I. Bevezetés a 2011.évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 25.§ -ban kapott felhatalmazás alapján a Bokréta Önkormányzati Óvoda 6422 Tompa Szentháromság tér 16 belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
jelen
szervezeti
és
1. Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja: a Köznevelési törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és az intézmény alkalmazottai között a kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Meghatározza a Tompai Bokréta Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodásaink szülei, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában, munkaidőben.
2. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők képviselők ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
3. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden közalkalmazottra, az óvodába járó gyermekek közösségére, a Szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az óvoda területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
1
4. Az SZMSZ területi hatálya: Kiterjed az óvoda területére, valamint az óvoda által szervezett- a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra. 5. Az SZMSZ előírásai: - nem ütközhet jogszabályba, - nem sértheti a fenntartó önkormányzat rendeleteit, - nem állhat ellentétben az intézmény alapító okiratában foglaltakkal. 6. Az SZMSZ elfogadása: A Nevelőtestület fogadja el, a Szülői Szervezetnek véleményezési joga van. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul a fenntartó egyetértése szükséges .Az SZMSZ megtekinthető az óvodavezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvoda vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak az SZMSZ-szel kapcsolatban. 7. Jogszabályi háttér A SZMSZ jogszabályi alapja: • 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról • 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2 0 1 3 . 0 3 . 2 3 m ó d ó s í t á s a • Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012.(XII.17.) Korm.rendelet • 368/2011.(XII.31.) Kormány rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) • 2012.évi I .törvény a Munka Törvénykönyvéről • A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) • 2011.évi CXII: törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról • 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól • 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel • 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2
II. Általános rendelkezések 1. Az intézmény neve: Bokréta Önkormányzati Óvoda 2. Az intézmény címe: 6422 Tompa, Szentháromság tér 16. 3. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve, székhelye: Tompa Város Önkormányzata Tompa Város Önkormányzatának Képviselő Testülete Tompa 6422 Szabadság tér 3 4. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester: Véh László Jegyző: Barta Attiláné 5. Az intézmény alapító okirat: OM azonosító: 027702 Adószám: 16640928-1-03 Törzsszám: 632791 6. Az intézmény bélyegzője: 1számú körbélyegző
2 számú körbélyegző
1 számú hosszú bélyegző
2 számú hosszú bélyegző
A bélyegzők a titkárságon és a vezetői irodában találhatóak. Használhatja: Óvodavezető, Óvodavezető helyettes, Óvodatitkár
3
7. A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodási jogköre alapján végrehajtásra szolgáló számlaszám: Önállóan működő költségvetési intézmény Bankszámlaszám: 11732064-16640928 8. Az intézmény jogállása: Az óvoda önálló jogi személy Az óvoda szakmai tekintetben önálló. 9. Az intézmény típusa: Napközi otthonos óvoda Az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, iskolai életmódra történő felkészítés az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Helyi Óvodai Program alapján történik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 10. A felvehető gyerekek maximális száma: 170 fő Csoportok száma: 7 Az óvodapedagógusok száma: 15 A technikai dolgozók száma: 7 dajka 1 fő óvodatitkár 1 udvaros
Vezetési személyi feltételek: Óvodavezető: 1 fő Általános óvodavezető helyettes:1 fő 11. Gazdálkodási jogköre Az intézmény a fenntartó Tompa Város Önkormányzat által megállapított költségvetés alapján önállóan működő jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézményvezetőjének vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.
4
Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Tompa Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Tompai Polgármesteri Hivatal látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetője és helyettese kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek. Ellenjegyzésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági csoport vezetője jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. 12. Az óvoda alapfeladatai: Ellátandó alaptevékenységek 2010. 01. 01-től: 562912-1 Óvodai intézményi étkeztetés 811000-1 Építmény üzemeltetés 851011-1 Óvodai nevelés, ellátás 851012-1Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelés ellátása - Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedésfejlődésének organikus okra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű. - A viselkedésfejlődésének organikus okra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Kivétel, ha a gyermek olyan mértékű agresszivitást tanúsít, amely veszélyezteti a többi gyermek testi és lelki épségét, a nevelőtestület egybehangzó véleménye szerint nevelése az óvodai csoportban nem megoldható.
