A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 2014. JANUÁR 1.

Normaszöveg-gyűjtemény Tartalmazza a Magyar Közlöny 2013. évi 218. számában 2013. december 23án kihirdetett 2013. évi CCXLV. törvénnyel beiktatott módosításokat is (15-37. old.)

Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

Az Nkt. 2013. évi LV. törvénnyel, 2013. évi XCIII. törvénnyel, továbbá a 2013. évi CCIII. törvénnyel 2014. január 1-jei hatállyal történő módosításának érintett jogszabályhelyei Megelőző jogállapot:

2014. január 1-jétől hatályos állapot:

84. § (7) A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás, c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, d) az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban. (8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja.

84. § (7) A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás, c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. (8)

1

Megelőző jogállapot:


100. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk, c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés.

100. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk, c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés, d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés c) pont, e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 27. cikk (1) bekezdés.

2

2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól 12. cikk Az egyenlő bánásmódhoz való jog (1) A 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, harmadik országból származó munkavállalók a következők tekintetében egyenlő bánásmódban részesülnek a lakóhelyük szerinti tagállam állampolgáraival: … c) oktatás és szakképzés;

3. cikk Hatály (1) Ezt az irányelvet a következő személyekre kell alkalmazni: … b) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban az uniós vagy nemzeti jog alapján munkavállalástól eltérő célra engedélyezték, akik munkát vállalhatnak, és akik az 1030/2002/EK rendelettel összhangban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek; valamint c) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban az uniós vagy nemzeti jog alapján munkavállalás céljából engedélyezték.

2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról 27. cikk Az oktatáshoz való hozzáférés (1) A tagállamok – a saját állampolgárokra vonatkozókkal azonos feltételek mellett – az oktatási rendszerhez teljes körű hozzáférést biztosítanak a nemzetközi védelemben részesülő valamennyi kiskorú számára.

3



49. § (3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).

49. § (3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).

Új jogszabályhely 2014. január 1-től: 49. § (3a) A (3) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyen vagy tartózkodási helyen nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. (3b) Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

4



94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy … j) a fenntartót ja) az egyházi köznevelési intézményre, a magánintézményre és az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményre tekintettel a központi költségvetésről szóló törvény alapján megillető állami hozzájárulás megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást és ellenőrzés rendjét, valamint jb) az egyházi köznevelési intézményre és az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményre tekintettel megillető kiegészítő támogatás igénylésének, megállapításának, folyósításának és elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatás és ellenőrzés rendjét, … rendeletben állapítsa meg.

94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy … j) a köznevelési feladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatot, egyházi jogi személyt, vallási tevékenységet végző szervezetet és a 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerint fenntartót a központi költségvetésről szóló törvény alapján megillető támogatás megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással összefüggő adatszolgáltatás és ellenőrzés rendjét … rendeletben állapítsa meg.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról III/A. FEJEZET A NEM ÁLLAMI KÖZNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE, FOLYÓSÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE 16/A. Értelmező rendelkezések 37/A. § E Fejezet alkalmazásában a) tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a támogatást megállapítják, illetve folyósítják, b) új köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést támogatásokra. 16/B. Az átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás igénylése 37/B. § (1) Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe, a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,

