e lve alól vannak kivé te le k: • a katonák vé gre nde le te , • az anyagi me llőzhe te tle nsé g = köte les rész, • (a ré gi jogban az „uti legassit…”e lv – XII. tt. 5.3.).
Utóbbi szabályokkal e gy új e gye te mes öröklési jogalap je le nt me g: a vé gre nde le t e lle né re való öröklés
örökjogi alapfogalmak (5) A hagyaté k me gnyílása (delatio hereditatis): beáll az öröklés le he tősé ge Szabály sze rint e z az örökhagyó halálával köve tke zik be korábban nincs öröklés a delatio fe lté te le, hogy örökös túlé lje az örökhagyót!! A delatio időpontja ese tle g csak ké sőbb válik me ghatározottá: - a vé gre nde le ti fe lté te les örökösne ve zé sné l, ha a fe lté te l beáll, - a fictio legis Corneliae alkalmazási köré be n. A delatioval te hát csak az öröklés lehetősége nyí lik me g, az öröklés vagyis a hagyaté k átháramlása az örökösre e gye s ese tekbe n csak akkor köve tke zik be, ha • az öröklésre me ghívott e lfogadja a me ghívatást, vagy • más módon „me gsze rzi” a hagyaté kot.
örökjogi alapfogalmak (7) Szüksé gké ppe ni örökösök vol- A házonkívüli örökösök csak saját tak: aktusukkal sze re zhe tik me g az • az örökhagyó suus családöröksé ge t, vagyis be ke ll lé ptagjai, niük az örökösi pozícióba • valamint az örökhagyó rab(aditio hereditatis). szolgája, akit fe lszabadítás Le he tnek vé gre nde le ti és törvé me lle tt ne ve ze tt örökössé nye s házonkívüli örökösök is. (servus cum libertate institu- (A törvénye s ör ökösök közül ilyen : • a prox imus agnat us és tus) Szüksé gké ppe ni örökösök, me rt örökössé ke ll le nniük akaratuk e lle né re is, te hát akkor is, ha a hagyaté k passzív!
• a Sc. T ert ullianum é s Orfitia num alapj án me gh ívotta k)
A m egh ívott há zon kívüli ör ökös a me gnyílá ssal j ogot szere z az öröksé g elfoga dá sár a illetve v issz auta sítá sá ra, de a me gszerz ésig nem tekinthető ör ökösne k.
örökjogi alapfogalmak (6) Az öröksé g me gnyílásától te hát me g ke ll különbözte tnünk az öröksé g me gsze rzé sé nek (acq uisitio hereditatis) mome ntumát: az örökös me gsze rzi a te lje s re nde lke zé si jogot az öröksé g fe le tt, vagyis amikor hatalmába ke ríti öröksé ge t. A me gsze rzé s te kinte té be n ké tfé le örököst különbözte tünk me g: A) a famíliabe li örökösök (dom estici heredes) már a delatioval ipso iure örökösökké válnak – szüksé gké ppe ni örökösök (necessarii heredes): akár tudnak a me gnyílásról, akár ne m; akár akarnak örökösök le nni, akár ne m. Itt a delatio és acq uisitio e gybee sik. Ez a le he tősé g a ré gi familiáris örökjog és a családi aláre nde ltsé g köve tke zmé nye . B) ve lük sze mbe n állnak a házon kívüli örökösök (extranei heredes), akik csak az e lfogadást tanúsító cse le kmé nyük alapján válnak örökösökké – akaratlagos örökösök (voluntarii heredes)
nyugvó hagyaték (hereditas iacens) Nyugvó hagyaté król be szé lünk a delatio é s acq uisitio közé eső időbe n: - necessarius heresné l ilye n nincs, - voluntarius heresné l több-ke vese bb ide ig mindig van. A hereditas iacens uratlan vagyontöme g: - már ne m az örökhagyó vagyona, - s mé g ne m az örökösé : függő, átme ne ti állapotban le vő vagyone gysé g (é pp e zé rt ne m jogi sze mé ly!), függősé ge me gszűnik az acq uisitióval, me ly a delatio időpontjára visszahat, úgyhogy az örökös közve tle nül az örökhagyó jogutódja lesz (ne m a hereditas iacensé ), mintha már a halál pillanatában örökössé le tt volna.
5
nyugvó hagyaték (hereditas iacens) (2) Idők özben ez a v agyo n válto zásoko n mehet kereszt ül: szere zhet jogok at és kötelezett ségeket minden oly an módo n, mely a v ag yon al anyának tevékenységét ne m tételezi fel, pl. - t ulajdo nsze rzé s dolo gegyesülés, gyümölc selvál ás, rab szolg ák szerze ményei, ne gotiorum gesto r által való szerzés révén, - másfelől kötelezés rab szolg ák delictumaiból, ügyleteiből stb ., - az elbirto klást folyt atja, be is fejezheti, vi szont ellene elbirtoklás, elévülés foly hat . A heredita s ia cens részére a p ra etor szük ség e setén gondnokot rendelt.
uratlan hagyaték (bona vacantia) • Ha a hagyaté kot vé gre nde le ti vagy tör vé nye s öröklé s címé n se nki se m sze rzi me g, a ré gibb jog ne m isme rt külön re ndszabályt: bárme ly hagyaték bárki által elfoglalható s e lbirtokolható volt, ha az örökös ne m je le ntke ze tt vagy ké sle ke de tt. Az ilye n e lbirtokló minte gy occupatioval vált örökössé. • Ké sőbb a lex Papia Poppaea (Kr.u. 9.) é rte lmé be n az uratlan hagyaté k, mint caducum (e leső örökrész) az aerarium ra, később az e nnek he lyé re lé pő fiscusra szállt. A fiscusra háramlás ipso iure állt be , általa azonban a fiscus ne m örökössé válik, csupán heredis loco jut a vagyonhoz (universalis successor), s mint ilye n, te rhe lik az e se tle ges hagyományok é s fe lszabadítások, valamint tartozik fize tni a hagyaté ki adósságokat, azonban az utóbbiakat csak a hagyaté k e rejé ig.
uratlan hagyaték (bona vacantia) (2) A fiscus joga a hagyaté k be vonására (bonorum vindicatio) az uratlanná válástól né gy é v alatt me gszűnik. Ha a fiscus is e lhárítja az adóssággal túlte rhe lt hagyatékot, akkor köve tke zik a hagyaté k csődje (bonorum venditio), me lyné l te rmésze te se n a hagyományok, rabszolga-fe lszabadítások é rvé nyte le ne kké váltak. Éppe n e zé rt, hogy a vé gre nde le tbe n ese tle g re nde lt fe lszabadítások é rvé nyre juthassanak, Marcus Aure lius (Kr.u. II. sz.) me ge nge dte , hogy a fe lszabadulandó vagy he lye tte bárki más ké rhesse a hagyaté k addictioját annak e lle né be n, hogy a hite le zők kie lé gítésé t vállalja és biztosítja (addictio bonorum libertatum conservandarum causa). Ekkor a ké re lme ző válik universalis sucessorrá (heredis loco), őt ille tik utiliter a hagyatéki ke rese te k, a fe lszabadítások pe dig é rvé nybe lé phe tne k.
6