13. Az intézmény vagyona, vagyon feletti rendelkezés: 24/8 helyrajzi számú 654 m2 felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök ( berendezések, felszerelések, gépek stb. ) leltár szerint. Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. 5
14. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján a Tompai Önkormányzat Képviselő Testülete bíz meg az érvényes jogszabályoknak megfelelően.
15. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét a fenntartó által meghatározott időre megbízott óvodavezető látja el, aki az ügyek meghatározott körére eseti jelleggel átruházhatja a képviseletet.
III. Működés rendje A gyermekek fogadása 1. Az óvoda nyitva tartási ideje: A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll. - szeptember 1 – május 31-ig szorgalmi idő, - június 1 –augusztus 2. hetének végéig összevont nyári ügyelet A téli zárás időpontja: a fenntartó engedélyével, a szülők igényeinek felmérését követően az iskolai szünet időpontjában. A nyári zárás időpontja: augusztus harmadik hetétől augusztus 31-ig. A nyári szünetről a szülők február 15-ig értesítést kapnak. Nevelés nélküli munkanapok: Évente max.5 nap A szülőket 7 nappal előbb értesítjük, ügyeletet biztosítunk. Az óvoda 5 napos (hétfőtől – péntekig) munkarenddel üzemel. Nyitva tartás: 7.00 -17.30 –ig. Az intézmény hétvégén és ünnepnapokon zárva tart.
6
2. Az óvodai felvétel, átvétel rendje Az óvodai beiratkozás időpontja április hónapban 3 nap, amit plakátokon, a helyi médiában tesz közzé az óvoda. A beiratkozáskor a szülő és a gyermek személyes megjelenése szükséges. Beíratáshoz szükséges dokumentumok: •
Szülő (gondviselő) lakcímkártyája,
•
a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája,
•
nem magyar állampolgárok esetén útlevél, regisztrációs kártya.
Az óvodai felvételről, előjegyzésről határozatban kapnak értesítést a szülők. A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor •
a 3. életévét betöltötte, ha a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok ellátására szorul;
•
ha a gyermek betöltötte az 5. életévét;
•
akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte;
•
ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű;
•
teljesen egészséges, szobatiszta
•
a szülő az étkezési, térítési díjat befizette.
Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása folyamatosan történik, ha a férőhely ezt lehetővé teszi. A gyermek abban az évben, amelyben ötödik életévét betölti, óvodakötelessé válik, így a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órát köteles az óvodában tölteni. Bölcsőde hiányában, a fenntartóval egyeztetve (indokolt esetben) a 3. évet még be nem töltött gyermekek is felvehetők, akik a beíratástól számított fél éven belül betöltik a 3. életévüket. Az óvodai nevelés a gyermek beíratását követően, három éves korában kezdődik és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig tart. Másik óvodából érkező gyermek átvétele esetén a hivatalos formanyomtatványt használjuk. Újonnan érkező gyerekektől orvosi igazolást kérünk, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet. A felvett gyermekekről az óvoda köteles nyilvántartást vezetni, valamint 5 napon belül az óvoda vezetője az újonnan létesített óvodai jogviszony esetén oktatási azonosítót igényelni, átvétel esetén bejelenteni az Oktatási Hivatalnak, a megfelelő internetes felületen. 7
3. A csoportszervezés szabályai Az életkori, nemi megosztás figyelembe vételével történik a gyermekek beosztása. A csoportszervezésről a szülők és a nevelőtestület véleményének ismeretében az óvodavezető dönt. 4. Hiányzásra vonatkozó szabályok. A távolmaradás megkérése
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell! A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába, és erről írásban igazolást ad, valamint ha gyermek beteg volt és azt orvosi igazolással igazolják. A gyermeknek a szülő egy tanévben, maximum 10 napot igazolhat. Amennyiben a gyerek indokolatlan hiányzásának száma eléri és meghaladja a 10 nevelési napot,
rendszeresen
távolmaradó,
az
óvodavezetőnek
írásban
jeleznie
kell
a
törvénysértés tényét a lakóhely szerinti gyámhivatalnak, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat felé, akikkel közösen intézkedési tervet készítenek a probléma orvosolására. 5. Óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel. A Jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő távolmaradására a gyermek 5 éves koráig. Ha a gyermek óvodai jogviszonya megszűnik, az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából. 6. A beiskolázás szabályai A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a szülő és a pedagógus véleménye nem egyezik, a gyermek beiskolázásáról a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye dönt.