5

b) akiről kiállították a törzslapot, óvodában és kollégiumban a törzskönyvet, c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek és d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal. (2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatások (a továbbiakban: támogatások) igénybevételének feltétele, hogy a) a köznevelési intézmény aa) rendelkezzen OM azonosítóval, ab) működési engedélyében szerepeljen az igényjogosultságot megalapozó alapfeladat, ac) a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó és a nem állami felsőoktatási intézmény (a továbbiakban együtt: fenntartó) ne lépje túl a működési engedélyében meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot és ad) alkalmazottja és óraadója szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában, b) - nevelési-oktatási intézmény esetében - a nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában, c) - szakképző iskola és az alapfokú művészeti iskola esetében - a fenntartó rendelkezzen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő 37. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatával, d) - pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében - az átlagbér alapú támogatás feltétele, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyermek, tanuló szerepeljen a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerinti nyilvántartásban. (3) Az (1) bekezdést és a (2) bekezdés a), b) és c) pontját a külföldi nevelési-oktatási intézményre és a nemzetközi nevelési-oktatási intézményre is alkalmazni kell. 37/C. § (1) A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét a tárgyévet megelőző év október 31-éig a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő. (2) A kérelmet a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám, ab) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma, b) a tankönyvtámogatásra vonatkozóan a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám, c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak kivételével - ügyviteli feladatot ellátó feladatellátási helyenként. (3) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott gyermek, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni. (4) A fenntartó a létszám a) változása miatt az átlagbér alapú támogatás és gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás módosítását a tárgyév február 28-áig, június 30-áig és október 31-éig, b) változása miatt a tankönyvtámogatás módosítását a tárgyév június 30-áig kezdeményezheti. (5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalma a tárgyévre elfogadott központi költségvetésről szóló törvénytől eltér, a fenntartó a kérelmet erre hivatkozással a tárgyév január 20-áig a (2) bekezdésében meghatározott módon módosíthatja. 37/D. § (1) Új köznevelési intézmény alapításával vagy átvételével összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31éig, évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő. (2) A kérelmet köznevelési intézmény a) alapítása esetén az új nevelési évre, tanévre beiratkozott, b) átvétele esetén az átadó fenntartó által jogcímenként összeállított és hitelesített, a lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési évre, tanévre beiratkozott és a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani. (3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja

6

a) a képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát - az (5) bekezdés kivételével -, adószámát, valamennyi fizetési számlája bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, több fizetési számla esetén annak a fizetési számlának a megjelölésével, amelyre a támogatások folyósítását kéri, b) a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről szóló jogerős határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatot, a jogerős működési engedélyt, alapító okiratot, fizetési számlaszámot, adószámot, c) valamennyi fizetési számlájára vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát beszedési megbízás benyújtására, d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem a köznevelési intézménynek nincs harminc napon túli köztartozása, e) szakképző iskola esetén az illetékes kormányhivatallal kötött szakképzési megállapodást, valamint f) pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása esetén a miniszterrel kötött köznevelési szerződést. (4) Ha a fenntartó a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a támogatásokkal összefüggésben korábban az Igazgatósághoz benyújtotta, a kérelemhez azokat az okiratokat kell csatolnia, amelyeket változás érintett. (5) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. (6) Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR nyilvános felületén ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azokat az Igazgatóság a Hivataltól megkéri. 37/E. § (1) A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév február 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében bevett egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei összesítésben, alap- és szakfeladat szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert. (2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti részletezéssel küldi meg a miniszter részére a) a negyedéves keretigényt a tárgynegyedévet, b) a keretigényen felül jelentkező pótigényt a tárgyhót megelőző hónap tizedik napjáig. 16/C. A támogatások megállapítása, folyósítása és a fenntartói változás-bejelentés 37/F. § (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló okiratok alapján a) - a b) pontban meghatározott kivétellel aa) az átlagbér alapú támogatást és a tankönyvtámogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára két tizedesjegyre kerekítve 8/12 és 4/12 arányban, ab) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatást a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint, b) az évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működés első teljes hónapjától kezdve állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat. (2) Az Igazgatóság támogatások megállapításával kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el. (3) A támogatásokat megállapító határozat a támogatásokkal összefüggésben tartalmazza a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a tankönyvtámogatás és a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagógus, a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá a köznevelési intézmény működési engedély számát, b) a megállapított támogatások körét, mértékét jogcímenként és köznevelési intézményenként, c) a fenntartónak megállapított támogatások teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét, d) a folyósítás ütemét, e) a támogatások elszámolásának határidejét és módját, valamint f) a támogatások felhasználásának elszámolása és ellenőrzése rendjéről, a tartozás és a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást. 37/G. § (1) A fenntartó a támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen tartja nyilván. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra. (2) A fenntartó az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére - az ellenőrzésre nyitva álló határidő leteltéig - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást köteles megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és a