8
7. A térítési díjak befizetése, visszafizetése: •
térítési díjat havonta, előre kell fizetni, minden hónap második hetében szerdán és csütörtökön 7.30-16 óráig. A gyermek távolléte, betegsége nem mentesíti a szülőt a befizetési kötelezettség alól. A térítési díj megállapítása az érvényes önkormányzati rendelet alapján történik. A térítési díjak megállapítása a szülői nyilatkozat alapján történik. Az óvodavezető a nyilatkozat és a jogosultságot igazoló okiratok birtokában a következő kedvezményeket állapíthatja meg:
•
100% étkezési kedvezmény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára,
•
50% étkezési kedvezmény a három vagy több gyermekes, tartósan beteg, valamint szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő család számára.
A
jogosultság
megszűnését
a
szülő
kötelessége
jelezni
az
óvodavezetőnek. •
Térítési díj be nem fizetése esetén többszöri felszólítás után a gyermek kimarad az étkezésből.
•
Hiányzás esetén az étkezés lemondható, minden nap 9 óráig telefonon, vagy személyesen. Ebben az esetben is konyhakészültség címen egy nap térítésköteles. Az óvoda a fel nem használt térítési díjakat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő hónapban mint túlfizetést beszámítja.
•
8. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái: Helyi nevelési programunk kidolgozásánál az országos dokumentációk (pl: A köznevelésről szóló Tv., az Óvodai Nevelés Országos Alap Programja) és a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével járunk el, és kiegészítjük a törvényben előírt módosításokkal. Fontosnak tartjuk a gyermekközpontú óvodai nevelést: • Ahol a kisgyermek egyénisége (testi, lelki és szellemi része) harmonikusan fejlődik, ami azt jelenti, hogy teljes odafordulással bánunk vele. • Egészséges környezetet alakítunk ki számára. • Jó szokásokra, életritmusra, korához illő figyelemre szoktatjuk. Ehhez a következő szükségleteit kell kielégíteni: • testi szükségletek, 9
• • • • •
védelem, biztonság, és felnőtt-igény, mozgás, cselekvés, játék, képzelődés, mese, beszéd, együttlét társakkal
Minden óvodai nevelés folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelés foglalkozások keretében folyik óvodapedagógus jelenlétében. Az egyéb foglalkozás egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a gyermekek fejlődését szolgálja:- felzárkóztatás, integrálás, tehetséggondozás. 9. Felzárkóztatás, integrálás: A gyermek részéről fennálló beilleszkedés, tanulási, magatartási nehézség esetén Nevelési Tanácsadó vagy sajátos nevelési igény miatt Szakértői bizottság véleménye alapján egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történő felzárkóztatás. Beszéde akadályozottság esetén logopédiai foglalkozás. Szervezés típusai: • egyéni fejlesztés • logopédia
10. Tehetséggondozás: • • • • •
mozgáskoordináció, mozgáskultúra fejlesztése zenei ízlés formálása, esztétikai fogékonyság fejlesztése népi játékok megismertetése, néphagyományok ápolása, átörökítés értelmi képességek fejlesztése gyermeki érdeklődésre épített tapasztalatok, ismeretek bővítése
11. Egyházi jogi személy által szervezett hitoktatás: • hitre nevelés
12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. 10
Az egészségügyi ellátás az óvodai gyermekorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos. 13. Vezetők benntartózkodása: Az óvodavezető távollétében (ebben a sorrendben) az általános vezető helyettes, a szakmai munkaközösség-vezetők és a közalkalmazotti tanács elnöke helyettesíti. Az általános vezető helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az óvodavezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az általános vezető helyettesre, vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az általános vezető helyettes felhatalmazását. 14. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. • az általános vezető helyettes a munkaidő beosztásával kapcsolatos döntések jogát, a közalkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. • az általános vezető helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát 15. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az óvodavezető közvetlen munkatársai: • az általános vezető helyettes, • az óvodatitkár. Az óvodavezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az óvodavezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az általános vezető helyettest - a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával - az óvodavezető bízza meg. Általános vezető helyettesi megbízást és tagintézmény vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az általános vezető helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az óvodavezető által rá bízott feladatokért. A vezető helyettes távollétében, vagy egyéb akadályoztatása esetén az intézmény vezetőjével egyeztetve a közalkalmazotti tanács vezetője. Az óvodatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörének és munkaköri leírása szerinti feladatokra.
11
16. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: • az óvodavezető, • az általános vezető helyettes, • az óvodatitkár, • a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület - konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a közalkalmazotti tanács vezetőjével. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető vagy az általános vezető helyettes aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
17. Az alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje: • •
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak éves fix beosztás szerint látják el feladataikat. Az óvodát reggel és délután a heti munkarend szerint nevelőmunkát segítő közalkalmazott, dajka nyitja és zárja.
18. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézményben dolgozó óvodapedagógusok a heti kötelező óraszám figyelembevételével előre kiadott személyre szóló munkaidő beosztás szerint látják el feladataikat, napi 1-1 óra, csoportonként két óra átfedési idővel. Ettől eltérni rendkívüli esetben ( pl. betegség esetén) lehetséges, a helyettesítést meg kell oldani, ez nem veszélyeztetheti a gyermekek felügyeletét. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – a csoportnapló, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – határozzák meg.
12
19. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusmunkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: • a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, • a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak • • •
a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.),
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők • • • • • • • • • • • • • • • •
a tevékenységekre való felkészülés, a gyermekek munkájának rendszeres értékelése, az ének, sport, dalos- versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok, óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, szülői értekezletek megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése, óvodai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
20. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az óvodát más, nem oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet.
13
Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve, az óvoda által szervezett vásár alkalmával, valamint az óvodavezető által engedélyezett családokat segítő vásárlási lehetőség adásával: könyv, játék, ruha, stb. ) A nevelési-oktatási intézmény területén párt, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek vagy a helyettesének jelenti be. Az óvodai csoportok, és a gyermekek közös együttléteit külső személy csak az óvodavezető engedélyével látogathatja. Az intézmény által szervezett valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. 21. A reklámtevékenység szabályai: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyermekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. A hirdetéseket az óvodavezető aláírássával az óvoda bélyegzőjével kell ellátni.
IV. Ünnepélyek megemlékezések rendje, hagyományok ápolása
Az ünnepélyek, ünnepek, megemlékezések, évkörökhöz kapcsolódó jeles napok óvodai, illetve közösségi szinten csoportonként és közösen szervezhetők. A különböző ünnepek, hagyományok ápolásával lehetőség szerint az óvoda közös folyosója és a belső termek, csoportszobák, öltözők is az ünnepekhez méltó díszítést kapnak. Az ünnepet -kellő időt biztosítva a felkészülésre -az óvodapedagógus a gyermekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A gyermekközösséggel kapcsolatos m egemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában a helyi pedagógiai program, valamint az adott évre lebontva az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak a gyermekcsoport életkori sajátosságainak megfelelően.