7

köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettséget a köznevelési intézményen és fenntartón kívüli más szervezet látja el. 37/H. § (1) A fenntartó nyolc napon belül változás-bejelentést küld az Igazgatóság részére, ha a köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha a változás a KIR adattartalmát is érinti, az Igazgatóság erről - az eltérés okának bemutatásával - tájékoztatja a Hivatalt. (2) Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és szükség esetén a Hivatallal. Ha a változtatás a támogatások jogosulatlan igénybevételéhez vezethet, az Igazgatóság az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót. Ha a fenntartó az igénylést nem módosítja, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg az esetleges eltérést. (3) Ha a fenntartó székhelye a kérelem benyújtását követően megváltozik, az e rendeletben meghatározott eljárási cselekményeket az új székhely szerinti Igazgatóság a tárgyév január 1-jétől végzi. 37/I. § (1) A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról hivatalos lapban közzétett értesítőt, kimutatást a hó végi ténylétszám adatokról, az értesítő közzétételét megelőző és elszámolással nem érintett hónapokról havi-, jogcím-, feladatellátási hely bontásban. (2) A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátásának, köznevelési intézményének megszüntetésre, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti az Igazgatóságot és a megszűnés, szünetelés napjától számított nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe vett támogatásokkal. (3) Az illetékes kormányhivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes kormányhivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló jogerős döntését. 37/J. § (1) A támogatásokat az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó hetedik napjáig folyósítja. (2) A 37/D. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatások folyósítására a kérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát követő második hónaptól kezdődően kerül sor. 37/K. § Ha a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van és annak mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi támogatások összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és a minisztert. 16/D. A támogatások elszámolása és ellenőrzése 37/L. § (1) A fenntartó a) az átlagbér alapú támogatással aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám és a tárgyév október 1-jei ténylétszám, ab) pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében a 37/C. § (3) bekezdésében meghatározott módon azzal, hogy a becsült létszám helyett a gyermekek és tanulók ténylétszáma, b) a tankönyvtámogatás esetében a tankönyvtámogatásban részesült tanulólétszám, c) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetében a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám alapján, a 37/C. § (4) bekezdése szerinti esetben a változással érintett létszám alapján a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el. (2) Az elszámoláshoz csatolni kell a pedagógus- és nevelő-oktató munkát segítő munkakörben a tárgyévben foglalkoztatottakkal kapcsolatban a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és ezek járulékai megfizetésre kerültek. (3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti adatlap benyújtásával egyidejűleg a tárgyévet megelőző év október 1-jén, illetve a tárgyév október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek és tanuló oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában - az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja. (4) A támogatások elszámolásánál nem lehet figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt vagy a tanulói jogviszony megszűnését - jogszabály alapján - meg kellett volna állapítani. (5) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem tesz

8

eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi. 37/M. § (1) A fenntartó igénybevételi kamatot fizet az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatások után. A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a támogatások fenntartó fizetési számláján történő jóváírásának napja. (2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha a) a fenntartó a támogatások igénybevételéhez valótlan adatot szolgáltatott, b) a fenntartó az igénybe vett támogatásokat nem a jogszabályban meghatározott célra használta fel, c) a fenntartó által igénybe vett támogatások legalább három százalékkal meghaladják a fenntartót ténylegesen megillető támogatások összegét, d) a fenntartó a támogatásokra vonatkozóan jogszabályban meghatározott valamely feltételt megszegett. (3) Az igénybevételi kamat mértéke a) - ha az igényelt támogatásokról - a fenntartó a tárgyév aa) február 28-áig lemond, a jegybanki alapkamat 25%-a, ab) június 30-áig lemond, a jegybanki alapkamat 50%-a, ac) október 31-éig lemond, a jegybanki alapkamat, b) a jegybanki alapkamat kétszerese, ha ba) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, bb) a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság a 37/O. § szerinti ellenőrzés során vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján állapítja meg. (4) Új fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke az (3) bekezdésben meghatározott kamatmértéknek a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része. Megszűnt fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része, ha a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság ellenőrzése során állapítja meg. (5) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatások összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az igénybevételi kamat mértéke a (3) bekezdésben meghatározott kamatmérték 50%-a. (6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni. 37/N. § (1) Az elszámolás alapján hozott határozat tartalmazza a) a 37/F. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat, b) fenntartói szinten összesítve, jogcímenként az igénylési és elszámolási létszám és az összegbeli változások kimutatását, c) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló tájékoztatást, d) arra vonatkozó utalást, hogy mikor és milyen jogcímekre vonatkozóan került sor lemondásra, pótlólagos igénylés benyújtására, valamint e) a támogatások ellenőrzése rendjéről, visszafizetés esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást. (2) Az elszámolás alapján határozatban megállapított fizetési kötelezettséget a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban megállapított többlettámogatás összegéről - az évközi elszámolás kivételével - a kincstár március 20-áig tájékoztatja a minisztert, aki április 20áig gondoskodik a többlettámogatási igény fedezetének - átutalásáról. Ha a visszafizetendő támogatások együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni, a kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti összeget nem utalja át. (3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi pótlékot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. (4) Az Igazgatóság a visszafizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet azzal, hogy a visszafizetésnek az engedélyezés évében meg kell történnie. A részletfizetéssel érintett összeget a részletfizetés iránti kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy az egy összegben történő visszafizetés a köznevelési intézmény működtetésében milyen veszélyekkel járna, ennek keretében ki kell térni az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény elfogadott éves költségvetését és a bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozathozatal napjára vonatkozóan valamennyi - a fenntartó saját és a köznevelési intézmény fizetési számlájáról. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt. (5) Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező döntésben foglalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek megfelelő késedelmi pótlékfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. (6) Ha a fenntartó (5) bekezdés alapján esedékessé vált tartozása