14
1. A gyermekek hagyományos ünnepei az intézményben: Mihály-napi vásár Népmese napja, nagyi mesél Szüret, Makk Marci és a gyümölcsök, zöldségek Őszi mesetúra Oviolimpia Mikulás Lucázás Betlehemezés Karácsony Makk Marci és a tisztálkodás Téli mesetúra Gyermek farsang Télűző Nemzeti ünnep, tavaszi mesetúra Makk Marci és a magvak Húsvét, Komatálazás Makk Marci és mozgás Mesemondó verseny Anyák napja Egészség hét, kihívás napja Föld napja Gyermeknap, ballagás 2. A gyermekek ünnepei városi szinten: Idősek napja Lucázás Betlehemezés Mindenki Karácsonya 3. Szülőkkel szervezett ünnepeink: Mihály-napi vásár Szüret Mesetúra Ovi-bál Nemzeti ünnep Anyáknapja Gyermeknap Ballagás Kirándulások 4. Az óvoda a gyermekek számára szervezett egyéb programjai, tevékenységei: Gyermek születésnap Helyi kirándulás, séta Bábelőadások, Színházi előadások
15
5. Az óvoda alkalmazotti közösség hagyományos ünnepei: Nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása Jubileumi dolgozó köszöntése Felnőtt Karácsony Pedagógusnap Nyugdíjas találkozó A kirándulásokkal, színház látogatásokkal, kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó rendezvényeket a helyi pedagógiai program tartalmazza.
konkrét
események,
• A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve óvodásának a feladata. • Az ünnepek, megemlékezések célja a hagyományok ápolása, tisztelete, és a gyermekek erre történő nevelése, a hétköznapok színfoltjainak frissítése, az óvoda meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. • A hagyományápolás elsősorban a Nevelő testület feladata, de az Alkalmazotti közösség tagjainak közreműködése, valamint a Szülők bevonása révén is gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. • Az ünnepeken a megfelelő ünneplőruházat mind az alkalmazottaknak, mind az óvodásoknak kötelező. A hagyományőrzés eszközei: • ünnepélyek, ünnepségek, megemlékezések, rendezvények • egyéb kulturális versenyek • mozgás és sporttevékenységek • kirándulások Az intézmény hagyományai érintik: • az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket • dolgozókat • szülőket
16
V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszkőzöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja a pozitívumok erősítése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét az óvodavezető készíti el, az óvodavezető helyettes, a szakmai munkaközösség és a minőségfejlesztési team javaslatai alapján. Az ellenőrzési terv az éves munkatervben kerül megfogalmazásra, tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az óvodavezető felel. Az intézményvezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja az óvodavezető helyettest, a szakmai munkaközösség, valamint a minőségfejlesztési team vezetőjét. Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: • óvodavezető helyettes • szakmai munkaközösség • minőségfejlesztési team • szülői szervezet Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet. • kedvező tapasztalatok -> elismerés • feltárt hiányosságok -> megszüntetésre vonatkozó intézkedés -> felelősségre vonás -> • megelőzés feltételeinek biztosítása A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 17
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: • nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése • beszámoltatás: szóbeli, írásbeli • írásbeli dokumentációk ellenőrzése • csoportlátogatás • értekezlet Az ellenőrzés fajtái: • Tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont szerinti ellenőrzés. • Spontán, alkalomszerű ellenőrzés: a problémák feltárása, megoldása é rdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében
VI. A belső kapcsolattartás rendje, formája 1. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája: A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok , körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
Szervezeti ábra: ÓVODAVEZETŐ I VEZETŐ HELYETTES I I I ÓVÓNŐK ÓVODATITKÁR UDVAROS I DAJKÁK
18
2. Óvodavezető Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy óvodavezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatainak ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény 69.§ határozza meg. Az óvodavezető felelős:
a köznevelési törvénynek megfelelően
egy személyben
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az intézményi szabályzatok elkészítéséért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a Nevelő testület vezetéséért az intézmény minőségirányitási programjának működéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért pedagógus etikai normáinak betartásáért, betartatásáért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért • a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért, az épület füstmentességéért
• • • • • • • • • • • • • •
Az óvodavezető feladata: • Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. • A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése. • Közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettes, az óvodatitkár, és az egyéb technikai alkalmazott munkáját. • Döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. • A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. • A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. • A munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való 19
együttműködés. • A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása. • Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy nem utal más hatáskörébe. • A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben. • Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. • Jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt -és át nem ruházott - feladatok ellátása • Nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplésének szervezése. • A gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése. • A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. • Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint. • Tanügyigazgatási feladatok ellátása. • Rendkívüli szünet esetleges elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt (gáz-, áramszünet) a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. 3. Óvodavezető helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Az óvodavezető helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. • A vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. • Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. • A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. • Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Az óvodavezető-helyettes felelős: • • • • •
a pedagógiai munkáért- integrált nevelés, fejlesztés szervezéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a házi továbbképzések megszervezéséért a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért 20
• a szülői szervezet működésének segítéséért Az óvodavezető helyettes feladata: • Mindenkor segíti és támogatja az óvoda hosszú és rövidtávú célkitűzéseinek megvalósulását. • Segíti és támogatja az óvodavezetőt az ésszerű és takarékos gazdálkodás tervezésében, megvalósításában. • Szaktudásával segíti és támogatja a Pedagógiai Program elkészítését, szükség szerint gondoskodik a nevelési program beválásának vizsgálatáról, módosításáról. • Közreműködik az intézményi szabályzatok felülvizsgálatában. • Közreműködik a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében, segíti az információáramlást. • Javaslatot tesz az éves munkaterv elkészítéséhez. • Az óvodavezetővel elősegíti és ellenőrzi a munka-,tűzvédelmi szabályok betartását, a munkafegyelmet, ösztönzi a jó munkahelyi légkör megteremtését. • Nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplésének szervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Beszámolási kötelezettsége kiterjed: • •
az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére
Az óvodavezetés állandó tagjai: Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. • óvodavező • óvodavezető helyettes • érdekképviseleti szervek vezetői: közalkalmazotti tanács A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás: A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
21
• • • • • •
az alkalmazotti közösség a nevelőtestület a szakmai munkaközösség a minőségfejlesztési team az óvodatitkár a nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét
az óvodavezető fogja össze.
A kapcsolattartás formái: • • • •
nevelési- alkalmazotti értekezlet rendszeres megbeszélések, fórumok munkaközösségi foglalkozások közös programok, ünnepek
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi. - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét, azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót, meghívást kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. 22
A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az óvoda minőségirányítási programját illetően az alkalmazotti közösséget elfogadási jog illeti meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző pedagógusok,valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztens, dajkák, óvodatitkár és a műszaki dolgozó együttműködését.
5. Nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa. 6. Pedagógusok fő feladata: • Az óvodai nevelés keretében a gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás az ONOAP és a helyi Pedagógiai Program szellemében. • A rájuk bízott gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése az egyéni képességek figyelembe vételével: integrálás, tehetséggondozás, differenciálás. • Testi és lelki e gészségük fejlesztése, megóvása, munka- és balesetvédelmi előírások betartása. • A pedagógiai programban és a munkatervben szereplő rendezvények, tevékenységek megszervezése, azokon aktív részvétel. • Mind a gyermekek, mind a munkatársak, mind a Szülők tekintetében közösségi együttműködés magatartási szabályainak megtartása. Részletes feladataikat a munkaköri leírás határozza meg. 7. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70.§ határozza meg. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az SZMSZ-ben meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési Jogköre: • a helyi pedagógiai program és módosításának elfogadása • a szervezeti és működési szabályzat, házirend és módosításának elfogadása 23
• a nevelési intézmény éves munkatervének elfogadása • a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása • az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása • jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: • pedagógusok külön megbízásainak elosztása során • óvodavezető helyettes, intézkedési felelős megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt • munkaközösség-vezetői megbízásról • pedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor • a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresése a hetedik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadása esetén
8. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: • tanévnyitó értekezlet • tanévzáró értekezlet • havi értekezletek • rendkívüli értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: • az óvodavezető összehívja, és három nappal előbb történő kihirdetéséről intézkedik • a nevelőtestület kéri, pedagógusok egyharmadának aláírásával, valamint az ok megjelölésével. Az értekezletet nevelési időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. • a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja.
24
9. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: • • • • • •
helyi pedagógiai program SZMSZ, házirend éves munkaterv minőségirányítási program az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat és az előterjesztés írásos anyagát az óvodavezető a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.
A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes látja el. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén -nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi, lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezletekről készülő jegyzőkönvv tartalmazza: • a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, az értekezletvezető, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét • a jelenlévők számát • az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét • a meghívottak nevét • a jelenlévők hozzászólását • a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását • a határozat elfogadásának szavazási arányát
25
Az óvodavezetői értekezlethez:
megbízással
kapcsolatos
rendkívüli
nevelőtestületi
A nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület véleményét munkaközösség véleményét is.