9

a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi támogatások összegéből levonja a tartozás és a késedelmi pótlék összegét, b) meghaladja a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság felfüggeszti a támogatások kifizetését és beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára. 37/O. § (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Ha a fenntartó által az elszámoláskor közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest 10%-ot meghaladó mértékben változtak vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni vizsgálatot tart. A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető. (2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló - a köznevelési intézményben és a fenntartónál vezetett - nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az Igazgatóság a kormányhivatalnál hatósági vagy törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet. (3) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a támogatásokat megalapozó gyermek-, tanulólétszám nem egyezik meg a KIR-ben az október 1-jei állapot szerint nyilvántartott létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi a fenntartót, szükség esetén a Hivatalt. (4) A felülvizsgálat során az Igazgatóság által megállapított, a fenntartót megillető támogatások és a fenntartó által ténylegesen igénybe vett támogatások közötti különbözetet az Igazgatóság határozatának jogerőre emelkedését követő második hónapban kell kifizetni. (5) Az Igazgatóság a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet és az ellenőrzés alapján hozott határozatot a működést engedélyező szervvel is közli. (6) A kincstár minden év januárjában megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter koordinálja a kormányhivatal, a kincstár és a Hivatal - köznevelési intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó - munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására. 37/P. §A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év március 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében bevett egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát. 16/E. A működési támogatás 37/Q. § (1) A működési támogatás megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstár adatszolgáltatására a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A működési támogatást a) a nemzetiségi önkormányzat részére az Igazgatóság feladatonkénti bontásban, b) a bevett egyház részére az egyházi jogi személy fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága feladatonkénti és egyházi jogi személyek fenntartójakénti bontásban állapítja meg. (3) A működési támogatást megállapító határozat a támogatással összefüggésben tartalmazza a 37/F. § (3) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat, és az Igazgatóság által közölt adatok közül köznevelési intézményenként az intézmény hivatalos nevét, OM azonosítóját, a székhelyét, fenntartója nevét, alapfeladatonként a megállapított támogatási összegeket és a gyermek-, tanulólétszámot. (4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vett át. A nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés céljából.