írásba
foglalja,
mely
tartalmazza
a
szakmai
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. 10. Szakmai munkaközösségek Az óvodákban azonos feladatok ellátására, illetve műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Kt. 58.§(1) • szakmai munkaközösség hozható létre 3 fő kérése alapján munkaközösség vezetőt választanak • programot dolgoznak ki • cél: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel segítik az intézményben folyó nevelő munkát. • A munkaközösség vezetője beszámolási kötelezettséggel bír. Szakmai munkaközösség vezető: Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzi. Felelős: • • • • • • •
a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetéséért a munkaközösség működési tervének elkészítéséért a működéshez szükséges feltételek biztosításáért az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés 26
elkészítéséért Feladata: • összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között • képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül • állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, hospitálást, látogatást, munkaközösségi foglalkozást szervez • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé • beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről • szakmai továbbképzésekre ad javaslatot • véleményezi a vezetői pályázatokat Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 11. Gyermekvédelmi felelős Feladata: • koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját • Elkészíti az intézmény gyermekvédelmi programját, mely alapján tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, feladatait. • segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, • kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel. A szülőket tanév elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 12. Minőségirányítási csoport: Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja a szakmai színvonal garantálása. Az intézmény ennek érdekében elkészítette minőségirányítási programját, és folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához éves munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi pedagógiai programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. 27
A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségirányítási csoport vezetőjét a vezető kéri fel és bízza meg. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzi. Minőségirányítási team: Felelős: • a minőségfejlesztési team éves munkatervének elkészítéséért • az aktuális feladatok végrehajtásának ellenőrzéséért • az érintett partnerek folyamatos írásbeli tájékoztatásáért • a minőségirányítási program végrehajtásának értékeléséért Feladata: • a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása • a minőségirányítással kapcsolatos dokumentációk készítése, kezelése • rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, eredmények értékelése, beszámolás
az
13. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak • óvodatitkár • dajkák • udvaros 14. Óvodatitkár A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása. Az óvodatitkár az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző. Feladata: • az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása • a gyermek-, felnőtt étkeztetés adminisztratív ügyeinek ellátása • Segíti és támogatja az óvodavezetőt az ésszerű és takarékos gazdálkodás megvalósításában, közreműködik az eszközbeszerzésben. Részletes feladatait munkaköri leírása határozza meg. 15. Udvaros Feladatai: •
Felel az óvoda udvarának és közvetlen környezetének járda, út széle parkoló és a pince rendjéért, tisztaságáért, gondozottságáért. 28
•
Anyagi felelősség terheli az általa használt, leltárilag átvett eszközökért, felhasználásra átvett anyagokért.
16. Az óvodai dajka Az óvodában a dajkák látják el mindazokat a feladatokat, melyek szükségesek a gyermekek egész napos ellátásához, a nevelési célok eléréséhez. Feladatuk az óvodapedagógus irányításával: • A gyermekek gondozásában, nevelésében való részvétel • Az óvoda épületének folyamatos tisztántartása A munkaköri leírás tartalmazza: • kötelező magatartását • konkrét munkáját • helyét, időbeosztását A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető, óvodavezető helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak és technikai dolgozó közössége elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.
17. Közalkalmazotti tanács • A Közalkalmazotti Tanács működésének részletes szabályait a megalkotott ügyrendje állapítja meg. A K.T.-nak együttdöntési, véleményezési, tájékoztatás kérési joga van. • Véleményezése kiterjed: • a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására • a munkáltató belső szabályzatának tervezetére • a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre • a munkarend kialakítására • az éves szabadságolási tervre • a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézléedés tervezetére
29
VII. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje 1. A fenntartóval való kapcsolat Alá és fölérendeltségi kapcsolat, amelynek alakítását a fenntartói irányítás körébe tartozó jogosítványok határozzák meg.