10

(5) A működési támogatásra első alkalommal jogosulttá váló bevett egyház, ha nem tart fenn köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében meghatározott határnapig megküldi a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a működési támogatással összefüggő valamennyi bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát. 16/F. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése 37/R. § (1) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése során előálló korrekció összegét az Igazgatóság, bevett egyház esetén a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján folyósítja. (2) A korrekcióra, illetve - ha a korrekció mértéke negatív - a korrekció megfizetésére a tárgyévben működési támogatásban részesült nemzetiségi önkormányzat, bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény fenntartását másik nemzetiségi önkormányzat vagy másik bevett egyházhoz tartozó fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot átvevő nemzetiségi önkormányzat, bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény, tagintézmény működési engedélyét visszavonták vagy ha a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot nem nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy vette át, a korrekció időarányosan a jogosultság fennállásáig és a ráfordítás arányában folyósítható, a nemzetiségi önkormányzat, bevett egyház azonban - ha a korrekció mértéke negatív - köteles a korrekció megfizetésére. (3) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi pótlékot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni. (4) A korrekcióból eredő visszafizetési kötelezettségre - a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. (5) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani. 16/G. A hit- és erkölcstanoktatás támogatása 37/S. § (1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatás és tankönyvtámogatás igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel. (2) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósághoz nyújtja be. (3) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját. (4) Az állami iskola fenntartója a hit- és erkölcstanoktatás megtartását igazoló nyilatkozatát január 15-éig, a (3) bekezdés szerinti esetben a megszüntetéstől, szüneteltetéstől számított 15 napon belül az érintett iskolák szerinti bontásban küldi meg a bevett egyháznak. A nyilatkozat tartalmazza az érintett iskola hivatalos nevét, OM azonosítóját, az oktatásban részt vett tanulók számát feladatellátási hely, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban és a ténylegesen megtartott hit- és erkölcstanórák számát. A nyilatkozatot a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó elszámolásával egyidejűleg megküldi. (5) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatást a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága folyósítja.

11



95. § (4) A 8. § (2) bekezdés, az 53. § (1) bekezdés, 95. § (9) bekezdés 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

95. § (4) Az 53. § (1) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

53. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. [Hatályba lép: 2014. szeptember 1-jén]

Új jogszabályhely 2014. január 1-től: 95. § (7) A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. 8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 95. § (9) Hatályát veszti a Kt. 24. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése, 74. §-a. [Hatályba lép 2015. szeptember 1-jén]

12



33. § (1) Ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. Az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka. … (5) A kormányhivatal kezdeményezi a kiegészítő támogatás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.

33. § (1) Ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján működési támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. Az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában az adott feladatellátási helyre meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka. … (5) A kormányhivatal kezdeményezi a működési támogatás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelésioktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.

13



92. § (5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat.

92. § (5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

14

2013. ÉVI CCXLV. TÖRVÉNY EGYES TÖRVÉNYEKNEK A GYERMEKEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSÁRÓL 2014. január 1-jétől hatályos állapot:


20. § (9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI - céljaival összhangban - az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó gyógypedagógusi hálózatot működtethet. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.

20. § (9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI céljaival összhangban - szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó gyógypedagógusi hálózatot működtethet. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.



21. § (12) A kormányhivatal a nevelési-oktatási intézmény törléséről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

21. § (12) A kormányhivatal a köznevelési intézmény törléséről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

15



44. § (2) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be.

44. § (2) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók, az intézmények és az intézményi tanácsok adatokat szolgáltatnak a KIR-be.



44. § (9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére, valamint az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a kormányhivatal részére.

44. § (9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.

16



45. § (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

45. § (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

17

Megelőző jogállapot: 46. § (13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.


18

46. § (13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.



47. § (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelésoktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

47. § (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktortanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelésoktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

19



47. § (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktoróvodapedagógusi, konduktortanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik,

47. § (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség kell, ha aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik,



50. § (6) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.

50. § (6) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.

20



51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.



63. § (3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.

63. § (3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit az első mondatban meghatározott munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.

21



63/C. § (2) A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. Területi szervenként három küldött delegálható, akiket a Területi Küldöttgyűlés választ meg.

63/C. § (2) A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. A területi szervek ezer pedagógusonként egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet delegálhatnak.



64. § (6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik.

64. § (6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik.



66. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

66. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, b) ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen és c) cselekvőképes legyen.

22



67. § (4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa szerinti gyógypedagógiai tanári vagy konduktori vagy konduktortanítói vagy terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.

67. § (4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.



73. § (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.

73. § (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni.

23

Megelőző jogállapot: 80. § (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az olvasásiszövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus jogszabályban meghatározottak szerint - vesz részt az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. (2) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetővé kell tenni. (3) Az országos mérésértékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. (4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának.

2014. január 1-jétől hatályos állapot: 80. § (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről. Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában. (2) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetővé kell tenni. (3) Az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése, értékelése céljából az országos mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, és e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. (4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon a hivatalban kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A keletkezett adatokat az intézmény nem ismerheti meg.

24


2014. január 1-jétől hatályos állapot (folyt.):

80. § (5) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első alkalommal kitöltött dokumentumon alkalmaztak. (6) Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. (7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. (8) Ha a tanuló átvétellel iskolát vált, adatait - beleértve a mérési azonosítót is - a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább.

80. § (5) A mérési rendszerben használt mérési azonosítóval a hivatal egyéni szinten, de személyazonosításra alkalmatlan módon, a köznevelési és felsőoktatási intézmények hatékonyságának elemzése céljából közvetlenül összekapcsolhatja a tanuló mérési, illetve egyéb iskolai, érettségi, középfokú és felsőoktatási felvételi teljesítményére, eredményére, valamint egyéb, a köznevelési és felsőoktatási továbbhaladására vonatkozó, általa nyilvántartott adatokat. (6) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első alkalommal kitöltött dokumentumon alkalmaztak. (7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. (8) A hivatal az országos mérésnek, értékelésnek a tanulóra vonatkozó feldolgozott adatait a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

25


2014. január 1-jétől hatályos állapot (folyt.):

80. § (9) A hivatal az országos mérés-értékelés során feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

80. § (9) Az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban tanévenként, az iskola az 1-4. évfolyamán tanulók kivételével, valamennyi évfolyamon megszervezi a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerint tanulók bevonásával a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi.

26



82. § (4) A hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő a) természetes személyazonosító és lakcímadatát, b) munkahelyét, c) jogszabályban meghatározott szakterületét, szakirányát, d) nyilvántartásba-vételi számát, e) szakértői igazolásának számát.

82. § (4) A hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. A névjegyzékből adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezése céljából a kormányhivatal részére szolgáltatható. Az Országos szakértői névjegyzék, valamint a KIR alkalmazotti nyilvántartásának adatállománya az Nkt. 44. § (7) bekezdés d)-g) és i)-j) pontjában foglalt adatok tekintetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során szakértői feladatok ellátására történő kirendelés céljából összekapcsolható. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő a) természetes személyazonosító és lakcímadatát, b) munkahelyét, c) jogszabályban meghatározott szakterületét, szakirányát, d) nyilvántartásba-vételi számát, e) szakértői igazolásának számát, f) oktatási azonosító számát.

27



83. § (2) A fenntartó a) e törvényben foglalt keretek között - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, b) dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

83. § (2) A fenntartó a) e törvényben foglalt keretek között az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,


Megelőző jogállapot: 91. § (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.

91. § (3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.

28



96. § (3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a nevelési-oktatási programok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap.

96. § (3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógustovábbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásoknál négy hónap. A nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő hat hónap. 2014. január 1-jétől hatályos állapot:


98. § (8) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor … c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktori, konduktoróvodapedagógusi és konduktortanítói, valamint a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;

98. § (8) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor … c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;

29



98. § (16) Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2019/2020. tanév kezdetéig alkalmazható, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

98. § (16) Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2019/2020. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelőedzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

30

Az Nkt. 3. és 8. számú mellékleteit érintő módosító változtatások 3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei

1

15

16

18

A A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények

B

C

Pedagógus-munkakör

Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség

óvodapszichológus/ iskolapszichológus

pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus óvoda- és iskola szakpszichológus tanácsadó szakpszichológus

fejlesztő pedagógus

bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus, a tanulásban akadályozottak vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakiránnyal tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon

konduktor

konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító), konduktor(óvodapedagógus), speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus és konduktor vagy konduktor-tanító vagy konduktoróvodapedagógus

31

1

19

20

A A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények

B

C

Pedagógus-munkakör

Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség

logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus logopédia szakirányon, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógiatanár és gyógypedagógus, logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta vagy gyógypedagógus logopédia szakirányon

logopédus

a fogyatékosság sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú gyógypedagógus gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus vagy okleveles gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár és a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta

gyógypedagógus

8. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez A nevelési-oktatási köznevelési intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában

2014. január 1-jével hatályon kívül helyezett törvényhely: 73. § (8) Az intézményi tanácsról az (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az intézményi tanács hivatalos nevét.