2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat Kiemelt az önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés, mivel a veszélyeztetettség feltárásához, a megelőzésben ez az intézmény nyújt segítséget. Az óvoda pedig közreműködik a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában.
3. Az egészségügyi intézménnyel való kapcsolat A Kt.41.§ (5) bekezdése előírja, hogy a nevelési oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek egészségének megóvásáról. Az egészségügyi szolgálat keretén belül történik a dolgozók üzem-egészségügyi vizsgálata, évente egy alkalommal, melyet a fenntartó által szerződéssel alkalmazott szakorvos végez. 4. A védőnővel való kapcsolat A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás,testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezető helyettesével. • Végzi a szükséges egészségnevelő munkát, előadásokat tart az óvodapedagógusokkal együttműködve. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő • Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
30
5. Az iskolával való kapcsolat Az óvoda vezetője, pedagógusai az iskolára való felkészítés érdekében rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a helyi iskolával, annak igazgatójával és pedagógusaival. A kapcsolattartás formái: • A leendő elsőosztályos tanítók látogatása a nagycsoportokban, ismerkedés a gyermekekkel. • A nagycsoportosok látogatása az iskola első osztályában • Az iskola és a leendő első osztályos nevelők részt vesznek a nagycsoportok tanévzáró szülői értekezletén. 6. A Nevelési Tanácsadóval, Bizottsággal való kapcsolat
Tanulási
Képességeket
Vizsgáló
Szakértői
Segítik az óvoda munkáját, felkérésre elvégzik a vizsgálatot azoknál a gyermekeknél, akik a fejlődés egy-egy területén lemaradtak, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdenek. A bizonytalan esetekben írásos javaslatot tesznek a beiskolázásra vonatkozóan.
7. A művelődési intézményekkel A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményei megpróbálja segíteni az óvoda munkáját a rendelkezésre álló eszközeivel. 8. Nyugdíjas körrel Kölcsönösen törekszünk a jó viszony kialakítására, évente több alkalommal közös rendezvényeket szervezünk.
31
VIII. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • a tanév munkaterve (éves beszámolókkal), • egyéb belső szabályzatok 1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában folyó • nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. • a közösségfejlesztéssel, az óvoda szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, • a pedagógusok helyi intézményi feladatait • a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. 32
3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a fenntartó véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll. 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az általános vezető helyettes) férhetnek hozzá. 5. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Ki kell nyomtatni az óraadó pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák számáról készített kimutatást, azt az intézmény vezetőjének vagy az általános vezető helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárazni kell.
33
IX. A szülők és a nevelők kapcsolattartásának rendje: A szülők és az óvodában a Kt. 59. §(1)–ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az óvodában működő szülői szervezet a Szülői Szervezet (a továbbiakban: SZSZK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke,tisztségviselői), • a szülői szervezet tevékenységének szervezése, Az SZSZK munkáját az óvoda tevékenységével az SZSZK koordinátor hangolja össze. Az együttműködést koordináló óvodapedagógust az óvodavezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SZSZK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZSZK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A szülők és óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: • Családlátogatások: lehetőség szerint már az óvodába kerülés előtt a többieket folyamatosan, szükség szerint • Szülői értekezleteken: csoportonként évente kétszer. Az értekezlet témáját a csoport óvónői határozzák meg. • Nyílt napokon (évente 1-2 alakommal, ennek idejét az óvodavezető jóváhagyásával a csoport óvónői határozzák meg • Nyilvános ünnepélyeken, (anyák napja, évzáró, stb.) • Gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül • Faliújságra kifüggesztett információkon keresztül Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell. A gyermekekről csak az óvodapedagógus tájékoztathatja a szülőket. Az óvodában dolgozókat az óvodai titoktartás kötelezi!
34
Záró rendelkezések: A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A hatályba lépéssel együtt érvényét veszti az óvoda előző, (2013.03.26) szervezeti és működési szabályzata. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a testületnek. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező érvényű, megszegése esetén a vezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseiről a szülőket is tájékoztatni kell.
Tompa, 2013 04.15
………………………………… Óvoda Vezető
………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke
……………………………….. Szülői Szervezet
35