32

Új jogszabályhelyek 2014. január 1-jétől: [27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra] … d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. [31. § (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:] … f) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését. 2. § (3) Köznevelési intézményt ... b) e törvény keretei között ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy, bc) a vallási tevékenységet végző szervezet vagy bd) más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. 73. § (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. [44. § (7) A (3) bekezdés c)-f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott] … n) lakcímét, o) elektronikus levelezési címét, p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül pa) a szakmai gyakorlat idejét, pb) esetleges akadémiai tagságát, pc) munkaidő-kedvezményének tényét, pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét, pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét, pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait. 44. § (13) Az e törvény alapján létrehozott intézményi tanácsról a 73. § (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) az intézményi tanács nevét, b) az intézményi tanács székhelyét, c) az érintett iskola nevét, OM azonosítóját, d) az elnök nevét, e) az elnök elérhetőségeit (telefonszámát, telefax, elektronikus levelezési cím), f) nyilvántartásba vételi számát. 65. § (8a) A 64-65. § hatálya alá tartozó foglalkoztatottak tekintetében az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az e törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti illetménypótlékot, továbbá az intézményvezetői keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre,

33

b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Nkt. 64. § (1) A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. (2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak. (2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár, b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust, c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni. (3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét. (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el. (5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. (6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik. (7) A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja. (8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg. (9) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. 65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg. (2) (3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit. (4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.

34

(5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát. (6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. (7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógusmunkakörben vagy óvodai dajkaként. (8) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait, a sikeres minősítő vizsgához és minősítési eljáráshoz, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja meg. (8a) A 64-65. § hatálya alá tartozó foglalkoztatottak tekintetében az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az e törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti illetménypótlékot, továbbá az intézményvezetői keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre, b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. (9) A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is. (10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus pótszabadságának meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mt. 148. § (1) A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. §), bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani. (2) Az esedékesség időpontja a) a távollét kezdő időpontja, b) a végkielégítés tekintetében ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. (4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni. 149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Mt. 151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

35

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. (3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. (4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. 152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. (2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. 65. § (10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus pótszabadságának meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 66/A. § (1) A 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétellel összefüggésben az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személyre - ha a jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem rendelkezik - a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni. (2) Azt a tényt, hogy az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy megfelel a 66. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (3) A munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó személy a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kezeli az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó személy az alkalmazás vagy a megbízás létesítésével összefüggésben meghozott döntés időpontjáig vagy - a köznevelésben alkalmazás vagy megbízási jogviszony esetén - annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli. [73. § (5) Az intézményi tanács] … g) képviseletét az elnök látja el. 97. § (20b) E törvény 64. § (5) bekezdésének és 97. § (20) bekezdésének alkalmazásakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási, valamint köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ha a 2013. szeptember 1-jei hatályú besoroláskor a munkáltató a várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül állapította meg a fizetési kategóriát, a besorolást 2014. január 31-ig ennek figyelembevételével módosítani kell, az ebből eredő illetménykülönbözetet a 2014. januári illetménnyel egyidejűleg kell a pedagógus számára kifizetni. (28) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola a 13. § (6) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai kilencedik évfolyamot utoljára a 2013/2014. tanévben, tizedik évfolyamot utoljára a 2014/2015. tanévben indíthat. (29) E törvénynek az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel megállapított 96. § (3) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőt az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 98. § (17) Az általános iskola 5-8. évfolyamán és az alapfokú művészeti iskolában a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja. (18) Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható

36

olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógusszakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

37

Jogforrások a nemzeti köznevelési törvény 2014. január 1-jén hatályba lépő változásainak tanulmányozásához  2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról MK 2013/73. (2013. május 9.)  2013. évi XCIII. törvény az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról MK 2013/101. (2013. június 20.)  2013. évi CCIII. törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról MK 2013/202. (2013. december 5.)  2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról MK 2013/218. (2013. december 23.)  2012. év I. törvény a munka törvénykönyvéről  326/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

38

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents